📄 Jogszabály szövege
18/2016. (VIII. 16.) BM utasítása a belügyi szerv által használt szolgálati gépjárművet és szolgálati hajót vezető és a gépjárművezetést oktató személy képzési követelményeinek megállapításáról.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján a közúti közlekedés biztonságának javítása,
valamint a belügyi szerv által használt szolgálati gépjárművet és szolgálati hajót vezető és a gépjárművezetést oktató személy
ismeretének egységes fejlesztése érdekében a következő utasítást adom ki:
I. Általános rendelkezések 1. Az utasítás hatálya 1. § Az utasítás hatálya kiterjed a Belügyminisztériumnál és a belügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá
tartozó minisztériumi szerveknél és önálló belügyi szerveknél (a továbbiakban együtt: belügyi szerv) foglalkoztatott,
a) a belügyi szerv által használt szolgálati gépjárművet (a továbbiakban: szolgálati jármű)
aa) főfoglalkozású gépjárművezetőként,
ab) ügyintéző gépjárművezetőként vezető személyre [az aa) és ab) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: belügyi gépjárművezető], továbbá
b) szolgálati hajó, kisgéphajó (a továbbiakban együtt: szolgálati hajó) vezetésére jogosult személyre,
c) szolgálati jármű és szolgálati hajó vezetését oktató személyre, valamint
d) igazságügyi alkalmazottra.
2. Értelmező rendelkezések 2. § Az utasítás alkalmazásában:
1. biztonsági gépjármű: prémium kategóriás, nagy tömegű (1,5 tonnánál nehezebb), nagy teljesítményű, legalább
3000 köbcentiméter hengerűrtartalmú, automata nyomatékváltóval rendelkező, hátsókerék- vagy négykerékmeghajtású gépjármű;
2. biztonsági gépjárművezető: az a főfoglalkozású, hivatásos szolgálati jogviszonyban álló gépjárművezető,
aki rendelkezik érvényes „B” kategóriájú vezetői engedéllyel, legalább ötéves gépjármű-vezetési gyakorlattal,
és sikeresen elvégezte a személyvédelmi alaptanfolyamot és a biztonsági gépjárművezető képzést;
3. előválogató: képzést megelőzően a szolgálati jármű vezetésére legalkalmasabb személyek kiválasztása
mindazon ismeretek felmérésével, amelyek a képzés megkezdéséhez szükségesek;
4. főfoglalkozású gépjárművezető: a gépjárművezetői munkakör betöltésére kinevezett és alkalmazott, a belügyi
szerv kormánytisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy
munkaviszonyban álló munkavállalója;
5. hospitálás: felkészülés, tapasztalatcsere céljából az oktatójelölt által a motoros képzés és vizsgáztatás látogatása;
6. igazolvány: szolgálati jármű vezetésének feltételéül szabott, az adott képzési követelmény teljesítésének
megfelelően a képzettség megszerzését tanúsító képzési igazolás alapján kiállított szigorú számadású okmány;
7. járműkategória: a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti
járműbesorolás;
8. képzési igazolás: az adott képzési kategóriára vonatkozó képzési, továbbképzési és vizsgakövetelmények
teljesítéséről kiállított, személyre szóló tanúsítvány;
9. képzési kategória: meghatározott szolgálati járműre, illetve adott járművezetési, valamint meghatározott
oktatókra vonatkozó oktatási tárgykör;
10. képzési tematika: adott képzési kategóriára kidolgozott és jóváhagyott elméleti és gyakorlati oktatási tananyag;
11. képző szerv: valamely képzési kategória tekintetében képzés, vizsgáztatás lebonyolítására jogosult belügyi
szerv; 12. készenléti szer: a hivatásos katasztrófavédelmi szervek tűzoltási, műszaki mentési feladatainak végrehajtása
érdekében készenlétben tartott szolgálati jármű;
13. középirányító szerv: a Belügyminisztérium fejezetéhez tartozó középirányító szervek részére történő egyes
belső ellenőrzési jogosítványok átruházásáról szóló 14/2011. (V. 23.) BM utasítás 1. §-a szerinti belügyi szerv;
14. különleges szerkezelő: a hivatásos katasztrófavédelmi szervek olyan rendszeresített beosztása, melyet
a tűzoltóságok állományába tartozó azon személy láthat el, aki az adott szolgálati jármű vonatkozásában
rendelkezik a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál,
az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai
képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló BM rendeletben meghatározott, tűzoltótechnikakezelői alaptanfolyamhoz kötött szolgálati jármű kezelésére jogosító szakmai végzettséggel;
15. páncélozott biztonsági gépjármű: prémium kategóriás, automata nyomatékváltóval rendelkező, hátsókerékvagy négykerék-meghajtású, a gyártó által vagy más – a gyártó által elfogadott – módon, legalább VR7-es
védelmi fokozatú páncélozottsággal ellátott gépjármű;
16. páncélozott biztonsági gépjármű gépjárművezető: az a főfoglalkozású, hivatásos szolgálati jogviszonyban álló
gépjárművezető, aki rendelkezik érvényes „B” és „C” kategóriájú vezetői engedéllyel, legalább ötéves gépjárművezetési gyakorlattal, és sikeresen elvégezte a személyvédelmi alaptanfolyamot és a páncélozott biztonsági
gépjármű gépjárművezetői képzést;
17. szolgálati hajó: állami feladatok végrehajtására vagy ennek közvetlen támogatására szolgáló, állami tulajdonban
lévő rendvédelmi, katasztrófavédelmi tevékenységhez használt gépi erővel meghajtott vízi jármű;
18. ügyintéző gépjárművezető: a főfoglalkozású gépjárművezetői munkakörön kívül más munkakör feladatai
mellett, illetve azzal összefüggésben szolgálati jármű vezetésére feljogosított, a belügyi szerv kormánytisztviselői,
köztisztviselői, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló munkavállalója;
19. vezetői engedély: a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és
visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet szerinti járművezetésre jogosító okmány.
II. Részletes rendelkezések a szolgálati jármű vezetésére, vezetőinek képzésére vonatkozóan
3. Szolgálati jármű vezetésének feltétele 3. § (1) Szolgálati járművet az vezethet, aki a 7. § szerinti követelményeknek megfelelt, a képzési igazolás megszerzéséhez
szükséges képzést sikeresen teljesítette, és a belügyi szervek gépjármű szabályzatáról szóló 20/2015. (VII. 31.)
BM utasításban (a továbbiakban: Gépjármű Szabályzat) meghatározott további feltételeknek megfelel.
(2) Főfoglalkozású gépjárművezető esetében a 4. § szerinti megfelelő képzés eredményes teljesítése a szolgálati jármű
vezetésének és a munkakör betöltésének feltétele.
(3) Az ügyintéző gépjárművezető esetében a 4. § a) pont szerinti alapszintű gépjárművezető képzés eredményes
teljesítése a szolgálati jármű vezetésének feltétele.
4. Képzési kategóriák és jogosultságok 4. § A belügyi gépjárművezető és az oktató képzési kategóriái:
a) alapszintű gépjárművezető képzés: „B”, „C”, „D” kategóriájú vezetői engedéllyel vezethető szolgálati jármű,
megkülönböztető jelzés használata nélküli vezetésére felkészítő, minimum 8 tanórás képzés;
b) emelt szintű gépjárművezető képzés: „B”, „C”, „D” kategóriájú vezetői engedéllyel vezethető, megkülönböztető
jelzést használó szolgálati jármű vezetésére felkészítő 40 tanórás képzés;
c) emelt szintű gépjárművezető engedélymegújító továbbképzés: a b) pont szerinti képzés alapján megszerzett
képzettséget megújító, a képzés elvégzésének időpontjától számított, ötévente ismétlődően esedékes,
kötelező 16 tanórás továbbképzés;
d) motoros képzés: „A” kategóriájú vezetői engedéllyel vezethető szolgálati jármű megkülönböztető jelzés
használatával történő vezetésére felkészítő 80 tanórás képzés;
e) motoros engedélymegújító továbbképzés: a d) pont szerinti képzés alapján megszerzett képzettséget
megújító, a motoros képzés elvégzésének időpontjától számított, évente ismétlődően esedékes kötelező
20 tanórás továbbképzés;
f ) speciális képzés: speciális jármű vezetésének oktatására kidolgozott egyedi képzési tematika alapján
végrehajtott képzés;
g) szolgálati jármű típusismereti képzés: egy adott szolgálati jármű megismerését biztosító, tematika szerint
meghatározott idejű képzés;
h) katasztrófavédelmi képzés: a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél készenléti szereket vezető, valamint
különleges szerkezelői beosztásban lévő, főfoglalkozású gépjárművezetők emelt szintű képzése 16 tanórában;
i) oktatói képzés: a szolgálati járművekkel kapcsolatos alapszintű gépjárművezető képzés oktatói és vizsgáztatási
feladatainak ellátására, valamint az emelt szintű gépjárművezető képzés és emelt szintű gépjárművezető
engedélymegújító továbbképzés, a biztonsági gépjárművezető képzés és a biztonsági gépjárművezető
engedélymegújító továbbképzés, valamint a páncélozott biztonsági gépjármű gépjárművezető képzés és
a páncélozott biztonsági gépjármű engedélymegújító gépjárművezető továbbképzés segédoktatói
feladatainak ellátására felkészítő, 160 tanórás képzés;
j) vezetőoktatói képzés: a szolgálati járművekkel kapcsolatos emelt szintű gépjárművezető képzés, valamint
emelt szintű gépjárművezető engedélymegújító továbbképzés, a biztonsági gépjárművezető képzés és
a biztonsági gépjárművezető engedélymegújító továbbképzés, valamint a páncélozott biztonsági gépjármű
gépjárművezető képzés és a páncélozott biztonsági gépjármű engedélymegújító gépjárművezető
továbbképzés oktatói és vizsgáztatási feladatainak ellátására felkészítő 40 tanórás képzés;
k) motoros oktatói képzés: a motoros képzés és motoros engedélymegújító továbbképzés oktatói és vizsgáztatási
feladatainak ellátására felkészítő, egy éven át tartó gyakorlati hospitálási formában teljesítendő képzés.
5. § Biztonsági gépjárművezető képzési kategóriái:
a) biztonsági gépjárművezető képzés: biztonsági gépjármű, megkülönböztető jelzés használatával történő
vezetésére felkészítő, minimum 320 tanórás, vizsgával kötelezően záródó képzés;
b) biztonsági gépjárművezető engedélymegújító továbbképzés: az a) pont szerinti képzés alapján megszerzett
képzettséget megújító, a képzés elvégzésének időpontjától számított, évente ismétlődően vizsgával záródó
kötelezően havonta esedékes 8 tanórás továbbképzés;
c) páncélozott biztonsági gépjármű gépjárművezető képzés: páncélozott biztonsági gépjármű, megkülönböztető
jelzés használatával történő vezetésére felkészítő, minimum 40 tanórás, vizsgával kötelezően záródó képzés;
d) páncélozott biztonsági gépjármű engedélymegújító gépjárművezető továbbképzés: a c) pont szerinti képzés
alapján megszerzett képzettséget megújító, a képzés elvégzésének időpontjától számított, évente ismétlődően
esedékes kötelező, minimum 8 tanórás, vizsgával kötelezően záródó továbbképzés.
6. § (1) A belügyi gépjárművezető
a) alapszintű gépjárművezető képzés sikeres teljesítése alapján kiállított igazolvány és „B”, „C”, „D” kategóriájú
érvényes vezetői engedély birtokában, „B”, „C”, „D” kategóriájú vezetői engedéllyel vezethető szolgálati jármű,
b) emelt szintű gépjárművezető képzés és emelt szintű gépjárművezető engedélymegújító továbbképzés sikeres
teljesítése alapján kiállított igazolvány és „B”, „C”, „D” kategóriájú érvényes vezetői engedély birtokában
megkülönböztető jelzést használó, „B”, „C”, „D” kategóriájú vezetői engedéllyel vezethető szolgálati jármű,
c) motoros képzés sikeres teljesítése alapján kiállított igazolvány és „A” kategóriájú, érvényes vezetői engedély
birtokában megkülönböztető jelzést használó „A” kategóriájú vezetői engedéllyel vezethető szolgálati jármű,
d) speciális képzés sikeres teljesítése alapján kiállított igazolvány és a speciális képzéssel érintett szolgálati jármű
vezetéséhez szükséges kategóriájú vezetői engedély birtokában a képzési igazolásban meghatározott speciális
jármű,
e) szolgálati jármű típusismereti képzés teljesítése alapján a típusismereti képzéssel érintett szolgálati jármű,
f ) a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél készenléti szereket vezető, valamint különleges szerkezelői
beosztásban lévő főfoglalkozású gépjárművezetők emelt szintű képzésének teljesítése alapján kiállított
igazolvány és a képzéssel érintett szolgálati jármű vezetéséhez szükséges kategóriájú vezetői engedély
birtokában a képzési igazolásban meghatározott készenléti szer
vezetésére jogosult.
(2) A belügyi gépjárművezető „A” kategóriájú vezetői engedéllyel vezethető megkülönböztető jelzés használatára nem
jogosult szolgálati jármű vezetésére az „A” kategóriájú érvényes vezetői engedély és ezen utasítás szerinti, képzés
nélkül kiállított igazolvány birtokában jogosult. Az igazolvány megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy
megkülönböztető jelzés használatára vonatkozó engedéllyel nem rendelkező motorkerékpár vezetésére jogosít.
(3) A biztonsági gépjárművezető az 5. § szerinti képzés, továbbképzés sikeres teljesítése alapján kiállított igazolvány és
az adott szolgálati jármű kategóriájának megfelelő kategóriájú érvényes vezetői engedély birtokában
megkülönböztető jelzést használó biztonsági gépjármű vagy páncélozott biztonsági gépjármű vezetésére jogosult.
5. Képzési követelményekre vonatkozó előírások 7. § (1) A belügyi gépjárművezetői és oktatói képzésben való részvétel feltételei képzési kategóriánként:
a) alapszintű gépjárművezető képzés:
aa) legalább egy éve érvényes – a képzéssel érintett járműkategóriának megfelelő – „B” vagy „C” vagy
„D” kategóriájú vezetői engedély és
ab) érvényes, 1. egészségi alkalmassági csoport, főfoglalkozású gépjárművezetők esetében érvényes,
minimum 2. egészségi alkalmassági csoport;
b) emelt szintű gépjárművezető képzés:
ba) legalább kettő éve érvényes – a képzéssel érintett járműkategóriának megfelelő – „B” vagy „C” vagy
„D” kategóriájú vezetői engedély,
bb) alapszintű gépjárművezető képzés korábbi sikeres teljesítése,
bc) az alapszintű gépjárművezető képzés megkezdését közvetlenül megelőzően legalább 6 hónap
– önhibából eredő – balesetmentes gépjármű-vezetési gyakorlat,
bd) érvényes, minimum 2. egészségi alkalmassági csoport és
be) érvényes közlekedéspszichológiai alkalmasság (PAV I. vagy a képző szervnél meghatározott azzal
egyenértékű pszichológiai alkalmassági vizsgálat);
c) emelt szintű gépjárművezető engedélymegújító továbbképzés:
ca) legalább kettő éve érvényes – a képzéssel érintett járműkategóriának megfelelő – „B” vagy „C” vagy
„D” kategóriájú vezetői engedély,
cb) emelt szintű gépjárművezető képzés sikeres teljesítése,
cc) az emelt szintű gépjárművezető engedélymegújító továbbképzés megkezdését közvetlenül
megelőzően legalább hat hónap – önhibából eredő – balesetmentes gépjármű-vezetési gyakorlat,
cd) érvényes, minimum 2. egészségi alkalmassági csoport és
ce) érvényes közlekedéspszichológiai alkalmasság (PAV I. vagy a képző szervnél meghatározott azzal
egyenértékű pszichológiai alkalmassági vizsgálat);
d) motoros képzés: da) legalább kettő éve érvényes „A” kategóriájú vezetői engedély,
db) emelt szintű gépjárművezető képzés vagy emelt szintű gépjárművezető engedélymegújító
továbbképzés sikeres teljesítése,
dc) a motoros képzés megkezdését közvetlenül megelőzően legalább egy év – önhibából eredő –
balesetmentes motorkerékpár gépjármű-vezetési gyakorlat,
dd) érvényes, minimum 2. egészségi alkalmassági csoport,
de) érvényes közlekedéspszichológiai alkalmasság (PAV I. vagy a képző szervnél meghatározott azzal
egyenértékű pszichológiai alkalmassági vizsgálat),
df ) motoros előválogatón megfelelő minősítés megszerzése és
dg) motorkerékpár vezetésével összefüggő beosztásba történő tervezés;
e) motoros engedélymegújító továbbképzés:
ea) legalább kettő éve érvényes „A” kategóriájú vezetői engedély,
eb) motoros képzés sikeres teljesítése,
ec) a motoros engedélymegújító továbbképzés megkezdését közvetlenül megelőzően legalább hat
hónap – önhibából eredő – balesetmentes gépjármű-vezetési gyakorlat,
ed) érvényes, minimum 2. egészségi alkalmassági csoport és
ee) érvényes közlekedéspszichológiai alkalmasság (PAV I. vagy a képző szervnél meghatározott azzal
egyenértékű pszichológiai alkalmassági vizsgálat);
f ) speciális képzés:
fa) adott gépjármű-kategóriára legalább kettő éve érvényes vezetői engedély,
fb) alapszintű gépjárművezető képzés teljesítése,
fc) a speciális képzés megkezdését közvetlenül megelőzően legalább hat hónap – önhibából eredő –
balesetmentes gépjármű-vezetési gyakorlat,
fd) érvényes, minimum 2. egészségi alkalmassági csoport és
fe) érvényes közlekedéspszichológiai alkalmasság (PAV I. vagy a képző szervnél meghatározott azzal
egyenértékű pszichológiai alkalmassági vizsgálat); g) szolgálati jármű típusismereti képzés:
ga) adott gépjármű-kategóriára legalább kettő éve érvényes vezetői engedély,
gb) alapszintű gépjárművezetői képzés teljesítése,
gc) a szolgálati jármű típusismereti képzés megkezdését közvetlenül megelőzően legalább hat hónap
– önhibából eredő – balesetmentes gépjármű-vezetési gyakorlat;
h) a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél készenléti szert vezető, valamint különleges szerkezelői beosztásban
lévő főfoglalkozású gépjárművezető emelt szintű képzése:
ha) a speciális képzés teljesítése a készenléti szerek, valamint a különleges szerkezelői beosztás
tekintetében,
hb) a készenléti szerek vezetése tekintetében szerzett ötéves gyakorlat vagy a különleges szerkezelői
beosztásban eltöltött ötéves gyakorlati idő megléte;
i) oktatói képzés:
ia) érvényes, „B” vagy „C” vagy „D” kategóriájú vezetői engedély,
ib) emelt szintű gépjárművezető képzés vagy emelt szintű gépjárművezető engedélymegújító
továbbképzés sikeres teljesítése,
ic) az oktatói képzés megkezdését közvetlenül megelőzően legalább egy év – önhibából eredő –
balesetmentes gépjármű-vezetési gyakorlat,
id) érvényes, minimum 2. egészségi alkalmassági csoport,
ie) érvényes közlekedéspszichológiai alkalmasság (PAV I. vagy a képző szervnél meghatározott azzal
egyenértékű pszichológiai alkalmassági vizsgálat),
if ) oktatói képzés előválogatóján megfelelő minősítés megszerzése és
ig) érettségi bizonyítvány megléte;
j) vezetőoktatói képzés:
ja) érvényes, „B” vagy „C” vagy „D” kategóriájú vezetői engedély,
jb) oktatói képzés sikeres teljesítése,
jc) a vezetőoktatói képzés megkezdését közvetlenül megelőzően legalább egy év – önhibából eredő –
balesetmentes gépjármű-vezetési gyakorlat,
jd) évente kötelező oktatói továbbképzés teljesítése,
je) legalább 160 tanórás, igazolt oktatói gyakorlat,
jf ) érvényes, minimum 2. egészségi alkalmassági csoport,
jg) érvényes közlekedéspszichológiai alkalmasság (PAV I. vagy a képző szervnél meghatározott azzal
egyenértékű pszichológiai alkalmassági vizsgálat),
jh) vezetőoktatói képzés előválogatóján megfelelő minősítés megszerzése és
ji) érettségi bizonyítvány megléte;
k) motoros oktatói képzés:
ka) érvényes „A” kategóriájú vezetői engedély,
kb) oktatói, vezetőoktatói és motoros képzés sikeres teljesítése,
kc) a motoros oktatói képzés megkezdését közvetlenül megelőzően legalább egy év – önhibából eredő –
balesetmentes gépjármű-vezetési gyakorlat,
kd) érvényes, minimum 2. egészségi alkalmassági csoport és
ke) érvényes közlekedéspszichológiai alkalmasság (PAV I. vagy a képző szervnél meghatározott azzal
egyenértékű pszichológiai alkalmassági vizsgálat),
kf ) motoros oktatói képzés előválogatóján megfelelő minősítés megszerzése és
kg) érettségi bizonyítvány megléte.
(2) A biztonsági gépjárművezetői képzésben és továbbképzésben való részvétel feltételei képzési kategóriánként:
a) biztonsági gépjárművezető képzés:
aa) legalább öt éve érvényes, a képzéssel érintett járműkategóriának megfelelő kategóriájú vezetői
engedély,
ab) emelt szintű gépjárművezető képzés vagy emelt szintű gépjárművezető engedélymegújító
továbbképzés sikeres teljesítése,
ac) a biztonsági gépjárművezető képzés megkezdését közvetlenül megelőzően legalább egy év
– önhibából eredő – balesetmentes gépjármű-vezetési gyakorlat,
ad) érvényes, minimum 2. egészségi alkalmassági csoport, ae) érvényes közlekedéspszichológiai alkalmasság (PAV I. vagy a képző szervnél meghatározott azzal
egyenértékű pszichológiai alkalmassági vizsgálat);
b) biztonsági gépjárművezető engedélymegújító továbbképzés:
ba) legalább öt éve érvényes, a továbbképzéssel érintett járműkategóriának megfelelő kategóriájú
vezetői engedély,
bb) biztonsági gépjárművezető képzés korábbi sikeres teljesítése, havonta egyszer, de évente legalább
tíz alkalommal 8 órás, összesen 80 órás továbbképzésen való részvétel,
bc) érvényes, minimum 2. egészségi alkalmassági csoport és
bd) érvényes közlekedéspszichológiai alkalmasság (PAV I. vagy a képző szervnél meghatározott azzal
egyenértékű pszichológiai alkalmassági vizsgálat);
c) páncélozott biztonsági gépjármű gépjárművezető képzés:
ca) legalább fél éve érvényes, a továbbképzéssel érintett járműkategóriának megfelelő kategóriájú
vezetői engedély,
cb) emelt szintű gépjárművezető képzés vagy emelt szintű gépjárművezető engedélymegújító
továbbképzés sikeres teljesítése,
cc) a páncélozott biztonsági gépjármű gépjárművezető képzés megkezdését közvetlenül megelőzően
legalább egy év – önhibából eredő – balesetmentes gépjármű-vezetési gyakorlat,
cd) érvényes, minimum 2. egészségi alkalmassági csoport,
ce) érvényes közlekedéspszichológiai alkalmasság (PAV I. vagy a képző szervnél meghatározott azzal
egyenértékű pszichológiai alkalmassági vizsgálat);
d) páncélozott biztonsági gépjármű gépjárművezető engedélymegújító továbbképzés:
da) legalább egy éve érvényes, a továbbképzéssel érintett járműkategóriának megfelelő kategóriájú
vezetői engedély,
db) a páncélozott biztonsági gépjármű gépjárművezető képzés korábbi sikeres teljesítése,
dc) érvényes, minimum 2. egészségi alkalmassági csoport,
dd) érvényes közlekedéspszichológiai alkalmasság (PAV I. vagy a képző szervnél meghatározott azzal
egyenértékű pszichológiai alkalmassági vizsgálat). 8. § (1) A képzést záró vizsgakövetelmények képzési kategóriánként:
a) alapszintű gépjárművezető képzés, emelt szintű gépjárművezető képzés, emelt szintű gépjárművezető
engedélymegújító továbbképzés, motoros képzés, motoros engedélymegújító továbbképzés: a képzési
tematika szerinti elméleti tananyag ismerete, a gyakorlati tananyag alapján összeállított tanpálya teljesítése
meghatározott szintidőn belül, valamint a vizsgapálya meghatározott szintidőn belüli, limitált büntetőidőkkel
számított teljesítése;
b) szolgálati jármű típusismereti képzés: a használatba vett szolgálati járműre vonatkozóan elkészített egyedi
képzési tematika szerinti elméleti tananyag ismerete, az összeállított gyakorlati vizsgafeladatok teljesítése;
c) speciális képzés, a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél készenléti szert vezető, valamint különleges
szerkezelői beosztásban lévő főfoglalkozású gépjárművezető emelt szintű képzése: az adott gépjárműre
elkészített egyedi képzési tematika szerinti elméleti tananyag ismerete, az összeállított gyakorlati
vizsgafeladatok teljesítése;
d) oktatói képzés, vezetőoktatói képzés: a képzési tematika szerinti elméleti tananyag ismerete, a tananyag
alapján összeállított írásbeli vizsga feladatsor eredményes megoldása, oktatási gyakorlati feladat teljesítése,
a képzési elemek sikeres gyakorlati végrehajtása, a tematika szerinti gyakorlati tananyag alapján összeállított
vizsgafeladatok közúton, tanpályán történő teljesítése, valamint vizsgapálya meghatározott szintidőn belüli,
limitált büntetőidőkkel számított teljesítése;
e) motoros oktatói képzés: a képzési tematika szerinti elméleti tananyag ismerete, a tananyag alapján összeállított
írásbeli vizsga feladatsor eredményes megoldása, oktatási gyakorlati feladat teljesítése, a képzési tematika
gyakorlati tananyaga alapján összeállított vizsgafeladatok közúton, tanpályán történő hibátlan, készségszintű
teljesítése;
f ) biztonsági gépjárművezető képzés és biztonsági gépjárművezető engedélymegújító továbbképzés: a képzési
tematika szerinti elméleti tananyag ismerete, a gyakorlati tananyag alapján összeállított tanpálya teljesítése
meghatározott szintidőn belül, valamint a vizsgapálya meghatározott szintidőn belüli, limitált büntetőidőkkel
számított teljesítése, valamint közúti forgalomban végrehajtott vezetési gyakorlat;
g) páncélozott biztonsági gépjármű gépjárművezető képzés és páncélozott biztonsági gépjármű gépjárművezető
engedélymegújító továbbképzés: a képzési tematika szerinti elméleti tananyag ismerete, a gyakorlati tananyag
alapján összeállított tanpálya teljesítése meghatározott szintidőn belül, valamint a vizsgapálya meghatározott
szintidőn belüli, limitált büntetőidőkkel számított teljesítése, valamint közúti forgalomban végrehajtott
vezetési gyakorlat.
(2) Az oktatói, vezetőoktatói képzés és a biztonsági gépjárművezetői, páncélozott gépjármű gépjárművezetői képzés
sikeres teljesítése és az erről szóló képzési igazolás érvényessége esetén a belügyi gépjárművezető az emelt szintű
gépjárművezető engedélymegújító továbbképzés gyakorlati, vezetéstechnikai vizsgakövetelménye alól mentesül.
6. A képzést bonyolító szervek, a képzés lebonyolítására vonatkozó egyéb szabályok
9. § (1) A szolgálati jármű vezetésével kapcsolatosan
a) a 4. § a)–g) és i)–k) pontja szerinti képzési kategóriákban történő képzést és vizsgáztatást – a 4. § a)–c) pontjában
meghatározott képzési kategóriák tekintetében a 44. § (1) bekezdése alapján a belügyi szerv vezetője által
kiadott belső szabályzatban meghatározottak kivételével – az általános rendőrségi feladatok ellátására
létrehozott szerv teljes állománya tekintetében a Rendőrségi Oktatási és Kiképzési Központ (a továbbiakban:
ROKK),
b) a 4. § a)–c), f ) és g) pontja szerinti képzési kategóriákban történő képzést és vizsgáztatást a büntetésvégrehajtási szervezet teljes állománya tekintetében a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési
és Rehabilitációs Központ,
c) a 4. § a)–c), f )–h) pontja szerinti képzési kategóriákban történő képzést és vizsgáztatást a hivatásos
katasztrófavédelmi szervezetek teljes állománya tekintetében a 44. § (1) bekezdése alapján a belügyi szerv
vezetője által kiadott belső szabályzatban meghatározott szervezeti egység,
d) a 4. § a)–c), f ) és g) pontja szerinti képzési kategóriákban történő képzést és vizsgáztatást a teljes állománya
tekintetében a Terrorelhárítási Központ,
e) a 4. § a)–c), f ) és g) pontja szerinti képzési kategóriákban történő képzést és vizsgáztatást a teljes állománya
tekintetében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat,
f ) a 4. § a) pontja szerinti képzési kategóriában történő képzést és vizsgáztatást a teljes állománya tekintetében
a képzési és vizsgáztatási feltételekkel rendelkező rendészeti szakközépiskola
végzi.
(2) A képzést és vizsgáztatást a) a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ teljes állományát érintve az (1) bekezdés e) pontban
meghatározottak szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat,
b) az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, a Nemzeti
Védelmi Szolgálat, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízügyi igazgatóságok, a rendészeti
szakközépiskolák teljes állományát – kivéve a képzési és vizsgáztatási feltételekkel rendelkező rendészeti
szakközépiskola állományát – érintve az (1) bekezdés a) pontban meghatározottak szerint a ROKK és a 44. §
(1) bekezdése alapján a belügyi szerv vezetője által kiadott belső szabályzatban meghatározott szervezeti
egység,
c) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal teljes állományát érintve az (1) bekezdés c) pontban meghatározottak
szerint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,
d) a Belügyminisztérium kormánytisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszonyban
vagy munkaviszonyban álló munkavállalóját érintve az (1) bekezdés a) pontban meghatározottak szerint
a ROKK és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,
e) a belügyi szerv által foglalkoztatott igazságügyi alkalmazotti állományt érintve az (1) bekezdés c) pontban
meghatározottak szerint a ROKK
elsődlegesen végzi.
(3) A 4. § i)–k) pont szerinti képzést kizárólag a ROKK, a 4. § h) pont szerinti képzést kizárólag a BM Országos
Katasztrófavédelmi Főigazgatóság bonyolíthat.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott képző és vizsgáztató szervek kapacitásprobléma esetén a 4. § szerinti képzési
igény teljesítésével kapcsolatosan egymáshoz fordulhatnak, illetve a (2) bekezdés szerinti igénylő szervet
átirányíthatják más képzésre és vizsgáztatásra jogosult szervhez, az érintett szervekkel lefolytatott előzetes egyeztetést
követően.
(5) Az (1) bekezdésben felsorolt belügyi szervek a képzést és vizsgáztatást az érintett belügyi szervekkel
együttműködésben – a 4. § (1) bekezdés szerint leadott képzési igény feldolgozásával – elkészített éves képzési
programterv alapján bonyolítják.
(6) A ROKK előzetes igények alapján – a lekötöttség figyelembevételével – biztosítja saját objektumában a képzésekhez
szükséges szimulátorokat.
(7) Az 5. § szerinti képzést, továbbképzést a Terrorelhárítási Központ, a Készenléti Rendőrség és a ROKK bonyolíthat.
10. § A képzést és vizsgáztatást igénybe vevő belügyi szerv – amennyiben a képzést és vizsgáztatást más belügyi szerv
biztosítja – a tárgyévi képzés és vizsgáztatás lebonyolítására a 9. § (1) bekezdés szerinti belügyi szervvel az 5. melléklet
szerint keretmegállapodást vagy megállapodást köt. A keretmegállapodásban a felek valamennyi, a képzések
lebonyolításával kapcsolatos általános információt kötelesek rögzíteni, így különösen a képzések típusait, azok
végrehajtásának, igénybevételének általános feltételeit, a kapcsolódó eljárásrend rövid, általános menetét,
a képzésben részt vevőkre vonatkozó egyéb lényeges megállapításokat, valamint a képzési költségek rendezésének
módját.
11. § A 9. § (1) bekezdésében felsorolt belügyi szerv egyedi megállapodás alapján, térítés ellenében más minisztérium
irányítása alá tartozó szerv állományának képzését és vizsgáztatását is végezheti, amennyiben azt saját állományának
képzésén felül vállalni tudja. Ebben az esetben a 9. § (4) bekezdésben foglaltakat a belügyi szerv nem alkalmazhatja.
12. § A képzésre beiskolázott az alapszintű gépjárművezető képzés sikertelen teljesítését követő egy éven belül egy
alkalommal jelentkezhet ismét a vizsga teljesítésére. Ismételt sikertelen teljesítést követően – a sikertelen vizsga
napjától számított – további egy évig nem jelentkezhet újra. Más képzési kategóriák esetében a 44. § (1) bekezdése
alapján a belügyi szerv vezetője által kiadott belső szabályzatban kell meghatározni, hogy az adott képzés sikertelen
teljesítését követően hány alkalommal, illetve mennyi idő elteltével jelentkezhet vizsgára ismét a beiskolázott.
7. Oktatók képzése, vizsgáztatása, vizsgabiztosok 13. § (1) Az oktatók, vezető oktatók és motoros oktatók (a továbbiakban együtt: oktatók) képzését és vizsgáztatását kizárólag
a ROKK végzi.
(2) Az oktatóknak évente, a ROKK által szervezett 24 tanórás továbbképzésen kell részt venniük.
(3) Az oktatók tárgyévi továbbképzési tervét a ROKK a tárgyévet megelőzően december 31-ig elkészíti és tárgyév január
20-ig egyezteti az oktatói állományt foglalkoztató belügyi szervekkel. A véglegesített oktatói továbbképzési tervet
a ROKK tárgyév január 31-ig megküldi az oktatói állományt foglalkoztató belügyi szervnek.
(4) Az oktató munkáltatója köteles intézkedni a (2) bekezdés szerinti továbbképzésre történő beiskolázásra.
(5) Ha az oktató a kötelező éves továbbképzésen nem vesz részt, a képzési, vizsgáztatási jogosultsága visszavonására
a ROKK intézkedik. 14. § Vizsgáztatást – a 4. § a) és f ) pont szerinti képzés kivételével – a ROKK által nyilvántartott Gépjármű-vezetéstechnikai
Vizsgabiztos Jegyzékben (a továbbiakban: Jegyzék) névvel vagy – a 9. § (1) bekezdés e) pontja szerinti belügyi szerv
esetében – a továbbképzési személyi azonosítóval feltüntetett vezető oktató végezhet. A Jegyzékbe történő felvételt
a jármű-nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetőjének vagy az általa kijelölt vezetőnek
a javaslatára, a legalább kettő éves szakmai gyakorlattal rendelkező vezető oktató kérheti a ROKK vezetőjétől.
8. A képzési igazolás és az igazolvány kiállítása
15. § (1) A képzés eredményes teljesítéséről, illetve a továbbképzésen való részvételről az érintett részére a képzést,
továbbképzést lebonyolító – 9. § (1) bekezdésében felsorolt – belügyi szervnek 8 napon belül – az 1. melléklet szerint –
képzési igazolást kell kiállítani.
(2) A belügyi szerv a 2. melléklet szerinti igazolványt az (1) bekezdés szerint kiadott képzési igazolás alapján jogosult
kiállítani.
(3) A képzési igazolást minden belügyi szerv köteles elfogadni.
(4) A középirányító szerv által irányított szervek közötti és a középirányító szerv és az általa irányított szerv közötti
áthelyezés esetén a különböző szervek által kiállított igazolványok elfogadhatóak, így a belügyi gépjárművezető,
az oktató, az érvényes igazolvány alapján továbbra is jogosult az érvényes okmányok szerinti szolgálati járművet
vezetni, valamint oktatni.
16. § (1) Az igazolványt a Robotzsaru NEO Integrált ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszer szerinti kiállító szervi megjelölő kóddal
és egyedi azonosító számmal kell ellátni, továbbá tartalmaznia kell a jogosult nevét, a jogosultsági bejegyzést,
a kiállítás dátumát, és amennyiben értelmezhető, az igazolvány érvényességét. Az igazolvány további formai és
tartalmi követelményeit a 2. és 3. melléklet tartalmazza, melytől az Alkotmányvédelmi Hivatal és Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) eltérhet.
(2) A 2. és 3. melléklet szerinti igazolványban a képzési kategória rögzítéséhez a 4. melléklet szerinti képzési kategória
kódokat kell alkalmazni.
(3) A belügyi hivatásos szolgálati, kormányzati, köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony
megszűnése és a belügyi szervek közötti áthelyezés esetén – kivéve a 15. § (4) bekezdésében meghatározottakat –
az igazolványt a kiállító szervnél vagy az utolsó munkáltató szervnél kötelező leadni.
(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által kiállított igazolványt annak jogosultja más belügyi szervhez történő
áthelyezése esetén a kiállítás helyén köteles leadni.
(5) Az igazolvány átadás-átvételére vonatkozó eljárásrendet a középirányító szerv vezetője a 44. § (1) bekezdése szerinti
szabályzatában köteles szabályozni.
17. § (1) Az igazolvány érvényességi ideje képzési kategóriák szerint:
a) a 4. § a) és g) pontja esetében korlátlan időtartamú;
b) a 4. § b)–c) és h) pontja esetében 5 év időtartamú;
c) a 4. § d)–e) és i)–k) pontja esetében 1 év időtartamú;
d) a 4. § f ) pontja esetében egyedileg, a tematikában kerül meghatározásra;
e) az 5. § a)–d) pontja esetében 1 év időtartamú.
(2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti érvényességi idő lejártát követően az oktató a 4. § a) pont szerinti jogosultsággal
tovább rendelkezik.
18. § (1) A belügyi szerv vezetője – alapszintű gépjárművezető képzés tekintetében – szolgálati érdekből jogosult legfeljebb
6 hónapig érvényes, a 3. melléklet szerinti ideiglenes igazolvány kiadását engedélyezni, amennyiben a képzés
ütemezéséből adódó esetleges késedelem ezt indokolttá teszi.
(2) Az ideiglenes igazolvány kiadása esetén is fenn kell állnia a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek.
(3) Az ideiglenes igazolvány érvényességi időtartama egyszeri alkalommal legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.
19. § (1) Amennyiben a belügyi gépjárművezető az előírt továbbképzés feltételeit nem teljesíti, vagy az igazolvány érvényességi
ideje lejárt, jogosultságát az általa teljesített alacsonyabb képzési feltételnek megfelelően korlátozni kell.
(2) Az alapszintű gépjárművezetői képzés teljesítése alapján kiállított érvényes igazolvány jogosultsági korlátozás alá
nem eshet.
20. § Az igazolvány visszavonására intézkedni kell, ha a belügyi gépjárművezető
a) adott járműkategóriára érvényes vezetői engedélyét bevonták, vagy annak érvényessége lejárt,
b) a szolgálati járművet nem rendeltetésszerűen használta, azaz ha az adott szolgálati feladat ellátása során
gondatlanságból nem a tőle elvárható módon vezeti a szolgálati járművet, és ezáltal kárt okoz,
c) a szolgálattal összefüggésben a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXII. fejezetében nevesített
közlekedési bűncselekmény elkövetésével kapcsolatosan felelősségét jogerősen megállapították,
d) a szolgálattal összefüggésben saját hibájából bekövetkezett személyi sérüléssel járó vagy egymillió forintot
meghaladó anyagi kárral járó közúti közlekedési balesetet okozott,
e) a szolgálati beosztásából felfüggesztették, vagy
f ) a belügyi szolgálati, kormányzati, köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonya vagy munkaviszonya
megszűnt. 21. § Az igazolvány visszavonásakor a visszavonás időtartama a 20. § b)–d) pontja esetén a 18. § (1) bekezdése szerinti
engedélyező döntése alapján legalább kettő hónap, de legfeljebb egy év lehet.
III. Részletes rendelkezések a szolgálati hajó vezetésére, vezetőinek képzésére vonatkozóan
9. A szolgálati hajó vezetésének feltétele 22. § Szolgálati hajót az vezethet, aki rendelkezik a hajózási képesítésekről szóló jogszabályban meghatározott, az adott
hajókategóriára előírt vagy a képesítések helyettesíthetőségi szabályai szerinti képesítő okmánnyal.
23. § Az 50 kW (68 LE) motorteljesítményt meghaladó teljesítményű szolgálati hajó vezetésére az a szolgálati hajóvezető
jogosult, aki a jogszabályban előírt hajózási képesítő vizsga sikeres teljesítése alapján a hajózási hatóság által kiállított
képesítő okmánnyal rendelkezik, és a 24. § a) vagy b) pontja szerinti szolgálati hajóvezető képzést sikeresen teljesítette,
továbbá az egészségügyi alkalmasságát érvényes Hajós Szolgálati Könyvvel igazolja.
10. Képzési kategóriák és képző szerv 24. § A 23. § szerinti szolgálati hajó vezetésének feltételéül előírt képzés képzési kategóriái:
a) hajóvezető képzés: a szolgálati hajó tényleges vezetésével, valamint hajóparancsnoki szolgálat ellátásával
betöltött beosztással érintett szolgálati hajó kezelésének készségszintű megismertetésére vonatkozó minimum
24 tanórás képzés;
b) hajóvezető engedélymegújító továbbképzés: az a) pont szerinti képzés alapján megszerzett képzettséget
megújító, a képzés elvégzésének időpontjától számított, évente ismétlődően esedékes, kötelező 16 tanórás
továbbképzés.
25. § A 24. § szerinti képzést kizárólag a ROKK bonyolíthat.
11. Képzési követelményekre vonatkozó előírások 26. § A képzésben való részvétel feltételei képzési kategóriánként:
a) szolgálati hajóvezető képzés:
aa) jelentkező nyilatkozata arról, hogy nem áll a vízijármű vezetéstől eltiltás hatálya alatt, képesítése nincs
bevonás hatálya alatt, továbbá nem folyik ellene a vízi közlekedéssel kapcsolatban sem fegyelmi,
sem szabálysértési, sem büntetőeljárás,
ab) munkáltatói jogokat gyakorló vezető nyilatkozata a jelölt hajósszolgálat beosztásba történő
tervezéséről vagy e beosztás jelenlegi betöltéséről,
ac) érvényes hajózási képesítő okmány és az egészségügyi alkalmasságot igazoló érvényes Hajós
Szolgálati Könyv;
b) szolgálati hajóvezető engedélymegújító továbbképzés:
ba) érvényes képesítő okmány és az egészségügyi alkalmasságot igazoló érvényes Hajós Szolgálati
Könyv,
bb) szolgálati hajóvezető képzés korábbi sikeres teljesítése.
27. § A képzést záró vizsgakövetelmények a szolgálati hajóvezető képzés és a szolgálati hajóvezető engedélymegújító
továbbképzés esetében: a képzési tematika szerinti elméleti tananyag ismerete, a tananyag alapján összeállított
írásbeli vizsga feladatsor eredményes megoldása, az összeállított vizsgafeladatok alapján gyakorlati vizsga teljesítése.
12. A képzés lebonyolításának rendje, képzési tematika 28. § A 24. § szerinti képzés lebonyolításának kezdeményezésére a szolgálati hajóval rendelkező jármű-nyilvántartási
jegyzék vezetésére kötelezett rendvédelmi szerv vezetője köteles intézkedni, a kezdeményezés alapján a ROKK azt
köteles megszervezni és lebonyolítani.
29. § A képzést és vizsgáztatást igénybe vevő rendvédelmi szerv – amennyiben a képzést és vizsgáztatást más belügyi
szerv biztosítja – a tárgyévi képzés és vizsgáztatás lebonyolítására a képző és vizsgáztató szervvel köteles
keretmegállapodást vagy megállapodást kötni.
30. § A 24. § szerinti képzési kategóriákra vonatkozó képzési tematikát a szolgálati hajó üzemeltetéséért felelős rendvédelmi
szerv készíti el a ROKK-kal együttműködve, és a Belügyminisztérium személyügyi helyettes államtitkára a rendvédelmi
szervek vezetőinek egyetértésével hagyja jóvá.
13. Szolgálati hajóvezető oktató 31. § A 24. § szerinti szolgálati hajóvezető képzés oktatási és vizsgáztatási feladatait a rendvédelmi szerv alkalmazásában
álló, az adott kategóriájú szolgálati hajóra megfelelő képesítéssel rendelkező személy láthatja el.
14. A végzettséget tanúsító képzési igazolás 32. § (1) A 24. § szerinti képzés eredményes teljesítéséről az érintett részére a képzést, továbbképzést lebonyolító rendvédelmi
szervnek 8 napon belül – az 1. melléklet szerinti – képzési igazolást kell kiállítani.
(2) A képzési igazolást minden rendvédelmi szerv köteles elfogadni.
33. § A 24. § a) és b) pont szerinti képzési kategóriák esetében az érvényességi idő 2 év időtartamú.
34. § (1) A rendvédelmi szerv állományába tartozó szolgálati hajóvezető, a szolgálati hajóvezetést oktató az érvényes képzési
igazolás alapján, a rendvédelmi szervek közötti áthelyezés esetén továbbra is jogosult szolgálati hajót vezetni,
valamint oktatni, ezen utasításban meghatározott feltételek teljesítése esetén.
(2) A szolgálati hajó vezetése tekintetében a hajózási képesítésekről szóló jogszabályban megfogalmazottakat, valamint
ezen utasításban kidolgozott szabályokat a rendvédelmi szervek esetében együttesen kell alkalmazni. A nem
rendvédelmi szerv munkavállalója esetében kizárólag a hajózási képesítésekről szóló jogszabályban megfogalmazottak
szerint kell eljárni.
IV. Szolgálati járműre és szolgálati hajóra vonatkozó képzés esetében alkalmazott közös szabályok
15. Képzés, tematika 35. § A képzésre történő beiskolázásért a belügyi szerv állománya tekintetében – a 7. §-ban, illetve a 26. §-ban megszabott
feltételek figyelembevételével – a munkáltatói jogokat gyakorló vezető felelős.
36. § (1) A belügyi szerv a tárgyévre vonatkozó képzési igényét köteles a tárgyévet megelőző év november 30-ig a 9. §, valamint
a 25. § szerinti képző szervhez megküldeni. A képzési igénynek tartalmaznia kell a létszám megjelölését képzési
kategóriánként, a képzési kategória megnevezésével.
(2) Az év közben jelentkező képzési igényekkel az (1) bekezdés szerinti tárgyévi képzési igény a módosító paraméterek
képző szervhez történő megküldésével módosítható.
37. § Képzést csak jóváhagyott tematika alapján lehet folytatni.
38. § (1) A ROKK – a belügyi szervekkel együttműködve – készíti el a 4. § szerinti képzési kategóriák – kivéve a 4. § f ) pont
szerinti speciális képzést – képzési tematikáját.
(2) A speciális képzési kategória képzési tematikáját a szolgálati jármű üzemeltetéséért felelős belügyi szerv készíti el
a ROKK-kal együttműködve.
(3) Az 5. § szerinti képzés és továbbképzés képzési tematikáját és annak módosítását a Terrorelhárítási Központ készíti el,
a biztonsági gépjárművezetőt foglalkoztató belügyi szervvel és a ROKK-kal együttműködve.
(4) A képzési tematikát és annak módosítását a Belügyminisztérium személyügyi helyettes államtitkára, az adott
képzéssel érintett jármű-nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szervek vezetőinek egyetértésével
hagyja jóvá.
(5) A 4., 5. és 24. § szerinti képzés, továbbképzés lebonyolítására a 9. § (1) és (7) bekezdése és a 25. § alapján jogosult
belügyi szerv vezetője dönt arról, hogy a szerv által végezhető képzést a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek
hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és
vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján bejelentésköteles
továbbképzési programként kezeli. Amennyiben a képzést, továbbképzést bejelentésköteles továbbképzési
programként kezeli, a Rendelet szerint kezdeményezi a képzés, továbbképzés tekintetében az egyszerűsített
nyilvántartásba vételi eljárást, hogy a képzés a továbbképzési programjegyzékbe bekerüljön.
16. Nyilvántartás 39. § (1) A belügyi gépjárművezető, az oktató és a szolgálati hajóvezető képzéséről és a vizsgakövetelmények teljesítéséről
a 4., 5. és 24. § szerinti képzésen, továbbképzésen, továbbá az oktató 13. § (2) bekezdése szerinti továbbképzésen való
részvételéről a képzést, továbbképzést folytató belügyi szervnél, a jogosultságok 19. § (1) bekezdése szerinti
korlátozásáról, az igazolvány kiállításáról és visszavételéről, a vezetői engedély és adott járműkategória érvényességi
idejéről a belügyi gépjárművezető, az oktató és a szolgálati hajóvezető szolgálati helye szerint illetékes szervnél
nyilvántartást kell vezetni.
(2) A vezetett nyilvántartásnak – a belügyi gépjárművezető, hajóvezető vagy oktatói képzésre történő jelentkezésekor
adott hozzájárulása alapján – tartalmaznia kell:
a) a szolgálati jármű vagy szolgálati hajó vezetésére feljogosított személy nevét;
b) a vezethető szolgálati jármű kategóriáját vagy a szolgálati hajó megjelölést;
c) a jogosultsági kategóriákat;
d) az igazolvány kiállításának időpontját, a jogosultság érvényességének időpontját;
e) a korlátozás okát, időtartamát;
f ) a visszavonás okát, időtartamát;
g) a vezetői engedély és az adott járműkategória érvényességi idejét.
17. Költségviselés rendje 40. § (1) A belügyi járművezető, az oktató és a szolgálati hajóvezető képzési és vizsgáztatási költsége a beiskolázó belügyi
szervet terheli.
(2) A képzést igénybevevő szerv az 5. melléklet szerinti keretmegállapodásban vagy megállapodásban rögzített általános
eljárás szerint a képzés lebonyolítását követően, utólagosan előirányzat-átadással rendezi az adott képzéssel
kapcsolatos költségeket.
(3) A képzést lebonyolító szerv, az adott képzéshez kapcsolódó valamennyi, költséget befolyásoló adat ismeretében
előirányzat átadás-átvételi jegyzőkönyvet készít. Az előirányzat átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékleteként a képzési
költségek alakulásának bemutatására a képző szerv – az önköltség-számítási szabályzatában foglaltak szerint –
részletes kimutatást készít.
(4) A képzés és vizsgáztatás ellenértékének megállapítása során alkalmazott, a képző szerv önköltség-számítási
szabályzata szerinti díjszámítást a képzést igénybevevő szerv megismerheti.
(5) Az előirányzat átadás-átvételi jegyzőkönyveket a képzést követően haladéktalanul, de legkésőbb az adott képzés
lebonyolítását követő 60 napon belül el kell készíteni. Az adott költségvetési év képzéseihez kapcsolódó előirányzat
átadás-átvételi jegyzőkönyveket legkésőbb a tárgyév december 10. napjáig kell elkészíteni.
(6) Amennyiben a képző, továbbképző szerv által bonyolítandó képzés, továbbképzés a Rendelet szerint a továbbképzési
programjegyzékbe felvételre került, akkor a képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos költségviselés rendje tekintetében
a Rendeletben a továbbképzési kötelezettség teljesítésének finanszírozására vonatkozó eljárásrendet kell alkalmazni.
V. Egyéb rendelkezések 41. § (1) A belügyi szerv hivatásos szolgálati jogviszonyban álló belügyi gépjárművezetője a 4. § b) vagy c) pontja szerinti
képzés teljesítésével jogosult a megkülönböztető jelzést használó szolgálati jármű vezetésére.
(2) A belügyi szerv kormánytisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti munkaviszonyban álló munkavállalója a közúti
járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet)
szerinti I. alkalmassági kategóriának megfelelően megállapított érvényes, időszakos pályaalkalmassági minősítéssel
és a 4. § a) pont szerinti képzés együttes teljesítésével jogosult a megkülönböztető jelzést használó szolgálati jármű
vezetésére, figyelembe véve a (3) bekezdésben meghatározottakat.
(3) Megkülönböztető jelzést használó speciális jármű vezetésére kizárólag a belügyi szerv hivatásos szolgálati
jogviszonyban álló belügyi gépjárművezetője és csak a 4. § b) vagy c) pont szerinti képzés és a speciális képzés
együttes teljesítését követően jogosult.
42. § (1) Amennyiben a belügyi szerv hivatásos szolgálati jogviszonyban álló belügyi gépjárművezetője nem teljesítette
a 4. § b) vagy c) pontja szerinti képzést, a megkülönböztető jelzést használó szolgálati jármű vezetésére csak
a GKM rendelet szerint az I. alkalmassági kategóriának megfelelően megállapított érvényes, időszakos
pályaalkalmassági minősítés teljesítésével jogosult 2018. december 31-ig.
(2) 2018. december 31-ét követően a belügyi szerv hivatásos szolgálati jogviszonyban álló belügyi gépjárművezetője
csak a 4. § b) vagy c) pontja szerinti képzés teljesítését követően vezethet megkülönböztető jelzést használó szolgálati
járművet.
(3) Az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál, a büntetés-végrehajtási szervezetnél,
a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál, az Országos Vízügyi Főigazgatóságon, valamint a vízügyi igazgatóságokon,
továbbá a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ foglalkoztatott belügyi gépjárművezetőnek – aki
az utasítás hatálybalépését megelőzően szolgálati jármű vezetésére jogosult volt, és önhibás balesetet nem okozott –
a 4. § b) pontja szerinti képzést az utasítás hatálybalépését követően 2018. december 31-ig teljesítenie kell.
(4) A (3) bekezdés szerinti belügyi szerv belügyi gépjárművezetője az alapszintű gépjárművezető képzés teljesítése
nélkül 2018. december 31-ig vezethet szolgálati járművet.
VI. Záró rendelkezések 43. § A képzés során, a gyakorlati képzésen igénybe vett szolgálati járművet érintő káresemény esetén a Gépjármű
Szabályzat 118. §-ában előírtak szerint kell eljárni.
44. § (1) A 9. § (1) bekezdése szerinti belügyi szerv vezetője az utasítás hatálybalépését követő 90 napon belül belső
szabályzatban határozza meg az utasítás végrehajtásából adódó, irányítása alá tartozó szervezetre háruló feladatokat.
(2) A 9. § (1) bekezdése szerinti belügyi szerv vezetője az utasításban az igazolvány visszavonása, valamint a 6. §
(2) bekezdése tekintetében meghatározottaktól szigorúbb rendelkezést is megállapíthat az (1) bekezdés szerinti
szabályzatában.
(3) A 9. § szerinti, képzést és vizsgáztatást végző belügyi szerv az utasítás hatálybalépését megelőzően alkalmazott
tematikát köteles felülvizsgálni és az utasítás hatálybalépését követő december 31-ig a 38. § szerint jóváhagyatni.
45. § Az utasítás hatálybalépését megelőzően kiállított igazolvány az utasítás hatálybalépését követően is érvényes,
lecserélésére az érvényességi idő lejártát követően kell intézkedni. Vizsgakötelezettség a belügyi gépjárművezetőt
a 17. §-ban meghatározott – a korábban teljesített vizsgakötelezettség dátumától számított – érvényességi határidő
leteltét követően terheli.
46. § (1) Ez az utasítás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) A 47. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
(3) Hatályát veszti a belügyi gépjárművezetők és a gépjárművezetést oktatók képzési követelményeinek megállapításáról
szóló 16/2013. (V. 28.) BM utasítás. 47. § (1) Az utasítás 9. § (2) bekezdés b)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízügyi
igazgatóságok, a rendészeti szakközépiskolák teljes állományát – kivéve a képzési és vizsgáztatási feltételekkel
rendelkező rendészeti szakközépiskola állományát – érintve az (1) bekezdés a) pontban meghatározottak szerint
a ROKK és a 44. § (1) bekezdése alapján a belügyi szerv vezetője által kiadott belső szabályzatban meghatározott
szervezeti egység,
c) a Bevándorlási Hivatal teljes állományát érintve az (1) bekezdés c) pontban meghatározottak szerint a BM Országos
Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,”
(2) Az utasítás 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, a Bevándorlási Hivatalnál, a büntetés-végrehajtási szervezetnél,
a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál, az Országos Vízügyi Főigazgatóságon, valamint a vízügyi igazgatóságokon,
továbbá a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ foglalkoztatott belügyi gépjárművezetőnek
– aki az utasítás hatálybalépését megelőzően szolgálati jármű vezetésére jogosult volt, és önhibás balesetet nem
okozott – a 4. § b) pontja szerinti képzést az utasítás hatálybalépését követően 2018. december 31-ig teljesítenie kell.”
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.