445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelete a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján tör

445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelete a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről. A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (4) és (5) bekezdésében, a 27.  § tekintetében a  foglalkoztatás elősegítéséről és a  munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47.  § (1) bekezdésében, a IV. Fejezet és a 28. § b) pontja tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, a 28. § a) pontja tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (3) és (4) bekezdésében, a 28. § c) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a) – a  (2) bekezdésben meghatározott kivétellel − arra a harmadik országbeli állampolgárra, aki a magyar jog hatálya alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt kíván létesíteni, valamint Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében munkát végez, továbbá b) az a) pont szerinti állampolgár belföldi foglalkoztatójára. (2) Nem terjed ki a  rendelet hatálya arra a  harmadik országbeli állampolgárra, akit a  foglalkoztatás elősegítéséről és a  munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a  továbbiakban: Flt.) 2.  § (2)  bekezdése szerint az  Flt. és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetnek meg. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. bejelentett munkaerőigény: a  foglalkoztatónál olyan tevékenység jövőbeni ellátására felmerült igény, amelyben a munkavégzés foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik, és amelyet a foglalkoztató a  fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal munkaügyi kirendeltségéhez (a  továbbiakban: kirendeltség) vagy a  fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjánál (a továbbiakban: munkaügyi központ) jelentett be; 2. családtag: a  harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 2. § d) pontjában meghatározott személy; 3. belföldi foglalkoztató: az, a) akinek a  részére a  harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján Magyarország területén munkát végez, vagy b) aki a külföldi munkáltatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében Magyarországon a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatja, továbbá akivel kötött megállapodás teljesítése érdekében a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén munkát végez; 4. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a  jogviszony tárgya a  harmadik országbeli állampolgár által a  foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka, ideértve azt is, ha a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására a) meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során, vagy b) a  belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében a  külföldi munkáltatóval fennálló jogviszonya alapján kerül sor; 5. harmadik országban honos vállalkozás: az  EGT-megállapodásban részes államok területén kívüli székhellyel rendelkező, vállalkozási tevékenységet folytató jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany; 6. harmadik országbeli állampolgár: a Harmtv. 2. § a) pontjában meghatározott személy; 7. kiközvetíthető munkaerő: a  magyar állampolgár, valamint az  Flt. 2.  § (2)  bekezdése alapján a  magyar állampolgárral azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személy, akinek az  Flt. 25.  § (2)  bekezdés b)–d)  pontjában felsorolt szempontokat figyelembe véve megfelel az  a  munkahely, ahol a  foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatni kívánja; 8. kulcsszemélyzet: a  Magyarország területén alapított külföldi érdekeltségű vállalkozás által foglalkoztatott olyan természetes személy, aki nem minősül a  gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott vezető tisztségviselőnek, és a) irányítja vagy felügyeli (ideértve a  munkáltatói jogkörök gyakorlását is) a  vállalkozás egészét, valamint egy vagy több olyan szervezeti egységét, amely a vállalkozás tulajdonosa, legfőbb szerve vagy vezető tisztségviselője közvetlen irányítása, felügyelete alatt áll, vagy b) olyan munkára vagy szakmára rendelkezik megfelelő képesítéssel, amely magas szintű vagy kivételes műszaki ismereteket igényel, vagy egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a  szervezet szolgáltató tevékenységéhez, kutatási felszereléséhez, technológiájához vagy igazgatásához szükséges, feltéve, hogy az  első munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtásakor legalább egy éve a  vállalkozás 5.  pontban meghatározott külföldi alapítójával munkaviszonyban, vagy egyéb olyan jogviszonyban áll, amelyre tekintettel az  adott ország jogszabályai szerint alkalmazásban állónak minősül; 9. külföldi érdekeltségű vállalkozás: a) Magyarország területén alapított olyan gazdálkodó szervezet, amely többségi külföldi tulajdonban áll, vagy amely felett külföldi állampolgár vagy külföldi vállalkozás többségi vagy meghatározó befolyással rendelkezik, b) a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, képviselete, valamint c) a külföldi állampolgár által, Magyarországon alapított − az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény hatálya alá tartozó − egyéni vállalkozás, egyéni cég; 10. külföldi munkáltató: a  Magyarország területén kívüli székhellyel rendelkező olyan foglalkoztató, aki a  harmadik országbeli állampolgárt munkaviszonyban vagy olyan jogviszonyban foglalkoztatja, amelyre tekintettel az  adott ország jogszabályai szerint a  harmadik országbeli állampolgár alkalmazásban állónak minősül; 11. mezőgazdaság: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, és halászati ágazat; 12. munkavállalási engedély meghosszabbítása: ha a  harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására − a mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély kivételével − a munkavállalási engedély érvényességi időtartamának lejártát követően ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanabban a munkakörben és ugyanazon a munkavégzési helyen kerül sor; 13. országos átlagos személyi alapbér: a  harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységnek a  Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló 7/2010. (IV. 23.) KSH közlemény mellékletében (a  továbbiakban: FEOR) megfelelő foglalkozás gyakorlása során elért személyi alapbér − a  Nemzeti Munkaügyi Hivatal (a továbbiakban: NMH) által meghatározott − országos átlaga; 14. összevont kérelmezési eljárás: a Harmtv. 2. § w) pontjában meghatározott eljárás; 15. összevont engedély: a Harmtv. 2. § v) pontjában meghatározott engedély. II. FEJEZET A hARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR MAGYARORSZÁGI FOGLALKOZTATÁSÁNAK NEM ÖSSZEVONT KÉRELMEZÉSI ELJÁRÁS ALAPJÁN TÖRTÉNŐ ENGEDÉLYEZÉSÉNEK SZABÁLYAI 1. A munkavállalási engedély 3. § (1) A harmadik országbeli állampolgár, amennyiben nem tartozik a Harmtv. 29/A. § (1)–(3) bekezdésének hatálya alá, − a 15. §-ban foglalt kivétellel − Magyarországon munkavállalási engedély alapján foglalkoztatható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyt – a 9. §-ban foglalt kivétellel − akkor kell kiadni, ha a) a  foglalkoztató a  harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, b) a  munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető munkaerőt, akit az  Flt. és végrehajtási rendeletei alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és c) a  harmadik országbeli állampolgár megfelel a  jogszabályban előírt, valamint a  foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek. (3) A  (2)  bekezdés a)  pontjának alkalmazása szempontjából érvényes munkaerőigénynek azt a  munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a) a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyújtott be, b) a kérelem benyújtását megelőzően, de hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy c) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította. (4) Ha a  harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye több megye területén található, a  (2)  bekezdés a) és b)  pontjában meghatározott feltételnek – az  (5)  bekezdésben meghatározott kivétellel – a  foglalkoztató székhelye szerinti megyében kell fennállnia. Ezen túlmenően a munkavállalási engedély kiadásának az  is feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi megye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. (5) Ha a  (4)  bekezdésben megjelölt munkavégzéssel érintett többi megye valamelyikének területén rendelkezésre áll megfelelő kiközvetíthető munkaerő, akkor e megye területére az engedély nem adható ki, azonban a munkavégzés engedélyezhető azon munkavégzéssel érintett többi megye területén, ahol megfelelő munkaerő nem áll rendelkezésre. (6) Ha a  foglalkoztató egy időben több személyre vonatkozóan nyújtott be munkavállalási engedély iránti kérelmet, és a kérelem elbírálására illetékes munkaügyi központ illetékességi területén, illetve a többi megye valamelyikének területén a  kérelmezett létszámhoz képest csak részben áll rendelkezésre kiközvetíthető munkaerő, akkor a  foglalkoztatás – a  munkaügyi központ felhívására a  foglalkoztató által megnevezett személyek tekintetében – a rendelkezésre nem álló kiközvetíthető munkaerő tekintetében engedélyezhető. (7) Ha a  munkavégzés a  munka természetéből adódóan több megye területére terjedhet ki, a  (2)  bekezdés a) és b)  pontjában meghatározott feltételeknek a  munkavégzés megkezdésének helye szerinti megye vonatkozásában kell fennállnia. 4. § (1) A  munkavállalási engedélyben meg kell határozni, hogy az  engedély alapján a  harmadik országbeli állampolgár mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység ellátására, milyen FEOR-kóddal megjelölt munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható. (2) Az engedély – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb két évre adható ki, amely meghosszabbítható. (3) A 9. § (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott esetben az engedélyt a fogadási megállapodásban meghatározott időtartamra kell kiadni, és az  a  fogadási megállapodás időtartamának meghosszabbítása esetén hosszabbítható meg. A meghosszabbításra az engedélyezés szabályait kell alkalmazni. 5. § (1) A munkavállalási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha a) nem állnak fenn a 3. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott feltételek, b) a  harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatása a  Magyarországon foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok – foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) rendeletében meghatározott − létszámán felül történne, c) a  harmadik országbeli állampolgár által ellátandó foglalkozásban a  magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár nem foglalkoztatható, d) a  foglalkoztató a  harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását a  kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni, e) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető munkaerő áll rendelkezésre, és annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében fennálló okból hiúsul meg, f ) a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására − a 2. § 4. pont b) alpontjában foglalt kivétellel − nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerül sor, g) a  foglalkoztatásra irányuló jogviszony – a  2.  § 4.  pont b)  alpontjában foglalt kivétellel – nem a  kérelmet benyújtó foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár között jön létre, h) a  szolgáltatás kizárólagos tárgya a  külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződésben a  harmadik országbeli állampolgár munkaerejének tartós átengedése, i) a  harmadik országbeli állampolgár állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a  magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság hiánya), j) a harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatására a kérelem benyújtásának időpontjában egy másik foglalkoztató érvényes engedéllyel rendelkezik, k) a  foglalkoztató a  harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása érdekében hamis vagy hamisított szakképzettséget, iskolai végzettséget igazoló okiratot nyújtott be. (2) Az (1) bekezdés e) pontjának alkalmazása szempontjából a foglalkoztató érdekkörében keletkezett oknak különösen azt kell tekinteni, ha a foglalkoztató a) a  munkaerőigényében a  munkakör betöltésére vagy a  tevékenység ellátására nyilvánvalóan szükségtelen alkalmazási feltételt jelölt meg, b) a feltételeknek megfelelő kiközvetíthető munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, vagy c) érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de abban közvetítést nem kért, vagy a  munkaerőigény érvényességi idejét tizenöt napnál rövidebb időtartamban határozta meg. (3) Az  (1)  bekezdés i)  pontjában meghatározott körülmény fennállásáról a  munkaügyi központot a  miniszter tájékoztatja. 6. § (1) A  kérelem az  5.  § (1)  bekezdésében foglaltakon túlmenően akkor is elutasítható, ha a  harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása egyéb foglalkoztatási szempont mérlegelése alapján nem indokolt. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyéb foglalkoztatási szempont lehet különösen, ha a) a  foglalkoztatóval szemben a  kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki, b) a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt a  munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben meghatározott, a  Nemzeti Foglalkoztatási Alapba történő befizetésre kötelezték, c) a  kérelem benyújtásának időpontjában a  harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból támogatott olyan képzés van folyamatban, amely a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik, d) a foglalkoztatónál a foglalkoztatási feltételek nyilvánvalóan nem biztosítottak, e) a foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van, f ) a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre, g) a  foglalkoztató a  harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért az  erre a  tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb alapbért – ideértve az illetményt és a díjazást – jelölt meg. (3) A  (2)  bekezdés g)  pontjában meghatározott feltétel szempontjából a  harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységért megjelölt alapbér – ideértve az  illetményt és a  díjazást – az  erre a  tevékenységre vonatkozó országos személyi alapbérnél akkor minősül lényegesen alacsonyabbnak, ha nem haladja meg annak nyolcvan százalékát. 2. A mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély 7. § (1) A mezőgazdaságban történő szezonális foglalkoztatás (a továbbiakban: szezonális foglalkoztatás) engedélyezésére a 3–6. §-ban foglaltakat ebben az alcímben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az NMH a kiadott mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedélyekről nyilvántartást vezet. (3) A szezonális foglalkoztatás egy naptári éven belül legfeljebb száznyolcvan napra engedélyezhető, a munkavállalási engedély meghosszabbításának helye nincs. Egy engedélyben a  foglalkoztatás időtartama több részletben is meghatározható. A kérelmet a 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. (4) Az engedélyt – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel − a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata alapján kell kiadni. (5) Amennyiben egy naptári éven belül a  szezonális foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a  hatvan napot, az engedélyt a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni. E bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén a 8. § (1) bekezdés a) és b) pontja nem alkalmazható. (6) A  mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély kiadása során nem kell vizsgálni a  3.  § (2)  bekezdés c) pontjában foglaltakat. 8. § (1) Az  5.  §-ban foglaltaktól eltérően a  mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély iránti kérelmet akkor kell elutasítani, ha a) a harmadik országbeli állampolgár a száznyolcvan nap időkeretet kimerítette, b) a  foglalkoztató nem rendelkezett a  3.  § (2)  bekezdés a)  pontjában meghatározott érvényes munkaerőigénnyel, vagy az  érvényes munkaerőigénye alapján közvetítettek ki részére a  3.  § (2)  bekezdés b)  pontjában meghatározott munkaerőt, de annak foglalkoztatása a  foglalkoztató érdekkörében felmerült okból hiúsult meg, c) a  harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatása a  Magyarországon foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok – a miniszter rendeletében meghatározott − létszámán felül történne, d) a  harmadik országbeli állampolgár által ellátandó foglalkozásban a  magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár nem foglalkoztatható, e) a  foglalkoztató a  harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását a  kérelem benyújtásának időpontjától számított százhúsz napon belül nem kívánja megkezdeni, vagy f ) a  harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására nem a  kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerül sor, vagy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem a kérelmet benyújtó foglalkoztató és a harmadik országbeli állampolgár között jön létre. (2) A kérelem a 6. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja esetén is elutasítható. (3) A szezonális foglalkoztatás munkaerő-kölcsönzés keretében is engedélyezhető. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a kérelmet el kell utasítani az (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti esetben, továbbá ha a kölcsönbeadó nem szerepel a munkaügyi központ nyilvántartásában. (5) Az (1) bekezdés b) és e) pontjának, valamint a 6. § (2) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában foglalkoztatón a kölcsönbeadót kell érteni. 3. Munkavállalási engedély munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül 9. § (1) A  munkavállalási engedélyt a  3.  § (2)–(7)  bekezdésében, valamint az  5.  § (1)  bekezdés a) és e)  pontjában meghatározott szempontok vizsgálata nélkül kell kiadni: 1. nemzetközi szerződésben meghatározott kereteken belül, 2. harmadik országbeli állampolgárnak kulcsszemélyzetként történő munkavégzéséhez, 3. naptári évenként a  többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság által a  megelőző év december 31-ei munkajogi állományi létszám öt százalékát meg nem haladó létszámú harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez, 4. a  külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviseletének személyzete közeli hozzátartozója magyarországi foglalkoztatásához, az államok között fennálló viszonosság hiányában, 5. felsőoktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési, művészeti intézmények által meghívott, az adott szakmában nemzetközileg elismert harmadik országbeli állampolgárnak a naptári évenként tíz munkanapot meghaladó oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez, 6. az EU Kék Kártyával nem rendelkező, legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárral legalább öt éve Magyarországon együtt élő, családi együttélés biztosítása céljából kiadandó tartózkodási engedélyre nem jogosult családtag munkavégzéséhez, 7. menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a  bevándorolt vagy letelepedett jogállású személlyel legalább egy éve Magyarországon együtt élő házastársának munkavégzéséhez, 8. menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, valamint a  bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, valamint a  szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt Magyarországon legalább egy évig együtt élt, 9. harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő – alkalmanként harminc napos időtartamon belül a  tizenöt munkanapot meghaladó – üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez, 10. az  olyan harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez, akinek a  magyarországi foglalkoztatásához az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti jogszabályok szerint hozzájárult, 11. annak a  befogadottnak a  befogadó állomáson kívüli munkavégzéséhez, akinek a  magyarországi foglalkoztatását az idegenrendészeti hatóság humanitárius szempontból támogatja, 12. nemzetközi szervezet, külföldi állam diplomáciai, konzuli képviselete vagy egyéb szerve vagy személyzete által foglalkoztatni kívánt, e szervek személyi állományába nem tartozó, a küldő állam delegált tagjának nem minősülő harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez, 13. a  mozgóképszakmai hatóság által, a  mozgóképről szóló törvény alapján nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozás által alkalmazni kívánt harmadik országbeli állampolgár munkavégzéséhez, 14. ha a  harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására meghatározott munka elvégzéséhez szükséges begyakorlottság megszerzését célzó képzés (betanító képzés) során kerül sor, és annak időtartama naptári évenként nem haladja meg a három hónapot, 15. a  kutatónak olyan magyarországi oktatási tevékenységéhez, amelyet a  harmadik országbeli állampolgár a  kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a  fogadási megállapodásról szóló kormányrendelet szerinti, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodásban meghatározott kutatási tevékenysége mellett végez, 16. ha a foglalkoztató a 2. § 12. pontjában meghatározott, engedély meghosszabbítása iránti kérelmet legkésőbb a munkavállalási engedély lejártát megelőző tizenötödik napon benyújtja, valamint 17. az EU Kék Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár − a családi együttélést biztosító szabályok hatálya alá tartozó − családtagja munkavégzéséhez. (2) Az  (1)  bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a  harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban előírt alkalmazási feltételeknek megfeleljen. (3) Az (1) bekezdés 1. és 2. pontjában meghatározott esetekben a 6. §-ban foglalt szempontokat sem kell vizsgálni. (4) Az (1) bekezdés 3. pontja alkalmazása szempontjából, a megelőző év december 31-ei munkajogi állományi létszám öt százalékának kiszámításánál minden olyan harmadik országbeli állampolgárt figyelembe kell venni, akinek foglalkoztatására munkavállalási engedély vagy összevont engedély alapján kerül sor. (5) Az  (1)  bekezdés 4.  pontjában meghatározott viszonosság fennállásának tekintetében a  külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó. 4. Eljárási szabályok 10. § (1) A  munkavállalási engedély és a  mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély (a  továbbiakban együtt: engedély) iránti kérelmet, valamint a  munkaerőigényt annál a  munkaügyi központnál kell benyújtani, amelynek területén a  harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása történik. A  munkaerőigényt a  foglalkoztatás helye szerint illetékes kirendeltségnél kell benyújtani. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a) a  munka természetéből adódóan a  munkavégzés több megye vagy kirendeltség területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti munkaügyi központ, illetve kirendeltség, b) a  harmadik országbeli állampolgárt a  foglalkoztató több − különböző megye vagy kirendeltség területén lévő − telephelyén kívánja foglalkoztatni, a  foglalkoztató székhelye szerinti munkaügyi központ, illetve kirendeltség jár el. (3) A kérelemmel egyidejűleg benyújtott munkaerőigény előzetes vizsgálatát a munkaügyi központ végzi el, amelyet követően a munkaerőigényt a közvetítési eljárás lefolytatása érdekében az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes kirendeltség részére továbbítja. A kirendeltség a közvetítés eredményéről a 13. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül tájékoztatja a  munkaügyi központot. Amennyiben az  engedély iránti kérelem elutasítási feltételei a közvetítési eljárás lefolytatásának eredményétől függetlenül fennállnak, a munkaügyi központ a munkaerőigény továbbítását mellőzi. 11. § (1) Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztató nyújtja be. (2) A kérelmet az 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. 12. § (1) A  kérelemhez − a  mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély, valamint a  munkavállalási engedély meghosszabbítása iránti kérelem kivételével − csatolni kell: a) a  harmadik országbeli állampolgárnak a  tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét igazoló okirat hiteles másolatát, valamint annak hiteles magyar fordítását, továbbá b) a  9.  §-ban meghatározott esetben a  jogosultság feltételeinek fennállását igazoló adatokat, okiratokat, valamint a hozzátartozói minőséget igazoló okirat hiteles másolatát, valamint azok hiteles magyar fordítását. (2) Ha a szakképzettség vagy végzettség megfelelősége tekintetében kétség merül fel, a munkaügyi központ a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságot megkeresi annak igazolása érdekében, hogy a diploma honosításához vagy elismeréséhez szükséges feltételek fennállnak-e. A  külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság állásfoglalása a szakképesítések elismeréséről szóló törvény szerinti honosítási, illetve elismerési eljárást nem váltja ki. (3) Ha a  harmadik országbeli állampolgárnak a  tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét igazoló okirat hiteles másolata a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül indított munkavállalási engedélyezési ügyben valamely munkaügyi központ részére becsatolásra került, a munkaügyi központ hivatalból, saját iratanyagából, vagy a  foglalkoztató kérelmére belföldi jogsegély keretében más munkaügyi központtól az  eredetivel megegyező hitelesített másolatban szerzi be, amennyiben az  a  megkeresett munkaügyi központ iratanyagában megtalálható. (4) Az  eljárásban a  korábbi engedélyt kiadó munkaügyi központ által készített nem hiteles elektronikus másolat elfogadható. A hiteles dokumentumot a másolatot kiállító munkaügyi központ irattárában legalább tíz évig megőrzi. 13. § (1) Az e  rendelet szerinti közigazgatási hatósági eljárásban − a  (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel − az ügyintézési határidő harminc nap. (2) Kulcsszemélyzet foglalkoztatásának engedélyezésére irányuló kérelem esetében az ügyintézési határidő öt nap. (3) Az ügyintézési határidő tíz nap a) a munkaerőpiaci vizsgálat nélkül kiadandó egyéni engedély esetén, b) a 14. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint c) ha a foglalkoztató a 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti munkaerőigényét a kérelem benyújtását megelőzően legalább tizenöt nappal korábban a kirendeltségnél benyújtotta. (4) A 10. § szerinti közvetítési eljárást a kirendeltség tizenöt napon belül folyatja le. 14. § (1) A foglalkoztató köteles bejelenteni öt napon belül az illetékes munkaügyi központhoz a) a munkavállalási engedélyhez kötött foglalkoztatás meghiúsulását, b) a munkavállalási engedélyben meghatározott foglalkoztatás megszűnését, valamint c) a  munkavállalási engedélyben meghatározott foglalkoztatás engedélymentessé válását, kivéve, ha az illetékes munkaügyi központnak hivatalból tudomása van erről. (2) A foglalkoztató (1) bekezdés szerinti bejelentésének a) az engedély számát, b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a munkaviszony megszűnésének időpontját, és c) az  (1)  bekezdés c)  pontjában meghatározott esetben az  engedélymentességet megalapozó okot és annak kezdő időpontját kell tartalmaznia. (3) A  foglalkoztató az  engedélyt köteles a  foglalkoztatás időtartama alatt, valamint annak megszűnését követően három évig megőrizni, és a hatósági ellenőrzést végző szervnek felmutatni. (4) A munkaügyi központ az engedélyt visszavonja, ha a harmadik országbeli állampolgár a) foglalkoztatása meghiúsul vagy megszűnik a foglalkoztatónál, b) foglalkoztatására az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen vagy munkakörben kerül sor, c) foglalkoztatása engedélymentessé vált, d) tartózkodásra jogosító engedélye érvénytelenné vált vagy tartózkodásra jogosító engedélyét jogerősen visszavonták, és erről a munkaügyi központ tudomást szerez, e) foglalkoztatásának az engedélyben foglalt feltételei már nem állnak fenn, vagy f ) foglalkoztatása érdekében a foglalkoztató hamis vagy hamisított okiratot nyújtott be. (5) Engedély nélkül történő foglalkoztatásnak kell tekinteni azt is, ha a harmadik országbeli állampolgár tevékenységét nem az engedélyben megjelölt foglalkoztatónál végzi, vagy a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárt nem az engedélyben megjelölt munkahelyen vagy munkakörben foglalkoztatja. 5. A harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatását érintő engedélyezési kötelezettség alóli mentesség szabályai 15. § (1) A harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához nincs szükség engedélyre: 1. nemzetközi szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén, 2. a  külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság − nemzetközi szerződés által meghatározott − fiók és képviselet vezetőjeként történő munkavégzéséhez, 3. külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a  küldő állam által delegált tagjának a  képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez, valamint az  államok közt fennálló viszonosság alapján, a  külföldi állam diplomáciai vagy konzuli képviselete személyzete közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez, 4. a  Magyarország területén nemzetközi szerződés alapján működő nemzetközi kormányközi szervezet, valamint Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert, Magyarország területén működő szervezet (a  továbbiakban: nemzetközi szervezet) személyzetének a  nemzetközi szervezetnél történő, valamint ezek közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez, 5. a  nemzetközi szervezetet vagy nemzetközi szervezetnek nem minősülő közös szervet létrehozó szerződésben részes államok által delegált személyeknek (a  továbbiakban: delegáltak) a  nemzetközi szervezetnél vagy a  közös szervnél történő munkavégzéséhez, valamint a  részes államok között fennálló viszonosság alapján a delegáltak közeli hozzátartozójának munkavégzéséhez, 6. a  harmadik országban honos vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján történő − alkalmanként harminc napos időtartamon belül a tizenöt munkanapot meg nem haladó − üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzéséhez, 7. az  EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás teljesítése keretében kiküldetés, kirendelés útján magyarországi foglalkoztatónál magánjogi szerződés teljesítése érdekében történő munkavégzéshez, 8. az  EGT-megállapodásban részes valamely államban letelepedett munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató vállalkozás, mint munkáltató által kölcsönzött munkavállaló magyarországi foglalkoztatónál munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzéséhez, 9. a  külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, valamint felügyelő bizottsági tagjaként történő munkavégzéshez, 10. a  posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázat, valamint a  Bolyai János Kutatási Ösztöndíj alapján − a pályázat, valamint az ösztöndíj keretében történő − munkavégzéshez, 11. a  külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló harmadik országbeli állampolgárnak nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatásához, 12. a  Magyarország területén működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészeti iskolával, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló személynek a  jogviszony fennállása alatt történő munkavégzéséhez, 13. az  alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységhez, amelyre − az  oktatásért felelős miniszter igazolása szerint − az  érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretében kerül sor, 14. a  bevett egyház belső szabályában meghatározott, az  egyházi jogi személy szolgálatában álló, egyházi szolgálatot sajátos egyházi szolgálati viszonyban, munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban teljesítő természetes személy (egyházi személy) tevékenységéhez, 15. a  Magyarország területén menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint menedékeskénti elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadó állomáson történő munkavégzéséhez, 16. a  naptári évenként tíz munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységhez, 17. a kutató olyan tevékenységéhez, amely − a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint – a Magyarország és más állam között létrejött nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik, 18. a  Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci, és Grundtvig program keretében szakmai gyakorlaton résztvevő harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásához, 19. a  magyar állampolgár olyan özvegyének munkavégzéséhez, aki az  elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarország területén együtt élt, 20. a  kutató olyan magyarországi kutatási tevékenységéhez, amelyet a  harmadik országbeli állampolgár kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációjáról, valamint a  fogadási megállapodásról szóló kormányrendelet rendelkezései szerint, akkreditált kutató szervezettel kötött fogadási megállapodás alapján végez, 21. a  hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez, és az  edző sporttevékenységre való felkészítő tevékenységéhez, 22. az  1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett az  Észak-Atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló 1951. június 19-én Londonban kelt Megállapodás (a  továbbiakban: NATO-SOFA Megállapodás) részes államainak a  NATO-SOFA Megállapodás I. Cikk 1.  pont a) és b)  alpontjában meghatározott és Magyarország területén szolgálati célból tartózkodó fegyveres ereje és polgári állománya tagjai közeli hozzátartozóinak munkavégzéséhez a szolgálati célú tartózkodás idejére a  részes államok közt fennálló viszonosság alapján, 23. a Harmtv. 19. §-ában meghatározott családegyesítő családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező és legalább egy éve jogszerűen Magyarország területén tartózkodó családtagjának, feltéve, hogy a családegyesítő engedély nélkül foglalkoztatható, valamint 24. a  menekültként, oltalmazottként elismert személy családtagjának, vagy a  menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú esetén szülőjének, ennek hiányában gyámjának, feltéve, hogy a családi együttélés biztosítása céljából kiadott, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem vonatkozik a harmadik országbeli állampolgárnak a mentesség alá eső tevékenységét meghaladó munkavégzésére. (3) Az  (1)  bekezdés 3. és 5.  pontjában meghatározott viszonosság fennállásának tekintetében a  külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó. (4) A mentesség alapjául szolgáló feltételek fennállását a foglalkoztatónak kell bizonyítani. III. FEJEZET A MAGYARORSZÁGON ENGEDÉLYMENTESEN FOGLALKOZTAThATÓ hARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁR MAGYARORSZÁGI FOGLALKOZTATÁSÁNAK BEJELENTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 16. § (1) A foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni a) a 15. § (1) bekezdés 7. és 8. pontja kivételével annak a harmadik országbeli állampolgárnak a foglalkoztatását, akinek Magyarország területén történő foglalkoztatásához e  rendelet szabályai szerint nincs szükség engedélyre, valamint b) a  menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a  bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy foglalkoztatását. (2) A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését legkésőbb az azt követő napon kell bejelenteni. (3) Az  (1)  bekezdésben meghatározott bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza a  foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét, állampolgárságát, munkakörének FEOR számát, a  foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a  foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá az  arra vonatkozó adatot, hogy a  foglalkoztatási jogviszony létrejött vagy megszűnt. (4) A munkaügyi központ igazolja a bejelentés teljesítését, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet. (5) A  foglalkoztató köteles a  bejelentés tárgyát képező foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszűnéséről szóló dokumentumot és igazolást a  foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő három évig megőrizni, és az ellenőrzés során bemutatni. (6) Az  (1)  bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése, és annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, és az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének. IV. FEJEZET A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYhIVATAL MUNKAüGYI KÖZPONTJÁNAK A hARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK MAGYARORSZÁG TERüLETÉN VALÓ TARTÓZKODÁSÁRA ÉS MUNKAVÁLLALÁSÁRA VONATKOZÓ ÖSSZEVONT ENGEDÉLY KIADÁSÁVAL ÉS MEGhOSSZABBÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZAKhATÓSÁGI KÖZREMűKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 17. § A munkaügyi központ az  összevont engedély kiadására és meghosszabbítására irányuló hatósági eljárásban − a  hatáskörrel és illetékességgel rendelkező idegenrendészeti hatóság megkeresésére − szakhatósági állásfoglalásban nyilatkozik arról, hogy a  harmadik országbeli állampolgárnak az  Flt. 7.  § (7)  bekezdése szerinti előzetes megállapodásban (a  továbbiakban: előzetes megállapodás) meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását támogatja, vagy nem támogatja. 18. § (1) A  munkaügyi központ a  szakhatósági állásfoglalásában − a  3.  § (2)  bekezdés b) és c)  pontjában meghatározott szempontok vizsgálata nélkül − támogatja a  harmadik országbeli állampolgárnak az  előzetes megállapodásban meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását, ha a  harmadik országbeli állampolgár tekintetében olyan feltételek állnak fenn, amelyek alapján a  nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadandó tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához − a  15.  §-ban foglaltak szerint – nem lenne szükség engedélyre, vagy az  engedélyt a  9.  §-ban foglaltak szerint a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kellene kiadni. (2) Az  (1)  bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a  harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban, valamint az előzetes megállapodásban előírt alkalmazási feltételekkel rendelkezzen. 19. § (1) A  18.  §-ban foglaltakon kívül a  munkaügyi központ abban az  esetben támogatja a  harmadik országbeli állampolgárnak az  előzetes megállapodásban meghatározott munkakörben történő magyarországi munkavállalását, ha a) a  harmadik országbeli állampolgár az  előzetes megállapodásban meghatározott munkakörhöz szükséges szakmai képesítéssel rendelkezik, b) a  foglalkoztató a  harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, c) a  munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan kiközvetíthető munkaerőt, akit az  Flt. és a  végrehajtására kiadott jogszabályok alapján álláskeresőként tartanak nyilván, és aki rendelkezik a  jogszabályban előírt, valamint a  foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, és d) a  harmadik országbeli állampolgár megfelel a  jogszabályban előírt, valamint a  foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételeknek. (2) Az  (1)  bekezdés b)  pontjának alkalmazása szempontjából érvényes munkaerőigénynek azt a  munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a) az összevont engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg nyújtott be, b) hatvan napnál nem régebben nyújtott be, vagy c) hatvan napnál régebben nyújtott be, de azt legalább a kérelem benyújtását megelőző hatvan napnál nem régebben meghosszabbította, és az  (5) bekezdésben foglalt kivétellel az előzetes megállapodást kötő foglalkoztató a munkaerőigényt a  fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának annál a  munkaügyi kirendeltségénél jelentette be, amelynek területén a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása történik. (3) Ha a  harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának helye több különböző megye területén található, az  (1)  bekezdés b) és c)  pontjában meghatározott feltételnek − a  (4)  bekezdésben meghatározott kivétellel − a foglalkoztató székhelye szerinti megyében kell fennállnia. Ezen túlmenően a támogató szakhatósági állásfoglalás kiadásának az  is feltétele, hogy a  munkavégzéssel érintett többi megye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a  jogszabályban előírt, valamint a  foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. (4) Ha a  munkavégzés a  munka természetéből adódóan több megye területére terjedhet ki, az  (1)  bekezdés b) és c)  pontjában meghatározott feltételeknek a  munkavégzés megkezdésének helye szerinti megye vonatkozásában kell fennállnia. (5) A  (3) és (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, a  (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a munkaerőigény érvényességének feltétele, hogy azt a foglalkoztató a) ha a munka természetéből adódóan, a munkavégzés több megye vagy kirendeltség területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti kirendeltségnél, b) ha a harmadik országbeli állampolgárt a foglalkoztató több − különböző megye vagy kirendeltség területén lévő − telephelyén kívánja foglalkoztatni, a székhelye szerinti kirendeltségnél jelentse be. 20. § (1) A munkaügyi központ szakhatósági állásfoglalásában nem támogatja az összevont engedély kiadását, ha a) nem állnak fenn a 19. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feltételek, b) az  összevont engedély kiadásával a  Magyarországon összesen vagy az  adott munkaügyi központ illetékességi területén egyidejűleg foglalkoztatott, vagy egy adott foglalkozásban egyidejűleg foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok létszáma az  Flt. 7.  § (6)  bekezdés a)  pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott létszámot meghaladja, c) az előzetes megállapodásban meghatározott munkakör ellátása az Flt. 7. § (6) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott tilalomba ütközik, d) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező kiközvetíthető munkaerő áll rendelkezésre, e) a  foglalkoztató a  munkaerőigényében a  munkavállaló alkalmazásához olyan feltételt írt elő, amelynek előírása az ott megjelölt munkakör betöltéséhez vagy tevékenység ellátásához nem szükséges, f ) a  foglalkoztató a  jogszabályban vagy a  munkaerőigényében meghatározott feltételeknek megfelelő kiközvetíthető munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, vagy a  foglalkoztató a  kérelem benyújtását megelőzően érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de közvetítést nem kért, g) a  harmadik országbeli állampolgár állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a  magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (viszonosság hiánya), h) az  előzetes megállapodást megkötő foglalkoztatónál a  foglalkoztatás egészségügyi, szakmai, vagy műszaki feltételei nem biztosítottak, vagy i) az  előzetes megállapodást megkötő foglalkoztatónál a  kérelem benyújtásának időpontjában a  harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van. (2) Az  (1)  bekezdés g)  pontjában meghatározott körülmény fennállásáról a  munkaügyi központot a  miniszter tájékoztatja. 21. § (1) A  munkaügyi központ a  szakhatósági állásfoglalás kiadását megelőzően a  harmadik országbeli állampolgár szakképzettségének, vagy végzettségének megfelelőségére vonatkozó döntés előkészítése érdekében kétség esetén belföldi jogsegély keretében megkeresi a  külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóságot. (2) Az (1) bekezdés szerinti külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság igazolja, hogy a) szabályozott szakma esetén fennállnak-e az oklevél elismeréséhez vagy honosításához szükséges feltételek, valamint b) EU Kék Kártya kiadására irányuló eljárásban nem szabályozott szakma esetén az oklevél felsőfokú képesítést tanúsít-e. (3) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság állásfoglalása a szakképesítések elismeréséről szóló törvény szerinti honosítási, illetve elismerési eljárást nem váltja ki. (4) A  tevékenység ellátásához szükséges szakképzettséget, iskolai végzettséget igazoló okirat tekintetében a  12.  § (3)–(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (5) A munkaügyi központ – szükség esetén − a) a munkavállalón kívül a foglalkoztatót is felhívhatja hiánypótlásra, valamint b) a munkavállalót a foglalkoztató közreműködésével is felhívhatja hiánypótlásra. 22. § A Nemzeti Munkaügyi Hivatalnak a  másodfokú eljárásban adandó szakhatósági állásfoglalására a  17–21.  §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. V. FEJEZET A MUNKABÉR MEGTÉRÍTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 23. § (1) Az  érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más, tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása esetén a munkáltató köteles megtéríteni a harmadik országbeli állampolgár elmaradt munkabérét és egyéb járandóságait. (2) A megállapodás szerinti díjazás megállapításánál legalább a kötelező legkisebb munkabért kell figyelembe venni. (3) A  munkáltató köteles megtéríteni a  harmadik országbeli állampolgár elmaradt járandóságai kifizetésének a visszautazása szerinti országba történő megküldésével összefüggő indokolt költségeket is. (4) Az (1) bekezdés alkalmazásában − az ellenkező bizonyításáig − a munkaviszony fennállását legalább három hónap időtartamban vélelmezni kell. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 24. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba. 25. § (1) A 2014. január 1-jét megelőzően hatályban volt jogszabály alapján kiadott munkavállalási engedély 2013. december 31-ét követően nem hosszabbítható meg. (2) A  2014. január 1-je előtt kiadott munkavállalási engedély visszavonására az  engedély iránti kérelem beadásának időpontjában hatályos szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 26. § E rendelet a) a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-ei 2003/86/EK tanácsi irányelv 2. és 14. cikkének, b) a  harmadik országbeli állampolgároknak az  Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló, 2005. október 12-i 2005/71/EK tanácsi irányelvnek, c) a  harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelvnek, d) az  illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint e) a  harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodásra és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a  harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 27. § (1) A  Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a  szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: Korm. rendelet) 6.  § (1)  bekezdés j)  pontja a  következő jc) alponttal egészül ki: [A hivatal foglalkoztatáspolitikai feladatkörében j) hatósági jogkört gyakorol, amelynek keretében] „jc) ellátja az  idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alá tartozó tartózkodási engedélyhez szükséges szakhatósági állásfoglalással kapcsolatos másodfokú hatósági feladatokat,” (2) A Korm. rendelet 8. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A munkaügyi központ át nem ruházható hatáskörben a külön jogszabályban meghatározott illetékességi területén első fokú hatósági jogkört gyakorol) „e) a  nem összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodásra jogosító engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár magyarországi foglalkoztatásához szükséges munkavállalási engedély, valamint az  idegenrendészeti hatóság által a  harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedélyhez szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásával kapcsolatos ügyekben,” 28. § Hatályát veszti a) a  harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól szóló 355/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet, b) a  megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központjának az  EU Kék kártya kiadásával kapcsolatos szakhatósági állásfoglalása kialakításának szabályairól, valamint egyes migrációs tárgyú és egyéb kormányrendeletek módosításáról szóló 168/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet, valamint c) a  harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök