5/2013. (VI. 25.) OBH utasítása a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal gazdálkodásáról szóló szabályzatról.

5/2013. (VI. 25.) OBH utasítása a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal gazdálkodásáról szóló szabályzatról. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76.  § (1)  bekezdésének b)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, utalással a 76. § (3) bekezdésére – figyelemmel az Országos Bírói Tanács és a Kúria elnökének véleményére, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, az  államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, a  költségvetési szervek belső kontroll rendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet rendelkezéseire – a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal gazdálkodással összefüggő feladatainak tárgyában az érdekképviseleti szervekkel egyeztetve a következő szabályzatot alkotom: I. A szabályzat célja 1. § E szabályzat célja, hogy az igazságszolgáltatás mint közfeladat maradéktalan ellátása érdekében biztosítsa a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 16.  §-ában felsorolt bíróságok, továbbá az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) átlátható működési feltételeit, a hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáit, megteremtve ezáltal a  szabályzatban rögzített, az  állami vagyonnal való gazdálkodás és a  juttatások egységes szempontrendszer szerinti, a  bírósági fejezetben szolgálatot teljesítő bírák és igazságügyi alkalmazottak számára is előrelátható, kiszámítható rendszerét, mely maradéktalan érvényesülése az  önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek jogainak tiszteletben tartásával valósulhat meg. A szabályzat hatálya 2. § (1) A  szabályzat személyi hatálya a  Bszi. 16.  §-ában felsorolt bíróságokra, az  ott működő bírákra, igazságügyi és közalkalmazottakra, az  OBH-ra, az  OBH-ba beosztott bírákra és igazságügyi alkalmazottakra, az  Országos Bírói Tanácsra (a továbbiakban: OBT) terjed ki. (2) A szabályzat tárgyi hatálya a következőkre terjed ki: a.) a Bszi. 16. §-ában felsorolt bíróságok, továbbá az OBH jogállásának meghatározása, b.) a tervezés és költségvetés szerkezetének meghatározása, a költségvetés végrehajtása, beszámolás, c.) kötelezettségvállalás és teljesítés, d.) az intézmények létszám- és bérgazdálkodása, e.) az állami vagyonnal való gazdálkodás, f.) belső kontrollrendszer és belső ellenőrzés, g.) irányító szervi hatáskörök. Értelmező rendelkezések 3. § E szabályzat alkalmazásában a.) állami vagyon: az  állam tulajdonában lévő dolog, valamint a  dolog módjára hasznosítható természeti erő; az ennek nem tekinthető mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti; az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az államot megillető egyéb társasági részesedés; az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít; továbbá az állam tulajdonában lévő pénzügyi eszközök; b.) beruházás: a  tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, a  saját vállalkozásban történő előállítása, a  beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az  üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a  tevékenység, amely a  tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel igénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt; c.) előirányzat-átcsoportosítás: az átcsoportosítást végrehajtó költségvetésének – az Országgyűlés vagy a Kormány intézkedése, és a fejezetet irányító szervek megállapodása esetén a központi költségvetés, a fejezetet irányító szerv intézkedése esetén a fejezet, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési rendelet, határozat összesített – kiadási előirányzatai főösszegének változatlansága mellett, a  kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével és növelésével végrehajtott módosítás; d.) előirányzat-módosítás: a megállapított kiadási előirányzat növelése vagy csökkentése, a bevételi előirányzatok egyidejű növelése vagy csökkentése mellett; e.) Európai Uniós forrás: az  Európai Unió költségvetéséből, az  Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamának költségvetéséből, valamint a Svájci Hozzájárulás programból származó forrás; f.) fejezetet irányító szerv és annak vezetője: ahol jogszabály fejezetet irányító szervet és annak vezetőjét említi, az alatt az OBH elnökét kell érteni; g.) felújítás: az  elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a  folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a  tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától; h.) karbantartás: a  használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a  rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a  folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi; i.) költségvetési maradvány: a  költségvetési év során az  alaptevékenység bevételeinek és kiadásainak különbözete, amely az államháztartás központi alrendszerében a módosított bevételi és kiadási előirányzatok és azok teljesítésének a  Kormány rendeletében meghatározott tételekkel korrigált különbözeteként megjelenő előirányzat-maradvány, az államháztartás önkormányzati alrendszerében a teljesített bevételeknek és kiadásoknak a  kormány rendeletében meghatározott tételekkel korrigált különbözeteként megjelenő pénzmaradvány; j.) költségvetési támogatás: a  társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az  államháztartás központi alrendszeréből ellenérték nélkül, pénzben nyújtott támogatások, ide nem értve az  adományokat, segélyeket, felajánlásokat, a  jogszabály alapján nyújtott családtámogatásokat, az  apákat megillető munkaidő-kedvezményekkel összefüggő költségek megtérítését, az  energiafelhasználási támogatásokat, a közfoglalkoztatási támogatásokat; k.) kötelezettségvállalás: a  kiadási előirányzatok és az  európai uniós források felhasználása során az  idegen pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére fizetési kötelezettség – így különösen a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, szerződés megkötésére, költségvetési támogatás biztosítására irányuló – vállalásáról szóló, szabályszerűen megtett jognyilatkozat; l.) támogatott tevékenység: az Európai Uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás esetén a projekt, egyéb költségvetési támogatás esetén az  a  jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben megjelölt tevékenység – ideértve a kedvezményezett működését is – feladat, amely során felmerült költségek megtérítését a költségvetési támogatás részben vagy egészben biztosítja; m.) zárolás: a  kiadási előirányzatok felhasználásának időlegesen, feltételhez kötötten történő korlátozása, felfüggesztése. II. Az intézmények jogállása 4. § (1) A Kúria, az  ítélőtáblák és a törvényszékek az alapító okiratban meghatározott közfeladatot, az  igazságszolgáltatást ellátó jogi személyek. A „Bíróságok fejezetet” (a továbbiakban: Fejezet) irányító szerv az  OBH elnöke, a  bíróságok igazgatása központi feladatainak ellátását, a költségvetési törvény bíróságokról szóló fejezete tekintetében a fejezetet irányító szerv hatásköreinek és felügyeletének gyakorlását elősegítő jogi személy az OBH. E jogi személyek az OBH elnökének irányítása alatt álló önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szervek. (2) Alaptevékenységük a  létrehozásukról rendelkező alapító okiratban a  szakmai alapfeladatukként meghatározott, valamint a (3) bekezdés szerinti, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. (3) Az  (1)  bekezdésben meghatározott intézmények kincstári költségvetéssel működő kincstári ügyfélnek minősülő költségvetési szervek, a  költségvetés pénzügyi végrehajtásának lebonyolítását a  Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Államkincstár) végzi. (4) Az  (1)  bekezdésben meghatározott költségvetési szerv a  rendelkezésére álló kapacitásokat szakmai alapfeladata ellátására használhatja. Kivételesen az  időlegesen szabad kapacitásait nem kötelezően végzett tevékenységre is hasznosíthatja. Gazdasági társaságot, civil szervezetet nem alapíthat, azokban részesedést nem szerezhet, illetve tagként nem vehet részt. A fejezetet irányító szerv kivételével a költségvetési szerv költségvetéséből adomány és más ellenérték nélküli szolgáltatás teljesítésére kötelezettség – a  bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényben (a továbbiakban: Bjt.) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben (a továbbiakban: Iasz.) és az  e  szabályzatban foglalt kivétellel – nem vállalható, valamint ilyen jellegű kifizetés nem teljesíthető. (5) A  költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját e  szabályzat rendelkezéseinek figyelembevételével maga állapítja meg. (6) A  költségvetési szerv vezetője felelős a  közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a  költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért. (7) A  költségvetési szerv alapító okiratának összeállításáról, módosításáról az  OBH elnöke az  adott költségvetési szerv vezetőjével egyeztetve gondoskodik. Az  intézmények törzskönyvi nyilvántartását az  Államkincstár vezeti, a  nyilvántartásban történő változás bejelentése az  OBH feladata. A  létesítő okiratot nem érintő adatmódosítást – az irányító szerv egyidejű értesítésével – az érintett intézmény köteles bejelenteni. 5. § (1) A  törvényszékek területi szervezetei a  járásbíróságok, továbbá a  közigazgatási és munkaügyi bíróságok, melyek önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek, azonban elnökük az államháztartási gazdálkodási szabályok szerint kötelezettségeket vállalhat a törvényszék belső szabályzatában meghatározott módon. (2) A  költségvetési szerv gazdasági szervezete a  költségvetési szerv és a  hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a  pénzügyi, számviteli rend betartásáért felelős szervezeti egység. (3) A költségvetési szerv gazdasági vezetője az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 11. §-ában meghatározott feladatait a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. III. A költségvetés tervezése 6. § Az igazságszolgáltatási feladatot érintő jogszabályváltozásokból adódó többletfeladatok, az  informatikai és egyéb tárgyi eszközök pótlásának és fejlesztésének, továbbá az  épületállomány rekonstrukciójának és felújításának költségvonzatáról – a költségvetési szervek írásbeli előterjesztése alapján, a prioritási sorrend figyelembevételével – az  OBH előterjesztést készít a  fejezetet irányító szerv részére. Az  OBH elnöke az  előterjesztést szakmai értekezlet keretében megvitatja az OBT költségvetési szakbizottságával, a meghívott szakemberekkel, az OBH elnökhelyetteseivel és a szakmai szervezeti egységek vezetőivel. Az OBH elnöke az előterjesztést az OBT részére megküldi, melyet az OBT véleményez. 7. § Az OBH a  szakmai értekezlet iránymutatása, valamint a  Nemzetgazdasági Minisztérium Tájékoztatója figyelembevételével – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban Áht.) és az Ávr.-ben foglaltakra figyelemmel – kidolgozza a Fejezet költségvetési javaslatát. Ennek során a.) a szerkezeti változások, szintrehozások és előirányzati többletek számbavételével – címenként és fejezet összesen – kiemelt előirányzatok tagolásban kidolgozza a kiadások javasolt előirányzatait, b.) a saját bevételeket rögzítve meghatározza a költségvetési támogatás iránti igényt, c.) írásba foglalja a költségvetési javaslatot alátámasztó tényeket, körülményeket, indokokat (szöveges indokolás). 8. § (1) A Fejezet költségvetési keretszámainak kialakítása érdekében szükséges tárgyalásokat az OBH elnöke folytatja. (2) A  tárgyalások eredményeként kialakított fejezeti költségvetési keretszámok szöveges indokolását az  OBH elnöke hagyja jóvá. 9. § A Fejezet költségvetési javaslatának megalapozottságáról az Állami Számvevőszék ellenőrzési jelentést készít. 10. § (1) Az OBH a költségvetési szervektől és az OBT-től a szükségleti igényről és az előző évek tényadatairól adatszolgáltatást kér az intézmények közötti összehasonlíthatóság céljából. (2) Az adatszolgáltatás képezi az alapját a költségvetési tárgyalásoknak, ahol a tényleges intézményi szükségleti igény kialakításra kerül. (3) A tényleges szükségleti igények figyelembevételével a Bíróságok címen és a Fejezeti kezelésű előirányzatokon belül az intézmények között elosztásra kerül a keretszám, amelyekről az OBH elnöke dönt. A kincstári és az elemi költségvetés 11. § Az OBH az Ávr. szerinti időpontig elkészíti a Bíróságok, a Kúria és a Fejezeti kezelésű előirányzatok címek kincstári költségvetését. 12. § Az OBH elnöke által az intézmények részére javasolt kiemelt előirányzatok, a Kúria és a Fejezeti kezelésű előirányzatok akkor válnak hatályossá, ha a címek előirányzatait az Országgyűlés változtatás nélkül jóváhagyja. Ha az Országgyűlés változtat a címek javasolt előirányzatain, a tárgyév január hónapjában az előirányzatok elosztása újra megtörténik. 13. § Az OBH elnöke a  kincstári költségvetést és az  elemi költségvetés kiemelt előirányzatait az  Ávr.-ben megállapított időpontig megküldi az érintett intézmény részére. Az OBH elnökének átiratában foglaltak, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett költségvetési szervek részletes költségvetési előirányzatainak összeállítására szolgáló Tájékoztató alapján az intézmények elkészítik elemi költségvetésüket. 14. § Az intézmények elemi költségvetéseit az  OBH a  Költségvetési Gazdálkodási Rendszerben (KGR) hagyja jóvá. A jóváhagyott költségvetést az intézmények papír alapon megküldik az OBH-nak. 15. § A Fejezeti kezelésű előirányzatok cím elemi költségvetését az OBH állítja össze. Az előirányzatok felhasználásáról szóló szabályzatot normatív utasítás formájában az OBH elnöke adja ki. A költségvetési gazdálkodás, az előirányzat-felhasználás, előirányzat-módosítás 16. § A költségvetési gazdálkodás területén az OBH elnöke meghatározza a fő célokat és meghozza a stratégiai döntéseket, továbbá állást foglal a végrehajtáshoz szükséges érdemi kérdésekben. 17. § (1) A  költségvetési szervek gazdálkodási tevékenységüket az  Áht. és az  Ávr., valamint Bszi. rendelkezései és az  OBH elnökének normatív aktusai figyelembevételével folytatják. (2) A  költségvetési szervek vezetői saját hatáskörükben az  Áht. és az  Ávr. szabályai szerinti előirányzat-módosítási hatásköröket gyakorolják. (3) A költségvetési szerveknek a kiemelt előirányzatokat érintő módosításról az Államkincstárt és az OBH-t értesíteniük kell. (4) Irányító szervi hatáskörben végrehajtható előirányzat-módosításokra és fejezeten belüli átcsoportosításokra zárolt előirányzatok felszabadítására – amennyiben jogszabály kivételt nem tesz – a  költségvetési szervek vezetőjének kezdeményezését követően az  OBH elnökének döntése alapján kerülhet sor. Az  irányító szervi hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokról az OBH értesíti az Államkincstárat és az érintett költségvetési szerveket. 18. § A költségvetési szervek a  likviditási helyzetük megőrzése érdekében előirányzat-keret előrehozásával élhetnek, amelyet az irányító szerven keresztül kell az Államkincstárnak eljuttatni. Beszámolás 19. § A költségvetési szervek kötelesek a kezelésükben lévő vagyonról, illetve a gazdasági műveleteikről olyan könyvviteli (pénzügyi és számviteli) nyilvántartást vezetni, amely az  eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan és áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja be. 20. § (1) A költségvetési szervek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Áhsz.) meghatározott tartalommal gazdálkodásukról: a.) időközi mérlegjelentést negyedévenként, b.) féléves elemi költségvetési beszámolót június 30-ai fordulónappal, valamint c.) éves elemi költségvetési beszámolót december 31-ei fordulónappal kötelesek készíteni. (2) Az OBH elnökének rendelkezése alapján a költségvetési szervek eseti adatszolgáltatásra kötelesek. 21. § A fejezetet irányító szerv vezetője az irányítása alá tartozó költségvetési szervek tekintetében a.) az éves elemi költségvetési beszámoló esetén a  költségvetési évet követő év január 31. napjáig, a  zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás esetén az  államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójának közzétételét követő öt napon belül – az  abban szereplő időpont vagy időpontok alapul vételével – írásban meghatározza a költségvetési beszámoló és a zárszámadás beküldésének határidejét, b.) az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójának figyelembevételével kialakítja az  éves elemi költségvetési beszámoló és a  zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás elkészítéséhez szükséges szempontrendszert, rögzíti azok tartalmi és formai követelményeit, c.) megküldi az éves elemi költségvetési beszámolóhoz és a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás további mellékleteit képező adatszolgáltatások űrlapjait. 22. § Az intézményi beszámolási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért a költségvetési szerv vezetője felelős, a zárszámadás keretében számot ad a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés, a belső ellenőrzés rendszeréről, továbbá arról, hogy az Áht. belső kontrollokkal kapcsolatos előírásainak miként tett eleget. 23. § Az irányító szerv az önállóan működő és gazdálkodó intézményei éves elemi költségvetési beszámolóját a beszámoló felülvizsgálatának elvégzését igazoló személy aláírásával és a beszámoló visszaküldésével hagyja jóvá. 24. § A beszámoló elkészítéséért felelős személynek rendelkeznie kell a  számviteli szolgáltatás ellátására jogosító engedéllyel. 25. § A felülvizsgált éves elemi költségvetési beszámolók alapján – a  költségvetési szervek által szolgáltatott kiegészítő adatok és a  szöveges indokolás felhasználásával – a  fejezet szintű zárszámadást az  OBH készíti el, az  OBH elnöke az OBT véleményezését követően azt jóváhagyja, majd megküldi a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. Az előirányzat-maradvány megállapítása, elszámolása, felhasználása 26. § (1) A költségvetési szervek az éves elemi költségvetési beszámolóban állapítják meg az előirányzat-maradványukat. (2) A költségvetési szervek az előirányzat-maradványról és tervezett felhasználásáról az OBH elnöke által rendelkezésre bocsátott összeállításnak megfelelően kiemelt előirányzatonként kimutatást készítenek, amelyet az  éves elemi költségvetési beszámolóval együtt az OBH részére felülvizsgálatra megküldenek. 27. § Az OBH elnöke a Fejezet szektorok szerint összesített előirányzat-maradványáról az államháztartásért felelős miniszter részére a költségvetési évet követő év április 15. napjáig elszámolást készít. 28. § A Kormány által visszahagyott szabad maradvány felhasználásáról az  OBH elnöke dönt, amelyről az  érintett költségvetési szervet 15 napon belül írásban értesíti. A számvitel rendje 29. § A költségvetési szervek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben és annak végrehajtására kiadott, az Áhsz.-ben meghatározott beszámolási és könyvvezetési kötelezettségüknek a kettős könyvvitel rendszerében a Gazdálkodási Integrált Informatikai Rendszer (a továbbiakban: GIIR) alkalmazásával tesznek eleget. A Kormányrendeletben meghatározottak figyelembevételével az OBH elnöke fejezeti szinten kialakítja a költségvetési szervek a.) számviteli-politikáját, b.) eszközök és források értékelési szabályzatát, c.) számlarendjét, d.) számlatükrét azzal, hogy a költségvetési szervek az azokban rögzített alapelvek szerint, a helyi sajátosságok figyelembevételével készítik el saját szabályzataikat. IV. Létszám- és bérgazdálkodás 30. § (1) A  költségvetési szervek a  hatáskörükbe utalt személyi juttatások és létszám előirányzatával – a  jogszabályban és az OBH elnökének normatív utasításaiban meghatározott keretek között – önállóan gazdálkodnak. (2) A személyi juttatások gazdálkodási kerete magában foglalja: a.) a rendszeres személyi juttatásokat, b.) a nem rendszeres személyi juttatásokat, c.) a külső személyi juttatásokat. 31. § A létszám-előirányzat a  személyi juttatások előirányzata terhére foglalkoztatható, a  jogszabályok, illetve az  OBH elnöke által a költségvetés tervezésekor meghatározott létszám. 32. § (1) Az intézmények létszám- és bérgazdálkodásának részletes szabályait a jelen szabályzat 2–9. mellékletei tartalmazzák. (2) A  2.  melléklet 1–2.  §-aiban meghatározott juttatások együttes összege nem haladhatja meg az  adott intézmény alapilletménye eredeti előirányzatának 3%-át, a  3–8.  §-aiban meghatározott juttatások együttes összege nem haladhatja meg az adott intézmény alapilletménye eredeti előirányzatának 0,6%-át. (3) A  nem rendszeres személyi juttatásokról a  költségvetési szervek negyedévente, a  tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig – az OBH elnöke által meghatározott tartalommal – szolgáltatnak adatot az OBH részére. V. Állami vagyonnal való gazdálkodás 33. § (1) A költségvetési szerv a részére az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátásához biztosított állami vagyon vagyonkezelőjének minősül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) vagy jogelődjével kötött vagyonkezelői szerződés alapján. (2) A vagyonkezelő a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 347/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályai szerint az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendeletben meghatározott módon adatszolgáltatásra és elkülönített nyilvántartás vezetésére köteles. Az  adatszolgáltatás részletes tartalmát, formáját (adatlapok tartalma, kitöltési segédlete stb.) az  MNV Zrt. Vagyon-nyilvántartási Szabályzata határozza meg. Az  adatszolgáltatási kötelezettség különösen az  alábbiakra terjed ki: a.) értéktől függetlenül a földterületre alrészletenként, az épületekre, lakásokra, egyéb helyiségekre, védelem alá eső műtárgyakra, alkotásokra; b.) a bruttó ötmillió forint/db egyedi könyv szerinti értéket meghaladó immateriális javakra, építményekre, gépekre, eszközökre, berendezésekre, felszerelésekre, járművekre; c.) a kezelt állami vagyon tárgyév december 31-i állományáról évente egyszer, a tárgyévet követő év május 31. napjáig; d.) minden tételesen nyilvántartott vagyonelem állami vagyonkörbe kerüléséről (beruházás, beszerzés stb.), kikerüléséről (értékesítés, káresemény miatti megsemmisülés, selejtezés, stb.), vagyonkezelők közötti mozgásáról, vagyonkezelői jog átruházásáról a jogügylet létrejöttét követő 30 napon belül; e.) a vagyonkezelő törzsadataiban bekövetkezett változásról az attól számított 8 napon belül; f.) a vagyonelem hivatalos értékbecslése esetén a forgalmi értékről 3 napon belül. (3) Az adatszolgáltatási kötelezettséget a vagyonkezelő akként köteles teljesíteni, hogy arról egyidejűleg az OBH elnökét az OBH illetékes szervezeti egysége útján tájékoztatja. 34. § (1) A Fejezet hatálya alá tartozó költségvetési szervek – ha törvény eltérően nem rendelkezik – önálló tulajdonjoggal nem rendelkeznek, bármely dolog tulajdonjogát, vagy valamely vagyoni értékű jogot a Magyar Állam javára szereznek meg akként, hogy a jogügylet megkötésére az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó egyedi, könyv szerinti bruttó érték esetén az MNV Zrt. előzetes jóváhagyásával és az OBH elnökének egyetértésével kerülhet sor. (2) A költségvetési szerv elhelyezési céllal kizárólag az MNV Zrt. előzetes jóváhagyásával a.) indíthat ingatlan tulajdonjogának a Magyar Állam javára történő megszerzésére irányuló közbeszerzési vagy más (pl. kisajátítási) eljárást, b.) köthet ingatlanra vonatkozó olyan jogügyletet, amely a  Magyar Állam tulajdonszerzését eredményezi (pl. adásvétel, csere, ajándékozás stb.), c.) indíthat ingatlanra vonatkozó használati jogosultság bármely jogcímen történő megszerzésére irányuló eljárást (pl. bérleti, használati, haszonélvezeti, haszonbérleti, haszonkölcsön stb.), d.) köthet saját maga vagy más központi költségvetési szerv javára ingatlanra vonatkozó használati jogosultságot eredményező (pl. bérleti, használati, haszonélvezeti, haszonbérleti, haszonkölcsön stb.) megállapodást. (3) A (2) bekezdés c)–d) pontjaiban foglaltakat nem kell alkalmazni, amennyiben a.) a használati jogosultság hatvan napot meg nem haladó időtartamra szól, vagy b.) az ingatlan egyedi bruttó nyilvántartási értéke az ötmillió forintot nem haladja meg, vagy c.) önálló ingatlanonként legfeljebb 25 m2-t meg nem haladó területrészre vonatkozik, vagy d.) a jogügyletben várható, illetve meghatározott – egyszeri vagy időszakonként megállapított díj esetén az egy évre vonatkozó – ellenszolgáltatás értéke a bruttó egymillió forintot nem haladja meg, vagy e.) a jogügylet külföldön lévő ingatlanra vonatkozik. (4) A (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetén a megkötött szerződést meghosszabbítani, vagy ugyanazon szerződő féllel újabb használati jogosultságra vonatkozó szerződést kötni kizárólag az MNV Zrt. előzetes jóváhagyásával lehet. (5) Az MNV Zrt. (2) és (4) bekezdés szerinti előzetes jóváhagyása iránti kérelmet – amennyiben az előzetesen ismert – az  ingatlan(rész) és a  jogcím pontos megjelölésével, részletes indokolással a  fejezetet irányító szerv útján, annak egyetértésével terjesztheti elő a költségvetési szerv. (6) A költségvetési szerv elhelyezését biztosító ingatlanra vonatkozó jogügylet esetén az (1) bekezdés szabályai szerint jogszerző intézmény köteles a jogügyletről az MNV Zrt.-t és az OBH elnökét egyidejűleg, a jogügylet megkötésétől számított 30 napon belül tájékoztatni, tulajdonjog szerzése esetén az állam tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére vonatkozó hatósági határozatot haladéktalanul megküldeni, a bejegyző határozat közlésétől számított 30 napon belül kezdeményezni az  OBH elnökének előzetes egyetértésével a  tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt.-nél a vagyonkezelésre történő kijelölését, e tárgyban vagyonkezelési szerződés megkötését, illetve módosítását. (7) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről – szükség esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, de időközben megszűnt kezelő (vagyonkezelő) törlésének kezdeményezésével együtt – a  vagyonkezelő köteles gondoskodni a  szerződés megkötésétől számított 30 napon belül. A  jogerős bejegyző határozatot a kézhezvételt követően köteles haladéktalanul megküldeni az MNV Zrt.-nek és az OBH elnökének. 35. § (1) A  vagyonkezelő intézmény a  kezelt vagyont rendeltetésének, a  vagyonkezelési szerződésnek, továbbá a  rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja és szedheti hasznait, ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik, megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a  tulajdonos kötelezettségei – ideértve a  számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettséget is – azzal, hogy a.) a vagyont nem idegenítheti el, valamint – jogszabályon alapuló, továbbá az  ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a  helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével – nem terhelheti meg, b.) a vagyont biztosítékul nem adhatja, c.) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet, d.) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, valamint e.) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a  vagyonkezelésében lévő nemzeti vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az  ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjoghoz történő hozzájárulást. (2) A vagyonkezelő intézmény köteles a vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal összefüggő terheket viselni, az állami vagyon értékének, állagának megóvásáról gondoskodni, továbbá a  szükséges felújítási munkákat a  37–42.  §-ban foglalt rendelkezések betartásával elvégezni, elvégeztetni. (3) A vagyonkezelő köteles a vagyont fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíteni a tulajdonost –  ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a jogainak gyakorlásában akadályozza –, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye. A vagyonkezelő felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy adott helyzetben az állami vagyon kezelőjétől elvárható. (4) A vagyonkezelő az MNV Zrt. és az OBH elnökének előzetes, írásbeli engedélyét köteles kérni – ha a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik – a vagyonkezelt eszközön elszámolt értékcsökkenést meghaladó, annak értékét növelő beruházáshoz, felújításhoz. (5) A  vagyonkezelő intézmény köteles 30 napon belül írásban jelezni az  MNV Zrt. és az  OBH elnöke felé, ha a vagyonkezelésében lévő ingatlan 90 napot meghaladó időtartamban az általa ellátandó állami feladathoz, vagy a közvetlen intézményi elhelyezéséhez szükségtelenné vált. A kötelezettség nem áll fenn, ha a használat ideiglenes szünetelése az állami feladat időszakos ellátása, vagy a vagyon értékesítésének előkészítése miatt következett be. 36. § (1) A  vagyonkezelő intézmény a  működéséhez már nem szükséges állami vagyon értékesítésére az  ingatlanok kivételével önállóan jogosult, amennyiben azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg. (2) A vagyonkezelő intézmény az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó vagyontárgyat, vagyoni értékű jogot kizárólag az  OBH elnökének előzetes egyetértésével, az  MNV Zrt. jóváhagyásával, az  általa meghatározott módon jogosult ingyenesen vagy ellenérték fejében elidegeníteni, azt – a bérleti viszony kivételével – megterhelni. (3) A  vagyonkezelő intézmény a  35.  § (4)  bekezdésében meghatározott korlátokkal nem érintett ingatlant vagy ingatlanrészeket (szolgálati lakás, üdülő, üzlethelyiség, garázs stb.) bérbeadás útján 90 napot meghaladó futamidőre kizárólag az  OBH elnökének a  jogügylet megkötését megelőző 15 nappal történő előzetes tájékoztatásával hasznosíthatja. Amennyiben a  vagyonkezelő a  kezelt vagyon hasznosítását másnak átengedi, a  használó magatartásáért, mint a sajátjáért felel. (4) A vagyonkezelő által kezelt vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. A  hasznosításra irányuló szerződés határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbító abban az  esetben, ha a  hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. E korlátozás nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződésre. (5) A  vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy a  nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy a.) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti, b.) az átengedett nemzeti vagyont a  szerződési előírásoknak és a  tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja, c.) a hasznosításban – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként – kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt. Építési beruházások (rekonstrukciók) és felújítások 37. § Az épületberuházási (rekonstrukciós) és felújítási feladatokat az OBH elnöke évente határozza meg a rendelkezésre álló pénzügyi források alapján. 38. § Az OBH elnökének döntéséhez a javaslatot az OBH készíti el. A döntést követően az OBH a költségvetési szerv vezetője közreműködésével készíti elő a beruházást. 39. § (1) A tervezési, kivitelezési szerződéseket az OBH műszaki felülvizsgálatát igazoló ellenőrzése után a költségvetési szerv vezetője köti meg. (2) A  37.  § hatálya alá nem tartozó nettó tizenötmillió forintot meghaladó intézményi beruházás és felújítás esetén az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell eljárni. 40. § A megvalósító intézmény költségvetésében lévő intézményi beruházási előirányzaton kívül a  fejezeti kezelésű előirányzatok között rendelkezésre álló előirányzatot a  megkötött szerződés alapján az  OBH elnöke előirányzatmódosítással a költségvetési szerv rendelkezésére bocsátja. 41. § A kivitelező által benyújtott, teljesítésigazolásokkal ellátott számlákat – az OBH szakmai ellenőrzése után – az érintett költségvetési szerv egyenlíti ki. Az  OBH szakmai ellenőrzése – amelyet a  teljesítési határidő figyelembevételével végez el – a  költségvetésben, a  számlában (részszámlában) feltüntetett és a  ténylegesen elvégzett munkáknak az  összevetéséből áll. A  kötelezettségvállalás, annak pénzügyi ellenjegyzése, az  utalványozás és az  érvényesítés az érintett költségvetési szerv szabályzatának megfelelően történik. 42. § A 38–41. §-okban foglaltaktól eltérően a Kúria önállóan intézi beruházásait, felújításait. VI. Kötelezettségvállalás és teljesítés 43. § A költségvetési szervek vezetői, illetve az  általuk írásban kijelölt, a  költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló személyek fizetési kötelezettséget a költségvetési év kiadási előirányzatai terhére csak az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű, jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalhatnak azzal, hogy főszabály szerint a  pénzügyi teljesítésnek a költségvetési év december 31. napjáig, de legkésőbb a költségvetési évet követő év június 30. napjáig meg kell történnie. Tárgyéven túli fizetési kötelezettség vállalása tekintetében az  Áht. 36.  § (4)  bekezdésében, és az  Ávr. 48.-49. §-aiban foglaltakat is figyelembe kell venni. A költségvetési szervek kötelezettségvállalásai során alkalmazni kell továbbá az Ávr. 46. § (2) bekezdésében, az 51. §-ában, valamint az OBH elnöke által kiadott normatív aktusokban foglaltakat. 44. § A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott (módosított) költségvetés fel nem használt és le nem kötött előirányzata biztosítja-e a fedezetet. Az elemi költségvetés jóváhagyása előtt csak a működéshez elengedhetetlen kiadásokra lehet kötelezettséget vállalni, illetve kiadásokat teljesíteni. 45. § (1) A  100 000 forintot el nem érő kifizetések, a  felszámoláshoz kapcsolódó kiadások, a  pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó kiadások, valamint az  Áht. 36.  § (2)  bekezdése szerinti egyéb kifizetések kivételével kötelezettségvállalás a gazdasági vezető, vagy az általa írásban kijelölt – az Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti képesítéssel rendelkező – személynek a pénzügyi ellenjegyzése után, csak írásban, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően történhet. (2) A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán, a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényének megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. (3) A  pénzügyi ellenjegyzőnek, ha a  kötelezettségvállalással nem ért egyet, illetve az  nem felel meg az  Áht. 37.  § (1) bekezdésben foglaltaknak, haladéktalanul, írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a költségvetési szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét. Ha a költségvetési szerv vezetője a  tájékoztatás ellenére utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, úgy a  pénzügyi ellenjegyző köteles annak „a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékolással eleget tenni, s e  tényről az  OBH elnökét haladéktalanul írásban értesíteni, aki a  tájékoztatás kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. 46. § (1) A  kötelezettségvállalást jelentő aláírt okmány egy példányát át kell adni a  gazdasági szervezetnek, amely a  kötelezettségvállalásokról és azok teljesítéséről folyamatos és zárt nyilvántartást köteles vezetni, amelyből az évenkénti kötelezettségvállalás összege megállapítható. (2) A kompenzációs ügyletekről szóló okiratokat is át kell adni a gazdasági szervezetnek. 47. § A pénzügyi teljesítésre benyújtott számlát érvényesítés előtt szakmailag teljesítésigazolni kell. A  szakmai teljesítésigazolás módjának meghatározásáról és az azt végző személyek kijelöléséről a költségvetési szerv vezetője írásban gondoskodik. 48. § (1) A szakmai teljesítésigazolást követően, a kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt, okmányok alapján kerül sor az érvényesítésre. Ennek során ellenőrizni kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét s azt, hogy a megelőző ügymenetekben az előírt alaki és egyéb követelményeket betartották-e, továbbá azt, hogy az Áht.-ben, az Ávr.-ben, az Áhsz.-ben, valamint a kötelezettségvállalásra vonatkozó egyéb szabályozókban foglaltak megtartásra kerültek-e. (2) Az érvényesítés írásban, az érvényesítésre utaló megjelöléssel, az érvényesítés dátumának és az érvényesítő aláírásának feltüntetésével történhet. Amennyiben az  érvényesítő a  vizsgálata során szabálytalanságot tapasztal, köteles ezt jelezni az  utalványozónak. Az  érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az  utalványozó erre írásban utasítja, ez esetben az érvényesítő eljárására az utasításra történt pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (3) Az  érvényesítő a  gazdasági szervezet vezetője, vagy az  általa írásban kijelölt, a  költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló olyan személy lehet, aki az Ávr.-ben előírt pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkezik. 49. § A kiadás teljesítésének, a jogszabályban meghatározott bevételek beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (utalványozására) a  költségvetési szerv vezetője, vagy az  általa írásban kijelölt, a  költségvetési szervvel szolgálati jogviszonyban álló személy jogosult. Az utalványozásnak írásban kell történnie. 50. § A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az  érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a  kötelezettségvállalóval, az  utalványozóval, illetve a  szakmai teljesítést igazoló személlyel. A  kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és szakmai teljesítésigazolási feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységet közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] vagy maga javára látná el. 51. § (1) Az  intézmények gazdálkodásában pénzügyi ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállaló a  jogszabályok alapján eljáró és határozatot hozó bíró, bírósági titkár, bírósági ügyintéző, végrehajtási ügyintéző, törvényszéki végrehajtó (a továbbiakban együtt: ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállaló). A  bírósági határozatokon alapuló kötelezettségvállalásra a 43–50. § rendelkezéseit a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A  bírósági határozatokban az  általános szabályok szerint a  kötelezettségvállalásnak jogszabályi alapokon kell nyugodnia. Ezek különösen az  eljárásjogok keretei között a  szakértői tevékenységre, annak díjazására és költségtérítésére, a kirendelt védő és az ügygondnok díjazására, valamint költségtérítésükre s a tanúk költségtérítésére vonatkozó jogszabályok, melyek meghatározzák a kötelezettségvállalás feltételeit és mértékét. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti kötelezettségvállalások esetében a  teljesítést az  ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállaló igazolja. (4) A gazdasági szervezet a 45. § (3) bekezdése szerinti eltérés észlelése esetén, a  legrövidebb időn belül, közvetlenül – szükség szerint írásban – jelzi azt az ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállalónak, aki a  jelzést a közlést követő 5 munkanapon belül érdemben megvizsgálja. Amennyiben az ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállaló az észrevételben foglaltakat megalapozottnak tartja, az  észrevétel tartalmától függően haladéktalanul intézkedik a  hiányosság pótlásáról (pl. a határozat kijavításával, kiegészítésével, a kifizetéshez szükséges aláírás, vagy irat pótlásával, stb.). (5) Amennyiben az ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállaló a gazdasági szervezet által szükségesnek ítélt intézkedést nem, vagy nem teljes körűen foganatosítja, a gazdasági szervezet vezetője a kötelezettségvállalás teljesítése mellett a  jogszabályba ütköző gyakorlatról írásban tájékoztatja a költségvetési szerv vezetőjét, aki a  jelzést haladéktalanul továbbítja az illetékes szakmai vezető részére. 52. § Az idegen pénzeszközök kezelésére a  bíróságokon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet, valamint a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet szabályai az irányadók. 53. § Az Áht.-ben és az  Ávr.-ben foglaltak szerint a  költségvetési szerv belső szabályzatában határozza meg a  kötelezettségvállaló, utalványozó, érvényesítő és pénzügyi ellenjegyző személyeket, a  kötelezettségvállalás, utalványozás összeghatárát, a szakmai teljesítést igazoló személyeket, a kötelezettségvállalás rendjével összefüggő további szabályokat. Adatszolgáltatások rendje 54. § A költségvetési gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban, valamint a jelen szabályzatban az intézmények számára előírt, határidő szerinti alapvető adatszolgáltatások áttekintését az 1. melléklet tartalmazza. 55. § Az OBH Elnökének döntései és a szükséges operatív beavatkozások előkészítéséhez az OBH jogosult – az 1. mellékletben nem szereplő – eseti adatkérésekre. 56. § Az adatszolgáltatás valóságtartalmáért a költségvetési szerv vezetője felelős. VII. Belső kontrollrendszer és belső ellenőrzés 57. § (1) A  belső kontrollrendszer a  kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, melynek célja, hogy a  működés és gazdálkodás során a  tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre, az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék és megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól. (2) A költségvetési szerv belső ellenőrzése független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje, továbbá a szervezet irányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát fejlessze és értékelje. 58. § A költségvetési szerv vezetője – külön jogszabály alapján – köteles nyilatkozatban értékelni a  költségvetési szerv belső kontrollrendszerének működését. 59. § A költségvetési szerv külső ellenőrzési feladatait különösen az Állami Számvevőszék, az Államkincstár – az Európai Unió által nyújtott támogatások tekintetében – az Európai Számvevőszék, az Európai Bizottság, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság illetve az előbbi szervezetek megbízottai – a Kúria, az  ítélőtáblák, a törvényszékek irányító szervi ellenőrzése tekintetében – az OBH belső ellenőrzési szervezeti egysége látja el. 60. § A költségvetési szerv vezetője felelős a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért, továbbá gondoskodni köteles a  belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról. 61. § A költségvetési szerv vezetője – a  belső kontrollrendszer keretén belül – köteles kiemelt hangsúlyt helyezni az  intézmény minden szintjén megvalósuló folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (FEUVE) biztosítására. 62. § A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőr(ök), illetőleg a belső ellenőrzési egység funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, továbbá köteles gondoskodni az  50 főnél nagyobb engedélyezett létszámmal rendelkező önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv esetén legalább egy fő belső ellenőr szolgálati jogviszonyban történő foglalkoztatásáról. 63. § A költségvetési szerv belső ellenőrzési tevékenységét kizárólag az államháztartásért felelős miniszter engedélyével rendelkező, – speciális szakértelem szükségességének esetét kivéve – szolgálati jogviszonyban álló személy végezheti. Az engedély megszerzése a belső ellenőri munkakörben történő alkalmazás egyik feltétele. 64. § A belső ellenőrzési egység jogállását, feladatait a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában elő kell írni. 65. § A belső ellenőrzési tevékenység végrehajtását az Áht., a költségvetési szervek belső kontroll rendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.), az  egyéb kapcsolódó jogszabályok, továbbá az  OBH elnökének normatív utasításai, valamint a  költségvetési szerv belső ellenőrzési kézikönyvében foglaltak határozzák meg. 66. § A költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt vezető állású személy – aki nem lehet a költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy belső ellenőrzési vezetője –, továbbá a  költségvetési szerv gazdasági vezetője és belső ellenőrzési vezetője köteles a belső kontrollrendszer témakörében az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen kétévente részt venni, és azt igazolni. VIII. Irányító szervi hatáskörök 67. § (1) Az  OBH elnökének a  bíróságok költségvetésével kapcsolatos hatásköre a  Bszi. 76.  § (3)  bekezdés a)–g)  pontjában foglaltak alapján kiterjed különösen a. a fejezet éves költségvetési javaslatának és annak végrehajtására vonatkozó beszámolójának összeállítására, b.) a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokra, továbbá ezen előirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos normatív utasítás kiadására, c.) a fejezeten belül a  fejezeti kezelésű, valamint a  költségvetési szervek előirányzatai terhére átcsoportosítás végrehajtására, d.) a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos irányító szervi feladatokra, e.) általános (normatív) jutalmazás kifizetésének engedélyezésére, és az  ebben való részesülés feltételeinek meghatározására, f.) az intézmények teljesítményhez kötött jutalmazási keretének, az érdekképviseleti szervekkel együttműködve a  cafetéria-juttatás éves összegének és az  egyéb juttatások részletes feltételeinek és mértékének meghatározására, g.) a bíróságok belső ellenőrzésének irányítására, h.) a gazdálkodást érintő minden olyan kérdésben, amelyben a tájékozódást indokoltnak tartja, a beszámoltatásra, i.) a Fejezet költségvetési helyzetére figyelemmel a  nem rendszeres személyi juttatások kitűzését, kifizetését határozott időre felfüggesztheti vagy korlátozhatja kivéve, ha jogszabály a juttatás kifizetését kötelezővé teszi, j.) a központi igazgatási feladatok ellátásának időtartamához igazodóan, az  adott feladat jellegétől függően a központi keret terhére teljesítményhez kötött jutalmat állapíthat meg, vagy kiegészítő pótlék megállapítására tehet javaslatot. (2) Az OBH elnöke az (1) bekezdés f.) és i.) pontjában meghatározott hatáskörét a Kúria vonatkozásában a Kúria elnöke véleményének kikérésével gyakorolja. 68. § Az OBT-nek a  bíróságok költségvetésével kapcsolatos hatásköre a  Bszi. 103.  § (2)  bekezdésében foglaltak alapján kiterjed a.) a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslat és az  annak végrehajtására vonatkozó beszámoló véleményezésére, b.) a bíróságok gazdálkodásának ellenőrzésére, c.) az egyéb juttatások részletes feltételeinek és mértékének véleményezésére. 69. § Az OBH szervezeti egységei a Bszi. 86. § (3) bekezdés a) pontja alapján az OBH Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott feladatmegosztás szerint látják el a  jelen szabályzat alapján a  gazdálkodási tevékenységgel összefüggésben felügyelet körébe tartozó feladatokat. Külső szervekkel való kapcsolattartás 70. § Az intézmények részéről költségvetéssel kapcsolatos külső támogatás iránti igények csak az OBH elnökének előzetes egyetértésével terjeszthetők elő. 71. § Az intézmények adó- és járulékfizetéssel kapcsolatban a területileg illetékes adóhatóság szervezetével konzultálhatnak, azonban a költségvetési gazdálkodással kapcsolatban felmerülő kérdésekben minisztériumtól, országos hatáskörű szervtől írásbeli állásfoglalást kérni kizárólag az OBH útján lehet. IX. Záró rendelkezések 72. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 73. § Hatályát veszti – a lakáscélú támogatásról szóló 1998. évi 1. számú OIT szabályzat, – a bíróságok létszámmal és személyi juttatással való gazdálkodásáról szóló 1998. évi 8. számú OIT szabályzat, – a gazdálkodásról szóló 2004. évi 3. számú OIT szabályzat, – az egyéb juttatásokról szóló 2005. évi 2. számú OIT szabályzat, – a tartósan távollévő bírák álláshelyeinek részbeni betöltéséről szóló 2005. évi 5. számú OIT szabályzat, – a bírák és igazságügyi alkalmazottak részére az  illetményrendszeren kívül juttatott díjazásról szóló 2007. évi 3. számú OIT ajánlás, – a magyar bíróságokat hivatalos célú külföldi kiküldetésben képviselő személyek ellátásáról szóló 2009. évi 2. számú OIT szabályzat, – a bírák és igazságügyi alkalmazottak belföldi kiküldetése esetén fizetendő költségtérítés szabályairól szóló 2010. évi 6. számú OIT szabályzat, – a bírák és igazságügyi alkalmazottak cafetéria-juttatásáról szóló szabályzatról rendelkező 2/2013. (II.12.) OBH utasítás, – a bírák és egyes igazságügyi alkalmazottak által teljesített ügyelet és készenlét szabályairól szóló szabályzatról rendelkező 21/2012. (XI. 23.) OBH utasítás, valamint az utasítást módosító 26/2012. (XII. 29.) OBH utasítás. 74. § A költségvetési szervek a hatálybalépést követő 60 napon belül kötelesek a 4. § (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseiket felülvizsgálni és e szabályzattal való összhangjukat megteremteni. Dr. Handó Tünde s. k., Országos Bírósági Hivatal elnöke