118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelete a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről.

118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelete a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről. A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § d) és e) pontjában, a 42. § és a 43. § (2) bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 17. § (2) bekezdés 1–11. pontjában megfogalmazottak szerint a Magyar Köztársaság területén létesíteni kívánt, valamint a már üzemelő nukleáris létesítményekre, azok rendszereire és rendszerelemeire, a nukleáris létesítménnyel kapcsolatos tevékenységekre és az e tevékenységet végzőkre terjed ki (beleértve a nukleáris létesítményeken belüli radioaktív anyag szállítást és a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását biztosító rendszereket, rendszerelemeket, a nukleáris létesítmény biztonsági osztályba sorolt nyomástartó berendezéseit és csővezetékeit, továbbá a tűzvédelmet, ha azok a nukleáris biztonságra hatást gyakorolnak, kizárólag ezen hatásuk szempontjából), így: a) a nukleáris létesítmény aa) telepítésére, ab) létesítésére, bővítésére, ac) üzembe helyezésére, ad) üzemeltetésére, ae) átalakítására, af) üzemen kívül helyezésére, és ag) megszüntetésére; b) a nukleáris rendszer, rendszerelem ba) tervezésére, bb) gyártására, bc) beszerzésére, bd) beépítésére és szerelésére, be) üzembe helyezésére, üzemeltetésére, bf) átalakítására, javítására, bg) üzemen kívül helyezésére, és bh) leszerelésére; c) építmény ca) építésére, cb) építészeti-műszaki tervezésére, cc) építési anyagai, épületszerkezetei tekintetében azok gyártására, beszerzésére, cd) használatba vételére, ce) felújítására és átalakítására, cf) helyreállítására, bővítésére, és cg) lebontására; d) a nukleáris létesítményben a munkavállalóknak a nukleáris biztonsággal kapcsolatos különleges foglalkoztatási előírásaira; e) a nukleáris létesítmény irányítási rendszerére; f) a nukleáris létesítmény műszaki sugárvédelmére; g) a nukleáris létesítményt üzemeltető szervezetre; valamint h) a nukleáris létesítmény nukleárisbaleset-elhárítási tevékenységére. (2) E rendelet hatálya alá tartozik a nukleáris létesítmény az Országgyűlés – Atv. 7. § (2) bekezdése szerinti – előzetes, elvi hozzájárulásának megszerzésétől kezdődően a nukleáris létesítmény megszüntetéséig, vagy – a nukleáris biztonsági kockázatok megszűnésére tekintettel – az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: nukleáris biztonsági hatóság) által a felügyeleti hatáskörének megszűnéséről hozott határozata jogerőssé és végrehajthatóvá válásának időpontjáig. (3) A nukleáris biztonsági követelmények és rendelkezések betartása mindazok számára kötelező, akik az Atv. szerinti, valamint e rendeletben előírt hatósági engedélyhez kötött tevékenységet folytatnak, ilyen tevékenységben közreműködnek, vagy ilyen tevékenység folytatásához engedély iránti kérelmet nyújtanak be. (4) E rendelet hatálya nem terjed ki a fizikai védelemmel kapcsolatos nukleáris biztonsági követelményekre. 2. Hatáskör 2. § Az e rendelet hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben a nukleáris biztonsági hatóság jár el. 3. Nukleáris Biztonsági Szabályzatok 3. § (1) A nukleáris létesítmények nukleáris biztonságára vonatkozó hatósági eljárásokra, a nukleáris létesítmények irányítási rendszereire, valamint a nukleáris létesítmények életciklusa szerinti tevékenységek végrehajtására és azok felügyeletére vonatkozó nukleáris biztonsági követelményeket magukba foglaló Nukleáris Biztonsági Szabályzatokat az 1–9. mellékletek tartalmazzák. (2) Nukleáris biztonsággal összefüggő hatósági engedély megadásának feltétele a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban foglalt követelmények teljesítése. (3) A Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban rögzített követelmények teljesítésének módszerére vonatkozó ajánlásokat a nukleáris biztonsági hatóság által kiadott útmutatók tartalmazzák. Az útmutatókat a nukleáris biztonsági hatóság a honlapján közzéteszi. (4) Ha a kérelmező a nukleáris biztonsággal összefüggő engedély iránti kérelmét az útmutatókban foglaltak szerint terjeszti elő, akkor a nukleáris biztonsági hatóság a választott módszert a nukleáris biztonság követelményei teljesítésének igazolására alkalmasnak tekinti, és az alkalmazott módszer megfelelőségét nem vizsgálja. (5) Az útmutatókban foglaltaktól eltérő módszerek alkalmazása esetén a nukleáris biztonsági hatóság az alkalmazott módszer helyességét, megfelelőségét és teljes körűségét részleteiben vizsgálja. (6) A nukleáris biztonsági hatóság – ha ez a nukleáris létesítmény nukleáris biztonságának biztosítása érdekében szükséges – a határozatában feltételeket és kötelezettségeket határozhat meg. (7) A Nukleáris Biztonsági Szabályzatokat – a tudomány eredményeinek és a hazai és nemzetközi tapasztalatoknak a figyelembevételével – legalább ötévente felül kell vizsgálni, és szükség szerint korszerűsíteni kell. Az útmutatók felülvizsgálatára a nukleáris biztonsági hatóság által meghatározott időszakonként, vagy az engedélyesek javaslatára soron kívül kerül sor. 4. Értelmező rendelkezések 4. § Az e rendeletben használt egyes fogalmakra az Atv. 2. §-ában szereplő meghatározásokat kell alkalmazni, a nukleáris biztonság szempontjából lényeges további fogalmak meghatározását a 9. melléklet tartalmazza. II. FEJEZET NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÖZÖS KÖVETELMÉNYEK 5. Felelősség 5. § (1) A nukleáris létesítmények biztonságos üzemeltetéséért, a nukleáris biztonsági követelmények betartásáért és betartatásáért a nukleáris létesítmény teljes életciklusa alatt a felelősséget az engedélyes viseli. (2) Az e rendeletben előírt követelmények maradéktalan teljesülését az engedélyes igazolja a nukleáris biztonsági hatóság részére. 6. Biztonsági célok 6. § (1) A nukleáris létesítmények nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszereit, rendszerelemeit úgy kell megtervezni, hogy a nukleáris létesítmények alkalmazásával összefüggő általános nukleáris biztonsági célkitűzés, valamint az azt megalapozó sugárvédelmi és műszaki biztonsági célkitűzések megvalósíthatóak legyenek. (2) Általános nukleáris biztonsági célkitűzés, hogy a lakosság egyedei és csoportjai, valamint a környezet védelme biztosított legyen az ionizáló sugárzás veszélyével szemben. Ezt a nukleáris létesítményben megvalósított hatékony biztonsági intézkedésekkel és azok megfelelő színvonalú fenntartásával kell biztosítani. (3) Sugárvédelmi célkitűzés, hogy a nukleáris létesítmény üzemeltetése során az üzemeltető személyzet és a lakosság sugárterhelése mindenkor az előírt határértékek alatti, az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintű legyen. Ezt biztosítani kell a tervezési alaphoz tartozó üzemzavarok és – amilyen mértékben ésszerűen lehetséges – a balesetek következtében fellépő sugárterhelések esetén is. (4) Műszaki biztonsági célkitűzés, hogy az üzemzavari események bekövetkezése nagy biztonsággal megelőzhető, vagy megakadályozható legyen, a nukleáris létesítmény tervezésénél figyelembe vett valamennyi feltételezett kezdeti esemény esetén a lehetséges következmények az elfogadható mértékeken belül legyenek, valamint a balesetek valószínűsége kellően alacsony legyen. (5) A (2)–(4) bekezdés szerinti célkitűzéseket úgy kell elérni, hogy a szükségesnél nagyobb mértékben ne korlátozzák a nukleáris létesítmények működését. (6) A (2)–(4) bekezdés szerinti biztonsági célkitűzéseket a nukleáris létesítmény élettartamának minden szakaszában érvényesíteni kell, beleértve a tervezést, a telephely kiválasztást, a gyártást, a létesítést, az üzembe helyezést és az üzemeltetést, valamint a leszerelést, az üzemen kívül helyezést és a bezárást, továbbá a radioaktív anyagoknak ezen tevékenységekhez kapcsolódó szállítását és a radioaktív hulladékkezelést. (7) A Nukleáris Biztonsági Szabályozatok az (1)–(4) bekezdés szerinti célkitűzéseken alapuló követelményrendszert foglalják magukba. 7. Mélységben tagolt védelem 7. § (1) A nukleáris létesítményben a mélységben tagolt védelem alkalmazásával meg kell akadályozni a radioaktív anyag vagy sugárzás környezetbe kerülését, és biztosítani kell, hogy a meghibásodások vagy azok kombinációja eredményeként jelentős sugárkárosodással járó balesetek csak kellően alacsony valószínűséggel következhessenek be. (2) A mélységben tagolt védelem biztosítja a) a lehetséges emberi hibák vagy műszaki meghibásodások ellensúlyozását; b) az egymásba ágyazott gátak hatékonyságának megőrzését; valamint c) a lakosság és a környezet védelmét abban az esetben, ha a gátak hatékonysága csökkenne. (3) A mélységben tagolt védelem 5 szintje: a) a normál üzemi feltételektől való eltérések és a hibás működések megelőzése; b) a normálistól eltérő üzemi körülmények észlelése és annak megakadályozása, hogy a várható üzemi események tervezési üzemzavarokká váljanak; c) a tervezési alapba tartozó üzemzavarok megtervezett módon való kezelése; d) a tervezésen túli üzemzavari és baleseti folyamatok megállítása és a következmények enyhítése; e) radioaktív anyagok jelentős kibocsátása esetén a radiológiai következmények enyhítése. (4) A nukleáris létesítmény mélységben tagolt védelmének legfontosabb összetevői: a) kellő biztonsági tartalékokat alkalmazó tervezési megoldások (beleértve a megfelelő telephely kiválasztást, diverzitást és redundanciát, valamint kipróbált, nagy megbízhatóságú technológiák és anyagok alkalmazását), magas színvonalú létesítés és üzemeltetés; b) szabályozó, korlátozó és védelmi rendszerek és vizsgálati-monitorozási megoldások, valamint az üzemeltetést szabályozó dokumentumok alkalmazása; c) a tervezési alapba tartozó események kezelését biztosító biztonsági rendszerek, üzemzavar-elhárítási utasítások és képzések; d) kiegészítő intézkedések, eszközök és balesetkezelési útmutatók alkalmazása, továbbá gyakorlatok szervezése; valamint e) felkészülés a telephelyen belüli és kívüli balesetelhárítási tevékenységek végrehajtására. (5) A mélységben tagolt védelem fenntartása érdekében az engedélyes a 2. mellékletben meghatározott szabályok szerint hatékony irányítási rendszert működtet, vezetősége szilárdan elkötelezett a nukleáris biztonságért és az erős biztonsági kultúra fenntartásáért. 8. Biztonsági politika 8. § (1) Az engedélyes írott biztonsági politikát készít az üzembe helyezési engedély iránti kérelem benyújtásáig, amelyben olyan követelményrendszert állít fel, amely garantálja, hogy a biztonság minden mást megelőző fontosságú a nukleáris létesítményben végrehajtott minden tevékenység során. A biztonsági politika keretében az engedélyes olyan részletes szabályozás elkészítésére köteles, amely egyértelműen megfogalmazott és könnyen ellenőrizhető biztonsági célokat és célfeladatokat ír elő, valamint köteles a politika megvalósítására és a biztonsági teljesítmény folyamatos nyomon követésére. (2) A biztonsági politikát minden, a biztonság szempontjából fontos munkakört betöltő munkavállalóval és beszállítóval oly módon kell megismertetni és megértetni, hogy azt tevékenységük során megfelelően alkalmazni tudják. (3) A biztonsági politika helytállóságát és érvényesülését az engedélyesnek rendszeresen értékelnie kell és az értékelés eredményeit a Végleges Biztonsági Jelentés aktualizálásával együtt be kell nyújtania a nukleáris biztonsági hatóságnak. (4) Az engedélyes – figyelembe véve a belső és külső üzemeltetési tapasztalatokat és a nukleáris biztonsággal kapcsolatos új ismereteket – köteles folyamatos tevékenységet végezni a nukleáris biztonság növelésére. (5) Az engedélyes felső vezetősége felelős a megfelelő szintű képzettséggel és a szükséges engedéllyel rendelkező üzemeltető személyzet rendelkezésre állásáért, valamint az üzemeltető személyzet képzettségi szintjének fenntartásáért. Az üzemeltető személyzetet oly módon kell kiképezni és minősíteni, hogy tisztában legyen tevékenységének biztonsági követelményeivel és következményeivel. 9. Tervezés 9. § (1) Az engedélyes felelős azért, hogy a nukleáris létesítmény és az azt alkotó, a nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszerek, rendszerelemek tervei a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban foglaltaknak megfeleljenek, és köteles a nukleáris létesítmény tervezésére vonatkozó nukleáris biztonsági követelmények maradéktalan teljesülését igazolni a nukleáris biztonsági hatóság számára. A tervezésre vonatkozó részletes szabályokat a 3. és az 5–6. melléklet tartalmazza. A tervezésre vonatkozó biztonsági követelmények teljesülését a nukleáris létesítmény teljes életciklusa folyamán értékelni kell oly módon, hogy azok teljesülése folyamatosan igazolt legyen. A biztonsági értékelés megfelelő elvégzése érdekében a tervező és elemző eszközöket, valamint a bemenő adatokat verifikálni és validálni kell. (2) A tervezés során értékelni kell a nukleáris létesítmény tervezett élettartama alatt a nukleáris biztonságot érintő lehetséges tényezőket és az ezzel összefüggő valamennyi, a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban meghatározott szempontot a nukleáris biztonság folyamatos fenntarthatósága érdekében. (3) A nukleáris létesítményt úgy kell megtervezni, hogy a) a nukleáris létesítmény üzemeltetéséből származó potenciális veszélyforrások felmérése mellett a nukleáris létesítmény konstrukciója biztosítsa az esetlegesen veszélyforrásokhoz vezető folyamatok létrejöttének megelőzését, vagy a veszélyforrások hatásaival szembeni védelmet, és a biztonság feltételeinek fenntartását a lehetséges legnagyobb mértékben a tervezett konstrukció belső biztonsági tulajdonságai révén, aktív szabályozó és biztonsági rendszer, rendszerelem beavatkozása nélkül, b) balesetek elhanyagolható valószínűséggel fordulhassanak elő, c) a személyzet és a lakosság sugárterhelése a nukleáris létesítmény életciklusának minden fázisában, beleértve a leszerelést is, az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintű legyen, továbbá d) a nukleáris létesítmény teljesítse az alapvető biztonsági funkciókat. (4) A nukleáris létesítmény tervezése során meg kell határozni az üzemeltetés feltételeit és korlátait. (5) Az emberi tényezőt figyelembe kell venni a tervezés minden szakaszában és az üzemeltetés feltételeinek kidolgozásánál. (6) A tervezés részeként olyan baleseti elemzéseket kell végezni, amelyek alapján – figyelembe véve a 7. melléklet szerinti telephelyi jellemzőket is – egyértelműen meghatározhatók a radioaktív kibocsátás mértékétől függő baleset-elhárítási intézkedések. 10. § (1) A nukleáris létesítmény tervezési alapjában kell meghatározni a nukleáris létesítmény, és az egyes rendszerek és rendszerelemek azon jellemzőit, amelyek szükségesek a várható üzemi események és tervezési üzemzavarok ellenőrzött módon történő kezeléséhez a meghatározott nukleáris biztonsági és sugárvédelmi követelmények kielégítése mellett. (2) A tervezési alapba tartozó összes eseményt részletesen elemezni kell. Az engedélyes gondosodik az elemzések független felülvizsgálatának elvégeztetéséről. 10. Üzemeltetés 11. § (1) A nukleáris létesítmény üzembe helyezése során igazolni kell, hogy a nukleáris létesítmény fizikai állapota és működése megfelel a tervnek, a biztonsági követelményeknek, valamint az üzemeltetési feltételeknek és korlátoknak. Az üzemeltetésre vonatkozó részletes szabályokat a 4. és az 5–6. melléklet tartalmazza. (2) Az engedélyes az üzemeltetési feltételeket és korlátokat rendszeresen felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja. (3) A nukleáris létesítményen vagy annak rendszerein, rendszerelemein végzett átalakítást követően az engedélyes a biztonsági elemzéseket, az üzemeltetési feltételeket és korlátokat, továbbá az átalakítással összefüggő dokumentumokat szükség szerint felülvizsgálja. 12. § (1) Az engedélyes szervezetének áttekinthetőnek kell lennie, világosan meghatározott és leírt feladat- és erőforrás-kiosztással, együttműködési kapcsolatokkal és felelősségi körökkel kell rendelkeznie. (2) Az engedélyes legfelső vezetősége teljes felelősséggel tartozik azért, hogy a nukleáris létesítmény fennállásának teljes időtartama alatt a nukleáris biztonsággal kapcsolatos minden területen rendelkezésre álljon a szükséges műszaki háttértámogatás, akár saját munkavállalók, akár beszállítók által. (3) A nukleáris létesítmény üzemeltető személyzetének mindenkor ki kell elégítenie a létszámmal, iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, egészségi állapottal, fizikai és pszichikai alkalmassággal kapcsolatos, az adott feladatra írásban rögzített követelményeket. (4) Atomerőmű engedélyesének szervezetén belül a nukleáris biztonság felügyeletének ellátására az üzemeltetéstől független, megfelelő szakértelemmel, erőforrásokkal, információval és döntési jogkörrel rendelkező szervezeti egységet kell létrehozni. Egyéb nukleáris létesítményben a nukleáris biztonság felügyeletének ellátásával az üzemeltetéstől független, megfelelő szakértelemmel, erőforrásokkal, információval és döntési jogkörrel rendelkező szervezeti egységet, vagy – megfelelő helyettesítési rendben – egyes munkavállalókat kell megbízni. 13. § Az engedélyesnek átfogó képzési politikával kell rendelkeznie. 14. § (1) Az engedélyesnek ki kell dolgoznia: a) a várható üzemi események, tervezési üzemzavarok és balesetek kezeléséhez szükséges intézkedésekről szóló útmutatókat és utasításokat, b) megelőző karbantartási, próba- és felügyeleti programot annak biztosítására, hogy a rendszerek és rendszerelemek megtartsák a tervezési követelményeknek megfelelő jellemzőiket, valamint c) a nukleáris létesítmény üzemeltetését, karbantartását, felülvizsgálatát és próbáit szabályozó eljárásrendeket, üzemviteli és végrehajtási utasításokat. (2) Az engedélyesnek biztosítania kell a nukleáris létesítmény üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalatok rendszeres és folyamatos gyűjtését, elemzését, értékelését, az üzemeltetés biztonsági színvonalának fenntartása és növelése, továbbá a leszerelési tervek megalapozása érdekében. (3) Az engedélyesnek el kell végeznie a nukleáris létesítmény rendszeres, ismételt felülvizsgálatait a jogszabályi előírásoknak és hatósági követelményeknek megfelelően a nukleáris létesítmény teljes élettartama alatt, figyelemmel az előfordult üzemi eseményekre, tapasztalatokra és az összes külső forrásból származó lényeges és új információra. (4) Az engedélyesnek biztosítania kell a felhasznált, előállított, tárolt vagy szállított radioaktív anyag, és minden keletkező radioaktív hulladék biztonságos ellenőrzését. A radioaktív hulladék keletkezését, mind aktivitásuk, mind mennyiségük tekintetében minimális szinten kell tartani. 15. § A nukleáris létesítményre vonatkozó tervezési követelmények, a rendszerek és rendszerelemek tényleges állapota, valamint a megvalósulást tükröző dokumentáció összhangját megfelelő konfiguráció-kezelési rendszerrel kell biztosítani. III. FEJEZET HATÓSÁGI FELÜGYELET 11. Engedélyezés és jóváhagyás 16. § Minden nukleáris létesítménynek és a nukleáris biztonsággal összefüggő tevékenységnek engedéllyel, jóváhagyással vagy felmentéssel kell rendelkeznie. 17. § (1) A nukleáris biztonsági hatóság engedélye szükséges az 1. és a 4–6. mellékletben részletezettek szerint a nukleáris létesítmény a) telepítéséhez (telephelyengedély), b) létesítéséhez, bővítéséhez (létesítési engedély), c) üzembe helyezéséhez (üzembe helyezési engedély), d) üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez (üzemeltetési engedély), e) átalakításához (átalakítási engedély), f) végleges üzemen kívül helyezéséhez (végleges leállítási engedély), g) megszüntetéséhez (leszerelési engedély), h) atomerőmű blokk esetén a főjavítását követő újraindításához (indítási engedély) és i) építményeinek és épületszerkezeteinek, valamint az építmények felvonóinak építéséhez, bontásához, használatbavételéhez. (2) A nukleáris biztonsági hatóság a nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervet első alkalommal az üzembe helyezési engedélyezési eljárás keretében, annak módosítását pedig átalakítási engedélyezési eljárás keretében engedélyezi. (3) A nukleáris létesítmény, annak a biztonság szempontjából fontos rendszere, rendszereleme, építménye, épületszerkezete, szervezeti felépítése, irányítási rendszere, dokumentuma átalakításának végrehajtásához az 1. és a 4–6. mellékletben részletezettek szerint a nukleáris biztonsági hatóság engedélye szükséges. (4) A nukleáris létesítmények létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, átalakítása és leszerelése során a biztonságra való hatás szerint differenciált hatósági felügyeleti eljárások mellett, az engedélyes nukleáris biztonsági ellenőrzéseket alkalmaz a tevékenységek megfelelőségének ellenőrzése érdekében. (5) Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott hatósági engedélyezési eljárás során a nukleáris biztonsági hatóság a műszaki sugárvédelmi szempontokat is vizsgálja. (6) Az (1) bekezdés i) pontja szerinti hatósági engedélyezési eljárásban a nukleáris létesítményre vonatkozó különös építésügyi követelmények hiányában az általános előírásokat kell alkalmazni. (7) Az Atv. 17. § (2) bekezdése szerinti, az engedélyes kérelmére induló eljárásban az elektronikus adathordozón is mellékelt dokumentáció nukleáris biztonsági hatóság által alkalmazott fájlformátumait a nukleáris biztonsági hatóság megnevezheti. Az alkalmazott fájlformátumok jegyzékét a nukleáris biztonsági hatóság a honlapján közzéteszi. 18. § (1) A nukleáris létesítmény Időszakos Biztonsági Jelentését a nukleáris biztonsági hatóság felülvizsgálja, és a 34. § szerint határozatot hoz. (2) A nukleáris biztonságot befolyásoló, a hatósági engedélyezési eljárások megalapozására benyújtott dokumentumokban nem szereplő szerelési, kivitelezési technológiák, mérési, számítási, műszaki vizsgálati és értékelési módszerek alkalmazására a nukleáris biztonsági hatóság előzetes jóváhagyása alapján kerülhet sor. A nukleáris biztonsági hatóság a jóváhagyást a módszer felhasználásának körülményeit megvizsgálva, a felhasználás körülményeire tett előírások mellett hagyja jóvá. (3) A nukleáris biztonsági hatóság a nukleáris biztonság szempontjából meghatározó munkakörök betöltését jóváhagyja. 19. § (1) A telephelyengedély iránti kérelmet és az engedélyes személyének megváltoztatására irányuló szándék bejelentését a leendő engedélyes, minden más engedély iránti kérelmet az engedélyes nyújtja be a nukleáris biztonsági hatósághoz. A kérelem és az azt megalapozó dokumentáció ügyfélkapun keresztül is benyújtható. (2) A kérelmet megalapozó dokumentáció tartalmára vonatkozó követelményeket az 1–8. mellékletek tartalmazzák, az erre vonatkozó további ajánlásokat a nukleáris biztonsági hatóság által kiadott útmutatók foglalják magukban. A kérelmet megalapozó dokumentációt olyan részletességgel és mélységben kell elkészíteni, hogy annak alapján a nukleáris biztonsági hatóság a követelmények és előírások teljesülésének, továbbá a teljesüléshez szükséges műszaki és adminisztratív tevékenységek megfelelőségének független felülvizsgálatát és értékelését el tudja végezni. (3) A kérelmet megalapozó dokumentációt magyar nyelven, a változtatások könnyű kezelését és követhetőségét biztosító formában kell benyújtani. A kérelmet és mellékleteit úgy kell összeállítani, hogy az részleteiben és összességében is egyértelműen és ellenőrizhető módon igazolja, hogy a benyújtott dokumentáció minden részét arra jogosult személyek vagy szervezetek készítették, azokat az engedélyes erre kijelölt szervezeti egysége a benyújtást megelőzően felülvizsgálta és jóváhagyta. (4) Amennyiben az engedélyes a kérelmet megalapozó dokumentációt nem az ügyfélkapun keresztül nyújtja be, akkor a dokumentációt az eljárásban részt vevő szakhatóságok számánál kettővel több példányban kinyomtatva, valamint a nukleáris biztonsági hatósággal egyeztetett szövegszerkesztői környezetben, elektronikus adathordozón egy példányban kell benyújtani. (5) Az engedélyesnek és beszállítóinak olyan dokumentumok alapján kell gyakorolniuk a hatósági határozatban rögzített jogosultságokat és kell teljesíteniük kötelezettségeiket, amelyek tartalma nem tér el a hatósági döntés alapjául szolgáló dokumentumok tartalmától. Ennek biztosítására az engedélyes dokumentáció-kezelési eljárását alkalmassá kell tenni, továbbá az eljárás részét kell, hogy képezze az ellenőrzött azonosság feltüntetése a dokumentumokon. (6) Az engedély iránti kérelmet megalapozó dokumentáció 2 példányát a nukleáris biztonsági hatóság az eljárás befejezése után saját irattárában helyezi el. (7) Az engedélyt megalapozó, a nukleáris biztonsági hatóságnál tárolt dokumentációban foglaltaktól eltérni, amennyiben az eltérés engedélyezési kötelezettség alá tartozik, csak a nukleáris biztonsági hatóság engedélye alapján lehet. 20. § (1) Az atomerőmű blokkjai tervezett üzemidejének meghosszabbítására irányuló szándékát az engedélyes – a tervezett üzemidő vége előtt legkésőbb négy évvel – bejelenti a nukleáris biztonsági hatóságnak, egyidejűleg benyújtja a tervezett üzemidőn túli üzemeltethetőség feltételeinek megteremtésére előirányzott programját. (2) A nukleáris biztonsági hatóság a programot jóváhagyja, és annak végrehajtását ellenőrzi. Amennyiben a nukleáris biztonsági hatóság megállapítja, hogy az említett program nem felel meg a követelményeknek, akkor hiánypótlásra, ha a programot nem megfelelően hajtják végre, akkor meghatározott cselekmények végrehajtására szólítja fel az engedélyest. Amennyiben a bejelentési kötelezettségét és a program benyújtását az engedélyes késve teljesíti, továbbá, ha a program hiányosságai nem küszöbölhetőek ki, vagy a végrehajtása során történt mulasztások nem pótolhatók, nem kerülhet sor a tervezett üzemidőn túli üzemeltetés engedélyezésére. (3) A tervezett üzemidőn túli üzemeltetés engedélyezése az engedélyes kérelmére kiadott új üzemeltetési engedélyben történik. Az új üzemeltetési engedély kiadására irányuló eljárásban a nukleáris biztonsági hatóság figyelembe veszi a tervezett üzemidőn túli üzemeltethetőség feltételeinek megteremtésére előirányzott program és végrehajtása hatósági ellenőrzésének eredményeit. A tervezett üzemidőn túli üzemeltetés engedélyezésének részletes szabályait az 1. és a 4. melléklet tartalmazza. 21. § A nukleáris biztonsági hatóság soron kívül jár el az engedélyköteles tevékenységekre vonatkozó hatósági ügyekben, ha ez egy kedvezőtlen biztonsági állapot megszüntetéséhez szükséges. A soron kívüli eljárás nem indokolhatja a megalapozó dokumentációval szemben támasztott követelmények betartásának elmulasztását, és nem eredményezheti a nukleáris biztonságtól eltérő szempontok előtérbe kerülését, sem a biztonság csökkenését. 12. Ellenőrzés és érvényesítés 22. § (1) A nukleáris biztonsági hatóság a nukleáris biztonság fennmaradása érdekében a nukleáris létesítmények életciklusának valamennyi szakaszában az 1. mellékletben meghatározott módon rendszeresen és tervszerűen legalább az alábbiakat ellenőrzi: a) a nukleáris létesítmények, azok rendszerei, rendszerelemei, építményei és a munkavégzés megfelelnek az engedélyekben, jogszabályokban előírt követelménynek; b) a nukleáris létesítmény üzemeltetése megfelel a jogszabályokban meghatározott nukleáris biztonsági követelményeknek, a hatósági engedélyek alapjául szolgáló feltételeknek és körülményeknek, valamint az engedélyekben előírtaknak; c) a vonatkozó dokumentumok és utasítások összhangban vannak a tervezési követelményekkel, valamint a rendszerek és rendszerelemek tényleges állapotával, érvényesek, és azokat betartják; d) az engedélyes által alkalmazott munkavállalók és beszállítók megfelelnek a jogszabályban előírt követelményeknek; e) a hiányosságokat és az eltéréseket indokolatlan késlekedés nélkül azonosítják, kijavítják, vagy megengedhetőségüket igazolják; f) a levont tanulságokat azonosítják, és továbbadják a beszállítóknak és a nukleáris biztonsági hatóságnak; valamint g) az engedélyes a jogszabályban foglalt rendelkezéseknek, a jogszabályban előírt követelményeknek, valamint a belső szabályozásnak megfelelően kezeli a nukleáris biztonságot. (2) A műszaki sugárvédelmi ellenőrzés és felügyelet kiterjed a) azokra a nukleáris létesítmény üzemeltetéséhez hozzátartozó rendszerekre, rendszerelemekre, amelyek által keltett sugárzási tér, vagy amelyekből kijutó radioaktív anyag forrástagként potenciális vagy tényleges sugárveszélyt jelent a sugárzási térrel kapcsolatba kerülő személyre, továbbá a forrástag káros hatását korlátozó vagy csökkentő rendszerekre, rendszerelemekre, és a forrástag vagy az azt magába foglaló térrész sugárzási viszonyairól információt szolgáltató rendszerekre és készülékekre; továbbá b) a radioaktív hulladékok feldolgozásával kapcsolatos tevékenységekre. (3) A nukleáris biztonsági hatóság a nukleáris biztonságot befolyásoló tényezők szempontjából jogosult megvizsgálni az engedélyes szervezetének működését és a nukleáris biztonságra hatást gyakorló tevékenységet végző személyek (beleértve a beszállítók személyzetének) alkalmasságát a számukra meghatározott feladatok ellátására. (4) A nukleáris biztonsági hatóság jogosult az engedélyesnél és a beszállítóknál előzetesen bejelentett és – ha az ellenőrzés céljának eléréséhez szükséges – előzetesen be nem jelentett ellenőrzést végezni. Előzetesen be nem jelentett ellenőrzés esetén az ellenőrzés tényét a nukleáris biztonsági hatóság képviselője a helyszínen közli az engedélyes erre meghatalmazott képviselőjével, majd az ellenőrzés végrehajtási feltételeinek kialakítása után haladéktalanul megkezdi az ellenőrzést. (5) Külföldi beszállítónál a nukleáris biztonsági hatóság ellenőrzésének feltételeit az engedélyes köteles megteremteni. (6) Atomerőmű felügyeletéhez a nukleáris biztonsági hatóság közvetlen és folyamatos táv-adatszolgáltatást is igénybe vesz a nukleáris biztonsági hatósághoz telepített eszközökkel: a) adatbázisokból; és b) a technológiai folyamatba beépített ellenőrző rendszerekből. (7) A táv-adatszolgáltatás útján beszerzett adat a biztonsági helyzet elemzésére, értékelésére a felügyeleti tevékenység keretében használható fel. A táv-adatszolgáltatás útján beszerzett adat alapján a nukleáris biztonsági hatóság bejelentett vagy be nem jelentett ellenőrzést kezdeményezhet. (8) A nukleáris biztonsági hatóság ellenőrzései során az ellenőrzés alá vont köteles a nukleáris biztonsági hatósággal együttműködni és az ellenőrzés eredményességét előmozdítani, a saját ellenőrzés eredményeit, dokumentumait a nukleáris biztonsági hatóság rendelkezésére bocsátani. (9) A nukleáris biztonsági hatóság éves ellenőrzési tervet készít. A tervben szereplő ellenőrzések tervezett idejéről és tartalmáról a nukleáris biztonsági hatóság az ellenőrzéssel érintetteket tájékoztatja. 23. § A nukleáris biztonsági hatóság ellenőrzése nem mentesíti az engedélyest a saját ellenőrzési tevékenység végzésének kötelezettsége alól. 24. § (1) A jogszabályi előírások és a hatósági kötelezések betartása érdekében a nukleáris biztonsági hatóság szükség esetén érvényesítési eljárást indít. (2) Az érvényesítés a jogszabálysértés vagy hatósági előírás megszegésének a nukleáris biztonságra gyakorolt hatásától függően az alábbi lehet: a) csekély biztonsági jelentőséggel bíró jogszabálysértés vagy hatósági előírás megszegése esetén az engedélyes írásbeli figyelmeztetése, amelyben a nukleáris biztonsági hatóság azonosítja az előírássértés jellemzőit és jogi alapját, valamint rögzíti a javító intézkedés végrehajtására engedélyezett időtartamot; b) jelentősebb biztonsági jelentőséggel bíró jogszabálysértés vagy hatósági előírás megszegése esetén kiegészítő feltételek előírása az engedélyezett tevékenység elvégzéséhez; c) lényeges biztonsági jelentőséggel bíró jogszabálysértés vagy hatósági előírás megszegése esetén az engedélyezett tevékenység korlátozása, leállítása, az engedély visszavonása; vagy d) bírság kiszabása az Atv. 15. § (2)–(3) bekezdése és a nukleáris biztonsági hatóság által kiszabható bírság mértékét megállapító jogszabály szerint. (3) A nukleáris biztonsági hatóság minden esetben megköveteli az engedélyestől az azonosított eltérések átfogó kivizsgálását, a szükséges intézkedések megtételét az eltérés kezelésére, és ismételt bekövetkezésének megakadályozására. 13. A nukleáris biztonsági hatóság eljárásának tartalma 25. § (1) A nukleáris biztonsági hatóság a felügyelt nukleáris létesítmények nukleáris biztonságának fenntartása érdekében a nukleáris létesítmények állapotát és az engedélyesek tevékenységét folyamatosan felügyeli. A felügyelet alapvetően az engedélyesek által benyújtott dokumentumok, így különösen beadványok, rendszeres és eseti jelentések, valamint a hatósági ellenőrzések során összegyűjtött információ elemzése és értékelése alapján történik. Ha ennek során felmerül, hogy a nukleáris létesítmény vagy tevékenység által okozott biztonsági kockázat számottevően meghaladja a korábban figyelembe vett mértéket, akkor a nukleáris biztonsági hatóság hivatalból eljárást kezdeményez, továbbá a hatósági eljárás eredményeinek függvényében a jogszabályi követelmények és hatósági előírások gyakorlati érvényesülését biztosító előírásokat tesz. (2) A nukleáris biztonsági hatóság döntését a rendelkezésére álló tények átfogó és részletes értékelése mellett, a jogszabályi követelmények teljesülésének vizsgálata alapján hozza meg. Ennek során a nukleáris biztonsági hatóság megvizsgálja azokat a dokumentumokat és adatokat, amelyek a tervezést megalapozó biztonsági elvekről, a megvalósítás minőségéről, az eljárás tárgyát képező megvalósult nukleáris létesítmény, rendszer, rendszerelem tényleges működési elveiről és gyakorlati működéséről, az üzemeltetési tevékenységről szólnak, és amelyeket az engedélyes szolgáltat. Emellett a nukleáris biztonsági hatóság az ellenőrzések során feltárt körülményeket és beszerzett adatokat is értékeli. A döntéseinek meghozatalánál a nukleáris biztonsági hatóság a nukleáris létesítmény egésze nukleáris biztonságának szempontjait érvényesíti. (3) A nukleáris biztonsági hatóság felülvizsgálja és értékeli az engedélyesek által benyújtott elemzéseket és más műszaki dokumentumokat, továbbá figyelembe vesz minden számára hozzáférhető releváns információt, hogy meggyőződjön arról, hogy a) a nukleáris létesítményben végzett tevékenységek biztonsági következményei meghatározottak és a biztonsági követelmények teljesülése bizonyított; b) az engedélyes által benyújtott dokumentáció pontos és elégséges annak megítéléséhez, hogy teljesülnek a jogszabályi és hatósági követelmények; valamint c) a tervezett műszaki megoldások a már megvalósított kísérletek, tesztek és próbaüzem gyakorlati tapasztalatai alapján bizonyítottan megfelelőek vagy minősítettek, így alkalmasak a megkívánt biztonsági szint elérésére. 26. § (1) A nukleáris biztonsági hatóság felülvizsgálati és értékelési programot készít a vizsgálat alá vont nukleáris létesítményre és tevékenységre. A hatósági felülvizsgálat és értékelés a nukleáris létesítmény életciklusának valamennyi szakaszára kiterjed. (2) Nukleáris létesítmények hatósági felülvizsgálata és értékelése kiterjed különösen: a) az üzemeltetés biztonságával összefüggő üzemeltetési jellemzők alakulására; b) a vezetési, szervezeti és adminisztratív tényezők biztonságra gyakorolt hatására; c) a változtatások, módosítások hatásaira; d) az események és azok kivizsgálása során megszerzett tapasztalatok hasznosítására; e) az üzemeltetést befolyásoló kérdésekre; valamint f) a nukleáris biztonság szintjének növelésére irányuló tevékenység bemutatására. (3) Az értékelés során a nukleáris biztonsági hatóság a betartandó korlátozások, a kijelölt célok és a ténylegesen elért eredmények összevetését végzi előre meghatározott, mérhető célokból és kritériumokból álló mutatórendszer alapján, lehetővé téve trendek megjelenítését az értékelés szubjektivitásának csökkentése céljából. IV. FEJEZET AZ ENGEDÉLYES KÖTELEZETTSÉGEI 14. Általános kötelezettségek 27. § (1) Az engedélyes felelős a jogszabályi előírások, valamint a hatályban lévő engedélyek által megszabott feltételek folyamatos teljesítéséért. (2) A nukleáris biztonsági hatóság tevékenysége, vagy annak hiánya semmilyen formában és mértékben nem mentesíti az engedélyest a nukleáris biztonságért viselt, az (1) bekezdés szerinti felelőssége alól. Az engedélyes az e rendeletben foglaltak szerint bizonyítja a nukleáris biztonsági hatóság számára, hogy a felelősségéből származó valamennyi kötelezettségének eleget tesz, továbbá igazolja, hogy rendelkezik hosszú távon a nukleáris biztonság fenntartásához szükséges erőforrásokkal és feltételekkel. (3) Az engedélyes – ideértve azt is, akinek a 17. § (1) bekezdése szerinti engedélye bármely okból érvényét vesztette – akkor mentesül a nukleáris létesítmény nukleáris biztonságáért viselt felelőssége alól, ha a) a nukleáris biztonságért viselt felelőssége új engedélyesre száll át, vagy b) az adott nukleáris létesítményre nézve jogerős és végrehajtható határozat mondja ki a nukleáris biztonsági hatóság hatáskörének megszűnését. (4) Az engedélyes – az 1. és a 4–6. mellékletben foglaltaknak megfelelően – független szakértői értékelések rendszerével biztosítja, hogy a nukleáris létesítményben végzett átalakítások megfelelnek a nukleáris és a műszaki biztonsági szabályoknak, és teljesülnek a nukleáris biztonsági követelmények. (5) A (3) bekezdés szerinti előírásokat kell érvényesíteni a nukleáris létesítmény végleges leállítását követően is, amikor a jogszabályban foglaltaknak megfelelően a nukleáris létesítmény megszüntetésével kapcsolatos tevékenységek végzésének engedélyesévé a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag elhelyezésére a Kormány által kijelölt szerv válik. 28. § Az engedélyes mindaddig, amíg felelős a nukleáris létesítmény nukleáris biztonságáért, folyamatosan megteszi mindazokat az intézkedéseket, amelyekkel biztosítja a biztonsági politika végrehajtását. 29. § Az engedélyes biztosítja, hogy a nukleáris létesítményben csak a tevékenység ellátására alkalmas, felkészült és a szükséges jogosítványokkal rendelkező munkavállaló végez munkát. 30. § (1) Az engedélyes a nukleáris biztonságot érintő tevékenységekbe a 2–8. melléklet követelményei szerint vonhat be beszállítót. A nukleáris biztonság fenntartásáért ebben az esetben is az engedélyes felel. (2) A nukleáris létesítmény engedélyese a bevonni szándékolt beszállítók alkalmasságának igazolására a 2. melléklet szerint minősítési rendszert dolgoz ki és működtet. (3) Az engedélyes a beszállítói tevékenység megkezdése előtt és annak végrehajtása során meggyőződik arról, hogy a beszállító képes biztosítani a munkavégzéshez szükséges feltételeket. 15. Biztonsági jelentések, biztonsági értékelés 31. § (1) Az atomenergia társadalmilag ellenőrzött alkalmazásának biztosítása érdekében az engedélyes a nukleáris létesítmény üzemeltetésével és biztonságával kapcsolatos tevékenységéről, valamint az üzemeltetés során bekövetkezett, a biztonságot érintő eseményekről jelentést készít és azt a nukleáris biztonsági hatósághoz benyújtja. A nukleáris létesítmény létesítési engedély iránti kérelmével egyidejűleg az engedélyes a nukleáris biztonsági hatóságnak Előzetes Biztonsági Jelentést, az üzembe helyezési engedély iránti kérelemmel egyidejűleg Végleges Biztonsági Jelentést nyújt be a 3. mellékletben meghatározott szabályok szerint. (2) A nukleáris biztonsági hatóság az engedélyezési tapasztalatai, ellenőrzési eredményei, az engedélyes jelentései és a rendelkezésére álló egyéb információk alapján elvégzi a nukleáris létesítmények biztonsági értékelését. (3) A nukleáris biztonsági hatósághoz benyújtott jelentéseket olyan részletességgel és mélységben kell elkészíteni, hogy az lehetővé tegye a nukleáris biztonsági hatóság számára az üzemeltetői tevékenység, és a biztonságot érintő események független, érdemi vizsgálatát és értékelését. (4) Az engedélyes a nukleáris létesítmény Végleges Biztonsági Jelentését a nukleáris létesítmény változásainak megfelelően évente aktualizálja. (5) Az Előzetes és Végleges Biztonsági Jelentésben össze kell foglalni a nukleáris létesítmények tervezésénél, létesítésénél, üzembe helyezésénél, üzemeltetésénél, átalakításánál és megszüntetésénél figyelembe vett, és figyelembe veendő információkat. (6) A nukleáris biztonsági hatóság bármilyen ellenőrzés, jelentés, esemény alapján vagy más indokolt esetben, határozatban, biztonsági értékelés elkészítését írhatja elő az engedélyesnek. A biztonsági értékelés elkészítésekor az engedélyes biztosítja, hogy a már elkészült elemzések egymásnak ellentmondó állításokat, következtetéseket ne tartalmazzanak, valamint a felhasznált adatok az adott célra alkalmasak legyenek. 16. Jelentési, tájékoztatási kötelezettség 32. § (1) A nukleáris létesítmény engedélyese az 1. mellékletben meghatározott rendszeres és eseti jelentéseket készít, és azokat megküldi a nukleáris biztonsági hatóságnak. (2) A nukleáris biztonsági hatóság a biztonsággal kapcsolatban tájékoztatás nyújtására kötelezheti az engedélyest. 33. § A nukleáris biztonsági hatóság évente értékeli a magyarországi nukleáris létesítmények tevékenységét. Az értékelés elemzi az egyes nukleáris létesítmények egyenletes üzemeltetésének jellemzőit, az alacsony kockázat melletti üzemelés, valamint a biztonságtudatos üzemeltetés jellemzőit. V. FEJEZET IDŐSZAKOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT 34. § (1) A nukleáris biztonsági hatóság a nukleáris létesítményben tízévenként Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatot végez. Az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat célja annak vizsgálata, hogy a nukleáris létesítmény az engedélyezés alapjával összhangban üzemel-e. A felülvizsgálatot a hatóság határozattal zárja le, amelyet első felülvizsgálat esetében az üzemeltetési engedély jogerőssé válásától számított tíz év elteltével, majd az előző felülvizsgálatot lezáró határozat kiadásától számított tíz év elteltével kell meghozni. (2) Több, önálló üzemeltetési engedéllyel rendelkező blokkból álló atomerőmű esetén a felülvizsgálat az önálló atomreaktort tartalmazó blokkokra összevontan is elvégezhető az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések betartásával. (3) Az engedélyes a nukleáris biztonsági hatóság felülvizsgálatának elvégzésére megállapított határidőt megelőzően legalább egy évvel köteles saját felülvizsgálatát elvégezni, és ennek eredményeit alapul véve – szükség esetén – programot összeállítani és végrehajtani a feltárt kockázati tényezők felszámolására, mérséklésére szolgáló biztonságnövelő intézkedések megvalósítására. (4) Az engedélyes a saját felülvizsgálatának eredményeit, a nukleáris létesítmény biztonságát befolyásoló tényezőket és a biztonságnövelő intézkedések programját tartalmazó Időszakos Biztonsági Jelentést nyújt be a nukleáris biztonsági hatóságnak, legkésőbb a felülvizsgálat lezárására az (1) bekezdésben meghatározott határidőt megelőző egy évvel. Ebben, az aktualizált Végleges Biztonsági Jelentéssel, továbbá a hatályban lévő hazai követelményekkel és a nemzetközi jó gyakorlattal összehasonlítva be kell mutatni azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a nukleáris létesítmény üzemeltetési kockázatát. (5) A nukleáris biztonsági hatóság az engedélyes Időszakos Biztonsági Jelentése és az Időszakos Biztonsági Jelentés hatósági felülvizsgálatának megállapításai alapján határozatot hoz. A határozatban a nukleáris biztonsági hatóság az üzemeltetési engedélyt visszavonhatja vagy hatályát korlátozhatja, ha az annak megadásához alapul szolgáló körülmények megváltozását, vagy a kockázat mértékének növekedését állapította meg. A határozatban a nukleáris biztonsági hatóság a további üzemeltetéshez a korábbiakon kívül újabb, azoktól eltérő feltételeket is megszabhat, az engedélyes számára kötelezettségeket írhat elő, beleértve a (3) bekezdés szerinti biztonságnövelő intézkedések végrehajtását. (6) Az Időszakos Biztonsági Jelentéssel szemben támasztott követelményeket az 1. melléklet tartalmazza. VI. FEJEZET ESEMÉNYEK KIVIZSGÁLÁSA, TAPASZTALATOK FELHASZNÁLÁSA A BIZTONSÁG NÖVELÉSÉRE 35. § (1) Az engedélyes a jelentésköteles eseménynek a nukleáris biztonsági hatósághoz történő bejelentésével egyidejűleg megkezdi az esemény kivizsgálását. A vizsgálat eredményeként az engedélyes megállapítja az esemény bekövetkezésének okait – köztük az alapvető okot – és következményeit, továbbá intézkedik az esemény megismétlődésének megakadályozása, ahhoz hasonló események bekövetkezésének megelőzése érdekében. (2) Az engedélyes az (1) bekezdés szerinti vizsgálatáról és annak eredményéről jelentést küld a nukleáris biztonsági hatóságnak. (3) A nukleáris biztonsági hatóság az engedélyes jelentése alapján az eseményt elemzi és értékeli. (4) A nukleáris biztonsági hatóság jogosult bekapcsolódni az engedélyes eseménykivizsgálási tevékenységébe, vagy független kivizsgálást hajthat végre. A nukleáris biztonsági hatóság mindkét esetben igénybe veheti független szakértő közreműködését. (5) Az engedélyesnél és más nukleáris létesítményben bekövetkezett esemény miatt vagy meghatározott üzemeltetési tapasztalat alapján a nukleáris biztonsági hatóság szükség esetén intézkedéseket kezdeményez, – figyelembe véve a (2) bekezdés szerinti jelentést, valamint a (3) és (4) bekezdés szerinti tevékenységén alapuló megállapításait – a nukleáris biztonság biztosítása, az élet, a testi épség, az egészség-, a környezet- és a vagyonvédelem érdekében és intézkedések végrehajtását írhatja elő. VII. FEJEZET FELKÉSZÜLÉS ÜZEMZAVAR, NUKLEÁRIS VESZÉLYHELYZET ÉS BALESET BEKÖVETKEZÉSÉRE, AZ ELHÁRÍTÁSUK ÉRDEKÉBEN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉG 36. § A nukleáris létesítmény üzemeltetésének megkezdése előtt a telephelyre vonatkozó létesítményi baleset-elhárítási intézkedési tervet kell kidolgozni, majd a továbbiakban folyamatosan karbantartani. A baleset-elhárítási intézkedéseket úgy kell megvalósítani, hogy több előnnyel járjon, mint amennyi kárt okoz. A bevezetendő intézkedés formáját, mértékét és időtartamát optimalizálni kell, kiválasztásánál az intézkedés által elérhető védelem maximalizálására kell törekedni. 37. § (1) A nukleáris létesítmény engedélyese a rendkívüli esemény, valamint a nukleáris veszélyhelyzet megelőzésére és elhárítására történő felkészülés érdekében műszaki és szervezési intézkedéseket tesz, és a már kialakult nukleáris veszélyhelyzet felmérésére, korlátozására és elhárítására Baleset-elhárítási Intézkedési Tervet készít, továbbá baleset-elhárítási szervezetet hoz létre, képez ki és tart alkalmazásra képes és kész állapotban, szükség szerinti gyakorlatoztatással is, a jogszabályban foglaltaknak megfelelően. (2) A nukleáris létesítmény telephelyén a veszélyhelyzeti tevékenységet tervezni kell, amelynek során fel kell készülni a biztonsági elemzésekben azonosított valamennyi – radioaktív anyag kibocsátásával, sugárterheléssel járó – veszélyhelyzet elhárítására és a következmények enyhítésére szolgáló, az engedélyes felelősségébe tartozó tevékenységre. (3) A baleset-elhárítási szervezet vezetője a nukleáris létesítmény vezetője vagy a vezető intézkedésre teljes körűen felhatalmazott megbízottja. (4) Rendkívüli üzemeltetési állapotot az üzemviteli szervezet adott időpontban szolgálatban lévő felelős vezetője jogosult kihirdetni, aki köteles ezt a nukleáris biztonsági hatóságnak haladéktalanul bejelenteni. A rendkívüli üzemeltetési állapot a nukleáris létesítmény egészére, vagy atomerőmű esetében külön-külön az egyes reaktorblokkokra nyilvánítható ki. Az üzemviteli szervezet adott időpontban szolgálatban lévő felelős vezetője a bejelentést követően a nukleáris biztonsági hatóság engedélye, valamint jóváhagyása nélkül is elrendelheti az általa szükségesnek tartott műveletek, intézkedések, átalakítások végrehajtását. Az engedélyes biztosítja a nukleáris biztonsági hatóság folyamatos tájékoztatását. (5) Ha nukleáris veszélyhelyzet alakult ki, a baleset-elhárítási szervezet (3) bekezdés szerinti vezetője – jogszabályban meghatározott baleset-elhárítási intézkedések végrehajtása mellett – a nukleáris biztonsági hatóság baleset-elhárítási szervezetének egyidejű értesítésével élhet a (4) bekezdés szerinti jogosítványokkal, egyben a baleset-elhárítási intézkedési tervekben foglaltaknak megfelelően biztosítja a nukleáris biztonsági hatóság baleset-elhárítási szervezet folyamatos tájékoztatását. Ennek során figyelembe veszi a (4) bekezdés szerinti elveken kívül az (1) bekezdés szerinti Baleset-elhárítási Intézkedési Tervben foglalt elveket. VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 38. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. 39. § E rendeletet – a 40. § figyelembevételével – a hatálybalépését követően indult vagy megismételt hatósági engedélyezési és jóváhagyási eljárásokban kell alkalmazni. 40. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor üzemelő nukleáris létesítmény engedélyese az e rendelet hatálybalépését követő 3. hónap első napján jelentést nyújt be a nukleáris biztonsági hatóságnak. (2) Az engedélyes a jelentésben az általa elvégzett felülvizsgálat alapján bemutatja, hogy az e rendeletben meghatározott, rá és a jelentés tárgyát képező nukleáris létesítményére irányadó, a korábban hatályos szabályozástól eltérő, vagy új követelmények közül melyek nem teljesülnek részben vagy egészben. (3) Az engedélyes a jelentésben bemutatja, hogy a benne felsorolt részben vagy egészben nem teljesülő követelmények teljesülését hogyan befolyásolja azoknak az általa elhatározott átalakításoknak a végrehajtása, amelyek a) végrehajtható elvi átalakítási engedéllyel rendelkeznek; vagy b) nem estek hatósági engedélyezési kötelezettség alá az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályban lévő szabályozás alapján. (4) Az engedélyes jelentésében javaslatot terjeszt elő a részben vagy egészben nem teljesülő követelmények teljesítésének időpontjára, és az egyes teljesítéshez szükséges intézkedések megvalósítására javasolt időpontokig felmentési kérelmet nyújt be a nukleáris biztonsági hatósághoz. A teljesítés javasolt időpontja nem lehet későbbi, mint a jelentés tárgyát képező nukleáris létesítmény (atomerőmű esetében a blokk) 34. § szerinti soron következő Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatának időpontja. (5) A nukleáris biztonsági hatóság az Atv. 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ügyintézési határidő megtartásával a következő szempontok figyelembevételével határozatban dönt a felmentésről és annak engedélyezett időtartamáról: a) a követelménytől való eltérés által okozott kockázatnövekedés mértéke alapján; b) a követelmény teljesítéséhez szükséges intézkedések terjedelme, költsége, megvalósítási időtartama alapján; valamint c) annak figyelembevételével, hogy egy telephelyen belül ne különbözzenek indokolatlanul a biztonsági követelmények. (6) A felmentés időtartama nem terjedhet túl a soron következő Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat időpontján. (7) Az e rendelet hatálybalépésekor végrehajtható elvi átalakítási engedéllyel rendelkező átalakításokat az elvi átalakítási engedély időbeli hatálya alatt a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti engedélyezési eljárások lefolytatását követően lehet elvégezni. Az elvi átalakítási engedély időbeli hatályának megszűnését követően az e rendeletben szabályozott követelmények szerint kell az átalakítást engedélyeztetni és végrehajtani. 41. § Ez a rendelet a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló 2009. június 25-i 2009/71/EURATOM tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 42. § A felvonók és a mozgólépcsők hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E rendelet rendelkezéseit) „b) a nukleáris létesítményben lévő felvonók tekintetében a rájuk vonatkozó jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.” 43. § (1) Hatályát veszti a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet. (2) Hatályát veszti a felvonók és a mozgólépcsők hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés d) pontja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök