49/2014. (VII. 28.) HM utasítása a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek elidegenítésével összefüggő feladatok ellátás

49/2014. (VII. 28.) HM utasítása a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek elidegenítésével összefüggő feladatok ellátásáról. A honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011.  évi CXIII.  törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2.  § (5)  bekezdése alapján a következő utasítást adom ki: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) Az utasítás hatálya a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § 13. pontja szerinti honvédségi szervezetre és a  Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra (a továbbiakban együtt: honvédelmi szerv) terjed ki. (2) Ha az  állami tulajdonú Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) vagyonkezelői jogú lakások, személygépkocsi-tároló helyiségek (állóhelyek) és nem lakáscélú helyiségek fenntartása, üzemeltetése hadrenden kívüli szervezettel megkötött szolgáltatási szerződés keretében történik, a  helyi lakóházkezelő szervek részére megállapított feladatokat és követelményeket a szolgáltatóval szemben a vele kötött szolgáltatási szerződésben kell érvényre juttatni. (3) Ha a  Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek elidegenítésének feltételeiről szóló 8/2013. (VIII. 9.) HM rendeletben (a továbbiakban: Er.), illetve az utasításban foglalt egyes feladatokat a honvédelmi szerv megbízott útján látja el, az Er.-ben és az utasításban a honvédelmi szervek részére megállapított feladatokat és követelményeket a megbízottal kötött szerződésben kell érvényre juttatni. 2. § (1) Az utasítás alkalmazásában: 1. alkalmazotti jogviszony: az Er. 6. § (5) bekezdés f ) pontjában meghatározott foglalkoztatási jogviszony, 2. elidegenítésre előkészíthető lakás: a) az olyan lakás, amelynek elidegenítésre történő előkészítésével a  HM központi lakásgazdálkodási szerv az Er. 2. § (5) bekezdésében foglalt jogkörében egyetértett, vagy b) az Er. hatálybalépését megelőzően az  MH vezérkari főnök vagy a  honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által elidegenítésre kijelölt lakás, 3. elidegenítési kezdeményezés: a  helyi lakásgazdálkodási szervnek az  Er.-ben és az  utasításban előírt eljárási rendben a lakás értékesítése tárgyában tett előterjesztése, 4. elidegenítésre kijelölt HM vagyonkezelésű lakás: az Er. 5. § (1) bekezdés szerinti feltételekkel rendelkező lakás, 5. fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv: a HM Védelemgazdasági Hivatal Budapesti Lakásgazdálkodási Osztály, 6. helyi lakásgazdálkodási szerv: az  önálló lakásgazdálkodást folytató, a  Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló 19/2009. (XII. 29.) HM rendeletben (a továbbiakban: Lr.) kijelölt helyőrségparancsnokság, Budapesten a fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv, 7. HM központi lakásgazdálkodási szerv: a HM Hadfelszerelési és Vagyonfelügyeleti Főosztály, 8. HM rendelkezésű törzslakás: az Er. 1. § (1) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó lakás, 9. HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv: a HM Védelemgazdasági Hivatal, 10. honvédelmi szerv intézményi területén lévő lakás: a  tényleges működéstől és használattól függetlenül a  honvédelmi szerv vagy szervezeti egysége székhelyén, telephelyén vagy annak nem minősített, szolgálatteljesítésre, munkavégzésre, ideértve a kiképzési feladatok ellátását is, kijelölt ingatlanon vagy annak egy részén lévő lakóingatlan, 11. ingatlanjogilag rendezett HM vagyonkezelésű lakás: az  a  lakás, amelynek tulajdonosaként az  ingatlannyilvántartásban a  Magyar Állam, vagyonkezelőjeként a  HM van bejegyezve, és az  elidegenítést harmadik személy javára fennálló jog vagy a  lakásra feljegyzett tény nem akadályozza, valamint az  ingatlannyilvántartásban bejegyzett jogok és tények a valóságos állapotnak megfelelőek, 12. kötelező előtörlesztés: részletvétel esetén az Er. alapján meghatározott összegű első vételárrészlet, 13. lakáscélú támogatási szerv: a HM Védelemgazdasági Hivatal Lakáscélú Támogatási Osztály, 14. lakóházkezelő: az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakóépületek, lakások és nem lakáscélú helyiségek üzemeltetési, fenntartási, karbahelyezési feladatait ellátó honvédelmi szerv, 15. megbízott: a  HM vagyonkezelésű lakás elidegenítésének előkészítésével vagy lebonyolításával összefüggő feladatok ellátására megbízott olyan jogi személy, amely vagy amelynek alvállalkozója megfelel a  lakások és helyiségek bérletéről, valamint az  elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 64/A–D. §-ában foglalt feltételeknek, 16. minimálvételár: a lakás forgalmi értéke 40%-ával megegyező összeg, 17. személyügyi szerv: a honvédelmi szervvel alkalmazotti jogviszonyban álló személy esetében az állományilletékes személyügyi szerv, a  honvédelmi szerv állományába már nem tartozó bérlő, jogcím nélküli lakáshasználó esetében a lakóhely szerint illetékes toborzó és érdekvédelmi feladatot ellátó szerv, 18. tulajdonosi joggyakorló: az Er. 3. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott szervezet. (2) Az (1)  bekezdés 10.  pontját kell alkalmazni az  Er. hatálybalépése előtt az  (1)  bekezdés 2.  pont b)  alpontja szerint elidegenítésre kijelölt HM vagyonkezelésű lakásra is. (3) A bérlőkre vonatkozó rendelkezéseket a bérlőtársakra is megfelelően alkalmazni kell. 2. A HM vagyonkezelésű lakás elidegenítésének kezdeményezése 3. § A helyi lakásgazdálkodási szerv a HM vagyonkezelésű lakás elidegenítésére vonatkozó kezdeményezését az Er. szerinti eljárásrendben, folyamatosan terjesztheti elő. 4. § (1) A HM vagyonkezelésű lakás elidegenítését a) a fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv illetékességi területén lévő lakás esetében az  1.  melléklet szerinti adatlap (a továbbiakban: elidegenítési adatlap) vagy b) egyéb lakás esetében a 2. melléklet szerinti adatlap hiánytalan kitöltésével és előterjesztésével kezdeményezi az illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv. (2) Ha a HM vagyonkezelésű lakás bérlője, jogcím nélküli használója a helyi lakásgazdálkodási szervnél írásban kérelmezi a lakás elidegenítését, a helyi lakásgazdálkodási szerv az (1) bekezdés szerint köteles kezdeményezni az elidegenítés vizsgálatát. Társasházzá nem alakított HM vagyonkezelésű lakóépület esetében a  lakásbérlők, használók legalább 50%-ának arra vonatkozó kérelme esetén terjeszthető elő a lakáselidegenítési kezdeményezés. (3) A helyi lakásgazdálkodási szerv az elidegenítési kezdeményezés során a) megadja a HM vagyonkezelésű lakás, gépkocsi tároló alapadatait, b) a bérletre, jogcím nélküli használatra vonatkozó adatokat, c) másolatban csatolja ca) a bérlőkijelölésről szóló értesítést, cb) a fennálló bérleti szerződést vagy jogcím nélküli használat esetében a megszűnt bérleti szerződést, a bérleti szerződés megszűnését igazoló okiratot, így különösen a bérbeadói felmondást, továbbá a jogcím nélküli lakáshasználat megállapításáról szóló értesítést, cc) a HM Központi Lakásbizottság (a továbbiakban: HM KLB) vagy a miniszter általi felmentésről szóló döntést, értesítést, amennyiben a  HM vagyonkezelésű lakás juttatása a  bizottság vagy a  miniszter hatáskörébe tartozó, lakásjuttatást kizáró ok alóli felmentéssel történt és cd) a lakásvásárlásra való jogosultság megállapítását befolyásoló egyéb iratot, különösen az alkalmazotti jogviszony megszűnésére vonatkozó okiratot, d) az Er. 2. § (3) bekezdése szerinti esetben nyilatkozik arról, hogy a HM vagyonkezelésű lakás szolgálja-e más honvédelmi szerv lakásellátását, és e) javaslatot tesz az elidegenítés tárgyában. (4) A helyi lakásgazdálkodási szerv a kezdeményezés során vizsgálja, hogy a) a lakás az Er. szerint HM rendelkezésű törzslakásnak minősül-e, és b) a bérlő, jogcím nélküli lakáshasználó általi megvásárlást az Er. egyebekben kizárja-e. (5) A helyi lakásgazdálkodási szerv a javaslat megtételekor mérlegeli a) a jogcím nélkül használt HM vagyonkezelésű lakás kiürítésének (visszaadásának) és a  megüresedő lakás lakásigénylés teljesítésére történő felhasználásának lehetőségét, b) megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli használat esetén a bérleti szerződés megszűnésének okát és körülményeit vagy c) üres HM vagyonkezelésű lakás esetében a lakásigénylők számát és az Lr. szerinti lakásjuttatási rendben történő hasznosítás lehetőségét. (6) A helyi lakásgazdálkodási szerv a lakás elidegenítésével kapcsolatos, a (4)–(5) bekezdés szerinti vizsgálat eredményét is összefoglaló javaslatát az elidegenítési adatlap e célra fenntartott rovatában röviden, nagyobb terjedelem esetében az elidegenítési adatlaphoz csatolt külön feljegyzésben is indokolja. 5. § (1) A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv az  elidegenítési kezdeményezéseket folyamatosan vizsgálja és feldolgozza. A  feldolgozott elidegenítési kezdeményezéseket a  HM központi lakásgazdálkodási szerv részére kéthavonta, a következő hónap 15. napjáig terjeszti elő. (2) A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv az elidegenítési kezdeményezések vizsgálata során a) ellenőrzi a helyi lakásgazdálkodási szerv által megadott adatokat, azokat szükség szerint javítja, b) megadja a  HM vagyonkezelésű lakás fenntartásával, üzemeltetésével és ingatlanjogi rendezettségével kapcsolatos adatokat, c) az ingatlanjogi rendezést igénylő HM vagyonkezelésű lakóépület, lakás esetében a becsült költségekkel együtt összeállítja a rendezés feladatait, d) ellenőrzi a HM vagyonkezelésű lakás 2. § (1) bekezdés 2. pont b) alpontjának hatálya alá tartozását, e) az értékbecslés elkészítését követően megadja a vagyonértékeléssel kapcsolatos adatokat, és f ) javaslatot tesz az elidegenítés tárgyában. (3) Ha a  HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv vizsgálata során megállapítja, hogy a  HM vagyonkezelésű lakás ingatlanjogi helyzete nem rendezett, gondoskodik a rendezésről. 6. § A HM központi lakásgazdálkodási szerv az elidegenítési kezdeményezések vizsgálata során a) ellenőrzi az elidegeníthetőség jogszabályi feltételeinek fennállását, b) az ingatlanjogilag nem rendezett lakóépület, lakás esetében a  rendezés érdekében intézkedik a  HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szervnél, és c) dönt a lakás elidegenítésének előkészítéséről. 3. A HM vagyonkezelésű lakás elidegenítésének előkészítése 7. § (1) A HM központi lakásgazdálkodási szerv a  HM vagyonkezelésű lakás elidegenítésre történő előkészítésének megkezdése tárgyában hozott döntéséről az  előterjesztés beérkezésétől számított 15 napon belül értesíti a  HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szervet és az  elidegenítési kezdeményezést előterjesztő helyi lakásgazdálkodási szervet. (2) A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes hozzájárulása esetén haladéktalanul megkezdi a HM vagyonkezelésű lakás elidegenítésének előkészítését. 8. § (1) Az elidegenítés előkészítése során a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv az Er.-ben meghatározott feladatokon túl általános tájékoztató alkalmazásával a) értesíti a bérlőt, használót a  lakáselidegenítés általános feltételeiről, különösen az Er. 6. § (3) bekezdésében megjelölt támogatások és térítések visszafizetésének kötelezettségéről, továbbá az  elidegenítési eljárás menetéről, és b) a kérelem megtétele érdekében értesíti a  lakás bérlőjét, használóját arról, ha az  elidegenítéshez az  Er. 6.  § (4) bekezdése értelmében a miniszter külön engedélye szükséges. (2) Ha a lakás elidegenítése iránti bérlői kezdeményezés nem az annak megfelelő formában történt, a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a tájékoztató megküldésével egyidejűleg, a 4. melléklet szerinti előzetes szándéknyilatkozat alkalmazásával nyilatkoztatja a bérlőt, jogcím nélküli lakáshasználót a) előzetes lakásvásárlási szándékáról, b) a honvédelmi szervtől általa vagy a házastársa, élettársa által a házasság fennállása vagy az együttélés tartama alatt korábban igénybe vett lakáscélú támogatásról, valamint lakhatáshoz kapcsolódó egyéb térítésről és c) elektronikus postacímének megadásáról és annak az  elidegenítéssel összefüggő későbbi tájékoztatások, értesítések és iratok elektronikus úton történő továbbítására való használatáról. (3) Ha az Er. szolgálati idő elismerésre vonatkozó feltételei fennállnak, a tájékoztató megküldésével egyidejűleg a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a bérlőtől, megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli használótól előzetes lakásvásárlási szándék esetén az illetékes személyügyi szerv által az 5. melléklet szerinti formában kiállított igazolást kér az  alkalmazotti jogviszonyról (a továbbiakban: szolgálati idő igazolás) a  vételi ajánlat elkészítéséhez. A  lakás fekvése szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv az Er. 14. § (2) bekezdés szerinti megállapítást a szolgálati idő igazolás záradékaként rögzíti. (4) Ha a  honvédelmi szervvel alkalmazotti jogviszonyban álló bérlő nem rendelkezik az  Er. szerint számított 10 év időtartamú alkalmazotti jogviszonnyal, az eljáró személyügyi szerv a szolgálati idő igazolás kiállításakor tájékoztatja a szolgálati idő elismerés Er. 8. § (4) bekezdése szerinti megelőlegezésének lehetőségéről és nyilatkoztatja a feltételek vállalásáról. Ha a bérlő a feltételeket nem vállalja vagy nem nyilatkozik, azt úgy kell tekintetni, hogy a szolgálati idő elismerés megelőlegezésére nem tart igényt. (5) Műemléki vagy egyéb védettség esetén a  HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv beszerzi a  védettség szerint hatáskörrel rendelkező szerv hozzájárulását az elidegenítéshez. (6) A HM vagyonkezelésű lakásra a forgalmi értékbecslést csak akkor lehet elkészíttetni, ha arra vonatkozóan az előzetes lakásvásárlási szándék fennáll, és védettség esetén az (5) bekezdés szerinti hozzájárulás is rendelkezésre áll. Társasházzá nem alakított HM vagyonkezelésű lakóépület esetében a  forgalmi értékbecslések elkészítésére intézkedni csak akkor lehet, ha az előzetes lakásvásárlási szándéknyilatkozat a bérlők, jogcím nélküli használók legalább 50%-ától beérkezett vagy az elidegenítési kezdeményezés a 4. § (2) bekezdése alapján legalább ilyen arányban történt. (7) A HM vagyonkezelésű lakóépület társasházi alapító okirata tervezetének elkészítésére a  forgalmi értékbecslések elkészíttetésével egyidejűleg intézkedik a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv. 9. § (1) A lakásra fordított és a  bérbeadó, illetve a  kezelő szerv által meg nem térített értéknövelő beruházás igazolására számla vagy vállalkozási szerződés fogadható el. (2) Az értéknövelő beruházás értékének meghatározása során figyelemmel kell lenni a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 32. pont b) alpontjában foglaltakra is azzal, hogy a lakás forgalmi értéke nem csökkenthető a Lakástörvény alapján a bérlői kötelezettség körében elvégzett beruházások összegével. 10. § A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv az elkészült forgalmi értékbecslések egy másolati példányát előzetes tájékoztatás céljából elektronikus úton haladéktalanul megküldi a HM központi lakásgazdálkodási szervnek. 11. § (1) A forgalmi értékbecslés és a  társasház alapító okirat tervezetének elkészítését követően a  HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a HM központi lakásgazdálkodási szervnek haladéktalanul megküldi: a) a kitöltött elidegenítési adatlapot és a hozzá tartozó mellékleteket, b) a bérlő, jogcím nélküli használó kérelmét, amennyiben a HM vagyonkezelésű lakás elidegenítéséhez az Er. 6. § (4) bekezdése értelmében a miniszter külön engedélye szükséges, és c) az általa, megbízott bevonása esetén a megbízott által az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 25. §-ának megfelelően előkészített értékesítési javaslatot. (2) A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a  lakás elidegenítésével kapcsolatos, az  általa lefolytatott előkészítő eljárás eredményét is összefoglaló javaslatát az elidegenítési adatlap e célra fenntartott rovatában röviden, nagyobb terjedelem esetében az elidegenítési adatlaphoz csatolt külön feljegyzésben is indokolja. (3) Az értékesítési javaslatot az Er.-ben meghatározott eljárási rendnek megfelelően a HM központi lakásgazdálkodási szerv terjeszti elő a  miniszternek. Ha a  HM vagyonkezelésű lakás bérlő, jogcím nélküli használó részére történő elidegenítéséhez az  Er. 6.  § (4)  bekezdése értelmében külön miniszteri engedély szükséges, az  előterjesztésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó javaslatot is. (4) A Honvéd Vezérkar főnöke a  HM vagyonkezelésű lakás elidegenítésével kapcsolatos javaslatát az  elidegenítési adatlap e  célra fenntartott rovatában röviden, nagyobb terjedelem esetében az  elidegenítési adatlaphoz csatolt külön feljegyzésben is indokolja. (5) A HM központi lakásgazdálkodási szerv a HM vagyonkezelésű lakás elidegenítésével kapcsolatos saját, indokolással ellátott javaslatát, valamint az  elidegenítés tárgyában hozott miniszteri döntést az  elidegenítési adatlap e  célra fenntartott rovataiban is rögzíti. 12. § (1) A miniszter által jóváhagyott elidegenítési javaslatot a HM központi lakásgazdálkodási szerv küldi meg a tulajdonosi joggyakorlónak. (2) Az elidegenítési javaslat tartalmazza a) a HM vagyonkezelésű lakás értékesítésének módjára vonatkozó javaslatot, b) a lakás Er. szerint megállapított vételárát és a vételárképzés módját, szabályait és c) a bérelt, jogcím nélkül használt lakás Er. szerinti minimálvételárát. (3) A HM központi lakásgazdálkodási szerv az elidegenítési javaslathoz csatolja a) a lakás forgalmi értékbecslését és b) a társasház alapító okirat tervezetét, amennyiben a  javaslatban szereplő HM vagyonkezelésű lakások elidegenítéséhez társasház alapítás is szükséges. (4) Ha a miniszter döntése alapján az elidegenítés lebonyolítása megbízott bevonásával tervezett, ahhoz az értékesítési javaslatban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását kell kérni. 4. Az elidegenítés lebonyolítása 13. § A tulajdonosi joggyakorló értesítésének kézhezvételét követően a HM központi lakásgazdálkodási szerv a) az elidegenítési adatlap e  célra szolgáló rovatában rögzíti a  HM vagyonkezelésű lakás elidegenítésével kapcsolatos döntést, és b) az elidegenítési adatlap megküldésével a meghozott döntésről haladéktalanul tájékoztatja a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szervet, valamint a területileg illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet. 14. § (1) Ha az  értékesítéssel a  tulajdonosi joggyakorló a  HM-et bízza meg, az  elidegenítésre kijelölt lakás vonatkozásában a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a 13. § b) pontja szerinti tájékoztatást követően haladéktalanul intézkedik a) az elidegenítés lebonyolítására, és b) társasházzá még nem alakított HM vagyonkezelésű lakóépület esetében az  elidegenítés előkészítése során elkészített és a  tulajdonosi joggyakorló által jóváhagyott társasház alapító okirat ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránt. (2) Az elidegenítésre kijelölt HM vagyonkezelésű lakásra a) az Er. 6.  § (1)–(3)  bekezdésének hatálya alá tartozó bérlő és megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó részére a 6. melléklet szerinti formában, b) az Er. 6. § (1)–(3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó bérlő részére a 7. melléklet szerinti formában vagy c) a megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli használó részére a 8. melléklet szerinti formában a tulajdonosi joggyakorló döntésének figyelembevételével a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv tesz vételi ajánlatot (a továbbiakban: vételi ajánlat). (3) A vételi ajánlat tartalmazza: a) a lakás beköltözhető forgalmi értékét, b) a megállapított vételárat és az árképző tényezők számszaki bemutatását, c) a vételár megfizetésének lehetséges módjait és feltételeit, d) részletvétel esetére a  kötelező előtörlesztés és a  fennmaradó vételár rész összegét, valamint az  azt terhelő kamat mértékét, e) a válasznyilatkozat megtételére nyitva álló határidő megjelölését és elmulasztásának jogkövetkezményeit és f ) az egyéb kikötéseket, feltételeket. (4) A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a vételi ajánlathoz csatolja: a) a lakás forgalmi értékbecslését és a társasház alapító okiratot és b) a vételi ajánlatra tehető, kitöltendő, 12. melléklet szerinti nyilatkozatot. (5) A vételi ajánlatban az  arra jogosult személy esetében a  szolgálati idő elismerés összegét az  állományilletékes személyügyi szervnek a  8.  § (3)  bekezdésében megjelölt, az  előzetes lakásvásárlási szándéknyilatkozathoz csatolt igazolása alapján, az Er. 8. § (3)–(6) bekezdése alapján kell megállapítani és közölni. 15. § (1) A vételi ajánlatnak tartalmaznia kell annak közlését, hogy a 18. § (1) bekezdés a)–e) pontjaiban foglaltak teljesítése hiányában az adásvételi szerződés nem köthető meg. (2) A vételi ajánlat tartalmazza az arra vonatkozó közlést is, hogy a honvédelmi szerv által nyújtott lakhatási támogatás vagy lakhatáshoz kapcsolódó egyéb térítés esetén a vételi ajánlat a vételár vonatkozásában csak akkor hatályosul, ha a nyitva álló határidőn belül a címzett a vételi ajánlat elfogadására tett nyilatkozat visszaküldése mellett a) a munkáltatói kölcsönből fennálló tartozás és az abból jóváírt engedmény, b) a vissza nem térítendő juttatás, c) a cseretérítés vagy lakáshasználatbavételi díjkülönbözet és d) a kiürítési térítés visszafizetését is hitelt érdemlően igazolja. (3) A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a vételi ajánlat egy példányát tájékoztatásul a lakásgazdálkodási utaltsági rend szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szervnek is megküldi. 16. § (1) A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a  vételi ajánlattal egyidejűleg a  bérlő, használó részre megküldi az elidegenítésre kijelölt lakás forgalmi értékbecslését és a társasház alapító okiratot. (2) Ha az  elidegenítésre kijelölt lakás bérlője, használója a  8.  § (2)  bekezdés a)  pontjában megjelölt előzetes szándéknyilatkozatában ahhoz hozzájárult, a  vételi ajánlat, a  forgalmi értékbecslés és a  társasház alapító okirat eredeti, aláírt példányával megegyező másolati példánya, valamint a vételi ajánlathoz csatolt egyéb iratok a bérlő, használó által a 8. § (2) bekezdés c) pontja szerint megadott elektronikus postacímre is megküldhetőek. (3) Elektronikus úton történő megküldés esetén a  HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a  vételi ajánlat eredeti, irattári példányához csatoltan nyilvántartásba veszi a vételi ajánlat megküldését és a megküldés időpontját tartalmazó elektronikus levelet. (4) A vételi ajánlat bérlő, használó általi elfogadásáról szóló nyilatkozat visszaérkezését követően a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv haladéktalanul intézkedik az  épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben előírt energetikai tanúsítvány elkészítése iránt. (5) A vételi ajánlatra tett nyilatkozat és a  korábban kapott lakhatási támogatás, lakhatáshoz kapcsolódó térítés visszafizetését igazoló dokumentum másolati példányát a  HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv megküldi az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervnek. (6) Ha a vételi ajánlat a bérlő, használó mulasztása miatt hatályát veszti, arról a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv az azt eredményező ok megjelölésével, a (2)–(3) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával írásban tájékoztatja az elidegenítésre kijelölt lakás bérlőjét, használóját, valamint az illetékes helyi lakásgazdálkodási szervet. 17. § (1) A tulajdonosi joggyakorló hozzájárulása és az  Er. 6.  § (4)  bekezdése szerint megadott miniszteri engedély alapján elidegeníthető lakásra a  megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli használónak egy alkalommal tehető vételi ajánlat. Amennyiben a használó érdekkörében felmerült okból a vételi ajánlat hatályát veszti vagy az adásvételi szerződés megkötése meghiúsul, arról a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a helyi lakásgazdálkodási szervet – a kiürítéshez szükséges intézkedések megtétele érdekében – haladéktalanul értesíti. (2) A tulajdonosi joggyakorló hozzájárulásával és az Er. 6. § (4) bekezdése szerint megadott miniszteri engedéllyel érintett lakás a megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli használó részére az elidegenítésre vonatkozó egyéb szabályok, különösen az Er. 7. § (2)–(3) bekezdésében foglaltak betartásával a  jogcím nélküli használat teljes időtartama alatt elidegeníthető. (3) Ha az  újabb értékbecslés elkészíttetésére a  bérlő, megfelelő elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó vételi szándékának késedelmes bejelentése miatt az  Er. 7.  § (4)  bekezdése alapján kerül sor, vételi ajánlatot csak az értékbecslés költségének bérlő, használó általi megfizetését követően lehet tenni. 18. § (1) A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv az elkészített adásvételi szerződés tervezetét a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, legkésőbb a  nyilatkozat beérkezésétől számított 30 napon belül megküldi a  vételi ajánlatot elfogadó bérlőnek, használónak azzal a tájékoztatással, hogy a szerződés megkötéséhez szükséges a) a helyi lakásgazdálkodási szerv 13.  melléklet szerint kiállított, 30 napnál nem régebbi igazolása arról, hogy bérleti, használati díj tartozás nem áll fent, továbbá a  vételi ajánlat megtétele óta a  bérlet, használat vonatkozásában változás nem következett be, b) a vételi ajánlat megtételekor a honvédelmi szerv állományába tartozó személy esetében az állományilletékes személyügyi szerv 14. melléklet szerint kiállított, 30 napnál nem régebbi igazolása arról, hogy az alkalmazotti jogviszony változatlanul fennáll és a  bérlővel, használóval szemben fegyelmi, méltatlansági vagy büntető eljárás nem folyik, c) a szolgáltató 30 napnál nem régebbi igazolása arról, hogy a bérlőnek, használónak közüzemi díj tartozása nem áll fent, d) az állami adóhatóság 30 napnál nem régebbi igazolása arról, hogy a  bérlőnek, használónak nincs lejárt köztartozása és e) a vételi ajánlatban a szerződéskötéshez megadott adatokat tartalmazó személyazonosító okmány, valamint lakcímet igazoló hatósági igazolvány bemutatása. (2) Az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti, kitöltendő igazolást a bérlő, használó részére a tájékoztatással egyidejűleg meg kell küldeni. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti, a bérleti, használati díj tartozásra vonatkozó igazolás és az (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolás helyett a bérleti, használati, illetőleg a közüzemi díj tartozás fenn nem állását igazoló, 30 napnál nem régebbi számlaegyenleg is elfogadható. (4) Ha a HM vagyonkezelésű lakóépület társasházzá alakítására az elidegenítéssel összefüggésben kerül sor, az adásvételi szerződések megküldését csak a társasházi alapító okirat bejegyzését és azt követően lehet megkezdeni, hogy a bérlők, használók legalább 25%-ának a vételi ajánlat elfogadásáról szóló nyilatkozata a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szervhez visszaérkezett. (5) Az Er. 19.  § (3)  bekezdés a)  pontja szerinti lakás forgalmi értékbecslésének jóváhagyása során az  értékbecslői jogosultságot és az értékbecslési dokumentáció teljességét kell ellenőrizni. 19. § (1) Az elidegenítésre kijelölt lakás egyenesági rokon vagy örökbefogadott gyermek általi megvásárlásához adott hozzájárulás akkor fogadható el, ha azt teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. (2) Ha az elidegenítésre kijelölt lakás abban részesült bérlője vállalta az Er. 6. § (3) bekezdésében megjelölt támogatás vagy térítés visszafizetését és e tényt nem igazolta, a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv az adásvételi szerződést az Er. szerinti, lakásvásárlásra jogosult bérlőre vonatkozó feltételekkel nem kötheti meg. (3) Nem köthető meg az adásvételi szerződés, ha a bérlő a lakást házastársa (élettársa) vagy más, a Lakástörvény szerint arra nem jogosult személy kizárólagos tulajdonába kívánja megvásárolni, vagy az e személy javára történő kizárólagos elidegenítéshez akar hozzájárulni vagy e személy javára haszonélvezeti jogot alapítani. 20. § (1) Az adásvételi szerződést a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a 15. melléklet szerinti minta alkalmazásával készíti el. (2) A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a  vételár, részletvétel esetén a  kötelező előtörlesztés összegének megfizetésére 30 napnál hosszabb teljesítési határidőt nem köthet ki az adásvételi szerződésben. (3) A (2) bekezdésben foglalt határidő elmulasztásának esetére a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv az adásvételi szerződésben elállási jogot köt ki. (4) Az elállási jog gyakorlása esetén a  HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a  szerződéskötéssel kapcsolatban felmerült költségeket a vevővel szemben a polgári jog szabályainak megfelelően érvényesíti. 21. § (1) Az adásvételi szerződés megkötése előtt a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv írásban tájékoztatja a vevőt a) az adásvételi szerződés megkötésének helyéről, b) az adásvételi szerződés megkötésének lehetséges idejéről, c) azon kötelezettségéről, hogy a  szerződéskötés időpontjáig a  18.  § (1)  bekezdés a)–d)  pontjában megjelölt igazolásokat szerezze be, és a  vételi ajánlatban megadott adatokat tartalmazó, érvényes személyazonosító okmányt és a  lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá képviselete esetén a képviseleti jogosultságot igazoló okiratokat a  szerződéskötéskor a  szerződést ellenjegyző jogtanácsosnak vagy ügyvédnek másolat készítése céljából bocsássa rendelkezésre, és d) az adásvételi szerződés megkötésére nyitva álló határidő elmulasztásának az Er. 19. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményéről. (2) Az adásvételi szerződés megkötéséhez szükséges igazolások beszerzésére legalább 30, legfeljebb 60 napos határidőt kell adni a vételi ajánlatot elfogadó bérlőnek, használónak. (3) Az adásvételi szerződés megkötésének helyszínéül a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv hivatalos helyisége jelölhető meg. Tömbszerűen értékesített lakások esetében a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv az adásvételi szerződések megkötését a tájékoztatóban előre megjelölt időpontban a helyszínen is lebonyolíthatja. (4) Az adásvételi szerződés megkötésére legalább két lehetséges időpontot kell megjelölni. (5) Az adásvételi szerződés megkötésekor együttesen jelen kell lennie a) a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szervének képviseletére jogosult személynek, b) a vevőnek vagy külön jogszabály szerint a  szerződés megkötésére nevében és helyette eljárni jogosult képviselőjének és c) a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv képviseletére a honvédelmi szervezetek jogi képviseletéről szóló HM rendelet szerint jogosult jogtanácsosnak. (6) Az adásvételi szerződést az  (5) bekezdés c) pontjában megjelölt jogtanácsosnak az ügyvédekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően ellen kell jegyeznie. 22. § A tulajdonjog átruházással kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási eljárást a  vételár, részletvétel esetén a  kötelező előtörlesztés összegének beérkezését követően lehet megindítani. 23. § (1) A vételár fennmaradó részének egyösszegű megfizetése esetén az Er. 10. § (6) bekezdése szerinti csökkentést a vevőt terhelő tőketartozás alapján kell megállapítani. (2) Ha a vevő késedelembe esik, a fizetési hátralék kiegyenlítésekor a beérkezett összeget elsőként a késedelmi kamatra, majd a fennmaradó összeget a vételárhátralékra kell elszámolni. (3) A vételárat és annak hátralékát részben vagy egészben elengedni nem lehet. (4) Amennyiben az  egy összegben esedékessé váló vételárhátralékot és annak járulékait (törlesztési tartozást) a  honvédelmi szerv önkéntes teljesítés hiányában bírósági úton követeli, a  megítélt és végrehajtott tartozást a lakáselidegenítési bevételek és kiadások elszámolására szolgáló HM számlára kell behajtani. (5) A részletfizetési kedvezmény egy alkalommal visszaállítható, ha az adós a kedvezmény megvonásáról szóló értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül a késedelmes tartozását teljes egészében, egy összegben megfizeti. (6) A vételárhátralék megfizetésével késedelembe esett személlyel, indokolt kérelmére a  teljes hátralékos tartozás rendezésére a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv részletfizetési megállapodást köthet. A megállapodásban a tárgyhavi törlesztőrészlet megfizetése mellett a hátralékos tartozás legfeljebb 60 havi egyenlő részletben történő megfizetése köthető ki azzal, hogy a  tartozás rendezésére szolgáló havi befizetés összege nem lehet kevesebb 10 000 Ft-nál. (7) Ha a  részletvétellel elidegenített, a  HM javára bejegyzett jelzálogjoggal terhelt lakásra bejegyezni kívánt újabb teher szabad felhasználású kölcsön biztosítékául szolgálna, a további jelzálogjoggal történő terheléshez csak abban az esetben adható hozzájárulás, ha a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolja a kölcsön lakáscélú felhasználását. (8) Az Er. 11.  § (2)–(3)  bekezdése szerinti esetekben az  elidegenített lakóingatlan további megterhelésére irányuló kérelmek elbírálásakor az  aktuális forgalmi értéket a  kérelmező által benyújtott forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni. 5. A HM kezelésű lakóépület birtokbaadása 24. § (1) HM általi értékesítés és az Er. 22. § (4) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén a HM kezelésű lakóépületet a helyi lakóházkezelő szerv adja birtokba a társasház közös képviselőjének. (2) A birtokbaadás időpontjáról és helyéről az átadó a társasház közös képviselőjét és az egyéb érdekelteket legalább 5 nappal a kitűzött időpont előtt írásban értesíti. (3) A birtokbaadás teljes folyamatáról az átadó jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv tartalmazza: a) a felvétel helyét és időpontját, továbbá a jelenlévők nevét és jogállásuk megjelölését, b) a felvétel tárgyát az ingatlan pontos megjelölésével, c) a helyszíni tárgyalás tényét, lényeges mozzanatait, az azon történt megállapításokat és nyilatkozatokat, d) a közösségi mérőórák állását, e) az átadott és átvett dokumentációk pontos megnevezését és felsorolását, f ) a felek képviselői által vállalt pótlólagos kötelezettségeket és azok határidejét, g) a birtokbaadás, illetve a birtokbavétel megtörténtét és h) az eljárásban részt vevő felek aláírását. (4) Az eljárás során a  helyi lakóházkezelő szerv képviselője köteles a  társasház képviselőjének a  rendelkezésre álló műszaki dokumentációt, továbbá a  közüzemi, közszolgáltatási és egyéb üzemeltetési szerződéseket – beleértve az ezek megszüntetésére irányuló nyilatkozatokat is – átadni. (5) A birtokbaadáson a  vagyonkezelő képviselője is részt vesz. A  vagyonkezelői képviseletről a  HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv gondoskodik. (6) Ha a birtokbaadásra kitűzött időpontban és helyen a társasház képviselője nem jelenik meg, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, és új időpont írásbeli közlésével az eljárás lefolytatását ismételten meg kell kísérelni. Ha a képviselő a birtokbaadási eljárásra kitűzött új időpontban sem jelenik meg, a (7) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. (7) Ha a  birtokbaadási eljárás során a  társasház képviselője az  átvételt megtagadja, azt a  jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ilyen esetben a  jegyzőkönyv egy példányát, valamint a  (4)  bekezdésben foglalt dokumentumokat ajánlott küldeményben meg kell küldeni a  részére azzal a közléssel, hogy a birtokbaadást az átadó megtörténtnek tekinti. A birtokbaadás napját a jegyzőkönyv felvételének napjában kell megjelölni. (8) Ha a birtokbaadási eljárás során a társasház képviselője csak a lakóépület egyes részeit vagy berendezéseit kívánja átvenni, azt úgy kell tekinteni, mintha az egész átvételt megtagadta volna és a (7) bekezdés szerint kell eljárni. 6. A HM vagyonkezelésű közműrendszerekről üzemeltetett lakóépület társasházzá alakításának különös feltételeihez kapcsolódó rendelkezések 25. § (1) A HM vagyonkezelésű lakások elidegenítése során a gazdaságossági szempontokat szem előtt tartva törekedni kell az  önálló közműellátással nem rendelkező lakóépületet, társasházat kiszolgáló hálózat leválasztására és az  önálló, másik ingatlantól független ellátás biztosítására. (2) A társasház közüzemi ellátását, a  közműrendszerek működését szolgáló, de másik, a  honvédelmi feladatok ellátásához már nem szükséges ingatlanon elhelyezkedő létesítmények esetén a HM vagyonkezelői jog csak az új tulajdonos, vagyonkezelő továbbszolgáltatási kötelezettségének feltételként való előírásával és a közműrendszerek működéséhez szükséges telki szolgalom alapításával szüntethető meg. 7. A HM vagyonkezelésű gépkocsi tároló és nem lakáscélú helyiség elidegenítésével összefüggő rendelkezések 26. § Az elidegenítésre kijelölt HM vagyonkezelésű gépkocsi tároló és egyéb nem lakáscélú helyiség vonatkozásában a 3–25. §-t az ebben az alcímben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. 27. § (1) A 4. § (2) bekezdésében és a 8. § (6) bekezdésében megjelölt százalékos mérték megállapítása során a gépkocsi tárolót és a nem lakáscélú helyiséget nem lehet figyelembe venni. (2) A nem lakáscélú helyiség elidegenítését a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv kezdeményezheti a 3. melléklet szerinti elidegenítési adatlap kitöltésével. (3) A vételi ajánlatot a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a) gépkocsi tároló bérlője részére a 9. melléklet alkalmazásával, b) gépkocsi tárolónak az Er. 6. § (4) bekezdése szerint megadott miniszteri engedéllyel rendelkező jogcím nélküli használója részére a 10. melléklet alkalmazásával vagy c) egyéb nem lakáscélú helyiség bérlője részére a 11. melléklet alkalmazásával teheti meg. 8. Megbízott bevonása az elidegenítés előkészítésébe és lebonyolításába 28. § (1) A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a megbízott HM vagyonkezelésű lakás, gépkocsi tároló, nem lakáscélú helyiség elidegenítésének előkészítésébe vagy lebonyolításába történő bevonására vonatkozó javaslatát a  HM központi lakásgazdálkodási szerv útján terjeszti elő a  miniszternek. A  HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv előterjesztése tartalmazza a beszerzési eljárás módjára vonatkozó, a honvédelmi szervezetek beszerzéseinek szakmai felügyeletét ellátó HM szervvel előzetesen egyeztetett javaslatot is. (2) A miniszter engedélye esetén a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a megbízott bevonására irányuló eljárást a honvédelmi szervezetek beszerzéseinek rendjéről szóló HM utasításnak megfelelően folytatja le. (3) Ha a megbízott bevonása kiterjed a HM vagyonkezelésű lakás elidegenítésének lebonyolítására, a megbízási szerződés csak azzal a felfüggesztő feltétellel köthető meg, hogy a tulajdonosi joggyakorló a HM általi értékesítéshez hozzájárul. 9. A tulajdonosi joggyakorló általi értékesítéssel összefüggő feladatok 29. § (1) A HM vagyonkezelésű lakás, gépkocsi tároló, nem lakáscélú helyiség tulajdonosi joggyakorló általi elidegenítése esetén a szükséges igazolásokat, forgalmi értékbecslést, társasház alapító okirat tervezetet a HM központi lakásgazdálkodási szerv részére kell a tulajdonosi joggyakorló számára történő megküldés érdekében előterjeszteni. (2) A tulajdonosi joggyakorló általi elidegenítés esetén a birtokbaadás során szükséges közreműködés érdekében a helyi lakóházkezelő szervet a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv keresi meg. (3) A tulajdonosi joggyakorló általi értékesítés esetén a vételár HM-et megillető részét a lakáselidegenítési bevételek és kiadások elszámolására szolgáló HM számlára kell átutaltatni. 10. Az önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakás és nem lakáscélú helyiség elidegenítéséhez történő hozzájáruláshoz kapcsolódó rendelkezések 30. § (1) A HM rendelkezésű önkormányzati lakás és gépkocsi tároló megvásárlásához a  helyi lakásgazdálkodási szerv a hozzájárulást a 16. melléklet szerinti tartalommal állítja ki. A megadott hozzájárulásról a helyi lakásgazdálkodási szerv értesíti a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szervet. (2) Az (1)  bekezdés hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű nem lakáscélú helyiség elidegenítéséhez a hozzájárulást a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv állítja ki. (3) A hozzájárulás megadása esetén a honvédelmi szervet megillető vételárhányadot a lakáselidegenítés pénzforgalmának lebonyolítására szolgáló számla javára kell az önkormányzattal átutaltatni. 11. A HM rendelkezésű lakások és nem lakáscélú helyiségek elidegenítésének pénzforgalma 31. § (1) A HM rendelkezésű lakások és nem lakáscélú helyiségek elidegenítésének elszámolására és pénzforgalmának lebonyolítására a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv külön számlát (a továbbiakban: pénzforgalmi számla) vezet. (2) Az értékesítés előkészítése és lebonyolítása esetén a  honvédelmi szervet terhelő költségeket és a  megbízási díjat a lakáselidegenítési bevétel terhére kell tervezni és megfizetni. (3) A várható kiadásokkal csökkentett értékesítési bevételek HM-et megillető részének felhasználását úgy kell megtervezni, hogy annak a) 35%-át a külön HM utasításban megjelölt kiemelt hadfelszerelési programokra, b) 30%-át az Lr. szerinti lakáscélú támogatásokra és c) 35%-át a  HM vagyonkezelésében lévő katonai célú ingatlanok, ideértve a  HM vagyonkezelésű lakásokat is, felújítására és a katonai infrastruktúra fejlesztésére lehessen felhasználni. (4) A (3)  bekezdésben megállapított arányoktól a  miniszter a  HM védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár javaslatára eltérhet azzal, hogy a HM-et megillető nettó bevétel 20%-át ebben az esetben is lakáscélú támogatásra kell felhasználni. (5) A 2014. évre tervezett bevételek kizárólag a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célra használhatóak fel. 32. § (1) A tárgyévre vonatkozó költségvetési törvény tervezési keretszámai alapján a  HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a 31. § (3) bekezdés a) pontja vonatkozásában a tárgyévet megelőző év november 30-áig, a várható bevételek és kiadások közlésével felhasználási javaslatot kér a kiemelt hadfelszerelési programok irányításáért felelős HM szervtől. Ezzel egyidejűleg a 31. § (3) bekezdés b) és c) pontjára vonatkozó javaslatához a HM központi lakásgazdálkodási szerv előzetes egyetértését kéri. A  tárgyévre vonatkozó költségvetési törvény elfogadását követő 10 napon belül a  HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv pontosítja a javaslatát és azt az irányadó eljárási rendnek megfelelően terjeszti elő. (2) Az (1) bekezdés szerinti javaslattételi és egyetértési joggal rendelkező HM szerv legkésőbb a tárgyév február 20-áig közli álláspontját a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szervvel. (3) A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a  lakáselidegenítési bevételek felhasználására vonatkozó javaslatot a  tárgyév március 15-éig terjeszti elő jóváhagyásra a  HM központi lakásgazdálkodási szerv útján a  HM védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkárhoz. 12. Nyilvántartás, adatszolgáltatás 33. § (1) A lakás, gépkocsi tároló és egyéb nem lakáscélú ingatlan elidegenítésre történő előkészítésének megkezdésével egyidejűleg a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv elidegenítési előkészítő lapot (a továbbiakban: előkészítő lap) nyit meg. (2) Az előkészítő lap tartalmazza: 1. a lakás, gépkocsi tároló, egyéb nem lakáscélú helyiség ingatlan-nyilvántartási, természetbeni és honvédségi azonosító adatait, 2. az elidegenítési kezdeményezés időpontját, az elidegenítési adatlap eredeti nyilvántartási számát, 3. a bérlő, használó személyi azonosító adatait és az Er. szerinti vásárlási pozícióját, 4. a HM központi lakásgazdálkodási szerv elidegenítésre való előkészítés megkezdésére vonatkozó döntésének időpontját és az arról szóló ügyirat eredeti nyilvántartási számát, 5. az ingatlanforgalmi értékbecslés elkészítésének időpontját és időbeli hatályát, 6. a miniszter és a  tulajdonosi joggyakorló elidegenítés engedélyezésére vonatkozó döntésének időpontját, a tulajdonosi joggyakorló engedélyének időbeli hatályát és az arról szóló ügyirat eredeti nyilvántartási számát, 7. a vételi ajánlat bérlő, használó részére történő postai kézbesítésének, elektronikus megküldésének, valamint a vételi ajánlat elfogadásáról szóló nyilatkozat beérkezésének időpontját, 8. a honvédelmi szerv által korábban nyújtott lakhatási támogatás, lakhatáshoz kapcsolódó egyéb térítés visszafizetésére vonatkozó kötelezettséget és a visszafizetés igazolásának időpontját, 9. az elkészült értékbecslésben megállapított becsült forgalmi értéket, 10. a vevő által elvégzett értéknövelő beruházás eladó részéről elismert értékét és az  azzal korrigált forgalmi értéket (a továbbiakban: korrigált forgalmi érték), 11. a korrigált forgalmi értékből kiindulva, az  Er. szabályai szerint megállapított, a  tényleges vételár meghatározásának alapjául szolgáló vételáralapot, 12. a bérlő honvédelmi szervvel megszakítás nélkül fennálló tényleges, igazolt alkalmazotti jogviszonyának időtartamát, 13. lakás és arra való jogosultság esetében a  szolgálati idő elismerés során az  Er. alapján figyelembe vehető alkalmazotti jogviszony időtartamát, 14. a szolgálati idő elismerés vagy megelőlegezés összegét, 15. a lakás minimálvételárát és a tényleges vételárat, 16. az adásvételi szerződés megküldésének és megkötésének időpontját, 17. az adásvételi szerződés megkötéséhez szükséges igazolások hiánytalan megküldésének időpontját, 18. a vételár egyösszegű vagy részletekben történő megfizetését, részletvétel esetén a  kötelező előtörlesztés összegét, 19. egyösszegű megfizetés esetén a vételár, részletvétel esetén a kötelező előtörlesztés megfizetésére vonatkozó kötelezettség adásvételi szerződésben rögzített véghatáridejét és megfizetésének tényleges időpontját, 20. elállás esetén a jognyilatkozat megtételének időpontját és nyilvántartási számát és 21. a tulajdonjog átruházással kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításának és a vevő tulajdonjoga bejegyzésének időpontját. (3) A vevő tulajdonjogának bejegyzését, elállás esetén a  jognyilatkozat megtételét követően a  HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv az  előkészítő lapot lezárja, és azt az  adásvételi szerződés, annak hiányában az  elállásra vonatkozó jognyilatkozat irattári példányához csatolja. 34. § (1) A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv nyilvántartást vezet: a) az elidegenítésre kijelölt HM vagyonkezelésű lakásokról és helyiségekről, b) az elidegenített HM vagyonkezelésű lakásokról és helyiségekről és c) az önkormányzati tulajdonú, HM rendelkezésű lakások és helyiségek elidegenítéséhez adott és részére az illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv által megküldött hozzájárulásokról. (2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján vezetett nyilvántartás tartalmazza: a) a lakások és helyiségek címét, helyrajzi számát, egyéb azonosító adatait, b) a lakások és helyiségek alapterületét, komfortfokozatát és a lakás szobaszámát, c) a bérlő, jogcím nélküli használó nevét, a jogcím nélküli lakáshasználat minőségét és d) a tulajdonosi joggyakorló elidegenítéshez adott hozzájárulásának időpontját és nyilvántartási számát, továbbá a hozzájárulás időbeli hatályát. (3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján vezetett nyilvántartás tartalmazza: a) a lakások és helyiségek címét, helyrajzi számát, egyéb azonosító adatait, b) a lakások és helyiségek alapterületét, komfortfokozatát és a lakás szobaszámát, c) a lakások és helyiségek beköltözhető forgalmi értékét, az Er. 8. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti eredeti vételárát, a szolgálati idő elismerés mértékét és a tényleges vételárat, d) részletvétel esetén a befizetett kötelező előtörlesztés összegét és a futamidőt, e) a részletvétel útján megvásárolt lakás és helyiség vételárából fennálló tartozás egyösszegű kiegyenlítése esetén adott engedmény mértékét és f ) a vevő és az adásvételi szerződés szerinti egyéb jogosultak és kötelezettek nevét, címét és egyéb, a jogügylet szempontjából lényeges adatait. (4) Az (1) bekezdés c) pontja alapján vezetett nyilvántartás tartalmazza: a) a lakások és helyiségek címét, helyrajzi számát, egyéb azonosító adatait, b) a lakások és helyiségek alapterületét, komfortfokozatát és a lakás szobaszámát és c) az értékesítésből a HM-et megillető vételárhányad összegét. (5) A tárgyi félév utolsó napjával lezárt nyilvántartásokat a HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv a következő hónap utolsó napjáig elektronikus formában megküldi a HM központi lakásgazdálkodási szerv és a helyi lakásgazdálkodási szervek részére. 35. § (1) A HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv félévente szakmai beszámolót készít a HM központi lakásgazdálkodási szerv részére a tárgyidőszaki lakásértékesítési tevékenységről. (2) A szakmai beszámoló a  tárgyidőszakban végrehajtott feladatokról, valamint a  tevékenység értékeléséről és az  azt befolyásoló tényezőkről szóló szöveges jelentés mellett kimutatást tartalmaz: a) a tárgyidőszakban elidegenített HM vagyonkezelésű lakásokról és helyiségekről, továbbá azok tényleges vételáráról, b) a tárgyidőszaki szolgálati idő elismerések összegéről, c) az elidegenítési bevételek és kiadások alakulásáról, a lakáselidegenítési számla pénzforgalmáról és d) a HM-mel szemben fennálló vevői kötelezettségek összegéről. 13. Záró rendelkezések 36. § (1) Ez az utasítás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a közzétételét követő harmadik napon lép hatályba. (2) A 43. § (2) bekezdése 2014. augusztus 1-jén lép hatályba. 37. § A Honvédelmi Minisztérium által nyújtott lakhatási támogatásokkal összefüggő feladatok ellátásáról szóló 26/2010. (II. 26.) HM utasítás (a továbbiakban: Lut.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az utasítás hatálya a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § 13. pontja szerinti honvédségi szervezetre és a  Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra (a továbbiakban együtt: honvédelmi szerv), az általuk megalakított lakásbizottságra, továbbá a lakóházkezelő szervekre terjed ki. Amennyiben az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakások, személygépkocsi-tároló helyiségek (állóhelyek) és szállók fenntartása, üzemeltetése hadrenden kívüli szervezettel megkötött szolgáltatási szerződés keretében történik, a  helyi lakóházkezelő szervek részére megállapított feladatokat és követelményeket a szolgáltatóval szemben a vele kötött szolgáltatási szerződésben kell érvényre juttatni.” 38. § A Lut. 11. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Pótbesorolást alkalmazni) „b) azon települések vonatkozásában lehet, amelyekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) alapján rendeltetésszerű használatra alkalmas, üres lakások száma meghaladja az  ottani településen lévő HM rendelkezésű lakás juttatása iránti I. kategóriába sorolható igénylések számát.” 39. § (1) A Lut. 112. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Amennyiben a kérelmező az igényléshez nem csatolta, be kell kérni:) „a) az  áthelyezésről, kinevezésről, rendelkezési állományból más szervhez R. szerinti vezénylésről szóló parancs (határozat) másolatát,” (2) A Lut. 112. §-a a következő (8)–(9) bekezdéssel egészül ki: „(8) Ha a (2) bekezdés e) pont szerinti számla vagy bizonylat kiállítására az igénylés benyújtását követően kerül sor, a hozzájárulásra való jogosultság a számla, bizonylat kiállításának napjával kezdődően állapítható meg. (9) Ha a kérelem azért nem bírálható el érdemben, mert a  lízingszerződés vagy az alapján az adásvételi szerződés még nem került megkötésre és a  lízingcég a  lízingigénylés benyújtásának tényét az  (1) bekezdés szerinti igénylés benyújtásáig igazolta, a szerződés megkötéséig a hiánypótlás meghosszabbítható.” 40. § A Lut. 113. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az előzetes munkáltatói igazolás a lízingcég által rendszeresített formanyomtatványon is kiállítható.” 41. § A Lut. „A helyi lakásgazdálkodási szerv feladatai” alcímet megelőzően a következő 116/A. §-sal egészül ki: „116/A. § Nem tekinthető új igénylésnek, ha a kérelmező a 112. § (1) bekezdés szerinti kérelmet azért nyújtotta be, mert a) a kérelmező alkalmazotti jogviszonya módosítása miatt az  új állományilletékes szerv parancsnokához kerül benyújtásra és a hozzájárulással támogatott bérlemény vagy lakáslízing az új szolgálati hely szerinti település R. vagy ha a  hozzájárulás megállapítására az  R. hatálybalépése előtt került sor, a  Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet szabályai szerinti vonzáskörzetébe tartozik, b) a bérbeadói, lízingbeadói jogutódlás során a jogutód új bérleti, lízingszerződést köt a kérelmezővel, c) a hozzájárulással támogatott lakásra a bérleti díj, lízingdíj változását is tartalmazó módosítása miatt kerül új vagy módosító szerződés megkötésére, vagy d) a hozzájárulással korábban támogatott lakásra a bérleti vagy lízingszerződés azért kerül ismételten megkötésre, mert az arra kötött korábbi szerződés megszűnt.” 42. § A Lut. a követező 140. §-sal egészül ki: „140.  § A  11.  § (4)  bekezdésén túl benyújtott lakásigénylések vonatkozásában pótbesorolást kell alkalmazni és lakásbizottsági ülést kell tartani 2014. július 31-ig.” 43. § (1) Hatályát veszti a Lut. 58–82. §-a és 93. § (4) bekezdése. (2) Hatályát veszti a Lut 140. §-a. Dr. Hende Csaba s. k., honvédelmi miniszter