201/2005. (IX. 27.) Korm. rendelete a Norvég Királyság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. június 10-én létrejött, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2004–2009 közötti végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás…

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a rendelet a Norvég Finanszírozási Mechanizmus és az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2004–2009 közötti végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodásokat hirdeti ki, melyek célja a gazdasági és társadalmi különbségek csökkentése az Európai Gazdasági Térségen belül.

Kire vonatkozik: A Norvég Királyság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya; Az Izlandi Köztársaság Kormánya és a Liechtensteini Nagyhercegség Kormánya.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Energia- és hálózatos ágazati jog
Cikkek: 16
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

A Norvég Királyság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya közötti együttműködési megállapodásokat.
Az Izlandi Köztársaság, a Liechtensteini Nagyhercegség, a Norvég Királyság és a Magyar Köztársaság Kormánya közötti együttműködési megállapodásokat.
A Norvég Alapból finanszírozott projektek kiválasztásának és támogatásának kereteit.
A finanszírozási mechanizmusok végrehajtásának jogi és pénzügyi kereteit.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

A Norvég Királyság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya.
Az Izlandi Köztársaság Kormánya és a Liechtensteini Nagyhercegség Kormánya.
A Norvég Alapból támogatást igénylő vagy kapó projektek kedvezményezettjei Magyarországon.

Melyek a főbb pontok?

Norvégia 567 millió euró hozzájárulást biztosít a Norvég Alaphoz a 2004. május 1-jétől 2009. április 30-ig tartó időszakban.
Ebből az összegből 74,277 millió euró a Magyar Köztársaság rendelkezésére áll.
A támogatott projekteknek a Schengen acquis végrehajtásához, környezetvédelemhez, regionális politikához és határon átnyúló tevékenységekhez, valamint a közösségi vívmányok végrehajtásához kapcsolódó szakmai segítségnyújtáshoz kell illeszkedniük.
A Norvég Külügyminisztérium és a Nemzeti Kapcsolattartó (Nemzeti Fejlesztési Hivatal) évente ülésezik a Norvég Alap hatékony végrehajtása érdekében.

Energia- és hálózatos ágazati jog

40/2017. (XII. 4.) NGM rendelete az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan…

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

360/2013. (X. 11.) Korm. rendelete az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról…

2016/2017. (XII. 22.) Korm. határozata a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program, valamint egyéb dél-pesti…

16/2003. (XII. 27.) IHM rendelete az elektronikus hírközlési előfizetői szerződésekre és azok megkötésére vonatkozó…

352/2015. (VIII. 26.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

37/2011. (X. 28.) BM rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati…

2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról

Energia- és hálózatos ágazati jog

Jogszabály szövege

Tartalomjegyzék (16)

1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Norvég
2. § A Kormány a megállapodásokat e rendelettel kihirdeti
3. § (1) A „Norvég Finanszírozási Mechanizmus
1. cikk (Célok) A Norvég Alapról szóló Megállapodás 1. cikkének
2. cikk (Jogi Keret) Jelen Megállapodás, mely Norvégia Kormánya és a
3. cikk (Pénzügyi Keret) 1. A Megállapodás 2. cikkének értelmében Norvégia
4. cikk (Feladatok és kötelezettségek) 1. Norvégia Kormánya biztosítja a forrá
5. cikk (Éves ülés és beszámolás) 1. A Norvég Alap hatékony végrehajtása érdek
6. cikk
7. cikk
8. cikk
9. cikk
10. cikk (Koordináció) A Magyar Köztársaság Kormánya és a FMI szorosan
11. cikk
12. cikk (Hatálybalépés) Jelen Megállapodás az aláírásának napján lép hatályba
4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba

201/2005. (IX. 27.) Korm. rendelete a Norvég Királyság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. június 10-én létrejött, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2004–2009 közötti végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás, valamint egyrészről az Izlandi Köztársaság Kormánya, a Liechtensteini Nagyhercegség Kormánya, a Norvég Királyság Kormánya, másrészről a Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. július 7-én létrejött, az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2004–2009 közötti végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás kihirdetéséről.

1. §A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Norvég

Királyság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. június 10-én létrejött, „A Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2004–2009 közötti végrehajtásáról” szóló együttműködési megállapodás, valamint egyrészről az Izlandi Köztársaság Kormánya, a Liechtensteini Nagyhercegség Kormánya, a Norvég Királyság Kormánya, másrészről a Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. július 7-én létrejött, „Az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2004–2009 közötti végrehajtásáról” szóló együttműködési megállapodás (a továbbiakban együtt: megállapodások) kötelező hatályának elismerésére.

2. §A Kormány a megállapodásokat e rendelettel kihirdeti

3. §(1) A „Norvég Finanszírozási Mechanizmus

2004–2009 közötti végrehajtásáról” szóló együttműködési megállapodás hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

a)A „Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2004–2009 közötti végrehajtásáról” szóló együttműködési megállapodás hiteles angol nyelvű szövege:

b)A Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2004–2009 közötti végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás hivatalos magyar nyelvű fordítása: „EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS A NORVÉG FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUS 2004–2009 KÖZÖTTI VÉGREHAJTÁSÁRÓL ÖSSZHANGBAN A NORVÉG KIRÁLYSÁG ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG KÖZÖTT 2003. 10.

14-ÉN LÉTREJÖTT, A 2004–2009 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ NORVÉG PÉNZÜGYI MECHANIZMUS FELÁLLÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSSAL A Norvég Királyság Kormánya, a továbbiakban „Norvégia” egyrészről, a Magyar Köztársaság Kormánya, a továbbiakban a „Kedvezményezett Állam” másrészről, a továbbiakban együttesen a „Felek”, mivel a 2003. október 14-én kelt, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Gazdasági Térségben történő részvételéről szóló megállapodás (a továbbiakban az „EGT Kibővítési Megállapodás”) 2004. május 1. óta alkalmazandó, mivel a Norvég Királyság és az Európai Közösségek között a 2003. október 14-én létrejött Norvég Alapról szóló Megállapodás egy olyan finanszírozási mechanizmust hoz létre, melyen keresztül Norvégia hozzájárul az Európai Gazdasági Térségen belüli gazdasági és társadalmi különbségek csökkentéséhez (a továbbiakban „Norvég Alap”); mivel az EGT Kibővítési Megállapodás és a Norvég Alap erősíteni fogja Norvégia és a Magyar Köztársaság közötti kapcsolatokat népeik kölcsönös hasznára; mivel Norvégia és a Magyar Köztársaság közötti fokozott együttműködés hozzá fog járulni egy jó kormányzáson, demokratikus intézményeken, jogbiztonságon, az emberi jogok tiszteletén és a fenntartható fejlődésen alapuló stabil, békés és virágzó Európa biztosításához; mivel a Felek megállapodnak abban, hogy a Norvég Alap hatékony működtetése érdekében létrehozzák az együttműködés kereteit; úgy határoztak, hogy a következő Együttműködési Megállapodást (a továbbiakban „Megállapodás”) kötik:

1. cikk(Célok) A Norvég Alapról szóló Megállapodás 1. cikkének

értelmében Norvégia létrehozta a Norvég Alapot annak érdekében, hogy hozzájáruljon az Európai Gazdasági Térségen belüli gazdasági és társadalmi különbségek csökkentéséhez. Ennek megfelelően, a jelen Megállapodást aláíró Felek olyan projektek kiválasztására és támogatására törekednek, amelyek hozzájárulnak e cél eléréséhez.

2. cikk(Jogi Keret) Jelen Megállapodás, mely Norvégia Kormánya és a

Magyar Köztársaság Kormánya között jött létre, az alábbi

–a Norvég Alap jogi kereteit képező – okmányokban található feltételek hatálya alá tartozik és azokkal összefüggésben értelmezendő:

–a Norvég Királyság és az Európai Közösségek között 2003. október 14-én létrejött Norvég Alapról szóló Megállapodás,

–a Norvég Alap végrehajtásáról szóló Szabályok és Eljárásrend (a továbbiakban „Szabályok és Eljárásrend”) és annak módosításai. Norvégia a „Szabályok és Eljárásrend”-et a Norvég Alapról szóló Megállapodás 8. cikke értelmében alkalmazza,

–az egyes projektekre vonatkozóan a Norvég Külügyminisztérium és a Kedvezményezett Állam által kötött Támogatási Megállapodások.

3. cikk(Pénzügyi Keret) 1. A Megállapodás 2. cikkének értelmében Norvégia

kötelezettséget vállal arra, hogy 567 millió euró hozzájárulást biztosít a Norvég Alaphoz, évi 113,4 millió eurós részletekben a 2004. május 1-jétől 2009. április 30-ig tartó időszakban.

2.A Megállapodás 5. cikkének értelmében, mindösszesen 74,277 millió euró a Magyar Köztársaság rendelkezésére bocsátandó az 1. bekezdésben említett időszak során.

3.A Megállapodás 8. cikkének értelmében, a Norvég Alaphoz kapcsolódó menedzsment költségek a fent említett összegekből fedezendők. Ezzel kapcsolatosan további rendelkezések a Szabályok és Eljárásrend című dokumentumban találhatók.

4.A Megállapodás 6. cikke értelmében, a kötelezettségvállalásokkal nem lekötött pénzeszközöknek a kedvezményezett államok kiemelt jelentőségű projektjeire való átcsoportosítása érdekében ezt az elosztást 2006 novemberében, majd 2008 novemberében újra felül kell vizsgálni.

4. cikk(Feladatok és kötelezettségek) 1. Norvégia Kormánya biztosítja a forrást a Magyar

Köztársaság Kormánya által javasolt támogatható projektekre, amelyekről a Norvég Alap keretében születik megállapodás és jelen Szándéknyilatkozat 6. cikkében felsorolt támogatási területekhez kapcsolódnak.

2.A kedvezményezett ország biztosítja a Norvég Alap támogatásaiból részesülő projektek társfinanszírozását.

3.A Norvég Külügyminisztérium feladata a Norvég Alap menedzselése és a támogatásról szóló döntések meghozatala. A Norvég Alapból származó pénzügyi támogatások odaítéléséről a Norvég Külügyminisztérium dönt.

4.A Norvég Külügyminisztériumot feladatai ellátásában az EGT Finanszírozási Mechanizmus és Norvég Alap Iroda (a továbbiakban FMI) támogatja. Az FMI felelős az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Alap napi szintű feladatainak ellátásáért, valamint a kedvezményezett országokkal történő kapcsolattartásért.

5.A Magyar Köztársaság Kormánya meghatalmazza és megbízza a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt, hogy ellássa a Nemzeti Kapcsolattartó feladatait. A Nemzeti Kapcsolattartó általánosan felelős a kedvezményezett államban a Norvég Alap tevékenységeinek menedzsmentjéért, amely magában foglalja a pénzügyi ellenőrzést és auditálást, valamint a kapcsolattartással járó feladatokat. A Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtásának szervezeti felépítését az A. melléklet tartalmazza.

6.A Nemzeti Fejlesztési Hivatal felelős a projektek azonosításáért, azok tervezéséért, végrehajtásáért és monitoringjáért, valamint a Norvég Alap támogatásainak a Szabályok és Eljárásrend című dokumentumban lefektetett elvek alapján történő felhasználásáért. A nemzeti kapcsolattartó beszámol feladatai ellátásáról az FMI-nek. A nemzeti kapcsolattartó haladéktalanul értesíti az FMI-t a tudomására jutott szabálytalanságokról. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) független ellenőrző tevékenységet folytat. A KEHI ellenőrzése elkülönül az Állami Számvevőszék auditjától, mely testület önálló ellenőrzési joggal rendelkezik.

7.Általános szabályként a projekt javaslatok összegyűjtése nyílt pályáztatás útján történik.

8.A Nemzeti Fejlesztési Hivatal gondoskodik arról, hogy a projektek kezdeményezői kellően elkötelezettek és rendelkeznek a projekt sikeres végrehajtásához szükséges eszközökkel és feltételekkel.

5. cikk(Éves ülés és beszámolás) 1. A Norvég Alap hatékony végrehajtása érdekében a

Felek megállapodnak abban, hogy évente ülést szerveznek, amelyen részt vesz a Norvég Külügyminisztérium és a Nemzeti Kapcsolattartó. A Nemzeti Kapcsolattartó az ülésre éves beszámolót készít, amely egyebek mellett az alábbiakat tartalmazza:

–A Norvég Alap általános célkitűzése elérése érdekében tett lépések,

–A projektazonosítás előrehaladása a kedvezményezett államban – Beszámoló a végrehajtás alatt álló projektekről a felállított kritériumok tükrében,

–A szerződéskötésekre és lehívásokra vonatkozó pénzügyi előrehaladási jelentés,

–A következő évre vonatkozó beavatkozási területek és intézkedések.

2.Az ülést a Nemzeti Fejlesztési Hivatal szervezi az FMI bevonásával. Lehetőség van arra, hogy az Európai Közösségek Bizottsága az ülésen megfigyelőként részt vegyen.

3.Az ülésről a Nemzeti Fejlesztési Hivatal jegyzőkönyvet készít.

4.Az első ülést jelen Megállapodás hatálybalépését követő 1 éven belül kell megtartani.

6. cikk(Kiemelt területek) 1. A Megállapodás 3. cikkével összhangban a következő kiemelt területeken folytatott projektek részesülhetnek

támogatásban:

a)A Schengen acquis végrehajtása, a Nemzeti Schengen Akcióterv támogatása, valamint a bíróságok megerősítése.

b)Környezetvédelem, különös tekintettel a vonatkozó acquis végrehajtására irányuló adminisztratív kapacitás megerősítésére, valamint az infrastrukturális és műszaki / technológiai beruházásokra elsősorban a települési hulladékkezelés területén.

c)Regionális politika és határon átnyúló tevékenységek. d) A közösségi vívmányok végrehajtásával kapcsolatos szakmai segítségnyújtás.

2.Tudományos kutatás is részesülhet támogatásban, amennyiben kapcsolódik egy vagy több kiemelt területhez.

7. cikk(Programozási keret) 1. A Norvég Alap támogatásainak hatékony felhasználása érdekében és a 6. cikk sérelme nélkül, a programozás

során figyelembe kell venni a jelen Megállapodás B. mellékletében foglalt beavatkozási területeket.

2.A B. melléklet az éves ülésen felülvizsgálat tárgyát képezi, az 5. cikkben foglaltaknak megfelelően.

8. cikk(Különös Támogatási Formák) 1. A 6. cikkben említett kiemelt területekkel összhangban, különös figyelemmel a 7. cikkben lévő programozási

keretben vázolt beavatkozási területekre, a Felek megállapodnak abban, hogy a 3. cikkben említett teljes összeg erejéig létrehozzák a C. mellékletben felsorolt Különös Támogatási Formákat.

2.A Felek Támogatási Megállapodásokat kötnek, amelyekben minden egyes támogatási kötelezettségvállalás feltételeit és körülményeit rögzítik.

3.A fent említett melléklet az 5. cikkben említett évi üléseken felülvizsgálat tárgyát képezi.

9. cikk

(Ellenőrzés és Információhoz történő hozzáférés) A Norvég Külügyminisztérium és a Norvég Számvevőszék és képviselői rendelkeznek azzal a joggal, hogy az általuk szükségesnek vélt esetekben szakmai vagy pénzügyi küldetést vagy vizsgálatot hajtsanak végre a projektek tervezését, végrehajtását, ellenőrzését, valamint az alapok felhasználását illetően. A Magyar Köztársaság Kormánya köteles minden szükséges segítséget, információt és dokumentációt rendelkezésre bocsátani.

10. cikk(Koordináció) A Magyar Köztársaság Kormánya és a FMI szorosan

koordinálja a Norvég Alap felhasználását az EGT Finanszírozási Mechanizmus felhasználásával együtt. A Finanszírozási Mechanizmusokra benyújtott összes projektnek összhangban kell állnia a Magyar Köztársaság nemzeti prioritásaival, valamint az Európai Unióval kötött vonatkozó egyezményekkel.

11. cikk

(Szabályozó elvek) 1. Jelen Megállapodás végrehajtását minden tekintetben a Norvég Alap „Szabályok és Eljárásrend” című dokumentuma, valamint annak jövőbeli módosításai szabályozzák 2. A Felek egyetértenek abban, hogy a legmagasabb fokú átláthatóságot és elszámolhatóságot biztosítják a Norvég Alap végrehajtása során, egyszersmind a jó kormányzás céljait és alapelveit, a fenntartható fejlődést és a nemek közötti esélyegyenlőséget.

12. cikk(Hatálybalépés) Jelen Megállapodás az aláírásának napján lép hatályba

Jelen Együttműködési Megállapodás két eredeti példányban, angol nyelven készült.

Kelt Budapesten, a kétezer-ötödik év június hó tizedik napján.

A Norvég Királyság A Magyar Köztársaság Kormánya részéről Kormánya részéről A. melléklet A NORVÉG FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUS VÉGREHAJTÁSÁNAK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGBAN A Nemzeti Kapcsolattartó A Nemzeti Fejlesztési Hivatalt felügyelő Európai Ügyekért Felelős Tárca Nélküli Miniszter a kedvezményezett állam nevében Nemzeti Kapcsolattartónak a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt jelölte ki. Az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok végrehajtására vonatkozóan külön kormányrendelet kerül kihirdetésre.

A Nemzeti Kapcsolattartó teljes egészében felelős a Norvég Finanszírozási Mechanizmus magyarországi működéséért, mely felelősség kiterjed az alapok felhasználására, a pénzügyi ellenőrzésre és az auditra, összhangban az Együttműködési Megállapodással és a Norvég Külügyminisztérium által meghatározott Eljárásrenddel, valamint azok Kiegészítéseiben foglaltakkal.

Nemzeti Kapcsolattartóként az NFH feladatai és kötelezettségei többek között az alábbiakra terjednek ki:

–projektjavaslatok pályázati kiíráson keresztül történő összegyűjtése, a támogatásra javasolt projektötletek véleményezése és azok továbbítása a Finanszírozási Mechanizmus Iroda részére

–a projektek szabályszerű végrehajtásának és menedzselésének biztosítása

–a szabálytalanságok kezelésének biztosítása, azok azonnali jelentése az FMI részére

–a Monitoring Bizottság elnöki feladatainak ellátása

–éves jelentések készítése a Norvég Finanszírozási Mechanizmusból finanszírozott projektek végrehajtásról és azok jóváhagyás céljából történő továbbítása a Monitoring Bizottság és a Finanszírozási Mechanizmus Iroda részére

–a rendelkezésre álló alapok hatékony, szabályszerű és átlátható felhasználásának biztosítása

–a Norvég Finanszírozási Mechanizmus működési szabályainak betartatása

–annak ellenőrzése, hogy a projektgazdák megfelelően elkötelezettek-e ahhoz, hogy az odaítélt projekteket sikeresen végrehajtsák

–teljes és hatékony ellenőrzési nyomvonal biztosítása valamennyi érintett intézményben

–információ és nyilvánosság biztosítása a rendelkezésre álló forrásokról, valamint a közvélemény tájékoztatásának biztosítása a Norvég Alapból finanszírozott és végrehajtott projektekről

–a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretein belül végrehajtott projektek Nemzeti Kapcsolattartó felelősségi köréhez kapcsolódó dokumentumainak megőrzése a projektek végrehajtását követő 10 évig.

A Nemzeti Kapcsolattartó további feladatait a Támogatási Megállapodások keretében lehet meghatározni.

Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység (CFCU) A Nemzeti Kapcsolattartó a következő feladatokat a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egységre delegálja:

–a Norvég Finanszírozási Mechanizmus forrásainak közbeszereztetése és leszerződése a projektgazdák részére

–a projektgazdák által benyújtott kifizetési kérelmek tartalmi és formai megfelelőségének ellenőrzése

–a projektgazdák/közreműködők részére történő to vábbításig kezeli azt a számlát, amelyre a NAO Iroda kifizetéseit átutalják

–a szabálytalanságok folyamatos nyilvántartása, és erről a Nemzeti Kapcsolattartó tájékoztatása

–saját hatáskörben eljár a szabálytalanságok kezelésében, összhangban a vonatkozó szabályozással

–háttér dokumentáció készítése az Éves Monitoring Jelentésekhez

–biztosítja, hogy a kifizetések a projektgazdák részére a lehető leggyorsabban és a meghatározott határidőn belül történjenek

–a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében megvalósuló projektek a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység felelősségi köréhez kapcsolódó dokumentációjának megőrzése a projektek lezárását követő 10 évig.

A Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység vezetője és a projektgazdák/közreműködők felelősségi körének elhatárolását írásos megállapodás szabályozza. A megállapodás tartalmazza továbbá a feladatok és kötelezettségek megosztását, valamint a CFCU és a projektgazdák közötti együttműködés módját és a követendő eljárásokat.

A Kifizető Hatóság A Kifizető Hatósági feladatokat a Norvég Finanszírozási Mechanizmus tekintetében a Pénzügyminisztérium, NAO Iroda látja el. A Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMI) a kifizetéseket a Pénzügyminisztérium, NAO Iroda erre a célra nyitott bankszámláira teljesíti. A Kifizető Hatóság feladatai a következők:

–kezeli a Mechanizmusokból kapott támogatások fogadására nyitott bankszámlákat;

–a CFCU hitelesítése alapján igazolja, hogy az egyes projektekhez szükséges nemzeti társfinanszírozás rendelkezésre áll;

–a CFCU hitelesítése alapján igazolja, hogy az egyes projektekhez szükséges nemzeti társfinanszírozás kifizetése megtörtént;

–az FMI számára igazolja a felmerült kiadásokat alátámasztó dokumentumok valódiságát és megbízhatóságát;

–az FMI-nak benyújtja az igazolt átutalási igényléseket, melyekhez csatolja a kifizetések előfeltételeinek teljesítését bizonyító szükséges dokumentumokat;

–a pénzügyi folyamatokról jelentést készít a Nemzeti Kapcsolattartó részére;

–teljesíti az átutalásokat a CFCU felé, és biztosítja, hogy a kifizetések a projektgazdák részére a lehető leggyorsabban és a meghatározott határidőn belül történjenek

–biztosítja a fel nem használt, vagy szabálytalanul kifizetett források visszafizetését a Finanszírozási Mechanizmusnak;

A Kifizető Hatóság tényfeltáró látogatások, és más eszközök révén igazolja, hogy a projektgazdák/közreműködők részéről érkező kifizetési követelések és az azokat alátámasztó dokumentumok felülvizsgálatához a CFCU által alkalmazott módszer és eljárás biztosítja, hogy a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által nyújtott támogatás felhasználása hatékony, korrekt módon, a megbízható pénzügyi irányítás elveinek megfelelően történik. Továbbá, a Kifizető Hatóság a felelős Nemzeti Kapcsolattartónak a pénzügyi lebonyolítás és ellenőrzés rendjének kialakításáért, végrehajtásáért és működtetéséért.

Pályáztatás A jelen Együttműködési Megállapodás aláírását köve tően a Nemzeti Fejlesztési Hivatal nyílt pályáztatást indít.

A pályázatok értékelésére a pályázati felhívásban előzetesen megjelentetett szempontrendszer alapján kerül sor.

A pályázati felhívás kiírását adott esetben meg kell ismételni.

A Projekt Döntőbizottság választja ki a Finanszírozási Mechanizmus Irodához benyújtandó, támogatásra javasolt projektek körét. A Projekt Döntőbizottságot a következő minisztériumok és intézmények képviselői alkotják:

–Nemzeti Fejlesztési Hivatal,

–Európai Ügyek Hivatala,

–Külügyminisztérium,

–Pénzügyminisztérium,

–Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (mint a Ma gyarországi EFTA Tanácsi Munkacsoport vezetője) A Nemzeti Kapcsolattartó az FMI-vel szoros együttmű ködésben kidolgozza a nem-kormányzati szervek, gazdasági és szociális partnerek, helyi önkormányzati és regionális képviselők Projekt Döntőbizottság munkájába való bevonása módszerét.

Közbeszerzés A CFCU projektosztálya felelős a közbeszerzési eljárá sok lefolytatásáért. Magyarországon a 2004. május 1-jétől hatályos, a Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény szabályozza az eljárásokat. A Norvég Finanszírozási Mechanizmushoz kapcsolódó valamennyi közbeszerzésre a közbeszerzési törvény az irányadó.

Monitoring Bizottság A Monitoring Bizottság támogatja a Nemzeti Kapcso lattartót a projektek menedzsmentjében. Feladatai és kötelezettségei a következők:

–az eljárásrend betartásának ellenőrzése,

–a projektek kiválasztásának áttekintése és azzal kap csolatos javaslatok megtétele,

–az átfogó előrehaladási és pénzügyi jelentések érté kelése, – ha szükséges, korrekciós intézkedések javasolása/elfogadása, – a Nemzeti Kapcsolattartó által készített Éves monitoring jelentés jóváhagyása.

A Monitoring Bizottság a következő tagokból áll:

–Nemzeti Fejlesztési Hivatal (elnök),

–NAO Iroda

–érintett minisztériumok, kormányzati testületek,

–szociális és gazdasági partnerek,

–területi és helyi önkormányzatok,

–NGO-k.

A Monitoring Bizottság tagjait a Nemzeti Kapcsolattar tó nevezi ki az érintett miniszterek vagy intézményi vezető javaslatára.

A Finanszírozási Mechanizmus Iroda, valamint ha szükséges, az egyéb intézmények és szervezetek képviselői megfigyelőként vesznek részt a Bizottság ülésein.

Audit A magyar jogalkotás a Kormányzati Ellenőrzési Hiva talt (KEHI) jelöli ki a Norvég Finanszírozási Mechanizmusból támogatott projektek folyamatos, valamint helyszíni ellenőrzésére. A KEHI kockázatelemzés alapján folyamatosan biztosítja a projektek megfelelő mértékű ellenőrzöttségét.

A KEHI tevékenységének a célja, hogy biztosítsa az elvégzett lépések jogszerűségét, pontosságát, gazdaságosságát és hatékonyságát. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal független a Nemzeti Kapcsolattartótól és a CFCU-tól.

A KEHI ellenőrzése elkülönül az Állami Számvevőszék auditjától, mely testület önálló ellenőrzési joggal rendelkezik.

A Nemzeti Kapcsolattartó feladata, hogy a Szabályok és Eljárásrend 6.2 cikkének értelmében a Finanszírozási Mechanizmus Iroda részére megküldje a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Állami Számvevőszék, illetve egyéb szervezet által a projektekről, illetve a Norvég Finanszírozási Mechanizmushoz kapcsolódó egyéb tevékenységekről készült jelentéseket.

A magyarországi végrehajtási rendszer ábrája 6866 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Finanszírozási Mechanizmus Iroda Nemzeti kapcsolattartó (Nemzeti Fejlesztési Hivatal) Projekt Döntőbizottság Monitoring Bizottság Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység (CFCU) Projektgazdák/ Közreműködők Közbeszerzés Pénzügyi teljesítés Végrehajtás nyomonkövetés Jelentés a végrehajtásról Projektek benyújtása Kifizető Hatóság (Pénzügyminisztérium, NAO Iroda) Jóváhagyott kifizetési kérelmek benyújtása Pénzügyi végrehajtás ellenőrzése B. melléklet A NORVÉG FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUSRÓL SZÓLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 7. CIKKÉBEN EMLÍTETT PROGRAMOZÁSI KERET Az Együttműködési Megállapodás 6. cikkében említett kiemelt területek általános keretein belül különös hangsúlyt kapnak az alábbiakban felsorolt célterületek. A Norvég Finanszírozási Mechanizmus célja a Magyarország és Norvégia közötti kétoldalú kapcsolatok erősítése.

A Norvég Alap kiemelt- és célterületei Kiemelt terület Célterületek 1 Környezetvédelem – NGO-k (non-govermental organisations = nem-kormányzati szervek) bevonásának elősegítése a környezetvédelem területén (lásd még C. melléklet)

–Környezettudatos nevelés (lásd még C. melléklet)

–Megújuló / alternatív energiaforrások használatának támogatása (pl. geotermikus- és vízenergia)

–Zajcsökkentés / zajvédelem

–Szennyezést nem okozó, ún. tiszta technológiák bevezetésének elősegítése 2 Fenntartható fejlődés – Organikus mezőgazdaság fejlesztése, hazai növény- és állatfajták termesztése, ill. tenyésztése

–Innovációs centrumok létrehozása és azok további fejlesztése

–A fenntartható gazdasági fejlődés elősegítése 3 Az Európai örökség megőrzése – Történelmi jelentőségű helyszínek és épületek hasznosítási tervek alapján történő felújítása

–A kulturális világörökség megőrzése

–Múzeumok felújítása, gyűjtemények létesítése az Európai örökség bemutatására 4 Humánerőforrás fejlesztés és oktatás – Felnőttképzés, szakképzés, élethosszig tartó tanulás

–A felsőoktatás és a magánszektor közötti együttműködés erősítése, a magánszektor igényeinek megfelelő munkaerő képzése

–Ösztöndíj programok, beleértve az EGT országok nyelvének, valamint a magyar nyelv tanulásának elősegítését (lásd még C. melléklet)

–Általános iskolák akadálymentesítése, napközi otthonos foglalkozások szervezése (lásd még C. melléklet)

–A helyi, regionális, valamint központi hatóságok / önkormányzatok kompetenciájának és adminisztratív kapacitásának növelése beleértve információ technológiai eszközök használatát is (lásd még a Regionális fejlesztés és határon átnyúló együttműködés című kiemelt területet) 5 Egészségügy (lásd még C. melléklet)

–Betegség megelőző és egészségfejlesztő tevékenységek ösztönzése

–Mentál-higiéniai gondozás javítása

–Szenvedélybetegségek elleni küzdelem

–AIDS elleni küzdelem, HIV-fertőzött betegek gyógyításának elősegítése

–Egészségüggyel foglalkozó NGO-k kapacitásának fejlesztése 6 Gyermek és ifjúság (lásd még C. melléklet)

–Halmozottan hátrányos helyzetű – beleértve roma – fiatalok, és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja

–Integrált helyi ifjúsági információs és tanácsadó központok hálózatának fejlesztése, bővítése

–Az állami gondozottak életkörülményeinek javítása és társadalomba való integrálásuk elősegítése Kiemelt terület Célterületek 7 Regionális fejlesztés és határon átnyúló együttműködés

–Tömegközlekedés fejlesztése az európai kulturális örökség megőrzésével, illetve a környezetvédelemmel összhangban

–A demokrácia, partnerség és decentralizáció elvének biztosítása az EU külső határainál

–A regionális fejlesztés különböző szintjeinek kompetencia növelése (mikro-régiók, önkormányzatok) (lásd még a Humánerőforrás fejlesztés és oktatás című kiemelt területet) 8 Bel- és igazságügyi együttműködés – A szervezett bűnözés – beleértve az embercsempészetet és emberkereskedelmet – elleni harc támogatása

–A magyar és norvég rendőri szervek együttműködésének elősegítése

–A schengeni vívmányok gyakorlati alkalmazása 9 Tudományos kutatás – K+F – közös kutatási tevékenység (lásd még C. melléklet)

–Az előző kiemelt területekhez kapcsolódó kutatás C. melléklet AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 8. CIKKÉBEN EMLÍTETT KÜLÖNÖS TÁMOGATÁSI FORMÁK A Szabályok és Eljárásrend 2.2.3 cikkének értelmében Különös Támogatási Formák (block grants, seed money) alakíthatóak ki az egyes projektek és programok mellett. Elsőként a támogatások következő különös formáit dolgozzák ki végső jóváhagyás céljából a Szabályok és Eljárásrendben foglalt pályáztatási eljárásnak megfelelően:

1.Pályázati alapok (Block grants) Célterület Alkalmas pályázók köre 1 NGO-k bevonásának elősegítése a környezetvédelem területén – NGO-k

–Non-profit szervezetek 2 Környezettudatos nevelés – NGO-k

–Oktató és képző intézmények

–A hagyományos oktatási rendszeren belüli iskolák (általános és középiskolák, valamint felsőoktatási intézmények) 3 Ösztöndíj- és mobilitási programok – Magánszemélyek, pl. diákok, oktatók, kutatók 4 Egészségügy és megelőzés – NGO-k

–Egészségügyi intézmények, beleértve a kórházakat is 5 Diszkrimináció elleni küzdelem, jogvédelem – NGO-k

–Helyi kisebbségi önkormányzatok 6 Gyermekgondozás – NGO-k

–Óvodák, általános iskolák, illetve fenntartó intézményeik

–Állami nevelő intézetek 7 A középületek akadálymentesítésének elősegítése – A hagyományos oktatási rendszeren belüli iskolák (általános és középiskolák, valamint felsőoktatási intézmények) közintézmények, helyi, regionális, valamint központi önkormányzatok / hatóságok, egészségügyi intézmények, állami közlekedési vállalatok 8 K+F – Kutatóintézetek

–Egyetemek

–Magánszemélyek Létrejön továbbá egy „seed money” elnevezésű támogatási forma a pályázók által benyújtandó pályázati anyag elkészítésének elősegítése érdekében, valamint egy alap a Finanszírozási Mechanizmusok megfelelő kezelése és végrehajtása érdekében.”

(2)Az „EGT Finanszírozási Mechanizmus 2004–2009 közötti végrehajtásáról” szóló együttműködési megállapodás hiteles szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

a)Az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2004–2009 közötti végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás hiteles angol nyelvű szövege:

b)Az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2004–2009. közötti végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás hivatalos magyar nyelvű fordítása: „EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ EGT FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUS 2004–2009 KÖZÖTTI VÉGREHAJTÁSÁRÓL Az Izlandi Köztársaság Kormánya, a Liechtensteini Nagyhercegség Kormánya és a Norvég Királyság Kormánya, a továbbiakban az „EFTA Tagállamok” egyrészről, a Magyar Köztársaság kormánya, a továbbiakban a „Kedvezményezett Állam” másrészről, a továbbiakban együttesen a „Felek”, mivel a 2003. október 14-én kelt, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Gazdasági Térségben történő részvételéről szóló megállapodás (a továbbiakban az „EGT Kibővítési Megállapodás”) 2004. május 1. óta alkalmazandó; mivel az EGT Megállapodásba az EGT Kibővítési Megállapodás által beillesztett 38a Jegyzőkönyv egy olyan pénzügyi eszközt hoz létre, melyen keresztül az EFTA Tagországok hozzájárulnak az Európai Gazdasági Térségen belüli gazdasági és társadalmi különbségek csökkentéséhez (a továbbiakban „EGT Finanszírozási Mechanizmus”); mivel az EFTA Tagországok Állandó Bizottságának 2004. június 3-án kelt 4/2004/SC számú döntése létrehozott egy Pénzügyi Eszköz Bizottságot az EGT Finanszírozási Mechanizmus (2004–2009) irányítására; mivel az EGT Kibővítési Megállapodás és az EGT Finanszírozási Mechanizmus erősíteni fogja az EFTA Tagországok és a Magyar Köztársaság közötti kapcsolatokat népeik kölcsönös hasznára; mivel az EFTA Tagországok és a Magyar Köztársaság közötti fokozott együttműködés hozzá fog járulni egy jó kormányzáson, demokratikus intézményeken, jogbiztonságon, az emberi jogok tiszteletén és a fenntartható fejlődésen alapuló stabil, békés és virágzó Európa biztosításához; mivel a Felek megállapodnak abban, hogy az EGT Finanszírozási Mechanizmus hatékony működtetése érdekében létrehozzák az együttműködés kereteit; úgy határoztak, hogy a következő Együttműködési Megállapodást (a továbbiakban „Megállapodás”) kötik:

1. cikk(Célok) A 38a Jegyzőkönyv 1. cikkének értelmében az EFTA

Tagországok létrehozták az EGT Finanszírozási Mechanizmust annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az Európai Gazdasági Térségen belüli gazdasági és társadalmi különbségek csökkentéséhez. Ennek megfelelően, a jelen Megállapodást aláíró Felek olyan projektek kiválasztásra és támogatásra törekednek, amelyek hozzájárulnak e cél eléréséhez.

2. cikk

(Jogi Keret) Jelen Megállapodás, mely az EFTA Tagországok Kormányai és a Magyar Köztársaság Kormánya között jött létre, az alábbi – az EGT Finanszírozási Mechanizmus jogi kereteit képező – okmányokban található feltételek hatálya alá tartozik és azokkal összefüggésben értelmezendő:

–az EGT Megállapodás 38a számú Jegyzőkönyve (a továbbiakban „38a sz. Jegyzőkönyv”), mely az EGT Finanszírozási Mechanizmust létrehozza,

–az EGT Finanszírozási Mechanizmus végrehajtásáról szóló Szabályok és Eljárásrend (a továbbiakban „Szabályok és Eljárásrend”) és annak módosításai. Az EFTA Tagországok a „Szabályok és Eljárásrend”-et a 38a sz.

Jegyzőkönyv 8. cikke értelmében alkalmazzák,

–az egyes projektekre vonatkozóan a Finanszírozási Mechanizmus Bizottság és a Kedvezményezett Állam által kötött Támogatási Megállapodások.

3. cikk(Pénzügyi Keret) 1. A 38a sz. Jegyzőkönyv 2. cikkének értelmében, az

EFTA Tagállamok kötelezettséget vállalnak arra, hogy 600 millió euró hozzájárulást biztosítanak az EGT Finanszírozási Mechanizmushoz, évenként 120 millió eurós részletekben a 2004. május 1-jétől 2009. április 30-ig tartó időszakban.

2.A 38a sz. Jegyzőkönyv 5. cikkének értelmében, mindösszesen 60,78 millió euró a Magyar Köztársaság rendelkezésére bocsátandó az 1. bekezdésben említett időszak során.

3.A 38a sz. Jegyzőkönyv 8. cikkének értelmében, az EGT Finanszírozási Mechanizmushoz kapcsolódó menedzsment költségek a fent említett összegekből fedezendők. Ezzel kapcsolatosan további rendelkezések a Szabályok és Eljárásrend című dokumentumban találhatók.

4.A 38a sz. Jegyzőkönyv 6. cikke értelmében, a kötelezettségvállalásokkal nem lekötött pénzeszközöknek a kedvezményezett államok kiemelt jelentőségű projektjeire való átcsoportosítása érdekében ezt az elosztást 2006 novemberében, majd 2008 novemberében újra felül kell vizsgálni.

4. cikk(Feladatok és kötelezettségek) 1. Az EFTA tagállamok kormányai biztosítják a forrást

a Magyar Köztársaság Kormánya által javasolt támogatható projektekre, amelyekről a Finanszírozási Mechanizmus keretében születik megállapodás és jelen Szándéknyilatkozat 6. cikkében felsorolt támogatási területekhez kapcsolódnak.

2.A kedvezményezett ország biztosítja az EGT Finanszírozási Mechanizmus támogatásaiból részesülő projektek társfinanszírozását.

3.Az EGT Finanszírozási Mechanizmus Tanács feladata az EGT Finanszírozási Mechanizmus menedzselése és a támogatásról szóló döntések meghozatala.

4.A Tanácsot feladatai ellátásában a Finanszírozási Mechanizmus Iroda (a továbbiakban FMI) támogatja. Az FMI felelős az EGT Finanszírozási Mechanizmus napi szintű feladatainak ellátásáért és a kedvezményezett országokkal történő kapcsolattartásért.

5.A Magyar Köztársaság Kormánya meghatalmazza és megbízza a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt, hogy ellássa a Nemzeti Kapcsolattartó feladatait. A Nemzeti Kapcsolattartó általánosan felelős a kedvezményezett államban az EGT Finanszírozási Mechanizmus tevékenységeinek menedzsmentjéért, amely magában foglalja a pénzügyi ellenőrzést és auditálást, valamint a kapcsolattartással járó feladatokat. Az EGT Finanszírozási Mechanizmus végrehajtásának szervezeti felépítését az A. melléklet tartalmazza.

6.A Nemzeti Fejlesztési Hivatal felelős a projektek azonosításáért, azok tervezéséért, végrehajtásáért és monitoringjáért, valamint az EGT Finanszírozási Mechanizmus támogatásainak a Szabályok és Eljárásrend című dokumentumban lefektetett elvek alapján történő felhasználásáért. A nemzeti kapcsolattartó beszámol feladatai ellátásáról az FMI-nek. A nemzeti kapcsolattartó haladéktalanul értesíti az FMI-t a tudomására jutott szabálytalanságokról.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) független ellenőrző tevékenységet folytat. A KEHI ellenőrzése elkülönül az Állami Számvevőszék auditjától, mely testület önálló ellenőrzési joggal rendelkezik.

7.Általános szabályként a projekt javaslatok összegyűjtése nyílt pályáztatás útján történik.

5. cikk(Éves ülés és beszámolás) 1. Az EGT Finanszírozási Mechanizmus hatékony végrehajtása érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy

évente ülést szerveznek, amelyen részt vesz a Finanszírozási Mechanizmus Tanács és a Nemzeti Kapcsolattartó. A Nemzeti Kapcsolattartó az ülésre éves beszámolót készít, amely egyebek mellett az alábbiakat tartalmazza:

–Az EGT Finanszírozási Mechanizmus általános célkitűzése elérése érdekében tett lépések,

–A projektazonosítás előrehaladása a kedvezményezett államban, – Beszámoló a végrehajtás alatt álló projektekről a felállított kritériumok tükrében,

–A szerződéskötésekre és lehívásokra vonatkozó pénzügyi előrehaladási jelentés,

–A következő évre vonatkozó beavatkozási területek és intézkedések.

2.Az ülést a Nemzeti Fejlesztési Hivatal szervezi az FMI bevonásával. Lehetőség van arra, hogy az Európai Közösségek Bizottsága az ülésen megfigyelőként részt vegyen.

3.Az ülésről a Nemzeti Fejlesztési Hivatal készít jegyzőkönyvet.

4.Az első ülést jelen Megállapodás hatálybalépését követő 1 éven belül kell megtartani.

6. cikk(Kiemelt területek) 1. A 38a sz. Jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban a

következő kiemelt területeken folytatott projektek részesülhetnek támogatásban:

a)Környezetvédelem, emberi környezet védelme, többek között a környezetszennyezés csökkentésén és a megújuló erőforrások támogatásán keresztül.

b)A fenntartható fejlődés támogatása az erőforrás-felhasználás és -menedzsment hatékonyságának növelésén keresztül.

c)Az európai kulturális örökség védelme, tömegközlekedés és városfejlesztés.

d)Humánerőforrás-fejlesztés többek között oktatás és képzés, a helyi önkormányzatok adminisztratív, illetve közszolgálati kapacitásainak és intézményeinek erősítése, valamint az azokat erősítő demokratikus folyamatok támogatása révén.

e)Egészség- és gyermekgondozás. 2. Tudományos kutatás is részesülhet támogatásban, amennyiben kapcsolódik egy vagy több kiemelt területhez.

7. cikk(Programozási keret) 1. Az EGT Finanszírozási Mechanizmus támogatásainak hatékony felhasználása érdekében és a 6. cikk sérelme

nélkül, a programozás során figyelembe kell venni a jelen Megállapodás B. mellékletében foglalt beavatkozási területeket.

2.A B. melléklet az éves ülésen felülvizsgálat tárgyát képezi, az 5. cikkben foglaltaknak megfelelően.

8. cikk(Különös Támogatási Formák) 1. A 6. cikkben említett kiemelt területekkel összhangban, különös figyelemmel a 7. cikkben lévő Programozási

Keretben vázolt beavatkozási területekre, a Felek megállapodnak abban, hogy a 3. cikkben említett teljes összeg erejéig létrehozzák az C. mellékletben felsorolt Különös Támogatási Formákat.

2.A Felek Támogatási Megállapodásokat kötnek, melyben minden egyes támogatási kötelezettségvállalás feltételeit és körülményeit rögzítik.

3.Ez a melléklet az 5. cikkben említett évi üléseken felülvizsgálat tárgyát képezi.

9. cikk(Ellenőrzés és információhoz történő hozzáférés) Az EGT Finanszírozási Mechanizmus Bizottság, az

EFTA Könyvvizsgáló Bizottság és képviselői rendelkeznek azzal a joggal, hogy az általuk szükségesnek vélt ese tekben szakmai vagy pénzügyi küldetést vagy vizsgálatot hajtsanak végre a projektek tervezését, végrehajtását, ellenőrzését, valamint az alapok felhasználását illetően. A Magyar Köztársaság Kormánya köteles minden szükséges segítséget, információt és dokumentációt rendelkezésre bocsátani.

10. cikk(Koordináció) A Magyar Köztársaság Kormánya és a FMI szorosan

koordinálja az EGT Finanszírozási Mechanizmus felhasználását a Norvég Alap felhasználásával együtt. A Finanszírozási Mechanizmusokra benyújtott összes projektnek összhangban kell állnia a Magyar Köztársaság nemzeti prioritásaival, valamint az Európai Unióval kötött vonatkozó egyezményekkel.

11. cikk(Szabályozó elvek) 1. Jelen Megállapodás végrehajtását minden tekintetben az EGT Finanszírozási Mechanizmus „Szabályok és

Eljárásrend” című dokumentuma, valamint annak jövőbeli módosításai szabályozzák.

2.A Felek egyetértenek abban, hogy a legmagasabb fokú átláthatóságot és elszámolhatóságot biztosítják az EGT Finanszírozási Mechanizmus végrehajtása során, egyszersmind a jó kormányzás céljait és alapelveit, a fenntartható fejlődést és a nemek közötti esélyegyenlőséget.

12. cikk(Hatálybalépés) Jelen Megállapodás az utolsó aláírás napját követő

napon lép hatályba.

Jelen Együttműködési Megállapodás négy eredeti példányban, angol nyelven készült.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-ötödik év július hó hetedik napján.

Az Izlandi Köztársaság Kormánya részéről, A Liechtensteini Nagyhercegség Kormánya részéről, A Norvég Királyság Kormánya részéről, A Magyar Köztársaság Kormánya részéről.

A. melléklet AZ EGT FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUS VÉGREHAJTÁSÁNAK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGBAN A Nemzeti Kapcsolattartó A Nemzeti Fejlesztési Hivatalt felügyelő Európai Ügyekért Felelős Tárca Nélküli Miniszter a kedvezményezett állam nevében Nemzeti Kapcsolattartónak a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt jelölte ki. Az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok végrehajtására vonatkozóan külön kormányrendelet kerül kihirdetésre.

A Nemzeti Kapcsolattartó teljes egészében felelős az EGT Finanszírozási Mechanizmus magyarországi működéséért, mely felelősség kiterjed az alapok felhasználására, a pénzügyi ellenőrzésre és az auditra, összhangban az Együttműködési Megállapodással és az EGT Finanszírozási Mechanizmus Bizottság által meghatározott Eljárásrenddel, valamint azok Kiegészítéseiben foglaltakkal.

Nemzeti Kapcsolattartóként az NFH feladatai és kötelezettségei többek között az alábbiakra terjednek ki:

–a projektek szabályszerű végrehajtásának és menedzselésének biztosítása

–a szabálytalanságok kezelésének biztosítása, azok azonnali jelentése az FMI részére

–a Monitoring Bizottság elnöki feladatainak ellátása

–éves jelentések készítése az EGT Finanszírozási Mechanizmusból finanszírozott projektek végrehajtásról és azok jóváhagyás céljából történő továbbítása a Monitoring Bizottság és a Finanszírozási Mechanizmus Iroda részére

–a rendelkezésre álló alapok hatékony, szabályszerű és átlátható felhasználásának biztosítása

–az EGT Finanszírozási Mechanizmus működési szabályainak betartatása

–annak ellenőrzése, hogy a projektgazdák megfelelően elkötelezettek-e ahhoz, hogy az odaítélt projekteket sikeresen végrehajtsák

–teljes és hatékony ellenőrzési nyomvonal biztosítása valamennyi érintett intézményben

–információ és nyilvánosság biztosítása a rendelkezésre álló forrásokról, valamint a közvélemény tájékoztatásának biztosítása az EGT Finanszírozási Mechanizmusból finanszírozott és végrehajtott projektekről

–az EGT Finanszírozási Mechanizmus keretein belül végrehajtott projektek Nemzeti Kapcsolattartó felelősségi köréhez kapcsolódó dokumentumainak megőrzése a projektek végrehajtását követő 10 évig.

A Nemzeti Kapcsolattartó további feladatait a Támogatási Megállapodások keretében lehet meghatározni.

Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység (CFCU) A Nemzeti Kapcsolattartó a következő feladatokat a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egységre delegálja:

–az EGT Finanszírozási Mechanizmus forrásainak közbeszereztetése és leszerződése a projektgazdák részére

–a projektgazdák által benyújtott kifizetési kérelmek tartalmi és formai megfelelőségének ellenőrzése

–a projektgazdák/közreműködők részére történő továbbításig kezeli azt a számlát, amelyre a NAO Iroda kifizetéseit átutalják

–a szabálytalanságok folyamatos nyilvántartása, és erről a Nemzeti Kapcsolattartó tájékoztatása

–saját hatáskörben eljár a szabálytalanságok kezelésében, összhangban a vonatkozó szabályozással

–háttér dokumentáció készítése az Éves Monitoring Jelentésekhez

–biztosítja, hogy a kifizetések a projektgazdák részére a lehető leggyorsabban és a meghatározott határidőn belül történjenek

–az EGT Finanszírozási Mechanizmus keretében megvalósuló projektek a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység felelősségi köréhez kapcsolódó dokumentációjának megőrzése a projektek lezárását követő 10 évig.

A Kifizető Hatóság A Kifizető Hatósági feladatokat az EGT Finanszírozási Mechanizmus tekintetében a Pénzügyminisztérium, NAO Iroda látja el. A Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMI) a kifizetéseket a Pénzügyminisztérium, NAO Iroda erre a célra nyitott bankszámláira teljesíti. A Kifizető Hatóság feladatai a következők:

–kezeli a Mechanizmusokból kapott támogatások fogadására nyitott bankszámlákat;

–a CFCU hitelesítése alapján igazolja, hogy az egyes projektekhez szükséges nemzeti társfinanszírozás rendelkezésre áll;

–a CFCU hitelesítése alapján igazolja, hogy az egyes projektekhez szükséges nemzeti társfinanszírozás kifizetése megtörtént;

–az FMI számára igazolja a felmerült kiadásokat alátámasztó dokumentumok valódiságát és megbízhatóságát;

–az FMI-nak benyújtja az igazolt átutalási igényléseket, melyekhez csatolja a kifizetések előfeltételeinek teljesítését bizonyító szükséges dokumentumokat;

–a pénzügyi folyamatokról jelentést készít a Nemzeti Kapcsolattartó részére;

–teljesíti az átutalásokat a CFCU felé, és biztosítja, hogy a kifizetések a projektgazdák részére a lehető leggyorsabban és a meghatározott határidőn belül történjenek;

–biztosítja a fel nem használt, vagy szabálytalanul kifizetett források visszafizetését a Finanszírozási Mechanizmusnak;

A Kifizető Hatóság tényfeltáró látogatások, és más eszközök révén igazolja, hogy a projektgazdák/közreműködők részéről érkező kifizetési követelések és az azokat alátámasztó dokumentumok felülvizsgálatához a CFCU által alkalmazott módszer és eljárás biztosítja, hogy az EGT Finanszírozási Mechanizmus által nyújtott támogatás felhasználása hatékony, korrekt módon, a megbízható pénzügyi irányítás elveinek megfelelően történik. Továbbá, a Kifizető Hatóság felelős a Nemzeti Kapcsolattartónak a pénzügyi lebonyolítás és ellenőrzés rendjének kialakításáért, végrehajtásáért és működtetéséért.

Pályáztatás A jelen Együttműködési Megállapodás aláírását követően a Nemzeti Fejlesztési Hivatal nyílt pályáztatást indít.

A pályázatok értékelésére a pályázati felhívásban előzetesen megjelentetett szempontrendszer alapján kerül sor.

A pályázati felhívás kiírását adott esetben meg kell ismételni.

–Nemzeti Fejlesztési Hivatal,

–Európai Ügyek Hivatala,

–Külügyminisztérium,

–Pénzügyminisztérium,

–Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (mint a ma gyarországi EFTA Tanácsi Munkacsoport vezetője).

A Nemzeti Kapcsolattartó az FMI-vel szoros együttmű ködésben kidolgozza a nem-kormányzati szervek, gazdasági és szociális partnerek, helyi önkormányzati és regionális képviselők Projekt Döntőbizottság munkájába való bevonása módszerét.

Közbeszerzés A CFCU projektosztálya felelős a közbeszerzési eljárások lefolytatásáért. Magyarországon a 2004. május 1-jétől hatályos, a Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény szabályozza az eljárásokat. Az EGT Finanszírozási Mechanizmushoz kapcsolódó valamennyi közbeszerzésre a közbeszerzési törvény az irányadó.

Monitoring Bizottság A Monitoring Bizottság támogatja a Nemzeti Kapcsolattartót a projektek menedzsmentjében. Feladatai és kötelezettségei a következők:

–az eljárásrend betartásának ellenőrzése,

–a projektek kiválasztásának áttekintése és azzal kap csolatos javaslatok megtétele,

–az átfogó előrehaladási és pénzügyi jelentések érté kelése,

–ha szükséges, korrekciós intézkedések javasolása/el fogadása,

–a Nemzeti Kapcsolattartó által készített Éves moni toring jelentés jóváhagyása.

A Monitoring Bizottság a következő tagokból áll:

–Nemzeti Fejlesztési Hivatal (elnök),

–NAO Iroda,

–érintett minisztériumok, kormányzati testületek,

–szociális és gazdasági partnerek,

–területi és helyi önkormányzatok,

–NGO-k.

A Monitoring Bizottság tagjait a Nemzeti Kapcsolattar tó nevezi ki az érintett Miniszterek vagy intézményi vezető javaslatára.

A Finanszírozási Mechanizmus Iroda, valamint ha szükséges, az egyéb intézmények és szervezetek képviselői megfigyelőként vesznek részt a Bizottság ülésein.

Audit A magyar jogalkotás a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (KEHI) jelöli ki az EGT Finanszírozási Mechanizmusból támogatott projektek folyamatos, valamint helyszíni ellenőrzésére. A KEHI kockázatelemzés alapján folyamatosan biztosítja a projektek megfelelő mértékű ellenőrzöttségét.

A KEHI ellenőrzése elkülönül az Állami Számvevőszék auditjától, mely testület önálló ellenőrzési joggal rendelkezik.

A Nemzeti Kapcsolattartó feladata, hogy a Szabályok és Eljárásrend 6.2 cikkének értelmében a Finanszírozási Mechanizmus Iroda részére megküldje a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Állami Számvevőszék, illetve egyéb szervezet által a projektekről, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmushoz kapcsolódó egyéb tevékenységekről készült jelentéseket.

Ö Z L Ö N Y 2005/128.szám A magyarországi végrehajtási rendszer ábrája Finanszírozási Mechanizmus Iroda Nemzeti kapcsolattartó (Nemzeti Fejlesztési Hivatal) Projekt Döntőbizottság Monitoring Bizottság Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység (CFCU) Projektgazdák/ Közreműködők Közbeszerzés Pénzügyi teljesítés Végrehajtás nyomonkövetés Jelentés a végrehajtásról Projektek benyújtása Kifizető Hatóság (Pénzügyminisztérium, NAO Iroda) Jóváhagyott kifizetési kérelmek benyújtása Pénzügyi végrehajtás ellenőrzése B. melléklet AZ EGT FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUSRÓL SZÓLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 7. CIKKÉBEN EMLÍTETT PROGRAMOZÁSI KERET Az Együttműködési Megállapodás 6. cikkében említett kiemelt területek általános keretein belül különös hangsúlyt kapnak az alábbiakban felsorolt célterületek.

Az EGT Finanszírozási Mechanizmus kiemelt- és célterületei Kiemelt terület Célterületek 1 Környezetvédelem NGO-k (non-govermental organisations = nem-kormányzati szervek) bevonásának elősegítése a környezetvédelem területén (l. még C. melléklet) Környezettudatos nevelés (l. még C. melléklet) Megújuló / alternatív energiaforrások használatának támogatása (pl. geotermikus- és vízenergia) Zajcsökkentés / zajvédelem Szennyezést nem okozó, ún. tiszta technológiák bevezetésének elősegítése 2 Fenntartható fejlődés Organikus mezőgazdaság fejlesztése, hazai növény- és állatfajták termesztése, ill. tenyésztése Innovációs centrumok létrehozása és azok további fejlesztése A fenntartható gazdasági fejlődés elősegítése 3 Az Európai örökség megőrzése Történelmi jelentőségű helyszínek és épületek hasznosítási tervek alapján történő felújítása A kulturális világörökség megőrzése Múzeumok felújítása, gyűjtemények létesítése az Európai örökség bemutatására Tömegközlekedés fejlesztése az európai kulturális örökség megőrzésével, illetve a környezetvédelemmel összhangban 4 Humánerőforrás fejlesztés és oktatás Felnőttképzés, szakképzés, élethosszig tartó tanulás A felsőoktatás és a magánszektor közötti együttműködés erősítése, a magánszektor igényeinek megfelelő munkaerő képzése Ösztöndíj programok (l. még C. melléklet) Általános iskolák akadálymentesítése, napközi otthonos foglalkozások szervezése (l. még C. melléklet) A helyi, regionális, valamint központi hatóságok / önkormányzatok kompetenciájának és adminisztratív kapacitásának növelése beleértve információ technológiai eszközök használatát is 5 Egészségügy (l. még C. melléklet) Betegség megelőző és egészségfejlesztő tevékenységek ösztönzése Mentálhigéniai gondozás javítása Szenvedélybetegségek elleni küzdelem AIDS elleni küzdelem, HIV-fertőzött betegek gyógyításának elősegítése Egészségüggyel foglalkozó NGO-k kapacitásának fejlesztése 6 Gyermek és ifjúság (l. még C. melléklet) Halmozottan hátrányos helyzetű – beleértve roma – fiatalok, és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja Integrált helyi ifjúsági információs és tanácsadó központok hálózatának fejlesztése, bővítése Az állami gondozottak életkörülményeinek javítása és társadalomba való integrálásuk elősegítése 7 Tudományos kutatás K+F – közös kutatási tevékenység (l. még C. melléklet) Az előző kiemelt területekhez kapcsolódó kutatás C. melléklet AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 8. CIKKÉBEN EMLÍTETT KÜLÖNÖS TÁMOGATÁSI FORMÁK A Szabályok és Eljárásrend 2.2.3 cikkének értelmében Különös Támogatási Formák (block grants, seed money) alakíthatóak ki az egyes projektek és programok mellett. Elsőként a támogatások következő különös formáit dolgozzák ki

végső jóváhagyás céljából a Szabályok és Eljárásrendben foglalt pályáztatási eljárásnak megfelelően:

1.Pályázati alapok (Block grants) Célterület Alkalmas pályázók köre 1 NGO-k bevonásának elősegítése a környezetvédelem területén NGO-k, Nonprofit szervezetek 2 Környezettudatos nevelés NGO-k, Oktató és képző intézmények A hagyományos oktatási rendszeren belüli iskolák (általános és középiskolák, valamint felsőoktatási intézmények) 3 Ösztöndíj- és mobilitási programok Magánszemélyek, pl. diákok, oktatók, kutatók 4 Egészségügy és megelőzés NGO-k, Egészségügyi intézmények, beleértve a kórházakat is 5 Diszkrimináció elleni küzdelem, jogvédelem NGO-k, Helyi kisebbségi önkormányzatok 6 Gyermekgondozás NGO-k, Óvodák, általános iskolák, illetve fenntartó intézményeik Állami nevelő intézetek 7 A középületek akadálymentesítésének elősegítése A hagyományos oktatási rendszeren belüli iskolák (általános és középiskolák, valamint felsőoktatási intézmények) közintézmények, helyi, regionális, valamint központi önkormányzatok / hatóságok, egészségügyi intézmények, állami közlekedési vállalatok 8 K+F Kutatóintézetek Egyetemek Magánszemélyek 2. Seed money Létrejön továbbá egy „seed money” elnevezésű támogatási forma a pályázók által benyújtandó pályázati anyag elkészítésének elősegítése érdekében, valamint egy alap a Finanszírozási Mechanizmusok megfelelő kezelése és végrehajtása érdekében.”

4. §(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba

(2)E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter gondoskodik.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.