📄 Jogszabály szövege
39/2012. (VII. 4.) NFM rendelete egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló
törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva
– az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.)
Korm. rendelet 73. § b) pontjában megállapított feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a
következőket rendelem el:
1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény
(a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 20. címe alatti fejezeti kezelésű
előirányzatok közül a következő előirányzatokra terjed ki:
a) Egyedi kormánydöntésen alapuló közlekedési beruházások,
b) Országos közúthálózat és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés,
c) Vasúti hidak és acélszerkezetek felújítása,
d) Ferenciek tere és Kossuth Lajos utca rekonstrukciója,
e) A közösségi közlekedés összehangolása,
f) TEN-T projektek,
g) Ferihegyi út meghosszabbítása,
h) Győri útfejlesztési beruházáshoz kapcsolódó kompenzációs intézkedések,
i) Területfejlesztési célelőirányzat
j) Digitális megújulás és kapcsolódó feladatok,
k) Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás,
l) Épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzat,
m) ESZA Nonprofit Kft. támogatása,
n) Energia Központ Nonprofit Kft. támogatása,
o) ÉMI Nonprofit Kft. támogatása,
p) Puskás Tivadar Közalapítvány támogatása,
q) Kormányzati szakpolitikai feladatok.
(2) A TEN-T projektek fejezeti kezelésű előirányzat vonatkozásában a 3–8. §-ban foglalt rendelkezéseket nem kell
alkalmazni.
2. § Az előirányzatok terhére több év, vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatait terhelő kötelezettség
(a továbbiakban: éven túli kötelezettségvállalás) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott költségvetési fejezet
fejezetet irányító szervének vezetője (a továbbiakban: miniszter) előzetes engedélyével vállalható.
3. § (1) Ha az előirányzatok felhasználása költségvetési támogatás (a továbbiakban: támogatás) nyújtásával valósul meg,
a támogatás biztosítása pályázati úton, vagy a Kvtv.-ben és az e rendeletben nevesített kedvezményezettek részére
egyedi döntéssel történik.
(2) A pályázati úton biztosított támogatás nyílt pályázati eljárás keretében folyósítható.
(3) Pályázati eljárás lefolytatása esetén a támogató pályázati kiírást tesz közzé a Hivatalos Értesítőben, valamint a pályázat
kiírásáról olyan közleményt tesz közzé legalább egy országos napilapban, amely tartalmazza, hogy a pályázati kiírás
teljes szövege a Hivatalos Értesítőben és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján megtekinthető.
4. § A támogatási szerződésben rendelkezni kell
a) ha a teljesítményarányos finanszírozás a támogatási cél megvalósítását nem teszi lehetővé és e rendelet előleg
folyósításának lehetőségét biztosítja, annak összegéről és kifizetés feltételéről,
b) az elszámolható működési és felhalmozási költségekről azzal, hogy a működési költségeket költségnemenkénti
bontásban kell feltüntetni,
c) a könyvvizsgálói záradék kikötéséről, vagy mellőzéséről.
5. § (1) Könyvvizsgálói záradék alkalmazása esetén könyvvizsgálói záradékkal ellátott pénzügyi elszámolást és elszámoló
lapot kell benyújtani. Könyvvizsgálói záradék nélküli pénzügyi elszámolás esetén elszámoló lapot és annak
mellékleteként a számviteli előírásoknak megfelelő, kifizetést igazoló dokumentumok eredeti vagy hiteles másolati
példányát, a személyi jellegű költségekre vonatkozóan személyenként nem beazonosítható módon készített
kimutatást kell csatolni. Az elszámolás alá eső valamennyi, a számviteli előírásoknak megfelelő számla, illetve egyéb
számviteli bizonylat eredeti példányára záradékként fel kell vezetni a támogatásból elszámolni kívánt összeget,
a támogatási szerződés kötelezettségvállalási azonosító számát és iktatószámát.
(2) Az elszámoló lapnak tartalmaznia kell a támogatott nevét, székhelyét (lakóhelyét), adószámát (adóazonosító jelét),
a szerződés iktatószámát, kötelezettségvállalási azonosítóját, a beszerzett eszközök és igénybevett szolgáltatások
megjelölését, könyvvizsgálói záradék nélküli pénzügyi elszámolás esetén egy számlaösszesítőt, amelynek
tartalmaznia kell az elszámolni kívánt számlák főbb azonosító adatait, nettó és bruttó összegét.
(3) A támogatott a szakmai beszámoló részeként – a támogatási szerződés iktatószámára való hivatkozással – bemutatja
a támogatási szerződés céljának megvalósulását, a feladatok megvalósításához szükséges, támogatásból beszerzett
eszközök használatbavételét, valamint szolgáltatások igénybevételét.
6. § (1) A támogatás felhasználását – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik – a miniszter, az általa megbízott személy vagy
szervezet és a támogatási szerződésben a teljesítés igazolására kijelölt személy jogosult ellenőrizni.
(2) Az ellenőrzés során vizsgálni kell a támogatási cél megvalósulását, a megvalósítással összefüggő kiadások
megalapozottságát, a megvalósítás és a benyújtott beszámolóban foglaltak összhangját, a beszámolás keretében
benyújtott dokumentumokkal alátámasztott gazdasági események valódiságát, ezek hatályos jogszabályok szerinti
nyilvántartásba vételét.
7. § Ha e rendelet vagy a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, a támogatás visszafizetésére és annak kamata,
illetve késedelmi kamata megfizetésére irányuló követelését a támogató felhatalmazó levél alapján beszedési
megbízás alkalmazásával érvényesíti. A beszedési megbízás benyújtására vonatkozó, kizárólag a támogató
hozzájárulásával visszavonható – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 77. § (2) bekezdése szerinti – támogatott nyilatkozatát, mint biztosítékot legkésőbb
az első utalást megelőzően támogató rendelkezésére kell bocsátani.
8. § (1) Csekély összegű (de minimis) támogatás a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való
alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: csekély összegű
támogatásokról szóló bizottsági rendelet) alapján nyújtható.
(2) Nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást a csekély összegű támogatásokról szóló
bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározott kivételek szerint használná fel.
(3) A csekély összegű támogatás nyújtásának feltétele, hogy a kedvezményezett a csekély összegű támogatásokról szóló
bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti nyilatkozata szerinti és jelen rendelet alapján igénybevett támogatás
támogatástartalma nem lépi túl a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeletben meghatározott felső
határt.
2. Egyedi kormánydöntésen alapuló közlekedési beruházások 9. § (1) Az előirányzat fedezetet biztosít a Győr, keleti iparterület körüljárását biztosító közút kormányzati beruházás
keretében történő előkészítése és megépítése kapcsán az állami megrendelői (építtetői) feladatok – ideértve
az előkészítést, a területbiztosítást, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK) feladatkörébe
nem utalt terveztetést, az előirányzat terhére megvalósuló projektek tanulmányterveinek előkészítését,
a közbeszerzési eljárások lefolytatását, annak eredményeként a szerződéskötést, valamint a szerződések teljesítésének
igazolását – ellátására.
(2) Az előirányzat felhasználása az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő
Zrt.-vel (a továbbiakban: NIF Zrt.), mint a kormányzati beruházás megvalósítójával kötött megállapodás alapján
történik.
(3) Éven túli kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi finanszírozás ütemezését évenként is meg kell határozni.
(4) Az előirányzatból kifizetés a NIF Zrt., vagy a beruházás előkészítése, megvalósítása érdekében a NIF Zrt. által kötött
szerződés alapján harmadik fél részére teljesíthető. 10. § Az előirányzat kezelő szerve a KKK. Az előirányzat pénzügyi lebonyolítására szolgáló számla felett a KKK rendelkezési
joggal rendelkezik, ellátja az előirányzat tekintetében az érvényesítést és az utalványozást, végzi az előirányzattal
kapcsolatos könyvvezetési feladatokat, részt vesz a 9. § (2) bekezdés szerinti megállapodás előkészítésében, a forrás
felhasználásának a megállapodásban rögzítettekkel való összhangjának ellenőrzésében.
3. Országos közúthálózat és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés 11. § (1) Az előirányzat az országos, illetve az adott beruházással érintett helyi közúthálózat fejlesztési feladatainak
finanszírozására szolgál. Az előirányzat felhasználható a nem költségvetési forrásból megvalósuló országos, illetve
az adott beruházással érintett helyi közúti beruházások előkészítéséhez, valamint a projektek lezárásához szükséges
feladatok finanszírozására is a miniszter által jóváhagyott felhasználási terv szerint.
(2) Az előirányzat felhasználása a NIF Zrt.-vel, mint a kormányzati beruházás megvalósítójával kötött megállapodás
alapján történik.
(3) Az előirányzat felhasználására a 9. §-t és a 10. §-t alkalmazni kell.
4. Vasúti hidak és acélszerkezetek felújítása 12. § (1) Az előirányzat célja a Magyar Államvasutak Zrt. (a továbbiakban: MÁV Zrt.) pályahálózatán lévő, rendkívül leromlott
állapotú vasúti hidak, műtárgyak felújítási programjának beindítása, a legsürgetőbb hídrekonstrukciós munkák
elvégzése. A vasúti hidak, műtárgyak felújítása eredményeképpen a vasúti közlekedés biztonságának és
versenyképességének javítása, tengelyterhelés korlátozások feloldása, sebességkorlátozások felszámolása, további
állapotromlás megelőzése.
(2) Az előirányzat felhasználása a MÁV Zrt.-vel, mint a kormányzati beruházás megvalósítójával az (1) bekezdésben
meghatározott feladatok ellátása érdekében, a MÁV Zrt. által elkészített, az előirányzat terhére elvégzendő feladatok
tételes – felhasználási ütemezéssel és indoklással ellátott – felhasználási javaslatát tartalmazó intézkedési terv alapján,
a miniszter által támogatásra kijelölt projektekről kötött megállapodás szerint történik.
(3) Az előirányzatból kifizetés a MÁV Zrt., vagy a beruházás előkészítése, megvalósítása érdekében a MÁV Zrt. által kötött
szerződés alapján harmadik fél részére teljesíthető.
(4) Az előirányzat kezelő szerve a KKK. Az előirányzat pénzügyi lebonyolítására szolgáló számla felett a KKK rendelkezési
joggal rendelkezik, ellátja az előirányzat tekintetében az érvényesítést és az utalványozást, végzi az előirányzattal
kapcsolatos könyvvezetési feladatokat, részt vesz a (2) bekezdés szerinti megállapodás előkészítésében, a forrás
felhasználásának a megállapodásban rögzítettekkel való összhangjának ellenőrzésében.
5. Ferenciek tere és Kossuth Lajos utca rekonstrukciója
13. § (1) Az előirányzat célja Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata, mint projektgazda által kiemelt
projekt keretében benyújtott, „Belváros új főutcájának kiépítése – II. ütem – Ferenciek tere és környéke rehabilitációja”
elnevezésű projektre (a továbbiakban: projekt) vonatkozó támogatási szerződés megkötése esetén, a projekttel
egyidejűleg megvalósításra kerülő alábbi kapcsolódó fejlesztések támogatása:
a) a Ferenciek terén a közúti „Y” aluljáró gyalogos aluljáróvá alakítása, rekonstrukciója,
b) a Ferenciek terén a metrókapcsolattal rendelkező gyalogos aluljáró felújítása és egybenyitása, összekapcsolása
az a) pont szerinti, átalakított „Y” aluljáróval,
c) az Erzsébet-híd budai oldali felhajtó, a Döbrentei tér és környékétől a Ferenciek teréig terjedő szakaszon pesti
irányba középen vezetett buszsáv kialakítása,
d) a Molnár utca járda és úttest rekonstrukciója,
e) a támogatott projektterületen belüli, de a támogatott projekt részét nem képező fejlesztési elemek,
f) a támogatott projektterületen kívüli kapcsolódó kivitelezési munkák költségei.
(2) Ha a kiemelt projektre vonatkozó támogatási szerződés megkötésre kerül, az előirányzat felhasználására
Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatával, mint kedvezményezettel az (1) bekezdésben
meghatározott feladatok ellátására kötött támogatási szerződés alapján, vissza nem térítendő támogatás formájában
a kedvezményezett részére történő kifizetéssel kerül sor. Egyéb esetben az előirányzatból támogatás nem
biztosítható.
(3) A támogatásból előleg folyósítható. 6. A közösségi közlekedés összehangolása
14. § (1) Az előirányzatból támogatás biztosítása részben pályázati úton kiválasztott kedvezményezettekkel, részben
a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.-vel (a továbbiakban: KTI Nonprofit Kft.) kötött támogatási szerződés
alapján történik.
(2) A támogatás rendelkezésre bocsátására vissza nem térítendő támogatás útján a kedvezményezett részére történő
elő-, vagy utófinanszírozás formájában, közvetlen kifizetéssel kerül sor.
(3) A kedvezményezett részére nyújtott támogatásból előleg folyósítható.
15. § (1) Az előirányzat finanszírozza a KTI Nonprofit Kft. ágazatfinanszírozási rendszer továbbfejlesztési, kontrolling és
monitoring rendszer működtetési feladatait, valamint a személyszállítási közszolgáltatási szerződésekben előírt
szakmai feladatainak végrehajtását, különösen az SLA rendszer kidolgozását, fejlesztését, továbbá a KTI Nonprofit Kft.
(2) bekezdésben meghatározott feladatait.
(2) Az előirányzat fedezetet biztosít az adott régió, térség utazási igényeinek folyamatos figyelemmel kíséréséhez,
a közlekedési alágazatok közötti összhang biztosításához, a közforgalmú közlekedés igényeihez igazodó menetrendi
szerkezet kialakításához, továbbá a menetrendek jóváhagyására vonatkozó döntések előkészítéséhez, és az adott
térségben az ügyfélszolgálati tevékenység támogatásával kapcsolatos feladatok ellátásához és az ahhoz szükséges
működési kiadásokhoz.
16. § (1) Az előirányzat fedezetet biztosít
a) a közösségi közlekedés összehangolása előirányzat vonatkozásában a KTI Nonprofit Kft. kutatási részfeladataira és
koordinációs feladataira,
b) a KTI Nonprofit Kft. regionális közlekedésszervezési feladataira, ezen belül
ba) a közforgalmú közlekedés területének szakmai irányításához szükséges információbázis kezelésére,
bb) a közlekedéspolitika megvalósításához szükséges, országos hatáskörű, szabályozást megalapozó
kutatások, mérések és vizsgálatok végzésére,
bc) a közforgalmú közlekedés fejlesztését szolgáló kutatástechnológiai szakterületen végzett monitoring és
koordináló tevékenységére,
bd) a közösségi közlekedés szervezésével és összehangolásával összefüggő feladatokban a szakmai döntések
előkészítésére.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatai ellátására a miniszter a KTI Nonprofit Kft.-vel mint kedvezményezettel támogatási
szerződést köt. 17. § (1) Az előirányzat felhasználható a személyszállítási közszolgáltatások egységes, átjárható, összehangolt,
együttműködésre képes, központilag koordinált ajánlások, szabványok és eljárások mentén történő működtetésével
összefüggésben
a) az intelligens forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszerek kialakításához és adatcseréjének biztosításához,
b) az átjárható elektronikus jegy- és bérletrendszer kialakításához,
c) az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) kialakításához,
d) a személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó közlekedési adatok átjárhatóságának biztosításához szükséges
feladatok ellátásához.
(2) Az előirányzat felhasználható az (1) bekezdés a)–d) pontban meghatározott feladatok ellátásához szükséges
a) stratégiai és módszertani előkészítés,
b) a központi koordinációs és a tranzakciók központi feldolgozását végző szervezet kialakításának és
működtetésének, ideértve az elszámolási funkció kialakítását, a kártya- és eszközmenedzsment feladatok
végzését és a központi háttérrendszer szoftver funkciók kiépítését és működtetését, valamint
c) a kapcsolódó technológiai ajánlások és szabványokra vonatkozó nyomonkövetési, hazai és külföldi
kapcsolattartási és koordinációs feladatok
finanszírozására.
(3) Az előirányzat, illetve egyéb források terhére megvalósuló, az (1) bekezdés a), b), és d) pontjában meghatározott
feladatokat a KTI Nonprofit Kft., mint kedvezményezett látja el, a miniszterrel kötött támogatási szerződés alapján.
Az előirányzat, illetve egyéb források terhére megvalósuló, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatok
ellátását a KKK a KTI Nonprofit Kft. bevonásával végzi.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokkal összefüggő megfelelőségi nyilatkozatok és tanúsítványok kiadását
– különös tekintettel a vonatkozó szabványoknak és a miniszter által előírt szakmai előírásoknak való megfelelés
igazolására –, valamint a központi szolgáltatásként nyújtandó feladatokat a KTI Nonprofit Kft. látja el, a miniszterrel
kötött támogatási szerződés alapján.
(5) A KTI Nonprofit Kft., mint kedvezményezett az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott feladatokat
valamennyi közlekedési szolgáltató számára igénybe vehető módon, az egyenlő elbánás, az átláthatóság elve és
a miniszter által a támogatási szerződésben meghatározott feltételek mellett látja el.
(6) A támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű
szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott
állami támogatásra való alkalmazásáról szóló 2012/21/EU bizottsági határozat (a továbbiakban: Határozat) alapján
nyújtható.
(7) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó
költséget, ideértve az ésszerű nyereséget. A támogatás mértékét a Határozat 5. cikke szerint kell megállapítani.
(8) Ha a kedvezményezett a Határozat 5. cikkének megfelelően meghatározott összeget meghaladó támogatásban
részesül, a túlkompenzációt a Határozat 6. cikk (2) bekezdésében foglaltak alapján köteles visszafizetni.
(9) A kedvezményezett a támogatásról olyan elkülönített elszámolást köteles vezetni, amelyből a (7)–(8) bekezdésben
meghatározott követelmények ellenőrizhetőek.
18. § (1) Az előirányzat felhasználható meghatározott, a Tisza és a Bodrog folyókon, valamint a Kőrös, a Sajó és a Szamos
folyókon a köteles kompok közlekedésbiztonságot fokozó átalakítására.
(2) Az átalakítási feladat finanszírozása pályázati úton történik. A pályázat meghirdetéséről – a pályázati dokumentáció
jóváhagyásával – a miniszter dönt.
(3) A támogatásra vonatkozó döntés a közlekedésbiztonsági és szakmapolitikai, valamint a pályázati kiírásban szereplő
szempontok figyelembevételével történik. A beérkezett pályázatok a rendelkezésre álló keret mértékéig kaphatnak
támogatást.
(4) A beérkező pályázatok és a rendelkezésre álló forrás figyelembevételével prioritást élvez a Tiszán üzemeltetett
kompok átalakítása és az önkormányzatok által üzemeltetett kompok átalakítása.
(5) A pályázaton való részvétel feltétele, hogy a pályázó a beruházás bekerülési összegének a pályázati kiírásban
meghatározott részét saját forrás terhére biztosítsa.
(6) A pályázó kizárólag olyan beruházásra igényelhet támogatást, amely
a) műszakilag megfelel
aa) a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá
nyilvánításáról szóló 17/2002. (III. 7.) KöViM rendeletben (a továbbiakban: KöViM rendelet) 7. § (1) bekezdés
e) pontjának, és
ab) a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről,
üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet 1. számú mellékletében
a kikötőre, valamint a komp- és révátkelőhelyre vonatkozó részletes szabályoknak, és
b) használata megfelel
ba) a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól,
valamint az üzemeltetési szabályok alkalmazásáról szóló 49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet III. fejezetben
12. §-ában a komp- és révátkelőhelyek üzemeltetési rendjére vonatkozó általános előírásoknak, és
bb) a kompok és a révek alkalmasságának és megfelelőségének vizsgálata szempontjából a belvízi utakon
közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség
vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet rendelkezéseinek.
(7) A támogatás csak abban az esetben biztosítható, ha a pályázó vállalja, hogy a támogatási szerződés hatálybalépésétől
számított legalább 5 éven át biztosítja a komp üzemszerű működését.
(8) A pályázat eredményéről – a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével – a miniszter dönt.
A támogató döntésről szóló értesítéssel a miniszter a kedvezményezettnek megküldi a támogatási szerződés
tervezetét és a kapcsolódó dokumentációt.
(9) Az (1) bekezdésében meghatározott célra nyújtott támogatás a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági
rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, és a csekély összegű támogatásokról szóló
bizottsági rendelettel összhangban nyújtható.
7. TEN-T projektek 19. § (1) Az előirányzat célja az Európai Unió transz-európai közlekedési hálózatok (a továbbiakban: TEN-T) alapjából
támogatott közlekedésfejlesztési projektek, valamint az azokhoz tartozó kiegészítő munkák finanszírozása.
Az előirányzat terhére vasúti megvalósíthatósági tanulmányok, engedélyezési és kiviteli tervek elkészítése,
a szárazföldi és a folyami közlekedést érintő projektek végrehajtása, valamint forgalomszabályozó és információs
rendszerhez kapcsolódó projektek kivitelezése támogatható.
(2) A TEN-T projektek előirányzat kezelő szerve a KKK.
(3) Az előirányzat pénzügyi lebonyolítására nyitott fizetési számla felett a KKK rendelkezik, ellátja az előirányzat
tekintetében az érvényesítést és az utalványozást. A KKK végzi az előirányzattal kapcsolatos könyvvezetési feladatokat.
(4) A megvalósítók által harmadik féllel kötött szerződésekben rögzített módon a szerződésekből fakadó pénzügyi
kötelezettségek teljesítése érdekében a KKK az előirányzathoz rendelt számlán (finanszírozási terv alapján)
rendelkezésre álló forrás erejéig a bejelentett kötelezettségvállalásokra pénzügyi teljesítést kezdeményez a Magyar
Államkincstárnál (a továbbiakban: kincstár). A KKK szükség szerint intézkedik az Európai Uniótól származó bevételekre
megnyitott és a KKK által kezelt devizaszámlán és fizetési számlán rendelkezésre álló pénzeszközökből teljesítendő
kifizetésekhez szükséges pénzeszközök technikai lebonyolítási számlára történő átvezetéséről és harmadik félnek
történő átutalásáról.
(5) A KKK felelős az előirányzat felhasználásához kapcsolódó szerződések, megrendelések, pénzügyi teljesítések,
követelések nyilvántartásáért és archiválásáért, az előirányzat eszközeivel és forrásaival kapcsolatos leltározási és
leltárkészítési teendők elvégzéséért. A KKK felelős a kincstárral való folyamatos kapcsolattartás keretében a napi és
a havi kincstári adatszolgáltatások ellenőrzéséért és egyeztetéséért.
20. § A „TEN-T projektek” előirányzat vonatkozásában az „IRIS Europe II” és az „IRIS Europe III” TEN-T projekt
megvalósításában a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület megvalósító szervezetként vesz
részt, és ellátja a miniszterrel kötött támogatási szerződésben meghatározott feladatokat.
8. Ferihegyi út meghosszabbítása 21. § (1) Az előirányzat fedezetet nyújt a budapesti Ferihegyi út és Bélatelepi út összekötés megépítéséhez.
(2) Az előirányzat felhasználására Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatával, mint
kedvezményezettel az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására kötött támogatási szerződés alapján, vissza
nem térítendő támogatás formájában a kedvezményezett részére történő kifizetéssel kerül sor.
(3) A támogatásból előleg folyósítható. 9. Győri útfejlesztési beruházáshoz kapcsolódó kompenzációs intézkedések
22. § (1) Az előirányzat célja az Audi Motor Hungária Kft. kiemelt jelentőségű nagyberuházáshoz kapcsolódó terület-előkészítő
munkák (lőszermentesítés, Natura 2000 kármérséklő, kompenzációs, valamint régészeti feltárás) koordinációjáról
szóló 1041/2011. (III. 9.) Korm. határozat alapján a győri nagyberuházással kapcsolatban felmerülő Natura 2000 terület
kármérséklése, kompenzációja.
(2) Az előirányzat felhasználására a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.-vel, mint kedvezményezettel az (1) bekezdésben
meghatározott feladat ellátására kötött támogatási szerződés alapján, vissza nem térítendő támogatás formájában
a kedvezményezett részére történő kifizetéssel kerül sor.
(3) A támogatásból előleg folyósítható. 10. Területfejlesztési célelőirányzat
23. § (1) A területfejlesztési célelőirányzat terhére a miniszter forrást biztosíthat
a) területfejlesztési intézményrendszeri feladatok vonatkozásában
aa) a megyei önkormányzatok,
ab) a regionális fejlesztési ügynökségek,
ac) a Balaton Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: BFT) részére,
a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó
tevékenységeikhez és egyes szakmai projektjeik végrehajtásához;
b) területfejlesztési, fejlesztéspolitikai szakmai háttérfeladatok vonatkozásában
ba) a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. működéséhez és szakmai programjainak megvalósításához,
bb) a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. által működtetett Országos
Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer 2012. évi működéséhez és szakmai feladatok
ellátásához,
bc) a területfejlesztési, fejlesztéspolitikai szakmai feladatok ellátásához.
(2) A miniszter az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kedvezményezettekkel egyedi döntés alapján támogatási
szerződésben állapodik meg. A támogatás rendelkezésre bocsátására a kedvezményezett részére történő kifizetéssel
kerül sor. A kedvezményezett részére nyújtott támogatás előfinanszírozás keretében utólagos elszámolással
folyósítható.
(3) Az (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti feladatokra a közbeszerzésekről szóló törvény alapján kiválasztott
szervezettel megbízási vagy vállalkozási szerződés is köthető.
24. § (1) A célelőirányzatot illetik
a) a Budapest Agglomerációs Fejlesztési Tanács támogatása előirányzat,
b) az Egyéb területfejlesztési intézmények működésének támogatása előirányzat,
c) a Kiemelt térségek területfejlesztése (Velencei-tó, Tisza-tó, Dunakanyar, M8, natúrparkok) előirányzat,
d) a Vidékfejlesztési menedzserek foglalkoztatásának támogatása előirányzat,
e) az Üzletre hangolva előirányzat,
f) a Nemzetközi jelentőségű, kiemelt KFI programok előirányzat
terhére megítélt, de visszavont támogatásokból, azok visszatérüléssel összefüggő esetleges járulékaiból származó
bevételek, amelyek a 23. §-ban rögzített célokkal összhangban és az a)–f) pontban megjelölt előirányzatokhoz
kapcsolódó közreműködői feladatok ellátásához használhatók fel.
(2) A célelőirányzatot terhelik az (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott előirányzatok kapcsán felmerülő fizetési
kötelezettségek.
11. Digitális megújulás és kapcsolódó feladatok 25. § (1) Az előirányzat forrást biztosít
a) az információs társadalom fejlődését akadályozó tényezők felszámolása és a digitális írástudás szintjének emelése
érdekében a közösségi terek működtetésének és fejlesztésének biztosítására,
b) a miniszter felelősségi körébe tartozó információbiztonsági és információvédelmi feladatok ellátására,
c) az infokommunikációs és hírközlési ágazatot érintő stratégiai megalapozó, műszaki, gazdasági és jogi elemző
tevékenység ellátására,
d) a miniszter felelősségi körébe tartozó informatikai és hírközlési ágazati szakképzési feladatok ellátására,
e) a c) pontban meghatározott stratégiai irányvonalakat követő legjobb gyakorlatok kialakítására,
az infokommunikációs ágazatot érintő alkalmazások fejlesztésére, népszerűsítésére és elterjesztésére,
f) a közadatvagyon hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátására,
g) az ágazattal összefüggő speciális szakfordítási, hitelesítési feladatok ellátásának biztosítására, valamint
h) az információs és kommunikációs technológia helyi közösségek számára történő befogadásának erősítését,
a lakossági életminőség javítását célzó tájékoztatók, konferenciák, motivációs programok megvalósítására.
(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott célok teljesítése érdekében a miniszter az NT Nemzetközi Technológiai Nonprofit
Közhasznú Kft.-vel, mint kedvezményezettel támogatási szerződést, a Nemzeti Munkaügyi Hivatallal vállalkozási
szerződést köt.
(3) Az előirányzat felhasználása részben pályázati úton, részben a (2) bekezdés szerinti kedvezményezettel kötött
támogatási szerződés alapján vissza nem térítendő támogatás formájában a kedvezményezett részére történő
kifizetéssel, részben vállalkozási szerződés útján kerül sor. A kedvezményezett részére nyújtott támogatásból előleg
folyósítható.
26. § (1) A hazai közösségi terek részére kiírt pályázatok kezelési feladatait az NT Nemzetközi Technológiai Nonprofit
Közhasznú Kft. látja el.
(2) A pályázati kiírás a miniszter szakmai felügyelete mellett készül el. A pályázat meghirdetéséről – a pályázati kiírás
jóváhagyásával – a miniszter dönt.
(3) Pályázati döntés általános kritériumai:
a) a közösségi térben nyújtott szolgáltatások száma;
b) a projekt helyszínét biztosító település lélekszáma;
c) a közösségi tér nyitva tartása;
d) a projektterv támogatási célokkal való összhangja;
e) a pályázatból megvalósítandó projekt hosszú távú működésének finanszírozása, fenntarthatósága – akár más
alvállalkozói tevékenység révén;
f) a tervezett feladatok, szolgáltatások hozzájárulása a településen az e-közszolgáltatások és az internet
használatának elterjedéséhez.
(4) A pályázati kiírás a (3) bekezdésben felsoroltakon kívül további kritériumokat is meghatározhat.
(5) A támogatásra a miniszter által felkért 3 főből álló bíráló bizottság tesz javaslatot. A pályázati bíráló bizottság
a munkájába tanácskozási és véleményezési joggal a kincstár és az érdekelt szervek képviselőit is bevonhatja.
A pályázati bíráló bizottság elnökét és tagjait a miniszter jelöli ki. A pályázati bíráló bizottság ügyrendjét maga állapítja
meg.
(6) A támogatásról a bíráló bizottság döntési javaslata alapján a miniszter dönt.
(7) A támogató döntésről szóló értesítéssel a miniszter a támogatást elnyert pályázónak megküldi a támogatási szerződés
tervezetét és a kapcsolódó dokumentációt.
(8) A miniszter a pályázatok hatékonyságát, szakmai eredményességét és a támogatási összeg felhasználását
az (1) bekezdésben meghatározott szerven keresztül és önállóan is jogosult ellenőrizni.
12. Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás 27. § (1) Az előirányzat célja a mecseki uránércbányászat befejezését követően támogatás biztosítása az uránércbányászati
károk felszámolásához kapcsolódó környezetvédelmi munkálatok és a hosszú távú kiépített megfigyelő rendszerek
működtetésére, vízbázis védelemre, ideértve Pécs ivóvízbázisának védelme érdekében egységes vízelvezető rendszer
üzemeltetését, a radioaktívan szennyezett vizek uránmentesítését, zagytéri kármentesítő rendszer és a kémiai
vízkezelő üzemeltetését. Az előirányzat felhasználható továbbá a bányászatról szóló törvényben előírt használaton
kívüli bányászati célú mélyfúrásokkal kapcsolatos tájrendezési feladatok elvégzésére, valamint a rekultivált területek
egy része karbantartási feladatainak ellátására.
(2) Az előirányzat fedezetet biztosít a beruházási program megvalósításához, a környezeti rekultiváció elvégzéséhez,
a kiépített megfigyelő rendszerek működtetéséhez.
(3) Az előirányzat terhére elvégzendő feladatokról a MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi Zrt. (a továbbiakban:
MECSEK-ÖKO Zrt.) tételes intézkedési tervet készít, amelyet a miniszter hagy jóvá.
(4) Az előirányzat felhasználása a (3) bekezdés szerinti intézkedési terv elfogadását követően a (2) bekezdésben
meghatározott feladatok ellátására a MECSEK-ÖKO Zrt.-vel, mint kedvezményezettel kötött támogatási szerződés
alapján, vissza nem térítendő támogatás formájában a kedvezményezett részére történő kifizetéssel kerül sor.
(5) A támogatásból előleg folyósítható. 13. Épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzat
28. § (1) Az előirányzat célja támogatás nyújtása egy- vagy többlakásos lakóépületeken, lakásokon, családi házakon, egyéb
lakóingatlanokon és középületeken történő energiahatékonyságot növelő beruházásokra, alacsony
energiafelhasználású lakóépületek, lakások építésének ösztönzésére, illetve további energiahatékonyságot növelő,
energia-megtakarítást eredményező beruházásokra, mintaprojektek támogatására.
(2) Az előirányzatból a következő tevékenységek finanszírozhatók:
a) épületenergia-hatékonyság növelése,
b) alacsony energiafelhasználású lakóépületek, lakások, középületek építésének támogatása,
c) lakóépületek, lakások, középületek utólagos hőszigetelési feladatai, homlokzatok és födémek utólagos
hőszigetelése, épületgépészeti rendszerei, épület-villamos rendszerei korszerűsítésének, felújításának
támogatása,
d) nyílászárók energiatakarékos felújítása, vagy cseréje,
e) megújuló energia felhasználásának növelése lakóépületen, középületek történő beruházással,
f) megújuló energiafelhasználás növelése, hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való
helyettesítésére irányuló beruházások az energiatermelésre, a tárolásra, az energia szállítására és a hálózatba való
esetleges visszatáplálására,
g) hőleadók egyedi szabályozásához szükséges berendezések, termosztatikus szelepek lakásonkénti beszerelése,
ennek keretében
ga) a lakások egyedi hőfogyasztásának mérésére vagy az épület hőfogyasztásának lakásonkénti
költségmegosztására alkalmas mérőeszközök lakásonkénti beszerelése,
gb) a lakóépület közös tulajdonban álló fűtési rendszerének, középület fűtési rendszerének az átalakítása
a strangszabályozók beépítésével vagy cseréjével, egycsöves fűtési rendszer átalakításával a hőleadók elé
beépített átkötő szakaszokkal, egycsöves fűtési rendszer helyett új, kétcsöves fűtési rendszer kialakításával,
h) energia-megtakarítással járó beruházások és azok előkészítésének támogatása,
i) energiatakarékossági szemlélet kialakításának támogatása,
j) európai uniós zöldgazdaság-fejlesztési és energetikai mintaprojekt megvalósításának támogatása a következő
témakörökben:
ja) regionális energiakoncepciók, stratégiák kialakítása,összehasonlítása,
jb) klímapolitikai, zöldgazdasági, energiatudatossági társadalmi szemléletformálás,
jc) Magyarországon megvalósuló környezetbarát technológiai fejlesztés, innováció, megújuló és alternatív
energia hasznosítása, energiahatékonyság növelése,
jd) zöldgazdaság-fejlesztéssel, energetikával összefüggő tudásmegosztás, legjobb nemzetközi gyakorlatok
átvétele, standardok kialakítása.
(3) Az előirányzatból támogatás elő- vagy utófinanszírozással kizárólag pályázat útján
a) visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás), ezen belül
támogatás, illetve kamattámogatás, vagy
b) visszatérítendő támogatás formájában
nyújtható. (4) Az előirányzatból – a (2) bekezdés j) pontjában foglaltak kivételével – kizárólag természetes személy, társasház,
lakásszövetkezet, települési önkormányzat vagy költségvetési szerv részére nyújtható támogatás.
(5) A lakóépületben elhelyezkedő nem lakáscélú helyiségek, a jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség
nélküli gazdasági társaság tulajdonában álló ingatlanok tulajdonosaira jutó költségek fedezetére – kivéve a települési
önkormányzat vagy költségvetési szerv tulajdonában álló lakáscélú vagy közcélt szolgáló ingatlanon történő
beruházást – támogatás nem vehető igénybe.
(6) A pályázat benyújtása előtt megkezdett beruházásra támogatás nem nyújtható. A beruházás megkezdése
időpontjának – ha a pályázati kiírás eltérően nem rendelkezik – építési beruházás esetén az építési naplóba történt első
bejegyzés időpontját, egyéb beruházás esetében az első pénzügyi teljesítés időpontját kell tekinteni.
29. § (1) Támogatásra jogosult az e rendeletben meghatározott olyan pályázó, aki megfelel a pályázati kiírásban szereplő
műszaki, pénzügyi, valamint az egyéb tartalmi és formai követelményeknek.
(2) A pályázatok a rendelkezésre álló forráskeret erejéig benyújtásuk sorrendjében részesülnek támogatásban.
(3) A pályázati kiírást a pályázatkezeléssel megbízott szervezet honlapján is közzé kell tenni.
(4) Ha a pályázó társasház vagy lakásszövetkezet, egy pályázati kiírás esetén egy lakóépületre egy pályázat nyújtható be.
30. § (1) A támogatás nyújtásáról a miniszter dönt.
(2) A szerződéskötéshez szükséges valamennyi feltétel teljesülése esetén a kedvezményezettel a támogatási szerződést
a miniszter, vagy a miniszter nevében a 33. § szerinti kezelő szerv köti meg.
(3) A kedvezményezettnek a támogatási szerződés aláírására legfeljebb a döntés kézhezvételétől számított 120 nap áll
a rendelkezésére. Ha a pályázó a szerződéskötésre az Ávr. 71. § (1) és (2) bekezdése alapján rendelkezésre álló határidőt
elmulasztja, a támogatási szerződés megkötéséhez kapcsolódóan méltányosság semmilyen jogcímen nem
gyakorolható.
31. § A támogatás folyósítása a támogatási szerződésben meghatározott forrásösszetétel szerinti pénzügyi és időbeli
ütemezésben, a készültségi fokkal arányosan és utólagosan, a pályázó által benyújtott számlák és teljesítést igazoló
dokumentumok, valamint ezek ellenőrzése alapján történik. A teljesítést igazoló dokumentumban a pályázó
nyilatkozik arról, hogy a támogatás feltételéül vállalt kötelezettségek a támogatási szerződésnek megfelelően
teljesültek, a forrásokat rendeltetésszerűen és maradéktalanul a támogatási szerződésben meghatározott feladatra
használták fel.
32. § (1) A támogatási szerződés módosítására irányuló kérelmet a 33. § szerinti kezelő szervhez kell benyújtani.
(2) A támogatási szerződés módosítása nem irányulhat a támogatás mértékéhez képest felmerülő többletköltségek
támogatásból való finanszírozására.
(3) A kezelő szerv a szerződésmódosításra irányuló kérelmet megvizsgálja. Ha a módosítás kezdeményezésére
a kedvezményezettnek fel nem róható körülmény bekövetkezése, vis maior, illetve adatváltozás miatt kerül sor, vagy
ha olyan új tény merül fel, amely a pályázat elbírálásakor nem volt ismert és a támogatást alapjaiban érinti,
a támogatási szerződés módosításáról a kezelő szerv, egyéb esetben a kezelő szerv javaslatára a miniszter 10 napon
belül dönt.
(4) A támogatási szerződés eltérő rendelkezése hiányában a támogatási szerződésben meghatározott befejezési határidő
annak letelte előtt egyszeri alkalommal legfeljebb 120 nappal meghosszabbítható a kedvezményezett kérelmére.
A kérelem benyújtásának határideje a beruházás befejezési határidejének utolsó napját megelőző 30. nap.
(5) A támogatási szerződés módosításával kapcsolatos további szabályokat a támogatási szerződésben kell
meghatározni.
33. § Az előirányzat kezelő szerve az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (a továbbiakban: ÉMI NKft.).
Az előirányzat pénzügyi lebonyolítására nyitott elkülönített számla felett az ÉMI Nkft. rendelkezik, ellátja az előirányzat
tekintetében a kötelezettségvállalások teljesítésigazolását, az érvényesítést, az utalványozást, végzi a számviteli és
ellenőrzési feladatokat és közreműködik a költségvetési beszámolók, mérlegjelentések elkészítésében.
34. § (1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti vállalkozás tulajdonában lévő
lakóingatlanon végrehajtott beruházáshoz a 28. § (2) bekezdés a)–h) pontja és a 28. § (2) bekezdés i) pontja szerinti
célra nyújtott támogatás a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet szerinti csekély összegű
(de minimis) támogatásnak minősül.
(2) Az európai uniós zöldgazdaság-fejlesztési és energetikai mintaprojekt megvalósítása esetén a 28. § (5)–(6) bekezdését
és a 29–32. §-t nem kell alkalmazni.
14. ESZA Nonprofit Kft. támogatása 35. § (1) Az előirányzat célja vissza nem térítendő támogatás nyújtása az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt
Felelősségű Társaságnak (a továbbiakban: ESZA Nonprofit Kft.) a közhasznú feladatai ellátására, így különösen a hazai
költségvetési forrásokból, illetve az Európai Unió által társfinanszírozott munkaerőpiaci integrációs, ifjúsági, képzési,
szociális, kábítószerügyi, gyermek és ifjúsági célú, gyermekjóléti, hátrányos helyzetű csoportok lakhatási és szociális
integrációját elősegítő programok, támogatási konstrukciók tárgyévi feladatellátásával összefüggő teendők (pályázati
értékelés, szerződéskötés, támogatás lehívás biztosítása, beszámoltatás, ellenőrzés, lezárás, tájékoztatás, honlap és
adatbázis frissítés) finanszírozása, ide nem értve a közreműködő szervezeti tevékenység kapcsán a szolgáltatási szint
szerződések (a továbbiakban: SLA) keretében elszámolt feladatok díját. Az előirányzat felhasználható továbbá a Phare
programokhoz kapcsolódó utánkövetési feladatok ellátásának támogatására.
(2) A miniszter a támogatás felhasználásáról az ESZA Nonprofit Kft.-vel támogatási szerződésben állapodik meg.
A támogatás rendelkezésre bocsátására a kedvezményezett részére történő kifizetéssel kerül sor. A kedvezményezett
részére nyújtott támogatás előfinanszírozás keretében utólagos elszámolással folyósítható.
15. Energia Központ Nonprofit Kft. támogatása 36. § (1) Az előirányzat célja vissza nem térítendő támogatás nyújtása az Energia Központ Energiahatékonysági,
Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (a továbbiakban:
Energia Központ Nonprofit Kft.) a (2) bekezdésben meghatározott feladatai ellátására.
(2) A támogatási szerződés alapján a támogatás az alábbi tevékenységeket finanszírozhatja:
a) a korábbi években meghirdetett Energiafelhasználási hatékonyság javítása célelőirányzatból finanszírozott
Nemzeti Energiatakarékossági Program működtetése, ennek keretében az Energia Központ Nonprofit Kft. ellátja
a célelőirányzattal kapcsolatos ügyfélszolgálati, panasz ügyintézési, pályázatkezelési, pénzügyi, számviteli
valamint ellenőrzési teendőket;
b) a Kohéziós Alap és a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) támogatási konstrukciók
közreműködő szervezeti és KIOP Irányító Hatóság tevékenysége (delegált feladatok) kapcsán felmerült
költségeket, melyek a támogatási, illetve az SLA keretében nem kerülhetnek elszámolásra;
c) nemzetközi projektekben való részvételt, projektek előkészítését, menedzselését, stratégiai partnerségek
ellátását;
d) nemzetközi, uniós pályázati rendszerek hazai kapcsolattartói feladatainak ellátását;
e) nonprofit alapú tájékoztatási tevékenységet;
f) az Energia Központ Nonprofit Kft. honlapjának és adatbázisának folyamatos frissítését.
(3) A miniszter a támogatás felhasználásáról az Energia Központ Nonprofit Kft.-vel támogatási szerződésben állapodik
meg. A támogatás rendelkezésre bocsátására a kedvezményezett részére történő kifizetéssel kerül sor.
A kedvezményezett részére nyújtott támogatás előfinanszírozás keretében utólagos elszámolással folyósítható.
16. ÉMI Nonprofit Kft. támogatása 37. § (1) Az előirányzat forrást biztosít az ÉMI Nkft.-nek az Épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzattal
kapcsolatos, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kezelő szervi feladatai ellátásához, valamint a „Lakóépületek és
környezetük felújításának támogatása” előirányzatból indított pályázatokkal összefüggő egyes fenntartási,
működtetési feladatok ellátására.
(2) Az előirányzat finanszírozza az „Épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzat” terhére kiírt pályázati
rendszerek tekintetében az ÉMI NKft. 33. § szerinti pályázatkezelési és egyéb támogatásokkal összefüggő feladatait.
Ennek keretében az előirányzat fedezetet biztosít az e rendeletnek és a pályázati kiírásnak megfelelő támogatási
döntések előkészítésével, a támogatási döntések előkészítésének dokumentációjával, a pályázatok nyilvántartásának
egyes személyi és tárgyi feltételeivel, a támogatási szerződések és az azokhoz kapcsolódó biztosítéki szerződések
megkötésével, azok módosításával, megszüntetésével, jogi és földhivatali ügyintézésével, a pályázatok ellenőrzésével,
a monitoringgal, a támogatási szerződések ellenőrzésével – ideértve a folyamatba épített előzetes és közbenső,
valamint utólagos és helyszíni ellenőrzést – és a támogatási program lezárásával kapcsolatos teendők ellátásához.
(3) Az előirányzat biztosítja az ÉMI NKft. pályázói (ügyfél) tájékoztatással, valamint az „Épületenergetikai és
energiahatékonysági célelőirányzattal” kapcsolatos 33. §-ban meghatározott pénzügyi számviteli és ellenőrzési
feladatok forrását.
(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek mellett az előirányzat forrást biztosít az Épületenergetikai és
energiahatékonysági célelőirányzatból indított pályázati rendszer megismertetésének, közzétételének, a pályázati
rendszert érintő döntéseket megalapozó és azok eredményeit értékelő kutatások, tanulmányok költségeire is.
(5) Az energiamenedzsment eszközök közigazgatásba történő bevezetése érdekében az előirányzat forrást biztosít
az energiatakarékosságra ösztönző rendszerek kialakításának, épületek energiatakarékos üzemeltetését szolgáló
gyakorlati eljárásrendek kidolgozásának, oktatásának, az azokkal összefüggő nemzetközi példák felmérésének,
valamint mintaprojektek eredményei vizsgálatának költségeire is.
(6) Az előirányzat felhasználásának, ideértve a pályázatok lebonyolításának részletes szabályait a miniszter és az ÉMI Nkft.
között létrejött támogatási szerződés tartalmazza. A támogatás rendelkezésre bocsátására a kedvezményezett részére
történő kifizetéssel kerül sor. A kedvezményezett részére nyújtott támogatásból előleg folyósítható.
17. Puskás Tivadar Közalapítvány támogatása 38. § (1) Az előirányzat fedezetet biztosít
a) a Puskás Tivadar Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) Alapító Okiratában meghatározott, közhasznú
tevékenységével összefüggő feladatainak támogatására,
b) a Közalapítvány által a Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ (a továbbiakban: NHBK), mint nemzeti CERT
üzemeltetésére,
c) a Közalapítvány ca) elektronikus kormányzással és a közigazgatási informatikával kapcsolatos kormányzati feladatok
ellátásában történő közreműködésére, és
cb) közigazgatási informatikai biztonsági politika, az ellenőrzési rendszer és a megvalósításához szükséges
alapfeltételek, valamint szabályozás kidolgozásában történő részvételére,
d) a központi költségvetési szervek informatikai rendszerei szolgáltatásainak és biztonságos üzemeltetésének
Közalapítvány általi fejlesztésére, és az ehhez kapcsolódó információs társadalmi szolgáltatások technikai
támogatására,
e) az NHBK működtetése körében a Közalapítvány
ea) technikai védelmi, megelőző és felvilágosító tevékenységére,
eb) részvételére és Magyarország képviseletére a nemzetközi hálózatbiztonsági és kritikus információs
infrastruktúrák védelmére szakosodott együttműködési fórumokon és szervezetekben, és
ec) részvételére az informatikai és a hálózatbiztonságra, valamint a kritikus információs infrastruktúrák
védelmére vonatkozó stratégiák és szabályozások előkészítésében,
f) a Központi Rendszer hálózatbiztonsági feladatainak ellátására.
(2) Az előirányzat felhasználása a Közalapítvánnyal, mint kedvezményezettel az (1) bekezdésben meghatározott
feladatok ellátására kötött támogatási szerződés alapján, vissza nem térítendő támogatás formájában
a kedvezményezett részére történő kifizetéssel történik. A támogatásból előleg folyósítható.
18. Kormányzati szakpolitikai feladatok 39. § (1) Az előirányzat forrást biztosít a kormányzati döntés-előkészítést megalapozó tanulmánykészítési, valamint
kommunikációs stratégiai tanácsadási feladatok elvégzése tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeképpen,
a vonatkozó szerződések, továbbá médiafigyelési, médiaelemzési, média-hatásvizsgálati szolgáltatás nyújtása
tárgyában megkötött szerződés teljesítéséhez. Az előirányzat fedezetet nyújt továbbá a kormányzati
döntés-előkészítés és kommunikációs stratégiai feladat ellátásába bevont minisztériumokkal és azok irányítása vagy
felügyelete alá tartozó költségvetési szervekkel e feladattal összefüggésben ellátandó feladatai finanszírozásához.
(2) A miniszter az előirányzat terhére megvalósuló feladatok körében a szakmai tartalom vonatkozásában feladatot, vagy
annak módosítására utasítást kizárólag a Miniszterelnökség előzetes szakmai javaslata és egyetértése esetén adhat,
továbbá – a kormányzati döntés-előkészítést megalapozó tanulmánykészítési, valamint kommunikációs stratégiai
tanácsadási feladatok elvégzése tárgyában megkötött szerződések vonatkozásában – a teljesítés igazolása csak
a Miniszterelnökség előzetes szakmai jóváhagyását követően történhet meg.
(3) A miniszter a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral az előirányzat felhasználása érdekében a következő
tárgykörökre kiterjedő megállapodást köt:
a) az előirányzat terhére megvalósuló szolgáltatások címzetti köre,
b) a feladat tartalmának meghatározása, módosítása és kiegészítése körében az utasítási jog gyakorlása,
c) célszerűtlen, szakszerűtlen teljesítés esetén a visszautasítási jog gyakorlása,
d) a teljesítés igazolás kibocsátásával összefüggő határidők, felelősségi körök, hatáskörök meghatározása.
19. Záró rendelkezések 40. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 41. § (2) bekezdése a Kormány egyedi döntéseivel megítélhető regionális beruházási támogatás szabályairól és
a Beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet hatálybalépésével
egyidejűleg lép hatályba.
41. § (1) Hatályát veszti az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló 9/2011. (IV. 7.) NFM rendelet
1–16. alcíme, 16/B. alcíme, 16/C. alcíme és 32. § (3) és (4) bekezdése.
(2) Hatályát veszti
a) az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló 9/2011. (IV. 7.) NFM rendelet, és
b) a Kormány egyedi döntésével megítélhető támogatások nyújtásának szabályairól szóló 8/2007. (I. 24.)
GKM rendelet. 42. § E rendelet
a) 18. § (1) bekezdése és 28. § (2) bekezdés a)–i) pontjai a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra
való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006.12.28., 5–10. o.),
b) 17. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű
szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában
nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat
(HL L 7., 2012.1.11., 3–10. o.),
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. Németh Lászlóné s. k.,
nemzeti fejlesztési miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.