5/2016. (III. 10.) MvM utasítása a Miniszterelnökség intézménygazdálkodási szabályzatáról.

5/2016. (III. 10.) MvM utasítása a Miniszterelnökség intézménygazdálkodási szabályzatáról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontjára a  Miniszterelnökség intézménygazdálkodásával – így különösen a kötelezettségvállalás, az ellenjegyzés, a teljesítés igazolása, az  érvényesítés és az utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének, a megrendelések, a szerződéskötések, a szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevételének rendjével, valamint az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével – kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket a következők szerint szabályozom: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az utasítás hatálya 1. § (1) Az utasítás személyi hatálya kiterjed a) minden, a Miniszterelnökségen aa) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 6. §-a alapján foglalkoztatott állami vezetőre, ab) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) alapján foglalkoztatott kormánytisztviselőre és kormányzati ügykezelőre, valamint ac) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra (a továbbiakban együtt: munkatársak) és b) a Miniszterelnökség szervezeti egységeire. (2) Az utasítás tárgyi hatálya a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség címhez tartozó előirányzatokkal való gazdálkodás rendjére, valamint a Miniszterelnökség képviseletében kezdeményezett vagy tett valamennyi kötelezettségvállalásra kiterjed, amennyiben az ezen előirányzatok terhére történő fizetési kötelezettséggel jár. (3) Az utasítás hatálya nem terjed ki azokra a feladatokra, amelyeket a Miniszterelnökség számára a) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján, valamint b) a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ) a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-a alapján lát el. (4) Az utasítás hatálya nem terjed ki: a) a közbeszerzési, valamint a beszerzési eljárások lebonyolítására, amiről a közbeszerzési és beszerzési szabályzat rendelkezik, b) a kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, munkavállalók kinevezésére, amiről a közszolgálati szabályzat rendelkezik, c) a kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, munkavállalók kiküldetésére, amiről a kiküldetési szabályzat rendelkezik, d) a reprezentációs kiadásokra, amiről a reprezentációs szabályzat rendelkezik. (5) Az utasítás 6. §-a nem vonatkozik: a) a közigazgatási ösztöndíjasokkal kötendő ösztöndíjas szerződésekre, b) a célfeladat-megállapodásokra, c) az állami vezetői kinevezésekre, d) a Ksztv. 33. § (3) bekezdése alapján kiadott megbízásokra, e) testületi tagok megbízólevéllel történő kinevezésére. (6) A Miniszterelnökség intézményi gazdálkodásával közvetlenül összefüggő tevékenységek részletes szabályait jogszabály kötelező rendelkezése szerint, illetve a Miniszterelnökség működési sajátosságaiból eredően a) a számviteli politika, b) a számlarend és a kapcsolódó szabályzatok, c) a Miniszterelnökség gazdálkodásáról rendelkező egyéb szabályzatok és egyedi utasítások tartalmazzák. (7) A jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben az éves központi költségvetési törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.), a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzata és a vonatkozó belső utasítások, szabályzatok előírásait kell alkalmazni. (8) Az utasításban foglaltak megsértése fegyelmi, kártérítési és büntetőjogi felelősséget vonhat maga után. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E szabályzat alkalmazásában a) állami vezető: a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 6. §-a szerinti személy; b) Forrás SQL program: a Miniszterelnökségen alkalmazott pénzügyi-számviteli integrált informatikai rendszere; c) intézményi költségvetés: a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény 1. melléklet XI.  Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség címen megtervezett, a Miniszterelnökség központi költségvetési szervhez rendelt előirányzatok összegei, amelyek finanszírozása hazai költségvetési támogatásból és részben európai uniós támogatással biztosított, és a fejlesztéspolitikai célok, programok megvalósításának anyagi és személyi feltételeit biztosítja; d) kötelezettségvállalás: a Miniszterelnökség intézményi költségvetés kiadási előirányzata terhére tett, az Áht. 1. § 15. pontja szerinti jognyilatkozat; e) utalványozás: a teljesítésigazolást és érvényesítést követő, az Áht. 38. §-a és az Ávr. 58–60. §-a szerinti gazdasági tevékenység, a kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének elrendelése. II. Fejezet A költségvetés tervezése 3. § (1) Az intézményi költségvetés tervezésével kapcsolatos feladatokat a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály (a továbbiakban: KIF) koordinálja. A tervezés az Áht., az Ávr. és az Áhsz. hatályos előírásai, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) által évente kiadott tervezési tájékoztatóban foglaltak alapján történik. A gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár az NGM által kiadott tájékoztatóhoz igazodva, azzal összhangban a XI. Miniszterelnökség fejezet irányítása alá tartozó intézmények részére a tervezési feladatokról levelet küld meg, mely határidők kijelölésével, részletesen tartalmazza a tervezési feladatokat, adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettségeket. (2) Az intézményi költségvetéssel kapcsolatos tervezési feladatok ellátásáért a tervezési körirat útmutatása alapján – a gazdasági vezető helyett – a Pénzügyi és Számviteli Főosztály (a továbbiakban: PSZF) vezetője a felelős. A létszám és a személyi kiadások tervezésében a Humánpolitikai Főosztály (a továbbiakban: HF) közreműködik. (3) Az intézményi költségvetés a Miniszterelnökség alapfeladatainak ellátásához szükséges működési (személyi juttatások, járulék, dologi) és felhalmozási (beruházási, felújítási) kiadási előirányzatait, valamint a kiadások fedezetét képező támogatásokat és bevételi előirányzatokat tartalmazza. (4) Az Országgyűlés által jóváhagyott éves költségvetési törvény alapján az intézményi bevételi és kiadási előirányzatokról kincstári költségvetést, valamint az egységes rovatrend szerinti részletezésben az Ávr.-ben és az Áhsz.-ben meghatározottak szerint elemi költségvetést kell készíteni. Az intézményi kincstári költségvetés KGR K11 programban történő rögzítése a KIF feladata. Az intézményi éves elemi költségvetés elkészítéséért – a gazdasági vezető helyett – a  PSZF vezetője felelős, azt a KIF ellenőrzi, és a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár terjeszti fel jóváhagyásra a Miniszterelnökséget vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére. Az elemi költségvetés rögzítése a KGR K11 programban a PSZF feladata. III. Fejezet A kötelezettségvállalás 3. A kötelezettségvállalás általános szabályai 4. § (1) Az intézményi költségvetés terhére történő kötelezettségvállalásokra a jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az Áht. 36. §-ában és az Ávr. 45–52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. (2) Az Áht. 37. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a Miniszterelnökség nevében kötelezettséget vállalni kizárólag a) pénzügyi ellenjegyzést, b) jogi ellenjegyzést, valamint c) amennyiben a kötelezettségvállaló és a szakmai kezdeményező nem azonos, szakmai ellenjegyzést követően és a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. (3) Az intézményi költségvetés terhére történő következő kötelezettségvállalások kifizetése esetén nincs szükség a (2) bekezdés b)–c) pontja szerinti ellenjegyzésekre: a) az illetmény, bér, járulékok, b) a cafetéria-juttatás, c) a munkába járás és hétvégi hazautazás költségtérítés, d) a személyi reprezentációs keret felhasználása, e) az általános forgalmi adó, vám-, illeték- és egyéb adójellegű kötelezettség, igazgatási szolgáltatási díj, f ) az adományozott díjakhoz, kitüntetésekhez kapcsolódó pénzbeli juttatások, g) a dologi kiadások közül: ga) a Miniszterelnökség által fizetendő kötbér, gb) a bírság, gc) a késedelmi kamat, gd) a perköltség, ge) a közbeszerzési hirdetmények díja, gf ) a közjegyzői díj, közzétételi díj, h) a maradványok, az Áht. 47. §-a szerinti befizetési kötelezettségek, zárolások miatti befizetések, i) a fizetési kötelezettség a pénzügyi szolgáltatások igénybevétele esetén, j) ha a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét jogszabály, nemzetközi szervezetben való tagsági viszony vagy jogerős, illetve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntés teljes körűen meghatározza, így különösen a normatív és normatív jellegű hozzájárulásokhoz, nemzetközi kötelezettséggel kapcsolatos hozzájárulásokhoz, tagdíjakhoz, kártalanítási, kártérítési és megtérítési kötelezettségekhez, a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó regisztrációs díjak esetén. (4) A (3) bekezdés a)–c) és e)–j) pontokban foglalt fizetési kötelezettségek pénzügyi teljesítése során kizárólag az utasítás VII., VIII. Fejezet szabályait kell alkalmazni. (5) A (3) bekezdés d) pontjában foglalt fizetési kötelezettségek pénzügyi teljesítése során az utasítás VI., VII. és VIII. Fejezet szabályait kell alkalmazni. (6) A kötelezettségvállalás során az összeférhetetlenségre az Ávr. 60. § (1)–(2) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályok az irányadók. 4. A kötelezettségvállalásra jogosultak köre 5. § (1) A Miniszterelnökség képviseletében az intézményi költségvetés terhére kötelezettségvállalásra jogosult: a) a miniszter értékhatár nélkül; b) a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár értékhatár nélkül; c) a miniszter által felhatalmazással írásban kijelölt, a Miniszterelnökség alkalmazásában álló állami vezető vagy vezető beosztású munkatárs a felhatalmazásban meghatározott értékhatárig; d) a PSZF főosztályvezetője, amennyiben a kötelezettségvállalás összege a bruttó 100 000 Ft értéket nem haladja meg. (2) A miniszter a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett űrlap alkalmazásával ad felhatalmazást a kötelezettségvállalásra. (3) A kötelezettségvállalásra jogosultak köréről és a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett űrlapon felvett aláírásmintájukról a PSZF teljes körű, naprakész nyilvántartást vezet. 5. A kötelezettségvállalás kezdeményezése 6. § (1) A tárgyévi előirányzatot terhelő kötelezettségvállalást kezdeményező dokumentumot a szakmai kezdeményezőnek úgy kell előkészíteni, hogy a szükséges aláírásokra – az érintett szervezeti egységek részére biztosított megfelelő határidő mellett – tárgyév december 31-éig sor kerüljön. (2) Intézményi költségvetés terhére kötelezettségvállalás kezdeményezésére a Miniszterelnökség állományába tartozó a) állami vezető, b) kormánybiztos, c) miniszterelnöki biztos, d) miniszteri biztos, e) miniszterelnöki megbízott, f ) kabinetfőnök, valamint g) a szakmailag illetékes önálló szervezeti egység vezetője a felettes állami vezető jóváhagyásával jogosult. (3) A kezdeményező felelős a) a kötelezettségvállalás szükségességéért, indokoltságáért; b) a kötelezettségvállalás megfelelő időben történő kezdeményezéséért; c) a kezdeményezés szakmai tartalmáért, megalapozottságáért; d) a kötelezettségvállalás előkészítése során, az azt megelőző eljárásban a Miniszterelnökség szakmai érdekeinek érvényesítéséért; e) a színlelt szerződés tilalmának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:92. § (2) bekezdésének betartásáért és f ) azért, hogy az általa javasolt szerződő fél jogosult a szerződés tárgyát képező feladat ellátására, illetve szolgáltatás nyújtására. (4) A kötelezettségvállalás előkészítése során a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetője a PSZF bevonásával előzetes fedezetvizsgálatot kezdeményezhet a fedezet rendelkezésre állásának megállapítása érdekében. (5) Kötelezettségvállalás megrendelés és szerződéskötésre irányuló kezdeményezés esetén a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett űrlapon, a (6) bekezdés szerinti esetben feljegyzéssel kezdeményezhető. (6) Nem szükséges kötelezettségvállalás kezdeményezésére irányuló űrlap kitöltése az olyan bruttó 100 000 Ft értéket meg nem haladó beszerzések vagy szolgáltatások igénybevétele esetén, amelyek pénzügyi teljesítése nem átutalással, hanem előleg biztosításával vagy anélkül, készpénzfizetéssel történik. A kötelezettségvállalást ebben az esetben feljegyzéssel kell kezdeményezni a kötelezettségvállaló felé, amely a pénzügyi ellenjegyzést követően teljesíthető. (7) A kezdeményező szervezeti egységnek a szerződéskötéshez minden olyan (elektronikus vagy papíralapú) dokumentumot mellékelnie kell, amely a szerződés megkötését elősegíti, valamint amelyet a Szerződéses Kapcsolatok Főosztály (a továbbiakban: SZKF) meghatároz, így különösen: a) aláírási címpéldány/aláírásminta másolat (kétség esetén eredeti dokumentumok is bekérhetőek), b) szükség esetén kiegészítő feljegyzés a kötelezettségvállalás indokáról, szükségességéről és várható eredményéről, c) feladatleírás és d) a teljesítés vizsgálatához mérhető követelmények, e) a teljesítési ár alátámasztása (piaci ár érvényesülésének igazolása három árajánlattal vagy az ár megalapozottságának alátámasztása más módon). (8) Természetes személlyel kötendő kezdeményezéshez a szakmai kezdeményezőnek csatolnia kell: a) a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett „Adatlap polgári jogi szerződések vizsgálatához” elnevezésű kitöltött űrlapot, valamint b) a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett, kitöltött nyilvántartási adatlapot. (9) Szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevétele esetén az Ávr. 50. § (2) bekezdésében foglaltak alátámasztására az SZKF további dokumentumokat kérhet be a szakmai kezdeményezőtől. (10) Jogi személlyel vagy jogi személynek nem minősülő szervezettel kötendő szerződéshez a Miniszterelnökség intranet honlapján közzétett és a partner által kitöltött és cégszerűen aláírt átláthatósági nyilatkozat SZKF részére történő megküldése is szükséges. (11) Informatikai célú beszerzés kezdeményezéséhez minden esetben szükséges a Szervezet-ellátási és Logisztikai Főosztály vezetőjének és az informatikai biztonsági vezető előzetes jóváhagyása. (12) A Miniszterelnökség intézményi költségvetéséből megelőlegezett, teljesen vagy részben uniós forrásból finanszírozott projektjei terhére kezdeményezett kötelezettségvállalás esetén vizsgálni kell, hogy az összhangban van-e a projektre vonatkozó szabályozással, különösen hogy a tervezett kiadás elszámolható-e az uniós projekt terhére. A vizsgálat ellenőrzését az Uniós Fejezeti Főosztály látja el, és a kötelezettségvállalást a fedezet és elszámolhatóság megfelelősége szempontjából az Uniós Fejezeti Főosztály vezetőjének is pénzügyileg ellen kell jegyeznie. 6. A kötelezettségvállalás megszüntetése 7. § Ha a kötelezettségvállalás lehetetlenült, vagy hatálya lejárt, a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetője köteles a kötelezettségvállalás lezárásáról, törléséről, a fel nem használt keret más célra történő felhasználásáról vagy a keretösszeg tárgyévben történő lemondásáról írásban nyilatkozni a PSZF felé. IV. Fejezet A kötelezettségvállalások egyes típusaira vonatkozó szabályok 7. Szerződés 8. § (1) Szerződést kell kötni abban az esetben, ha a) nemzetbiztonsági szempontból vagy minősített adatok védelme érdekében szükséges; vagy b) a szerződés tárgya a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezései értelmében szerzői jogi védelem alatt áll; vagy c) a szerződés értékére vagy rendszerességére tekintettel szükséges. (2) Nem köthető megbízási, vállalkozási, illetve munkaszerződés olyan feladat elvégzésére, amelyre csak kormánytisztviselői, köztisztviselői kinevezés adható. A kormánytisztviselői jogviszonyt vagy munkaviszonyt leplező szerződést kötni tilos. (3) A Miniszterelnökség alapfeladatának ellátásához feltétlenül szükséges feladatra szerződés kizárólag akkor köthető, ha a feladat elvégzésére megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a Miniszterelnökség nem alkalmaz, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat. (4) Amennyiben a szerződés teljesítéséhez a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben foglaltak szerint „Bizalmas!” vagy magasabb minősítésű adat megismerése szükséges, a teljesítésben részt vevő személy nemzetbiztonsági ellenőrzését le kell folytatni, amelyet a (7) bekezdésben foglaltak szerint kell kezdeményezni. (5) Amennyiben a szerződés teljesítéséhez az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII.  törvény 3. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint vagyonnyilatkozat tétele szükséges, a nyilatkozat hiányában a szerződés nem köthető meg, illetve a vagyonnyilatkozat tételét megtagadó vagy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek eleget nem tevő személy a teljesítésben nem vehet részt. (6) A szerződéskötést a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett „Kezdeményezés szerződés létrehozására” elnevezésű adatlap SZKF-re történő megküldésével kezdeményezheti. A szerződés előkészítése az SZKF feladata. Nem szükséges a szerződés létrehozására irányuló űrlap kitöltése, ha a beszerzést közbeszerzési vagy beszerzési eljárás előzte meg, ebben az esetben a Közbeszerzési és beszerzési szabályzatban leírtak szerint kell eljárni. (7) Amennyiben a polgári jogi szerződés teljesítése során a közreműködő személy részéről minősített adat megismerése válik szükségessé, a kezdeményező köteles a Szervezetbiztonsági Főosztályhoz fordulni. Nemzetbiztonsági ellenőrzés szükségessége esetén a kezdeményező az ellenőrzést a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett személyi biztonsági adatlapon kezdeményezi. (8) Természetes személlyel kötendő felhasználási szerződés esetén a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett „Nyilatkozat természetes személy szerzővel kötött felhasználási szerződéshez” elnevezésű nyilatkozatot, jogi személlyel kötendő felhasználási szerződés esetén a „Nyilatkozat jogi személlyel kötött felhasználási szerződéshez” elnevezésű nyilatkozatot kell beszerezni. A nyilatkozat a szerződésbe foglalva is megtehető. (9) A Miniszterelnökség által kötött szerződésnek, megállapodásnak az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell az Ávr. 50. §-ában meghatározottakat. (10) Az SZKF szükség szerint gondoskodik a szerződés, megállapodás idegen nyelven történő elkészítéséről vagy a magyar nyelven elkészített tervezet kezdeményező szervezeti egység közreműködésével történő lefordításáról. A nem magyar nyelvű szerződések és megállapodások esetén a kötelezettségvállalás és az ellenjegyzések feltétele azok kétnyelvű változatban történő rendelkezésre bocsátása. (11) A kezdeményezés tartalmi vagy formai hiányossága esetén az SZKF felhívja a kötelezettségvállalás kezdeményezőjét a hiányosság pótlására, a hiba kijavítására vagy további információ csatolására, illetve szükség szerint intézkedik további nyilatkozatok benyújtása iránt. (12) A szabályszerű kezdeményezést követően az SZKF a szerződéstervezetet és a szükséges dokumentumokat elektronikus úton előzetes véleményezésre megküldi sorrendben: a) a PSZF részére, b) amennyiben a kötelezettségvállaló és a szakmai kezdeményező nem azonos, a szakmai kezdeményező részére, c) amennyiben szükséges, a Támogatásokat Vizsgáló Iroda vezetője és a biztonsági vezető részére, akik észrevételeiket, illetőleg jóváhagyásukat elektronikus úton jelzik. (13) A szerződéstervezetnek a szerződő féllel történő egyeztetését az SZKF vagy – előzetes egyeztetés alapján – a szakmai kezdeményező végzi. 8. Megrendelés 9. § (1) A kezdeményező szervezeti egység árubeszerzését vagy szolgáltatás megrendelését kezdeményezheti, ha a 8. § (1) bekezdése szerint a kötelezettségvállalás szerződésbe foglalása nem szükséges, és a) a szolgáltatás teljesítése, a termék szállítása – jellegénél fogva – a piacon általánosan elfogadott és ismert (sztenderd) feltételek szerint történik, vagy b) a kötelezettségvállalás tárgya egyszerű, teljesítése rövid határidőn belül történik, vagy c) az ellenérték nem haladja meg a nettó 1 millió forintot. (2) A megrendelés a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett „Megrendelés kezdeményezése” szerinti űrlapon kezdeményezhető az űrlapnak az SZKF és a PSZF részére történő megküldésével. Vitás esetben a szerződéskötés szükségességéről az SZKF dönt. (3) A megrendelést a Miniszterelnökség képviseletében a kötelezettségvállalásra jogosult személy írja alá a pénzügyi és jogi ellenjegyzést követően. A megrendelés elfogadásáról a partner részéről írásbeli visszaigazolás szükséges. (4) A külföldi kiküldetések esetén a jóváhagyott útindító feljegyzések alapján a szükséges utazási jegyek (repülő, vonat, busz stb.), kormányváró, szálláshelyek és biztosítások foglalását, megrendelését a PSZF a KEF központosított közbeszerzése alapján megkötött keretmegállapodás alapján végzi. V. Fejezet A kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó ellenjegyzések 9. Jogi ellenjegyzés 10. § (1) Megrendelések, szerződések, megállapodások megkötése előtt meg kell vizsgálni, hogy az nem ütközik-e hatályos  jogszabályba. A szerződések, megrendelések és megállapodások jogi szempontú vizsgálata kiterjed a Miniszterelnökség érdekeinek jogi szempontú védelmére irányuló, valamint a jogtechnikai javaslatok megtételére is. (2) A kötelezettségvállalás létrejöttét megelőzően vizsgálni kell többek között, hogy a) a kötelezettségvállalás szerinti adott építési beruházás, szolgáltatásmegrendelés vagy hasonló áruk beszerzése a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 19. §-ában foglalt egybeszámítási szabály alkalmazásával sem éri-e el vagy haladja meg az irányadó közbeszerzési értékhatárt, és – amennyiben igen – fennállnak-e a közbeszerzési eljárás lefolytatásának Kbt.-ben foglalt feltételei; b) a termék nem tartozik-e a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében foglalt kiemelt termékek közé; c) az adott kötelezettségvállalás nem tartozik-e a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X.  2.) Korm. rendelet értelmében a KEF hatáskörébe, illetve a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében a NISZ hatáskörébe. (3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben kezdeményezni kell a közbeszerzési eljárás lefolytatását, amennyiben a kötelezettségvállalás értéke eléri vagy meghaladja az irányadó közbeszerzési értékhatárt, és a közbeszerzési eljárás lefolytatásának Kbt.-ben foglalt feltételei fennállnak. Közbeszerzési eljáráshoz a PSZF a közbeszerzés értékével megegyező összegű fedezetigazolással igazolja a forrás rendelkezésre állását, amely előzetes kötelezettségvállalásnak minősül. Végleges kötelezettségvállalásra csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően, a szerződés megkötésekor kerülhet sor. (4) A (2) bekezdés b) pontja esetén ellenőrizni kell, hogy van-e a termékre hatályos keretmegállapodás. Ha van, a terméket a központosított közbeszerzési rendszerből kell beszerezni, kivéve a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében rögzített esetekben. (5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben, amennyiben megállapítható, hogy az adott kötelezettségvállalás a KEF vagy a NISZ hatáskörébe tartozik, csak abban az esetben kerülhet sor kötelezettségvállalásra, amennyiben a KEF, illetve a NISZ nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy az adott szolgáltatást, árubeszerzést valamely okból nem tudja teljesíteni, továbbá a NISZ hatáskörébe tartozó feladat tekintetében a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-a szerinti miniszteri felmentés rendelkezésre áll. A KEF, NISZ nyilatkozatának beszerzése a kezdeményező szakmai szervezeti egység feladata. (6) A kötelezettségvállalást megelőzően vizsgálni kell, hogy a szerződő partner a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény értelmében átlátható szervezetnek minősül-e. (7) A kötelezettségvállalás dokumentumának jogi ellenjegyzése annak igazolása, hogy a megrendelés, szerződés (megállapodás) és annak mellékletei nem ellentétesek a vonatkozó jogszabályokkal. A jogi ellenjegyző az ellenjegyzésre nem utasítható. (8) Az SZKF által vagy közreműködésével készített szerződést – ha az megfelel a jogszabályoknak – az SZKF miniszter által felhatalmazott jogtanácsosa látja el jogi ellenjegyzéssel. A megrendelő jogi ellenjegyzésére az SZKF miniszter által felhatalmazott munkatársa jogosult. (9) A jogi ellenjegyzést követően a kötelezettségvállalás dokumentumát az SZKF megküldi a) a PSZF részére pénzügyi ellenjegyzésre, b) amennyiben a kötelezettségvállaló és a szakmai kezdeményező nem azonos, a szakmai kezdeményezőnek szakmai ellenjegyzésre. (10) Az SZKF az ellenjegyzéseket követően a kötelezettségvállalás tervezetét felterjeszti a kötelezettségvállaló részére aláírásra. A kötelezettségvállaló által aláírt szerződések, megállapodások partnerekkel történő aláíratásáról főszabály szerint az SZKF gondoskodik. Az SZKF vezetője jogosult a főszabálytól eltérően a kötelezettségvállalás dokumentumainak partnerekkel történő aláíratásáról a szakmai kezdeményező bevonásával gondoskodni, amely feladatot az köteles ellátni. (11) A 9. § (4) bekezdés szerinti megrendeléseket nem szükséges jogilag ellenjegyezni vagy jogi szempontú záradékkal ellátni. 10. Pénzügyi ellenjegyzés 11. § (1) A pénzügyi ellenjegyzés nélkül vállalt kötelezettség nem minősül kötelezettségvállalásnak, az ilyen dokumentum alapján pénzügyi utalás nem teljesíthető. (2) Pénzügyi ellenjegyzésre a gazdasági vezető vagy az általa a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett „Felhatalmazás pénzügyi ellenjegyzésre, érvényesítésre” elnevezésű felhatalmazással írásban kijelölt, az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel rendelkező személy jogosult. (3) A pénzügyi ellenjegyzés során az Áht. 37. §-a és az Ávr. 53–56. §-ai szerint kell eljárni. (4) A pénzügyi ellenjegyzés során az összeférhetetlenségre az Ávr. 60. § (1)–(2) bekezdései szerinti összeférhetetlenségi szabályok az irányadók. (5) A pénzügyi ellenjegyzés tényét a pénzügyi ellenjegyző a megrendelés, szerződés, megállapodás valamennyi példányának aláírásával igazolja, és egyidejűleg keltezéssel látja el. (6) A PSZF a kötelezettségvállalás tényét nyilvántartásba veszi, és továbbítja a dokumentumokat a kötelezettségvállalónak aláírásra. (7) Az Ávr. 54. § (3) bekezdésének megfelelően, ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az Áht. 37. § (1) bekezdésében előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalásra jogosultat és a gazdasági vezetőt. (8) Az Ávr. 54. § (4) bekezdésének megfelelően, ha a kötelezettségvállalásra jogosult a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni. Ez esetben a kötelezettségvállalás dokumentumát „a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal köteles ellátni. Az írásbeli utasítás tényéről és a záradékolásról haladéktalanul írásban értesítenie kell a minisztert, amennyiben nem a miniszter a kötelezettségvállalásra jogosult. A pénzügyi ellenjegyző még utasítás esetén sem ellenjegyezheti a kötelezettségvállalás dokumentumát, amennyiben a Kttv. 78. § (2) bekezdésében foglalt valamelyik eset fennáll. 11. A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség 12. § (1) A Miniszterelnökség szervezeti egységei által az SZKF jogtanácsosa által ellenjegyzett nyílt szerződéseket tartalmazó nyilvántartást az SZKF vezeti. (2) Amennyiben a kötelezettségvállalás jogi ellenjegyzését nem az SZKF vezetője vagy jogtanácsosa végzi, a  kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetője köteles tájékoztatni az SZKF vezetőjét az  általuk  megkötött szerződésekről a szerződésekre vonatkozó, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott adatokat tartalmazó táblázat megküldésével. VI. Fejezet Teljesítésigazolás 13. § (1) Teljesítés igazolására a) a kötelezettségvállaló vagy b) a kötelezettségvállaló által a kötelezettségvállalás dokumentumában vagy más dokumentumban írásban kijelölt személy jogosult. (2) A teljesítés igazolása során az Ávr. 57. §-ának megfelelően kell eljárni, és az okiratok alapján meg kell győződni arról, hogy a feladat elvégzése előírásszerűen, a megrendelésben, szerződésben foglaltak szerint megtörtént-e, illetve az ellenérték kifizetése és annak összegszerűsége megalapozott-e. (3) A teljesítésigazoló felelős a) a teljesítés megfelelő ellenőrzéséért vagy ellenőriztetéséért, ennek dokumentálásáért vagy dokumentáltatásáért, b) a szerződéstől eltérő teljesítés elfogadása esetén a teljesítéselfogadás okainak a dokumentálásáért vagy dokumentáltatásáért, c) a teljesítésigazolásban foglalt megállapításokért, d) a teljesítés hiányossága esetén intézkedések megtételéért, szükség esetén hiánypótlás kibocsátásáért, e) a teljesítésigazolás kiadásának határidőben történő megtagadásáért, a megtagadás indokoltságáért, valamint a szerződésen alapuló igény érvényesítése iránti intézkedések megtételéért. (4) Amennyiben a teljesítéssel kapcsolatban kifogás nem merül fel, a teljesítésigazolásra jogosult személy a teljesítésről szerződés esetén a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett „Teljesítésigazolás (szerződés esetén)”, megrendelés esetén a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett „Teljesítésigazolás (megrendelés esetén)” formanyomtatvány használatával teljesítésigazolást állít ki. (5) A teljesítésigazolás határidőben történő kiállításáért a szerződés vagy megrendelés szakmai kezdeményezője felelős. (6) A teljesítés elfogadásáról a szakmai kezdeményező írásban tájékoztatja a partnert, szerződő felet, aki a teljesítésigazolás szerint jogosult a számla kiállítására és benyújtására. (7) Nincs szükség teljesítésigazolásra a III. Fejezet 4. § (3) bekezdés a)–c), e)–j) pontjában felsorolt esetekben. (8) Készpénzfizetési számla teljesítésigazolásához a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett „Teljesítésigazolás (készpénzes kifizetés esetén)” megnevezésű űrlapot kell használni. VII. Fejezet Érvényesítés 14. § (1) Az Ávr. 58. § (5) bekezdésével összhangban érvényesítést csak a gazdasági vezető vagy az általa írásban megbízott, a  felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkező munkatárs végezhet. (2) Az Ávr. 58. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az érvényesítéssel megbízott személy e feladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy a) rendelkezésre áll-e a teljesítésigazolás, és az összhangban áll-e a kötelezettségvállalás dokumentumával, b) a számla megfelel-e az alaki követelményeknek (kibocsátó aláírás, bélyegző), c) a számla számszakilag helyes, d) a befektetett eszközök, készletek, anyagok bevételezése vagy átvétele megtörtént, e) a számlát, a teljesítésigazolást a kötelezettségvállalás dokumentumával összhangban állították ki, f ) a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll, g) a kifizetés nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. (3) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az Ávr. 58. § (3) bekezdése szerint a megállapított összeget, az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. (4) Az érvényesítő feladata továbbá annak igazolása, hogy a Forrás SQL program analitikus nyilvántartásában rögzített számla, bizonylat vagy egyéb elszámolás nyilvántartásba vétele helyesen történt. (5) Ha a kifizetés bármely okból nem engedélyezhető, a PSZF munkatársa gondoskodik a számla kiállítójának tájékoztatásáról, és intézkedik a hiánypótlás iránt. Szükség esetén a kezdeményező szervezeti egységet tájékoztatja. (6) Ha az érvényesítő az Áht., az Ávr., az Áhsz. vagy belső szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az  utalványozónak. Az Ávr. 58. § (2) bekezdése alapján az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. Ez esetben az érvényesítő az utalványrendeletet „az utalványozás érvényesítése utasításra történt” záradékkal köteles ellátni. Az utasítás tényéről és a záradékolásról az érvényesítőnek 8 napon belül értesítenie kell a gazdasági vezetőt és a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkárt. Az érvényesítésre még utasítás esetén sem kerülhet sor, amennyiben a Kttv. 78. § (2) bekezdésében foglalt valamelyik eset fennáll. VIII. Fejezet Utalványozás és utalvány ellenjegyzése 15. § (1) Az utalványozó köteles ellenőrizni, hogy a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése során az Ávr.-ben és a jelen szabályzatban előírtaknak megfelelően jártak-e el, továbbá hogy a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörtént-e. (2) A Miniszterelnökség képviseletében utalványozásra jogosult a) a miniszter értékhatár nélkül; b) a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár értékhatár nélkül; c) a miniszter által a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett „Felhatalmazás kötelezettségvállalásra, teljesítésigazolásra” elnevezésű dokumentumban meghatározott felhatalmazással írásban kijelölt, a  Miniszterelnökség alkalmazásában álló vezető beosztású személy, a felhatalmazásban meghatározott értékhatárig. (3) A bevételek és a kiadások utalványozására jogosult személyeket a gazdasági vezető javaslatára a Miniszterelnökség intranetes hálózatán közzétett „Felhatalmazás kötelezettségvállalásra, teljesítésigazolásra” elnevezésű dokumentumon a miniszter jelöli ki az Ávr. 59. § (1) bekezdésében és a 60. §-ában foglaltakra figyelemmel. (4) Az Ávr. 59. § (2) bekezdésének megfelelően utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett rendelkezéssel, minden más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet. (5) Az utalványozás ellenjegyzése során meg kell győződni arról, hogy az utalvány az Ávr.-ben előírtakon túl megfelelően tartalmazza-e a kötelezettségvállalás nyilvántartásba-vételi sorszámát, valamint a főkönyvi számla számát, az egységes rovatrend szerinti rovatkódját, valamint az egyéb számviteli nyilvántartási dimenzió azonosítókat (ügyletkódot, szervezeti egységet, egyedi gyűjtőt, pénzforrást, szakfeladat-részletezőt). 16. § (1) Átutalást indítani, pénztári kifizetést végrehajtani csak az érvényesítési és utalványozási folyamat maradéktalan végrehajtását követően lehet. (2) Átutalási megbízás aláírására a miniszter által a Magyar Államkincstár felé (a továbbiakban: kincstár) – számlaszámonként – bejelentett személyek jogosultak. (3) Az átutalás történhet átutalási bizonylaton, illetve elektronikusan, a kincstár által működtetett GIRO ELEKTRA rendszeren keresztül. Az átutalások rendjéről a Miniszterelnökség Pénzkezelési szabályzata rendelkezik. (4) A Miniszterelnökség házipénztárt működtet. A házipénztár működtetésével kapcsolatos szabályokat a Miniszterelnökség Pénzkezelési szabályzata tartalmazza. (5) A benyújtott számlákat, elszámolásokat, egyéb bizonylatokat fizetési határidőre ki kell egyenlíteni. Ennek feltétele, hogy a számlák, a teljesítésigazolás és a teljesítést alátámasztó dokumentumok hibátlanul és hiánytalanul, az előírt határidőben a PSZF-re megérkezzenek. (6) A jóváhagyott kötelezettségvállalás (feljegyzés) fedezetére a kezdeményező szervezeti egység munkatársa indokolt esetben készpénzelőleget a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett „Feljegyzés előleg igényléséről” elnevezésű űrlap kitöltésével és a PSZF-re történő megküldésével igényelhet. (7) Az előleggel – ideértve a munkatársak által megelőlegezett kiadásokat is – az előleg, illetve a megelőlegezett kiadás felhasználását igazoló teljesítési bizonylatok csatolásával egyidejűleg, a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett „Feljegyzés előleg elszámolásáról” elnevezésű űrlap kitöltésével és a PSZF-re való benyújtásával kell elszámolni. Az előlegelszámolás során figyelembe kell venni az egyéb belső szabályzatokban előírt szabályokat is. IX. Fejezet A szerződés módosítása, megszűnése 17. § (1) Ha a szerződés tartalmában a szerződés aláírását követően bármiféle változás következik be, a kezdeményező szervezeti egységnek szerződésmódosítást kell kezdeményeznie. A szerződésmódosítást a Miniszterelnökség intranetes hálózatán közzétett „Kezdeményezés polgári jogi szerződés módosítására” elnevezésű űrlap kitöltésével és SZKF részére történő megküldésével kell kezdeményezni. (2) A módosításra vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell: a) az egyértelmű utalást a módosítandó szerződésre azonosítószám feltüntetésével, szükség szerint az eredeti szerződés (elektronikus vagy papíralapú) másolatának csatolása mellett, b) a módosítás indoklását (a módosítást kezdeményező fél, a módosítás oka, szükségessége), c) a módosítandó szerződési pontok, tartalmi elemek pontos meghatározását. (3) A szerződésmódosítás kezdeményezésére, elkészítésére, aláírására vonatkozó eljárási szabályok megegyeznek a jelen szabályzatban rögzített szerződéskötési szabályokkal. (4) A szerződésben foglaltak teljesítését a kezdeményező szervezeti egység követi nyomon, és nemteljesítés vagy hibás teljesítés esetén a PSZF és az SZKF közreműködésével eljár a szerződési biztosítékok érvényesítése, a szerződés, megrendelés megszüntetése vagy módosítása érdekében. (5) A szerződés megszüntetését az SZKF-nél kell kezdeményezni. Az SZKF megvizsgálja a szerződés megszüntetésének módját, és elkészíti a közös megegyezéssel vagy egyoldalú jognyilatkozattal történő megszüntető okiratot, melyet a jogi és pénzügyi ellenjegyzést követően a kötelezettségvállaló ír alá. (6) Ha a megkötött szerződést (megállapodást) bármely okból a Miniszterelnökséggel szerződő fél felmondja, vagy eláll a szerződéstől, az erre vonatkozó dokumentumot a kézhezvételt követő napon meg kell küldeni az SZKF részére további intézkedés céljából. X. Fejezet Kötelezettségvállalás lezárása 18. § (1) A megrendelés, szerződés teljes körű szakmai teljesítését követően, amennyiben a megrendelésben, szerződésben meghatározott összeg nem került teljes mértékben felhasználásra, a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység vezetőjének gondoskodnia kell a kötelezettségvállalás lezárásáról. (2) A kötelezettségvállalás lezárását az utolsó pénzügyi teljesítés kezdeményezésekor, a pénzügyileg teljesítendő számlával és teljesítésigazolással egyidejűleg a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett űrlapon kell igazolni és azt a PSZF részére továbbítani. XI. Fejezet Bevételek elszámolásának elrendelése, termékértékesítés és szolgáltatás számlázása 12. Bevételek elrendelése 19. § (1) A Miniszterelnökség a központi költségvetési támogatás mellett az Európai Unió alapjaiból, illetve egyéb nemzetközi forrásokból, továbbá egyéb, eseti jellegű bevételekből gazdálkodik. A bevételek beszedésének elrendelésére (utalványozás) miniszter vagy az általa írásban meghatalmazott személy jogosult. (2) Az Ávr. 59. § (5) bekezdése szerint nem kell utalványozni: a) a közigazgatási hatósági határozaton alapuló, az egységes rovatrend B3. Közhatalmi bevételek rovatain elszámolandó költségvetési bevételek beszedését, az egységes rovatrend B401. Készletértékesítés ellenértéke, B402. Szolgáltatások ellenértéke és B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke rovatain elszámolandó költségvetési bevételeket, b) az egységes rovatrend B813. Maradvány igénybevétele rovatain elszámolandó finanszírozási bevételek teljesítését. 13. Számlázandó bevételek 20. § (1) A Miniszterelnökség által teljesített szolgáltatások, illetve a Miniszterelnökség által igénybe vett, továbbszámlázásra kerülő szolgáltatások, valamint a vagyon hasznosításából (bérbeadás, értékesítés), valamint a költségtérítésekből származó bevételek számlázását a PSZF végzi. A számlákról a PSZF a Forrás SQL programban analitikus nyilvántartást vezet, és gondoskodik a követelések határidőre történő beszedéséről. (2) A Miniszterelnökség részéről számla kibocsátását a gazdasági vezető, illetve az általa írásban felhatalmazott személy rendelhet el. (3) Számla kiállítására okirat, feljegyzés és az elvégzett szolgáltatások összegszerűen meghatározott vagy tételes kalkulációja alapján kerülhet sor. (4) Számlázandó bevételnek minősülnek a) a dolgozói térítések keretében a mobiltelefon-költségtérítés továbbszámlázása a Szervezet-ellátási és Logisztikai Főosztály által megküldött a mobiltelefon-szolgáltató által közölt részletező lista alapján, b) tárgyi eszköz és hulladékanyag-értékesítés bevételei, c) bérleti díj bevételek, valamint d) különféle egyéb bevételek. 14. Nem számlázandó bevételek 21. § Nem szükséges azon bevételek számlázása, amelyek nem termékértékesítésből vagy szolgáltatásnyújtásból származnak. Nem számlázandó bevételek az európai uniós vagy egyéb nemzetközi forrásból származó, az intézményrendszer működtetésével kapcsolatos bevételek, melyek a Miniszterelnökség kedvezményezetti pozíciójából erednek, másrészt egyes meghatározott kiadásokhoz pótlólagos forrást jelentenek. Nem számlázandó bevételnek minősülnek: a) az Európai Unió támogatásával megvalósuló programok fejezeti kezelésű előirányzataiból kapott működési célú támogatás értékű bevételek, b) az államháztartáson kívülről kapott pénzeszközök, c) az előző évi előirányzat-maradvány átvétele fejezeti kezelésű előirányzatoktól, intézményektől, d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9. §-ában szabályozott költségtérítés összege, e) a kötbérek, az egyéb kártérítések és a bánatpénz, f ) a valutakészletek, devizaszámlán lévő deviza forintra történő átváltásakor elszámolt árfolyamnyereség- és kamatbevételek, g) különféle egyéb bevételek (pl. bírság-visszautalás), h) igazgatási szolgáltatási díjak. XII. Fejezet A belső kontrollrendszer általános szabályai, beszámoltatás 22. § (1) A belső kontrollrendszer a Miniszterelnökségen belül az intézményi előirányzatok felhasználásával összefüggésben a gazdálkodásért felelős szakmai kezelők, a szakmai felügyeletet gyakorló felsővezetők és a PSZF által folytatott első szintű rendszer, melynek célja a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása. Az irányítási és kontrollrendszer magában foglalja: a) a pénzügyi döntések és dokumentumok elkészítését [ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések (megállapodások), megrendelések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizetések dokumentumait is], b) az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) az a)–c) pontokban szereplő feladatkörök elkülönítése mellett. (2) A belső kontrollrendszernek az előirányzatok felhasználásával összefüggésben biztosítania kell, hogy a) a Miniszterelnökség Igazgatásának valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és a megbízható gazdálkodás elveivel, b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv intézményi előirányzat gazdálkodásával kapcsolatosan, d) a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek, e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra. (3) Az irányítási és kontrollfeladatok ellátása a következők szerint történik: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését és ellenőrzését illetően aa) a költségvetési tervezés a szakmai kezelők bevonásával a PSZF feladata, ellenőrzi a KIF, ab) a kötelezettségvállalás szabályszerű előkészítése, kezdeményezése, a teljesítések igazolása a szakmai szervezeti egység feladata, melyet a szakmai felügyeletet gyakorló felsővezető vagy kötelezettségvállaló ellenőriz, ac) a szerződés tartalmi előkészítése, a szerződés jogi ellenjegyzése az SZKF feladata, ad) az előirányzatok, kötelezettségvállalások nyilvántartását, a kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges forrás rendelkezésre állásának és a kifizetés kezdeményezéséhez kapcsolódó dokumentumok teljességének ellenőrzését (érvényesítés) a PSZF Pénzügyi Osztály végzi, és a PSZF vezetője ellenőrzi, b) az előzetes pénzügyi ellenőrzés keretében a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését a PSZF vezetője látja el, ellenőrzi a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár, c) a gazdasági események elszámolását biztosító feladatokat, így a kötelezettségvállalások nyilvántartását, a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetést, valamint az elemi beszámolót az intézményi költségvetés tekintetében a PSZF Számviteli Osztály állítja össze, a PSZF vezetője, valamint a KIF ellenőrzi. XIII. Fejezet Nyilvántartások, beszámolás (előirányzatok felhasználása, módosítása, adatszolgáltatások, időszaki és éves beszámolók készítésének rendje) 15. Az előirányzatok felhasználásának általános szabályai 23. § (1) Azon tárgyévi előirányzatok esetében, ahol a pénzügyi teljesítés határideje nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át, a szakmai, műszaki teljesítés időpontja nem lehet későbbi, mint a tárgyévet követő év május 31. (2) Az intézményi költségvetés terhére történő kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását a PSZF vezeti. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a kötelezettségvállalás évenkénti és halmozott összege megállapítható legyen. (3) A kötelezettségvállalások analitikus nyilvántartását a Forrás SQL program biztosítja. 16. Munkaerő-gazdálkodási feladatok 24. § (1) A Miniszterelnökség bértömegkeretét – az adott időszakra vonatkozó feladatok figyelembevételével – a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár ellenjegyzése mellett a miniszter hagyja jóvá. (2) A jóváhagyott bértömegkeretek év közbeni módosításáról a felmerülő többletfeladatok, illetve a szervezeti egységek közötti feladatmegosztás változása esetén az illetékes szervezeti egység vezetőjének javaslatára, a HF által indított kezdeményezés alapján a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyásával a miniszter dönt. (3) Az aktuális létszámról és a kapcsolódó adatokról a HF részletes nyilvántartást vezet (állománytábla). A státuszok változásáról a HF a PSZF-et haladéktalanul tájékoztatja. 17. Előirányzatok átcsoportosítása, módosítása 25. § (1) A saját hatáskörben kezdeményezett előirányzat-módosításokat a PSZF vezetője hagyja jóvá. (2) A céljelleggel, meghatározott szakmai feladatra más fejezetnek átadott vagy más fejezettől átvett előirányzatok felhasználásának kormányhatározaton vagy az államháztartásért felelős miniszter engedélyén és a hozzá kapcsolódó megállapodáson kell alapulnia. Az átvett vagy átadott előirányzatokat csak a célnak megfelelően, a megállapodásban rögzített elszámolási kötelezettség teljesítésével lehet felhasználni. Az intézményi előirányzat-átcsoportosításokról, év közbeni előirányzat-módosításokról a PSZF nyilvántartást vezet. (3) Az előirányzat módosítása az erre rendszeresített kincstári űrlapon történik. Az űrlapok kitöltése és továbbítása – a kincstárnál bejelentett módon – a PSZF és a KIF feladata a hatásköröknek megfelelően. (4) Év végén és a kincstári pótkezelési időszakban az előirányzatok módosításakor a kincstár által kiadott, az év végi kincstári zárással és következő évi nyitó műveletekkel és pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos költségvetési gazdálkodási teendőkről szóló tájékoztatóban rögzített ütemtervnek és határidőknek megfelelően kell eljárni. (5) Az intézményi költségvetést érintő eredeti és módosított előirányzatok nyilvántartása és könyvelése a Miniszterelnökség Igazgatás Számlarendjében rögzített módon történik. Az előirányzatok analitikus nyilvántartását a PSZF vezeti, és havi rendszerességgel egyezteti a kincstár PJ02/B megnevezésű adatszolgáltatásával. (6) A bevételek alakulását a PSZF folyamatosan figyelemmel kíséri. A bevételekhez kapcsolódó szükséges előirányzatmódosításokat saját hatáskörben a PSZF, irányítószervi hatáskörben pedig a KIF intézi. 18. A Miniszterelnökség uniós projektjeit érintő előirányzat-módosítása 26. § (1) A Miniszterelnökség mint kedvezményezett projektjeinek európai uniós programokhoz kapcsolódó előirányzatok terhére történő kifizetései az alábbi módokon történnek: a) szállítói finanszírozás keretében az UFF teljesíti az utalásokat. Az UFF a pénzügyi teljesítést követően a kötelezettségvállalás dokumentumait, valamint a kifizetésekhez szükséges bizonylatok másolati példányait megküldi a PSZF részére. Ezen dokumentumok alapján a PSZF Projektkezelési Osztálya rögzíti a Forrás SQL programban a kötelezettségvállalási és pénzforgalom nélkül a teljesítési adatokat, b) utófinanszírozás keretében a PSZF teljesíti az utalásokat az Igazgatás költségvetéséből történő megelőlegezéssel az eredeti bizonylatok és dokumentumok alapján. A pénzügyi teljesítést követően a PSZF Projektkezelési Osztálya az UFF felé történő elszámolás keretében visszaigényli a megelőlegezett összeget az uniós forrásból. (2) A szállítói finanszírozások esetében a havi zárások alkalmával a PSZF Számviteli Osztálya a fejezeti átadás keretében rögzített kötelezettségvállalásokkal összhangban, saját hatáskörben gondoskodik az előirányzat módosításáról. XIV. Fejezet Költségvetési beszámolók, adatszolgáltatások készítése és belső adatszolgáltatás 27. § (1) A gazdasági vezető helyett a PSZF vezetője felelős a Miniszterelnökség intézményi költségvetése következő számviteli és költségvetési adatszolgáltatásainak, beszámolóinak elkészítéséért: a) elemi költségvetés, b) havi kincstári költségvetési jelentés, c) időközi mérlegjelentés, d) éves költségvetési beszámoló, e) zárszámadás és maradványelszámolás. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásokat, beszámolókat az Áht., az Ávr. és az Áhsz. és a vonatkozó jogszabályok, valamint a kincstár, a KIF és az NGM utasításaiban meghatározott tartalommal, formában és határidőre kell elkészíteni. (3) Belső adatszolgáltatás keretében a PSZF a következő jelentéseket készíti el: a) havonta jelentés az intézményi kötelezettségvállalásokról és a rendelkezésre álló szabad keretről a tárgyhót követő 25. napig, tárgyévben először az I. negyedévet követő hó 25-ig a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár részére, b) negyedévenként a tárgynegyedévet követő hó 25-ig értesítést küld a szervezeti egységek vezetőinek a  szervezeti egységük részére az elemi költségvetés készítésekor megállapított keret felhasználásának mértékéről, a még rendelkezésre álló szabad keretről, ennek helyességét a szervezeti egységek vezetői 5 napon belül elektronikus és papíralapú formában is kötelesek visszaigazolni, c) rendkívüli adatszolgáltatás a felmerülő igények alapján. (4) Ha a pénzügyi jelentésben a jóváhagyott keretek tervtől eltérő szerkezetű vagy időben nem arányos felhasználása állapítható meg, a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár indoklást kérhet. XV. Fejezet Záró rendelkezések 28. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a Miniszterelnökség gazdálkodásának egyes kérdéseiről szóló 6/2012. (III. 22.) Miniszterelnökségi utasítás. (3) A jelen szabályzathoz kapcsoló űrlapokat és adatlapmintákat a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyását követően a Miniszterelnökség intranet hálózatán kell közzétenni. Lázár János s. k., Miniszterelnökséget vezető miniszter