299/2017. (X. 17.) Korm. rendelete a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról.

299/2017. (X. 17.) Korm. rendelete a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról. A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 29. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet alkalmazási köre 1. § (1) E  rendeletet – a  (2)  bekezdés szerinti kivétellel – a  magyarországi telephelyen megújuló energiaforrásból termelt villamos energia támogatása iránt 2017. január 1-jét követően előterjesztett kérelmekre kell alkalmazni. (2) Nemzetközi szerződés alapján a  megújuló energiaforrásból termelt villamos energia támogatására kiírt pályázatokon külföldi telephelyen termelt villamos energia is támogatható az  Európai Bizottság SA.44076 számú, a  megújuló energiaforrásból termelt villamos energia támogatásának jóváhagyásáról szóló határozatában meghatározott mértékig. (3) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés esetén a pályázaton támogatott, külföldi telephelyen termelt villamos energiát a  megújuló forrásokból előállított energia bruttó végső fogyasztásának kiszámítása során Magyarország területén kell figyelembe venni, valamint a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia támogatására kiírt pályázatok külföldi telephelyen termelt villamos energia számára történő megnyitása kölcsönösség alapján történik. (4) A külföldi pályázókra vonatkozó szabályokat a  (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés tartalmazza. A kormány által vállalt nemzetközi kötelezettség a  külföldi pályázók vonatkozásában a  hazai pályázókra meghatározott szabályoknál és feltételeknél enyhébb szabályokat és feltételeket nem tartalmazhat. (5) E rendelet alkalmazási köre nem terjed ki a háztartási méretű kiserőműben termelt villamos energiára. (6) E  rendelet alkalmazási köre nem terjed ki az  európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a  regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6.  § (6)–(7) bekezdése szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. barna prémium: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 11. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, biomassza vagy biogáz felhasználásával történő villamosenergia-termelés fenntartásának ösztönzésére nyújtott prémium típusú támogatás; 2. bázisár: az 1. melléklet szerinti, 2016. évre vonatkozó ár; 3. befogadó: a  prémium típusú támogatási rendszer kezelője és a  kötelező átvétel alá eső villamos energia elsődleges vásárlója, aki a VET 10. § (4) bekezdése alapján egyúttal a kötelező átvételi mérlegkör felelőse; 4. éves termelési időszak: naptári év (naptári év közben történő üzembe helyezés esetén a kereskedelmi üzem kezdete és az adott naptári év december 31-e közötti időszak); 5. hazai szervezett villamosenergia-piac: azon hazai szervezett villamosenergia-piac, amelyen a  befogadó részesedéssel rendelkezik; 6. induló támogatott ár: a  pályázati eljárás során a  támogatás odaítélésekor érvényes támogatott ár, amely a 2. melléklet alapján a későbbiekben indexálásra kerül; 7. KÁT mérlegkör: a VET 10. § (4) bekezdése alapján a befogadó által az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott és működtetett mérlegkör, amelynek mérlegkör felelőse a befogadó; 8. KÁT termelő: a kötelező átvétel alá eső, megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt villamos energia termelője; 9. kereskedelmi üzem: az erőműegység működésének az az időszaka, amikor a próbaüzem sikeres lezárása után értékesítésre termel villamos energiát; 10. önfogyasztás: az erőműegység telephelyének teljes villamosenergia-fogyasztása, beleértve az erőműegység villamosenergia- és hőenergia-termelésének, a termelőeszközök üzemének és üzemeltetésének fenntartására a  saját termelésből vagy a  hálózatból felhasznált villamos energiát, valamint az  erőműegységet tulajdonló gazdasági társaságnak és az  erőműegység üzemeltetőjének a  telephelyen történő minden egyéb célú villamosenergia-fogyasztását is; 11. premizált termelő: prémium típusú támogatásban részesülő villamosenergia-termelő; 12. szabályozási pótdíj: a  napi menetrend hiánya vagy az  érvényes menetrendtől való eltérés esetén a  KÁT termelő által a befogadó számára fizetendő díj; 13. támogatott ár: a  villamos energia ellenértéke, az  az érték, amelyre a  referencia piaci ár kiegészítésre kerül a prémium típusú támogatási rendszer keretében; 14. tárgyév: a kötelező átvételi rendszerben történő értékesítés árai érvényességének éves időszaka minden év január 1-jétől december 31-éig; 15. telephely: a  villamosenergia-termelési tevékenység gyakorlásának a  cég társasági szerződésében, alapító okiratában, vagy alapszabályában, továbbá termelői engedélyében foglalt tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye; 16. vegyes tüzelés: biomassza, biogáz, továbbá megújuló energiaforrástól eltérő energiaforrás ugyanazon technológiai (primerenergia-átalakítási) folyamatban, folyamatos működés mellett történő felhasználása; 17. zöld prémium: a VET 11. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, megújuló energiaforrások felhasználásával történő villamosenergia-termelést lehetővé tevő új beruházások ösztönzésére nyújtott prémium típusú támogatás. (2) Az  (1)  bekezdésben meg nem határozott fogalmakat a  VET, a  távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény, valamint a felhatalmazásuk alapján kiadott jogszabályok rendelkezései szerint kell értelmezni. 3. A villamos energia kötelező átvételének és prémium típusú támogatásának közös általános szabályai 3. § (1) Az  e  rendelet szerinti kötelező átvételre jogosult kérheti, hogy a  kötelező átvétel keretében történő támogatás helyett az e rendelet szerinti prémium típusú támogatásban részesüljön. (2) Ha a  KÁT termelő a  prémium típusú támogatást választja, a  későbbiekben nem kérheti a  kötelező átvételre való jogosultság megállapítását, a kötelező átvételi rendszerbe történő visszalépésre nincs lehetőség. (3) A kötelező átvétel helyett zöld prémium típusú támogatást választó termelő esetében az alkalmazandó támogatott ár a termelőre vonatkozó aktuális kötelező átvételi árak időben egyenletes termelés melletti átlagával egyezik meg, és a támogatás időtartama változatlan marad. (4) Ha a  kötelező átvételre jogosult erőműegység a  közcélú hálózaton piaci alapon is kíván értékesíteni villamos energiát, akkor át kell lépnie az  e  rendelet szerinti prémium típusú támogatási rendszerbe. Ebben az  esetben a (3) bekezdésben meghatározott támogatott árat és időtartamot kell alkalmazni. 4. § (1) Vegyes tüzelés esetén a  kötelező átvétel vagy prémium típusú támogatás szempontjából figyelembe veendő villamosenergia-mennyiségeket arányosan, az adott hónapban bevitt tüzelőanyag-mennyiség (felhasznált tüzelőhő) energiaforrások szerinti összetétele alapján megbontva, kapcsolt hőtermelés esetén a  hőtermelésre is azonos energiaforrás-struktúrát figyelembe véve kell kiszámítani. Az  adott hónapra kiszámított energiaforrás-arányokat minden elszámolási mérési időegységre azonosan kell alkalmazni. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti számítást havonta a  KÁT termelőnek vagy a  premizált termelőnek kell elvégeznie és a kereskedelmi szabályzatban meghatározott részletszabályok alapján igazolnia a befogadó felé. (3) Helytelen számítás esetén a befogadó a tudomásra jutástól számított 5 munkanapon belül felhívja a KÁT termelőt vagy a premizált termelőt a számítás helyesbítésére. A befogadó a helyesbítésre biztosított határidő eredménytelen elteltét követő 5 munkanapon belül bejelentést tesz a  Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal). (4) Ha a (2) bekezdés szerinti igazolás nem történik meg vagy a számítás nyilvánvalóan helytelen, és helyesbítés nem történt, akkor az összes támogatott villamos energia mennyiség tekintetében a 19. §-t kell alkalmazni. (5) Az  e  rendelet szerint elszámolható kötelező átvételi vagy prémium típusú támogatás alapjául szolgáló villamosenergia-mennyiség az  erőműegységnek a  villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon kialakított elszámolási mérőhelyein elszámolási mérési időegységenként mért, előjelhelyesen összegzett villamosenergia-mennyiség alapján, az  elszámolási ponti azonosító jelhez tartozó képlet szerint kerül meghatározásra. Az elszámolási mérési időegységenként elszámolható villamosenergia-mennyiség nem haladhatja meg a termelt villamos energiának az önfogyasztással csökkentett mértékét. (6) Ha az  erőműegységben termelt villamos energiát csak részben értékesítik a  kötelező átvételi rendszerben vagy csak részben jogosult prémium típusú támogatásra, akkor az  önfogyasztást az  értékesített, illetve prémium típusú támogatásban részesülő mennyiségek arányában, ha a  telephelyen több erőműegység üzemel, akkor az önfogyasztást az erőműegységek tényleges technológiai célú felhasználását is figyelembe véve kell megosztani. (7) Ha az elszámolási mérés nem a közcélú csatlakozási ponton történik, a villamos energia mért mennyiségét a mérési és a  csatlakozási pont közötti szakasz hatásos veszteségével korrigálni kell. E  korrekciót az  elszámolási ponti képletnek is tartalmaznia kell. (8) A  KÁT termelő és a  premizált termelő a  tény mérési adatainak villamosenergia-ellátási, illetve -elosztói szabályzat szerinti korrekciója esetén köteles a módosított adatoknak megfelelően a befogadóval elszámolni. (9) A  Hivatal minden évben elvégzi a  2.  mellékletben meghatározott számítást, és a  honlapján a  tárgyév január hónapjának 10. munkanapjáig közzéteszi a  tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó fogyasztói árindexet, az  1.  melléklet szerinti árak aktuálisan alkalmazandó értékeit és az  aktuálisan alkalmazandó kötelező átvételi árak időben egyenletes termelés feltételezésével számított átlagát. (10) Ha az  (5)  bekezdés szerinti mérés nem hitelesített mérőberendezéssel történik, akkor a  kötelező átvételben értékesített villamos energia mennyiség tekintetében a 19. §-t kell alkalmazni. 5. § (1) A hálózatra csatlakozás során a biztonsági, a műszaki és a gazdasági szempontok összhangja érdekében az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyes, a befogadó és a KÁT termelő vagy premizált termelő a csatlakozási és az  elszámolási pont kijelölésében köteles együttműködni és az  elszámolási ponthoz tartozó képletet meghatározni. (2) Az  erőműegység névleges teljesítőképességének nagyságát több egymással bármilyen módon műszakilag összekapcsolt – kivéve a villamos energia hálózatra adására szolgáló vezetékeket és egyéb villamos berendezéseket – főberendezés esetén azok együttes teljesítőképessége alapján kell megállapítani. (3) A  kötelező átvétel és a  prémium típusú támogatás megállapítása szempontjából az  erőműegység névleges teljesítőképességének megállapításakor összevontan kell kezelni a) a  közös csatlakozási ponttal – magánvezetékre kapcsolódó termelők esetében kapcsolódási ponttal – rendelkező létesítményeket, továbbá b) azokat az  azonos vagy szomszédos telephelyeket, amelyek ugyanazon vállalkozás vagy a  kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kapcsolódó vagy partnervállalkozásai használatában vannak. (4) Az  új kérelmező kérelmének elbírálásakor az  erőműegység összevont teljesítőképességét a  (2) és (3)  bekezdés szerint kell figyelembe venni. 6. § (1) Nem nyújtható kötelező átvétel vagy zöld prémium típusú támogatási rendszer keretében új támogatás olyan beruházáshoz kapcsolódóan, amelynek építési naplóját már ezen támogatások odaítélését megelőzően megnyitották, vagy más módon dokumentált, hogy a  kivitelezés a  támogatás odaítélését megelőzően megkezdődött. (2) Az  erőműegység értékesítése esetén az  új tulajdonos kérelmére a  Hivatal – ha a  jogszabályi feltételek fennállnak – az  erőműegységre korábban meghatározott feltételeknek megfelelő kötelező átvételi vagy prémium típusú támogatási jogosultságot állapít meg az  új tulajdonos részére, csökkentve a  támogatás időtartamából és a támogatás alá eső villamosenergia-mennyiségből az erőműegység által már felhasznált résszel. (3) A biomasszából vagy biogázból nyert villamos energia termelője a kötelező átvétel keretében történő értékesítésre vagy a  zöld prémium típusú támogatásra akkor jogosult, ha az  erőműegység alkalmas nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre. 7. § (1) Ha a  villamosenergia-termelés biomassza felhasználásával történik, a  KÁT termelőnek vagy a  premizált termelőnek igazolnia kell, hogy a felhasznált fatermék a fát és faterméket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségének meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény rendelkezéseinek megfelelő legális fakitermelésből származik, és nem tartozik a VET 10. § (2) bekezdésének hatálya alá. (2) Ha a villamosenergia-termelés biomassza felhasználásával történik, a KÁT termelőnek vagy a premizált termelőnek nyilatkoznia kell, hogy a tüzelőanyagként felhasznált biomassza emberi élelmezés céljára nem alkalmas. 4. Az áralkalmazás általános feltételei 8. § (1) A  fizetéseket a  befogadó és a  KÁT termelő vagy a  premizált termelő viszonylatában a  4.  § (5)  bekezdése szerinti villamos energia vagy a 15. § (5) bekezdése szerinti prémium típusú támogatás vonatkozásában a villamosenergiaellátási szabályzatokkal összhangban végzett mérések alapján, az  adott elszámolási pontra meghatározott villamosenergia-mennyiségen alapuló számla vagy számviteli bizonylat, továbbá a  9.  § (1)  bekezdésén alapuló módosító számla vagy számviteli bizonylat és a  12.  § (1)–(4)  bekezdés szerinti szabályozási pótdíj esetében számviteli bizonylat alapján kell teljesíteni. (2) A  jogosult köteles a  számláját, illetve egyéb számviteli bizonylatát a  kötelezett részére úgy benyújtani, hogy azt a  kötelezett a  számlában, számviteli bizonylatban feltüntetett esedékesség időpontját legalább hat munkanappal megelőzően kézhez vehesse. (3) A fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos számlára, illetve egyéb számviteli bizonylatra vonatkozó kifogást a számla, illetve egyéb számviteli bizonylat kézhezvételétől számított öt munkanapon belül kell a  jogosulttal közölni. A  helytelen mérési adatokkal összefüggő kifogásokat a  kereskedelmi szabályzatban foglaltaknak megfelelő elszámolási mennyiségi adatok reklamációját követően, de legkésőbb a  kereskedelmi szabályzatban rögzített elszámolási adatokra vonatkozó reklamációs határidőig lehet a  befogadó részére benyújtani. A  számlára, illetve egyéb számviteli bizonylatra vonatkozó kifogás esetében a nem vitatott részek esedékessége nem változik. (4) A  fizetési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a  késedelmesen teljesítő fél a  késedelembe esés napjától a  kifizetés napjáig terjedő időszakra a  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben foglaltak szerinti késedelmi kamatot, valamint a  behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény szerinti behajtási költségátalányt köteles fizetni a másik fél részére. (5) Ha a jogosult és a kötelezett ugyanazon társaság részét képezi, akkor az elszámolásokat – számla helyett – a társaság számviteli szabályozása szerint kötött belső megállapodás, illetve az  ennek megfelelő, mérésen alapuló belső bizonylatok alapján kell lebonyolítani. (6) A KÁT termelő a mérlegkör-tagsági szerződésben meghatározottak szerint pénzügyi biztosítékot nyújt. A pénzügyi biztosítékot a befogadó jogosult a KÁT termelő lejárt fizetési kötelezettsége kielégítése céljából lehívni. 5. A villamos energia befogadója és a KÁT termelő, valamint a premizált termelő között érvényesülő árak és prémiumok alkalmazási feltételei 9. § (1) A  KÁT termelő havonta egy számlát (a  továbbiakban: havi számla), a  premizált termelő havonta egy számviteli bizonylatot (a  továbbiakban: havi számviteli bizonylat) állít ki a befogadó részére. A KÁT termelő vagy a premizált termelő a  19.  § (1)  bekezdése szerinti esetben módosító számlát vagy egyéb számviteli bizonylatot állít ki a befogadó részére a Hivatal határozatának kézhezvételét követő 15 napon belül. (2) A havi számla vagy havi számviteli bizonylat a 4. § (5) és (8) bekezdésében meghatározott, a tárgyhó utolsó napján 24:00 óráig gyűjtött elszámolási villamosenergia-mennyiségek díjának vagy támogatásának összegét tartalmazza. (3) A  havi számlát vagy egyéb számviteli bizonylatot a  KÁT termelő vagy a  premizált termelő a  tárgyhónapot követő hónap nyolcadik munkanapjától nyújthatja be a befogadó részére. (4) A KÁT termelő és a premizált termelő a havi számlát vagy egyéb számviteli bizonylatot telephelyenként, telephelyen belül erőműegységenként, az erőműegységen belül termelési eljárásonként megbontva köteles kiállítani. Az eltérő kötelező átvételi árra vagy támogatott árra jogosult erőműrészek ebből a  szempontból külön erőműegységként kezelendőek. (5) Hóközi árváltozás esetén a  KÁT termelőnek és a  premizált termelőnek az  ár- vagy prémiumváltozással érintett időszakoknak megfelelően megbontva kell a számlát vagy más számviteli bizonylatot kiállítania. (6) A  befogadó havonta a  tárgyhónapot követő hónap hatodik munkanapjától számviteli bizonylatot állít ki a  szabályozási pótdíjról a  KÁT termelő részére, és a  14.  § (2)  bekezdésében hivatkozott negatív érték esetén egy számviteli bizonylatot állít ki a premizált termelő részére túltámogatási díj jogcímen. (7) Ha a  számla, illetve egyéb számviteli bizonylat vonatkozásában a  KÁT termelő vagy a  premizált termelő az  esedékesség napjáig az  ellenértéket nem fizeti meg, akkor a  befogadó a  nem vitatott ellenértéket és a  8.  § (4)  bekezdése szerinti – a  számviteli bizonylat esedékességének napjától a  beszámítás napjáig terjedő időszakra meghatározott – késedelmi kamatot és behajtási költségátalányt az  (1)  bekezdés szerinti soron következő számla vagy számviteli bizonylat értékébe beszámítja. II. FEJEZET A VILLAMOS ENERGIA KÖTELEZŐ ÁTVÉTELE 6. Általános szabályok 10. § A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia a kötelező átvételi rendszerben akkor értékesíthető, ha a) az erőműegység névleges teljesítőképessége 0,5 MW-nál kisebb (kivéve szélerőmű), vagy b) az  erőműegység jogszabály alapján demonstrációs projektnek minősül és a  megvalósításhoz beruházási támogatásban is részesül, valamint a  kötelező átvételre való jogosultságát a  Hivatal jogerős határozatban megállapította, a  termelés új beruházáshoz kapcsolódik és nem áll fenn a 20. § (1) bekezdése szerinti kizáró ok. 11. § (1) A  kötelező átvételi rendszerben a  KÁT termelő jogosult a  Hivatal 18.  § (1)  bekezdése szerinti határozatában foglaltaknak megfelelő mennyiségű villamos energiát a  befogadónak átadni, a  befogadó köteles azt befogadni, valamint a  KÁT termelővel a  villamos energia ellenértékét a  (3)–(6)  bekezdésekben és a  8.  §-ban foglaltaknak megfelelően a KÁT mérlegkörben elszámolni. (2) A KÁT termelők a KÁT mérlegkörön belül menetrendadással kapcsolatos jogaik közös gyakorlása és kötelezettségeik közös teljesítése céljából összevont menetrendadásra jogosultak az alábbi feltételek szerint: a) A  KÁT termelők megállapodásuk alapján összevont menetrendadási csoport alakítására jogosultak. A  KÁT termelők megállapodásukban kötelesek a  megállapodásban részes KÁT termelők közül az  összevont menetrendet adó KÁT termelőt kijelölni. b) Az  összevont menetrendadási csoport tagjai kötelesek a  befogadó üzletszabályzata szerinti összevont menetrendadásra vonatkozó megállapodást megkötni a befogadóval. c) Ha a KÁT termelők rendszerszintű szolgáltatási szerződéssel is rendelkeznek, csak akkor jogosultak összevont menetrendadásra, ha a  rendszerszintű szolgáltatási és az  összevont menetrendadási csoport tagjai megegyeznek. d) Ha egy KÁT termelő az  erőműegységeit összevontan kívánja kezelni, akkor köteles a  befogadó üzletszabályzata szerinti összevont menetrendadásra vonatkozó megállapodást megkötni. (3) A  kötelező átvétel keretében alkalmazandó árak az  1.  mellékletben közzétett kötelező átvételi bázisárakon alapulnak. (4) Az 1. melléklet szerinti árak az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák. (5) A kötelező átvételi árak alkalmazásánál figyelembe veendő zónaidőket a 3. melléklet tartalmazza. (6) Kötelező átvétel esetén az adott KÁT termelő kötelező átvételi ára a 2. melléklet szerint indexálódik. (7) Az  e  rendelet szerinti kötelező átvételi árak a  közcélú csatlakozási ponton a  befogadó által átvett, a  4.  § szerint meghatározott mennyiségű villamos energiára vonatkoznak. (8) Ha a  kötelező átvételi rendszerben értékesíthető villamos energia a  VET 5.  §-ának megfelelően az  átviteli rendszerirányító által a  rendszerszintű szolgáltatások biztosításához igényelt villamosenergia-termelés során az  átviteli rendszerirányító részére kerül értékesítésre, akkor a  felek közötti szerződés megkötése során a VET 5.  § (3) bekezdése szerinti költségek számításának keretében a villamos energia áraként az e rendeletben meghatározott kötelező átvételi árakat kell figyelembe venni. (9) Az  átviteli rendszerirányító által a  (8)  bekezdésben hivatkozott rendelkezések szerint igényelt, villamosenergiatermeléssel összefüggő költségeket a  kötelező átvételű villamos energia átvételi rendszerén kívül, az  átviteli rendszerirányítónak a villamosenergia-rendszer szabályozásával összefüggő költségei között kell elszámolni. (10) A  (8)  bekezdésben hivatkozott villamosenergia-termelésre vonatkozó adatokat az  erőműegység köteles ellenőrizhető módon kimutatni és nyilvántartani, továbbá ellenőrzés céljából a Hivatal rendelkezésére bocsátani. (11) A havi elszámolási villamosenergia-mennyiség az elszámolási mérési időegységenkénti mennyiségek e rendeletben meghatározott napszakok (zónaidők) időtartama szerinti összegzésével kerül meghatározásra. Ha az erőműegység villamosenergia-termelése ugyanazon technológiai (primerenergia-átalakítási) folyamatban különböző energiaforrásokból történik, az  adott hónapra kiszámított energiaforrás-arányokat minden elszámolási-mérési időegységre azonosan kell alkalmazni. 7. Menetrendadás és menetrendtartás 12. § (1) A  KÁT termelő köteles a  befogadó részére a  megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben, a  kereskedelmi szabályzatban és a mérlegkör-tagsági szerződésében foglaltak szerint a hónap minden napjára menetrendet adni. Ha a KÁT termelő a napi menetrendet nem, vagy nem a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottaknak megfelelően, vagy késedelmesen adja meg, a befogadó részére benyújtott számlája szerinti, az adott napra vonatkozó értékesítés minden kWh-ja után 7 Ft szabályozási pótdíjat köteles fizetni. (2) Ha a  (3) vagy a  (4)  bekezdés hatálya alá nem tartozó KÁT termelő által ténylegesen értékesített villamos energia mennyisége az  érvényes menetrendtől +/–5%-nál nagyobb mértékben tér el az  adott elszámolási mérési időegységben, akkor a KÁT termelő az 5%-os korlát feletti eltérés minden kWh-jára 5 Ft szabályozási pótdíjat köteles fizetni havonta a befogadónak. (3) Ha a  biomassza erőmű esetében a  KÁT termelő által az  adott napon ténylegesen értékesített villamos energia mennyisége az  érvényes menetrend alapján az  adott napra összesített villamosenergia-mennyiségtől +/–5%-nál nagyobb mértékben tér el, vagy biogáz erőmű esetében az  adott elszámolási mérési időegységben ténylegesen értékesített villamos energia mennyisége +/–20%-nál nagyobb mértékben tér el az  utolsó érvényes menetrend szerinti villamosenergia-mennyiségtől, akkor a KÁT termelő az 5%-os, illetve a 20%-os korlát feletti eltérés minden kWh-jára 5 Ft szabályozási pótdíjat köteles fizetni havonta a befogadónak. (4) Ha naperőmű vagy vízerőmű esetében a  KÁT termelő által az  adott napon ténylegesen értékesített villamos energia mennyisége +/–50%-nál nagyobb mértékben tér el az utolsó érvényes menetrend alapján az adott napra összesített villamosenergia-mennyiségtől, akkor a KÁT termelő az 50%-os korlát feletti eltérés minden kWh-jára 5 Ft szabályozási pótdíjat köteles fizetni az adott hónapra a befogadónak. (5) A KÁT termelő a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben, a  kereskedelmi szabályzatban és a  mérlegkör-tagsági szerződésében foglaltak szerint jogosult napon belüli menetrend nyújtására. (6) A  kötelező átvétel mérlegkör felelősével kötött megállapodás alapján történő összevont menetrendadás esetén az  összevont menetrend megadására kijelölt KÁT termelő köteles az  – összevont menetrend alapján számított – e  § szerinti szabályozási pótdíjat megfizetni. A  szabályozási pótdíj megfizetéséért a  kijelölt KÁT termelő a  megállapodásban részes KÁT termelőkkel egyetemlegesen felel. A  (2)–(4)  bekezdés értelmében eltérő szabályozásipótdíj-feltételek hatálya alá tartozó KÁT termelők összevont menetrendadása esetén a  szabályozási pótdíjat a  szigorúbb rendelkezések szerint kell megállapítani. Ha valamely KÁT termelő az  erőműegysége vonatkozásában a  menetrendet nem, vagy nem a  villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottaknak megfelelően, vagy késedelmesen adja meg, akkor az  összevont menetrend a  megállapodásban részes többi erőműegység menetrendjeinek összege lesz, és az  (1)  bekezdés szerinti szabályozási pótdíj nem kerül kirovásra. Ha a  megállapodásban részes KÁT termelők összes erőműegysége vonatkozásában a  menetrend nem, vagy nem a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottaknak megfelelően, vagy késedelmesen kerül megadásra, akkor az (1) bekezdés szerinti szabályozási pótdíjat az összevont menetrendre kell kiróni. (7) A  KÁT termelő az  adott időszakra mentesül a  (2)–(4)  bekezdések szerinti szabályozási pótdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha a kereskedelmi szabályzatnak megfelelően igazolja, hogy előre nem látható, rajta kívül álló okból következett be a hálózathoz való hozzáférés korlátozása, az üzemzavar vagy a válsághelyzet az elosztó vagy az átviteli hálózaton. (8) A  biogáz erőmű (kivéve a  hulladéklerakóból vagy szennyvízkezelő létesítményből származó gázból villamos energiát előállító erőmű) a  kötelező átvételi mérlegkör-tagsági szerződés hatálybalépésétől a  próbaüzeme alatt, de maximum 2 hónapig mentesül a szabályozási pótdíj megfizetésének kötelezettsége alól azzal a feltétellel, hogy a  menetrendadási kötelezettségének a  kötelező átvételi mérlegkör-tagsági szerződés hatálybalépésétől kezdve ezen időszak alatt is folyamatosan eleget tesz, valamint korábban nem volt mentesítve a  szabályozási pótdíj megfizetésének kötelezettsége alól. (9) A  befogadó a  szabályozási pótdíjból befolyt összeget a  VET 13.  § (1)  bekezdése szerinti pénzeszköz mértékének meghatározása során csökkentő tényezőként köteles figyelembe venni. III. FEJEZET A PRÉMIUM TÍPUSÚ TÁMOGATÁS 8. Általános szabályok 13. § (1) Zöld prémiumra bármely olyan – a  vonatkozó jogszabályi feltételeket teljesítő – megújuló energiaforrásból villamos energiát termelő jogosult lehet, ahol a  megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelés új beruházáshoz kapcsolódik. (2) 1 MW alatti erőműegységben történő termelés esetében – szélerőművek kivételével – a  támogatott ár az  1.  melléklet szerinti támogatott bázisáron alapul. A  támogatás időtartamát és a  támogatott villamos energia mennyiségét a Hivatal a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia működési támogatásának mértékéről szóló MEKH rendeletben meghatározottak szerint állapítja meg. (3) A legalább 1 MW teljesítményű erőműegységben történő termelés, valamint a szélerőművek esetében a termelők pályázat útján nyerhetik el a zöld prémium típusú támogatást. (4) Barna prémiumra a biomasszát vagy biogázt felhasználó, már működő erőműegységek lehetnek jogosultak. A barna prémiumra való jogosultságot a  termelő kérelmére a  Hivatal határozatban állapítja meg 5 évre. A  támogatás mértékét a Hivatal évente felülvizsgálja. 14. § (1) A pályázati eljárásban a termelők induló támogatott árra tett ajánlataik alapján versenyeznek a támogatásért. (2) A prémium mértékét az aktuálisan alkalmazandó támogatott ár és a 15. § (1)–(3) bekezdése szerinti referencia piaci ár különbségeként kell kiszámítani. Ha ez  az érték negatív, akkor a  premizált termelő megfizeti a  különbözetet a befogadónak. (3) Barna prémium esetén a  támogatás mértéke nem lehet nagyobb, mint ami a  piaci villamosenergia-értékesítés melletti gazdaságos továbbműködtetéshez szükséges. A  működési költségekbe bele kell érteni a  hosszú távú folyamatos működést lehetővé tevő karbantartásokat, javításokat is. (4) Barna prémium esetén a  prémium mértéke – a  Hivatal rendelete és erre vonatkozó határozata alapján – az erőműegységben történő fosszilis és biomassza vagy biogáz alapú termelés költségei közötti különbség alapján is megállapítható, ha a  fosszilis tüzelőanyagon alapuló termelés támogatás hiányában a  biomassza vagy biogáz alapú termelésnél előnyösebb lenne. A barna prémium mértékét a Hivatal évente felülvizsgálja. (5) A  barna prémium esetén a  támogatott ár és a  (4)  bekezdés szerinti prémium mértékét a  Hivatal rendeletben határozza meg. (6) 5 MW-nál nagyobb névleges teljesítőképességű, biomassza vagy vegyes tüzelésű erőműegységek esetében a  barna prémiumra való jogosultság feltétele, hogy az  e  rendelet hatálybalépését követően a  biomasszát a  termelő honlapján közzétett nyílt pályázat keretében kell beszerezni. A  pályázatok benyújtási határidejét követő munkanapon a  termelő közjegyző jelenlétében bontja fel a  pályázatokat, és a  közjegyző által hitelesített jegyzőkönyvben rögzíti a  pályázók és a  pályázatok lényeges adatait (különösen: pályázó neve, megnevezése, ajánlott mennyiség, ajánlott értékesítési ár). (7) Zöld prémium esetén az adott premizált termelő támogatott ára a 2. melléklet szerint indexálódik. 15. § (1) A referencia piaci árat a következők szerint kell meghatározni: a) napenergiát felhasználó erőműegységek esetén a  hazai szervezett villamosenergia-piac másnapi órás árainak napenergiát felhasználó – kötelező átvételben vagy prémium típusú támogatásban részesülő – erőműegységek tárgyhónap egyes óráira összesített termelésével súlyozott havi átlagára, b) szélenergiát felhasználó erőműegységek esetén a  hazai szervezett villamosenergia-piac másnapi órás árainak szélenergiát felhasználó – kötelező átvételben vagy prémium típusú támogatásban részesülő – erőműegységek tárgyhónap egyes óráira összesített termelésével súlyozott havi átlagára, c) nem napenergiát vagy szélenergiát felhasználó erőműegységek esetében a  hazai szervezett villamosenergia-piac másnapi órás árainak havi számtani átlaga. (2) A referencia piaci árat Ft/kWh-ban kell meghatározni, és ehhez a Magyar Nemzeti Bank adott hónapra közzétett napi középárfolyamainak számtani átlagát kell alkalmazni. (3) A referencia piaci árak konkrét értékét a befogadó határozza meg, és a tárgyhónapot követő hónap 5. munkanapján honlapján közzéteszi. (4) Ha a  hazai szervezett villamosenergia-piac másnapi órás árai legalább 6 egymást követő órában negatívak, akkor a  közvetlenül egymást követő, negatív árakkal jellemzett órákban történt termelésre nem fizethető ki prémium a premizált termelőknek. (5) Az e rendelet szerinti prémiumok a megújuló energiaforrásból nyert energiával termelt, közcélú csatlakozási ponton – magánvezetékre kapcsolódó termelő esetében a  kapcsolódási ponton – betáplált, a  4.  § szerint meghatározott mennyiségű villamos energiára vonatkoznak. 16. § (1) A  prémium típusú támogatás igénybevételéhez a  premizált termelőnek a  befogadó Üzletszabályzata szerinti szerződést kell kötnie a befogadóval. (2) Prémium típusú támogatás premizált termelő részére történő kifizetésére a  befogadó az  (1)  bekezdés szerinti szerződés alapján jogosult és köteles. A szerződés megkötésére vonatkozó eljárásrendet a kereskedelmi szabályzat tartalmazza. 9. A pályázati eljárás 17. § (1) A prémium típusú támogatáshoz kapcsolódó induló támogatott árat pályázati eljárás keretében kell megállapítani, kivéve, ha az erőműegység a) névleges teljesítőképessége nem éri el az 1 MW-ot (kivéve szélerőmű), vagy b) barna prémiumra jogosult. (2) A pályázati eljárás keretében megállapított prémium típusú támogatás legfeljebb 20 évre nyújtható, ami e rendelet 4. mellékletének megfelelően csökken. IV. FEJEZET A TÁMOGATÁSI ELJÁRÁS 10. A kötelező átvételi jogosultság és prémium típusú támogatás megállapítására vonatkozó eljárás 18. § (1) A Hivatal a kötelező átvételi jogosultság vagy zöld prémium típusú támogatásra való jogosultság megállapítására vonatkozó eljárás keretében hozott határozatában rögzíti a  kötelező átvételre vagy a  zöld prémiumra jogosultra alkalmazandó a) kötelező átvételi bázisárakat vagy támogatott bázisárat vagy induló támogatott árat, b) maximális villamosenergia-mennyiséget, amelyre a támogatás vonatkozik, c) támogatási időtartamot és d) határidőt a kereskedelmi üzem megkezdésére. (2) Ha az  erőműegység kereskedelmi üzeme nem kezdődik meg az  (1)  bekezdés d)  pontja szerinti időpontig, akkor a támogatási jogosultság elveszik. (3) Ha az  egyéb támogatás mértéke megváltozik, a  KÁT termelőnek vagy a  premizált termelőnek a  változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül kérnie kell a Hivataltól a kötelező átvételi jogosultság vagy prémium típusú támogatásra való jogosultság meghatározásáról szóló határozat 4. melléklet szerinti módosítását. (4) Kötelező átvételi jogosultság vagy prémium típusú támogatás nem állapítható meg azon termelő javára, akinek esetében a 20. § szerinti kizáró okok valamelyike fennáll. (5) A  KÁT mérlegkörbe való belépés a  próbaüzem kezdetétől lehetséges. A  befogadó a  Hivatal határozatában megállapított időtartam és a  kötelező átvételre kerülő éves villamosenergia-mennyiség szorzataként számított összes kötelező átvételre kerülő villamosenergia-mennyiséget (a  továbbiakban: összes átveendő energia) folyamatosan – az éves mennyiség szerinti megszakítás alkalmazása nélkül – veszi át. A kötelező átvételi jogosultság a kötelező átvételre meghatározott időtartam leteltével vagy az összes átveendő energia értékesítésével egyaránt megszűnik. (6) A  prémium típusú támogatásra vonatkozó jogosultság a  támogatásra meghatározott időtartam leteltével vagy a támogatásra jogosult maximális villamosenergia-mennyiség értékesítésével megszűnik. 11. Ellenőrzés 19. § (1) Ha a  Hivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy az  adott éves termelési időszakban, vagy az  ezen időszak vége óta eltelt időszakban, vagy adott időpontban a  KÁT termelő vagy a  premizált termelő, vagy az  e  rendelet szerint támogatásban részesülő villamos energia (vagy annak egy része) nem felelt meg a  jogszabályi feltételeknek, határozatában a) megállapítja, hogy hány kWh támogatása történt e rendelet előírásainak megsértésével, b) a  (2)  bekezdésben foglaltakra figyelemmel megállapítja a  befogadó részére fizetendő visszatérítés pontos összegét, valamint a  visszatérítés időbeli ütemezését a  teljesítésre (részteljesítésre) nyitva álló határidő megállapításával, és c) meghatározza azokat a  feltételeket, amelyek teljesítése esetén a  KÁT termelő vagy a  premizált termelő továbbra is támogatható e rendelet keretében. (2) A KÁT termelő vagy a premizált termelő köteles az (1) bekezdés szerinti határozatban megállapított villamosenergiamennyiség minden kWh-ja után a) kötelező átvétel esetén a  számára megállapított kötelező átvételi árak és a  prémiumhoz kapcsolódóan megállapított referencia piaci árak különbségét, továbbá b) prémium típusú támogatás esetén a prémium típusú támogatás összegét visszafizetni a befogadónak. (3) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti eljárása során a termelő javára figyelembe veszi, ha a KÁT termelő a jogosulatlanul értékesített villamos energia mennyiség után, illetve ha a premizált termelő a jogosulatlanul igénybe vett prémium típusú támogatás után a befogadóval együttműködve a (2) bekezdés szerint önként elszámolt. (4) A  KÁT termelő vagy a  premizált termelő köteles a  határozatban megállapított visszatérítést a  befogadó részére megfizetni, aki a  visszatérítés összegét a VET 13.  § szerinti pénzeszköz mértékének meghatározásakor csökkentő tényezőként köteles figyelembe venni. (5) Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában követelését a befogadó a  (2) bekezdés szerinti mértékig a KÁT termelőnek vagy a premizált termelőnek fizetendő támogatás összegébe történő beszámítással érvényesítheti. 12. Kizárás a kötelező átvételi vagy prémium típusú támogatási rendszerben való részvételből 20. § (1) A  kötelező átvételi rendszerben nem értékesíthet, illetve prémium típusú támogatást nem vehet igénybe az a termelő, a) aki az adózás rendjéről szóló törvény szerint nem minősül köztartozásmentes adózónak, b) aki a  kérelem benyújtását megelőző három naptári éven belül az  államháztartás alrendszereiből, az  Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből vagy a  strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a  támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem vagy csak részben teljesítette, c) aki ellen az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van hatályban, d) akivel szemben a kérelem benyújtását megelőző három naptári éven belül a tisztességtelen piaci magatartás és a  versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11.  §-a vagy 21.  §-a szerinti rendelkezések megsértését a Gazdasági Versenyhivatal bírság kiszabásával egyidejűleg jogerősen megállapította, e) akivel szemben a  kérelem benyújtását megelőző három naptári éven belül a  bíróság – a  jogi személlyel szemben kiszabható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvénnyel összhangban – bűncselekmény elkövetését jogerősen megállapította, f ) akiről a  Hivatal határozatában megállapítja, hogy a  jogosultság megállapítására vagy a  jogosultság gyakorlásának ellenőrzésére irányuló eljárásban valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, az  ennek megállapítását követő harmadik naptári év végéig, g) aki a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak ismételten nem tesz eleget, h) akinek 60 napnál régebben lejárt esedékességű, ha) a székhely vagy a  termelő tevékenység végzésének telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó köztartozása van, kivéve, ha az  adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, hb) a befogadóval szemben fennálló bármilyen tartozása van, i) aki felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, vagy j) aki nem teljesíti a 19. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltételeket. (2) A  Hivatal az  (1)  bekezdésben meghatározott kizáró okok fennállását a  kötelező átvételi vagy prémium típusú támogatási jogosultságot megállapító határozatának meghozatalát követően véletlenszerű kiválasztással vizsgálja. A befogadó a KÁT mérlegkör tagsági szerződések megkötésekor vizsgálja a kötelező átvételi rendszerben történő értékesítéshez szükséges engedélyek meglétét. Ha a befogadó az (1) bekezdésben foglalt körülmények bármelyikét észleli, értesíti a Hivatalt. (3) Ha a Hivatal az (1) bekezdés a), c), g)–h) vagy j) pontja szerinti kizáró ok fennállását állapítja meg, akkor a kötelező átvételi rendszerben való értékesítést vagy a  prémium típusú támogatás fizetését a  kizáró ok fennállásáig felfüggeszti. (4) Ha a Hivatal az (1) bekezdés b), d)–f ) vagy i) pontja szerinti kizáró ok fennállását állapítja meg, rendelkezik a kötelező átvételi jogosultságból vagy a prémium típusú támogatási rendszerből történő kizárásról. (5) A termelő az (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró feltétel fennállásának hiányát 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolhatja, vagy azzal, hogy jelzi a  köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplésének tényét. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 21. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2) A 22–27. § és az 5. melléklet 2018. július 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. 22. § (1) A 2. § (1) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet alkalmazásában:) „12. szabályozási pótdíj: a napi menetrend hiánya vagy a napi menetrendtől való eltérés esetén a KÁT termelő vagy összevont menetrend esetén a menetrend-csoport képviselő által a befogadó számára fizetendő díj;” (2) A 2. § (1) bekezdése a következő 18. és 19. pontokkal egészül ki: (E rendelet alkalmazásában) „18. menetrend-csoport képviselő: a  KÁT termelők által összevont menetrendadás céljából kijelölt – a  polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szerinti – gazdálkodó szervezet; 19. szabályozási bónusz: a  napi menetrend vagy a  napon belüli menetrend e  rendeletben meghatározott pontossága esetén a  befogadó által a  KÁT termelő vagy összevont menetrend esetén a  menetrend-csoport képviselő részére fizetendő díj.” 23. § (1) A 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A fizetéseket a befogadó és a KÁT termelő vagy a premizált termelő viszonylatában a 4. § (5) bekezdése szerinti villamos energia vagy a 15. § (5) bekezdése szerinti prémium típusú támogatás vonatkozásában a villamosenergiaellátási szabályzatokkal összhangban végzett mérések alapján, az  adott elszámolási pontra meghatározott villamosenergia-mennyiségen alapuló számla vagy számviteli bizonylat, továbbá a  9.  § (1)  bekezdésén alapuló módosító számla vagy számviteli bizonylat és a  12.  § (1)–(3)  bekezdése szerinti szabályozási pótdíj esetében számviteli bizonylat, valamint a 12. § (6) bekezdése szerinti szabályozási bónusz vonatkozásában számla alapján kell teljesíteni.” (2) A 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A  KÁT termelő a  mérlegkör-tagsági szerződésben, a  menetrend-csoport képviselő az  összevont menetrendadásra vonatkozó megállapodásban meghatározottak szerint pénzügyi biztosítékot nyújt. A  pénzügyi biztosítékot a  befogadó jogosult a  KÁT termelő vagy a  menetrend-csoport képviselő lejárt fizetési kötelezettsége kielégítése céljából lehívni.” 24. § (1) A 9. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A havi számla vagy más havi számviteli bizonylat a (10) bekezdésben és a 4. § (5) bekezdésében meghatározott, a tárgyhó utolsó napján 24:00 óráig gyűjtött elszámolási villamosenergia-mennyiségek díjának vagy támogatásának összegét tartalmazza.” (2) A 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A  befogadó havonta a  tárgyhónapot követő hónap hatodik munkanapjától számviteli bizonylatot állít ki a szabályozási pótdíjról a KÁT termelő vagy összevont menetrend esetén a menetrend-csoport képviselő részére, és a 14. § (2) bekezdésében hivatkozott negatív érték esetén számviteli bizonylatot állít ki a premizált termelő részére a túltámogatási díjról.” (3) A 9. § a következő (8)–(10) bekezdéssel egészül ki: „(8) A KÁT termelő vagy összevont menetrend esetén a menetrend-csoport képviselő a befogadó részére havonta a tárgyhónapot követő hónap nyolcadik munkanapjától egy számlát állít ki a szabályozási bónuszról. A menetrendcsoport képviselő által kiállított számlának a közvetített szolgáltatások kapcsán tartalmaznia kell a közvetítés tényét. (9) Ha a  kiegyenlítő energia alapegységár az  5.  melléklet 1.  pontjában meghatározott korrekciója a  szabályozási pótdíj vagy a  szabályozásipótdíj-csökkentés összegét módosítja, úgy a  számviteli bizonylatot kiállító fél köteles a korrekciónak megfelelően módosító számviteli bizonylatot kiállítani. (10) A  KÁT termelő vagy összevont menetrend esetén a  menetrend-csoport képviselő, illetve a  premizált termelő a  tény mérési adatok villamosenergia-ellátási, illetve -elosztói szabályzat szerinti korrekciója esetén köteles a  módosított adatoknak megfelelően az  (1), (6) és (8)  bekezdés szerinti számla vagy számviteli bizonylat tekintetében a befogadóval elszámolni.” 25. § A 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A  KÁT termelők a  KÁT mérlegkörön belül menetrendadással kapcsolatos jogaik közös gyakorlása és kötelezettségeik közös teljesítése céljából összevont menetrendadásra jogosultak az alábbi feltételek szerint: a) a KÁT termelők összevont menetrendadási csoport alakítása esetén kötelesek egy menetrend-csoport képviselőt kijelölni. A menetrend-csoport képviselő több összevont menetrendadási csoportot is képviselhet, azonban a KÁT termelő – menetrendje tekintetében – kizárólag egy csoport tagja lehet; b) a  menetrend-csoport képviselő és az  összevont menetrendadási csoport tagjai kötelesek a  befogadó üzletszabályzata szerinti összevont menetrendadásra vonatkozó megállapodást megkötni a befogadóval, melynek a közvetített szolgáltatások kapcsán tartalmaznia kell közvetítés lehetőségét; c) a menetrend-csoport képviselő és az összevont menetrendadási csoport tagjai kötelesek egymással az összevont menetrendadással összefüggő jogaikról és kötelezettségeikről külön megállapodást kötni; d) a  menetrend-csoport képviselő a  12.  § (1) és (4)  bekezdése szerinti menetrendeket KÁT termelőnként köteles megadni, azonban a  befogadó és a  menetrend-csoport képviselő között a  12.  § (1)–(6)  bekezdése szerinti szabályozási pótdíjat és szabályozási bónuszt az  összevont menetrend alapján kell elszámolni. A  menetrendcsoport képviselő és a csoporttagok kötelesek a menetrend-csoport képviselő által a befogadó részére megfizetett szabályozási pótdíj és a  befogadó által a  menetrend-csoport képviselő részére megfizetett szabályozási bónusz szétosztásáról a c) pont szerinti megállapodásban rendelkezni; e) ha a  KÁT termelők rendszerszintű szolgáltatási szerződéssel is rendelkeznek, csak akkor jogosultak összevont menetrendadásra, ha a rendszerszintű szolgáltatási és az összevont menetrendadási csoport tagjai megegyeznek; f ) ha egy KÁT termelő az erőműegységeit összevontan kívánja kezelni, akkor köteles a befogadó üzletszabályzata szerinti összevont menetrendadásra vonatkozó megállapodást megkötni.” 26. § A 12. § helyébe a következő rendelkezés lép: „12. § (1) A KÁT termelő a 11. § (2) bekezdés d) pontja figyelembevételével köteles a befogadó részére a megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben, a  kereskedelmi szabályzatban és a  mérlegkör-tagsági szerződésében foglaltak szerint a  hónap minden napjára menetrendet adni. Ha a KÁT termelő a napi menetrendet nem, vagy nem a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottaknak megfelelően, vagy késedelmesen adja meg, a  befogadó részére benyújtott számlája szerinti, az adott napra vonatkozó értékesítés minden kWh-ja után az 5. melléklet 1. pontja szerinti mértékű szabályozási pótdíjat köteles fizetni. (2) Ha a  (3)  bekezdés hatálya alá nem tartozó KÁT termelő által ténylegesen értékesített villamos energia mennyisége a napi menetrendtől +/–25%-nál nagyobb mértékben tér el az adott elszámolási mérési időegységben, akkor a  KÁT termelő a  25%-os korlát feletti eltérés minden kWh-jára az  5.  melléklet 1.  pontja szerinti mértékű szabályozási pótdíjat köteles fizetni az adott napra a befogadónak. (3) Ha naperőmű vagy vízerőmű esetében a  KÁT termelő által az  adott elszámolási mérési időegységben ténylegesen értékesített villamos energia mennyisége +/–50%-nál nagyobb mértékben tér el a  napi menetrend szerinti villamosenergia-mennyiségtől, akkor a  KÁT termelő az  50%-os korlát feletti eltérés minden kWh-jára az 5. melléklet 1. pontja szerinti mértékű szabályozási pótdíjat köteles fizetni az adott napra a befogadónak. (4) A  KÁT termelő a  megújuló energiaforrásokból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendeletben, a kereskedelmi szabályzatban és a mérlegkör-tagsági szerződésében foglaltak szerint jogosult napon belüli menetrend nyújtására. (5) Ha a  KÁT termelő a  villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottaknak megfelelő napon belüli –  beleértve a  (1)  bekezdés szerinti menetrendhiánnyal érintett napokat – menetrendet nyújt, akkor a  befogadó köteles a  KÁT termelőre eső (1)–(3)  bekezdés szerinti szabályozási pótdíj napi összegét csökkenteni az  alábbi feltételek szerint: a) adott elszámolási mérési időegységre a  szabályozásipótdíj-csökkentés alapja a  KÁT termelő tényleges termelésének napi menetrendtől és napon belüli menetrendtől való abszolút eltéréseinek különbsége, amennyiben a napi menetrend abszolút eltérése nagyobb, mint a napon belüli menetrend abszolút eltérése; b) az a) pont szerinti számítás során az  (1) bekezdés szerinti menetrendhiánnyal érintett napon a napi menetrend minden elszámolási mérési időegységre nulla értékű; c) az  adott nap minden elszámolási mérési időegységére a  szabályozásipótdíj-csökkentés mértéke az  alábbi két érték hányadosa: ca) a KÁT termelőre eső (1)–(3) bekezdés szerinti szabályozási pótdíj napi összege és cb) a  KÁT termelő tényleges termelésének napi menetrendtől vett, elszámolási mérési időegységenkénti abszolút eltéréseinek napi összege; d) adott elszámolási mérési időegységre a  szabályozásipótdíj-csökkentés összege az  a) és c)  pont eredményeinek szorzata. (6) A  KÁT termelő által a  villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottaknak megfelelő napon belüli menetrend nyújtása esetén, amennyiben az  (1)–(3)  bekezdés szerinti szabályozási pótdíj napi összege nulla és adott elszámolási mérési időegységben a  napi menetrend abszolút eltérése nagyobb, mint a  napon belüli menetrend abszolút eltérése, akkor a  befogadó az  adott elszámolási mérési időegységben a  napi menetrend szerinti villamos energia mennyiség és a  napon belüli menetrend szerinti villamos energia mennyiség abszolút értékei különbségének minden kWh-jára 2 Ft napon belüli szabályozási bónuszt köteles fizetni az adott napra a KÁT termelőnek. (7) A kötelező átvétel mérlegkör felelősével kötött megállapodás alapján történő összevont menetrendadás esetén a  menetrend-csoport képviselő köteles az  – összevont menetrend alapján számított – e  § szerinti szabályozási pótdíjat megfizetni. Az  (5)  bekezdés szerinti szabályozásipótdíj-csökkentés és a  (6)  bekezdés szerinti szabályozási bónusz, az  abban foglalt feltételek teljesülése esetén a  menetrend-csoport képviselőt illeti meg. A  szabályozási pótdíj megfizetéséért a menetrend-csoport képviselő a megállapodásban részes KÁT termelőkkel egyetemlegesen felel. A  (2)–(3)  bekezdés értelmében eltérő szabályozásipótdíj-feltételek hatálya alá tartozó KÁT termelők összevont menetrendadása esetén a  szabályozási pótdíjat a  szigorúbb rendelkezések szerint kell megállapítani. Ha valamely KÁT termelő az  erőműegysége vonatkozásában a  menetrendet nem, vagy nem a  villamosenergiaellátási szabályzatokban meghatározottaknak megfelelően, vagy késedelmesen adja meg, akkor az  összevont menetrend a  megállapodásban részes többi erőműegység menetrendjeinek összege lesz, és az  (1)  bekezdés szerinti szabályozási pótdíj nem kerül kirovásra. Ha a megállapodásban részes KÁT termelők összes erőműegysége vonatkozásában a  menetrend nem, vagy nem a  villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározottaknak megfelelően, vagy késedelmesen kerül megadásra, akkor az  (1) bekezdés szerinti szabályozási pótdíj az összevont menetrendre kerül kirovásra. (8) A  KÁT termelő az  adott időszakra mentesül a  (2)–(3)  bekezdés szerinti szabályozási pótdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha a kereskedelmi szabályzatnak megfelelően igazolja, hogy előre nem látható, rajta kívül álló okból következett be a hálózathoz való hozzáférés korlátozása, az üzemzavar vagy a válsághelyzet az elosztó vagy az átviteli hálózaton. (9) A  biogáz erőmű (kivéve a  hulladéklerakóból, illetve szennyvízkezelő létesítményből származó gázból villamos energiát előállító erőmű) a  kötelező átvételi mérlegkör-tagsági szerződés hatálybalépésétől a  próbaüzeme alatt, de maximum 2 hónapig mentesül a szabályozási pótdíj megfizetésének kötelezettsége alól azzal a feltétellel, hogy a  menetrendadási kötelezettségének a  kötelező átvételi mérlegkör-tagsági szerződés hatálybalépésétől kezdve ezen időszak alatt is folyamatosan eleget tesz, valamint korábban nem volt mentesítve a  szabályozási pótdíj megfizetésének kötelezettsége alól. (10) A befogadó a szabályozási pótdíjból befolyt összeget a VET 13. § (1) bekezdése szerinti pénzeszköz mértékének meghatározása során csökkentő tényezőként köteles figyelembe venni.” 27. § Hatályát veszti a 4. § (8) bekezdése. 28. § Hatályát veszti a  megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 165/2016. (VI. 23.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök