4/2016. (III. 10.) MvM utasítása a fejezeti kezelésű előirányzatokkal és a központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskör

4/2016. (III. 10.) MvM utasítása a fejezeti kezelésű előirányzatokkal és a központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről és hatáskörökről. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10.  § (5)  bekezdésére, valamint az  államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13.  § (3) bekezdésére figyelemmel a következő utasítást adom ki: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Az utasítás hatálya 1. § (1) Az utasítás hatálya: a) a központi költségvetés Miniszterelnökség fejezetében eredeti előirányzatként megállapított fejezeti kezelésű előirányzatokra és központi kezelésű előirányzatokra, amelyek vonatkozásában a  fejezetet irányító szerv és annak vezetője az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 1. melléklete szerint a Kormánynak a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. §-a szerinti tagja (a továbbiakban: miniszter), b) a költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényben az a) pont szerinti költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője által vezetett minisztérium és annak jogelődjei költségvetési fejezetében megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára és c) az Ávr. alapján az a) pont szerinti költségvetési fejezetben a költségvetési év során megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatokra és központi kezelésű előirányzatokra [az a)–c) pont a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel. (2) Az Ávr. 1/D. § b) pont alapján az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó szervezettel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó központi kezelői előirányzatokra nézve az MFB Zrt. mint kezelő szerv által elkészített, az Ávr. 1/C. § a) pont szerinti külön szabályzat vonatkozik. (3) Ha az előirányzatok bármelyikének felhasználásáról külön jogszabály rendelkezik, ezen utasítás rendelkezéseit csak az abban nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 2. § A jelen utasítás alkalmazásában: a) kötelezettségvállalás jogi szempontú ellenjegyzése: annak írásban történő igazolása, hogy az  adott kötelezettségvállalásra vonatkozóan a szerződés vagy okirat és a kezdeményező által rendelkezésre bocsátott iratok összhangban vannak, a szerződés vagy okirat az annak alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó jogi előírásoknak megfelel, b) kötelezettségvállalás szakmai szempontú ellenjegyzése: a kötelezettségvállalás indokoltságának és az előirányzat céljával való összhangjának igazolása, amennyiben az 1. mellékletben az adott előirányzat tekintetében nincs kijelölve szakmai felügyeletet ellátó személy, külön szakmai szempontú ellenjegyzésre nincs szükség, ezekben az esetekben kötelezettségvállaló felel a szakmai tartalomért, c) utalvány ellenjegyzése: annak írásban történő igazolása, hogy a  teljesítés igazolása és az  érvényesítés megtörtént-e, d) fedezetigazolás: a kötelezettségvállalás kezdeményezéséhez a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását igazoló dokumentum, e) kezdeményező irat: a Miniszterelnökség intranet hálózatán e célból közzétett irat, f ) szakmai felügyeletet ellátó személy: az  előirányzat vonatkozásában kötelezettségvállalásra irányuló szakmai javaslattételre jogosult, az 1. mellékletben meghatározott személy, g) szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység: a szakmai felügyeletet ellátó személy által az irányítása alá tartozó szervezeti egységek közül az  általa kezdeményezett kötelezettségvállalás vonatkozásában a  szakmai szempontú ügyintézésre kijelölt szervezeti egység. II. Fejezet Az előirányzatok tervezése és az előirányzat-finanszírozási terv 3. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok tervezése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az  Ávr. hatályos előírásai, továbbá az  államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési tájékoztatóban foglaltak alapján történik. (2) A költségvetés szakmai tervezése és végrehajtása során a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egységek, valamint a  szakmai felügyeletet ellátó személyek a  felügyeletük alá tartozó egyes előirányzatokért és intézményi címekért tartoznak felelősséggel. (3) Az előirányzatok és intézményi címek tervezéséért a Költségvetési és Intézményfelügyeleti Főosztály (a továbbiakban: KIF) vezetőjének koordinálásával az  illetékes szakmai felügyeletet ellátó személyek felelősek. A  KIF vezetője az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési tájékoztató – az abban szereplő határidők – ismeretében szervezi, valamint határozza meg a feladat- és hatásköröket a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyását követően. (4) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat összeállításához az egyes előirányzatok és intézményi címek felett szakmai felügyeletet ellátó személy az előirányzat mértékének megállapításához indokolással ellátott javaslatot küld a KIF vezetője részére. (5) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően a KIF vezetőjének javaslata alapján a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár megállapítja az egyes előirányzatok és intézményi címek költségvetési előirányzatait (a továbbiakban: kincstári költségvetés). (6) A megállapított kincstári költségvetés alapján az előirányzatok elemi költségvetését a KIF készíti elő. Az előirányzatok és intézményi címek elemi költségvetését a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár hagyja jóvá. 4. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatokat negyedévekre, a tárgynegyedévet hónapokra, a tárgyhónapot dekádokra bontva készül az előirányzat-finanszírozási terv. A KIF-nek a  tárgyhavi támogatási keretnyitáshoz előirányzat-finanszírozási tervet kell készítenie. A  KIF az  éves finanszírozási tervet a  tárgyév január 10. napjáig, majd ezt követően havonta, a tárgyhónapot megelőző hó 20. napjáig elektronikus úton nyújtja be a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: MÁK). (2) A  kifizetési ütem az  előirányzat-finanszírozási terv benyújtásával érintett tárgyhónapon belül, külön kérelemre módosítható. Az  erre vonatkozó kérelmet a  kiadás várható teljesítésének időpontját megelőző 10. napig kell benyújtani. Ettől eltérni csak rendkívüli esetben lehet. III. Fejezet Az előirányzatok megváltoztatásának szabályai 5. § (1) Az előirányzatok felhasználása a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló MvM rendeletben (a továbbiakban: MvM rendelet) meghatározott célokra történhet, összhangban az egyéb vonatkozó jogszabályokkal. (2) Az előirányzaton keletkezett megtakarítással vagy közfeladatok változásával kapcsolatos átcsoportosítás esetében a 6. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. (3) Amennyiben az átcsoportosításhoz a Kormány egyedi határozatában foglalt döntése szükséges, úgy a kapcsolódó kormány-előterjesztést a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység készíti elő egyeztetve a KIF és a Szerződéses Kapcsolatok Főosztálya (a továbbiakban: SZKF) vezetőjével. (4) Az  Ávr. 34.  § (2)  bekezdés b)  pontja szerinti kiadási előirányzatok továbbadására szolgáló pénzeszköz-átadási megállapodásokat, az Áht. 33. §-a szerinti, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra irányuló megállapodásokat, valamint a  fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítások esetén az  egyoldalú jognyilatkozatokat az  SZKF és a  KIF együttműködve készítik elő. 6. § (1) Az előirányzat-átcsoportosításra irányuló megállapodásban elő kell írni azt, hogy az átcsoportosított előirányzatot az átvevő intézmény előirányzatonként, feladatonként és kiadási jogcímenként elkülönítetten köteles kezelni és azok igénybevételéről – a feladat elvégzését követően – az átcsoportosításra vonatkozó intézkedésben foglaltak szerint, valamint az éves beszámoló keretében elszámolni. (2) Az  előirányzatok felhasználása során szükségessé váló, fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítás végrehajtását a miniszter vagy a miniszter által átruházott hatáskörben, a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2014. (VII. 23.) MvM utasításban kapott jogkörében eljárva a KIF vezetője – ha jogszabály alapján szükséges, az  államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével – engedélyezi. Az  engedélyezés a  KIF – miniszteri engedélyezés esetén a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár által jóváhagyott – feljegyzése alapján történik. (3) A  központi költségvetésről szóló törvényben jóváhagyott előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadási előirányzatok túllépésekor az eredeti előirányzatot meghaladó támogatási igényt, valamint az azt megalapozó indokolást és számítást a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység készíti elő és küldi meg a KIF részére, amely alapján az igényt – a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár általi jóváhagyását követően – a KIF nyújtja be az államháztartásért felelős miniszter részére. (4) A költségvetési év során megállapodással átcsoportosított, átvett új előirányzatok felhasználása, azok elszámolása során a megállapodásban foglaltak szerint kell eljárni. IV. Fejezet Az előirányzatok felhasználásának közös szabályai 3. Kötelezettségvállalás kezdeményezésének, elkészítésének és nyilvántartásának általános szabályai 7. § (1) Az előirányzatok felhasználása az MvM rendeletben meghatározott módokon történhet. (2) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére, kötelezettségvállalásra, a teljesítés igazolására, az érvényesítésre, az utalvány ellenjegyzésére, valamint az utalványozásra felhatalmazottak nevéről és aláírásmintájáról a Pénzügyi és Számviteli Főosztály naprakész nyilvántartást vezet. 8. § Az idegen nyelven kiállított nyilatkozathoz, dokumentumhoz magyar nyelvű hiteles, de legalább felelős fordítást is csatolni kell, kivéve ha az okirat megvizsgálásra köteles szervezeti egység vezetője attól eltekint. 9. § (1) Kötelezettségvállalásra a) a  miniszter értékhatár nélkül és a  c)–f )  pontban foglalt előirányzat kivételével valamennyi előirányzat tekintetében, b) a  gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár a  miniszter akadályoztatása esetén értékhatár nélkül és a c)–f ) pontban foglalt előirányzat kivételével valamennyi előirányzat tekintetében, c) az  európai uniós ügyekért felelős államtitkár az  1.  melléklet 36. sorában foglalt előirányzat tekintetében értékhatár nélkül, d) a  miniszterelnök általános helyettese a  nemzetpolitikáért felelős államtitkárral együttesen az  1.  melléklet 42. sorában foglalt előirányzat tekintetében értékhatár nélkül, e) a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és a postaügyekért felelős államtitkár az 1. melléklet 44. és 45. sorában foglalt előirányzat tekintetében értékhatár nélkül, f ) a kezelő szerv vagy lebonyolító szerv képviseletét ellátó vagy az általa írásban kijelölt személy, a lebonyolítási megállapodásban meghatározott előirányzat tekintetében, a  lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott összegig, g) a  miniszter által írásban, külön dokumentumban felhatalmazott, a  Miniszterelnökség alkalmazásában álló személy jogosult. (2) Az  (1)  bekezdés g)  pontja szerint kijelölt személy felhatalmazásáról szóló dokumentum tervezetét előzetesen egyeztetni szükséges a  KIF-fel és az  SZKF-fel, majd az  aláírt dokumentum egy eredeti példányát a  felhatalmazott személy a  KIF-nek haladéktalanul köteles megküldeni, egyúttal köteles a  felhatalmazásról az  SZKF-et tájékoztatni a felhatalmazásról szóló dokumentum másolati példányának megküldésével. (3) A kötelezettségvállalás a jogviszonynak megfelelő, a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett kezdeményező irattal kezdeményezhető. (4) A kötelezettségvállalás tervezetét főszabály szerint az SZKF készíti elő, és azt az alábbi sorrendben egyezteti: a) a KIF-fel, b) a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egységgel, c) a  Miniszterelnökség egyéb érintett szervezeti egységeivel, így különösen – amennyiben szükséges – a Támogatásokat Vizsgáló Irodával (a továbbiakban: TVI), d) a szerződő féllel. (5) A tervezetre a Miniszterelnökség szervezeti egységei a lehető legrövidebb időn belül kötelesek választ adni. (6) Az  SZKF vezetője jogosult – a  főszabálytól eltérően – a  kötelezettségvállalás tervezetének előkészítéséhez és a szerződő féllel történő egyeztetéséhez a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egységet bevonni, amely esetben az előkészítési és egyeztetési feladatokat a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység köteles ellátni. (7) Amennyiben valamelyik előirányzat vonatkozásában új kötelezettséget vállalni az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével lehet, az  ehhez szükséges megkeresést a  szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység kezdeményezésére a KIF készíti el. (8) A kötelezettségvállalást tartalmazó aláírt dokumentumot a KIF a pénzügyi kifizetéshez kapcsolódó iratként kezeli. (9) A kötelezettségvállalásokról a KIF a FORRÁS SQL-programmal analitikus nyilvántartást vezet. 4. Ellenjegyzés 10. § A kötelezettségvállalás a) pénzügyi ellenjegyzésére aa) a KIF vezetője, ab) a  KIF vezetője által írásban felhatalmazott, a  Miniszterelnökség személyi állományába tartozó és az Ávr. 55. § (3) bekezdésében foglalt előírásnak megfelelő személy, ac) a kezelő szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a kezelő szerv alkalmazásában álló személy, valamint ad) a  lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a  lebonyolító szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a lebonyolító szerv állományába tartozó személy; b) jogi ellenjegyzésére ba) az SZKF vagy bb) a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár egyetértésével eseti jelleggel más szervezeti egység miniszter által felhatalmazott jogtanácsosa; c) szakmai ellenjegyzésére, amennyiben az 1. mellékletben meghatározásra kerül, a szakmai felügyeletet ellátó személy jogosult. 11. § (1) Az  SZKF az  ellenjegyzéseket követően a  kötelezettségvállalás tervezetét felterjeszti a  kötelezettségvállaló részére aláírásra. A kötelezettségvállaló által aláírt szerződések, megállapodások partnerekkel történő aláíratásáról főszabály szerint az  SZKF gondoskodik. Az  SZKF vezetője jogosult a  főszabálytól eltérően a  kötelezettségvállalás dokumentumainak partnerekkel történő aláíratásáról a  szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység bevonásával gondoskodni, amely feladatot az köteles ellátni. (2) Ha a  kötelezettségvállalás nem felel meg az  Áht. 37.  § (1)  bekezdésében foglaltaknak, a  pénzügyi ellenjegyzésre jogosultnak erről írásban kell tájékoztatnia a  gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkárt, a minisztert és a KIF vezetőjét. Ha a miniszter a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a  pénzügyi ellenjegyzésre jogosult köteles az  utasításnak eleget tenni. Ez  esetben a  dokumentumot „a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal látja el, és erről a minisztert írásban haladéktalanul értesíti. (3) Ha a kötelezettségvállalás jogszabályba, közjogi szervezetszabályozó eszközbe ütközik, és ezért nem látható el jogi ellenjegyzéssel, a jogi ellenjegyzésre jogosult köteles erre a kötelezettségvállaló, a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár, az  SZKF vezetője és a  KIF vezetője figyelmét felhívni és az  ellenjegyzést akadályozó körülményekről írásban tájékoztatást adni. A jogi ellenjegyzőt ellenjegyzésre utasítani nem lehet. 5. A teljesítés igazolása 12. § (1) A  teljesítés elfogadását megalapozó dokumentumok megőrzése, valamint az  adott esetben felmerülő kamat megállapítása a teljesítés igazolására jogosult személy feladata. (2) A felhasznált előirányzatok esetében a teljesítés igazolására jogosult – ideértve a támogatások esetében a szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás (a továbbiakban: beszámoló) elfogadására jogosult személyt is – aláírásával tanúsítja: a) visszterhes szerződés, megállapodás, megrendelés esetében a  teljesítés tényét, a  kifizetés jogosságát, összegszerűségét; b) támogatás esetében a  beszámoló szakmai és pénzügyi szempontú megfelelőségét (ideértve a  szakmai beszámolónak a pénzügyi elszámolással való összhangját). (3) Amennyiben az szükséges, a teljesítés igazolására a) a miniszter kötelezettségvállalása esetén az 1. mellékletben kijelölt személy, vagy b) ha nem a miniszter a kötelezettségvállaló, a kötelezettségvállaló által írásban – az 1. mellékletben foglaltaknak megfelelően – kijelölt személy jogosult. (4) A  kötelezettségvállaló által az  1.  mellékletben foglaltaknak megfelelően kijelölt személyt a  kötelezettségvállalás dokumentumának tartalmaznia kell. (5) Az  Ávr. 53.  § (1)  bekezdésében foglaltakra tekintettel a  30/5. Fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyei (ÁHT azonosító: 344762) előirányzatnál teljesítésigazolás nem szükséges. (6) A beszámoló elfogadásáról szóló, a kedvezményezettnek címzett értesítés tartalmazza legalább a) a kedvezményezett kötelezettségvállalás dokumentumában szereplő megnevezését; b) a  kötelezettségvállalás dokumentumának – továbbá annak esetleges módosítása esetén a  módosítás – minisztériumi iktatószámát; c) a  támogatásnak a  kötelezettségvállalás dokumentuma – továbbá annak esetleges módosítása esetén a módosítás – szerinti összegét; d) a támogatás fel nem használt részét és adott esetben a kamatokat; e) a beszámoló alapján a kedvezményezettet megillető támogatás összegét; valamint f ) elszámolási különbözet fennállása esetén fa) a  visszafizetési kötelezettség teljesítési módjának meghatározását (utalás, központi költségvetési szerv által teljesítendő tárgyévi visszafizetés esetén előirányzat-átcsoportosítás), fb) a visszafizetési kötelezettség előírása esetén annak határidejét, fc) a  visszafizetés utalással történő teljesítése esetén a  Miniszterelnökség jóváírandó számlájának megjelölését, fd) a visszafizetendő összeget (ideértve adott esetben a kamatokat is). (7) A  teljesítésigazolásra jogosult a  beszámoló elfogadásáról szóló, a  kedvezményezettnek címzett értesítésének másodpéldányát haladéktalanul megküldi a KIF részére. 6. Az érvényesítés 13. § (1) Érvényesítést a KIF vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott, a Miniszterelnökség személyi állományába tartozó és az  Ávr. 55.  § (3)  bekezdésében előírt végzettséggel, képesítéssel rendelkező személy végezhet. Kezelő szerv kijelölése vagy lebonyolító szerv igénybevétele esetén az érvényesítő a kezelő szerv vagy a lebonyolító szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy lehet. (2) Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az Ávr. 58. § (3) bekezdésében előírtakon túl a megállapított összeget. (3) Ha az  érvényesítésre jogosult az  Ávr. 58.  § (1)  bekezdés szerinti vizsgálat során az  ott megjelölt jogszabályok megsértését tapasztalja, köteles azt a  14.  § szerinti utalványozásra jogosultnak jelezni. Az  érvényesítést nem tagadhatja meg, ha ezt követően a 14. § szerinti utalványozásra jogosult erre írásban utasítja. 7. Az utalványozás és az utalványozás ellenjegyzése 14. § (1) Utalványozásra a miniszter írásbeli felhatalmazása alapján a Miniszterelnökség személyi állományába tartozó személy jogosult. Kezelő szerv kijelölése vagy lebonyolító szerv igénybevétele esetén az  érvényesítő a  kezelő szerv vagy a lebonyolító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy lehet. (2) Utalvány ellenjegyzésére a KIF vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy, továbbá a kezelő szerv vagy lebonyolító szerv alkalmazásában álló személy jogosult. (3) Utalványozni a FORRÁS SQL rendszerből előállított utalványlapon vagy külön írásbeli rendelkezéssel lehet. (4) A külföldi devizanemben utalványozott összeg forintértékét a terhelési értesítő alapján kell figyelembe venni. (5) Az  utalványozás ellenjegyzésre jogosultnak az  utalványt, ha nem ért vele egyet, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre az utalványozásra jogosult írásban utasítja. 8. Összeférhetetlenség 15. § (1) Az összeférhetetlenségre az Ávr. 60. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. (2) Az utalványozásra jogosult és az utalványozás ellenjegyzője – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet. V. Fejezet Visszterhes szerződések, megrendelések 16. § Ha az  előirányzatok felhasználása visszterhes polgári jogi szerződés útján vagy megrendelés alapján történik, a szerződés megkötésére, a megrendelés kiadására és az azt megelőző eljárásra a Miniszterelnökség gazdálkodási szabályzata és közbeszerzési szabályzata az irányadó. 17. § (1) A közbeszerzésekről szóló törvény alapján kötött szerződéshez kapcsolódó, havi nettó 200 ezer forintot meghaladó kifizetés akkor teljesíthető, ha a) a vállalkozás szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy b) amennyiben nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, a kifizetés időpontjában rendelkezésre áll a jogosult 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolása. (2) A köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés ellenőrzéséről vagy az együttes adóigazolás beszerzéséről a teljesítés igazolására jogosult gondoskodik, majd a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés igazolását vagy az együttes adóigazolást megküldi a KIF részére. (3) Amennyiben a  teljesítés igazolására jogosultnak együttes adóigazolás beszerzéséről kellett gondoskodnia, a beszerzett együttes adóigazolást a teljesítésigazolás dokumentációjával együtt küldi meg a KIF részére. VI. Fejezet Támogatások 9. Kötelezettségvállalás kezdeményezése 18. § (1) Támogatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalás a  Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett irattal kezdeményezhető. Az  1. mellékletben foglalt előirányzatok tekintetében támogatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalást kezdeményezhet az adott előirányzat tekintetében kijelölt szakmai felügyeletet ellátó személy. (2) A kötelezettségvállalás kezdeményezője köteles beszerezni a KIF által kiadott fedezetigazolást. (3) Ha a kezdeményezés – a gazdálkodásra vonatkozó szabályok előírásaira tekintettel – módosításra szorul, a KIF vezetője jelzi azt a kezdeményezőnek. (4) A  kötelezettségvállalás kezdeményezését a  gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyását követően fel kell terjeszteni jóváhagyásra a) a miniszternek vagy b) az 1. melléklet 42. sora szerinti előirányzat esetén a miniszterelnök általános helyettesének és a nemzetpolitikáért felelős államtitkárnak. (5) A kötelezettségvállalás kezdeményezésének jóváhagyása nem jelent jogi szempontú döntéshozatalt, továbbá nem minősül az Áht. 48. § (3) bekezdése szerinti támogatási döntésnek. 10. Pályázat 19. § (1) A  szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység a  pályázati kiírás tervezetét haladéktalanul megküldi a  KIF-nek és az SZKF-nek előzetes jóváhagyásra, majd ezt követően kerül a) a miniszterhez vagy b) az 1. melléklet 42. sora szerinti előirányzat esetén a miniszterelnök általános helyetteséhez és a nemzetpolitikáért felelős államtitkárhoz együttes jóváhagyásra történő felterjesztésre. (2) Amennyiben a  KIF-nek vagy az  SZKF-nek a  pályázati kiírással kapcsolatban pénzügyi és jogi észrevételei vannak, azt egyezteti a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egységgel. 20. § (1) A  pályázati kiírás belső használatú tervezetét az  SZKF jogi ellenjegyzéssel látja el, majd továbbítja pénzügyi ellenjegyzésre. (2) A pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott példányt a pénzügyi ellenjegyző továbbítja a szakmai ellenjegyző részére. (3) A szakmai ellenjegyzéssel ellátott pályázati kiírást a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység a kötelezettségvállaló részére továbbítja. (4) A  pályázati kiírás megjelentetéséről – a  kötelezettségvállaló aláírását követően – a  szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység gondoskodik. 21. § (1) A  pályázat befogadásáról a  szakmai felügyeletet ellátó személy az  Ávr. 70.  §-a figyelembevételével befogadó nyilatkozatot bocsájt ki, vagy érdemi vizsgálat nélkül elutasítja azt. (2) A  pályázati kiírásban meghatározott határidőig beérkezett pályázatokat – a  szakmai felügyeletet ellátó személy javaslatára, a  kötelezettségvállaló által a  minisztérium kormánytisztviselőiből létrehozott – minimum háromtagú bizottság értékeli szakmai szempontból. (3) A bizottságba a kötelezettségvállaló külső szakértőket hívhat meg. (4) A bizottság az értékelést követően egy döntési lista tervezetet készít, amelyben rangsorolja a beérkezett pályázatokat azok elfogadhatósága szerint, és a  kapcsolódó dokumentumokkal együtt megküldi a  KIF és az  SZKF részére jóváhagyásra. (5) A döntési lista tervezete alapján a KIF pénzügyi szempontból, az SZKF jogi szempontból véleményezi a beérkezett pályázatokat. Amennyiben a KIF vagy az SZKF a döntési listában szereplő valamelyik pályázatról megállapítja, hogy az vagy nem felel meg a pályázati kiírásnak, a vonatkozó jogszabályoknak, szabályzatoknak, vagy nincs rá fedezet, azt jelzi a szakmai felügyeletet ellátó szervnek, amely – amennyiben a hiányosságok orvosolhatóak – felhívja a pályázót határidő kitűzésével a hiánypótlásra. (6) Amennyiben a) a pályázatot nem jogosult nyújtotta be, b) a pályázat olyan hiányosságban szenved, amely nem orvosolható, vagy c) a hiánypótlás nem járt sikerrel a pályázat a döntési listából kiesik, és a rangsorban következő kerül bele a végleges döntési listába. (7) A pénzügyi és jogi ellenjegyzéssel ellátott döntési listát az SZKF küldi meg a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egységnek, amely a szakmai ellenjegyzését követően továbbítja azt aláírásra a kötelezettségvállalónak. 22. § (1) Ha a  beérkezett érvényes pályázatok szerinti támogatási igény nem éri el a  támogatásra szánt keretösszeget, a  megtakarítás a  kötelezettségvállaló döntésének és a  vonatkozó jogszabályoknak, szabályzatoknak megfelelően vagy az adott pályázattal azonos jogcímen vagy más feladat fedezetére felhasználható. (2) Ha a  beérkezett érvényes pályázatok szerinti támogatási igény meghaladja a  támogatásra szánt keretösszeget, a pályázatot benyújtókat az értékelési pontrendszer alapján felállított sorrend szerint, a rendelkezésre álló keretösszeg határáig kell támogatásban részesíteni. 11. Támogatási kérelem 23. § (1) Pályázati kiíráshoz nem kapcsolódó, egyedi támogatási igény esetén kötelezettségvállalás a  18.  § alapján kezdeményezhető. (2) A  támogatási igénydokumentációt az  SZKF küldi meg a  kérelmező részére a  18.  § szerinti jóváhagyást követően. A támogatási igénydokumentációt – az SZKF-fel történt előzetes egyeztetés alapján – a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység is megküldheti a kérelmezőnek. 24. § (1) A  benyújtott támogatási igénydokumentációt a  címzett szervezeti egység (szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység vagy az SZKF) befogadja. A befogadó nyilatkozat egyedi támogatási igény esetében kizárólag a beérkezés visszaigazolását jelenti, de nem tanúsítja a támogatási kérelem megfelelőségét. (2) Ha a befogadott támogatási kérelem nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, valamint a kötelezettségvállaló által meghatározott formai követelményeknek, a  támogatási kérelem benyújtóját határidő kitűzésével fel kell hívni a hiánypótlásra. (3) Amennyiben a támogatási kérelem benyújtója a támogatási kérelmének benyújtása és a (2) bekezdésben hivatkozott hiánypótlás kibocsátása között jelzi, hogy a  kérelmet pontosítani vagy kiegészíteni kívánja, a  hiánypótlást csak a kérelem módosítását vagy kiegészítését követően kell kibocsátani. 25. § Ha a támogatási kérelem benyújtója a hiánypótlást nem nyújtja be, illetve részben vagy teljesen hiányosan nyújtja be, a támogatási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. 12. A támogatási szerződés 26. § (1) Támogatási szerződés kizárólag a Miniszterelnökség intranet hálózatán közzétett, hiánytalanul kitöltött támogatási igénydokumentáció, szakmai, jogi és pénzügyi szempontból megfelelő szakmai program, továbbá szakmai és pénzügyi szempontból megfelelő pénzügyi terv és ütemterv alapján, valamint a támogatási kérelemhez mellékelt valamennyi, jogszabályban előírt dokumentum alapján köthető. (2) A támogatási szerződés előkészítését az SZKF végzi a jóváhagyott szakmai kezdeményezés kézhezvételét követően. (3) A támogatási szerződés tervezetét az SZKF elektronikus úton előzetes véleményezésre megküldi sorrendben: a) a KIF, b) a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység, c) – amennyiben szükséges – a TVI részére, akik észrevételeiket, illetőleg jóváhagyásukat elektronikus úton jelzik. (4) A  támogatási szerződés tervezet kérelmezővel történő egyeztetését az  SZKF vagy – előzetes egyeztetés alapján – a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység végzi. 27. § (1) Az egyeztetett támogatási szerződés tervezete alapján az SZKF elkészíti a végleges támogatási szerződést, melyet jogi ellenjegyzéssel lát el, majd továbbítja pénzügyi ellenjegyzésre. (2) A támogatási szerződés pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott példányait a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult továbbítja a szakmai ellenjegyzésre jogosult részére. (3) A szakmai ellenjegyzésre jogosult az ellenjegyzésével ellátott támogatási szerződést a kötelezettségvállaló részére továbbítja. (4) A támogatási szerződésnek a kedvezményezett által történő aláíratásáról a) a b) pontban meghatározott kivétellel az SZKF, b) az 1. melléklet 42. sorában foglalt előirányzat tekintetében a Nemzetpolitikai Koordinációs Főosztály gondoskodik. (5) Az  SZKF a  felek által aláírt támogatási szerződés 1-1 eredeti példányát megküldi a  kedvezményezett, a  szakmai ellenjegyző és a KIF részére. Egy eredeti példány minden esetben az SZKF-en marad. 13. A támogatási döntés 28. § (1) Támogatási igény elbírálására a a) a  miniszter értékhatár nélkül és a  c)–e)  pontban foglalt előirányzat kivételével valamennyi előirányzat tekintetében, b) a  gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár a  miniszter akadályoztatása esetén értékhatár nélkül és a c)–e) pontban foglalt előirányzat kivételével valamennyi előirányzat tekintetében, c) az  európai uniós ügyekért felelős államtitkár az  1.  melléklet 36. sorában foglalt előirányzat tekintetében értékhatár nélkül, d) a miniszterelnök általános helyettese a nemzetpolitikáért felelős államtitkárral együttesen értékhatár nélkül az 1. melléklet 42. sorában foglalt előirányzat tekintetében, e) a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és a postaügyekért felelős államtitkár az 1. melléklet 44. és 45. sorában foglalt előirányzat tekintetében értékhatár nélkül, f ) a  kezelő szerv vagy lebonyolító szerv képviseletét ellátó személy a  lebonyolítási megállapodásban meghatározott előirányzat tekintetében, g) miniszter által külön dokumentumban, írásban felhatalmazott, a  Miniszterelnökség alkalmazásában álló személy jogosult. (2) A  támogatási döntés meghozatalában az  elbírálásra jogosultnak mérlegelési joga van, amely során vizsgálja a  költségvetési támogatás forrásául szolgáló előirányzat által finanszírozott közfeladatot, annak – kérelmező által történő – ellátásának célszerűségét, hatékonyságát, szakmai megfelelőségét, valamint a  kérelemnek a  közfeladat ellátásához történő illeszkedését. 29. § Költségvetési támogatás a  támogatási kérelemben megjelöltnél kisebb összegben is megállapítható azzal, hogy ez  esetben a  kedvezményezettnek a  tényleges támogatási összegnek és az  összeghez igazodó támogatási célnak megfelelő költségtervet és szakmai programot kell benyújtania. 30. § (1) A  támogatási döntés nem minősül kötelezettségvállalásnak. A  támogatási döntés meghozatalának a  feltételei a következők: a) fedezetigazolás; b) jóváhagyott szakmai kezdeményezés; c) hiánytalan támogatási kérelem, pályázat, amely a  jogszabályban, a  pályázatban vagy a  támogató által egyébként előírt valamennyi adatot tartalmazza, és amelyhez szakmai, jogi és pénzügyi szempontból megfelelő szakmai program, továbbá szakmai és pénzügyi szempontból megfelelő pénzügyi terv és ütemterv, valamint valamennyi, jogszabályban, a pályázatban vagy a támogató által egyébként előírt egyéb dokumentum csatolásra került; d) az Ávr. 72. § (1) bekezdésében foglaltaknak történő megfelelés; e) a  kérelem, pályázat jogi szempontból támogatható (így különösen a  kérelmező jogosult a  támogatásra, a kérelem tárgya támogatható, a finanszírozás a vonatkozó jogszabályokkal összhangban áll). (2) Nem támogatható különösen az a kérelem, amelynek tárgya: a) a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 12. § (3) bekezdés szerinti mozgóképszakmai tevékenység, b) az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény hatálya alá tartozik, c) a sportról szóló 2004. évi I. törvény értelmében a sportpolitikáért felelős miniszter hatásköre és d) a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 54.  § b)  pontjában és 59.  § (3)  bekezdésében foglaltakkal összhangban olyan civil szervezet működésének támogatása, amely a költségvetési törvény Miniszterelnökség fejezetében nem kerül külön nevesítésre, e) helyi önkormányzat általános működése és ágazati feladatai ellátásának támogatása és f ) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti köznevelési alapfeladat támogatása. 14. Adatszolgáltatás 31. § A  támogatási kérelmekkel és a  támogatási szerződésekkel kapcsolatos, az  Áht. 56/C.  §-ában és az  Ávr. 102/E.–102/F. §-ában előírt, a MÁK által működtetett monitoring rendszer felé az adatszolgáltatási kötelezettséget a  KIF teljesíti. Az  Áht. 56/C. § (1)  bekezdés a)  pontjának vonatkozásában a  KIF által előírt adattartalommal és határidőben a szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egységek adatot szolgáltatnak a KIF részére. 15. A támogatási szerződések módosítása, megszüntetése 32. § (1) A támogatási szerződés módosítására irányuló kérelemnek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie: a) írásban, a képviseletre jogosult által aláírtnak kell lennie; b) meg kell jelölnie a módosítás indokát; c) meg kell jelölnie azt, hogy mit kíván módosítani a kérelmező; d) a szerződésben megjelölt (rész)beszámolási határidőt megelőző keltezésű kell, hogy legyen; e) amennyiben a módosítás az eredeti támogatási szerződés valamelyik mellékletét érinti, úgy be kell nyújtani a módosítani kívánt mellékletet is. (2) A támogatási szerződés módosítására irányuló kérelmet haladéktalanul továbbítani kell az SZKF részére, amely: a) azt egyezteti a  KIF-fel, a  szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egységgel és – amennyiben szükséges  – a TVI-vel; b) állást foglal arról, hogy a kérelem igényli-e a támogatási szerződés formális módosítását; c) állást foglal arról, hogy a kérelem teljesítése jogi akadályba ütközik-e. (3) A támogatási szerződés módosítására egyebekben a 13. alcímben foglaltak megfelelően irányadók. (4) A támogatási szerződés megszüntetésére irányuló javaslatot a gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár részére kell előterjeszteni, és a jóváhagyást követően a megszüntetésre irányuló jognyilatkozatot az SZKF készíti elő. 16. A támogatás felhasználásának ellenőrzése 33. § (1) A  teljesítés igazolására jogosult figyelemmel kíséri a  támogatási szerződés teljesítését, és a  kedvezményezett szerződésszegése esetén ennek tényét a kedvezményezettnek haladéktalanul jelzi, az eljárás körülményeit tisztázza, az ehhez szükséges egyeztetést a kedvezményezettel lefolytatja. (2) A  kedvezményezett szerződésszegése esetén annak tényéről a  kötelezettségvállaló a  gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkárt haladéktalanul értesíti. Az  értesítésben be kell mutatni az  eset körülményeit, és állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy a szerződésszegés a) a kedvezményezett magatartására, eljárására vezethető-e vissza, valamint b) a felek együttműködése szempontjából milyen súlyt képvisel. (3) Amennyiben a jogviszony módosítása vagy megszüntetése szükséges, a kedvezményezett szerződésszegése nyomán, annak súlyához igazodó intézkedések, jognyilatkozatok előkészítéséről az SZKF gondoskodik. 34. § (1) A  költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó beszámoló benyújtására előírt határidőt a  költségvetési támogatás felhasználásának határidejét követő kilencven napon belüli időpontra kell meghatározni. (2) Amennyiben a kedvezményezett máshonnan is részesül támogatásban, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt ehhez igazodóan kell megállapítani. (3) A kedvezményezett költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználására vonatkozó beszámolója: a) pénzügyi elszámolás része a költségtervben szereplő tételek felhasználására vonatkozó összesítő kimutatást (a továbbiakban: számlaösszesítő) és aa) a költségvetési támogatás felhasználását igazoló számlák, számviteli bizonylatok eredeti példányának a (3) bekezdés szerint záradékolt és hitelesített másolatait a költségterv szerinti bontásban, ab) készpénzkifizetés esetén a készpénzkiadás tényét igazoló pénztárbizonylatát, átutalással teljesített kifizetés esetén a  pénzforgalmi számla terheléséről szóló banki igazolást vagy olyan kivonatot, amelyen a kifizetett számla összegét meg kell jelölni, ac) a  fentieken túl, bérköltség elszámolása esetén a  kifizetés pontos jogcímének megjelölését és a  bérfizetést megalapozó jogviszony-igazolásokat, a  járulékok pénzügyi rendezésének igazolását, valamint b) szakmai beszámoló része a  támogatott tevékenység megvalósításának igazolása tekintetében legalább a támogatási szerződésben meghatározott támogatott cél főbb eredményeinek bemutatását és – amennyiben szükséges – a támogatott cél megvalósításához szükséges engedélyek igazolását, valamint a  feladat vagy beruházás megvalósításának helyét és időpontjára való utalást foglalja magában. (4) A költségvetési támogatás alapjául szolgáló számlák, számviteli bizonylatok eredeti példányára szövegszerűen fel kell vezetni a költségvetési támogatásból felhasznált összeget és a támogatási szerződés iktatószámát vagy nyilvántartási számát. A beszámolóhoz csatolt számla, számviteli bizonylat másolatára az eredeti számlával, számviteli bizonylattal történő egyezőségre vonatkozó záradékot kell felvezetni és azt a kedvezményezett aláírásával hitelesíteni. (5) A költségvetési támogatás alapjául szolgáló számlára, számviteli bizonylatra akkor is fel kell vezetni a (4) bekezdés szerinti szöveget, ha a számla, számviteli bizonylat másolatát a beszámolóhoz nem csatolták. 35. § (1) A kedvezményezett beszámolóját a teljesítés igazolására jogosult a beszámoló kézhezvételét követően szakmai és pénzügyi szempontú ellenőrzésnek veti alá, és ennek eredményétől függően dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. (2) A  beszámolóval egyidejűleg a  költségvetési támogatás fel nem használt részét – és adott esetben a  kamatokat – a kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározott számlára visszautalja. (3) A teljesítés igazolására jogosult az (1) bekezdés szerinti döntésről a beszámoló elfogadását követő harminc napon belül – ideértve a visszafizetésre történő felszólítást is – írásban tájékoztatja a kedvezményezettet. 36. § (1) A  költségvetési támogatás felhasználását a  jogszabályban, támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrzik. (2) A  költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzésével összefüggésben helyszíni ellenőrzésre is sor kerülhet. A helyszíni ellenőrzés során vizsgálni kell a költségvetési támogatás hasznosulását, az eredeti számlák záradékolását, a  költségvetési támogatásból megvalósított beszerzések, felújítások megtörténtét, a  beszerzett tárgyi eszközök leltárba vételét és meglétét. A helyszíni ellenőrzés megállapításairól és az abból levont következtetésekről jegyzőkönyv készül. 17. Támogatói okirat, támogatási jellegű megállapodás 37. § A támogatói okirattal, támogatási jellegű megállapodással nyújtott költségvetési támogatásokra a jelen fejezetben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. VII. Fejezet Beszámolás 18. Beszámolási kötelezettség 38. § Az előirányzatok alakulásáról, azok módosításáról és a teljesítésről – a főkönyvi és analitikus nyilvántartások, valamint az Ávr.-ben és az államháztartás számviteléről szóló előírtak alapján – a KIF a) időközi mérlegjelentést, b) időközi költségvetési jelentést, c) éves költségvetési beszámolót, valamint d) zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást készít. 19. Időközi költségvetési jelentés és időközi mérlegjelentés összeállítása 39. § (1) A  KIF az  időközi költségvetési jelentést havonta, a  MÁK által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszer alkalmazásával készíti el a  kincstári költségvetési jelentés MÁK általi közzétételét követő 15 munkanapon belül, december hónapra vonatkozóan pedig a költségvetési évet követő év február 5-éig. (2) A  KIF az  eszközök és források alakulására vonatkozó időközi mérlegjelentést negyedévenként, a  tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a  negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést a  tárgynegyedévet követő év február 5-éig, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló elkészítési határidejével megegyező időpontig készíti el a MÁK által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszer alkalmazásával. (3) Az időközi költségvetési jelentés és az időközi mérlegjelentés határidőre történő továbbításáról a KIF munkaköri leírás szerinti munkatársa gondoskodik. (4) A MÁK által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe a fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek által feltöltött időközi mérlegjelentések felülvizsgálatáról, azok esetleges javíttatásáról, jóváhagyásáról a  KIF munkaköri leírás szerinti munkatársa gondoskodik. 20. Az éves költségvetési beszámoló összeállítása 40. § (1) Az  előirányzatokról az  éves költségvetési beszámolót az  államháztartás számviteléről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti formában és tartalommal kell elkészíteni, és a MÁK által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszer segítségével elektronikus módon kell továbbítani a MÁK részére. (2) Az éves költségvetési beszámolót a KIF vezetőjének intézkedése szerinti határidőre, de legkésőbb a költségvetési évet követő év február 28-áig kell összeállítani. 41. § (1) Az éves költségvetési beszámoló elkészítéséről a KIF vezetője gondoskodik. (2) A  beszámolót a  miniszter és a  KIF vezetője vagy a  KIF számviteli munkatársa a  kiállítás helyének és időpontjának feltüntetésével írja alá. 42. § (1) Az  államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet alapján az  éves költségvetési beszámoló elkészítését megelőzően, annak alátámasztásaként, valamint a könyvelés ellenőrzése céljából főkönyvi kivonatot kell készíteni. (2) Az éves költségvetési beszámoló elkészítése a főkönyvi könyvelésből a FORRÁS SQL-programmal regisztrált adatokból automatikusan és zárt rendszerben történik. (3) Az  éves költségvetési beszámoló elkészítése időpontjáig végre kell hajtani valamennyi havi, negyedéves és éves könyvelési és zárlati feladatot. (4) A  mérlegkészítés időpontjáig a  leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározottak szerint leltározni kell a mérlegben kimutatásra kerülő tételeket, el kell készíteni a leltárt, rendezni kell a leltáreltéréseket, továbbá el kell végezni a mérleg tételeinek értékelését, és el kell számolni az értékvesztést. (5) Az előirányzatokról a MÁK által kiadott KGR K11 program tartalmának megfelelő számszaki beszámolót a munkaköri leírás szerinti, főkönyvi könyvelést végző munkatárs készíti el és adja át a KIF vezetőjének, aki a szükséges ellenőrzést követően aláírásra továbbítja. (6) A beszámolási feladatok szervezéséről, lebonyolításáról, elvégzéséről a KIF vezetője gondoskodik. 21. A zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás 43. § (1) Az előirányzatok zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatása számszaki és szöveges részből áll. (2) A számszaki rész – az államháztartásért felelős miniszter által kiadott zárszámadási tájékoztatóban meghatározottak szerint, az általa kiadott számítástechnikai programmal elkészített fejezeti indokolási tábla formájában – a kincstári költségvetés előirányzatainak teljesülését mutatja. (3) A szöveges részben az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatóban foglaltak szerinti tartalommal és formában, előirányzatonként kerül értékelésre az éves előirányzat felhasználása, az azokból megvalósult feladatok bemutatása. (4) A szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egységek tartoznak felelősséggel a felügyeletük alá tartozó egyes előirányzatok tekintetében a zárszámadás szöveges indoklásának elkészítéséért és tartalmáért. Az  előirányzatok és intézményi címek szakmai felügyeletét ellátó szervezeti egységének, valamint kezelő szervének – az  éves költségvetési beszámoló,  valamint a  zárszámadás keretében – szöveges értékelést kell adnia az  előirányzat felhasználásáról, a  megvalósított szakmai célokról és a  nevesített feladatok végrehajtásáról, továbbá a  keletkezett költségvetési maradványról. (5) Az  előirányzatok és intézményi címek szöveges indoklásának elkészítéséért a  KIF vezetőjének koordinálásával az  illetékes szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egységek, kezelő szervek a  felelősek. A  KIF vezetője az  államháztartásért felelős miniszter által kiadott zárszámadási tájékoztató – az  abban szereplő határidők – ismeretében szervezi, valamint határozza meg a  feladat- és hatásköröket, határidőket a  gazdálkodásért és személyügyekért felelős helyettes államtitkár jóváhagyását követően. (6) A zárszámadás fejezeti szintű összeállításáért, a határidők betartásáért a KIF vezetője felelős. 22. Költségvetési maradvány megállapítása, jóváhagyása, elszámolása és felhasználása 44. § (1) Az  előző költségvetési évben keletkezett, kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány felhasználását, a  kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány felhasználási lehetőségét, a  fel nem használható maradvány befizetési kötelezettségének rendjét az Áht. és az Ávr. szabályozza. (2) A keletkezett – kötelezettségvállalással terhelt és nem terhelt, valamint fel nem használt – költségvetési maradványról az  államháztartásért felelős miniszter részére történő, Ávr.-ben előírt elszámolás elkészítéséről a  KIF vezetője gondoskodik. A  maradvány-visszahagyási kérelmek – előirányzatok és intézményi címek – szöveges indoklásának elkészítéséért a  KIF vezetőjének koordinálásával az  illetékes szakmai felügyeletet ellátó személyek, kezelő szervek a felelősek. (3) A  költségvetési maradvány államháztartásért felelős miniszter általi jóváhagyását követően az  előirányzatok maradványát a  KIF vezetője állapítja meg, és gondoskodik a  költségvetési szervek és illetékes szakmai területek értesítéséről. (4) A  kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány – fejezeti hatáskörű előirányzat-módosítást követően – az előző évben vállalt és pénzügyileg nem teljesült kötelezettségek június 30-áig történő teljesítésére használható fel. VIII. Fejezet Ellenőrzés 45. § Az  előirányzatok felhasználását és elszámolását a  belső kontrollrendszer keretében kell ellenőrizni, azt a  Belső Ellenőrzési Főosztály a munkatervében és a költségvetési szervek kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint is ellenőrizheti. IX. Fejezet Az egyes előirányzatok felhasználásának különös szabályai 23. Fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyei 46. § (1) A Fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyei előirányzatnál szereplő felhasználási szabályok szerinti kifizetést a fővárosi vagy megyei kormányhivatalok kezdeményezésére a területi közigazgatásért felelős államtitkár javaslatára a  miniszter által hozott döntés alapján a  KIF – szükség szerint a  (3)  bekezdés szerinti engedélyezést követően – teljesíti. (2) Az (1) bekezdés szerinti kifizetést a) írásbeli kötelezettségvállalás és pénzügyi ellenjegyzés nélkül, valamint b) teljesítésigazolás nélkül kell teljesíteni. (3) Ha az  előirányzat nem fedezi az  (1)  bekezdés szerinti kifizetéseket, a  Kormánynak az  előirányzat-módosítási kötelezettség nélküli túllépéshez szükséges engedélyére vonatkozó előterjesztést a  szakmai felügyeletet ellátó szervezeti egység készíti elő egyeztetve a KIF és az SZKF vezetőjével. 24. Központi kezelésű előirányzatokra vonatkozó speciális szabályok 47. § (1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságok törvényben vagy miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorlásából adódó bevételeket (pl. osztalék, tőkekivonás), valamint a  tulajdonosi szerepkörben nyújtott kifizetéseket (pl.  tőkeemelés, pótbefizetés, tulajdonosi kölcsön) központi kezelésű előirányzatokon szükséges elszámolni. A  minisztérium ágazati feladatainak ellátásához kapcsolódóan adott szakmai támogatások nem tartoznak ezen tételek körébe. (2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 8. § (7) bekezdése szerinti megbízáson alapuló tulajdonosi joggyakorlás keretében nyújtott tőkeemelés kizárólag a  Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) könyveiben jelenhet meg, ezért a  tőkejuttatás fedezetének MNV Zrt. általi biztosításához fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítás végrehajtása szükséges. (3) Azon gazdasági társaságok esetében, amelyek tekintetében az  állam tulajdonában álló társasági részesedés tulajdonosi joggyakorlója nevében és helyett a  miniszter az  Nvtv. 8.  § (7)  bekezdése szerinti megbízáson alapuló meghatalmazással jár el, valamint a miniszter törvényben vagy miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorló tőkeemelésre az Áht. 45. § (2) bekezdésében meghatározott jóváhagyás birtokában kerülhet sor. 25. Nemzeti Sírkerthez és Emlékhelyekhez kapcsolódó kiadások 48. § A  Nemzeti Sírkerthez és Emlékhelyekhez kapcsolódó kiadások megnevezésű fejezeti kezelésű előirányzat terhére kötendő kötelezettségvállalási dokumentumok szakmai ellenjegyzője, valamint az  elszámolások szakmai ellenőrzésének igazolója a Nemzeti Örökség Intézete. 26. EU utazási költségtérítések 49. § Az EU utazási költségtérítések megnevezésű fejezeti kezelésű előirányzatról az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) üléseire kiutazó delegációk utazási költségei kerülnek megtérítésre, melyek éves keretösszegéről a Tanács tárgyév elején tájékoztatja a tagállamokat. A tagállamon belüli felosztást az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság határozza meg, mely felosztás az  Áht. 36.  § (2)  bekezdése szerint egyéb fizetési kötelezettségnek minősül. A kifizetésekhez az Ávr. 53. § (1) bekezdés c) pontja alapján nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás. X. Fejezet Záró rendelkezések 50. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 51. § Hatályát veszti a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 5/2014. (IV. 9.) Miniszterelnökségi utasítás. Lázár János s. k., Miniszterelnökséget vezető miniszter