113/2007. (V. 24.) Korm. rendelete a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. I. törvény

113/2007. (V. 24.) Korm. rendelete a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. I. törvény végrehajtásáról. A Kormány a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) 86. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában a) EGT-állampolgár: a Tv. 1. § (1) bekezdés a) pontjá ban meghatározott személy; b) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Euró pai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez; c) schengeni állam: a Tv. 2. § e) pontjában meghatározott állam; d) háztartás: az EGT-állampolgárral vagy magyar állampolgárral egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége. Eljáró hatóságok 2. § A Tv.-ben szabályozott közigazgatási hatósági eljárások során a következő hatóságok járnak el: a) az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter; b) a külpolitikáért felelős miniszter; c) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továb biakban: Hivatal); d) a Hivatal területi szerve (a továbbiakban: regionális igazgatóság); e) a vízumkiadásra feljogosított magyar konzuli tisztvi selő (a továbbiakban: konzuli tisztviselő); f) a Határőrség. A beutazás, valamint a három hónapot meg nem haladó tartózkodás joga 3. § A Tv. 3. § (1)–(4) bekezdése szerinti feltételek fennállását a Magyar Köztársaság területére történő beléptetést megelőzően a Határőrség ellenőrzi. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag számára kiadott vízum 4. § A Tv. 4. § (1) bekezdése szerinti vízum (a továbbiakban: vízum) kiadása a) a külpolitikáért felelős miniszter, b) a konzuli tisztviselő, c) a Hivatal (a továbbiakban együtt: vízumkiadó hatóság) hatáskörébe tartozik. 5. § A vízum iránti kérelmet – a 6–7. §-ban meghatározott kivétellel – a konzuli tisztviselő bírálja el. 6. § A külpolitikáért felelős miniszter bírálja el – külön jogszabály szerint – a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek családtagjainak vízumkérelmeit. 7. § (1) A vízum kivételes esetben kiadható a Magyar Köztársaság közúti, légi, valamint vízi határátkelőhelyén (a továbbiakban: határátkelőhely) is, feltéve, hogy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag megfelel a Tv. 4. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek, és valószínűsíti, hogy nem volt abban a helyzetben, hogy előzetesen vízumot igényelhessen. (2) A határátkelőhelyen előterjesztett vízum iránti kérelmet a Határőrség köteles elektronikus úton haladéktalanul döntésre felterjeszteni a Hivatalhoz. (3) A Hivatal a kérelemről a kézhezvételt követően azonnal, de legkésőbb három órán belül határoz, és döntését – a Határőrség útján – elektronikus úton közli a kérelmezővel. (4) A vízummal kapcsolatos ügyintézés folyamatossága érdekében a Hivatal állandó ügyeleti szolgálatot szervez. (5) A kérelemnek helyt adó döntés esetén a vízumot a Határőrség állítja ki a kérelmező részére. 8. § (1) A vízum iránti kérelmet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – bármely magyar konzuli tisztviselőnél vagy a Magyar Köztársaság nevében vízum kiadása iránti kérelem átvételére feljogosított más állam külképviseletén vagy az ilyen kérelem átvételére felhatalmazott egyéb helyen kell benyújtani. (2) A vízumkérelmet a 7. §-ban meghatározott esetben a határátkelőhelyen kell benyújtani. 9. § (1) A vízum iránti kérelmet az e rendelet 3. melléklete szerinti formanyomtatványon kell előterjeszteni. (2) A vízum iránti kérelem az utazás tervezett időpontját legfeljebb három hónappal megelőzően terjeszthető elő. (3) A vízum iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát. Az úti okmánynak – a 13. §-ban foglalt kivétellel – legalább egy, a vízum beillesztésére szolgáló szabad lapot kell tartalmaznia. (4) A vízum iránti kérelemhez mellékelni kell a tartózkodás célját igazoló okiratokat. (5) A vízumkiadó hatóság a tartózkodás teljes időtartamára, valamint a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges anyagi fedezet meglétét vélelmezi. 10. § A vízum iránti kérelem benyújtásakor a vízumkiadó hatóság, illetve – a 7. § alkalmazásában – a Határőrség illetékes szerve a vízumkérelmező úti okmányába bejegyzi a vízum kérelmezésének tényét, helyét és idejét, a kért vízum kódját, valamint a vízumkérelmet átvevő hatóság nevét. 11. § A konzuli tisztviselő a vízum iránti kérelemről a kézhezvételtől számított 15 napon belül dönt. 12. § A vízumot az e rendelet 2. mellékletének 1. pontja szerinti formában és adattartalommal kell kiállítani. 13. § (1) Ha a vízumkötelezett harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag úti okmányát a Magyar Köztársaság nem ismeri el, a vízumot az e rendelet 2. mellékletének 2. pontja szerinti formában és adattartalommal, vízum beillesztésére szolgáló űrlapon (a továbbiakban: külön lap) kell kiadni, feltéve, hogy a kérelmező eleget tesz a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt feltételeknek. (2) Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a vízumkötelezett harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag Magyar Köztársaság által elismert úti okmányában nincs a vízum beillesztésére szolgáló szabad oldal. 14. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter, valamint a konzuli tisztviselő a vízum iránti kérelemről a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét kérheti. (2) A Nemzetbiztonsági Hivatal köteles a megkeresésnek tíz napon belül eleget tenni. 15. § A vízum érvénytelen, ha a) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált; b) hamis adatot tartalmaz vagy meghamisították; c) a jogosultja a szabad mozgás és tartózkodás jogát igazoló okmányt kapott; d) jogosultja magyar állampolgárságot szerzett vagy olyan ország állampolgárságát szerezte meg, amely ország állampolgárainak – közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés alapján – a Magyar Köztársaság területére történő beutazásához nincs szüksége vízumra; e) jogosultja meghalt. 16. § (1) Az a vízumkiadó hatóság, amely eljárása során a vízum érvénytelenségére okot adó körülményről tudomást szerez, a vízumot visszavonja, és a 15. § a) pontjában meghatározott esetben gondoskodik a vízum pótlásáról. (2) A más schengeni állam által kiadott vízum visszavonásáról haladéktalanul értesíteni kell a vízumot kiadó schengeni államot. 17. § (1) A központi vízumhatóság Tv.-ben meghatározott feladatát a Hivatal látja el. (2) A Hivatal megkeresi az egyeztetést kérő schengeni államok központi hatóságait, nyilatkozzanak arra nézve, hogy a vízum kiadásához hozzájárulnak-e. (3) Ha a megkeresett központi hatóságok bármelyike részéről nemleges válasz érkezik, a Hivatal legfeljebb korlátozott területi érvényességű vízum kiadásához járulhat hozzá. (4) Ha a megkeresett központi hatóságtól a megkeresés részére történt továbbításától számított hét napon vagy a meghosszabbított határidőn belül nem érkezik válasz, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. (5) A megkeresett központi hatóság a válaszadás határidejét meghosszabbíthatja. A Hivatal erről tájékoztatja a konzuli tisztviselőt vagy a vízum iránti kérelem tekintetében eljáró más szervet. 18. § (1) Ha valamely schengeni állam központi hatóságának a vízum iránti kérelemre vonatkozó döntés meghozatala előtt – a Tv. 86. § (6) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet szerint – a Hivatallal egyeztetnie kell, a Hivatal legkésőbb a megkeresés részére történt továbbításától számított hét napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a vízum kiadásához hozzájárul-e. (2) Ha az ügy különösen bonyolult jellege szükségessé teszi, a Hivatal a megkereső schengeni állam központi hatóságától a válaszadási határidő meghosszabbítását kérheti. A határidő meghosszabbítása iránti kérelmet indokolni kell. (3) A központi vízumhatóság az egyeztetés során történő válaszadás előtt köteles a vízumkérelemről a Nemzetbiztonsági Hivatal véleményét kérni. (4) A Nemzetbiztonsági Hivatal köteles a központi vízumhatóság megkeresésének hét napon belül eleget tenni. A három hónapot meghaladó tartózkodás feltételeinek igazolása 19. § (1) Az EGT-állampolgár a Tv.-ben meghatározott feltételeket a tartózkodás jogcímének megfelelően okirattal vagy más irattal igazolhatja. (2) A Tv. alkalmazásában az eljáró hatóság a kérelmező által benyújtott, külföldön kiállított közokiratot bizonyító erejű okiratként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 52. § (2) bekezdésében foglalt feltételek hiányában is elfogadhatja. 20. § (1) Ha a tartózkodás célja keresőtevékenység folytatása, azt a kérelmező különösen a következő módon igazolhatja: a) munkavégzésre irányuló jogviszony keletkezését igazoló okirattal; b) érvényes szerződéssel vagy cégmásolattal, cégkivonattal, illetve cégbizonyítvánnyal, amely igazolja, hogy gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, ügyvezetőjeként, vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként végzi tevékenységét; c) érvényes vállalkozói igazolvánnyal vagy azzal egyenértékű – más tagállam hatósága által kiállított – vállalkozási tevékenység folytatására jogosító engedéllyel; d) munkát kereső személy esetén olyan dokumentumokkal, amelyek alátámasztják, hogy munkát keres, és a keresőtevékenység megkezdése valószínű, vagy e) egyéb hitelt érdemlő módon. (2) Azon EGT-állampolgárok esetében, akiket a Magyar Köztársaság más elbánásban részesít, mint amit a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 25-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet 1–6. cikke előír, a munkavállalási engedély csatolása is szükséges. 21. § (1) Elegendő forrással rendelkezik a kérelmező, ha a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem eléri a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot. (2) Ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot, az eljáró hatóság a kérelmező jövedelmi, vagyoni helyzetének vizsgálata után megállapítja, hogy a kérelmező elegendő forrással rendelkezik-e önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet a Magyar Köztársaság szociális ellátórendszerére. (3) Ha a tartózkodás célja tanulmányok folytatása, az eljáró hatóság az elegendő forrás meglétét a (2) bekezdésben foglalt vizsgálat lefolytatása nélkül megállapítja, ha a kérelmező nyilatkozik arról, hogy elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet a Magyar Köztársaság szociális ellátórendszerére. (4) A (2) bekezdésben foglalt vizsgálat során különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) az egy háztartásban jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezők száma; b) az egy háztartásban eltartottak száma; c) a kérelmező a saját és családtagjai lakhatását szolgáló ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője vagy használója-e. (5) A kérelmező az elegendő forrás meglétét különösen a megélhetését biztosító vagyonával vagy olyan jövedelmével igazolhatja, amely a) EGT-állam társadalombiztosítása vagy egyéb szociális ellátórendszere alapján jár; b) tagdíjfizetésen vagy rendszeres befizetésen alapuló részesedésből vagy ellátásból származik; c) EGT-államban vezetett névre szóló betét vagy betétszerződés vagy más banki, illetve befektetési eszköz, EGT-állam hitelintézete által vállalt bankgarancia vagy EGT-állam székhelyén működő jogi személy által vállalt készfizető kezesség alapján garantált; d) tartásdíj esetén az erről szóló közokiraton alapul. (6) Nem lehet az (5) bekezdésben meghatározott vagyonnak tekinteni különösen a) a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat; b) az EGT-állampolgár olyan ingatlanát, amely saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja; c) a mozgáskorlátozott személy gépjárművét, és d) azokat a vagyontárgyakat, amelyek az EGT-állam polgár jövedelmének megszerzéséhez szükségesek. (7) A havi jövedelem kiszámításakor a) rendszeres jövedelem esetén a tartózkodás bejelen tését megelőző három hónap, b) nem rendszeres jövedelem esetén a tartózkodás beje lentését megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. (8) E rendelet alkalmazásában jövedelemnek, illetve vagyonnak minősül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott jövedelem, illetve vagyon. 22. § A Tv. hatálya alá tartozó személy jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, ha a magyarországi tartózkodás teljes időtartamára a) részére a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatások finanszírozása közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus, nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján rendezett; ennek hiányában b) külön törvényben meghatározottak szerint jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére. 23. § Ha a tartózkodás célja tanulmányok folytatása, azt a kérelmező különösen a) a közoktatásról vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó oktatási intézmény felvételi igazolásával, b) tanulói vagy hallgatói jogviszonyt igazoló okirattal, vagy c) egyéb hitelt érdemlő módon igazolhatja. 24. § (1) A családtag családtagi jogállását a családi kapcsolat fennállását igazoló okirattal, így különösen a) születési anyakönyvi kivonattal, b) házassági anyakönyvi kivonattal, c) örökbefogadásról szóló okirattal, vagy d) egyéb hitelt érdemlő módon igazolhatja. (2) Ahol e rendelet anyakönyvet említ, azon a külföldi hatóság által kiállított, ezzel egyenértékű okiratot is érteni kell. 25. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel az EGT-állampolgár és a magyar állampolgár külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon (a továbbiakban: eltartási nyilatkozat) nyilatkozik arról, hogy a családtag eltartására kötelezettséget vállal. (2) Eltartási nyilatkozat tételére nincs szükség, ha az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár keresőtevékenységet folytat. (3) Az eltartási nyilatkozatot az EGT-állampolgár családtag tartózkodásának bejelentésekor, illetve a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási kártya kiállítására irányuló kérelmével egyidejűleg csatolni kell. 26. § (1) Az EGT-állampolgár családtagjának – kivéve, ha az EGT-állampolgár regisztrációs igazolással vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkezik – igazolnia kell, hogy az az EGT-állampolgár, akit kísér, vagy akihez csatlakozik, teljesíti a Tv. 6. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeket. (2) A magyar állampolgár családtagjának igazolnia kell, hogy ő maga vagy az a magyar állampolgár, akinek jogán kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni, megfelel a Tv. 7. §-ában meghatározott feltételeknek. 27. § (1) Aki a Tv. 8. § (1) bekezdése alapján kéri a tartózkodás engedélyezését, a) okirattal köteles igazolni, hogy tartási vagy életjáradéki szerződés, illetve külön törvényben meghatározott tartási kötelezettség vagy a 25. § (1) bekezdése szerinti eltartási nyilatkozat alapján magyar állampolgár eltartottja, illetőleg jogszabály vagy szerződés alapján az EGT-állampolgár a tartására köteles; b) a kezelőorvos által kiállított igazolással köteles igazolni, hogy súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár, illetve a magyar állampolgár személyes ápolására szorul; c) arra hivatkozva, hogy – abban az országban ahonnan érkeznek – az EGT-állampolgárral legalább egy évig egy háztartásban élt, köteles ezt okirattal – különösen az erről kiállított hatósági bizonyítvánnyal – igazolni. (2) A regionális igazgatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatot igényel arra vonatkozóan, hogy a kérelmezőnek legalább egy éve a magyar állampolgár lakóhelyével vagy a tartózkodási helyével azonos-e a lakóhelye vagy a tartózkodási helye. 28. § (1) A keresőtevékenység megszűnésére vonatkozó – különösen a munkáltató bejelentéséből származó – adat felmerülése esetén az EGT-állampolgár a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság felhívására köteles a tartózkodás feltételeinek fennállását igazolni. (2) Ha az EGT-állampolgár a Tv. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tartózkodási jogát a Tv. 9. §-a alapján tartja meg, a tartózkodás feltételeinek fennállását az alábbiakkal igazolhatja: a) a keresőképtelenséget az orvosszakértői szerv szakvéleményével, illetve az orvosszakértői szerv szakvéleményére alapozott egyéb olyan okirattal, amelyből a munkaképesség-változás mértéke megállapítható; b) az álláskeresővé vált EGT-állampolgár az álláskeresési támogatás folyósítását a regionális igazgatóság felhívására a munkaügyi központ erre vonatkozó igazolásával; c) a szakképzésben részt vevő EGT-állampolgár a beiratkozást és a képzés várható időtartamát az erről kiállított igazolással. (3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igazolásnak tartalmaznia kell az álláskeresési támogatás folyósítása lejártának várható időpontját. 29. § (1) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastárs a Tv. 11. § (2) bekezdése alapján családtagként fennmaradó tartózkodási jogát az alábbiakkal igazolhatja: a) a házasság legalább kétéves fennállását házassági anyakönyvi kivonattal; b) a szülői felügyeleti jogot az azt megalapozó bírósági döntéssel vagy okiratba foglalt megállapodással; c) a rendkívüli méltánylást érdemlő körülményt annak hitelt érdemlő bizonyításával; d) a kiskorú gyermek láthatásának jogát az azt megalapozó bírósági döntéssel vagy okiratba foglalt megállapodással. (2) A regionális igazgatóság a Tv. 75. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján vezetett résznyilvántartásból ellenőrzi, hogy a volt házastárs legalább egy évig a Magyar Köztársaság területén tartózkodott az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár családtagjaként. (3) Ha a harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastárs a Tv. 11. § (2) bekezdése alapján családtagként fennmaradó tartózkodási jogát a volt házastársa által a sérelmére elkövetett szándékos bűncselekményre alapítja, erre nézve a regionális igazgatóság a Tv. 82. § (1) bekezdés b) pontja alapján adatot igényel a bűntettesek nyilvántartásából. (4) Ha a harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastárs a Tv. 11. § (2) bekezdése alapján családtagként fennmaradó tartózkodási jogát a házasságkötés előtt fennálló letelepedett jogállására alapítja, azt a regionális igazgatóság a letelepedett jogállással rendelkezők nyilvántartásában ellenőrzi. 30. § (1) Ha az EGT-állampolgár gyermekének a Tv. 12. §-a alapján marad fenn a tartózkodási joga, a gyermek vagy törvényes képviselője köteles minden tanulmányi félévben az oktatási intézmény által kiállított igazolással a tanulmányok folytatását, valamint a tanulmányok befejezésének várható időpontját igazolni. (2) Az igazolást a gyermek vagy törvényes képviselője köteles legkésőbb az adott tanulmányi félév első napját követő harmincadik napon a gyermek regisztrációs igazolását vagy tartózkodási kártyáját kiállító regionális igazgatóságnál bemutatni. 31. § (1) A Tv. 13. § (1) bekezdése, valamint 15. § (1) bekezdése alkalmazásában az eljáró hatóság a regisztrációs igazolást, illetve a tartózkodási kártyát kiállító regionális igazgatóság. (2) Ha az EGT-állampolgár vagy családtag tartózkodása veszélyezteti a Magyar Köztársaság nemzetbiztonságát, a Nemzetbiztonsági Hivatal kezdeményezi a regionális igazgatóságnál a Tv. 15. § (1) bekezdésében meghatározott határozat meghozatalát. 32. § Az állandó tartózkodási kártya kiadása iránti kérelem benyújtásakor az EGT-állampolgár vagy a családtag a kérelem benyújtását megelőző, megszakítás nélküli és jogszerű tartózkodását a 19–30. §-ban meghatározott módon köteles igazolni. 33. § (1) A Tv. 16. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel igazolására a születési anyakönyvi kivonat szolgál. (2) A regionális igazgatóság a Tv. 16. § (2) bekezdése alkalmazásában – az életközösség Tv.-ben meghatározott feltételeknek megfelelő fennállásának ellenőrzése céljából – a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatot igényel a magyar állampolgár és családtagja lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről. (3) A magyar állampolgár házastársa házassági anyakönyvi kivonattal igazolja, hogy a házasságot a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megkötötték. 34. § (1) A Tv. 18. § (1) bekezdése alkalmazásában az állandó tartózkodás joga az alábbi módon igazolható: a) az öregségi vagy korengedményes nyugdíj folyósítását megállapító határozattal, valamint az azt igazoló okirattal vagy más irattal, hogy a nyugellátás iránti igény bejelentését megelőző tizenkét hónapban a Magyar Köztársaság területén folytatott keresőtevékenységet; b) a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapot az orvosszakértői szerv szakvéleményével, illetve az orvosszakértői szerv szakvéleményére alapozott egyéb olyan okirattal, melyből a munkaképesség-változás mértéke megállapítható; c) a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés eredményeként bekövetkezett keresőképtelenség a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítását megállapító határozattal; d) a valamely EGT-állam területén folytatott keresőtevékenység az azt igazoló okirattal vagy más irattal. (2) A Tv. 18. § (3) bekezdése alkalmazásában az állandó tartózkodás joga a) az öregségi vagy korengedményes nyugdíj folyósítását megállapító határozattal, vagy b) a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapotról az orvosszakértői szerv által kiállított szakvéleménnyel, illetve az orvosszakértői szerv szakvéleményére alapozott – a munkaképesség-változás mértékét megállapító – egyéb okirattal igazolható. (3) A Tv. 18. § (5) bekezdése alkalmazásában az állandó tartózkodás joga az EGT-állampolgár halálának körülményeit megállapító munkabaleseti jegyzőkönyvvel igazolható. 35. § (1) Indokolatlan terhet jelent a Magyar Köztársaság szociális ellátórendszerére az az EGT-állampolgár vagy családtag, aki hat hónapnál hosszabb ideig részesül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 32/B. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján időskorúak járadékában vagy az Szt. 37/A–37/H. §-ai alapján rendszeres szociális segélyben. (2) Az indokolatlan teher megállapításánál az eljáró hatóság figyelembe veszi az EGT-állampolgár vagy a családtag egyéb személyes körülményeit is, így különösen az ellátás igénylését megelőzően a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás időtartamát, az ellátás folyósításának időtartamát, valamint az anyagi nehézség átmeneti vagy tartós jellegét. Az EGT-állampolgár három hónapot meghaladó tartózkodásának bejelentése és a bejelentést igazoló okmány 36. § (1) Az EGT-állampolgár a három hónapot meghaladó tartózkodását a jövőbeni lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál jelenti be. (2) A bejelentéskor az érvényes úti okmányt vagy személyazonosító igazolványt be kell mutatni. Csatolni kell a tartózkodási feltételek fennállását igazoló – e rendeletben meghatározott – okiratokat vagy más iratokat. (3) A regisztrációs igazolás – érvényes úti okmánnyal vagy személyi igazolvánnyal – határozatlan ideig érvényes. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag három hónapot meghaladó tartózkodási jogát igazoló okmány 37. § (1) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag a tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmét a jövőbeni lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál nyújtja be. (2) A kérelem benyújtásakor az érvényes úti okmányt és – a 13. §-ban meghatározott esetben – a külön lapot be kell mutatni, valamint csatolni kell az e rendeletben meghatározott, a családi kapcsolat és a tartózkodási jog egyéb feltételeinek fennállását igazoló okiratokat vagy más iratokat. (3) Ha a tartózkodási kártyát nem ötéves érvényességgel állították ki, a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag kérelmezheti a tartózkodási kártya meghosszabbítását. (4) A meghosszabbítás iránti kérelmet legkésőbb a tartózkodási kártya érvényességi idejének lejártát megelőző harmincadik napon kell benyújtani a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál. (5) A meghosszabbításra irányuló eljárásban a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a külön lap bemutatása nem szükséges. Az EGT-állampolgár és a családtag állandó tartózkodási jogát igazoló okmány 38. § (1) Az EGT-állampolgár és a családtag az állandó tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmét a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál nyújthatja be. (2) A kérelem benyújtásakor az érvényes úti okmányt vagy személyazonosító igazolványt be kell mutatni, illetve csatolni kell a megszakítás nélküli és jogszerű tartózkodást igazoló, e rendeletben meghatározott okiratokat vagy más iratokat. (3) A regionális igazgatóság az állandó tartózkodási kártya kiállítására irányuló eljárása során ellenőrzi a tartózkodás jogszerűségét, tartamát és folyamatosságát. (4) Az állandó tartózkodási kártyát a lakóhely szerint illetékes regionális igazgatóság tízévente a feltételek vizsgálata nélkül megújítja. A tartózkodási jogot igazoló okmányokra vonatkozó közös rendelkezések 39. § (1) A tartózkodási jogot igazoló okmány érvénytelen, ha az EGT-állampolgár vagy a családtag a Magyar Köztársaság területén tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, továbbá, ha a tartózkodási jog, illetve az állandó tartózkodási jog megszűnt. (2) A tartózkodási jogot igazoló okmány akkor is érvénytelen, ha a) – a lakcím kivételével – az okmányban foglalt adatok megváltoztak; b) az okmány érvényességi ideje lejárt; c) az okmány megrongálódott, és a benne foglalt ada tok igazolására alkalmatlanná vált; d) hamis adatokat tartalmaz vagy meghamisították; e) tulajdonosa meghalt; f) az érintett magyar állampolgárságot szerzett. (3) Érvénytelen a regisztrációs igazolás és a tartózkodási kártya, ha jogosultja részére állandó tartózkodási jogot igazoló okmány kerül kiállításra. (4) Az okmányt kiállító hatóság az érvénytelen tartózkodási jogot igazoló okmányt visszavonja. A visszavonásról az érvénytelenséget megállapító határozatban rendelkezik. (5) Az okmányt visszavonó regionális igazgatóság gondoskodik az okmány érvénytelenítéséről, valamint a visszavonás tényének, okának és időpontjának a Tv. 75. § (1) bekezdésében meghatározott megfelelő résznyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetekben az új okmány kiadásáról. 40. § A külpolitikáért felelős miniszter bírálja el – külön jogszabály szerint – a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek családtagjainak tartózkodási jogot igazoló okmány iránt kérelmeit. Bejelentési kötelezettségek 41. § A Tv. 27. § (2) bekezdésében meghatározott értesítést a regionális igazgatóság közvetlenül, elektronikus úton teljesíti. 42. § (1) A regionális igazgatóság az úti okmányának, személyazonosító igazolványának, illetve tartózkodási jogát igazoló okmányának eltulajdonítását, megsemmisülését, illetőleg elvesztését bejelentő EGT-állampolgárnak vagy családtagnak – az állampolgárság valószínűsítése esetén – díjmentesen igazolást állít ki a bejelentés tényéről. (2) Ha az EGT-állampolgár vagy családtag az úti okmányának, illetve személyazonosító igazolványának eltűnése miatt a rendőrségnél feljelentést tesz, a rendőrség az úti okmány, illetve személyazonosító igazolvány eltűnésének tényéről haladéktalanul értesíti az illetékes regionális igazgatóságot. (3) Ha az elveszettnek, megsemmisültnek hitt okmányt tulajdonosa megtalálja, és részére új úti okmányt vagy tartózkodási jogot igazoló okmányt még nem adtak ki, a tartózkodási jogot ideiglenes igazoló igazolást a kiállító hatóságnak le kell adnia. (4) Ha az elveszettnek, megsemmisültnek hitt okmányt tulajdonosa megtalálja, de idő közben részére új okmányt adtak ki, a megtalált okmányt a kiállító hatóságnak le kell adnia. (5) Az a hatóság, amely talált úti okmányt vagy személyazonosító igazolványt átvett, köteles azt a Hivatalnak megküldeni. (6) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott úti okmányokról, személyazonosító igazolványokról, valamint tartózkodási jogot igazoló okmányokról, továbbá a Tv.-ben meghatározott eljárások során kiadható, kitöltetlen tartózkodási jogot igazoló okmányokról külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az úti okmány, személyazonosító igazolvány, valamint tartózkodási jogot igazoló okmány típusát, azonosító adatait, számát, sorozatszámát és érvényességi idejét. (7) Ha a Tv.-ben meghatározott eljárások során kiadható, kitöltetlen tartózkodási jogot igazoló okmány holléte ismeretlen, a Hivatal az okmány körözését rendeli el. 43. § A családtag a tartózkodási jogcímnek a Tv. 10. és 11. §-ban foglalt okból bekövetkezett változását köteles az annak alapjául szolgáló tény bekövetkeztétől számított harminc napon belül a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál az okiratok egyidejű csatolásával bejelenteni. A tartózkodás közegészségügyi szabályai 44. § (1) Az EGT-állampolgár a tartózkodás bejelentésekor, illetve a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag a tartózkodási kártya kiadása iránti kérelem benyújtásakor köteles nyilatkozni arról, hogy külön jogszabályban meghatározott közegészséget veszélyeztető betegségben szenved-e, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van-e, illetve ezekre tekintettel részesül-e kötelező és rendszeres ellátásban. (2) Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag nyilatkozata szerint az (1) bekezdés szerinti egészségügyi állapot fennáll, a regionális igazgatóság értesíti az egészségügyi államigazgatási szervnek az EGT-állampolgár vagy a családtag lakóhelye szerint illetékes kistérségi (fővárosi kerületi) intézetét (a továbbiakban: Intézet). (3) Az Intézet az EGT-állampolgárt vagy a családtagot kötelezheti arra, hogy a szükséges orvosi vizsgálatoknak alávesse magát. (4) Amennyiben az Intézet megállapítja, hogy az EGT-állampolgár vagy a családtag közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és a gondozásba vételére, illetve gyógykezelésére irányadó magatartási szabályokat, hatósági rendelkezéseket vagy jogszabályokat megsérti, az Intézet a) megteszi a szükséges járványügyi intézkedéseket, vagy b) a Tv. 40. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel – egyidejűleg javaslatot téve a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára – az EGT-állampolgár vagy a családtag kiutasítását kezdeményezi. A visszairányítás és a kiutasítás elrendelésére, illetve végrehajtására vonatkozó tilalom 45. § (1) Az eljáró hatóságnak az EGT-állampolgár vagy a családtag visszairányítására vonatkozó hatósági intézkedés, az idegenrendészeti kiutasítás elrendelése és végrehajtása, illetve a bírósági határozattal elrendelt kiutasítás végrehajtása előtt vizsgálnia kell a Tv. 34. § (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását. Ennek során az eljáró hatóság a menekültügyi hatóságtól véleményt kér, amely a megkeresést soron kívül teljesíti. (2) Nem kell vizsgálni a Tv. 34. § (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását, ha a visszairányítás vagy a kiutasítás EGT-állam területére történik. (3) Ha az EGT-állampolgár, illetve a családtag származási országa vagy az az ország, amely őt visszafogadni köteles, nem felel meg a biztonságos származási vagy a biztonságos harmadik országokra vonatkozó követelményeknek, az (1) bekezdésben foglalt kényszerintézkedések nem rendelhetők el, illetve nem hajthatók végre. (4) A visszaküldési tilalom vizsgálata az EGT-állampolgárral, illetve a családtaggal szemben elrendelt kitoloncolási őrizet végrehajtását, illetve a kijelölt helyen való tartózkodás kötelezettségét nem érinti. (5) Az eljáró hatóság az idegenrendészeti eljárást, illetve a határozat végrehajtását felfüggeszti, és az illetékes regionális igazgatóságnál kezdeményezi a humanitárius tartózkodási engedély kiállítását, ha eljárásában megállapítja a Tv. 34. § (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását. (6) A Tv. 34. § (1) bekezdése szerinti tilalom fennállását nem alapozhatja meg az a körülmény, hogy az EGT-állampolgár vagy a családtag részére a származási államának külképviselete nem állítja ki a hazatérésre szolgáló úti okmányt. (7) A regionális igazgatóság a visszaküldés akadályának fennállását folyamatosan, de a központi idegenrendészeti nyilvántartó szerv megkeresése alapján legalább évente felülvizsgálja. A visszaküldés akadályának megszűnése esetén az eljáró hatóság az EGT-állampolgárral vagy a családtaggal szemben a felfüggesztett idegenrendészeti eljárást lefolytatja. A beléptetés megtagadása és a visszairányítás 46. § (1) A visszairányításról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell a visszaküldési tilalom vizsgálatának eredmé nyét, annak az országnak a megjelölését, ahová a visszairányítás történik, valamint a visszairányítás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedéseket. (2) A Tv. 37. § (2) bekezdésében foglalt határidőt a beléptetés megtagadásának időpontjától kell számítani. (3) Ha a Határőrség az EGT-állampolgárt vagy családtagot a Tv. 37. § (2) bekezdése alapján a határterület vagy a repülőtér meghatározott részén való tartózkodásra kötelezi, részére a repülőtéri tranzitterületen vagy a határterületen e célra kialakított helyiségében a) elhelyezést, b) napi háromszori étkezést, valamint c) személyi felszerelést köteles biztosítani. (4) A Tv. 37. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a Határőrség az érintett EGT-állampolgárt vagy a családtagot a határátlépés helye szerint illetékes regionális igazgatósághoz állítja elő. A beutazási és tartózkodási tilalom és az idegenrendészeti kiutasítás 47. § (1) A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló EGT-állampolgár vagy családtag részére kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő hatóság – a tilalom fenntartása mellett – engedélyezheti a Magyarországra történő egyszeri, három hónapot meg nem haladó időtartamú beutazást. (2) A beutazási engedély iránti kérelmet a konzuli tisztviselőnél kell előterjeszteni. 48. § (1) A Tv. 38. § (1) bekezdés szerinti önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének szükségességéről a külpolitikáért felelős miniszter tájékoztatja a Hivatalt. (2) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalom, valamint az idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére a regionális igazgatóság jogosult. (3) Idegenrendészeti kiutasítás a Tv. 40. § (1) bekezdése alapján kizárólag a közegészségügyi hatóság kezdeményezésére rendelhető el. (4) Az idegenrendészeti kiutasítás végrehajtását követő harminc napon belül a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt a személy- és lakcímnyilvántartás központi szervének kell megküldeni. 49. § (1) Az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtás időpontját, valamint azt az államot, ahová a kitoloncolás történik. (2) A kiutasító határozatban fel kell tüntetni a Tv. 34. § (1) bekezdésében foglalt tilalom vizsgálatának eredményét. 50. § A Tv. 42. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kiutasítási akadály felmerülése esetén a regionális igazgatóság a kísérő nélküli kiskorú elhelyezése érdekében megkeresi az eljárás lefolytatására illetékes gyámhatóságot. 51. § A beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát években kell meghatározni. A kiutasítás végrehajtása 52. § (1) A jogerős bírósági ítélettel elrendelt kiutasítás végrehajtását a kiutasítást elrendelő bíróság székhelye szerint illetékes regionális igazgatóság határozattal rendeli el. A határozat tartalmazza az ország elhagyásának határidejét, a határátlépés helyét, az EGT-állampolgár vagy a családtag arcképmásának és ujjnyomatának rögzítésére való kötelezést, valamint a kitoloncolásról való rendelkezést. (2) A büntetés-végrehajtási intézet a szabadságvesztés-büntetést töltő EGT-állampolgár vagy családtag kiutasításának végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása érdekében a várható szabadulást hat hónappal megelőzően értesíti a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságot. Kitoloncolás 53. § (1) A kitoloncolás feltételeinek megteremtésére a Határőrség intézkedik. (2) A kitoloncolást a Határőrség foganatosítja. 54. § (1) A kitoloncolást a Magyar Köztársaság államhatáráig, ha a kitoloncolt személy kíséret nélküli utazása a repülés biztonságára veszélyt jelentene, vagy azt nemzetközi szerződés (visszafogadási egyezmény) kötelezően előírja, az EGT-állampolgár, illetve családtag származási államáig vagy más visszafogadásra köteles államig kell elrendelni. (2) Az érintettet a kitoloncolás módjáról, körülményeiről (a továbbiakban: végrehajtás), továbbá a végrehajtási kifogás benyújtásának lehetőségéről az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a) a végrehajtás időpontjára, amelyet légi úton történő toloncolás esetén a végrehajtás megkezdését megelőzően legalább harminchat órával kell közölni, b) a célállomás megjelölésére, c) arra, hogy a végrehajtás milyen járművön, továbbá arra, hogy kísérettel történik. (3) Külön jogszabályban meghatározott esetben pszichológus vagy szakorvos közreműködését kell igénybe venni, ha a kitoloncolással járó megterhelést az érintett mentális vagy egészségi állapota következtében átmenetileg nem vagy csak különleges feltételek mellett képes elviselni. (4) A kitoloncolás végrehajtását csak az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő vagy a jogerős bírósági ítélettel elrendelt kiutasítás végrehajtását elrendelő határozat birtokában, az abban foglaltak szerint lehet megkezdeni. (5) A végrehajtás megkezdésekor és befejezésekor meg kell állapítani, hogy az EGT-állampolgáron, illetve a családtagon vannak-e látható külsérelmi nyomok, és azok dokumentálásáról gondoskodni kell. 55. § (1) Az érintett a végrehajtás módja ellen végrehajtási kifogással élhet, amelyet a végrehajtás befejezését követő nyolc napon belül írásban, postai úton kell előterjeszteni. (2) A végrehajtást foganatosító szervnek a kifogás tárgyában hozott végzése ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a közléstől számított nyolc napon belül a kifogást elbíráló szervnél lehet előterjeszteni. (3) A felettes szerv a fellebbezésről annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül dönt. 56. § (1) A célországba történő beutazást meghiúsultnak kell tekintetni, és a kitoloncolás végrehajtását félbe kell szakítani, ha a) a légi jármű parancsnoka megtagadja a toloncolt EGT-állampolgár, illetve családtag felvételét a légi járműre; b) a toloncolt EGT-állampolgáron, illetve családtagon nem dokumentált külsérelmi nyomok vannak, vagy ha az EGT-állampolgár, illetve a családtag olyan fokú ellenállást tanúsít, amelyet törvényes eszközökkel és az EGT-állampolgár, illetve a családtag életének, testi épségének, egészségének károsítása vagy veszélyeztetése nélkül nem lehet elhárítani. (2) A kitoloncolás a kitoloncolt sürgős orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt nem hajtható végre, ha a végrehajtás során a toloncolt EGT-állampolgár, illetve családtag egészségi vagy pszichés állapotában olyan változás következik be, amely miatt a kitoloncolás csak a toloncolt életének, testi épségének veszélyeztetésével lenne végrehajtható. (3) A félbeszakított kitoloncolást tovább kell folytatni, ha a Tv. 50. § (5) bekezdésben meghatározott okok elhárultak. (4) A végrehajtást határozattal meg kell szüntetni, ha nyilvánvaló, hogy a toloncolást nem lehet végrehajtani. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A végrehajtási akadály megszűnésekor a kitoloncolást ismételten el kell rendelni. (5) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben a Tv. 37. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell eljárni, és az EGT-állampolgárt, illetve a családtagot – a további intézkedésig – légi úton történő kitoloncolás esetén a repülőtér, vízi úton, vasúton vagy közúton történő kitoloncolás esetén a határterület kijelölt részén kell elhelyezni. (6) A (2) bekezdés szerinti egészségi vagy pszichés állapotváltozást szakorvos, illetve pszichológus állapítja meg. (7) A kitoloncolás végrehajtásának módját és körülményeit külön jogszabály állapítja meg. A kitoloncolási őrizet 57. § (1) Az őrizetbe vételt elrendelő határozatnak tartalmaznia kell az őrizet kezdő és befejező időpontját, a végrehajtás helyét, valamint az ideiglenes intézkedést vagy azt, hogy ideiglenes intézkedésnek nincs helye. (2) Az őrizet időtartamát – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – órákban kell számítani. (3) Ha a helyi bíróság az őrizetet meghosszabbítja, azt napokban kell számítani. Az őrizet tartamába minden megkezdett nap beszámít. 58. § Az EGT-állampolgár vagy családtag által szóban vagy írásban előterjesztett kifogást a) a Tv. 58. § (2)–(3) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztása esetén az őrizetet elrendelő regionális igazgatóság, b) a Tv. 58. § (1) bekezdésében, illetve a Tv. 59. §-ában foglalt kötelezettségek elmulasztása esetén az őrizetet foganatosító szerv haladéktalanul továbbítja a kitoloncolási őrizet helye szerint illetékes helyi bíróságnak. 59. § (1) Az őrizetet elrendelő regionális igazgatóság az őrizet időtartamát az eljárás lefolytatásához szükséges legrövidebb időtartamban határozza meg. (2) Az őrizetet elrendelő hatóságnak az őrizet meghosszabbítására irányuló indítványa tartalmazza az EGT-állampolgár, illetve a családtag kiutaztatására tett intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást is. Az indítványt az EGT-állampolgár, illetve a családtag jogi képviselőjének is meg kell küldeni. (3) Ha az őrizet időtartamát a bíróság meghosszabbította, de az elrendelés oka már nem áll fenn, az őrizetet elrendelő hatóság az őrizetet a bíróság egyidejű értesítése mellett megszünteti. Az őrizet végrehajtására szolgáló intézmény létesítésének feltételei 60. § (1) Őrzött szállás olyan épületben vagy épületrészben létesíthető, ahol a) az őrizetben lévő személyek elhelyezésére szolgáló helyiségekben személyenként legalább 15 m3 légtér és 5 m2 mozgástér, b) az étkezés, a szabadidő eltöltésére és a látogatók fogadására alkalmas külön közösségi helyiségek, c) az engedélyezett férőhelyek számának megfelelő számú, nemenként elkülönített, hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdó és zuhanyozó, valamint WC helyiség, d) háziorvosi minimum feltételeknek megfelelő orvosi rendelő, e) orvosi vizsgálat céljára szolgáló helyiség és egészségügyi elkülönítő helyiség, f) szabadlevegőn való tartózkodásra alkalmas terület, g) az országos településrendezési és építési követelmé nyek és a hatósági előírások szerinti megvilágítás, h) az intézmény szünetmentes áramellátása, i) látogatók fogadására szolgáló külön helyiség, j) telefonhasználati lehetőség, k) az őrizetben lévő személyek és a személyzet elhelye zésére szolgáló helyiségekben, az orvosi szobában, a látogatók fogadására szolgáló helyiségekben, az élelmezést el látó helyiségekben, valamint a közösségi célú helyiségekben ablak és természetes szellőzés biztosítható. (2) Őrzött szállás rendőrségi fogda vagy büntetés-végrehajtási intézet területén nem létesíthető. (3) Az őrizetben lévő férfiakat és nőket külön épületrészben kell elhelyezni. Az őrizetben lévők egészségügyi ellátása 61. § (1) Ha az őrizetbe vett EGT-állampolgár vagy családtag nem áll biztosítási jogviszonyban, betegsége esetén térítésmentesen jogosult az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. § (2) bekezdésében és (3) bekezdés e) és i) pontjaiban meghatározott ellátásokra. (2) Az elhelyezett EGT-állampolgár vagy családtag jogosult a külön jogszabályban meghatározott kötelező védőoltásra. 62. § (1) Az EGT-állampolgár vagy a családtag háziorvosi ellátása az őrzött szálláson történik. (2) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni. (3) A külön jogszabályban meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel rendelkező orvos által kiállított vény alapján kiadott gyógyászati segédeszköz, gyógyszer teljes árát az őrzött szállást fenntartó hatóság megtéríti. 63. § (1) Az őrzött szállást fenntartó hatóság a 61. § hatálya alá nem tartozó egészségbiztosítási szolgáltatások díját az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak megtéríti, ha annak megfizetését nemzetközi egyezményben a Magyar Köztársaság nem vállalta. (2) Az egészségbiztosítási szolgáltatások ellátási igazolvánnyal vehetőek igénybe. A megtérítésre a 25/1998. (II. 18.) Korm. rendelet 13. § (5)–(6) bekezdései az irányadóak. 64. § (1) Az őrizet végrehajtási helyének kijelölése ellen külön jogorvoslatnak nincs helye. (2) Az őrizet végrehajtásának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. Arcképmás és ujjnyomat rögzítése 65. § A Tv. 60. § (1) bekezdése alapján az arcképmás és ujjnyomat adatokat a regionális igazgatóság rögzíti. 66. § (1) A kiutasítás végrehajtása során törekedni kell arra, hogy az a kiutasítottnak a lehető legkevesebb költséget okozza. (2) A Tv. 62. §-ában meghatározott megtérítési kötelezettséget a kiutasítást végrehajtó hatóság végzésben rendeli el. A kötelezettséget az elrendeléstől számított három hónapon belül kell teljesíteni. A teljesítési határidő eredménytelen eltelte esetén a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni. A személykörözés elrendelése 67. § Körözés elrendelésére a) a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pontja alapján az őrizetet elrendelő, b) a Tv. 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján a kijelölt helyen való tartózkodást elrendelő hatóság jogosult. 68. § A Tv. 64. § (2) bekezdésében meghatározott értesítést és úti okmányt az EGT-állampolgárral vagy a családtaggal szembeni büntetőeljárási kényszerintézkedés végrehajtási helye szerint illetékes regionális igazgatóságnak kell megküldeni, amely intézkedik a) a külföldre utazási tilalom nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve törlése, b) az úti okmány visszatartása, illetve visszaadása érdekében. Felelősségi szabályok 69. § (1) A Tv. 65. §-ában foglaltak során a Határőrség a fuvarozót terhelő közrendvédelmi bírságot határozattal álla pítja meg, továbbá a visszaszállítási, illetve a költségviselési kötelezettség teljesítését határozatban rendeli el, amely azonnal végrehajtható. (2) Ha a fuvarozó a Tv. 37. § (2) bekezdésében foglalt határidőn belül nem tesz eleget visszaszállítási kötelezettségének, a Határőrség megelőlegezi a költségeket, és más fuvarozó gondoskodik a visszairányítás végrehajtásáról. (3) Ha a fuvarozó a megelőlegezett költségek viselésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a Határőrség a költségek megtérítését a polgári jog szabályai szerint követelheti. (4) A fuvarozót nem terheli visszaszállítási kötelezettség, ha a szállított harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag menekültkénti elismerését kéri, illetve ha ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kér. 70. § (1) A Tv. 65. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzési kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót személyenként legalább 3000, legfeljebb 5000 euróig terjedő, forintban meghatározott közrendvédelmi bírsággal kell sújtani. (2) A bírságot a Határőrségnek a Magyar Köztársaság területére történő belépés megkísérlésének helye szerint illetékes szerve állapítja meg. 71. § (1) A Tv. 66. §-a szerinti közrendvédelmi bírság mértéke legalább 3000, legfeljebb 5000 euró, amelyet forintban kell meghatározni. A bírság többszörös jogsértés esetén – minden olyan útra vonatkozóan, amellyel kapcsolatban az utasok adatait nem vagy helytelenül közölték – halmozottan is kiszabható. (2) A bírságot az adatszolgáltatási kötelezettségét megszegő légi fuvarozóval szemben a Határőrségnek a Magyar Köztársaság területére történő belépés helye szerint illetékes szerve állapítja meg. 72. § (1) A regionális igazgatóság a Tv. 67. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét elmulasztó munkáltatót foglalkoztatottanként ötszázezer forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújthatja. (2) A bírság kiszabására a regionális igazgatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven túl nincs lehetősége. 73. § (1) A 70–72. §-ban meghatározott bírság összegét az eset összes körülményére – így különösen a jogsértés ismételt jellegére – tekintettel kell meghatározni. (2) A 70–72. §-ban meghatározott bírság behajtásával kapcsolatos hatósági eljárás során a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni. (3) A 70–71. §-ok szerinti bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezést másodfokon a Hivatal, a 72. § szerinti bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezést a Határőrség központi szerve bírálja el. Adatkezelés 74. § A központi idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelő szerve a Hivatal (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv). 75. § A regionális igazgatóság a Tv. 76. §-ában meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja. 76. § (1) A regionális igazgatóság a Tv. 78. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja. (2) A Tv. 60. § (1) bekezdése alapján rögzített arcképmás és ujjnyomat adatok tekintetében az adatfeldolgozó az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott szerv. 77. § A regionális igazgatóság a) a nyomozó hatóság vagy igazságszolgáltatási szerv tájékoztatása alapján a Tv. 79. § (1) bekezdés a)–b) pontjaiban, b) a Rendőrség tájékoztatása alapján a Tv. 79. § (1) bekezdés a) és c)–e) pontjaiban meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja. 78. § A regionális igazgatóság a Tv. 80. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja. Hatálybalépés 79. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2007. július 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet a) 16. § (2) bekezdése, b) 17. és 18. §-a a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lép hatályba. (3) A Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon e rendelet a) 9. § (1) bekezdésében a „3. melléklete” szövegrész helyébe az „1. melléklete” szöveg, b) 13. §-ában a „c) és e) pontjában” szövegrész helyébe a „c)–e) pontjaiban” szöveg lép. (4) A Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon e rendelet 3. melléklete hatályát veszti. Jogharmonizációs záradék 80. § (1) E rendelet a Tv.-vel együtt az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) E rendelet 70. §-a a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök