223/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelete a külképviseletek gazdálkodásának részletes szabályairól.

223/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelete a külképviseletek gazdálkodásának részletes szabályairól. A Kormány a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 50. § tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 51. § tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 51. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az 52. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az 53.  § tekintetében a  Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 75.  § (1)  bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 54. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján; az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E  rendelet személyi hatálya a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre, valamint kormányzati ügykezelőkre, továbbá a  külképviselet tagjára terjed ki. (2) A  rendelet tárgyi hatálya a  Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet Külképviseletek igazgatása cím terhére, a külképviseletek által és javára vállalt kötelezettségekre terjed ki. (3) A  41.  § és az  53.  § tekintetében a  rendelet hatálya kiterjed a  Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. kihelyező szerv gazdasági vezetője: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 10. § (4) bekezdésében meghatározott személy; 2. rendszeres pénztárellenőrzés: a  külképviseleten a  gazdálkodással összefüggő analitikus nyilvántartások, valamint a nyilvántartásokat alátámasztó pénzügyi bizonylatok, bankkivonatok, illetve a pénztári egyenlegek és bankszámlaegyenlegek számszaki tételes összevetése, valamint a gazdasági eseményekkel kapcsolatban a pénzügyi ellenjegyzés, a kötelezettségvállalás, a teljesítési igazolás, az érvényesítés, illetve az utalványozás jogszabályszerűségének ellenőrzése; 3. ellátmány: az az egy vagy több devizanemben meghatározott pénzösszeg, amelyet a kihelyező szerv havonta vagy rendkívüli esetben szükséges időközönként a  külképviseletek kiadásainak finanszírozása érdekében a  külképviselet javaslata alapján, a  kihelyező szerv gazdasági vezetője által jóváhagyott összegben, banki átutalással vagy diplomáciai futár útján készpénzben eljuttat a külképviselet részére; 4. külképviseleti bevételek: a külképviseletek által beszedett, a konzuli tevékenységgel összefüggő díjak, a fogadó állam részéről visszatérített általános forgalmi adó és egyéb adók, a  szponzori bevételek, az  értékesített eszközök, készletek ellenértéke, az  alkalmazottak térítései, a  nem haszonszerzés céljából hasznosított ingatlanok és ingóságok bevételei, a  kulturális diplomáciai tevékenységgel összefüggő bevételek, valamint a működéssel összefüggő egyéb bevételek; 5. külképviselet által foglalkoztatott házastárs: a  külképviseletekről és a  tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 2. § 16. pontja szerinti személy; 6. önbizonylat: olyan kifizetési jegyzék, amelyben a  beszerző, szolgáltatást igénybe vevő személy büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkozik arról, hogy a  külképviselet részére a  kifizetéshez számla, nyugta vagy egyéb bizonylat beszerzése nem volt lehetséges, vagy a  kiállított bizonylat a  magyarországi szabályozástól jelentősen eltérő adattartalommal bírt; 7. rendkívüli pénztárellenőrzés: a  külképviselet vezetőjének utasítására legalább félévente elrendelt, a pénztárellenőr által végrehajtott rendkívüli, váratlan és átfogó ellenőrzés. 8. pénzügyi-számviteli képesítés: az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben és a  nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott közgazdasági szakmacsoportba tartozó vagy azokkal megfeleltethető, valamint az  engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítés, részszakképesítés vagy szakképesítés, ráépülés, a  Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 79. §-a szerinti okleveles könyvvizsgálói vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítés; 9. realizált árfolyam-különbözet: a  külföldi pénzértékre vonatkozó kötelezettséghez, követeléshez kapcsolódó, a pénzügyi teljesítés során elszámolt realizált árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség. 3. A külképviseletek gazdálkodásának általános szabályai 3. § A  külképviseletek gazdálkodásával kapcsolatban az  e  rendeletben foglalt, eltérő rendelkezések hiányában az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: Ávr.), valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 4. § (1) A  külképviselet gazdálkodási szempontból a  központi költségvetésről szóló törvény Külgazdasági és Külügyminisztérium (a továbbiakban: KKM) fejezet külképviseletek igazgatásának felügyelete, irányítása, ellenőrzése és beszámoltatása alá tartozó, szervezeti besorolása szerint KKM osztályaként funkcionáló, nem önállóan gazdálkodó szerv. (2) A külképviselet az e rendeletben foglaltak betartása mellett a részére jóváhagyott éves külképviseleti költségvetési keret, illetve a  rendelkezésére bocsátott előirányzat erejéig önállóan gazdálkodik, gazdálkodási műveleteket, részfeladatokat végez el. Önállóan vállal kötelezettséget, teljesít kifizetést, beszed bevételt. 5. § A  külképviseletek gazdálkodása kiterjed a  költségvetési gazdálkodásra, az  eszközgazdálkodásra, a készletgazdálkodásra, az ingó és az ingatlan vagyon kezelésére, üzemeltetésére, megóvására, illetve megőrzésére, valamint a  gazdálkodás során felmerülő pénzügyi, számviteli és könyvvezetési részfeladatok ellátására, továbbá a munkafolyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzés végrehajtására. 6. § A  külképviselet gazdálkodásának kereteit a  kihelyező szerv gazdasági vezetője határozza meg, amely irányítja, felügyeli, ellenőrzi a  külképviseletek teljes körű gazdálkodását. A  kihelyező szerv a  gazdálkodásra vonatkozó belső szabályzatokban nem szabályozott feladatkörökben egyedi utasítással, hivatalos ügyiratkezelő és továbbító rendszer útján utasíthatja a külképviseleteket. 7. § A  külképviselet gazdálkodása során köteles tiszteletben tartani és betartani a  fogadó állam adózására és a külképviseletek által foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó jogszabályait. 8. § A külképviselet vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 9. § A  külképviselet gazdálkodása során adósságot nem keletkeztethet, hitelt nem vehet fel, jelzálogfedezetet nem biztosíthat, értékpapírt nem bocsáthat ki és nem vásárolhat. 10. § A  kihelyező vezető egyes külképviseletek gazdálkodását összevonhatja, és önálló gazdálkodási egységet (a továbbiakban: gazdasági régió) alakíthat ki. 11. § A  gazdasági régióba tartozó kihelyező szerv által meghatározott gazdálkodási, létesítménygazdálkodási és a külképviseleti működést érintő szakmai feladatokkal kapcsolatos gazdasági feladatok ellátásáért és az  igazgatási tevékenység operatív irányításáért beosztott diplomata munkakörben tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő (a  továbbiakban: gazdasági régiók igazgatásáért felelős diplomata) felel. A  gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata szakmai munkavégzését a kihelyező szerv gazdasági vezetője közvetlenül irányítja. A  gazdasági régiók igazgatásáért felelős diplomata a  felelősségi és munkakörébe tartozó feladatok tekintetében önálló kiadmányozási jogkörrel rendelkezik. 12. § A gazdasági és gazdálkodási feladatokat ellátó adminisztratív és technikai személyzet, valamint a külképviselet által a Külszoltv. 2. § 15. és 16. pontja, valamint 9. és 9/A. §-a szerint foglalkoztatott azon munkavállalók, akik gazdasági, üzemeltetési és egyéb, a  külképviselet működését vagy üzemeltetését, fenntartását segítő feladatokat látnak el, munkaköri feladataikat a  gazdasági felelős, a  külképviselet gazdasági vezetője vagy – gazdasági régió működése esetén – a gazdasági régió igazgatásért felelős diplomata irányítása alatt és utasítása szerint látják el. 13. § (1) A külképviselet a kihelyezettekkel kapcsolatban létszám- és bértömeggazdálkodást nem lát el. A külképviselet tartós külszolgálatra kihelyezetti létszámának meghatározása a kihelyező szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. (2) Külképviselet ingatlanvagyon vásárlása, hasznosítása és értékesítése a kihelyező szerv hatáskörébe tartozik. 4. Külképviseletek költségvetési kerete 14. § (1) A  központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően, de legkésőbb a  tárgyév január 1-jéig a  külképviselet-vezető javaslatának figyelembevételével a  kihelyező szerv gazdasági vezetője jóváhagyja a külképviselet éves költségvetési keretét (a továbbiakban: külképviselet költségvetési kerete). (2) A  külképviseletek költségvetési keretének tervezése során a  külképviseletek várható bevételeit és kiadásait kell számításba venni. A  külképviseletek bevételei a  kihelyező szerv bevételeit képezik, azok  a  külképviselet költségvetési keretét nem növelik, azok felhasználására a külképviselet saját hatáskörben nem jogosult. (3) A  külképviseletek részére jóváhagyott külképviseleti költségvetési keretet forintban kell megállapítani és a  nyilvántartásban rögzíteni. A  külképviseletek devizában gazdálkodnak. A  kötelezettségvállalás, a  pénzügyi ellenjegyzés, a  teljesítési igazolás, az érvényesítés és utalványozás, a kötelezettségek, a követelések és a pénzügyi teljesítés bizonylatai rögzítése és kiállítása devizában történik. (4) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzéséhez szükséges pénzügyi fedezetvizsgálathoz a kötelezettségvállalást a  pénzügyi ellenjegyzés napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank (a  továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos deviza-középárfolyamon kell átszámítani forintra, és a  kötelezettségvállalást nyilvántartásba venni. A kötelezettségvállalás bizonylatán a forintösszeget, valamint az alkalmazott árfolyamot fel kell tüntetni. (5) A  kötelezettségek és követelések esetén a  szükséges pénzügyi fedezetvizsgálathoz a  kötelezettségeket a  számla, nyugta, egyéb bizonylat kiállítása napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos deviza-középárfolyamon kell forintra átszámítani, és a  nyilvántartásban rögzíteni. Az  átszámított forintösszeget, árfolyamot a  nyilvántartásból kinyomtatott utalványlapra kell felvezetni. (6) A külképviselet adott pénzügyi időszakának zárását követően kerül megállapításra a pénzügyi teljesítések végleges forintösszege, a kihelyező szervnél végzett főkönyvi könyvelésben. A pénzügyi teljesítésekkor alkalmazott árfolyam külképviseletenként, súlyozott átlagárfolyamon van nyilvántartva. (7) A realizált árfolyam-különbözet elszámolása a számviteli politikában meghatározott időszakonként történik. (8) A  külképviseletek részére jóváhagyott külképviselet költségvetési keret kiadási előirányzatainak tekintetében a  kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításhoz a  külképviselet kötelezettségvállalójának javaslata alapján a  kihelyező szerv gazdasági vezetőjének előzetes engedélye szükséges. A  külképviseletek részére jóváhagyott külképviselet költségvetési kerete kiadási előirányzatainak tekintetében a  kiemelt előirányzatokon belüli, rovatok közötti előirányzat-átcsoportosítást a  külképviselet gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomatája, a külképviselet gazdasági vezetője, annak hiányában a külképviselet gazdasági felelőse rendeli el és hajtja vége. (9) Ha a külképviselet költségvetési keretét a kihelyező szerv gazdasági vezetője tárgyév január 1. napjáig nem hagyja jóvá, a tárgyévet megelőző évre a külképviseletek részére jóváhagyott költségvetési keret alapján a) személyi jellegű kiadások tekintetében az  eredeti előirányzat 70%-áig, a  személyi jellegű kiadásokon belül a külképviseletek által a Külszoltv. 2. § 15. és 16. pontja szerint foglalkoztatott munkavállalók és házastársak előirányzatok tekintetében 100%-ig, b) dologi kiadások tekintetében az eredeti előirányzat 85%-áig, a dologi kiadásokon belül az ingatlanbérleti díj előirányzat tekintetében 100%-ig, c) beruházás, felhalmozás tekintetében az eredeti előirányzat 20%-áig terjedő mértékben vállalható kötelezettség azzal, hogy a  kötelezettségvállalások összességében nem haladhatják meg a külképviseletek igazgatásának tárgyévi költségvetését. (10) A  külképviselet a  részére jóváhagyott előirányzatokat kötelezettségvállalásával nem lépheti túl sem tárgyévben, sem a  tárgyévet követő években. A  külképviselet költségvetési keret kiemelt előirányzati szinten történő kötelezettségvállalással való túllépése esetén a  kihelyező vezető köteles fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezni a külképviselet vezetője ellen. (11) A  külképviselet több év vagy a  költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére kötelezettséget kizárólag az Áht. 36. § (4) bekezdésében foglaltak szerint vállalhat. (12) A  külképviselet ingatlanbérleti szerződést kizárólag a  kihelyező szerv gazdasági vezetőjének előzetes írásbeli engedélyével köthet. (13) A  külképviselet által a  Külszoltv. 2.  § 15. és 16.  pontja szerint foglalkoztatott munkavállaló és a  külképviselet által foglalkoztatott házastárs tekintetében több év vagy a  költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére kizárólag a  költségvetési évben jóváhagyott eredeti külképviselet költségvetési keret mértékéig vállalható kötelezettség. (14) A  külképviselet költségvetési kerete – a  külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumon belüli feladatváltozásokra tekintettel, illetve a  külképviseletek igazgatása költségvetésének változásától függően – év közben előirányzat-módosítással növelhető, illetve csökkenthető. (15) A  külképviselet részére biztosított külképviselet költségvetési keret kiemelt előirányzatok közötti és a  kiemelt előirányzatokon belüli rovatok közötti átcsoportosítás lehetőségét a  kihelyező szerv közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg. (16) Feladatelmaradásból és árfolyamnyereségből származó többlet esetén a  megtakarítást a  külképviselet köteles felajánlani a kihelyező szerv részére, vagy javasolhatja annak átcsoportosítását a nem tervezett többletfeladatokkal kapcsolatos kiadásokra. A  gazdálkodás racionalizálásából származó megtakarítás költségvetési éven belüli felhasználásáról a külképviselet az e rendeletben foglaltaknak megfelelően saját hatáskörben dönt. (17) A  külképviselet – az  időarányos gazdálkodás elvének szem előtt tartásával – az  előirányzataival úgy gazdálkodik, hogy az  előirányzat-felhasználás egyenletes, kiszámítható legyen. Külképviselet-vezető váltásának évében az  időarányos előirányzat-felhasználástól való eltérésről a  feladatok átadása-átvétele során a  külképviselet-vezető köteles számot adni, azt valós indokkal alátámasztani. (18) A  külképviseletnek saját külképviselet költségvetési kerete terhére lehetősége van a  kizárólag Magyarországon beszerezhető termékek, szolgáltatások kihelyező szerven keresztüli beszerzésére. 5. A Külképviselet gazdálkodásában részt vevők 15. § A külképviselet gazdálkodásában részt vesz a Külszoltv. 1. melléklete szerinti a) külképviselet-vezető; b) első beosztott diplomata vagy első beosztott konzul; c) külföldi magyar kulturális intézetet vezető kulturális tanácsos; d) gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata; e) külképviseleti gazdasági vezető; f ) gazdasági felelős; g) gazdasági ügyintéző; h) gondnok munkakört betöltő, valamint a pénztárellenőri kiegészítő feladatkört ellátó (a továbbiakban: pénztárellenőr) tartós külszolgálatra kihelyezettek (a továbbiakban együtt: külképviselet gazdálkodásában részt vevők). 16. § (1) A külképviselet-vezető a gazdálkodás vonatkozásában felel a) a külképviselet gazdálkodásának jogszabályban, illetve közjogi szervezetszabályozó eszközben foglaltaknak megfelelő megszervezéséért, irányításáért, szabályozásáért, felügyeletéért, ellenőrzéséért, valamint a költséghatékony gazdálkodás feltételeinek biztosításáért; b) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés ellátásáért; c) a  rendkívüli pénztár- és egyéb dokumentum ellenőrzéséért év közben legalább félévente egy alkalommal történő elvégeztetéséért; d) a külképviselet költségvetési keret előirányzataival, pénzeszközeivel, illetve vagyonával történő szabályszerű, költséghatékony gazdálkodásért; e) a külképviselet üzemeltetésében álló, állami tulajdonban lévő vagy bérelt ingatlan állagmegóvásáért és folyó karbantartásáért; f ) a  külképviselet gazdálkodásában részt vevő személyek munkaköri leírásainak elkészítéséért, naprakészen tartásáért; g) a  gazdálkodás kapcsán a  30.  § (1)  bekezdésében meghatározott összeférhetetlenség feloldásának kezdeményezéséért; h) a  kihelyezett és vele együtt az  állomáshelyen tartózkodó, a  Külszoltv. 2.  § 8.  pontja szerinti hozzátartozó egészségügyi ellátásához kapcsolódó térítések közjogi szervezetszabályozó eszközben foglalt elszámolási rendjének ellenőrzéséért; i) a költségtérítésre való jogosultság ellenőrzéséért; j) gazdálkodással kapcsolatos szabálytalanság észlelése esetén, annak megszüntetése érdekében a szükséges intézkedések haladéktalan megtételéért és a  kihelyező szerv gazdasági vezetőjének egyidejű értesítéséért, valamint fegyelmi eljárás kezdeményezéséért; k) a külképviseleti gazdasági vezető, annak hiányában a gazdasági felelős munkájának közvetlen irányításáért, felügyeletéért, ellenőrzéséért; l) a külképviselet gazdálkodására vonatkozó egyedi kihelyező szervi utasítások végrehajtásáért, betartatásáért; m) a  külképviseletekre vonatkozó tűz- és munkavédelmi, valamint munkabiztonsági előírások betartásáért és betartatásáért; n) a külképviselet egyedi tűz- és munkavédelmi szabályzatának – a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium munkavédelmi, valamint tűzvédelmi szabályzatáról szóló normatív utasítással összhangban történő – elkészítéséért, felülvizsgálatáért; o) a külképviselet tagja számára a munkakör átvételekor és munkába lépéskor, illetve az előírásoknak megfelelő rendszerességgel történő, a  külképviseletre érvényes tűz- és munkavédelmi szabályokról szóló oktatás megtartatásáért. (2) Ha a  külképviselet gazdasági régió részeként működik, az  (1)  bekezdés a)–l)  pontjában meghatározott felelősségi hatásköröket a gazdálkodási régió igazgatásáért felelős diplomata gyakorolja. (3) Ha a  külképviselet nem gazdasági régió részeként működik, az  első beosztott diplomata, illetve az  első beosztott konzul felel a  gazdasági felelős munkájának közvetlen irányításáért, felügyeletéért, ellenőrzéséért, amennyiben a külképviselet vezetője ezt a jogkört a munkaköri leírásban rögzítve írásban átruházta rá. A külképviselet vezetője az  első beosztott diplomatán vagy az  első beosztott konzulon kívül a  külképviselet más tagjára a  gazdálkodással kapcsolatban őt megillető feladatköreit vagy azok meghatározott részét nem ruházhatja át. 17. § (1) A gazdasági régiók igazgatásáért felelős diplomata az általa igazgatott gazdasági régió tekintetében felelős: a) a  15.  § a)–d)  pontja kivételével a  külképviselet gazdálkodásában részt vevők munkaköri leírásainak elkészítéséért, aktualizálásáért; b) a 16. § (1) bekezdés a)–l) pontjában meghatározott feladatok ellátásáért; c) a  16.  § (1)  bekezdés j)  pontja tekintetében a  fegyelmi eljárásnak a  külképviselet vezetőjénél történő kezdeményezéséért és d) a  külképviselet vezetőjének a  külképviselet működtetésével összefüggő feladatellátásban történő segítéséért. (2) A gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomatát akadályoztatása esetén az operatív feladatok ellátása – ideértve különösen a  külképviselet gazdálkodásában részt vevők munkavégzésének irányítását, valamint üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellátását – tekintetében a  külképviseleti gazdasági vezető, annak hiányában a  gazdasági felelős helyettesíti. 18. § (1) A  külképviselet gazdálkodásának összetettségére, a  külképviselet tagjainak létszámára, a  külképviselet által kezelt állami tulajdonú ingatlanok méretére és egyéb, a gazdálkodást befolyásoló körülményekre figyelemmel, a kihelyező vezető közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg azon külképviseletek körét, amelyeknél a külképviselet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a  külképviselet vezetőjének közvetlen irányításával külképviseleti gazdasági vezető látja el. (2) A  külképviselet gazdasági vezetője tevékenysége ellátása során szervezi és irányítja a  külképviselet gazdálkodási feladatait. A  kihelyező szerv döntése alapján munkáját gazdasági felelős és gazdasági ügyintéző, valamint adminisztratív technikai személyzet is segítheti. A kihelyező szerv erre irányuló döntése hiányában a külképviselet gazdasági vezetője köteles ellátni a  gazdasági felelős, valamint a  gazdasági ügyintéző munkakörébe tartozó feladatokat is. (3) A  külképviselet gazdasági vezetője a  külképviselet vezetője által meghatározott szakmai feladatok gazdálkodási, technikai, logisztikai ellátásáért felel. Irányítja, felügyeli és ellenőrzi a  külképviselet gazdálkodásában részt vevők tevékenységét. (4) A külképviselet gazdasági vezetője a hatáskörébe tartozó ügyekben folyamatosan köteles a helyi hatóságokkal és közigazgatási szervekkel kapcsolatot tartani. (5) A külképviselet gazdasági vezetője felel a) az időszakos adatszolgáltatásért az előirányzat-felhasználás állapotáról a kötelezettségvállalók és a kihelyező szerv felé; b) a  külképviselet költségvetési keret kiemelt előirányzatait nem képező, a  kihelyező szerv a  külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium külképviseletek igazgatása költségvetése terhére folyósított pénzeszközök szabályszerű felhasználásáért; c) az  iskoláztatási költségtérítésre való jogosultság alátámasztására az  iskolalátogatási igazolások bekérettetéséért, nyilvántartásáért, valamint a  devizailletmény-pótlékra való jogosultság igazolására a távolléti nyilatkozatok beszerzéséért; d) a kihelyezett és vele együtt az állomáshelyen tartózkodó, a Külszoltv. 2. § 8. pontja szerinti hozzátartozójának egészségügyi ellátása kapcsán felmerülő kiadások alakulásának figyelemmel kíséréséért, az  átlagostól jelentősen eltérő gyakoriságú egészségügyi vizsgálatok, ellátásigénylés esetén, ennek a külképviselet-vezető részére történő jelzéséért; e) a  munkaköri leírásában rögzítettek szerint a  külképviselet gazdálkodásában részt vevők – vagy azok valamelyikének, valamint a  Külszoltv. 2.  § 15. és 16.  pontja szerint foglalkoztatottak – munkavégzésének irányításáért, felügyeletéért és f ) a tárgyévi rendes éves szabadsága ideje alatt a kihelyező szervnél történő személyes beszámolásért. 19. § A gazdasági felelős felel mindazon, a külképviselet gazdálkodásához kapcsolódó tevékenység ellátásáért, amelyeket e rendelet más személy feladatkörébe nem utal. 20. § (1) A gazdasági ügyintéző felel a) a külképviselet házipénztárának kezeléséért; b) a banki átutalások teljesítéséért és a külképviselet folyószámláinak kezeléséért; c) a  25.  § (1)  bekezdésében meghatározott feltételekkel a  pénzügyi ellenjegyzői, érvényesítői feladatkörök ellátásáért; d) a külképviselet pénzügyi nyilvántartásának naprakész rögzítéséért; e) a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetéséért; f ) a külképviselet leltárfelelősi és leltárkezelési, -nyilvántartási feladatainak ellátásáért; g) a  beszerzések és közbeszerzések lebonyolításában történő közreműködésért, ennek keretében különösen a szükséges árajánlatok begyűjtéséért és h) a külképviselet gazdasági vezetője, illetve a gazdasági felelős munkájának támogatásáért. (2) A  gazdasági ügyintézői munkakört elláthatja a  Külszoltv. szerint tartós külszolgálatra kihelyezett közszolgálati tisztviselő vagy a Külszoltv. 2. § 16. pontja szerint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs is. 21. § (1) A  pénztárellenőr a  külképviselet vezetőjének javaslata alapján a  kihelyező vezető által írásban kijelölt, a külképviseletre tartós külszolgálatra kihelyezett beosztott diplomata vagy a külképviselet gazdasági vezetője, ha a külképviselet gazdasági vezetője nem lát el pénzkezelési és könyvvezetési részfeladatokat is. (2) A pénztárellenőrt távollétében a pénztárellenőr-helyettesi kiegészítő feladatkört ellátó kihelyezett (a továbbiakban: pénztárellenőr-helyettes) helyettesíti. A  pénztárellenőr-helyettes a  külképviselet vezetőjének javaslata alapján a kihelyező vezető által kijelölt, tartós külszolgálatra kihelyezett beosztott diplomata vagy a külképviselet gazdasági vezetője, ha a  külképviselet gazdasági vezetője nem lát el pénzkezelési és könyvvezetési részfeladatokat is. A  pénztárellenőr és a  pénztárellenőr-helyettes hiánya, illetve együttes akadályoztatása esetén a  pénztárellenőri feladatokat a külképviselet vezetője köteles ellátni. (3) A  pénztárellenőri és a  pénztárellenőr-helyettesi kiegészítő feladatkör betöltésének feltétele a  pénztárellenőri feladatok ellátásához kapcsolódó, a kihelyező szerv által szervezett oktatáson való részvétel és az ahhoz kapcsolódó vizsga legalább megfelelt eredménnyel történő teljesítése. A  pénztárellenőri és a  pénztárellenőr-helyettesi kiegészítő feladatkörök önálló munkakörként nem láthatók el. A  pénztárellenőri és a  pénztárellenőr-helyettesi kiegészítő feladatkört, illetve annak ellátási kötelezettségét az érintett kihelyező okiratában és munkaköri leírásában rögzíteni kell. (4) A pénztárellenőr felel a rendszeres és a rendkívüli pénztárellenőrzés végrehajtásáért. (5) A  pénztárellenőr a  pénztárellenőrzés során a  2.  § 2.  pontjában foglaltak szerint havonta írásbeli jelentést köteles készíteni. Eltérés esetén köteles jegyzőkönyvet felvenni és azt a kihelyező szerv részére azonnal felterjeszteni. (6) A  pénztárellenőr legalább félévente előre be nem jelentett időpontban rendkívüli pénztárellenőrzést végez, mely során a rendszeres pénztárellenőrzés elvégzésén túl a) elrendeli az ellenőrzés időpontja szerinti pénztárzárást, b) gondoskodik a rendszeres pénztárellenőrzéshez kapcsolódó feladatok ellátásáról, c) véletlenszerű mintavétellel ellenőrzi a  tárgyi eszközök nyilvántartását, ennek keretében legalább három alleltárkörzetre kiterjedően, d) véletlenszerű mintavétellel ellenőrzi a készletek nyilvántartását, és e) tételesen ellenőrzi a  gazdálkodáshoz és a  konzuli tevékenységhez kapcsolódó, szigorú számadás alá vont bizonylatokat, a bizonylati rend és fegyelem megtartását. 22. § (1) A gondnok a) ellátja a  külképviseleti ingatlanok és ingóságok rendeltetésszerű működtetésével, karbantartásával és javításával kapcsolatos feladatokat; b) ellátja a tárgyi eszközök leltározásával, selejtezésével kapcsolatos feladatokat; c) vezeti a készletekkel, eszközökkel kapcsolatos nyilvántartásokat; d) a feladatkörét érintően közreműködik a beszerzések lebonyolításában; és e) feladatkörét érintően irányítja, felügyeli a külképviselet szerződéses külső szolgáltatóinak tevékenységét. (2) A gondnok munkakört elláthatja a Külszoltv. szerint tartós külszolgálatra kihelyezett, valamint a Külszoltv. 2. § 15. és 16. pontja szerint foglalkoztatott munkavállaló is. 23. § A  külképviselet vezetője a  külképviseleten befizetett bevételek kezelésének érdekében pénzkezelési feladatkörrel bízhatja meg a  külképviselet bármely tagját, ha ez  a  munkaköri leírásában szerepel. A  pénzkezelőt a  vonatkozó jogszabályokban előírt megőrzési felelősség terheli. Külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló abban az esetben bízható meg pénzkezelési feladatkörrel, ha a fogadó állam vonatkozó jogszabálya alapján a pénzkezelő az  elszámolási kötelezettséggel átvett pénzeszközökben bekövetkezett hiány esetén vétkességére tekintet nélkül a teljes hiányt köteles megtéríteni. 6. A külképviselet gazdálkodási jogkörei 24. § (1) A külképviselet jóváhagyott költségvetési kerete terhére kötelezettségvállaló lehet a) a  külképviselet-vezető, távollétében vagy akadályoztatása esetén az  első beosztott diplomata vagy első beosztott konzul, b) gazdasági régió működése esetén a  gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata, távollétében vagy akadályoztatása esetén a  külképviselet vezetője, a Külszoltv. 2.  § 15. és 16. pontja szerinti foglalkoztatottak jogviszonyaival kapcsolatos kiadások és saját reprezentációs kerete vonatkozásában a külképviselet vezetője önállóan, c) ha a  külképviselet részeként külföldi magyar kulturális intézet vagy kulturális szolgálat működik (a továbbiakban együttesen: kulturális intézet), szakmai feladatainak ellátására biztosított költségvetési keret (a  továbbiakban: kulturális keret) tekintetében a  kulturális intézetet, illetve a  kulturális szolgálatot vezető, a Külszoltv. 3. § (3) bekezdése szerinti szakmai vezető (a továbbiakban: kulturális tanácsos), távollétében vagy akadályoztatása esetén az a) pontban meghatározott személyek az ott meghatározott rendben. (2) A  külképviselet részére jóváhagyott külképviselet költségvetési kereten túl a  külképviseletek igazgatása terhére a  külképviselet-vezető kötelezettséget a  kihelyező vezető által a  részére írásban kiadott előzetes felhatalmazása alapján vállalhat. (3) A  külképviseleten kötelezettségvállalói jogkört az  a  Külszoltv. szerint tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő láthat el, aki részt vett a  kihelyező szerv által külképviseleti gazdálkodási ismeretekből szervezett felkészítésen, és legalább megfelelt eredménnyel vizsgát tett. Ha a  külképviselet állományában nincs olyan kihelyezett, aki külképviseleti gazdálkodási ismeretekből sikeres vizsgát tett, a  kötelezettségvállalói jogkört átmenetileg a kihelyező szerv gazdasági vezetője által kijelölt személy gyakorolja. 25. § (1) A  központi költségvetésről szóló törvény szerinti, a  külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belüli Külképviseletek Igazgatása cím vonatkozásában a  kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a  külképviseleti gazdasági vezető, gazdasági felelős, illetve gazdasági ügyintéző írásban jogosult, ha rendelkezik a  felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és a 2. § 8. pont szerinti pénzügy-számviteli képesítéssel, és részt vett a kihelyező szerv által szervezett a külképviseletek gazdálkodásáról szóló felkészítésen, és az ahhoz kapcsolódó vizsgát legalább megfelelt eredménnyel teljesítette. (2) Ha a  külképviseleten a  pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személyek mindegyike akadályoztatva van, a  pénzügyi ellenjegyzést a kihelyező szerv gazdasági vezetője által kijelölt személy látja el. (3) A külképviselet által a Külszoltv. 2. § 16. pontja és 9/A. §-a szerinti foglalkoztatott házastárs is elláthatja a gazdasági ügyintézői munkakört, ha nem lát el pénzügyi ellenjegyzői és érvényesítői feladatokat. A  gazdasági ügyintézői munkakör ellátásához a  külképviselet által foglalkoztatott házastársnak a  felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és a  2.  § 8.  pont szerinti pénzügyi-számviteli végzettséggel kell rendelkeznie, illetve részt kell vennie a  kihelyező szerv által szervezett, a  külképviseletek gazdálkodásához kapcsolódó oktatáson, és az  ahhoz kapcsolódó vizsgát legalább megfelelt eredménnyel kell teljesítenie. (4) A  pénzügyi ellenjegyző a  külképviselet részére jóváhagyott külképviselet költségvetési keret előirányzatai erejéig igazolhatja a pénzügyi fedezetet. (5) A  külképviselet pénzügyi ellenjegyzésre jogosult tagja a  külképviselet részére jóváhagyott külképviselet költségvetési keret előirányzatain túl a  kihelyező szerv írásbeli pénzügyi fedezet igazolása alapján is elláthatja a pénzügyi ellenjegyzői feladatait. (6) Az  Ávr. 53. § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti összeghatárt el nem érő utalványozásokat megelőzően az érvényesítőnek minden esetben ellenőrizni kell az  összegszerűséget, a  fedezet meglétét és azt, hogy a  megelőző ügymenetben az  Áht.-ban, az  Áhsz.-ban és az  Ávr.-ban, továbbá a  közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglaltakat betartották-e. Amennyiben a  kiadási bizonylat összege a  rendelkezésre álló szabad előirányzatot meghaladja, a  kiadást érvényesíteni és utalványozni nem lehet. Az  előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nélküli kifizetések esetében, ha a  pénzügyi fedezet meglétét az  érvényesítő fedezet hiányában nem igazolja, akkor a pénzügyi felelősség a kifizető munkatársat terheli. 26. § A  külképviselet gazdálkodását a  külképviselet vezetője, a gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata, a pénztárellenőr és a pénztárellenőr-helyettes jogosult és köteles ellenőrizni. 27. § A külképviseleten a teljesítésigazoló a külképviseleti belső szabályzatban, írásban kijelölt kihelyezett. 28. § (1) A  Külképviseletek igazgatása cím vonatkozásában érvényesítésre jogosult személy a  külképviselet gazdasági vezetője, a gazdasági felelős, illetve a gazdasági ügyintéző, ha rendelkezik a  felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és a  2.  § 8.  pont szerinti pénzügy-számviteli képesítéssel, és részt vett a kihelyező szerv által szervezett külképviseletek gazdálkodásához kapcsolódó oktatáson, és az ahhoz kapcsolódó vizsgát legalább megfelelt eredménnyel teljesítette. (2) Ha a  külképviseleten az  érvényesítésre jogosult személyek mindegyike akadályoztatva van, az  érvényesítést a kihelyező szerv gazdasági vezetője által kijelölt személy látja el. 29. § A külképviseleten utalványozásra jogosult: a) a külképviselet vezetője, távollétében vagy akadályoztatása esetén az első beosztott diplomata vagy az első beosztott konzul, b) gazdasági régió esetén a gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata, távollétében vagy akadályoztatása esetén a  külképviselet vezetője, a  külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló és külképviselet által foglalkoztatott házastárs alkalmazása és saját reprezentációs kerete vonatkozásában a külképviselet vezetője önállóan is, vagy c) ha a  külképviselet vagy a  gazdasági régió részeként kulturális intézet vagy kulturális szolgálat működik, a kulturális keret tekintetében a kulturális tanácsos, távollétében vagy akadályoztatása esetén az a) pontban meghatározott személy, az ott meghatározott rendben. 30. § (1) A  külképviselet gazdálkodási tevékenysége során kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítési igazolásra irányuló feladatot abban az  esetben végezheti az  a  személy, aki ezt a tevékenységet a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el, ha az összeférhetetlenség alól a kihelyező szerv gazdasági vezetője írásban felmentést ad részére. (2) A  külképviselet a  kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítésigazolásra, érvényesítésre, utalványozásra és pénztárellenőrzésre jogosult személyekről és aláírásmintájukról – elektronikus aláírás alkalmazása esetén a  használt tanúsítványokról és az  elektronikus aláíráshoz kapcsolódó tanúsítvány nyilvános adatairól – naprakész nyilvántartást vezet. (3) A  központi költségvetésről szóló törvény szerinti, a  külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belüli Külképviseletek Igazgatása cím vonatkozásában az  érvényesítési feladatokat ellátó személynek a 25. § (1) bekezdés szerinti végzettséggel kell rendelkeznie. 31. § Ha a  külképviseletek létrehozása vagy megszüntetése esetén a  külképviseleten a  gazdálkodáshoz szükséges személyi feltételek nem biztosítottak, a  kihelyező szerv hivatali vezetője felhatalmazhatja másik külképviselet külképviselet-vezetőjét a  külképviselet létrehozásával vagy megszüntetésével kapcsolatos kötelezettségek vállalására, valamint a  kihelyező költségvetési szerv gazdasági vezetője felhatalmazhatja másik külképviselet külképviseleti gazdasági vezetőjét vagy gazdasági felelősét a kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzésére. 7. A külképviselet gazdálkodásának speciális szabályai 32. § (1) A  külképviselet a  pénzügyi kihatással járó gazdasági eseményeket a  kihelyező szervre irányadó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök rendelkezéseinek megfelelően folyamatosan, naprakészen rögzíti a  külképviselet részére rendszeresített pénzügyi analitikus nyilvántartó programban. A  pénzügyi nyilvántartásban az  adott időszakban rögzített pénzügyi adatokat a  kihelyező szerv engedélyét követően havonta kell lezárni. Az  adott időszak lezárt analitikus nyilvántartásait és az  azt alátámasztó bizonylatokat havonta a  belső szabályzatoknak megfelelően kell megküldeni a kihelyező szerv részére. Az analitikus nyilvántartást elektronikusan is meg kell küldeni a kihelyező szerv részére. (2) A kihelyező szerv a tételes számszaki, tartalmi és alaki ellenőrzést követően elfogadja vagy elutasítja a külképviselet adott időszakra vonatkozó bizonylati rend, fegyelem betartását, nyilvántartásban rögzített adatok helyességét, szabályszerű, bizonylatokkal alátámasztott rögzítését, illetve hiánypótlásra szólítja fel a  külképviseletet. A nyilvántartásban berögzített pénzügyi adatok a kihelyező szerv elfogadását követően könyvelhetőek a  főkönyvi nyilvántartásban. (3) A  kötelezettségvállalások, a  pénzforgalmi és számviteli bizonylatok eredeti és hitelesített másolati példányait a  kihelyező szerv közjogi szervezetszabályozó eszközében foglaltak és a  számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. §-ában meghatározottak szerint kell a külképviseleten vagy a kihelyező szerv székhelyén a vonatkozó számviteli jogszabályokban foglalt határidőig megőrizni. (4) Az  Ávr. 59.  § (5)  bekezdésében meghatározottakon túl nem kell utalványozni az  elszámolt realizált árfolyam-különbözetet. 33. § (1) A  külképviselet kiadási és bevételi kötelezettségeinek teljesítése céljából a  fogadó államban, illetve szükség esetén harmadik országban devizaszámlát vagy -számlákat és szükség szerint -alszámlákat nyit. A  külképviselet kizárólag a  kihelyező szerv előzetes engedélyével jogosult számlavezetésre irányuló szerződést kötni, módosítani, illetve megszüntetni. Ha a  fogadó állam nem írja elő a  külképviselet részére, hogy mely pénzintézetnél vezetheti a  külképviselet a  folyószámláját, akkor a  számlavezető bank kiválasztásánál a  külképviselet vezetője a gazdaságossági és biztonsági szempontokat fokozottan érvényesíti. (2) A külképviselet működtetése, feladatainak ellátása érdekében a  kihelyező szerv előzetes engedélyével a  külképviselet bankkártyát biztosíthat a  külképviselet-vezető, a  gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata és a  külképviselet gazdasági vezetője vagy gazdasági felelőse részére. A  bankkártyahasználat szabályait a külképviselet-vezető írásban szabályozza. 34. § (1) A külképviselet a működése során, feladatai ellátása érdekében – figyelembe véve az adott állomáshely országának pénzügyi hagyományait és gyakorlatát, illetve a gazdaságossági szempontokat – operatív lízingszerződést köthet, bankgaranciát vehet igénybe, bankkártyát igényelhet, illetve pénzes utalványt vagy csekket fogadhat el. Operatív lízingszerződés kötéséhez, bankgarancia igénybevételéhez, bankkártyaigényléshez a  kihelyező szerv előzetes írásbeli engedélye szükséges. (2) Bankkártyahasználat során a  külképviselet adósságot nem keletkeztethet. A  külképviseletnek a  bankkártya használata során folyószámla-fedezettel kell rendelkeznie. A bankkártyahasználat szabályait a külképviselet-vezető írásban szabályozza. 35. § (1) A  külképviselet finanszírozása időszakonként, forintban vagy egyéb devizában, bankszámlára való átutalással történik. (2) Ha az  adott állomáshely szerinti országban nincs, vagy olyan alacsony fejlettségű bankrendszer működik, ami a  biztonságos számlamozgásokat veszélyezteti, a  kihelyező szerv a  külképviselet finanszírozását a  kihelyező szerv előzetes írásos engedélye alapján a  kihelyező szerv külképviseletek igazgatása vonatkozásában üzemeltetett házipénztárából felvett készpénz diplomáciai futár – szükséges időszakonkénti – igénybevételével történő kiszállításával biztosítja. (3) A (2)  bekezdésben meghatározott körülmények fennállását a  kihelyező szerv közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott időszakonként felülvizsgálja. (4) A külképviselet finanszírozása során a  külképviselet által beszedett bevételeket a  külképviselet köteles és jogosult felhasználni a  működésük likviditásának fenntartására. Ha a  külképviselet által beszedett bevételek összege meghaladja a  belső szabályzatban meghatározott mértéken túl a  kiadásainak összegét, akkor a külképviselet köteles a felhalmozott többlet-likvidpénzeszközt a kihelyező szerv Kincstárnál vezetett előirányzatfelhasználási keretszámlájára átutalni. Ha az  adott állomáshely szerinti országban nincs, vagy olyan alacsony fejlettségű bankrendszer működik, ami a  biztonságos számlamozgásokat veszélyezteti, akkor a  külképviselet a  többletpénzeszközt diplomáciai futár szükséges időszakonkénti igénybevételével a  kihelyező szerv házipénztárába szállíttatja. 36. § (1) A  külképviselet a  kiadásait, illetve a  bevételeit elsősorban banki átutalással vagy egyéb készpénzkímélő fizetési módok alkalmazásával teljesíti, illetve szedi be. (2) Az  Ávr. 148.  § (3)  bekezdésében foglaltakon túl, ha az  adott állomáshely szerinti országban nincs, vagy olyan alacsony fejlettségű bankrendszer működik, ami a  számlamozgásokat veszélyezteti, a  külképviselet a  kifizetéseit a  házipénztárába bevételezett készpénzből teljesítheti, mérlegelve a  készpénzhasználatból, -szállításból, -tárolásból eredő biztonsági kockázatokat. Ennek érdekében a külképviseletek készpénzt vehetnek fel és tarthatnak házipénztárukban. (3) A külképviselet házipénztárában tárolható napi legmagasabb összeg mértékét, devizanemenként, a  külképviselet javaslatára a kihelyező szerv hagyja jóvá. (4) A  kihelyezettet megillető díjazás, a  külképviselet által foglalkoztatott házastárs, illetve a  külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló munkabérének nem banki átutalással történő kifizetéséhez, valamint a  külképviselet konzuli- és vízumdíjbevételeinek nem banki átutalással történő beszedéséhez a  kihelyező szerv előzetes írásbeli engedélye szükséges. 37. § (1) A  Külszoltv. 2.  § 19.  pontjában meghatározott válsághelyzet, illetve az  állomáshely országában fellépő pénzpiaci válság, rendkívüli vagy szükséghelyzet során a feladatellátás biztosíthatósága, a munkatársak esetleges evakuálása, a konzuli feladatok ellátása érdekében a külképviselet köteles házipénztárában biztonsági pénzkészletet képezni, és azt folyamatosan euróban vagy USA dollárban rendelkezésre tartani. (2) A biztonsági pénzkészlet felhasználása a  külképviselet-vezető engedélyével történhet. Felhasználás esetén a  külképviselet köteles a  felhasználásról a  kihelyező szervet írásban tájékoztatni és a  biztonsági pénzkészletet haladéktalanul visszapótolni. A  biztonsági pénzkészlet összegét a  külképviselet-vezető írásban határozza meg, és az  összeg nagyságát időközönként a  gazdasági, politikai körülmények megváltozásának függvényében felülvizsgálja, módosítja. (3) A biztonsági pénzkészlet összege a  külképviselet méretétől, a kihelyezettek létszámától függően legalább ötezer, legfeljebb tízezer euró vagy USA dollár. Ennél magasabb összegű biztonsági pénzkészlet meghatározásához a kihelyező szerv gazdasági vezetőjének előzetes engedélye szükséges. 38. § A  kihelyezettet és a  külképviselet által foglalkoztatott házastársat megillető díjazás számfejtése a  külképviselet adatszolgáltatása alapján központosítottan történik a Kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtő rendszeren keresztül. Az átutalandó díjazás kifizetéséről a kihelyező szerv gondoskodik. Nemzetbiztonsági érdekből a központosított illetményszámfejtési rendszer offline üzemmódban kerül telepítésre a kihelyező szerv részére. 39. § (1) A  kiadások érvényesítése, utalványozása önbizonylat kiállításával történik, ha a  külképviselet gazdálkodási feladatellátása során – figyelembe véve az adott állomáshely országának pénzügyi hagyományait és gyakorlatát – bizonylat beszerzésére egyáltalán nincs lehetőség, vagy nincs lehetőség olyan bizonylat beszerzésére, amely tartalmazza a) a bizonylat kibocsátásának dátumát, b) a kibocsátó megnevezését, címét, c) az  értékesített termék, nyújtott szolgáltatás megnevezését, mennyiségi egységét, mennyiségét, egységárát és d) a fizetendő összeg mértékét és devizanemét. (2) Az önbizonylaton a) az önbizonylat vagy belső bizonylat megnevezését, b) a bizonylat azonosítóját, c) a bizonylat keltét, d) a termék, szolgáltatás megnevezését, e) a kifizetett összeg mértékét és devizanemét, f ) a beszerző, szolgáltatást igénybe vevő személy nevét, aláírását, büntetőjogi felelősségi nyilatkozatát, g) a teljesítésigazoló nevét, aláírását, a teljesítésigazolás dátumát, valamint h) az utalványozó, kötelezettségvállaló nevét, aláírását kell feltüntetni. (3) Ha éttermi kifizetéseknél a  szervizdíj, illetve borravaló (a  továbbiakban együtt: szervizdíj) az  adott külképviselet országának pénzügyi szabályozása, illetve gyakorlata alapján nem kerül feltüntetésre a  pénzügyi bizonylaton, a  szervizdíj elszámolásához is önbizonylatot kell kiállítani. A  számlán fel nem tüntetett szervizdíj összege nem haladhatja meg a bizonylat értékének legfeljebb tíz százalékát. Az adott külképviselet fogadó államában kialakult szokásjog figyelembevételével a  kihelyező szerv előzetes írásbeli engedélyével a  szervizdíj legfeljebb húsz százalékig megemelhető. A számlán feltüntetett szervízdíj összege elszámolható költségként, amennyiben a fogadó államban megszokott mértéket nem lépi túl. 40. § (1) A külképviselet pénzváltása során a hivatalos pénzváltási lehetőséget köteles igénybe venni. (2) Ha a  helyi valuta hivatalos, illetve szabadpiaci árfolyama között legalább 15%-os, igazolható eltérés van, a  külképviselet vezetőjének engedélyével a  gazdasági szempontokat figyelembe véve, a  kihelyező szerv utólagos tájékoztatása mellett a szükséges mértékben a valuta szabadpiacon is átváltható. (3) A külképviselet vezetőjének különös felelősséggel fel kell mérnie a  szabadpiacon történő váltás kockázatait, és viselnie kell a jogszabályban meghatározott mértékű felelősséget. (4) A szabadpiacon történő valutaváltás esetén a  külképviselet a  gazdasági eseményt kétséget kizáró módon önbizonylattal igazolja. Dokumentálható módon szükséges igazolni a  valuta szabadpiaci árfolyama és a  hivatalos árfolyam közötti 15%-os eltérést, s a  bizonylatot a  váltásnál jelen lévő valamennyi kihelyezett külképviseleti dolgozóknak, valamint – utólag – a képviselet vezetőjének aláírásával hitelesíteni kell. (5) A  szabadpiacon történő valutaváltásnál legalább kettő kihelyezettnek vagy külképviselet által foglalkoztatott házastársnak kell jelen lennie. Rendkívüli esetben vagy válsághelyzetben a kihelyező szerv gazdasági vezetőjének előzetes engedélyével kettőnél kevesebb kihelyezett, evakuálás esetén előzetes engedély nélkül a  külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló is átválthatja a valutát szabadpiacon. (6) A  valuta hivatalos átváltása esetén az  elszámolási bizonylat a  pénzintézet vagy valutaváltó igazolása az  átvett és az  általa ellenértékként kifizetett valuták összegéről, a  felszámított költségekről, valamint az  alkalmazott átváltási árfolyamról. 41. § (1) A  külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló bérét és munkáltatókat terhelő járulékát a  K123. Egyéb külső személyi juttatások rovaton kell elszámolni. (2) A  KKM fejezet, Külképviseletek igazgatása cím és a  Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének igazgatása cím tekintetében a  kiemelt előirányzatok között év közben, saját hatáskörben, a  feladatellátáshoz szükséges mértékben – a Kincstár és a fejezet egyidejű értesítése mellett – átcsoportosítást hajthat végre. 42. § (1) A  külképviselet-vezető részére – a  külföldön történő szolgálatteljesítés idejére – személyes gépkocsihasználatot a kihelyező szerv vezetője engedélyezhet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes gépkocsihasználat feltételeit a kihelyező szerv vezetője állapítja meg. 43. § Az Áhsz. 50. § (1) bekezdése szerinti számviteli politika és annak szabályzatai a külképviseletek részére egységesen, a külképviseletek igazgatása egészére vonatkozóan kerülnek kialakításra és kiadásra. 44. § A  külképviseletek által nyújtott támogatás során a  nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a  nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 45. § (1) Ha a  gazdálkodás során a  külképviselet bármely tagja szabálytalanságot észlel, köteles arról késedelem nélkül a külképviselet vezetőjét, gazdasági régió esetén a gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomatát értesíteni. (2) Ha a szabálytalansággal a külképviselet vezetője vagy a gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata is érintett, a kihelyező szerv gazdasági vezetőjét kell haladéktalanul értesíteni. 46. § (1) A  szabálytalanság megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket az  arra jogosult haladéktalanul köteles megtenni. (2) A szabálytalanság érdemi kivizsgálása, és amennyiben lehetséges, saját hatáskörben történő megszüntetése a 45. § (1) bekezdés esetén a külképviselet-vezető, valamint a gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata feladata. (3) A 45.  § (2)  bekezdésében meghatározott esetben, a  szabálytalanság kivizsgálása tekintetében a  kihelyező szerv gazdasági vezetője jár el. (4) Amennyiben a külképviselet szabálytalansági vizsgálatot folytat le, a kihelyező szervet köteles írásban tájékoztatni. 8. Záró rendelkezések 47. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 41. § (1) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba. 48. § A  pénztárellenőr-helyettesek kijelöléséről, vizsgáztatásáról legkésőbb 2017. december 31-éig kell gondoskodni. A pénztárellenőr-helyettesek kijelöléséig a külképviselet vezetője látja el a pénztárellenőr-helyettesi feladatkört. 49. § A 2017. december 31. napját megelőzően kihelyezett vagy kihelyezésre kerülő, diplomáciai ranggal nem rendelkező, külképviseletre tartós külszolgálatra kihelyezett gazdasági vezetők 2017. december 31. napjáig kötelesek a beosztott diplomata munkakörök betöltésére irányadó szabályok szerint külügyi szakmai vizsgát tenni. 50. § A  kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki: [Az (1) bekezdésben nem említett járóbeteg-szakellátásokra a biztosítottat] „n) a  külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói feladatokat ellátó orvosa” [(a továbbiakban együtt: beutaló orvos) utalhatja be.] 51. § A  munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1.  §-a a  következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) E  rendelet hatálya nem terjed ki a külképviseletekről és a  tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a  továbbiakban: Külszoltv.) szerinti tartós külszolgálatra kihelyezettekre, valamint a  Külszoltv. 2.  § 15. és 16. pontjában meghatározott személyekre.” 52. § A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 88. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki: (A miniszter a külgazdasági ügyekért való felelőssége keretében) „l) közreműködik a digitális exportfejlesztés összehangolásában és támogatásában.” 53. § A  költségvetési szervek és az  egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2017. évi kompenzációjáról szóló 432/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet 4. §-a a következő m) ponttal egészül ki: [A 3. § vonatkozásában – a (2) bekezdésben, a (3) bekezdésben, valamint a 3. § (10) bekezdésében foglalt kivételekkel – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában illetményként kell figyelembe venni:] „m) a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti devizailletményt.” 54. § Hatályát veszti a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 1–3. melléklete. Dr. Semjén Zsolt s. k., miniszterelnök-helyettes