37/2012. (VIII. 2.) BM rendelete a belügyminiszter által alapított és adományozott elismerésekről.

37/2012. (VIII. 2.) BM rendelete a belügyminiszter által alapított és adományozott elismerésekről. Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (6) bekezdésében, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d)–f), h), n), p)–u), w) és x) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET MINISZTERI DÍJAK 1. Év Rendőre Miniszteri Díj 1. § (1) Az Év Rendőre Miniszteri Díj a rendőrség hivatásos állományú tagjának adományozható a huzamosabb idő óta végzett példamutató szolgálatellátás mellett az adományozás évét megelőző évben nyújtott kiemelkedő teljesítmény, a rendészeti tevékenység népszerűsítése és a társadalmi kapcsolatok építése terén végzett tevékenység elismerésére, évente 7 fő részére. (2) A díjazottak összetétele fejezze ki a különböző szolgálati ágak és szakmacsoportok képviseletét. (3) A miniszteri díj átadására a Rendőrség Napja (április 24.) alkalmából kerül sor. 2. Év Tűzoltója Miniszteri Díj 2. § (1) Az Év Tűzoltója Miniszteri Díj a hivatásos katasztrófavédelmi szervek hivatásos állományú tagjának a huzamosabb idő óta végzett példamutató szolgálatellátás mellett az adományozás évét megelőző évben nyújtott kiemelkedő teljesítmény elismerésére, a katasztrófavédelem népszerűsítése és a társadalmi kapcsolatok építése terén végzett tevékenység elismerésére, évente 3 fő részére adományozható. (2) A miniszteri díj átadására a Tűzoltóság Napja (május 4.) alkalmából kerül sor. 3. Tauffer Emil-díj 3. § (1) A Tauffer Emil-díj a büntetés-végrehajtás személyi állományának tagjai részére a kiemelkedő munka, illetőleg a büntetés-végrehajtás működési köréhez tartozó tevékenység magas szintű művelése során elért szakmai vagy tudományos eredmény elismerésére, évente 2 fő részére adományozható. (2) A miniszteri díj átadására a Büntetés-végrehajtási Szervezet Napja (szeptember 8.), vagy a nyugállományba vonulás alkalmából kerül sor. 4. Nemzet Biztonságáért Miniszteri Díj 4. § (1) A Nemzet Biztonságáért Miniszteri Díj az Alkotmányvédelmi Hivatalnál és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyek szolgálati tevékenysége során tanúsított kiemelkedő helytállása és szakmai életútja elismerésére, évente 2 fő részére adományozható. (2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál nem hivatásos jogviszonyban álló személyek, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központhoz (a továbbiakban: SZBKK) vezényelt hivatásos állományú személyek, az SZBKK-nál kormánytisztviselői jogviszonyban álló személyek, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét segítő személyek részére is adományozható a Nemzet Biztonságáért Díj, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelnek, vagy tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok eredményes munkájához. (3) A miniszteri díj átadására a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok Napja (március 1.) alkalmából kerül sor. 5. Szolgálunk és Védünk Miniszteri Díj 5. § A rendkívüli körülmények közötti, példamutató szolgálatteljesítés közben súlyos sérülést szenvedett, vagy életét vesztett hivatásos szolgálati viszonyban álló személyek helytállásának elismerésére Szolgálunk és Védünk Miniszteri Díj adományozható. 6. Építészeti miniszteri díjak 6. § A kiemelkedő építészeti alkotó tevékenység, továbbá az épített környezet alakításában, védelmében és fejlesztésében, a települési és építészeti értékek feltárásában, megőrzésében kifejtett eredményes és kiemelkedő munka, az építésügyi igazgatásban, valamint a településrendezés és a területrendezés szakterületén végzett tevékenység kimagasló színvonalának elismeréseként a következő szakmai díjak adományozhatók: a) az Ybl Miklós-díj legalább tizenöt év kimagasló egyéni építészeti alkotó tevékenység elismeréséül, életműdíjként évente 5 db, jellemzően tervezőtárssal közös munkásság esetében közös díjként is, március 15-e alkalmából; b) a Pro Architectura-díj a kiemelkedő építészeti alkotás (épület, épületegyüttes) létrehozásában kifejtett építészeti-tervezői tevékenységért, évente 5 db, több építész esetén megosztva is – az Építészet Világnapja alkalmából – október első hétfőjén; c) a Kós Károly-díj a helyi építészeti örökség védelme és az építészeti hagyományok őrzése területén kimagasló eredményt elért személyek, közösségek elismeréséül, évente 2 db, Kós Károly születésnapja alkalmából – december 16-án; d) a Lechner Lajos-díj az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági feladatkörben legalább tizenöt éve dolgozó köztisztviselő vagy kormánytisztviselő részére kimagasló szakmai tevékenységének elismeréséül, életműdíjként évente 5 db, az Építészet Világnapja alkalmából – október első hétfőjén; e) a Palóczi Antal-díj a településrendezés, illetve a területrendezés területén legalább tíz éven át végzett kimagasló tervezői, oktatói, kutatói, továbbá főépítészi feladatokkal összefüggő és szakterületi igazgatási tevékenység elismeréséül természetes személynek, tervezőcsoportnak vagy szervezetnek összesen évente 3 db, az Építészet Világnapja alkalmából – október első hétfőjén. 7. Magyarországi Falumegújítási Díj 7. § (1) A Magyarországi Falumegújítási Díj adományozható a kétévente kiírásra kerülő pályázatra benyújtott legkiválóbb minőségű, példamutató falumegújítási kezdeményezések, tevékenységek elismerésére. (2) Páratlan naptári években, a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK rendeletben meghatározott NUTS 2 szerinti régiónként legfeljebb 2 önkormányzat, illetve önkormányzati pályázat hiányában a települést képviselő civil szervezet részesülhet elismerésben. (3) A Magyarországi Falumegújítási Díjak elnevezése: a) A Magyarországi Falumegújítási Díj I. helyezése a falufejlesztés legkiemelkedőbb minőségű megvalósításáért, b) Magyarországi Falumegújítási Díj a fenntartható falufejlesztés kiváló színvonalú megvalósításáért, c) Magyarországi Falumegújítási Díj a falumegújítás több területén elért kimagasló teljesítményért. (4) Dicsérő oklevél elismerésben részesülhetnek a saját régiójukból tovább nem jutott, de megfelelő pályaművet benyújtó önkormányzatok. Az oklevél szövege: „a falumegújításban tett különleges teljesítményért”. 8. Helyi Önkormányzatokért Miniszteri Díj 8. § (1) A Helyi Önkormányzatokért Miniszteri Díj adományozható a helyi önkormányzatok érdekében huzamos időn keresztül végzett kimagasló közigazgatási munka és egyéb önkormányzati feladatok terén kifejtett eredményes tevékenység elismerésére. (2) A díj azoknak a természetes személyeknek, önkormányzati érdekképviseleti szervezeteknek, szakmai szervezeteknek, civil szervezeteknek adományozható, akik a) a helyi önkormányzati rendszer továbbfejlesztése, b) a település, a megye önkormányzatának fejlődése, c) az önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások minőségének javítása érdekében, d) az önkormányzatok társulási kapcsolatai fejlesztésének, e) az ügyfélbarát közigazgatás, f) a helyi önkormányzatok eredményes működésének elősegítése területén kiemelkedő munkát végeztek. (3) Helyi Önkormányzatokért Díjban legfeljebb 1 természetes személy és 1 szervezet részesíthető évente. (4) A díj átadására a Helyi Önkormányzatok Napja (szeptember 30.) alkalmával kerül sor. 9. Az Év Vízügyi Dolgozója Miniszteri Díj 9. § (1) A vízügyi igazgatási szervek állományában dolgozó, munkájukat huzamos időn keresztül kiválóan végző, a közösség elé példaképül állítható kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban állók elismerésére „Az Év Vízügyi Dolgozója” miniszteri díjat alapítok, amely évente 2 fő részére adományozható. (2) A miniszteri díj átadására a Víz Világnapja alkalmából (március 22.) kerül sor. 10. A miniszteri díjakkal járó egyéb juttatások 10. § (1) Az 1–3. §-ban, 5–6. §-ban, valamint 8–9. §-ban meghatározott díjakkal plakett, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. (2) A 4. §-ban meghatározott díjjal kisplasztika, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. (3) Az 1–5. és 9. §-ban meghatározott díjakkal járó jutalom a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mindenkori illetményalap tízszeresének megfelelő összeg. (4) A a) 6. § a) pontjában meghatározott díjakkal járó pénzjutalom összege természetes személy elismerése esetén díjazottakként a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mindenkori illetményalap tízszerese, közösségnek illetve tervezőcsoportnak való adományozása esetében tizenötszöröse, b) 6. § b)–e) pontjában meghatározott díjakkal járó pénzjutalom összege természetes személy elismerése esetén díjazottakként a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mindenkori illetményalap ötszöröse, közösségnek, illetve tervezőcsoportnak való adományozása esetében tizenötszöröse, c) 6. § a) pontjában meghatározott díjjal járó pénzjutalmat a minisztérium igazgatása biztosítja a költségvetéséből, d) 6. § b)–e) pontjában meghatározott díjakkal járó pénzjutalom forrását a minisztérium igazgatás költségvetéséből az építésügyi feladatokra elkülönített keret biztosítja. 11. § (1) A 7. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott díj nem megosztható, nyertese nyer jogot a következő páros naptári évi Európai Falumegújítási Díj pályázaton Magyarország képviseletére. (2) A 7. § (3) bekezdés szerinti elismerésekkel az adományozást igazoló oklevél, illetve a 4. mellékletben meghatározott emléktárgy jár. (3) A 7. § (3) bekezdés szerinti elismerésben nem részesülő, de a pályázatra pályaművet beadó önkormányzatok, illetve civil szervezetek „A falufejlesztés egyes területein elért különleges teljesítményért” elismerő oklevelet kapnak. (4) A 8. §-ban meghatározott díjjal járó pénzjutalom összege természetes személy elismerése esetén a mindenkori illetményalap tízszerese, szervezetnek való adományozás esetén tizenötszöröse. 12. § A(z) a) 1–2. §-ban és a 4–5. §-ban meghatározott díjak leírását az 1. melléklet tartalmazza, b) 3. §-ban meghatározott díj leírását a 2. melléklet tartalmazza, c) 6. §-ban meghatározott díjak leírását a 3. melléklet tartalmazza, d) 7. §-ban meghatározott díjak leírását a 4. melléklet tartalmazza, e) 8. §-ban meghatározott díj leírását az 5. melléklet tartalmazza, f) 9. §-ban meghatározott díj leírását a 6. melléklet tartalmazza. II. FEJEZET ÉRDEMJELEK 11. Szemere Bertalan Érdemjel 13. § (1) Szemere Bertalan Érdemjel adományozható a belügyminiszternek az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározott feladatai megvalósításában huzamos időn keresztül kimagasló tevékenységet végző kormánytisztviselő, köztisztviselő és közalkalmazott elismerésére évente összesen 5 fő részére. (2) Az (1) bekezdés szerinti elismerés leírásának és viselési rendjének meghatározását a 7. melléklet tartalmazza. 12. Köz Szolgálatáért Érdemjel 14. § (1) A belügyminiszter irányítása alatt álló szerveknél foglalkoztatási jogviszonyban álló személyek részére a Köz Szolgálatáért Érdemjel arany, ezüst és bronz fokozatban adományozható a rendvédelem és a közigazgatás érdekében huzamos időn keresztül végzett kiemelkedő munka elismerésére. (2) Több fokozatot adományozni ugyanazon személynek csak a fokozatok emelkedő sorrendjének betartásával lehet. (3) A Köz Szolgálatáért Érdemjel a) arany fokozatában legfeljebb 50, b) ezüst fokozatában legfeljebb 100, c) bronz fokozatában legfeljebb 150 fő részesíthető évente. (4) Az (1) bekezdés szerinti elismerés leírásának és viselési rendjének meghatározását a 8. melléklet tartalmazza. 13. Szent György Érdemjel 15. § (1) A Szent György Érdemjel a rendőrség állományában munkájukat huzamos időn keresztül kiválóan végző, a közösség elé példaképül állítható hivatásos szolgálati, kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban állók elismerésére évente összesen 30 fő részére adományozható. (2) Az (1) bekezdés szerinti elismerés leírásának és viselési rendjének meghatározását a 9. melléklet tartalmazza. 14. Szent Flórián Érdemjel 16. § (1) A Szent Flórián Érdemjel a hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományában dolgozó, munkájukat huzamos időn keresztül kiválóan végző, a közösség elé példaképül állítható hivatásos szolgálati, kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban állók elismerésére adományozható, évente összesen 10 fő részére. (2) Az (1) bekezdés szerinti elismerés leírásának és viselési rendjének meghatározását a 10. melléklet tartalmazza. 15. Szent Adorján Érdemjel 17. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezet állományában dolgozó, munkájukat huzamos időn keresztül kiválóan végző, a közösség elé példaképül állítható hivatásos szolgálati, kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban állók elismerésére „Szent Adorján Érdemjel” kitüntető címet alapítok, amely évente összesen 10 fő részére adományozható. (2) Az (1) bekezdés szerinti elismerés leírásának és viselési rendjének meghatározását a 11. melléklet tartalmazza. 16. Nemzetbiztonság Szolgálatáért Érdemjel 18. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományában dolgozó, munkájukat huzamos időn keresztül kiválóan végző, a közösség elé példaképül állítható hivatásos szolgálati, kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban állók elismerésére „Nemzetbiztonság Szolgálatáért Érdemjel” kitüntető címet alapítok, mely évente összesen 10 fő részére adományozható. (2) Az (1) bekezdés szerinti elismerés leírásának és viselési rendjének meghatározását a 12. melléklet tartalmazza. 17. Bátorságért Érdemjel 19. § (1) A Bátorságért Érdemjel adományozható a belügyminiszter irányítása alatt álló szerveknél foglalkoztatási jogviszonyban álló személyek részére, a kiemelkedő helytállás, különösen bátor, élete testi épsége közvetlen veszélyeztetésével járó magatartás elismerésére. (2) A Bátorságért Érdemjel – különösen méltányolandó hősies, bátor helytállásért – kivételesen az (1) bekezdésben felsorolt szervekkel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személyek részére is adományozható. (3) Az (1) bekezdés szerinti elismerés leírásának és viselési rendjének meghatározását a 13. melléklet tartalmazza. 18. Rendkívüli Helytállásért Érdemjel 20. § (1) A Rendkívüli Helytállásért Érdemjel arany, ezüst és bronz fokozatban adományozható a természeti és ipari katasztrófák elhárítása, valamint a mentés során tanúsított kimagasló helytállás, illetve az azt elősegítő tevékenység elismerésére. (2) Több fokozatot adományozni ugyanazon személynek csak a fokozatok emelkedő sorrendjének betartásával lehet. (3) Ugyanazon fokozat egy személy részére csak egy alkalommal adományozható. (4) A Rendkívüli Helytállásért Érdemjel a) arany fokozatában legfeljebb 100, b) ezüst fokozatában legfeljebb 150, c) bronz fokozatában legfeljebb 200 fő részesíthető évente. (5) Az (1) bekezdés szerinti elismerés leírásának és viselési rendjének meghatározását a 14. melléklet tartalmazza. III. FEJEZET ÉRMEK, EMLÉKÉRMEK, EMLÉKPLAKETTEK 19. Árvíz és Belvíz Elleni Védekezésért Emlékérem 21. § (1) Az országot sújtó árvíz, belvíz elleni védekezésben kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek tevékenységének elismerésére „Árvíz és Belvíz Elleni Védekezésért Emlékérmet” alapítok. (2) Az Árvíz és Belvíz Elleni Védekezésért Emlékérem a) arany fokozata legfeljebb 1, b) ezüst fokozata legfeljebb 5, c) bronz fokozata legfeljebb 20 fő részére adományozható egy-egy védekezési időszakban kiemelkedő tevékenység tanúsításáért. (3) Ugyanazon fokozat egy személy részére csak egy alkalommal adományozható. (4) Az elismerés leírását a 15. melléklet tartalmazza. 20. Büntetés-végrehajtási Szolgálatért Emlékplakett 22. § (1) A Büntetés-végrehajtási Szolgálatért Emlékplakett – arany, ezüst, bronz – fokozatban a büntetés-végrehajtási feladatok végrehajtása során kiemelkedő teljesítményt nyújtók, valamint a büntetés-végrehajtással huzamosabb időn át eredményesen együttműködők munkájának elismerésére évente összesen 100 fő részére adományozható az állami, illetve a nemzeti ünnepeken, a Büntetés-végrehajtási Szervezet Napja, valamint kiemelkedő esemény alkalmával. (2) A Büntetés-végrehajtási Szolgálatért Emlékplakett a) arany fokozata legalább 20 év, b) ezüst fokozata legalább 15 év, c) bronz fokozata legalább 10 év büntetés-végrehajtási szolgálat után adományozható. (3) A plakett arany fokozatát a belügyminiszter, ezüst és bronz fokozatát az országos parancsnok adományozza. (4) Több fokozatot adományozni ugyanazon személynek csak a fokozatok emelkedő sorrendjének betartásával lehet. (5) Az (1) bekezdés szerinti elismerés leírását a 16. melléklet tartalmazza. 21. Nemzet Biztonságáért Érem 23. § (1) A Nemzet Biztonságáért Érem – arany, ezüst és bronz fokozatban – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a nemzet biztonságáért kifejtett, illetve az együttműködési tevékenység során kifejtett kiemelkedő teljesítményért adományozható elismerés. (2) A Nemzet Biztonságáért Érem a) arany fokozatában legfeljebb 5, b) ezüst fokozatában legfeljebb 10, c) bronz fokozatában legfeljebb 15 fő részesíthető évente. (3) Ugyanazon személy egy éven belül az (1) bekezdés szerinti elismerés egy fokozatát kaphatja meg. (4) Több fokozatot adományozni ugyanazon személynek csak a fokozatok emelkedő sorrendjének betartásával lehet. (5) Az (1) bekezdés szerinti elismerés átadására a) az állami és nemzeti ünnepek (március 15., augusztus 20. és október 23.) alkalmából, b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok napja (március 1.) alkalmából, c) rendkívüli, kiemelkedő szolgálatteljesítésért kerülhet sor. (6) Az (1) bekezdés szerinti elismerés leírását a 17. melléklet tartalmazza. 22. Védelmi Igazgatásért Emlékérem 24. § (1) A Védelmi Igazgatásért Emlékérem – arany, ezüst és bronz fokozatban – adományozható a védelmi felkészítés terén tartósan kimagasló, eredményes munkát végző személyek elismerésére. (2) A Védelmi Igazgatásért Emlékérem a) arany fokozatában legfeljebb 10, b) ezüst fokozatában legfeljebb 20, c) bronz fokozatában legfeljebb 30 fő részesíthető évente. (3) Ugyanazon személy egy éven belül az (1) bekezdés szerinti elismerés egy fokozatát kaphatja meg. (4) Több fokozatot adományozni ugyanazon személynek csak a fokozatok emelkedő sorrendjének betartásával lehet. (5) Az (1) bekezdés szerinti elismerés leírását a 18. melléklet tartalmazza. 23. Békefenntartásért Emlékérem 25. § (1) A nemzetközi szervezetek felkérésén alapuló békefenntartó tevékenység elismerésére „Békefenntartásért Emlékérmet” alapítok. (2) A Békefenntartásért Emlékéremre jogosult a személyi állomány tagja, ha a békefenntartó tevékenységét legalább hat hónapot kitöltve teljesítette. Ha a személyi állomány tagjának hazarendelésére legalább három hónap letöltését követően, szolgálati vagy a személyi állomány tagjának fel nem róható okból kerül sor, az emlékérem adományozására javaslat tehető. (3) Több békefenntartó tevékenységben való részvétel esetén a Békefenntartásért Emlékérem ismételten adományozható. (4) A Békefenntartásért Emlékérem leírását a 19. melléklet tartalmazza. 24. Kvassay Jenő Emlékérem 26. § (1) A vízügyi szakterületen huzamosabb időszakon keresztül végzett magas színvonalú, kiemelkedően eredményes munka elismerésére „Kvassay Jenő Emlékérmet” alapítok. (2) Az Emlékérem évente legfeljebb 8 fő részére adományozható, átadására a) a Víz Világnapja alkalmából (március 22.), valamint b) az állami és nemzeti ünnepek alkalmából kerülhet sor. (3) Az Emlékérem leírását a 20. melléklet tartalmazza. IV. FEJEZET SZOLGÁLATI JEL 27. § (1) Szolgálati Jel adományozható kitüntető címként a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szerveknél huzamos időn át szolgálati jogviszonyban álló személyek elismerésére a fegyveres szerveknél eltöltött 10, 20, 30 és 40 év szolgálati idő után. (2) A szolgálati idő számítása szempontjából kizárólagosan az ugyanazon fegyveres szervnél eltöltött szolgálati idő vehető figyelembe. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, ide értve az Információs Hivatalnál 1990. február 28-át követően eltöltött szolgálati időt egybe kell számolni. (3) A Rendőrségi Szolgálati Jel, a Katasztrófavédelmi Szolgálati Jel és a Büntetés-végrehajtási Szolgálati Jel leírását és viselésének rendjét a 21. melléklet tartalmazza. (4) A Nemzetbiztonsági Szolgálati Jel leírását és viselési rendjét a 22. melléklet tartalmazza. V. FEJEZET EGYÉB ELISMERÉSEK 25. Miniszteri emléktárgy 28. § (1) Miniszteri emléktárgy adományozásával a példamutató hivatásos szolgálat, a kiemelkedő életpálya, valamint a magas szintű közszolgálati és közösségi tevékenység ismerhető el. (2) Miniszteri emléktárgy adományozható továbbá a) az 50. vagy 60. életév betöltése alkalmából, illetve nyugállományba vonuláskor, b) nyugállományúak esetében a nyugállományba helyezést követő kerek évfordulós születésnap alkalmából. (3) Miniszteri emléktárgyként adományozható: a) aranygyűrű, b) díszkard, c) dísztőr, d) festmény, e) óra, f) aranylánc, g) egyéb tárgy vagy művészeti alkotás. (4) A miniszteri emléktárgyak leírásának meghatározását a 23. melléklet tartalmazza. 26. Miniszteri Elismerő Oklevél 29. § A Miniszteri Elismerő Oklevél adományozható a belügyminiszter irányítása alatt álló szerveknél foglalkoztatási jogviszonyban álló személyek részére a magas színvonalú munka és példamutató munkahelyi magatartás, közösségi tevékenység elismerésére. 27. Pénzjutalom 30. § Jogszabály kizáró rendelkezése hiányában a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek dolgozója a magas színvonalú munkája és példamutató munkahelyi magatartása, közösségi tevékenysége elismerésére, továbbá a szervektől nyugállományba vonult személy közösségi és a belügyi szerv érdekében kifejtett tevékenységének elismerésére pénzjutalomban részesíthető. 31. § (1) Pénzjutalomban kell részesíteni a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek személyi állományának tagját, ha a belügyi szerveknél bármely foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött legalább 10 szolgálati évvel vagy 500 repült órával rendelkezik, és minden további 5 foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött szolgálati év vagy 250 repült óra foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött szolgálati év után is. (2) A jutalom összege az első esedékességkor a kifizethető – a 40. § (1) bekezdésében meghatározott – legalacsonyabb jutalom összegével azonos, amely a további ötévenként az állami költségvetésről szóló törvényben meghatározott mindenkori illetményalap 15%-ának 100 forintra kerekített összegével emelkedik. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott jutalom adományozásánál a) a foglalkoztatási jogviszonyban történt megszakítás esetén valamennyi, a belügyi szerveknél korábban bármely foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt vagy repült órát, illetőleg a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 42. § (2) bekezdése, illetőleg 43. §-a szerint más szervnél töltött szolgálati időt össze kell számítani (a repült órák száma, valamint a szolgálati évek tartama közül a kedvezőbbet kell figyelembe venni); b) folyamatos szolgálati időként kell figyelembe venni az illetmény nélküli szabadság teljes időtartamát, amennyiben az évente a 30 napot nem haladta meg, vagy gyermek gondozása céljából került engedélyezésére, illetve a más okból engedélyezett illetmény nélküli szabadságból legfeljebb egy évet, ha az a foglalkoztatási jogviszonyba egyébként is beszámít; a hivatásos szolgálati viszony esetén a más szervnél teljesített szolgálat idejét is; c) a belügyi szervektől nyugállományba helyezett, ide értve a szolgálati járandóságban részesülők , illetőleg azok esetén is, akik 2011. december 31. napján a Hszt. vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet szerinti rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságban részesültek, és jelenleg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján ellátásban részesülnek, ismételt foglalkoztatásakor a korábban elismert időt is figyelembe kell venni. (4) A (3) bekezdés alkalmazásban a büntetés-végrehajtás állományába tartozó esetében szolgálati időként a büntetés-végrehajtási szervezet állományában, továbbá a belügyminiszter irányítása alatt álló szerveknél és azok jogelődeinél eltöltött jogviszonyt kell beszámítani. (5) A (3) bekezdés alkalmazásában a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományában, ide értve az Információs Hivatalt is, illetve jogelőd szerveinél, valamint az azokat irányító tárca nélküli miniszteri irányítást segítő szervezetben, továbbá a belügyminiszter irányítása alatt álló szerveknél és jogelőd szerveinél eltöltött szolgálati időt lehet figyelembe venni. (6) E § alkalmazásában a belügyi szerv jogelőd szervének kell tekinteni az igazságügyi és rendészeti miniszter, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, az önkormányzati miniszter, valamint a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter és a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter irányítása vagy felügyelete alatt álló szerveket. 28. Jutalomüdülés 32. § Jogszabály kizáró rendelkezése hiányában a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek dolgozója a magas színvonalú munkája és példamutató munkahelyi magatartás, közösségi tevékenység elismerésére, jutalomüdülésben részesíthető. 29. Csapatzászló 33. § (1) A csapatzászló a megadományozott szervezetnek, szervezeti egységnek a hazához és a nemzethez való, valamint a közbiztonság, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, illetve a nemzetbiztonság ügye iránti hűséget kifejező jelkép, amely megtestesíti az állomány elismerését az esküben vállalt kötelezettségek feltétlen teljesítésében, az önfeláldozó szolgálatában és helytállásában. A csapatzászló egyben szimbólum, amely kifejezi az elkötelezettséget és tiszteletet a magyar történelmi hagyományok iránt, a haza biztonsága iránti odaadást, elhivatottságot, a közösség erejét. (2) Csapatzászló adományozható: a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és annak szervezeti egységei, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a terrorizmust elhárító szerv, b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és annak szervezeti egységei, c) a büntetés-végrehajtási szervezet, d) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, e) a rendvédelmi felső- és középfokú oktatási intézmények f) önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek, g) az önkormányzati tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltó egyesületek részére. (3) Az adományozásra jogosult a (2) bekezdésben fel nem sorolt, a belügyminiszter irányítása alatt álló szerv részére egyedi elbírálás alapján adományozhat csapatzászlót. (4) A csapatzászlót a belügyminiszter adományozza az általa kibocsátott okirattal. (5) A (2) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott szervek részére a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének vezetője is adományozhat csapatzászlót. 34. § (1) A csapatzászló adományozása iránti kérelmet a (2) bekezdésben meghatározott szerv vezetője a tervezett csapatzászló-átadási ünnepséget 60 nappal megelőzően a belügyminiszter részére terjeszti fel. (2) A csapatzászló átadást lehetőleg állami, nemzeti ünnephez, testületi ünnephez vagy történelmi egyházi vallási ünnephez kapcsolódóan, nyilvános ünnepség keretében kell megrendezni. (3) A csapatzászlóra az adományozó, illetve képviselője, valamint a megadományozott szerv vezetője az adományozással egyidejűleg zászlószalagot köthet. (4) A (3) bekezdésben foglaltakon kívül – elismerésképpen – a Kormány tagja, a kormánymegbízott, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester, a rendvédelmi szervek vezetői és az általuk felkért zászlóanya jogosult a csapatzászlón zászlószalagot elhelyezni. (5) A (4) bekezdésben foglaltakon kívül természetes és jogi személy – a csapatzászlóval rendelkező szerv vezetőjének egyetértésével – adományozhat zászlószalagot, amely a 24. mellékletben meghatározott zászlószalagokkal nem lehet összetéveszthető, és amelynek elkészítéséről az adományozó gondoskodik. (6) A csapatzászlót a megadományozott belügyi szerv vezetője által meghatározott – a csapatzászlóhoz méltó – helyen kell őrizni. (7) A megadományozott szerv megszűnése esetén a csapatzászló az adományozó által kijelölt szervre száll. (8) Amennyiben nincs kijelölt szerv, a csapatzászlót a 33. § (2) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott szervek esetében a Rendőrmúzeum, a 33. § (2) bekezdés b), f) és g) pontjában meghatározott szervek esetében a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma, a 33. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott szervek esetében a Börtönmúzeum részére megőrzés végett át kell adni. (9) A (3) bekezdésben szereplő szervek esetén a szerv feladatának, jellegének megfelelően kiválasztott, a (8) bekezdésben szereplő múzeumnak kell a csapatzászlót megőrzésre átadni. (10) A csapatzászló és tartozékai részletes leírását a 24. melléklet tartalmazza. 30. Vándorserleg, Vándordíj 35. § (1) A belügyi szervek között évente meghirdetett tömegsport és szervezett szabadidős tevékenységre irányuló mozgalom fejlesztésében elért kiemelkedő eredmények elismerésére a legeredményesebb szervezet részére Vándorserleg elismerés adományozható. (2) A „Vándordíj” a belügyi szervek részére a belügyminiszter védnöksége alatt meghirdetett sportbajnokságokon legeredményesebben szereplő szerv részére évente adományozható. 31. Tárgyjutalom 36. § A belügyminiszter (államtitkár), illetve országos parancsnok védnöksége alatt meghirdetett vetélkedő, verseny díjazása céljából díjazott személy vagy közösség elismerésére emléktárgy és tárgyjutalom adható. VII. FEJEZET AZ EGYES ELISMERÉSEK ADOMÁNYOZÁSÁRA JOGOSULTAK KÖRE, AZ ELISMERÉSBEN RÉSZESÍTÉS FELTÉTELEI ÉS RENDJE 37. § (1) Kitüntetésre felterjeszteni, illetve elismerésben részesíteni azt lehet, aki munkaköréből, választott tisztségéből fakadó feladatait huzamosabb ideje, az átlagosnál magasabb színvonalon és eredményességgel látja el, vagy meghatározott feladat végrehajtása során kimagasló helytállást, önfeláldozó magatartást tanúsított, avagy életpályája alapján példaképül állítható a belügyi szervek személyi állománya elé és vele szemben nem áll fenn az 55. § (1) bekezdésében meghatározott elismerést kizáró ok. (2) A 6. § szerinti díj adományozására bárki tehet javaslatot. (3) A belügyi szervek személyi állományába tartozó személy nem belügyi szervtől, illetve más személytől kapott elismerést köteles a beosztásba helyezésére, kinevezésére jogosult vezetőjének, parancsnokának bejelenteni. Nemzetközi szervezettől, külföldi állami szervtől származó elismerés, illetve más miniszter által alapított kitüntető cím vagy díj elfogadását a belügyminiszter engedélyezi. (4) Külföldi kitüntetés elfogadására és viselésére külön jogszabály rendelkezései az irányadóak. (5) Azokban a munkakörökben foglalkoztatottak, akiknek a szakmai irányítása más minisztérium hatáskörébe tartozik (pedagógusok, orvosok stb.) érdemeik alapján más miniszter, illetve az önkormányzatok által alapított díjra, kitüntető címre, elismerésre is felterjeszthetők, az arra vonatkozó jogszabályok szerint. A más miniszter hatáskörébe tartozó miniszteri díjra, kitüntető címre felterjesztésről a belügyminiszter dönt. (6) E rendeletben felsorolt személyek, szervezetek és közösségek a belügyminiszter hatáskörébe tartozó elismerésére – kivéve a 6. és 7. §-okban rögzített díjak –, ha azt nem a belügyi szervek vezetői kezdeményezik, a felügyeletet ellátó miniszter, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (1)–(4), valamint (6) bekezdésében felsorolt szervek vezetői, a civil szervezet, illetve az önkormányzat arra feljogosított testülete vagy vezetője tehet javaslatot. (7) Magyarországi Falumegújítási Díjra pályázatot egy falu önkormányzata, vagy falvak szövetsége nyújthat be. Amennyiben az adott település önkormányzata nem kíván pályázni, a pályázatot civil szervezetek is benyújthatják. 38. § A hivatásos állomány tagjának az egy fizetési fokozattal történő soron kívüli előresorolása kezdeményezhető, ha az adott fizetési fokozatban eltöltendő várakozási idő felét letöltötte és legalább alkalmas minősítéssel rendelkezik. 39. § A belügyi szervek személyi állománya és az onnan nyugállományba helyezettek miniszteri dicsérettel együtt járó pénzjutalmának fedezetét – ha a belügyminiszter eltérően nem rendelkezik – a minisztérium központi igazgatásának költségvetéséből kell biztosítani, a mindenkori költségvetési helyzetre tekintettel. 40. § (1) A pénzjutalom nettó összege, illetve a tárgyjutalom értéke nem lehet kevesebb a költségvetési törvény által évente megállapított mindenkori illetményalap 1000 forintra kerekített összegénél és nem lehet több mint a) a területi szerv vagy azzal azonos jogállású szerv vezetője által adott jutalom esetén annak kétszerese, b) az országos parancsnok, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója által adott jutalom esetén a háromszorosa, c) az államtitkárok által adott jutalom esetén a négyszerese. (2) A nettó összeg alatt a személyi jövedelemadó és a munkavállalót terhelő járulékok levonása utáni összeget kell érteni. 41. § A vezető (parancsnok) a magasabb vezető (parancsnok) kinevezési hatáskörébe tartozó helyettesét jutalomban, illetve tárgyjutalomban vagy jutalomüdülésben nem részesítheti. Az erről szóló javaslatát a fedezet biztosítása mellett a döntésre jogosult vezetőhöz (parancsnokhoz) kell felterjeszteni. 42. § (1) Jutalomüdülésként a személyi állomány tagja részére hazai vagy külföldi üdültetési, turisztikai intézményben biztosított üdülés vagy utazási iroda által szervezett turistaút adományozható. A jutalomüdülés költségeinél a szállás, az ellátás és ezen felül legfeljebb az oda- és visszautazás költségei számolhatók el. (2) A jutalomüdülés nettó értéke nem lehet nagyobb, mint az azt adományozó vezető által adható pénzjutalom legnagyobb nettó összege. 43. § A miniszteri emléktárgyat az adományozásról szóló oklevéllel együtt kell átadni. 44. § (1) A belügyminiszter az irányítása alatt álló fegyveres szervek vezető beosztást betöltő, valamint I. besorolási osztályba tartozó hivatásos állományú tagjának a Hszt. 118. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén a szolgálati ágnak megfelelő (rendőrségi, büntetés-végrehajtási, tűzoltósági, polgári nemzetbiztonsági jelölés nélkül) tanácsosi, főtanácsosi címet adományozhat. (2) Kivételesen tanácsosi cím adományozható a hivatásos állomány II. besorolási osztály IV. besorolási kategóriájába tartozó tagjának, ha a fegyveres szervnél legalább 5 éve teljesít hivatásos szolgálatot, rendelkezik a beosztásához előírt képesítési követelménnyel és szolgálat ellátását magas szakmai ismeret és színvonal, illetve példás magatartás jellemzi. 45. § (1) A belügyi szervek személyi állományának tagja a foglalkoztatási jogviszonyát szabályozó jogszabályokban és a 44. § (1) bekezdésében meghatározott és a részére adományozott címet munkája során, szolgálati érintkezés közben vagy társadalmi kapcsolataiban jogosult használni. E jogosultság megilleti a 31. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott személyeket is. (2) A személyi állomány tagjának a foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt egyazon címet csak egyszer lehet adományozni. A más munkáltatótól (minisztertől) korábban kapott címek nem zárják ki az e rendelet alapján történő címadományozást. Címpótlékot azonban csak a foglalkoztatási jogviszonyát szabályozó jogszabályok és e rendelet alapján adományozott címek után lehet folyósítani. 46. § (1) A belügyi szervek között évente meghirdetésre kerülő „Vándorserleg” kapcsán a benevezés és értékelés feltételeit a Rendészeti Szervek Kiképző Központja javaslata alapján a Magyar Rendészeti Sportszövetség elnöksége (a továbbiakban: elnökség) állapítja meg. (2) A „Vándordíj” odaítéléséről az elnökség dönt. 47. § (1) A belügyi szervek által szervezett vetélkedő, pályázat nyertesei – amennyiben a verseny kiírásakor a belügyminiszter (államtitkár) védnökséget vállalt – a jutalomkeret terhére pénz- vagy tárgyjutalomban, a helyezettek oklevélben részesíthetők. Ez esetben a pénz-, emléktárgy, illetve tárgyjutalom nettó összege (értéke) a 40. § (1) bekezdésében meghatározottnál kevesebb is lehet. (2) A belügyminiszter vagy a parlamenti államtitkár fővédnökségével tartott rendezvényen átadott elismerésre, valamint a belügyminiszter vagy a parlamenti államtitkár védnökségével kiírt pályázat, vetélkedő vagy verseny helyezettjeinek adományozott (felajánlott) emléktárgyra, tárgyjutalomra vagy helyezési díjra a belügyminiszteri elismerésre vonatkozó szabályok az irányadók és eltérő rendelkezés hiányában a miniszteri jutalomkeretet terheli. 48. § A kitüntetéseket, a kitüntető címeket és díjakat, illetve az e rendeletben meghatározott elismeréseket lehetőség szerint az adományozónak vagy annak megbízásából az elismerésben részesülőnél magasabb beosztású vezetőnek az elismerés szintjéhez méltó körülmények között kell átadnia. 49. § (1) A Belügyminisztériumban központi ünnepséget, illetve rendezvényt kell tartani Magyarország nemzeti és állami ünnepei, valamint a kormánytisztviselők és a rendvédelmi szervek kiemelt szakmai napjai, a Közszolgálati Tisztviselők Napja, továbbá a Bűncselekmények Áldozatainak Napja alkalmából. (2) A belügyi szerveknél az (1) bekezdés szerinti ünnepeken és szakmai napokon a központi ünnepségen kívül elismerés átadással egybekötött ünnepség tartható. (3) Helyi és központi ünnepség tartható az (1) bekezdésben fel nem sorolt, és más tárcák által szakmai nappá nyilvánított napokon (pl. Pedagógus Nap, Semmelweis Nap stb.). 50. § (1) Az országos parancsnokságok, illetve az önálló költségvetéssel rendelkező szervek vezetői határozzák meg az alárendelt szervezeti egységek vezetőinek éves jutalomkeretét, az általuk adható egyes elismerések értékét. (2) A belügyi szervek az éves költségvetésben meghatározott jutalomkeretüket csak a belügyminiszter előzetes engedélyével léphetik túl. (3) A minisztérium vezetői által adott elismerésekkel kapcsolatos előkészítési, emléktárgy-biztosítási, nyilvántartási, szervezési és egyéb feladatokat a BM Személyügyi Főosztály végzi. (4) Kitüntetés, belügyminiszteri elismerés, más miniszter által adható elismerés adományozására vonatkozó kezdeményezés (a továbbiakban együtt: kezdeményezés) – a 6. §-ban meghatározott díjak kivételével – a BM Személyügyi Főosztály útján történik. A kezdeményezést a) állami kitüntetésre vonatkozóan az átadás tervezett idejét megelőzően legalább hat hónappal, b) a belügyminiszteri elismerésre vonatkozóan legalább egy hónappal, c) a más miniszter által adományozható elismerésre vonatkozóan az adott elismerésre irányadó eljárási rendet meghatározó jogszabályban megjelölt javaslattételi határidőt megelőzően legalább egy hónappal kell felterjeszteni, illetve megküldeni a BM Személyügyi Főosztályhoz. (5) Előre nem látható okból indokolttá vált vagy rendkívüli eseménnyel kapcsolatos elismeréseknél a (4) bekezdésben meghatározott határidőtől el lehet tekinteni. (6) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell az elismerésre javasolt nevét, azonosító adatait, a javasolt elismerés megnevezését. A kezdeményezés indokolásában ki kell térni a javasolt személy eddigi szakmai életútjára, csoportok, szervezetek, intézmények tevékenységére, kiemelve azt a rendkívüli teljesítményt vagy kimagasló eredményt, amely az elismerést megalapozza. A természetes személyre vonatkozó kezdeményezés kötelező adattartalmát a 25. melléklet tartalmazza. (7) Az elismerés adományozásáról miniszteri határozatban, a belügyi szervek vezetőinek állományparancsban kell rendelkezni. A kitüntetésre és egyéb elismerésre vonatkozó adatokat a személyi állomány tagjának személyzeti anyagában nyilván kell tartani. 51. § (1) Kitüntetésre és az 1–26. §-ban meghatározott belügyminiszteri elismerésre beérkezett kezdeményezéseket – a 6. és 7. §-okban meghatározott díjak kivételével – a Belügyminisztérium Elismerési Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) véleményezi. Az elismerések adományozásáról, illetve a kitüntetésre előterjesztésről a Bizottság javaslata alapján a belügyminiszter dönt. (2) A Bizottság vezetője a minisztérium parlamenti államtitkára. Tagjai: a) a minisztérium önkormányzati államtitkára, b) a minisztérium közigazgatási államtitkára, c) a minisztérium kabinetfőnöke, d) a parlamenti államtitkár kabinetfőnöke és e) a Személyügyi Főosztály vezetője. (3) A Bizottság titkára a BM Személyügyi Főosztály vezetője. (4) A Bizottság döntéseit többségi szavazattal hozza. A jelen rendeletben meghatározott eljárási rendtől eltérő, illetve a 25. mellékletben megjelölt adatokat nem tartalmazó kezdeményezést a Bizottság elutasítja. 52. § (1) Az építészeti miniszteri díjak adományozására vonatkozó javaslatokat a díj jellegének megfelelő szakmai összetételű Díj Bizottság fogadja be, véleményezi és rangsorolja. A Díj Bizottság elnökét a belügyminiszter nevezi ki. A Díj Bizottság legalább 3 és legfeljebb 6 további tagját a Díj Bizottság elnöke kéri fel külön-külön az egyes díjakhoz kapcsolódóan az elismert építészek, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti hatósági, terület- és településrendezési szakemberek közül. A Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára kinevezi az egyes Díj Bizottságok titkárait. (2) Az építészeti díjak adományozására vonatkozó javaslattétel lehetőségét tartalmazó felhívást minden évben a díj átadása előtt legalább három hónappal a Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni. A felhívás közzététele érdekében a Díj Bizottság titkára intézkedik. A felhívás azonos formában és tartalommal közzétehető bármely szakmai folyóiratban és szakmai portálon is. A díj adományozására vonatkozó javaslatot a felhívás közzétételét követő negyven napon belül lehet megtenni. (3) A 6. § a, c) és d) pontjában meghatározott díjat ugyanaz a személy vagy tervezőközösség csak egyszer kaphatja meg. (4) A 6. § b) és e) pontjában meghatározott díjat ugyanaz a személy vagy közösség 5 éven belül csak egyszer kaphatja meg, újabb díj adományozására csak olyan teljesítmény alapján lehet javaslatot tenni, amelyet a javasolt személy vagy közösség a korábban adományozott díj elnyerése óta ért el. (5) A Díj Bizottság a beérkezett javaslatokat befogadja, rangsorolja, a javaslatát a díjak adományozására a BM Személyügyi Főosztályon keresztül juttatja el a belügyminiszterhez. (6) A Magyarországi Falumegújítási Díjra pályázók végső sorrendjéről, besorolásáról a Falumegújítási Szakértői Bizottság dönt, amelyet a belügyminiszter és adott esetben a pályázatot közösen meghirdető társtárca minisztere nevez ki. Az adott régiókban a legmagasabb pontszámokat elérő települések esetében a Falumegújítási Szakértői Bizottság helyszíni bejárást, konzultációt tart. 53. § (1) Az érdemjelek, kitüntető címek, egyéb miniszteri elismerések odaítélését rendvédelmi szervek esetében a szolgálati út betartásával kell kezdeményezni. (2) A polgármester és a jegyző elismerését bárki kezdeményezheti, az elismerésre a helyi önkormányzat képviselőtestülete és az illetékes kormányhivatal előzetes véleményezése alapján kerülhet sor. (3) A Védelmi Igazgatásért Emlékérem adományozását a minisztérium állami vezetője, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, valamint a megyei (fővárosi) védelmi bizottságok elnöke kezdeményezheti. 54. § (1) Az elismerésként adott díj, tárgyjutalom, jutalomüdülés értéke, illetőleg a jutalom – ha törvény eltérően nem rendelkezik – jövedelemadó-köteles. A fizetendő jövedelemadó-előleg, illetőleg a levonásra kerülő járulékok a forrásul szolgáló jutalomkeretet terhelik. (2) A belügyminiszter által adományozásra kerülő elismerésekkel kapcsolatos feladatok körében a BM Személyügyi Főosztály a) fogadja a beérkező javaslatokat, és azokat – a 6. és 7. §-okban meghatározott díjak esetében a Díj Bizottsággal közösen– döntésre előkészíti; b) gondoskodik arról, hogy az adományozott elismerés (emléktárgy, jutalom, stb.) az átadás napján rendelkezésre álljon. (3) Az elismerésről szóló okmánnyal egyidejűleg igazolást kell kiadni az elismerésben részesültnek, melyben az érintett tájékoztatást kap a pénz-, illetve tárgyjutalom összegéről (értékéről), a levont jövedelemadó-előlegről, a munkavállalót terhelő járulékról, egyéb levonásról. Az igazolás kiállításához szükséges adatokat a személyzeti és pénzügyi szervek biztosítják. 55. § (1) Nem lehet elismerésben részesíteni, kitüntetésre, kitüntető címre vagy magasabb vezetői elismerésre felterjeszteni, ha az elöljáró parancsnoknak, munkáltatónak tudomása van arról, hogy az elismerésre javasolt a) ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban; b) fegyelmi fenyítés, fegyelmi büntetés hatálya alatt áll; c) ellen a bíróság felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki, a próbaidő eredményes leteltéig; d) ellen a bíróság pénzbüntetést szabott ki, a jogerőre emelkedéstől számított legalább hat hónapig, illetve ha a bíróság próbára bocsátotta, a próbaidő tartama alatt; e) az adományozást megelőző 5 évben jogerős építésügyi vagy építésfelügyeleti bírság megfizetésére kötelező határozatban részesült. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól különösen kiemelkedő helytállás esetén az állományilletékes parancsnok, a munkáltatói jogkört gyakorló személy eltekinthet. A különösen kiemelkedő helytállást az állományilletékes parancsnok vagy a munkáltatói jogkört gyakorló személy külön írásban részletesen indokolja. 56. § (1) Közügyektől eltiltást kimondó ítélet vagy a kitüntetés viselésére egyéb okból méltatlanná vált személyek kitüntetésének visszavonására, címtől vagy díjtól való megfosztásra vonatkozó tájékoztatást vagy kezdeményezést a BM Személyügyi Főosztályhoz kell további intézkedésre megküldeni. A tájékoztatás vagy kezdeményezés megtételére az elismerésben részesítést javasló állományilletékes vezető/munkáltató jogosult, a visszavonásra a belügyminiszter határozatban intézkedik. (2) A kitüntetés visszavonását, címtől való megfosztását kell kezdeményezni attól, aki arra érdemtelenné vált. Az érdemtelenség megállapításának van helye a személyi állomány tagjával szemben, ha a foglalkoztatási jogviszonya megszüntetésére fegyelmi ok miatt, a szolgálati viszony keretében betöltött szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltással, szolgálati viszony megszüntetésével, lefokozással, a kifogásolható életvitel megállapításával került sor. (3) Méltatlanná válik az építészeti díjra, akit a bíróság jogerős ítélettel a közügyektől, vagy – ha a díj a foglalkozással összefüggő tevékenységnek szólt – a foglalkozástól eltiltott vagy fegyelmi büntetésben részesült. A díj visszavonását a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára kezdeményezheti a belügyminiszternél, a visszavonásról a belügyminiszter határozatban intézkedik. 57. § Az elismerésre javasolt, ha nem belügyi szerv állományába tartozik, az elismerési kezdeményezés belügyminiszteri döntésre való felterjesztését megelőzően tett, személyes adatai kezeléséhez hozzájáruló nyilatkozata hiányában elismerésben nem részesíthető. A nyilatkozat formanyomtatványát a 26. melléklet tartalmazza. VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 58. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A 21. melléklet 2. pontjának c) alpontja 2013. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Szolgálati Jel alapításáról szóló 15/1992. (X. 29.) IM rendelet hatályát veszti. 59. § (1) A belügyminiszter által e rendeletben alapított, illetve adományozott díjakkal, kitüntető címekkel és egyéb elismerésekkel összefüggő kiadások fedezetét – a 6. § b)–e) pontjaiban foglaltak kivételével – a költségvetés Belügyminisztérium fejezetében a minisztérium igazgatási költségvetésében kell tervezni. (2) A 24. § szerinti elismerés elkészítésével összefüggő kiadások fedezetét a Belügyminisztérium költségvetésében a védelmi feladatok támogatására rendelt összegből kell biztosítani. (3) A 31. §-ban meghatározott pénzjutalmat a rendelet hatályba lépésétől függetlenül annak is ki kell fizetni, akinek 2012. évben esedékessé válik, illetve vált. 60. § Az elismerések adományozásának rendjéről szóló 1/1998. (I. 23.) TNM rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § A rendelet hatálya kiterjed az Információs Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) állományára, és a Hivatal tevékenységét segítő személyekre.” 61. § (1) Hatályát veszti a) a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekről szóló 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelet 2. § (5) bekezdése, 3. § (7) bekezdése, a 4. § (1) bekezdésében „a 2. § (5) bekezdésében meghatározott díjjal érem,” szövegrész, a 4. § (3) bekezdésében a „, valamint a 2. § (5) bekezdésének a) pontjában” szövegrész, a 4. § (5) bekezdése, valamint 1. mellékletének 5–9. pontja; b) az önkormányzati miniszter által adományozható elismerésekről, az elismerésben részesíthetők köréről, valamint az elismerésben részesítés feltételeiről és rendjéről szóló 9/2009. (II. 27.) ÖM rendelet 1. § (1) bekezdés a), c), d), ea), ee) pontjai, az 1. § (2) és (3) bekezdése, a 3. §, az 5–16. §, a 23. §, a 29. §, a 30. § (4) bekezdése, a 31. §, a 33–34. §, valamint az 1. melléklet 1., 3. és 4. pontjai és a 2–12. mellékletek. (2) Hatályát veszti a) az egyes elismerések adományozására jogosultak köréről, az elismerésben részesítés feltételeiről és rendjéről szóló 21/1997. (III. 19.) BM rendelet; b) a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak elismerési rendjéről szóló 10/1997. (III. 26.) IM rendelet; c) a Büntetés-végrehajtási Szolgálatért Emlékplakett alapításáról szóló 11/1992. (VII. 21.) IM rendelet; d) a Tauffer Emil-díj alapításáról szóló 14/1993. (IX. 21.) IM rendelet; e) a Szolgálati Jel, Bátorság Érdemjel kitüntető cím és a Miniszteri Díj alapításáról szóló 6/1992. (V. 5.) BM rendelet; f) „A Köz Szolgálatáért érdemjel”, a „Szemere Bertalan érdemjel”, a „Szent György érdemjel”, a „Szent László érdemjel”, a „Szent Flórián érdemjel” kitüntető cím alapításáról szóló 6/2001. (IV. 13.) BM rendelet; g) a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes szervek számára történő csapatzászló adományozásának és őrzésének rendjéről szóló 53/2011. (XII. 21.) BM rendelet; h) a „Büntetés-végrehajtásért” Kitüntető Zászlóról szóló 24/2006. (X. 5.) IRM rendelet. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter