216/2016. (VII. 22.) Korm. rendelete a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek működésének és a jogkezeléssel kapcsolatos elj

216/2016. (VII. 22.) Korm. rendelete a közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek működésének és a jogkezeléssel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól. A Kormány a  szerzői jogok és a  szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016.  évi XCIII.  törvény 157.  § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 45. § tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 46. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 47. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET A KÖZÖS JOGKEZELŐ SZERVEZETEK ÉS A FÜGGETLEN JOGKEZELŐ SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI 1. A jogkezelési megbízásra vonatkozó részletes szabályok 1. § A jogkezelési megbízásnak tartalmaznia kell különösen a) a  közös jogkezelő szervezet által képviselt azon jogosulti csoport meghatározását, amelybe a  jogkezelési megbízást adó jogosult tartozik, b) a közös jogkezeléssel érintett műtípus vagy kapcsolódó jogi teljesítménytípus meghatározását, c) a  közös jogkezelésbe vont szerzői vagy kapcsolódó jog, és az  ezekkel kapcsolatos közös jogkezelési tevékenység meghatározását, d) azoknak az országoknak a meghatározását, amelyekre a jogkezelési megbízás kiterjed, e) arra vonatkozó utalást, hogy a közös jogkezelő szervezet a jogosult részére a szerzői jogok és szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016.  évi XCIII.  törvény (a  továbbiakban: Kjkt.) 14.  §-a szerinti tájékoztatást megadta, és a tájékoztatást a jogosult tudomásul vette, valamint f ) a jogosult kifejezett hozzájárulását ahhoz, hogy a megbízott közös jogkezelő szervezet a szerzői jogait vagy kapcsolódó jogait a b)–d) pont szerinti körben kezelje. 2. § A Kjkt. 14. §-a szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie legalább a) a jogosultat a Kjkt. alapján megillető jogokra, b) a  közös jogkezelő szervezet által a  jogdíjbevételből – ideértve a  jogdíjbevételnek a  Kjkt. 37.  §-a szerinti befektetéséből elért bevételt is – levont kezelési költség mértékére, c) a  jogdíjbevételből – ideértve a  jogdíjbevétel Kjkt. 37.  §-a szerinti befektetéséből elért bevételt is – a  Kjkt. 43–45. §-a szerinti közösségi célra történő levonás mértékére, valamint d) a Kjkt. 11. §-a szerinti felhasználás engedélyezésének feltételeire. 2. A vezető tisztviselő és a felügyelőbizottság tagja személyes nyilatkozatának tartalmi elemei 3. § (1) A  Kjkt. 30.  § (4)  bekezdése alapján a  közös jogkezelő szervezet vezető tisztségviselője által teendő személyes nyilatkozat tartalmazza: a) a közös jogkezelő szervezetben fennálló bármely érdekeltségére vonatkozó adatot, b) a  közös jogkezelő szervezettől az  előző pénzügyi évben kapott bármely díjazásra vonatkozó adatokat, beleértve a  nyugdíjprogramok formájában kapott díjazásokat, a  természetbeni juttatásokat és más jellegű juttatásokat, c) a  közös jogkezelő szervezettől az  előző pénzügyi évben jogosultként kapott bármely összegre vonatkozó adatokat, d) a  vezető tisztségviselő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben a  Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti és a Kjkt. 30. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, e) a  vezető tisztségviselő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy – a  Ptk.-ban és a  Kjkt. 30.  § (2)  bekezdésében foglaltakon kívül – fennáll-e bármilyen tényleges vagy lehetséges ellentét bármely személyes érdeke és a közös jogkezelő szervezet érdekei, vagy a közös jogkezelő szervezettel és bármely más természetes vagy jogi személlyel szemben vállalt bármely kötelezettsége között. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell a közös jogkezelő szervezet felügyelőbizottságának tagja által a Kjkt. 31. § (3) bekezdése alapján adandó nyilatkozatra is. 3. A jogosultak és más közös jogkezelő szervezetek felé évente teljesítendő adatszolgáltatás tartalmi elemei 4. § (1) A  Kjkt. 53.  § (1) és (2)  bekezdése, valamint 72.  §-a alapján teljesítendő adatszolgáltatásnak legalább a  következő adatokra kell kiterjednie: a) minden olyan elérhetőségi adatra, amelynek használatára a  jogosult felhatalmazta a  közös jogkezelő szervezetet vagy a független jogkezelő szervezetet a jogosult azonosítása és felkutatása céljából, b) a jogosult részére felosztott jogdíjbevételre, c) a  jogosult számára a  közös jogkezelő szervezet vagy a  független jogkezelő szervezet által kifizetett összegekre a kezelt vagyoni jogok fajtái és a felhasználási módok szerinti bontásban, d) azon időszakra, amelynek során a  jogosult részére felosztott és kifizetett összegek alapjául szolgáló felhasználásra sor került, kivéve akkor, ha a felhasználók általi adatszolgáltatáshoz kapcsolódó objektív okok megakadályozzák a  közös jogkezelő szervezetet vagy a  független jogkezelő szervezetet ezen információk elérhetővé tételében, e) a kezelési költség címén történt levonásokra, f ) a kezelési költség címén történt levonásoktól eltérő célra történt levonásokra, ideértve a jogdíjak közösségi célra történő felhasználására levont összeget, g) a jogosult számára felosztott, bármely időszakra vonatkozó, még ki nem fizetett jogdíjbevételekre. (2) A Kjkt. 53. § (3) bekezdése alapján teljesítendő adatszolgáltatásnak legalább az alábbi adatokra kell kiterjednie: a) a felosztott jogdíjbevételekre, valamint a közös jogkezelő szervezet által – az általa képviseleti szerződés vagy a szerzői jogról szóló törvény (a  továbbiakban: Szjt.) alapján – kezelt jogokért kifizetett összegekre a kezelt vagyoni jogok fajtái és a  felhasználási módok szerinti bontásban, valamint a  felosztott, bármely időszakra vonatkozó, még ki nem fizetett jogdíjbevételekre, b) a kezelési költség címén történt levonásokra, c) a kezelési költség címén történt levonásoktól eltérő célra történt levonásokra, ideértve a jogdíjak közösségi célra történő felhasználására levont összeget, d) a képviseleti szerződés hatálya alá tartozó művek és kapcsolódó jogi teljesítmények tekintetében megadott vagy valamely okból meg nem adott valamennyi felhasználási engedéllyel kapcsolatos tájékoztatásra, e) a  közös jogkezelő szervezet döntéshozó szerve által elfogadott határozatokra, ha ezek a  határozatok a képviseleti szerződés szerinti jogok kezelését érintik. 4. A több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet által teljesítendő tájékoztatás tartalmi elemei 5. § A Kjkt. 68. §-a szerinti tájékoztatásban meg kell jelölni legalább a) azt az  időszakot, amelynek során a  jogosultakat megillető jogdíjösszegek alapjául szolgáló online felhasználásokra sor került, és azokat az országokat, ahol a felhasználások történtek, b) a  beszedett jogdíjösszegeket, az  azokból történt levonásokat és a  felosztott összegeket, valamennyi zeneművön fennálló minden olyan, több területen történő online felhasználásra vonatkozó jogra nézve, amelyek kezelésével a jogosultak egészben vagy részben megbízták a közös jogkezelő szervezetet, c) a  több tagállam területére kiterjedő hatályú felhasználási engedélyeket adó közös jogkezelő szervezet által a  jogosultak számára a  több területen történő online felhasználás után beszedett jogdíjösszegeket, az azokból történt levonásokat és a felosztott összegeket, minden egyes érintett felhasználó tekintetében. II. FEJEZET A KÖZÖS JOGKEZELŐ SZERVEZETEK SZÁMVITELI NYILVÁNTARTÁSAIRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK 6. § (1) A  belföldön letelepedett közös jogkezelő szervezet nyilvántartásait köteles oly módon részletezni, hogy azok alapján a  külön jogszabályban és a  7–8.  §-ban meghatározott adatok rendelkezésre álljanak, továbbá, hogy azok a felügyeleti adatszolgáltatást és annak ellenőrzését lehetővé tegyék. (2) Az (1) bekezdés szerinti követelmények a Kjkt. 7. §-a szerinti, belföldön letelepedett jogi személyre is megfelelően irányadók. 7. § (1) A  közös jogkezelő szervezetnek az árbevételhez kapcsolódóan olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely a  tárgyév, valamint az előző év vonatkozásában elkülönítve tartalmazza a) a kezelési költség bevételek levonását követően megmaradt összes beszedett jogdíj összegét, b) az összes beszedett jogdíj összegéből ténylegesen levont kezelési költség bevételek összegét, c) az összes beszedett jogdíj összegéből becslési eljárással levont kezelési költség bevételek összegét, d) mű- és kapcsolódó jogi teljesítménytípusonként és vagyoni jogonként, elkülönítve a  más közös jogkezelő szervezet részére átadandó jogdíjak összegét. (2) Ha a közös jogkezelő szervezet a kezelési költség bevételt vagy annak egy részét elhatárolta, köteles az árbevételhez kapcsolódóan olyan nyilvántartást vezetni, amely a  tárgyév, valamint az  előző év vonatkozásában elkülönítetten tartalmazza a) a kezelési költség bevételből a tárgyévben bevételek passzív időbeli elhatárolásként elszámolt összeget, b) az elhatárolt összegből a tárgyévben feloldott bevételt mű- és kapcsolódó jogi teljesítménytípusonként és vagyoni jogonként, elkülönítve a más közös jogkezelő szervezet részére átadandó jogdíjak összegét. (3) A  még be nem szedett jogdíjakkal kapcsolatban a  tárgyév végi és az  előző időszak végi állományt mű- és kapcsolódó jogi teljesítménytípusonként és vagyoni jogonként elkülönítve kell nyilvántartani. 8. § (1) A közös jogkezelő szervezetnek olyan nyilvántartást kell vezetnie a  tárgyév és az előző év vonatkozásában, amely tartalmazza a kötelezettségek változását az e §-ban foglaltak szerint. (2) A  felosztásra váró jogdíjak értékével kapcsolatban mű- vagy teljesítménytípusonként és vagyoni jogonként kell kimutatni a) a nyitó kötelezettségek értékét, b) a tárgyévben beszedett jogdíjak ténylegesen, illetve becslési eljárással levont kezelési költség bevételét nem tartalmazó értékét, c) a függő jogdíjakból a Kjkt. 42. § (1) bekezdése alapján felosztásba áthelyezett jogdíjak értékét, d) az egyéb alaptevékenységből származó felosztandó jogdíjak értékét, e) a vállalkozási tevékenységből származó felosztandó jogdíjak értékét, f ) a  tárgyévben elszámolt, az  előző évben becslési eljárással megállapított kezelési költség bevétel és a tényleges kezelési költség bevétel különbözetét, g) a jogdíjakból a Kjkt. 43–45. §-a szerinti közösségi célra levont összeget jogcímenként, h) a  jogdíjak, kifizetésre váró jogdíjak, függő jogdíjak, egyéb rövid lejáratú kötelezettségek vagy jogdíjakhoz kapcsolódó tartalékok közé sorolását, i) a felosztásra váró jogdíjak egyéb változásainak értékét és a változás jellegének bemutatását, valamint j) a záró kötelezettségek értékét. (3) A  kifizetésre váró jogdíjak értékével kapcsolatosan mű- vagy teljesítménytípusonként és vagyoni jogonként kell kimutatni a) a nyitó kötelezettségek értékét, b) a tárgyévben felosztott jogdíjak értékét, c) a  függő jogdíjból a  jogosult vagy tartózkodási helyének ismertté válása következtében kifizethetővé vált összeget, d) a kifizető által megállapított és levont közterhek értékét, e) a pénzügyi rendezést, f ) a kifizetésre váró jogdíjak egyéb változásainak értékét és a változás jellegének bemutatását, valamint g) a záró kötelezettségek értékét. (4) A függő jogdíjak értékével kapcsolatosan mű- vagy teljesítménytípusonként és vagyoni jogonként kell kimutatni a) a nyitó kötelezettségek értékét, b) a  tárgyévben keletkezett kötelezettség értékét az  ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultakkal szemben, c) a tárgyévi felosztásba a Kjkt. 42. § (1) bekezdése alapján áthelyezett függő jogdíjakat, d) a Kjkt. 44. §-a alapján kulturális célra a tárgyévben felhasznált összeget, e) a kifizethetővé vált tételek értékét, f ) függő jogdíjak egyéb változásainak értékét és a változás jellegének bemutatását, valamint g) a záró kötelezettségek értékét. 5. Tényleges működési ráfordítások mutató 9. § (1) A közös jogkezelő szervezet köteles nyilvántartani a tárgyévre, valamint az előző évre vonatkozóan a (2) bekezdés alapján kiszámított tényleges működési ráfordítások mutatót százalékos mértékben annak kalkulációjával együtt. (2) A tényleges működési ráfordítások mutatót olyan hányados alapján kell kiszámítani, amelynek a) számlálója a  közös jogkezelő szervezet számviteli törvény szerint készített éves beszámolójának eredménykimutatásában megjelenő működési ráfordítások értékének a  jogdíj kifizetésekhez kapcsolódóan felmerült és az  eredménykimutatásban elszámolt egészségügyi hozzájárulás nélküli értéke azzal, hogy a működési ráfordításoknak nem része a jogdíj ráfordítások és a támogatások értéke, valamint b) nevezője a  közös jogkezelő szervezet számviteli törvény szerint készített éves beszámolójának eredménykimutatásában megjelenő összes bevétel. III. FEJEZET A JOGKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RÉSZLETES SZABÁLYAI 6. A jogkezelési tevékenység bejelentésére vonatkozó részletes szabályok 10. § (1) A Kjkt. 84. §-a szerinti bejelentésnek – a Kjkt.-ben felsoroltakon kívül – tartalmaznia kell a) a  közös jogkezelő szervezet vagy a  független jogkezelő szervezet valamennyi pénzforgalmi számlászámát, valamint az azokat vezető pénzforgalmi szolgáltatók nevét és székhelyét, b) annak a – jogkezelési tevékenység szempontjából jelentős – szervezetnek a megjelölését, amelynek a közös jogkezelő szervezet vagy a független jogkezelő szervezet a tagja, c) a közös jogkezelő szervezet vagy a  független jogkezelő szervezet rövidített elnevezését, ha létesítő okirata szerint ilyen elnevezéssel rendelkezik, d) a  közös jogkezelő szervezet vagy a  független jogkezelő szervezet magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését, ha létesítő okirata szerint ilyen elnevezéssel rendelkezik. (2) Ha a közös jogkezelő szervezet egyes közös jogkezelési tevékenységeket a Kjkt. 7. §-a alapján a tulajdonában álló jogi személy útján végzi, a Kjkt. 33. § (1) bekezdése szerinti bejelentésnek a Kjkt.-ben foglaltakon kívül tartalmaznia kell a) a Kjkt. 7. §-a szerint általa igénybe vett jogi személy nevét, címét és egyéb elérhetőségi adatait, különösen telefonszám, elektronikus levelezési cím, honlap, valamint b) annak a  közös jogkezelési tevékenységnek a  meghatározását, amelyet a  közös jogkezelő szervezet a tulajdonában álló szervezet útján kíván ellátni. 11. § A közös jogkezelő szervezet és a  független jogkezelő szervezet a  Kjkt. 33.  § (1)  bekezdése vagy 71.  §-a szerinti bejelentéssel egyidejűleg köteles megküldeni a Kjkt. 102. § (1) bekezdés a)–e) pontjaiban felsorolt iratokat, valamint a  más közös jogkezelő szervezettel már megkötött képviseleti szerződéseit a  Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) részére. 12. § (1) A  közös jogkezelő szervezet és a  független jogkezelő szervezet a  Kjkt. 84.  §-ában foglalt adataiban bekövetkező minden olyan változást, amelyet a bíróság végzéssel vesz tudomásul, a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül köteles bejelenteni az SZTNH-nak. (2) Az (1) bekezdés szerinti változás bejelentéséhez mellékelni kell az annak alapjául szolgáló jogerős bírósági döntést is. 13. § Ha a  közös jogkezelő szervezet vagy a  független jogkezelő szervezet bejelentése nem felel meg a  Kjkt.-ben vagy az e rendeletben foglalt követelményeknek, az SZTNH a bejelentő szervezetet hiánypótlásra hívja fel. 7. A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység engedélyezésére és az engedély módosítására vonatkozó részletes szabályok 14. § (1) A jogosultak elhatározásán alapuló közös jogkezelési tevékenység reprezentatív közös jogkezelő szervezetként való végzésére irányuló kérelemben meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek miatt a közösen kezelni kívánt jogot a jogosultak hatékonyan nem tudják egyedileg gyakorolni. (2) A Kjkt. 87. §-a és 88. §-a szerinti kérelemhez – a törvényben meghatározottakon kívül – mellékelni kell a) a  közös jogkezelő szervezet alapszabályát, szervezeti és működési szabályzatát, valamint – ha azt az alapszabály nem tartalmazza – tagsági szabályzatát, b) a közös jogkezelő szervezethez csatlakozni kívánó jogosultak szándéknyilatkozatainak vagy az általuk adott jogkezelési megbízásoknak a másolati példányait, c) a  közös jogkezelő szervezet képviselőjének nyilatkozatát a  jogkezeléssel érintett jogosultak számáról, továbbá az  érintett jogosultak műveinek, kapcsolódó jogi teljesítményeinek – tényleges vagy várható – felhasználási arányáról és a jogdíjakból való részesedésük – tényleges vagy várható – arányáról, d) a  jogosultak jogainak közös kezelését végző, a  bel- és külföldi felhasználás szempontjából fontos külföldi szervezetekkel kötött képviseleti szerződések vagy az erre irányuló szándéknyilatkozatok másolati példányait, e) a  b)–d)  pontokban meghatározott iratokhoz kapcsolódóan vagy azok részeként annak igazolását, hogy a közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét képviseli oly módon, hogy e jogosultak a közös jogkezelő szervezet tagjai vagy ahhoz csatlakozni kívánnak, vagy részére jogaik közös kezelésére jogkezelési megbízást adtak, f ) a közös jogkezelő szervezet felosztási szabályzatát, g) a  közös jogkezelő szervezet képviselőjének nyilatkozatát arról, hogy a  közös jogkezelő szervezet rendelkezésére állnak a  közös jogkezelési tevékenység ellátásához szükséges adatok, számítástechnikai eszközök, szoftverek és a Kjkt. 32. § (2) bekezdése szerinti adatbázis, h) a  közös jogkezelő szervezet képviselőjének nyilatkozatát arról, hogy a  munkavállalói és az  általa munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott természetes személyek révén rendelkezik a  közös jogkezeléshez és a  nemzetközi kapcsolattartáshoz szükséges szakismerettel és gyakorlattal, i) a  Kjkt. 35.  §-a szerinti esetben a  közös jogkezelő szervezet képviselőjének indokolt nyilatkozatát és az  azt alátámasztó iratokat arról, hogy több vagy újabb közös jogkezelő szervezet tevékenységének engedélyezése nem veszélyezteti a közös jogkezelés működőképességét és hatékonyságát, vagy ennek hiányában – a Kjkt. 35.  § (2)  bekezdése szerinti esetben – arról, hogy a  kérelmező az  engedélyhez megkívánt feltételeket összességében a  legjobban, vagy a  korábban megadott engedéllyel rendelkező reprezentatív közös jogkezelő szervezetnél jobban tudja megvalósítani. (3) A Kjkt. 35. §-a szerinti esetben az SZTNH felhívja az engedély iránti kérelemmel érintett körben korábban megadott engedéllyel rendelkező reprezentatív közös jogkezelő szervezetet nyilatkozat tételére arról, hogy több vagy újabb közös jogkezelő szervezet tevékenységének engedélyezése veszélyezteti-e a közös jogkezelés működőképességét és hatékonyságát, vagy a Kjkt. 35. § (2) bekezdése szerinti esetben arról, hogy a kérelmezőnél jobban valósítja-e meg az engedélyhez megkívánt feltételeket. A reprezentatív közös jogkezelő szervezetnek a nyilatkozatát indokolnia kell, és ahhoz mellékelnie kell az azt alátámasztó iratokat. (4) A  más EGT-államban letelepedett közös jogkezelő szervezet kérelméhez nem kell mellékelni a  (2)  bekezdés g) és h) pontja szerinti nyilatkozatot. 15. § (1) A Kjkt. 95. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy milyen okból és indokok alapján kéri a Kjkt. 89. § (2) bekezdése vagy 90. § (2) bekezdése szerinti kijelölés módosítását. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti esetben az  SZTNH felhívja a  Kjkt. 89.  § (2)  bekezdése vagy 90.  § (2)  bekezdése alapján a  kiterjesztett hatályú közös jogkezelésre kijelölt reprezentatív közös jogkezelő szervezetet, hogy nyilatkozzon a kijelölés módosításának indokoltságával összefüggésben. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilatkozatokhoz az azokban foglaltakat alátámasztó iratokat kell mellékelni. 16. § A Kjkt. 87. §-a vagy 95. §-a szerinti kérelmet az SZTNH megvizsgálja, és amennyiben az nem felel meg a Kjkt. vagy e  rendelet előírásainak, továbbá, amennyiben nem fizették meg a  miniszteri rendeletben meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat, a kérelem beérkezését követő tizenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. 8. A jogkezelési tevékenység bejelentésére és a reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenység engedélyezésére vonatkozó közös szabályok 17. § (1) A  Kjkt. 84.  § c)  pontja, valamint 87.  § (3)  bekezdés d)  pontja alkalmazásában a  közös jogkezelő szervezet vagy – az  e)  pont kivételével – a  független jogkezelő szervezet által végzett jogkezelési tevékenységeket az  egyes vagyoni jogok vonatkozásában a következő tevékenységtípusok szerint kell megjelölni: a) a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapítása, b) a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapításában való részvétel, c) a felhasználás engedélyezése, d) a felhasználásért járó jogdíj beszedése, e) a díjazás iránti igény érvényesítése, f ) a szerzői jog vagy a kapcsolódó jog megsértésével szemben történő fellépés, g) a jogkezeléssel érintett felhasználások adatainak kezelése, h) a jogkezeléssel érintett jogosultak, valamint műveik vagy teljesítményeik adatainak kezelése, i) a jogdíjak felosztása, j) a jogdíjak felosztás céljára történő átadása az érintett jogosultak közös jogkezelő szervezetének. (2) Az (1) bekezdés f )–h) pontja szerinti tevékenységtípusok csak más tevékenységtípus mellett jelölhetők meg. (3) Az  (1)  bekezdés b)  pontja alkalmazásában a  jogdíjak és a  felhasználás egyéb feltételeinek megállapításában való részvételnek minősül az  is, ha a  közös jogkezelő szervezet vagy a  független jogkezelő szervezet tagja egy olyan szervezetnek, amely megállapítja a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit. 9. A közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek nyilvántartására vonatkozó részletes szabályok 18. § (1) A közös jogkezelő szervezetek és a  független jogkezelő szervezetek nyilvántartása (a  továbbiakban: nyilvántartás) a jogkezelés céljainak megvalósításához szükséges egyéb adatok körében tartalmazza: a) a  közös jogkezelő szervezet vagy a  független jogkezelő szervezet levelezési címét, ha az  nem azonos a székhelyével, b) a  közös jogkezelő szervezet vagy a  független jogkezelő szervezet valamennyi pénzforgalmi számlaszámát, valamint az azokat vezető pénzforgalmi szolgáltatók nevét és székhelyét, c) annak a – jogkezelési tevékenység szempontjából jelentős – szervezetnek a megjelölését, amelynek a közös jogkezelő szervezet vagy a független jogkezelő szervezet a tagja, d) a közös jogkezelő szervezet vagy a  független jogkezelő szervezet rövidített elnevezését, ha létesítő okirata szerint ilyen elnevezéssel rendelkezik, e) a  közös jogkezelő szervezet vagy a  független jogkezelő szervezet magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését, ha létesítő okirata szerint ilyen elnevezéssel rendelkezik, f ) a  Kjkt. 7.  §-a szerint a  közös jogkezelő szervezet által igénybe vett jogi személy nevét, címét és egyéb elérhetőségi adatait, különösen telefonszám, elektronikus levelezési cím, honlap, valamint annak a közös jogkezelési tevékenységnek a meghatározását, amelyet a közös jogkezelő szervezet az e jogi személy útján lát el. (2) A  nyilvántartásba bejegyzett, a  Kjkt. 84.  § c) és d)  pontja, valamint 101.  § (1)  bekezdés b) és c)  pontjában foglalt adatok megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a  változást a  nyilvántartásba bevezették. 19. § (1) Ha a  közös jogkezelő szervezet vagy a  független jogkezelő szervezet Kjkt. 102.  § (1)  bekezdés a)–e)  pontjában meghatározott iratait módosítja, köteles a módosított iratot a módosítást követő tizenöt napon belül megküldeni az SZTNH részére. (2) Ha az  (1)  bekezdés szerinti módosítás olyan iratra vonatkozik, amelynek módosítását a  bíróság végzéssel veszi tudomásul, a  módosított iratot a  bíróság döntésének jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül kell megküldeni az SZTNH-nak, amelyhez mellékelni kell az annak alapjául szolgáló jogerős bírósági döntést is. (3) A közös jogkezelő szervezet a más szervezetekkel kötött képviseleti szerződéseit, – ideértve a Kjkt. 69. §-a és 70. §-a szerinti megállapodásokat is – azok megkötését vagy módosítását követő tizenöt napon belül köteles megküldeni az SZTNH részére. (4) Ha a  közös jogkezelő szervezet vagy a  független jogkezelő szervezet SZTNH által nyilvántartott adatainak megváltozása valamely e  § szerinti dokumentum módosításának következménye, a  Kjkt. 86.  §-a alapján tett bejelentéssel egyidejűleg kell a módosított dokumentumot megküldeni az SZTNH részére, figyelemmel az e §-ban, valamint 12. §-ban foglalt előírásokra is. 10. A jogkezeléssel kapcsolatos hatósági eljárásokban az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályok 20. § (1) Az  SZTNH a  jogkezeléssel kapcsolatos hatósági eljárásokban benyújtásra kerülő beadványok elektronikus úton történő fogadását – az  elektronikus ügyintézés és a  bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény értelmében – párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés útján biztosítja. (2) Az elektronikus ügyintézés a kormányzati portálon vagy közvetlenül az SZTNH honlapján üzemeltetett elektronikus ügyintézési rendszeren keresztül érhető el. (3) A  jogkezeléssel kapcsolatos hatósági ügyekben a  beadványokat a  Kjkt. 83.  § (2)  bekezdésében meghatározott elektronikus űrlap használatával kell elektronikus úton benyújtani. (4) Az elektronikus űrlap díjtalanul áll rendelkezésre az SZTNH hivatalos honlapján. Az ügyfél vagy képviselője az általa kitöltött elektronikus űrlapot az  annak beérkezését követően megjelenített kapcsolati mutatón (linken) tekintheti meg, és töltheti le. (5) Az SZTNH a hozzá érkezett beadványt az ügyfél vagy képviselője elektronikus levélcímére nem küldi vissza. (6) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az elektronikus ügyintézés általános szabályait kell alkalmazni. 21. § A beadványt az  ügyfél vagy képviselője elektronikus úton, a  Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül történt bejelentkezést követően nyújthatja be az  SZTNH elektronikus ügyintézési rendszerén keresztül. Az SZTNH is ilyen úton közli az ügyféllel vagy képviselőjével a döntéseit. 22. § A 20.  §-ban és a  21.  §-ban foglaltakat kell alkalmazni az  ügyféli jogállás megállapítására irányuló beadványok benyújtására, valamint az ügyféli jogállás megállapítása tárgyában hozott döntés közlésére is. 23. § (1) Ha az  SZTNH által hivatalból indított eljárásban az  SZTNH számára nem ismert az  ügyfél elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges azonosítója, az  eljárás megindításáról az  SZTNH papíralapon értesíti az  ügyfelet, és felhívja, hogy a  Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül küldje meg az  elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges adatait. (2) Az (1) bekezdés szerinti értesítést követően az ügyfél köteles nyolc napon belül az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges adatokat az  SZTNH részére megküldeni. Ha az  ügyfél az  elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges adatokat az SZTNH részére megküldte, az SZTNH és az ügyfél az eljárásban a továbbiakban elektronikus úton tartja a kapcsolatot. (3) Ha az  ügyfél nem teljesíti a  (2)  bekezdés szerinti kötelezettségét, az  eljárásban a  továbbiakban az  SZTNH papíralapon tartja a kapcsolatot az ügyféllel, és a döntéseket is papíralapon, postai úton kell közölni az ügyféllel. 11. A közös jogkezelő szervezetekkel és a független jogkezelő szervezetekkel kapcsolatos felügyeleti eljárások részletes szabályai 24. § (1) Az  SZTNH a  közös jogkezelő szervezetek és a  független jogkezelő szervezetek jogkezelési tevékenysége felett gyakorolt felügyelet körében: a) a  felügyelt szervezetet – legalább 8 napos határidő tűzésével – végzésben nyilatkozattételre hívhatja fel, valamint adatszolgáltatást, iratbemutatást és egyéb tájékoztatást kérhet, b) helyszíni ellenőrzést tarthat. (2) A  helyszíni ellenőrzésről a  felügyelt szervezetet előzetesen értesíteni kell, kivéve, ha az  értesítés a  helyszíni ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné. A helyszíni ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szemlére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 25. § Ha a  felügyelt szervezet a  24.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti felhívásban foglaltakat határidőben nem teljesíti, az SZTNH – nyolc napos határidő tűzésével – hiánypótlásra hívja fel, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a  felhívásban foglalt kötelezettségének elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén az SZTNH a Kjkt. 117. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedések megtételéről a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. 26. § (1) Ha az SZTNH a Kjkt. 112. § (1) és (2) bekezdése alapján indított felügyeleti eljárás eredményeként megállapítja, hogy a Kjkt. 117. §-ában foglalt felügyeleti intézkedések alkalmazása nem indokolt, erről a felügyelt szervezetet értesíti. (2) Ha az  SZTNH a  Kjkt. 112.  § (3)  bekezdése alapján szükség esetén indított felügyeleti eljárás eredményeként megállapítja, hogy a  Kjkt. 117.  §-ában foglalt felügyeleti intézkedések alkalmazása nem indokolt, az  eljárást az SZTNH megszünteti. (3) Ha az  SZTNH egy adott naptári évben szükség esetén indított felügyeleti eljárást folytatott le, az  ezt követően legfeljebb hat hónappal indított, a Kjkt. 117. § (1) vagy (2) bekezdése szerint lefolytatásra kerülő felügyeleti eljárás során nem köteles ellenőrizni azon körülményeket, amelyekre a  szükség szerint lefolytatott felügyeleti eljárás kiterjedt. 27. § Ha az  igazságügyért felelős miniszter a  Kjkt. 113.  § (1)  bekezdése szerint felügyeleti intézkedést kezdeményez, az  SZTNH köteles a  jogszabálysértést érdemben megvizsgálni, és saját intézkedéséről vagy az  ilyen intézkedés mellőzésének okáról az igazságügyért felelős minisztert hatvan napon belül tájékoztatni. 12. A közös jogkezelő szervezet által az SZTNH felé félévente teljesítendő kötelező adatszolgáltatás tartalmára és módjára vonatkozó részletes szabályok 28. § (1) A közös jogkezelő szervezet a Kjkt. 110. §-a alapján az SZTNH felé teljesítendő adatszolgáltatásban köteles megadni a) a  jogdíjbevételből levont kezelési költség közös jogkezelő szervezet által elfogadott mértékét százalékos értékben kifejezve, b) a számvitelileg elszámolt jogdíjbevétel összegét a felhasználás éve szerinti bontásban, c) a  számvitelileg elszámolt jogdíjbevételből levont kezelési költség összegét a  felhasználás éve szerinti bontásban, d) a teljesített jogdíjkifizetések összegét aszerinti bontásban, hogy a kifizetés forrásaként melyik évben befolyt jogdíjbevétel szolgált. (2) A közös jogkezelő szervezet az (1) bekezdés szerinti adatokat az adatszolgáltatással érintett időszak vonatkozásában az általa kezelt vagyoni jogonként, továbbá a jogkezelésből származó jogdíjak beszedésének forrása – belföld vagy külföld, közvetlenül beszedett vagy más szervezettől átvett jogdíj –, valamint a  felosztás címzettje – jogosultnak közvetlenül kifizetett vagy más szervezetnek felosztás céljára átadott jogdíj – szerinti bontásban köteles megadni, annak megjelölésével, hogy az adott jogdíj reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységből származik-e. (3) A Kjkt. 110. §-a szerinti adatszolgáltatásnak ki kell terjednie továbbá a) a  közös jogkezelő szervezet által kezelt vagyoni jogonként és a  jogkezelésből származó jogdíjak beszedésének forrása – belföld vagy külföld, közvetlenül beszedett vagy más szervezettől átvett jogdíj – szerinti bontásban a  felhasználók részére megküldött, jogdíjfizetésre irányuló bizonylatokkal összefüggő adatokra, amelyek a  kibocsátott bizonylatok szerint a  követelt, a  megfizetett, és a  meg nem fizetett összegeket tartalmazzák összesítve, b) a  közös jogkezelő szervezet által kezelt vagyoni jogok szerinti bontásban az  adatszolgáltatással érintett időszak alatt jogdíjat fizető felhasználók számára, c) a közös jogkezelő szervezet által végzett vállalkozási tevékenységek típusonkénti bemutatására, d) a közös jogkezelő szervezetnek a vállalkozási tevékenységéből, valamint a pénzügyi műveletekből (ideértve a bevételek befektetését is) az adatszolgáltatással érintett időszakban da) befolyt bevételére és db) az általa teljesített jogdíjkifizetésekre, továbbá e) a  közös jogkezelő szervezet eredménykimutatásában is feltüntetendő minden további, bevétel jellegű tételre, ideértve az  egyéb bevételeket, ezen belül a  kapott támogatások összegét, illetve a  tagdíjakból származó bevételt, f ) az adatszolgáltatással érintett időszakban a közös jogkezelő szervezet működésére fordított költségekre, g) a  közös jogkezelő szervezet által kezelt vagyoni jogok szerinti megbontásban a  felosztott, de a  jogosultak részére még ki nem fizetett jogdíjak összegére, külön-külön feltüntetve, hogy a  felosztott, de még ki nem fizetett jogdíj melyik évben folyt be a közös jogkezelő szervezethez, h) a Kjkt. 42. § (3) bekezdése szerint képzett tartalék összegére, i) a közös jogkezelő szervezet által a Kjkt. 43–45. §-a szerinti közösségi célra elkülönített bevételek összegére a  különböző közösségi célok és az  elkülönítéssel érintett bevétel beérkezésének éve szerinti bontásban, feltüntetve az elkülönített összegből közösségi célra már kifizetett részösszegeket. (4) Az  e  § szerinti adatszolgáltatást a  közös jogkezelő szervezet minden tárgyév első féléve (a  továbbiakban: féléves felügyeleti beszámoló), valamint a teljes tárgyév tekintetében (a továbbiakban: éves felügyeleti beszámoló) köteles teljesíteni a 30. §-ban foglalt határidőben. (5) Az éves felügyeleti beszámolóban megadott adatoknak összhangban kell állniuk a közös jogkezelő szervezet éves beszámolójában foglaltakkal. (6) A  közös jogkezelő szervezet az  e  § szerinti adatszolgáltatást a  tulajdonában álló, Kjkt. 7.  §-a szerinti jogi személy tekintetében is köteles teljesíteni. (7) Ha az  Szjt. alapján a  jogdíj beszedésére több közös jogkezelő szervezet – a  beszedést követő egymás közötti megosztás kötelezettségével – együttesen jogosult, az e § szerinti adatszolgáltatást minden érintett közös jogkezelő szervezet a megosztás alapján őt ténylegesen megillető jogdíjbevétel tekintetében köteles teljesíteni. 29. § (1) A 28. § szerinti adatokat a közös jogkezelő szervezet az SZTNH által rendszeresített és a közös jogkezelő szervezet rendelkezésére bocsátott elektronikus űrlap kitöltésével köteles megadni. (2) Az  SZTNH a  30.  §-ban foglalt határidő vége előtt legkésőbb négy hónappal elektronikus úton küldi meg az  (1)  bekezdés szerinti űrlapot a  közös jogkezelő szervezet részére. Ha az  SZTNH ez  idő alatt nem küld a  közös jogkezelő szervezetnek újabb űrlapot, a  felügyeleti beszámolót az SZTNH által korábban megküldött utolsó űrlap kitöltésével kell elkészíteni. (3) Új űrlap – ideértve a változásokat tartalmazó űrlapot is – megküldése esetén a közös jogkezelő szervezet az űrlap megérkezésétől számított tizenöt napon belül írásban a  űrlap változásainak értelmezésére szóbeli egyeztetést kezdeményezhet az SZTNH-nál. Az SZTNH köteles az egyeztetést harminc napon belül lefolytatni. (4) A  közös jogkezelő szervezet a  féléves és éves felügyeleti beszámolót elektronikus úton köteles az  SZTNH részére megküldeni. 30. § A közös jogkezelő szervezet a) a féléves felügyeleti beszámolót az adott tárgyév szeptember 30-ig, b) az éves felügyeleti beszámolót a tárgyévet követő év május 31-ig köteles a 29. §-ban meghatározott módon megküldeni az SZTNH részére. 13. A közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek által fizetendő felügyeleti díjra vonatkozó részletes szabályok 31. § (1) A közös jogkezelő szervezetek és a független jogkezelő szervezetek felügyeleti díjának megfizetése alól mentesség nem adható. (2) A 35. § (2) bekezdése szerinti késedelmi pótlék megfizetése alól, különös méltánylást érdemlő esetben részben vagy egészben mentesség adható. 32. § (1) A  Kjkt. 111.  § (2)  bekezdés a)  pontja szerinti felügyeleti díj alapjául a  reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelési tevékenységből származó előző évi – általános forgalmi adót nem tartalmazó – jogdíjbevétel szolgál, beleszámítva az  ilyen jogdíjbevétellel végzett pénzügyi műveletekből – ideértve a  jogdíjak befektetését is – származó bevételt is, továbbá a  bevételnek a  Kjkt. 43–45.  §-a alapján közösségi célra fordított részét is. (2) A Kjkt. 111. § (2) bekezdés b) pontja szerinti felügyeleti díj alapjául a közös jogkezelő szervezet előző évi – általános forgalmi adót nem tartalmazó és az  (1)  bekezdés szerinti bevétellel csökkentett – bevétele szolgál, beleszámítva a  jogdíjbevétellel végzett pénzügyi műveletekből – ideértve a  jogdíjak befektetését is –, valamint a  vállalkozási tevékenységből származó bevételt is, továbbá a  bevételnek a  Kjkt. 43–45.  §-a alapján közösségi célra fordított részét is. (3) A  Kjkt. 111.  § (2)  bekezdés c)  pontja szerinti felügyeleti díj alapjául a  független jogkezelő szervezet jogkezelési tevékenységéből származó előző évi – általános forgalmi adót nem tartalmazó – jogdíjbevétele szolgál, beleszámítva a  jogdíjbevétellel végzett pénzügyi műveletekből – ideértve a  jogdíjak befektetését – származó bevételt is. (4) A  felügyeleti díj alapjának kiszámításánál az  (1)–(3)  bekezdés szerinti bevételből le kell vonni a  törvény vagy megállapodás alapján más közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet részére átadott jogdíjak nettó összegét, amennyiben a jogdíjat átvevő közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet a Kjkt. alapján felügyeleti díj fizetésére köteles. Ebben az esetben az átadott jogdíjat az átvevő szervezetnél kell figyelembe venni a felügyeleti díj megállapításánál. (5) Ha a  közös jogkezelő szervezetnek az  adott évben az  (1) és (2)  bekezdés szerinti bevétele is volt, a  fizetendő felügyeleti díj az (1) és (2) bekezdés alapján kiszámított értékek összege. 33. § (1) A  közös jogkezelő szervezet és a  független jogkezelő szervezet a  felügyeleti díjat a  rá irányadó jogszabályok rendelkezései szerint összeállított, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámoló alapján számítja ki és fizeti meg. (2) A közös jogkezelő szervezet és a független jogkezelő szervezet a Kjkt. 111. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül benyújtja az  SZTNH-hoz az  éves beszámolóját mindazokkal az  adatokkal együtt, amelyek alapján – a 32. § (4) bekezdésre is tekintettel – megállapítható a felügyeleti díj pontos összege. 34. § (1) A  felügyeleti díjat az  SZTNH-nak a  Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01731842-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára átutalással kell megfizetni az  azonosításhoz szükséges adatok (a  közös jogkezelő szervezet vagy független jogkezelő szervezet neve, címe) és a rendeltetés (jogcím) feltüntetésével. (2) Az  SZTNH elnöke engedélyezheti a  felügyeleti díjnak az  (1)  bekezdésben meghatározott módtól eltérő módon történő megfizetését, ideértve a letéti számla útján történő díjfizetést is. 35. § (1) Ha a  felügyeleti díjat a  Kjkt. 111.  § (3) és (4)  bekezdésében meghatározott határidőre nem vagy csak hiányosan fizették meg, az  SZTNH – a  mulasztás jogkövetkezményeire való figyelmeztetés mellett – felhívja a  díjfizetésre köteles szervezetet az elmaradt díjfizetés pótlására. (2) A  határidőre meg nem fizetett felügyeleti díj után az  adózás rendjéről szóló 2003.  évi XCII.  törvény 165–167.  §-a szerinti késedelmi pótlékot kell fizetni. 36. § (1) Ha az SZTNH részére teljesített befizetés rendeltetése nem azonosítható, a befizetés jogcímét az SZTNH a befizetővel egyezteti. (2) Ha a  befizető nem azonosítható, nem értesíthető, vagy az  (1)  bekezdés szerinti egyeztetés eredménytelen, de a visszafizetéshez szükséges adatok az SZTNH rendelkezésére állnak, az SZTNH a befizetett összeget visszafizeti. 37. § (1) Túlfizetés esetén a  díjtöbbletet az  SZTNH kérelemre visszatéríti, vagy a  következő évi felügyeleti díjként vagy felügyeleti díjelőlegként figyelembe veszi. (2) Az  SZTNH nem téríti vissza azt a  befizetést és díjtöbbletet, amelynek összege nem éri el az  500 forintot, vagy amelynek esetében a visszatérítés költségei elérik vagy meghaladják a visszafizetendő összeget. 38. § (1) A 31–37. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a közös jogkezelő szervezet közös jogkezelési tevékenységét a Kjkt. 7. § (1) bekezdése szerinti jogi személy útján végzi. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti esetben a  Kjkt. 7.  § (1)  bekezdése szerinti jogi személy közös jogkezelési tevékenységből származó bevétele után a Kjkt. és e § szerint meghatározott felügyeleti díj megfizetéséért a Kjkt. 7. § (1) bekezdése szerinti jogi személy és a tulajdonos közös jogkezelő szervezet egyetemlegesen felel. (3) Az e § szerinti esetben a Kjkt. 7. § (1) bekezdése szerinti jogi személy közös jogkezelési tevékenységből származó bevételébe be kell számítani a jogdíjbevétellel végzett pénzügyi műveletekből (ideértve a jogdíjak befektetését is) származó bevételt, valamint a bevételnek a Kjkt. 43–45. §-a alapján közösségi célra fordított részét is. 39. § A felügyeleti díj az SZTNH bevételét képezi, azt az SZTNH szerzői jogi feladatainak ellátására kell fordítani. 40. § A díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására és visszatérítésére az  államháztartásról szóló törvény és az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. 14. A reprezentatív közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak jóváhagyására irányuló eljárásban az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályok 41. § (1) A  reprezentatív közös jogkezelő szervezetek díjszabásának jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban az  eljárás résztvevője vagy képviselője a  beadványokat elektronikus úton az  SZTNH-nak a  honlapján közzétett elektronikus levélcímére küldi meg. (2) Az eljárás résztvevője vagy képviselője az SZTNH-tól érkező elektronikus levél átvételét köteles a beérkezést követő munkanap végéig elektronikus levélben visszaigazolni. Visszaigazolás hiányában az  SZTNH ismételten megküldi elektronikus levelét. Ha az  eljárás résztvevője vagy képviselője ezt sem igazolja vissza a  következő munkanap végéig, az SZTNH az írásbeli kommunikáció más formáját alkalmazza. (3) Az  eljárás résztvevője vagy képviselője által küldött elektronikus levél beérkezését az  SZTNH visszaigazolja a beérkezést követő munkanap végéig. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 15. Hatálybalépésre vonatkozó szabályok 42. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmincegyedik napon lép hatályba. 16. Átmeneti rendelkezések 43. § (1) A  II. fejezetben foglalt rendelkezéseket a 2017. évben induló üzleti év nyilvántartásaira kell először alkalmazni, de a  közös jogkezelő szervezet döntéshozó szerve dönthet úgy, hogy azokat már a  2016.  évben induló üzleti évről készített nyilvántartásokra is alkalmazza. (2) A III. fejezetben foglalt rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (3) A közös jogkezelő szervezet a 28. §-ban meghatározott tartalmú adatszolgáltatást első alkalommal a 2017. évben, a 30. § b) pontjában megjelölt határidőig köteles teljesíteni a 2016. évben induló teljes üzleti év vonatkozásában. Az  e  bekezdés szerint az  SZTNH részére megküldött felügyeleti beszámolóra a  28.  § (5)  bekezdésében foglalt követelményt nem kell alkalmazni. (4) Az  1.  § e)  pontjában és a  2.  §-ban foglaltakat a  Kjkt. 161.  §-a szerint engedéllyel rendelkezőnek tekintett közös jogkezelő szervezettel kötött, a  Kjkt. hatálybalépése napján hatályban levő megbízási szerződésekre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az  ilyen közös jogkezelő szervezetnek arról kell tájékoztatnia a  jogosultat, hogy a megbízási szerződés tartalma a Kjkt. hatálybalépésével hogyan változik. A tájékoztatásnak ki kell térnie arra, hogy a tájékoztatás hatályossá válásával a megbízási szerződés tartalma a tájékoztatásnak megfelelően változott meg, és a megbízót megilleti az a jog, hogy a megbízási szerződést felmondással megszüntetheti. 17. Az Európai Unió jogának való megfelelés 44. § Ez a rendelet a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú engedélyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 18. Módosító rendelkezések 45. § (1) A  számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: Eszkr.) a következő 2. § (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4b) A  közös jogkezelő szervezetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a 20/J–20/L. §-ok tartalmazzák.” (2) Az Eszkr. 6. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A beszámoló lehet:) „c) az egyéb szervezet választása, vagy külön jogszabályi előírás alapján a Tv. szerinti éves beszámoló.” (3) Az Eszkr. a 20/I. §-t követően a következő alcímmel egészül ki: „A közös jogkezelő szervezetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai A mérleg tagolása, tételeinek tartalma és a kapcsolódó egyéb előírások 20/J.  § (1) A  tárgyévhez kapcsolódó, de pénzügyileg nem rendezett tagdíjat, a  közös jogkezelő szervezet tagdíjkövetelésként számolja el és elkülönítetten mutatja be. (2) A jogdíjak felosztása során az ismert és ismert helyen tartózkodó jogosultak részére kifizethető jogdíjakat a közös jogkezelő szervezetnek az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül át kell sorolnia a kifizetésre váró jogdíjakból fakadó kötelezettség közé. (3) Azokat a  jogdíjakat, amelyek a  szerzői jogok és a  szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016.  évi XCIII.  törvény (a  továbbiakban: Kjkt.) 41.  §-a alapján ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultakat illetnek meg (a továbbiakban: függő jogdíjak), az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül függő jogdíjakból fakadó kötelezettségként kell kimutatni. (4) A  függő jogdíjak esetében a  jogosult vagy a  jogosult tartózkodási helyének ismertté válása következtében kifizethetővé váló jogdíjat a  közös jogkezelő szervezetnek az  egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül át kell sorolnia a kifizetésre váró jogdíjakból fakadó kötelezettség közé. (5) Ha a  Kjkt. 42.  §-a alapján a  jogosult vagy a  jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetővé minősített jogdíjat a  közös jogkezelő szervezet az  ismert jogosultak részére történő felosztásra és kifizetésre használja fel, a közös jogkezelő szervezetnek az ilyen jogdíjat az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül át kell sorolnia a felosztásra váró jogdíjakból fakadó kötelezettségek közé. (6) A beszedett jogdíjakból a Kjkt. 42. § (3) bekezdése alapján képzendő tartalék összegét az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül a  felosztásra váró jogdíjakból fakadó kötelezettségek közül a  jogdíjakhoz kapcsolódó tartalékok közé kell átsorolni. (7) A  beszedett jogdíjakból vagy a  Kjkt. 42.  §-a alapján a  jogosult vagy a  jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetővé minősített jogdíjból a  Kjkt. 43–45.  §-a alapján közösségi célra felhasználandó összegekkel kapcsolatos egyéb rövid lejáratú kötelezettséget a  felosztási szabályzatban meghatározottak szerint a  közösségi célú felhasználásról hozott döntéssel kell átsorolni a  rövid lejáratú kötelezettségeken belül a  felosztásra váró jogdíjakból fakadó kötelezettségek közül az  egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé. Az eredménykimutatás tartalma, tagolása és a kapcsolódó egyéb előírások 20/K. § (1) A közös jogkezelő szervezet az értékesítés nettó árbevételeként köteles kimutatni a beszedett jogdíjak összegét. (2) A  közös jogkezelő szervezet által még be nem szedett jogdíjakat bevételként nem lehet elszámolni, azokat a  mérlegen kívüli követelések között kell szerzői mű- vagy kapcsolódó jogi teljesítménytípusonként és vagyoni jogonként elkülönítve nyilvántartani. (3) Abban az  esetben, ha a  közös jogkezelő szervezet másik közös jogkezelő szervezettől vesz át jogdíjat, azt bevételként abban az  időszakban kell elszámolni, amikor azt pénzügyileg rendezik. A  másik közös jogkezelő szervezettől származó jogdíjbevételt a belföldi jogdíjbevétel vagy a külföldről származó jogdíjbevétel sorokon kell megjeleníteni attól függően, hogy a  jogdíjat átadó közös jogkezelő szervezet letelepedési helye belföldön vagy külföldön található. (4) A kezelési költség bevételként a közös jogkezelő szervezet a bevételének azt a részét köteles bemutatni, amelyet a Kjkt. 39. §-a szerinti kezelési költségként fog levonni. (5) Ha a (4) bekezdés szerinti összeg az éves beszámoló készítésekor pontosan még nem ismert, akkor azt becslési eljárással kell megállapítani. Ha a  becslési eljárással megállapított kezelési költség bevétel eltér a  következő évben ténylegesen megállapított összegtől, a  különbözet a  (8)  bekezdésben meghatározottaknak megfelelően a következő év jogdíj ráfordításainak elszámolását módosítja. (6) A jogdíjak beszedésével egyidejűleg a jogdíjak becsült és ténylegesen felmerült kezelési költséggel csökkentett összegét a ráfordítások között, mint a jogdíjbevételből felosztott vagy felosztandó jogdíjakat kell megjeleníteni. (7) A  (6)  bekezdésben szereplő ráfordítás elszámolásával egyidejűleg, amennyiben az  pénzügyileg nem került rendezésre, a  mérlegben az  egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között elkülönítetten, felosztásra váró jogdíjak összegeként kell kimutatni. (8) Az  (5)  bekezdésben leírtak szerint az  előző évben becslési eljárással megállapított kezelési költség bevétel és a  tényleges kezelési költség bevétel különbözetét a  tárgyévben a  jogdíjbevételből felosztott vagy felosztandó jogdíjak ráfordítása és a felosztásra váró jogdíjakból fakadó kötelezettségek között kell elszámolni. (9) A  vállalkozási tevékenységből, valamint a  jogdíjbevételek befektetéséből származó bevételekből felosztásra kerülő jogdíjat ráfordításként – mint felosztott vagy felosztandó jogdíjakat – és egyéb rövid lejáratú kötelezettségen belül – mint felosztásra váró jogdíjakat – abban az  időszakban kell elszámolni, amikor a  hozzá kapcsolódó kötelezettség felmerül. (10) A  közös jogkezelő szervezet a  beszedett jogdíjakat jogdíj bevételre és kezelési költség bevételre köteles megbontani. (11) A  közös jogkezelő szervezet az  adott évre vonatkozó tagdíjat – függetlenül annak befolyásától – az eredménykimutatásban az egyéb bevételeken belül külön soron, tagdíj bevételként köteles kimutatni. (12) A közös jogkezelő szervezet az értékesítés nettó árbevételét az alábbiak szerinti bontásban köteles bemutatni: a) belföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj bevételek kezelési költség bevétel nélkül, b) belföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj kezelési költség bevétele, c) egyéb belföldi értékesítés árbevétele, d) külföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj bevételek kezelési költség bevétel nélkül, e) külföldön letelepedett felhasználótól vagy más személytől, szervezettől származó jogdíj kezelési költség bevétele, f ) egyéb külföldi értékesítés árbevétele. Kiegészítő melléklet 20/L.  § A közös jogkezelő szervezet éves beszámolója kiegészítő mellékletének a  Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell a  közös jogkezelő szervezetek és a  független jogkezelő szervezetek működésének és a  jogkezeléssel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 216/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet II. fejezetében részletezett adatok bemutatását is.” (4) Az Eszkr. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések alcíme a következő 28/C. §-sal egészül ki: „28/C.  § A  közös jogkezelő szervezetek és a  független jogkezelő szervezetek működésének és a  jogkezeléssel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 216/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet 45.  §-ával megállapított 2.  § (4b)  bekezdésben, 6.  § (4)  bekezdés c)  pontjában, valamint 20/J–20/L.  §-ában foglalt rendelkezéseit először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de a közös jogkezelő szervezet döntéshozó szerve dönthet úgy, hogy azok már a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.” 46. § Az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 556/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában az „a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény XII. fejezete szerinti” szövegrész helyébe az „a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvény szerinti” szöveg lép. 19. Hatályon kívül helyező rendelkezések 47. § Hatályát veszti a  közös jogkezelő szervezetek nyilvántartására, felügyeletére, felügyeleti díjára, valamint e  szervezetek nyilvántartásával, felügyeletével és díjszabásának jóváhagyásával kapcsolatos eljárásokban az  elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokról szóló 307/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök