← Magyarország

223/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelete a külképviseletek gazdálkodásának részletes szabályairól.

Röviden

Ez a rendelet a magyar külképviseletek, azaz a nagykövetségek és konzulátusok pénzügyi működésének részletes szabályait írja le. Meghatározza, hogyan gazdálkodhatnak, milyen keretek között és ki ellenőrzi a tevékenységüket.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

223/

  1. (VIII. 11.) Korm. rendelete a külképviseletek gazdálkodásának részletes szabályairól. A Kormány a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló
  2. évi LXXIII. törvény
  3. §

(1)bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az
  1. § tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
  2. évi LXXXIII. törvény
  3. §
(2)bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az
  1. § tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló
  2. évi I. törvény
  3. §
(6)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az
  1. § tekintetében az Alaptörvény
  2. cikk
(2)bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az
  1. § tekintetében a Magyarország
  2. évi központi költségvetéséről szóló
  3. évi XC. törvény
  4. §
(1)bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az
  1. § tekintetében a jogalkotásról szóló
  2. évi CXXX. törvény
  3. §
(1)bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján; az Alaptörvény 15. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. §
(1)E rendelet személyi hatálya a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre, valamint kormányzati ügykezelőkre, továbbá a külképviselet tagjára terjed ki.
(2)A rendelet tárgyi hatálya a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet Külképviseletek igazgatása cím terhére, a külképviseletek által és javára vállalt kötelezettségekre terjed ki.
(3)A
  1. § és az
  2. § tekintetében a rendelet hatálya kiterjed a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére.
  3. Értelmező rendelkezések
  4. § E rendelet alkalmazásában
  5. kihelyező szerv gazdasági vezetője: az államháztartásról szóló
  6. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.)
  7. §
(4)bekezdésében meghatározott személy;
  1. rendszeres pénztárellenőrzés: a külképviseleten a gazdálkodással összefüggő analitikus nyilvántartások, valamint a nyilvántartásokat alátámasztó pénzügyi bizonylatok, bankkivonatok, illetve a pénztári egyenlegek és bankszámlaegyenlegek számszaki tételes összevetése, valamint a gazdasági eseményekkel kapcsolatban a pénzügyi ellenjegyzés, a kötelezettségvállalás, a teljesítési igazolás, az érvényesítés, illetve az utalványozás jogszabályszerűségének ellenőrzése;
  2. ellátmány: az az egy vagy több devizanemben meghatározott pénzösszeg, amelyet a kihelyező szerv havonta vagy rendkívüli esetben szükséges időközönként a külképviseletek kiadásainak finanszírozása érdekében a külképviselet javaslata alapján, a kihelyező szerv gazdasági vezetője által jóváhagyott összegben, banki átutalással vagy diplomáciai futár útján készpénzben eljuttat a külképviselet részére;
  3. külképviseleti bevételek: a külképviseletek által beszedett, a konzuli tevékenységgel összefüggő díjak, a fogadó állam részéről visszatérített általános forgalmi adó és egyéb adók, a szponzori bevételek, az értékesített eszközök, készletek ellenértéke, az alkalmazottak térítései, a nem haszonszerzés céljából hasznosított ingatlanok és ingóságok bevételei, a kulturális diplomáciai tevékenységgel összefüggő bevételek, valamint a működéssel összefüggő egyéb bevételek;
  4. külképviselet által foglalkoztatott házastárs: a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló
  5. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.)
  6. §
  7. pontja szerinti személy;
  8. önbizonylat: olyan kifizetési jegyzék, amelyben a beszerző, szolgáltatást igénybe vevő személy büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkozik arról, hogy a külképviselet részére a kifizetéshez számla, nyugta vagy egyéb bizonylat beszerzése nem volt lehetséges, vagy a kiállított bizonylat a magyarországi szabályozástól jelentősen eltérő adattartalommal bírt;
  9. rendkívüli pénztárellenőrzés: a külképviselet vezetőjének utasítására legalább félévente elrendelt, a pénztárellenőr által végrehajtott rendkívüli, váratlan és átfogó ellenőrzés.
  10. pénzügyi-számviteli képesítés: az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/
  11. (VII. 6.) Korm. rendeletben és a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott közgazdasági szakmacsoportba tartozó vagy azokkal megfeleltethető, valamint az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítés, részszakképesítés vagy szakképesítés, ráépülés, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló
  12. évi LXXV. törvény
  13. §-a szerinti okleveles könyvvizsgálói vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítés;
  14. realizált árfolyam-különbözet: a külföldi pénzértékre vonatkozó kötelezettséghez, követeléshez kapcsolódó, a pénzügyi teljesítés során elszámolt realizált árfolyamveszteség, illetve árfolyamnyereség.
  15. A külképviseletek gazdálkodásának általános szabályai
  16. § A külképviseletek gazdálkodásával kapcsolatban az e rendeletben foglalt, eltérő rendelkezések hiányában az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/
  17. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.), valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/
  18. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
  19. §
(1)A külképviselet gazdálkodási szempontból a központi költségvetésről szóló törvény Külgazdasági és Külügyminisztérium (a továbbiakban: KKM) fejezet külképviseletek igazgatásának felügyelete, irányítása, ellenőrzése és beszámoltatása alá tartozó, szervezeti besorolása szerint KKM osztályaként funkcionáló, nem önállóan gazdálkodó szerv.
(2)A külképviselet az e rendeletben foglaltak betartása mellett a részére jóváhagyott éves külképviseleti költségvetési keret, illetve a rendelkezésére bocsátott előirányzat erejéig önállóan gazdálkodik, gazdálkodási műveleteket, részfeladatokat végez el. Önállóan vállal kötelezettséget, teljesít kifizetést, beszed bevételt.
  1. § A külképviseletek gazdálkodása kiterjed a költségvetési gazdálkodásra, az eszközgazdálkodásra, a készletgazdálkodásra, az ingó és az ingatlan vagyon kezelésére, üzemeltetésére, megóvására, illetve megőrzésére, valamint a gazdálkodás során felmerülő pénzügyi, számviteli és könyvvezetési részfeladatok ellátására, továbbá a munkafolyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzés végrehajtására.
  2. § A külképviselet gazdálkodásának kereteit a kihelyező szerv gazdasági vezetője határozza meg, amely irányítja, felügyeli, ellenőrzi a külképviseletek teljes körű gazdálkodását. A kihelyező szerv a gazdálkodásra vonatkozó belső szabályzatokban nem szabályozott feladatkörökben egyedi utasítással, hivatalos ügyiratkezelő és továbbító rendszer útján utasíthatja a külképviseleteket.
  3. § A külképviselet gazdálkodása során köteles tiszteletben tartani és betartani a fogadó állam adózására és a külképviseletek által foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó jogszabályait.
  4. § A külképviselet vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
  5. § A külképviselet gazdálkodása során adósságot nem keletkeztethet, hitelt nem vehet fel, jelzálogfedezetet nem biztosíthat, értékpapírt nem bocsáthat ki és nem vásárolhat.
  6. § A kihelyező vezető egyes külképviseletek gazdálkodását összevonhatja, és önálló gazdálkodási egységet (a továbbiakban: gazdasági régió) alakíthat ki.
  7. § A gazdasági régióba tartozó kihelyező szerv által meghatározott gazdálkodási, létesítménygazdálkodási és a külképviseleti működést érintő szakmai feladatokkal kapcsolatos gazdasági feladatok ellátásáért és az igazgatási tevékenység operatív irányításáért beosztott diplomata munkakörben tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő (a továbbiakban: gazdasági régiók igazgatásáért felelős diplomata) felel. A gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata szakmai munkavégzését a kihelyező szerv gazdasági vezetője közvetlenül irányítja. A gazdasági régiók igazgatásáért felelős diplomata a felelősségi és munkakörébe tartozó feladatok tekintetében önálló kiadmányozási jogkörrel rendelkezik.
  8. § A gazdasági és gazdálkodási feladatokat ellátó adminisztratív és technikai személyzet, valamint a külképviselet által a Külszoltv.
  9. §
  10. és
  11. pontja, valamint
  12. és 9/A. §-a szerint foglalkoztatott azon munkavállalók, akik gazdasági, üzemeltetési és egyéb, a külképviselet működését vagy üzemeltetését, fenntartását segítő feladatokat látnak el, munkaköri feladataikat a gazdasági felelős, a külképviselet gazdasági vezetője vagy – gazdasági régió működése esetén – a gazdasági régió igazgatásért felelős diplomata irányítása alatt és utasítása szerint látják el.
  13. §
(1)A külképviselet a kihelyezettekkel kapcsolatban létszám- és bértömeggazdálkodást nem lát el. A külképviselet tartós külszolgálatra kihelyezetti létszámának meghatározása a kihelyező szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(2)Külképviselet ingatlanvagyon vásárlása, hasznosítása és értékesítése a kihelyező szerv hatáskörébe tartozik. 4. Külképviseletek költségvetési kerete 14. §
(1)A központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően, de legkésőbb a tárgyév január 1-jéig a külképviselet-vezető javaslatának figyelembevételével a kihelyező szerv gazdasági vezetője jóváhagyja a külképviselet éves költségvetési keretét (a továbbiakban: külképviselet költségvetési kerete).
(2)A külképviseletek költségvetési keretének tervezése során a külképviseletek várható bevételeit és kiadásait kell számításba venni. A külképviseletek bevételei a kihelyező szerv bevételeit képezik, azok a külképviselet költségvetési keretét nem növelik, azok felhasználására a külképviselet saját hatáskörben nem jogosult.
(3)A külképviseletek részére jóváhagyott külképviseleti költségvetési keretet forintban kell megállapítani és a nyilvántartásban rögzíteni. A külképviseletek devizában gazdálkodnak. A kötelezettségvállalás, a pénzügyi ellenjegyzés, a teljesítési igazolás, az érvényesítés és utalványozás, a kötelezettségek, a követelések és a pénzügyi teljesítés bizonylatai rögzítése és kiállítása devizában történik.
(4)A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzéséhez szükséges pénzügyi fedezetvizsgálathoz a kötelezettségvállalást a pénzügyi ellenjegyzés napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos deviza-középárfolyamon kell átszámítani forintra, és a kötelezettségvállalást nyilvántartásba venni. A kötelezettségvállalás bizonylatán a forintösszeget, valamint az alkalmazott árfolyamot fel kell tüntetni.
(5)A kötelezettségek és követelések esetén a szükséges pénzügyi fedezetvizsgálathoz a kötelezettségeket a számla, nyugta, egyéb bizonylat kiállítása napján érvényes, MNB által közzétett hivatalos deviza-középárfolyamon kell forintra átszámítani, és a nyilvántartásban rögzíteni. Az átszámított forintösszeget, árfolyamot a nyilvántartásból kinyomtatott utalványlapra kell felvezetni.
(6)A külképviselet adott pénzügyi időszakának zárását követően kerül megállapításra a pénzügyi teljesítések végleges forintösszege, a kihelyező szervnél végzett főkönyvi könyvelésben. A pénzügyi teljesítésekkor alkalmazott árfolyam külképviseletenként, súlyozott átlagárfolyamon van nyilvántartva.
(7)A realizált árfolyam-különbözet elszámolása a számviteli politikában meghatározott időszakonként történik.
(8)A külképviseletek részére jóváhagyott külképviselet költségvetési keret kiadási előirányzatainak tekintetében a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításhoz a külképviselet kötelezettségvállalójának javaslata alapján a kihelyező szerv gazdasági vezetőjének előzetes engedélye szükséges. A külképviseletek részére jóváhagyott külképviselet költségvetési kerete kiadási előirányzatainak tekintetében a kiemelt előirányzatokon belüli, rovatok közötti előirányzat-átcsoportosítást a külképviselet gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomatája, a külképviselet gazdasági vezetője, annak hiányában a külképviselet gazdasági felelőse rendeli el és hajtja vége.
(9)Ha a külképviselet költségvetési keretét a kihelyező szerv gazdasági vezetője tárgyév január 1. napjáig nem hagyja jóvá, a tárgyévet megelőző évre a külképviseletek részére jóváhagyott költségvetési keret alapján
  1. a)személyi jellegű kiadások tekintetében az eredeti előirányzat 70%-áig, a személyi jellegű kiadásokon belül a külképviseletek által a Külszoltv. 2. § 15. és 16. pontja szerint foglalkoztatott munkavállalók és házastársak előirányzatok tekintetében 100%-ig,
  2. b)dologi kiadások tekintetében az eredeti előirányzat 85%-áig, a dologi kiadásokon belül az ingatlanbérleti díj előirányzat tekintetében 100%-ig,
  3. c)beruházás, felhalmozás tekintetében az eredeti előirányzat 20%-áig terjedő mértékben vállalható kötelezettség azzal, hogy a kötelezettségvállalások összességében nem haladhatják meg a külképviseletek igazgatásának tárgyévi költségvetését.
(10)A külképviselet a részére jóváhagyott előirányzatokat kötelezettségvállalásával nem lépheti túl sem tárgyévben, sem a tárgyévet követő években. A külképviselet költségvetési keret kiemelt előirányzati szinten történő kötelezettségvállalással való túllépése esetén a kihelyező vezető köteles fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezni a külképviselet vezetője ellen.
(11)A külképviselet több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére kötelezettséget kizárólag az Áht. 36. §
(4)bekezdésében foglaltak szerint vállalhat.
(12)A külképviselet ingatlanbérleti szerződést kizárólag a kihelyező szerv gazdasági vezetőjének előzetes írásbeli engedélyével köthet.
(13)A külképviselet által a Külszoltv.
  1. §
  2. és
  3. pontja szerint foglalkoztatott munkavállaló és a külképviselet által foglalkoztatott házastárs tekintetében több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére kizárólag a költségvetési évben jóváhagyott eredeti külképviselet költségvetési keret mértékéig vállalható kötelezettség.
(14)A külképviselet költségvetési kerete – a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumon belüli feladatváltozásokra tekintettel, illetve a külképviseletek igazgatása költségvetésének változásától függően – év közben előirányzat-módosítással növelhető, illetve csökkenthető.
(15)A külképviselet részére biztosított külképviselet költségvetési keret kiemelt előirányzatok közötti és a kiemelt előirányzatokon belüli rovatok közötti átcsoportosítás lehetőségét a kihelyező szerv közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg.
(16)Feladatelmaradásból és árfolyamnyereségből származó többlet esetén a megtakarítást a külképviselet köteles felajánlani a kihelyező szerv részére, vagy javasolhatja annak átcsoportosítását a nem tervezett többletfeladatokkal kapcsolatos kiadásokra. A gazdálkodás racionalizálásából származó megtakarítás költségvetési éven belüli felhasználásáról a külképviselet az e rendeletben foglaltaknak megfelelően saját hatáskörben dönt.
(17)A külképviselet – az időarányos gazdálkodás elvének szem előtt tartásával – az előirányzataival úgy gazdálkodik, hogy az előirányzat-felhasználás egyenletes, kiszámítható legyen. Külképviselet-vezető váltásának évében az időarányos előirányzat-felhasználástól való eltérésről a feladatok átadása-átvétele során a külképviselet-vezető köteles számot adni, azt valós indokkal alátámasztani.
(18)A külképviseletnek saját külképviselet költségvetési kerete terhére lehetősége van a kizárólag Magyarországon beszerezhető termékek, szolgáltatások kihelyező szerven keresztüli beszerzésére. 5. A Külképviselet gazdálkodásában részt vevők 15. § A külképviselet gazdálkodásában részt vesz a Külszoltv. 1. melléklete szerinti
  1. a)külképviselet-vezető;
  2. b)első beosztott diplomata vagy első beosztott konzul;
  3. c)külföldi magyar kulturális intézetet vezető kulturális tanácsos;
  4. d)gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata;
  5. e)külképviseleti gazdasági vezető; f ) gazdasági felelős;
  6. g)gazdasági ügyintéző;
  7. h)gondnok munkakört betöltő, valamint a pénztárellenőri kiegészítő feladatkört ellátó (a továbbiakban: pénztárellenőr) tartós külszolgálatra kihelyezettek (a továbbiakban együtt: külképviselet gazdálkodásában részt vevők). 16. §
(1)A külképviselet-vezető a gazdálkodás vonatkozásában felel
  1. a)a külképviselet gazdálkodásának jogszabályban, illetve közjogi szervezetszabályozó eszközben foglaltaknak megfelelő megszervezéséért, irányításáért, szabályozásáért, felügyeletéért, ellenőrzéséért, valamint a költséghatékony gazdálkodás feltételeinek biztosításáért;
  2. b)a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés ellátásáért;
  3. c)a rendkívüli pénztár- és egyéb dokumentum ellenőrzéséért év közben legalább félévente egy alkalommal történő elvégeztetéséért;
  4. d)a külképviselet költségvetési keret előirányzataival, pénzeszközeivel, illetve vagyonával történő szabályszerű, költséghatékony gazdálkodásért;
  5. e)a külképviselet üzemeltetésében álló, állami tulajdonban lévő vagy bérelt ingatlan állagmegóvásáért és folyó karbantartásáért; f ) a külképviselet gazdálkodásában részt vevő személyek munkaköri leírásainak elkészítéséért, naprakészen tartásáért;
  6. g)a gazdálkodás kapcsán a 30. §
(1)bekezdésében meghatározott összeférhetetlenség feloldásának kezdeményezéséért;
  1. h)a kihelyezett és vele együtt az állomáshelyen tartózkodó, a Külszoltv. 2. § 8. pontja szerinti hozzátartozó egészségügyi ellátásához kapcsolódó térítések közjogi szervezetszabályozó eszközben foglalt elszámolási rendjének ellenőrzéséért;
  2. i)a költségtérítésre való jogosultság ellenőrzéséért;
  3. j)gazdálkodással kapcsolatos szabálytalanság észlelése esetén, annak megszüntetése érdekében a szükséges intézkedések haladéktalan megtételéért és a kihelyező szerv gazdasági vezetőjének egyidejű értesítéséért, valamint fegyelmi eljárás kezdeményezéséért;
  4. k)a külképviseleti gazdasági vezető, annak hiányában a gazdasági felelős munkájának közvetlen irányításáért, felügyeletéért, ellenőrzéséért;
  5. l)a külképviselet gazdálkodására vonatkozó egyedi kihelyező szervi utasítások végrehajtásáért, betartatásáért;
  6. m)a külképviseletekre vonatkozó tűz- és munkavédelmi, valamint munkabiztonsági előírások betartásáért és betartatásáért;
  7. n)a külképviselet egyedi tűz- és munkavédelmi szabályzatának – a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium munkavédelmi, valamint tűzvédelmi szabályzatáról szóló normatív utasítással összhangban történő – elkészítéséért, felülvizsgálatáért;
  8. o)a külképviselet tagja számára a munkakör átvételekor és munkába lépéskor, illetve az előírásoknak megfelelő rendszerességgel történő, a külképviseletre érvényes tűz- és munkavédelmi szabályokról szóló oktatás megtartatásáért.
(2)Ha a külképviselet gazdasági régió részeként működik, az
(1)bekezdés a)–l) pontjában meghatározott felelősségi hatásköröket a gazdálkodási régió igazgatásáért felelős diplomata gyakorolja.
(3)Ha a külképviselet nem gazdasági régió részeként működik, az első beosztott diplomata, illetve az első beosztott konzul felel a gazdasági felelős munkájának közvetlen irányításáért, felügyeletéért, ellenőrzéséért, amennyiben a külképviselet vezetője ezt a jogkört a munkaköri leírásban rögzítve írásban átruházta rá. A külképviselet vezetője az első beosztott diplomatán vagy az első beosztott konzulon kívül a külképviselet más tagjára a gazdálkodással kapcsolatban őt megillető feladatköreit vagy azok meghatározott részét nem ruházhatja át. 17. §
(1)A gazdasági régiók igazgatásáért felelős diplomata az általa igazgatott gazdasági régió tekintetében felelős:
  1. a)a 15. § a)–
  2. d)pontja kivételével a külképviselet gazdálkodásában részt vevők munkaköri leírásainak elkészítéséért, aktualizálásáért;
  3. b)a 16. §
(1)bekezdés a)–
  1. l)pontjában meghatározott feladatok ellátásáért;
  2. c)a 16. §
(1)bekezdés
  1. j)pontja tekintetében a fegyelmi eljárásnak a külképviselet vezetőjénél történő kezdeményezéséért és
  2. d)a külképviselet vezetőjének a külképviselet működtetésével összefüggő feladatellátásban történő segítéséért.
(2)A gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomatát akadályoztatása esetén az operatív feladatok ellátása – ideértve különösen a külképviselet gazdálkodásában részt vevők munkavégzésének irányítását, valamint üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellátását – tekintetében a külképviseleti gazdasági vezető, annak hiányában a gazdasági felelős helyettesíti. 18. §
(1)A külképviselet gazdálkodásának összetettségére, a külképviselet tagjainak létszámára, a külképviselet által kezelt állami tulajdonú ingatlanok méretére és egyéb, a gazdálkodást befolyásoló körülményekre figyelemmel, a kihelyező vezető közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg azon külképviseletek körét, amelyeknél a külképviselet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a külképviselet vezetőjének közvetlen irányításával külképviseleti gazdasági vezető látja el.
(2)A külképviselet gazdasági vezetője tevékenysége ellátása során szervezi és irányítja a külképviselet gazdálkodási feladatait. A kihelyező szerv döntése alapján munkáját gazdasági felelős és gazdasági ügyintéző, valamint adminisztratív technikai személyzet is segítheti. A kihelyező szerv erre irányuló döntése hiányában a külképviselet gazdasági vezetője köteles ellátni a gazdasági felelős, valamint a gazdasági ügyintéző munkakörébe tartozó feladatokat is.
(3)A külképviselet gazdasági vezetője a külképviselet vezetője által meghatározott szakmai feladatok gazdálkodási, technikai, logisztikai ellátásáért felel. Irányítja, felügyeli és ellenőrzi a külképviselet gazdálkodásában részt vevők tevékenységét.
(4)A külképviselet gazdasági vezetője a hatáskörébe tartozó ügyekben folyamatosan köteles a helyi hatóságokkal és közigazgatási szervekkel kapcsolatot tartani.
(5)A külképviselet gazdasági vezetője felel
  1. a)az időszakos adatszolgáltatásért az előirányzat-felhasználás állapotáról a kötelezettségvállalók és a kihelyező szerv felé;
  2. b)a külképviselet költségvetési keret kiemelt előirányzatait nem képező, a kihelyező szerv a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium külképviseletek igazgatása költségvetése terhére folyósított pénzeszközök szabályszerű felhasználásáért;
  3. c)az iskoláztatási költségtérítésre való jogosultság alátámasztására az iskolalátogatási igazolások bekérettetéséért, nyilvántartásáért, valamint a devizailletmény-pótlékra való jogosultság igazolására a távolléti nyilatkozatok beszerzéséért;
  4. d)a kihelyezett és vele együtt az állomáshelyen tartózkodó, a Külszoltv. 2. § 8. pontja szerinti hozzátartozójának egészségügyi ellátása kapcsán felmerülő kiadások alakulásának figyelemmel kíséréséért, az átlagostól jelentősen eltérő gyakoriságú egészségügyi vizsgálatok, ellátásigénylés esetén, ennek a külképviselet-vezető részére történő jelzéséért;
  5. e)a munkaköri leírásában rögzítettek szerint a külképviselet gazdálkodásában részt vevők – vagy azok valamelyikének, valamint a Külszoltv. 2. § 15. és 16. pontja szerint foglalkoztatottak – munkavégzésének irányításáért, felügyeletéért és f ) a tárgyévi rendes éves szabadsága ideje alatt a kihelyező szervnél történő személyes beszámolásért. 19. § A gazdasági felelős felel mindazon, a külképviselet gazdálkodásához kapcsolódó tevékenység ellátásáért, amelyeket e rendelet más személy feladatkörébe nem utal. 20. §
(1)A gazdasági ügyintéző felel
  1. a)a külképviselet házipénztárának kezeléséért;
  2. b)a banki átutalások teljesítéséért és a külképviselet folyószámláinak kezeléséért;
  3. c)a 25. §
(1)bekezdésében meghatározott feltételekkel a pénzügyi ellenjegyzői, érvényesítői feladatkörök ellátásáért;
  1. d)a külképviselet pénzügyi nyilvántartásának naprakész rögzítéséért;
  2. e)a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetéséért; f ) a külképviselet leltárfelelősi és leltárkezelési, -nyilvántartási feladatainak ellátásáért;
  3. g)a beszerzések és közbeszerzések lebonyolításában történő közreműködésért, ennek keretében különösen a szükséges árajánlatok begyűjtéséért és
  4. h)a külképviselet gazdasági vezetője, illetve a gazdasági felelős munkájának támogatásáért.
(2)A gazdasági ügyintézői munkakört elláthatja a Külszoltv. szerint tartós külszolgálatra kihelyezett közszolgálati tisztviselő vagy a Külszoltv. 2. § 16. pontja szerint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs is. 21. §
(1)A pénztárellenőr a külképviselet vezetőjének javaslata alapján a kihelyező vezető által írásban kijelölt, a külképviseletre tartós külszolgálatra kihelyezett beosztott diplomata vagy a külképviselet gazdasági vezetője, ha a külképviselet gazdasági vezetője nem lát el pénzkezelési és könyvvezetési részfeladatokat is.
(2)A pénztárellenőrt távollétében a pénztárellenőr-helyettesi kiegészítő feladatkört ellátó kihelyezett (a továbbiakban: pénztárellenőr-helyettes) helyettesíti. A pénztárellenőr-helyettes a külképviselet vezetőjének javaslata alapján a kihelyező vezető által kijelölt, tartós külszolgálatra kihelyezett beosztott diplomata vagy a külképviselet gazdasági vezetője, ha a külképviselet gazdasági vezetője nem lát el pénzkezelési és könyvvezetési részfeladatokat is. A pénztárellenőr és a pénztárellenőr-helyettes hiánya, illetve együttes akadályoztatása esetén a pénztárellenőri feladatokat a külképviselet vezetője köteles ellátni.
(3)A pénztárellenőri és a pénztárellenőr-helyettesi kiegészítő feladatkör betöltésének feltétele a pénztárellenőri feladatok ellátásához kapcsolódó, a kihelyező szerv által szervezett oktatáson való részvétel és az ahhoz kapcsolódó vizsga legalább megfelelt eredménnyel történő teljesítése. A pénztárellenőri és a pénztárellenőr-helyettesi kiegészítő feladatkörök önálló munkakörként nem láthatók el. A pénztárellenőri és a pénztárellenőr-helyettesi kiegészítő feladatkört, illetve annak ellátási kötelezettségét az érintett kihelyező okiratában és munkaköri leírásában rögzíteni kell.
(4)A pénztárellenőr felel a rendszeres és a rendkívüli pénztárellenőrzés végrehajtásáért.
(5)A pénztárellenőr a pénztárellenőrzés során a
  1. §
  2. pontjában foglaltak szerint havonta írásbeli jelentést köteles készíteni. Eltérés esetén köteles jegyzőkönyvet felvenni és azt a kihelyező szerv részére azonnal felterjeszteni.
(6)A pénztárellenőr legalább félévente előre be nem jelentett időpontban rendkívüli pénztárellenőrzést végez, mely során a rendszeres pénztárellenőrzés elvégzésén túl
  1. a)elrendeli az ellenőrzés időpontja szerinti pénztárzárást,
  2. b)gondoskodik a rendszeres pénztárellenőrzéshez kapcsolódó feladatok ellátásáról,
  3. c)véletlenszerű mintavétellel ellenőrzi a tárgyi eszközök nyilvántartását, ennek keretében legalább három alleltárkörzetre kiterjedően,
  4. d)véletlenszerű mintavétellel ellenőrzi a készletek nyilvántartását, és
  5. e)tételesen ellenőrzi a gazdálkodáshoz és a konzuli tevékenységhez kapcsolódó, szigorú számadás alá vont bizonylatokat, a bizonylati rend és fegyelem megtartását. 22. §
(1)A gondnok
  1. a)ellátja a külképviseleti ingatlanok és ingóságok rendeltetésszerű működtetésével, karbantartásával és javításával kapcsolatos feladatokat;
  2. b)ellátja a tárgyi eszközök leltározásával, selejtezésével kapcsolatos feladatokat;
  3. c)vezeti a készletekkel, eszközökkel kapcsolatos nyilvántartásokat;
  4. d)a feladatkörét érintően közreműködik a beszerzések lebonyolításában; és
  5. e)feladatkörét érintően irányítja, felügyeli a külképviselet szerződéses külső szolgáltatóinak tevékenységét.
(2)A gondnok munkakört elláthatja a Külszoltv. szerint tartós külszolgálatra kihelyezett, valamint a Külszoltv.
  1. §
  2. és
  3. pontja szerint foglalkoztatott munkavállaló is.
  4. § A külképviselet vezetője a külképviseleten befizetett bevételek kezelésének érdekében pénzkezelési feladatkörrel bízhatja meg a külképviselet bármely tagját, ha ez a munkaköri leírásában szerepel. A pénzkezelőt a vonatkozó jogszabályokban előírt megőrzési felelősség terheli. Külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló abban az esetben bízható meg pénzkezelési feladatkörrel, ha a fogadó állam vonatkozó jogszabálya alapján a pénzkezelő az elszámolási kötelezettséggel átvett pénzeszközökben bekövetkezett hiány esetén vétkességére tekintet nélkül a teljes hiányt köteles megtéríteni.
  5. A külképviselet gazdálkodási jogkörei
  6. §
(1)A külképviselet jóváhagyott költségvetési kerete terhére kötelezettségvállaló lehet
  1. a)a külképviselet-vezető, távollétében vagy akadályoztatása esetén az első beosztott diplomata vagy első beosztott konzul,
  2. b)gazdasági régió működése esetén a gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata, távollétében vagy akadályoztatása esetén a külképviselet vezetője, a Külszoltv. 2. § 15. és 16. pontja szerinti foglalkoztatottak jogviszonyaival kapcsolatos kiadások és saját reprezentációs kerete vonatkozásában a külképviselet vezetője önállóan,
  3. c)ha a külképviselet részeként külföldi magyar kulturális intézet vagy kulturális szolgálat működik (a továbbiakban együttesen: kulturális intézet), szakmai feladatainak ellátására biztosított költségvetési keret (a továbbiakban: kulturális keret) tekintetében a kulturális intézetet, illetve a kulturális szolgálatot vezető, a Külszoltv. 3. §
(3)bekezdése szerinti szakmai vezető (a továbbiakban: kulturális tanácsos), távollétében vagy akadályoztatása esetén az a) pontban meghatározott személyek az ott meghatározott rendben.
(2)A külképviselet részére jóváhagyott külképviselet költségvetési kereten túl a külképviseletek igazgatása terhére a külképviselet-vezető kötelezettséget a kihelyező vezető által a részére írásban kiadott előzetes felhatalmazása alapján vállalhat.
(3)A külképviseleten kötelezettségvállalói jogkört az a Külszoltv. szerint tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő láthat el, aki részt vett a kihelyező szerv által külképviseleti gazdálkodási ismeretekből szervezett felkészítésen, és legalább megfelelt eredménnyel vizsgát tett. Ha a külképviselet állományában nincs olyan kihelyezett, aki külképviseleti gazdálkodási ismeretekből sikeres vizsgát tett, a kötelezettségvállalói jogkört átmenetileg a kihelyező szerv gazdasági vezetője által kijelölt személy gyakorolja. 25. §
(1)A központi költségvetésről szóló törvény szerinti, a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belüli Külképviseletek Igazgatása cím vonatkozásában a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a külképviseleti gazdasági vezető, gazdasági felelős, illetve gazdasági ügyintéző írásban jogosult, ha rendelkezik a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és a 2. § 8. pont szerinti pénzügy-számviteli képesítéssel, és részt vett a kihelyező szerv által szervezett a külképviseletek gazdálkodásáról szóló felkészítésen, és az ahhoz kapcsolódó vizsgát legalább megfelelt eredménnyel teljesítette.
(2)Ha a külképviseleten a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személyek mindegyike akadályoztatva van, a pénzügyi ellenjegyzést a kihelyező szerv gazdasági vezetője által kijelölt személy látja el.
(3)A külképviselet által a Külszoltv.
  1. §
  2. pontja és 9/A. §-a szerinti foglalkoztatott házastárs is elláthatja a gazdasági ügyintézői munkakört, ha nem lát el pénzügyi ellenjegyzői és érvényesítői feladatokat. A gazdasági ügyintézői munkakör ellátásához a külképviselet által foglalkoztatott házastársnak a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és a
  3. §
  4. pont szerinti pénzügyi-számviteli végzettséggel kell rendelkeznie, illetve részt kell vennie a kihelyező szerv által szervezett, a külképviseletek gazdálkodásához kapcsolódó oktatáson, és az ahhoz kapcsolódó vizsgát legalább megfelelt eredménnyel kell teljesítenie.
(4)A pénzügyi ellenjegyző a külképviselet részére jóváhagyott külképviselet költségvetési keret előirányzatai erejéig igazolhatja a pénzügyi fedezetet.
(5)A külképviselet pénzügyi ellenjegyzésre jogosult tagja a külképviselet részére jóváhagyott külképviselet költségvetési keret előirányzatain túl a kihelyező szerv írásbeli pénzügyi fedezet igazolása alapján is elláthatja a pénzügyi ellenjegyzői feladatait.
(6)Az Ávr. 53. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti összeghatárt el nem érő utalványozásokat megelőzően az érvényesítőnek minden esetben ellenőrizni kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht.-ban, az Áhsz.-ban és az Ávr.-ban, továbbá a közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglaltakat betartották-e. Amennyiben a kiadási bizonylat összege a rendelkezésre álló szabad előirányzatot meghaladja, a kiadást érvényesíteni és utalványozni nem lehet. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalás nélküli kifizetések esetében, ha a pénzügyi fedezet meglétét az érvényesítő fedezet hiányában nem igazolja, akkor a pénzügyi felelősség a kifizető munkatársat terheli. 26. § A külképviselet gazdálkodását a külképviselet vezetője, a gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata, a pénztárellenőr és a pénztárellenőr-helyettes jogosult és köteles ellenőrizni. 27. § A külképviseleten a teljesítésigazoló a külképviseleti belső szabályzatban, írásban kijelölt kihelyezett. 28. §
(1)A Külképviseletek igazgatása cím vonatkozásában érvényesítésre jogosult személy a külképviselet gazdasági vezetője, a gazdasági felelős, illetve a gazdasági ügyintéző, ha rendelkezik a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és a
  1. §
  2. pont szerinti pénzügy-számviteli képesítéssel, és részt vett a kihelyező szerv által szervezett külképviseletek gazdálkodásához kapcsolódó oktatáson, és az ahhoz kapcsolódó vizsgát legalább megfelelt eredménnyel teljesítette.
(2)Ha a külképviseleten az érvényesítésre jogosult személyek mindegyike akadályoztatva van, az érvényesítést a kihelyező szerv gazdasági vezetője által kijelölt személy látja el. 29. § A külképviseleten utalványozásra jogosult:
  1. a)a külképviselet vezetője, távollétében vagy akadályoztatása esetén az első beosztott diplomata vagy az első beosztott konzul,
  2. b)gazdasági régió esetén a gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata, távollétében vagy akadályoztatása esetén a külképviselet vezetője, a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló és külképviselet által foglalkoztatott házastárs alkalmazása és saját reprezentációs kerete vonatkozásában a külképviselet vezetője önállóan is, vagy
  3. c)ha a külképviselet vagy a gazdasági régió részeként kulturális intézet vagy kulturális szolgálat működik, a kulturális keret tekintetében a kulturális tanácsos, távollétében vagy akadályoztatása esetén az
  4. a)pontban meghatározott személy, az ott meghatározott rendben. 30. §
(1)A külképviselet gazdálkodási tevékenysége során kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítési igazolásra irányuló feladatot abban az esetben végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységet a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el, ha az összeférhetetlenség alól a kihelyező szerv gazdasági vezetője írásban felmentést ad részére.
(2)A külképviselet a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítésigazolásra, érvényesítésre, utalványozásra és pénztárellenőrzésre jogosult személyekről és aláírásmintájukról – elektronikus aláírás alkalmazása esetén a használt tanúsítványokról és az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó tanúsítvány nyilvános adatairól – naprakész nyilvántartást vezet.
(3)A központi költségvetésről szóló törvény szerinti, a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belüli Külképviseletek Igazgatása cím vonatkozásában az érvényesítési feladatokat ellátó személynek a 25. §
(1)bekezdés szerinti végzettséggel kell rendelkeznie.
  1. § Ha a külképviseletek létrehozása vagy megszüntetése esetén a külképviseleten a gazdálkodáshoz szükséges személyi feltételek nem biztosítottak, a kihelyező szerv hivatali vezetője felhatalmazhatja másik külképviselet külképviselet-vezetőjét a külképviselet létrehozásával vagy megszüntetésével kapcsolatos kötelezettségek vállalására, valamint a kihelyező költségvetési szerv gazdasági vezetője felhatalmazhatja másik külképviselet külképviseleti gazdasági vezetőjét vagy gazdasági felelősét a kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzésére.
  2. A külképviselet gazdálkodásának speciális szabályai
  3. §
(1)A külképviselet a pénzügyi kihatással járó gazdasági eseményeket a kihelyező szervre irányadó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök rendelkezéseinek megfelelően folyamatosan, naprakészen rögzíti a külképviselet részére rendszeresített pénzügyi analitikus nyilvántartó programban. A pénzügyi nyilvántartásban az adott időszakban rögzített pénzügyi adatokat a kihelyező szerv engedélyét követően havonta kell lezárni. Az adott időszak lezárt analitikus nyilvántartásait és az azt alátámasztó bizonylatokat havonta a belső szabályzatoknak megfelelően kell megküldeni a kihelyező szerv részére. Az analitikus nyilvántartást elektronikusan is meg kell küldeni a kihelyező szerv részére.
(2)A kihelyező szerv a tételes számszaki, tartalmi és alaki ellenőrzést követően elfogadja vagy elutasítja a külképviselet adott időszakra vonatkozó bizonylati rend, fegyelem betartását, nyilvántartásban rögzített adatok helyességét, szabályszerű, bizonylatokkal alátámasztott rögzítését, illetve hiánypótlásra szólítja fel a külképviseletet. A nyilvántartásban berögzített pénzügyi adatok a kihelyező szerv elfogadását követően könyvelhetőek a főkönyvi nyilvántartásban.
(3)A kötelezettségvállalások, a pénzforgalmi és számviteli bizonylatok eredeti és hitelesített másolati példányait a kihelyező szerv közjogi szervezetszabályozó eszközében foglaltak és a számvitelről szóló
  1. évi C. törvény
  2. §-ában meghatározottak szerint kell a külképviseleten vagy a kihelyező szerv székhelyén a vonatkozó számviteli jogszabályokban foglalt határidőig megőrizni.
(4)Az Ávr. 59. §
(5)bekezdésében meghatározottakon túl nem kell utalványozni az elszámolt realizált árfolyam-különbözetet. 33. §
(1)A külképviselet kiadási és bevételi kötelezettségeinek teljesítése céljából a fogadó államban, illetve szükség esetén harmadik országban devizaszámlát vagy -számlákat és szükség szerint -alszámlákat nyit. A külképviselet kizárólag a kihelyező szerv előzetes engedélyével jogosult számlavezetésre irányuló szerződést kötni, módosítani, illetve megszüntetni. Ha a fogadó állam nem írja elő a külképviselet részére, hogy mely pénzintézetnél vezetheti a külképviselet a folyószámláját, akkor a számlavezető bank kiválasztásánál a külképviselet vezetője a gazdaságossági és biztonsági szempontokat fokozottan érvényesíti.
(2)A külképviselet működtetése, feladatainak ellátása érdekében a kihelyező szerv előzetes engedélyével a külképviselet bankkártyát biztosíthat a külképviselet-vezető, a gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata és a külképviselet gazdasági vezetője vagy gazdasági felelőse részére. A bankkártyahasználat szabályait a külképviselet-vezető írásban szabályozza. 34. §
(1)A külképviselet a működése során, feladatai ellátása érdekében – figyelembe véve az adott állomáshely országának pénzügyi hagyományait és gyakorlatát, illetve a gazdaságossági szempontokat – operatív lízingszerződést köthet, bankgaranciát vehet igénybe, bankkártyát igényelhet, illetve pénzes utalványt vagy csekket fogadhat el. Operatív lízingszerződés kötéséhez, bankgarancia igénybevételéhez, bankkártyaigényléshez a kihelyező szerv előzetes írásbeli engedélye szükséges.
(2)Bankkártyahasználat során a külképviselet adósságot nem keletkeztethet. A külképviseletnek a bankkártya használata során folyószámla-fedezettel kell rendelkeznie. A bankkártyahasználat szabályait a külképviselet-vezető írásban szabályozza. 35. §
(1)A külképviselet finanszírozása időszakonként, forintban vagy egyéb devizában, bankszámlára való átutalással történik.
(2)Ha az adott állomáshely szerinti országban nincs, vagy olyan alacsony fejlettségű bankrendszer működik, ami a biztonságos számlamozgásokat veszélyezteti, a kihelyező szerv a külképviselet finanszírozását a kihelyező szerv előzetes írásos engedélye alapján a kihelyező szerv külképviseletek igazgatása vonatkozásában üzemeltetett házipénztárából felvett készpénz diplomáciai futár – szükséges időszakonkénti – igénybevételével történő kiszállításával biztosítja.
(3)A
(2)bekezdésben meghatározott körülmények fennállását a kihelyező szerv közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott időszakonként felülvizsgálja.
(4)A külképviselet finanszírozása során a külképviselet által beszedett bevételeket a külképviselet köteles és jogosult felhasználni a működésük likviditásának fenntartására. Ha a külképviselet által beszedett bevételek összege meghaladja a belső szabályzatban meghatározott mértéken túl a kiadásainak összegét, akkor a külképviselet köteles a felhalmozott többlet-likvidpénzeszközt a kihelyező szerv Kincstárnál vezetett előirányzatfelhasználási keretszámlájára átutalni. Ha az adott állomáshely szerinti országban nincs, vagy olyan alacsony fejlettségű bankrendszer működik, ami a biztonságos számlamozgásokat veszélyezteti, akkor a külképviselet a többletpénzeszközt diplomáciai futár szükséges időszakonkénti igénybevételével a kihelyező szerv házipénztárába szállíttatja. 36. §
(1)A külképviselet a kiadásait, illetve a bevételeit elsősorban banki átutalással vagy egyéb készpénzkímélő fizetési módok alkalmazásával teljesíti, illetve szedi be.
(2)Az Ávr. 148. §
(3)bekezdésében foglaltakon túl, ha az adott állomáshely szerinti országban nincs, vagy olyan alacsony fejlettségű bankrendszer működik, ami a számlamozgásokat veszélyezteti, a külképviselet a kifizetéseit a házipénztárába bevételezett készpénzből teljesítheti, mérlegelve a készpénzhasználatból, -szállításból, -tárolásból eredő biztonsági kockázatokat. Ennek érdekében a külképviseletek készpénzt vehetnek fel és tarthatnak házipénztárukban.
(3)A külképviselet házipénztárában tárolható napi legmagasabb összeg mértékét, devizanemenként, a külképviselet javaslatára a kihelyező szerv hagyja jóvá.
(4)A kihelyezettet megillető díjazás, a külképviselet által foglalkoztatott házastárs, illetve a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló munkabérének nem banki átutalással történő kifizetéséhez, valamint a külképviselet konzuli- és vízumdíjbevételeinek nem banki átutalással történő beszedéséhez a kihelyező szerv előzetes írásbeli engedélye szükséges. 37. §
(1)A Külszoltv.
  1. §
  2. pontjában meghatározott válsághelyzet, illetve az állomáshely országában fellépő pénzpiaci válság, rendkívüli vagy szükséghelyzet során a feladatellátás biztosíthatósága, a munkatársak esetleges evakuálása, a konzuli feladatok ellátása érdekében a külképviselet köteles házipénztárában biztonsági pénzkészletet képezni, és azt folyamatosan euróban vagy USA dollárban rendelkezésre tartani.
(2)A biztonsági pénzkészlet felhasználása a külképviselet-vezető engedélyével történhet. Felhasználás esetén a külképviselet köteles a felhasználásról a kihelyező szervet írásban tájékoztatni és a biztonsági pénzkészletet haladéktalanul visszapótolni. A biztonsági pénzkészlet összegét a külképviselet-vezető írásban határozza meg, és az összeg nagyságát időközönként a gazdasági, politikai körülmények megváltozásának függvényében felülvizsgálja, módosítja.
(3)A biztonsági pénzkészlet összege a külképviselet méretétől, a kihelyezettek létszámától függően legalább ötezer, legfeljebb tízezer euró vagy USA dollár. Ennél magasabb összegű biztonsági pénzkészlet meghatározásához a kihelyező szerv gazdasági vezetőjének előzetes engedélye szükséges.
  1. § A kihelyezettet és a külképviselet által foglalkoztatott házastársat megillető díjazás számfejtése a külképviselet adatszolgáltatása alapján központosítottan történik a Kincstár által működtetett központosított illetményszámfejtő rendszeren keresztül. Az átutalandó díjazás kifizetéséről a kihelyező szerv gondoskodik. Nemzetbiztonsági érdekből a központosított illetményszámfejtési rendszer offline üzemmódban kerül telepítésre a kihelyező szerv részére.
  2. §
(1)A kiadások érvényesítése, utalványozása önbizonylat kiállításával történik, ha a külképviselet gazdálkodási feladatellátása során – figyelembe véve az adott állomáshely országának pénzügyi hagyományait és gyakorlatát – bizonylat beszerzésére egyáltalán nincs lehetőség, vagy nincs lehetőség olyan bizonylat beszerzésére, amely tartalmazza
  1. a)a bizonylat kibocsátásának dátumát,
  2. b)a kibocsátó megnevezését, címét,
  3. c)az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás megnevezését, mennyiségi egységét, mennyiségét, egységárát és
  4. d)a fizetendő összeg mértékét és devizanemét.
(2)Az önbizonylaton
  1. a)az önbizonylat vagy belső bizonylat megnevezését,
  2. b)a bizonylat azonosítóját,
  3. c)a bizonylat keltét,
  4. d)a termék, szolgáltatás megnevezését,
  5. e)a kifizetett összeg mértékét és devizanemét, f ) a beszerző, szolgáltatást igénybe vevő személy nevét, aláírását, büntetőjogi felelősségi nyilatkozatát,
  6. g)a teljesítésigazoló nevét, aláírását, a teljesítésigazolás dátumát, valamint
  7. h)az utalványozó, kötelezettségvállaló nevét, aláírását kell feltüntetni.
(3)Ha éttermi kifizetéseknél a szervizdíj, illetve borravaló (a továbbiakban együtt: szervizdíj) az adott külképviselet országának pénzügyi szabályozása, illetve gyakorlata alapján nem kerül feltüntetésre a pénzügyi bizonylaton, a szervizdíj elszámolásához is önbizonylatot kell kiállítani. A számlán fel nem tüntetett szervizdíj összege nem haladhatja meg a bizonylat értékének legfeljebb tíz százalékát. Az adott külképviselet fogadó államában kialakult szokásjog figyelembevételével a kihelyező szerv előzetes írásbeli engedélyével a szervizdíj legfeljebb húsz százalékig megemelhető. A számlán feltüntetett szervízdíj összege elszámolható költségként, amennyiben a fogadó államban megszokott mértéket nem lépi túl. 40. §
(1)A külképviselet pénzváltása során a hivatalos pénzváltási lehetőséget köteles igénybe venni.
(2)Ha a helyi valuta hivatalos, illetve szabadpiaci árfolyama között legalább 15%-os, igazolható eltérés van, a külképviselet vezetőjének engedélyével a gazdasági szempontokat figyelembe véve, a kihelyező szerv utólagos tájékoztatása mellett a szükséges mértékben a valuta szabadpiacon is átváltható.
(3)A külképviselet vezetőjének különös felelősséggel fel kell mérnie a szabadpiacon történő váltás kockázatait, és viselnie kell a jogszabályban meghatározott mértékű felelősséget.
(4)A szabadpiacon történő valutaváltás esetén a külképviselet a gazdasági eseményt kétséget kizáró módon önbizonylattal igazolja. Dokumentálható módon szükséges igazolni a valuta szabadpiaci árfolyama és a hivatalos árfolyam közötti 15%-os eltérést, s a bizonylatot a váltásnál jelen lévő valamennyi kihelyezett külképviseleti dolgozóknak, valamint – utólag – a képviselet vezetőjének aláírásával hitelesíteni kell.
(5)A szabadpiacon történő valutaváltásnál legalább kettő kihelyezettnek vagy külképviselet által foglalkoztatott házastársnak kell jelen lennie. Rendkívüli esetben vagy válsághelyzetben a kihelyező szerv gazdasági vezetőjének előzetes engedélyével kettőnél kevesebb kihelyezett, evakuálás esetén előzetes engedély nélkül a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló is átválthatja a valutát szabadpiacon.
(6)A valuta hivatalos átváltása esetén az elszámolási bizonylat a pénzintézet vagy valutaváltó igazolása az átvett és az általa ellenértékként kifizetett valuták összegéről, a felszámított költségekről, valamint az alkalmazott átváltási árfolyamról. 41. §
(1)A külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló bérét és munkáltatókat terhelő járulékát a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovaton kell elszámolni.
(2)A KKM fejezet, Külképviseletek igazgatása cím és a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének igazgatása cím tekintetében a kiemelt előirányzatok között év közben, saját hatáskörben, a feladatellátáshoz szükséges mértékben – a Kincstár és a fejezet egyidejű értesítése mellett – átcsoportosítást hajthat végre. 42. §
(1)A külképviselet-vezető részére – a külföldön történő szolgálatteljesítés idejére – személyes gépkocsihasználatot a kihelyező szerv vezetője engedélyezhet.
(2)Az
(1)bekezdésben meghatározott személyes gépkocsihasználat feltételeit a kihelyező szerv vezetője állapítja meg. 43. § Az Áhsz. 50. §
(1)bekezdése szerinti számviteli politika és annak szabályzatai a külképviseletek részére egységesen, a külképviseletek igazgatása egészére vonatkozóan kerülnek kialakításra és kiadásra.
  1. § A külképviseletek által nyújtott támogatás során a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló
  2. évi XC. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
  3. §
(1)Ha a gazdálkodás során a külképviselet bármely tagja szabálytalanságot észlel, köteles arról késedelem nélkül a külképviselet vezetőjét, gazdasági régió esetén a gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomatát értesíteni.
(2)Ha a szabálytalansággal a külképviselet vezetője vagy a gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata is érintett, a kihelyező szerv gazdasági vezetőjét kell haladéktalanul értesíteni. 46. §
(1)A szabálytalanság megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket az arra jogosult haladéktalanul köteles megtenni.
(2)A szabálytalanság érdemi kivizsgálása, és amennyiben lehetséges, saját hatáskörben történő megszüntetése a 45. §
(1)bekezdés esetén a külképviselet-vezető, valamint a gazdasági régió igazgatásáért felelős diplomata feladata.
(3)A 45. §
(2)bekezdésében meghatározott esetben, a szabálytalanság kivizsgálása tekintetében a kihelyező szerv gazdasági vezetője jár el.
(4)Amennyiben a külképviselet szabálytalansági vizsgálatot folytat le, a kihelyező szervet köteles írásban tájékoztatni. 8. Záró rendelkezések 47. §
(1)Ez a rendelet – a
(2)bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)A 41. §
(1)bekezdése
  1. január 1-jén lép hatályba.
  2. § A pénztárellenőr-helyettesek kijelöléséről, vizsgáztatásáról legkésőbb
  3. december 31-éig kell gondoskodni. A pénztárellenőr-helyettesek kijelöléséig a külképviselet vezetője látja el a pénztárellenőr-helyettesi feladatkört.
  4. § A
  5. december
  6. napját megelőzően kihelyezett vagy kihelyezésre kerülő, diplomáciai ranggal nem rendelkező, külképviseletre tartós külszolgálatra kihelyezett gazdasági vezetők
  7. december
  8. napjáig kötelesek a beosztott diplomata munkakörök betöltésére irányadó szabályok szerint külügyi szakmai vizsgát tenni.
  9. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
  10. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/
  11. (XII. 1.) Korm. rendelet
  12. §
(2)bekezdése a következő n) ponttal egészül ki: [Az
(1)bekezdésben nem említett járóbeteg-szakellátásokra a biztosítottat] „n) a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium foglalkozás-egészségügyi szolgáltatói feladatokat ellátó orvosa” [(a továbbiakban együtt: beutaló orvos) utalhatja be.] 51. § A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. §-a a következő
(3)bekezdéssel egészül ki: „
(3)E rendelet hatálya nem terjed ki a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló
  1. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) szerinti tartós külszolgálatra kihelyezettekre, valamint a Külszoltv.
  2. §
  3. és
  4. pontjában meghatározott személyekre.”
  5. § A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/
  6. (VI. 6.) Korm. rendelet
  7. §
(2)bekezdése a következő
  1. l)ponttal egészül ki: (A miniszter a külgazdasági ügyekért való felelőssége keretében) „
  2. l)közreműködik a digitális exportfejlesztés összehangolásában és támogatásában.” 53. § A költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2017. évi kompenzációjáról szóló 432/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet 4. §-a a következő
  3. m)ponttal egészül ki: [A 3. § vonatkozásában – a
(2)bekezdésben, a
(3)bekezdésben, valamint a 3. §
(10)bekezdésében foglalt kivételekkel – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában illetményként kell figyelembe venni:] „m) a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerinti devizailletményt.”
  1. § Hatályát veszti a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/
  2. (VII. 26.) Korm. rendelet 1–
  3. melléklete. Dr. Semjén Zsolt s. k., miniszterelnök-helyettes

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.