58/2012. (XII. 28.) KIM rendelete a civil szervezetek nyilvántartásával összefüggésben a bírósági eljárásokban érvényesülő ügyviteli és iratkezelési s

58/2012. (XII. 28.) KIM rendelete a civil szervezetek nyilvántartásával összefüggésben a bírósági eljárásokban érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 97. § c) pontjában, az 1. § (1) bekezdés b) pont, a 2–20. § és a 39. § tekintetében a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 97. § h) pontjában, a 37. § tekintetében a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 97. § f) pontjában, a 43. § tekintetében a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (4) bekezdés n) pontjában, és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés q) pontjában, a 44. § és 45. § (1)–(10) bekezdés tekintetében a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 97. § a) pontjában, a 45. § (11)–(37) bekezdés, és a 46–48. § tekintetében a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 97. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1. Utaló rendelkezések 1. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 2. §-ában a bíróság hatáskörébe utalt ügyek intézése során az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a) a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) Első és Második részének az első fokú bíróságnál a polgári ügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit és b) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (2) bekezdésének b) pontja alapján kiadott egységes iratkezelési szabályzatot (a továbbiakban: Isz.) kell alkalmazni. II. FEJEZET IRATKEZELÉS 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazása során a) átadókönyv: a Büsz. 2. § 1. pontjában meghatározott átadókönyv informatikai rendszerben vezetett elektronikus változata, b) civil szervezetek nyilvántartási ügyei: a Cnytv. 2. §-ában meghatározott ügyek, c) civil szervezet: a Cnytv. 4. §-ában meghatározott szervezet, d) informatikai rendszer: a Cnytv.-ben meghatározott, az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) által működtetett, a bíróságok, valamint a kérelmezők és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszer, e) kezdőirat: a Cnytv. 4. §-ában meghatározott szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelme; ha e rendelet másként nem rendelkezik, a nyilvántartásba vett szervezettel kapcsolatos minden egyéb irat utóirat, f) nyilvántartás: a Cnytv.-ben meghatározott civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása, g) PKI technológia: kriptográfiai kódolásra épülő nyilvános kulcsú infrastruktúra. 3. Az iratkezelés szervezete 3. § (1) A civil szervezetek nyilvántartási ügyeinek iratkezelése a bíróság és az OBH között megosztva, vegyes rendszerben történik. (2) Az OBH informatikai rendszer útján történő iratkezeléséért az OBH elnöke felelős. (3) Az OBH elnöke a (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő feladatait átruházhatja. 4. A civil szervezetek nyilvántartási ügyeinek nyilvántartása 4. § (1) A polgári nemperes ügyek törvényszéki lajstromának (a továbbiakban: Pk. lajstrom) vezetésére az e §-ban foglalt eltéréssel kell a Büsz. szabályait alkalmazni. (2) A civil szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelmet kezdőiratként a Pk. lajstromba kell bejegyezni. Erre a célra a polgári nemperes ügyek helyi bírósági lajstromát kell használni. Az ügyek számozását a lajstromban 60 001-gyel kell kezdeni. (3) Az iratok között zárt borítékban kell elhelyezni az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ectv.) szerint nem nyilvános adatokat tartalmazó iratot, és azt az iratok megtekintésekor az iratból ki kell emelni. (4) A (3) bekezdésben meghatározott, nem nyilvános iratokat az informatikai rendszerben olyan módon kell titkosítani, hogy az kizárja annak lehetőségét, hogy a nem nyilvános adatokat tartalmazó iratot arra nem jogosult megismerhesse. 5. A civil szervezetek végelszámolási ügyeinek, csőd- és felszámolási ügyeinek, egyszerűsített törlési ügyeinek lajstromozása 5. § (1) A civil szervezetek végelszámolási és egyszerűsített törlési ügyeit változásbejegyzési ügyként a Pk. lajstromban kell kezelni. (2) A civil szervezetek csőd- és felszámolási ügyeit az ügyelosztási rendben meghatározott lajstromban kell kezelni. 6. A lajstrom rovatainak kitöltése 6. § (1) A lajstromot az informatikai rendszer útján kell vezetni. (2) A lajstromnak – vagy az informatikai rendszer erre szolgáló másik alkalmazásának – alkalmasnak kell lennie a rendeletben meghatározott statisztikai adatok szolgáltatására. (3) A lajstromban a téves bejegyzéseket törölt jelzéssel kell ellátni, s olvashatóságát biztosítani kell. (4) A statisztikai adatszolgáltatás előtt az informatikai rendszer útján kell automatizáltan a lajstrom befejezésre vonatkozó adatait a tárgyalási naplóval egyeztetni. Az informatikai rendszer útján elvégzett adategyeztetés eredményét naplózni kell. 7. A papír alapú iratok rögzítése az informatikai rendszerben 7. § (1) A bíróság a papír alapon érkezett iratot digitális (képi) rögzítő technológia alkalmazásával rögzíti az informatikai rendszerben. (2) A bíróság a papír alapon érkezett irat azon adatait, melyek az elektronikus eljárás lefolytatásához szükségesek, az informatikai rendszerben rögzíti. (3) Ha annak feltételei adottak, a bíróság a (2) bekezdésben meghatározott adatokat az informatikai rendszerben digitális (képi) rögzítéssel és a műveletet támogató informatikai alkalmazás igénybevételével rögzíti. 8. § (1) A papír alapon érkezett iratok elektronizálását az irat kezelője végzi. (2) Az iratok elektronikus másolatát [Cnytv. 74. § (4) bekezdés] az informatikai rendszer erre szolgáló alkalmazásába kell az irat kezelőjének elhelyeznie. (3) Ha az ügy intézéséhez szükséges, a bíró az informatikai rendszer útján rövid feljegyzéssel vagy irodai utasítással utasítást ad az irat kezelőjének az ügy elintézéséhez szükséges, a bíróságnál papír alapon meglévő iratok elektronizálására. (4) A bíró részére az informatikai rendszer útján adott automatikus értesítéssel kell tájékoztatást adni arról, ha a papír alapú irat elektronizálása és informatikai rendszerbe helyezése megtörtént. 9. § A bíróság gondoskodik a papír alapú iratoknak az elektronizálást követő megőrzéséről. 8. Az elektronikus iratok átvétele, az átvétel elismerése és az elektronikus iratok rögzítése az informatikai rendszerben 10. § (1) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az ne tegye lehetővé a beadvány informatikai rendszerbe érkezését, ha informatikai integritása ellenőrizhetően sérült vagy informatikai biztonsági kockázatot hordoz. Ha a beadvány e bekezdés alapján az informatikai rendszerbe nem érkezhet be, és erről, valamint ennek okáról a beadvány érkezését biztosító kommunikációs rendszer útján a felhasználó nem kap értesítést, az informatikai rendszer útján kell értesítést küldeni. Ha a beadvány érkezését biztosító kommunikációs rendszer rendelkezik azzal a funkcióval, hogy a beadvány beérkezésének megtagadásáról, és ennek okáról értesítést küldjön, a bíróságnak nem kell ellenőriznie, hogy a kommunikációs rendszer útján az értesítést megküldték-e. (2) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy abban az érkezés ideje legalább óra, perc, másodperc pontossággal kerüljön megjelölésre. 11. § (1) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy a kérelmezőtől a beadvány az informatikai rendszer alkalmazásával kerüljön átvételre. (2) A bíróság a beadványt – ha a kérelem munkaidőben érkezik meg a bírósághoz – az érkezés időpontjában érkezteti. Ha a kérelem munkaidőn kívül érkezik meg, a kérelem érkeztetésére a következő munkanapon, a munkaidő kezdetét követően kerül sor. Az elektronikus űrlap kitöltési útmutatójában a figyelmet erre külön is fel kell hívni. (3) A beadvány informatikai rendszerbe érkezésének időpontját az informatikai rendszer útján automatizáltan, olyan módon kell rögzíteni, hogy az kizárja az utólagos változtatás lehetőségét. (4) A bíróság – az informatikai rendszer útján – az iratok érkeztetését követően, azokat olyan időközönként figyeli, hogy az ügyintézési határidők betarthatóak legyenek. 9. A perkönyv, a tárgyalási napló és a tárgyalási jegyzék 12. § A perkönyvet, a tárgyalási naplót és a tárgyalási jegyzéket az informatikai rendszer útján kell vezetni. 10. Az irodai utasítás és a rövid feljegyzés 13. § (1) Az irat elintézését rövid feljegyzésben vagy irodai utasításban kell feltüntetni. (2) A rövid feljegyzést vagy az irodai utasítást az informatikai rendszer alkalmazásával, az informatikai rendszer erre szolgáló felületén kell megtenni. (3) Az informatikai rendszert – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – úgy kell kialakítani, hogy a rövid feljegyzés vagy az irodai utasítás ne legyen elválasztható attól az irattól, amely a rövid feljegyzés vagy az irodai utasítás kiadására okot adott. (4) A rövid feljegyzésnek vagy az irodai utasításnak – ha a (3) bekezdésben foglaltak nem teljesülnek – tartalmaznia kell a rövid feljegyzés vagy az irodai utasítás kiadására okot adó irat ügyszámát. 11. Az iratok megszövegezése, kijavítás, kiegészítés 14. § Az informatikai rendszer útján kell biztosítani, hogy alkalmazásával a civil szervezetek nyilvántartási ügyeiben az iratok törvényben meghatározott módon legyenek előállíthatóak. 15. § (1) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen arra, hogy a) a bíró (bírósági titkár) az iratot megszerkeszthesse vagy b) a bíró (bírósági titkár) irányítása és felügyelete mellett az iratot a leíró szerkeszthesse meg. (2) A (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a leíró a szerkesztett iratot az informatikai rendszer alkalmazásával mutatja be a bíró (bírósági titkár) részére. (3) Ha a leíró által bemutatott szerkesztett iratot módosítani kell, azt a bíró (bírósági titkár) maga intézi vagy a módosításra a leírónak rövid feljegyzésben vagy irodai utasításban utasítást ad. (4) A bíró (bírósági titkár) az általa szerkesztett vagy a leíró által átadott szerkesztett iratot – ha a szerkesztett irat arra alkalmas – PKI technológia alkalmazásával lezárja. Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az irat lezárt állapota egyértelműen megállapítható legyen, és a lezárást követően az irat ne legyen megváltoztatható. (5) A bíró (bírósági titkár) az informatikai rendszer útján készített irat kiadmánya kiadása iránt rövid feljegyzéssel vagy irodai utasítással intézkedik. (6) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen a kivonat, a másolat, a bizonyítvány automatizált megszerkesztésére. Az automatizáltan megszerkesztett iratot PKI technológia alkalmazásával kell lezárni, a lezárt kivonat, másolat bizonyítvány kézbesítésére az informatikai rendszer útján – a kivonat esetében a 25. §-ban foglalt kivétellel – a bíró (bírósági titkár) ad utasítást. 16. § Az irat kezelője a lezárt ügyet az informatikai rendszer útján a bíró (bírósági titkár) részére szükség esetén, az ok megjelölésével visszamutatja. Ha a megjelölt ok alapján a lezárt irat módosítása szükséges, a bíró (bírósági tikár) az irat lezárt állapotát feloldja. Az iratot a módosítást követően ismételten PKI technológia alkalmazásával le kell zárni. Az informatikai rendszerben az irat lezárását és az irat lezárásának feloldását külön is naplózni kell. Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy a kiadmány kézbesítését követően a lezárt irat feloldására ne legyen lehetőség. 17. § Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen az ügyiratok nyilvántartásba helyezésére és arra, hogy az ügyiratok bemutatásának napján az ügyiratokat automatikusan bemutassa a bíró részére. 18. § (1) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az irat kezelője a bíró (bírósági titkár) rövid feljegyzését, irodai utasítását az informatikai rendszer alkalmazásával tekinthesse meg. (2) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy a bíró (bírósági titkár) a rövid feljegyzés vagy az irodai utasítás elintézését az informatikai rendszer útján tekinthesse meg. 19. § Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy a határozat kijavítását és a határozat kiegészítését tartalmazó végzés ne legyen elválasztható a határozattól. 12. Az iratok felterjesztése, a másodfokon eljáró bíróság iratkezelése 20. § (1) A fellebbezést az informatikai rendszer útján úgy kell felterjeszteni, hogy a másodfokú bíróság részére hozzáférést kell biztosítani a fellebbezett ügy informatikai rendszerben tárolt irataihoz. (2) A másodfokon eljáró bíróság az iratokat az informatikai rendszer alkalmazásával veszi át. (3) A másodfokon eljáró bíróság az ügy iratait és a másodfokú határozatot az informatikai rendszeren keresztül úgy küldi meg az elsőfokú bíróságnak, hogy az informatikai rendszerben hozzáférést biztosít a másodfokú ügy irataihoz, azzal, hogy ha a kérelmező az elsőfokú bíróság előtt papír alapon járt el, a másodfokon eljáró bíróság a 28. § (4) bekezdése alapján készített kiadmányt küldi meg az elsőfokú bíróságnak. (4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott hozzáférés biztosításáról az informatikai rendszer útján üzenetet kell küldeni. III. FEJEZET ÜGYVITEL 13. Általános szabályok 21. § A civil szervezetek nyilvántartási ügyeiben nem alkalmazható a Büsz. a) 5. § (2) bekezdésének első fordulata, b) 8. § (3) bekezdése, c) 10. § (1) bekezdésének második mondata, d) 11. § (1) bekezdése és e) 18. § (2) bekezdése. 14. A civil szervezetek nyilvántartási ügyeinek ügyelosztása, hozzáférés az informatikai rendszerhez 22. § (1) A jogosultsági szintnek megfelelő hozzáférést kell biztosítani az informatikai rendszer alkalmazásaihoz azok számára, akik a civil szervezetek nyilvántartási ügyeit intézik. (2) Azon bírák (bírósági titkárok) részére, akik olyan polgári peres vagy nemperes ügyet intéznek, melyek esetében az eljárást megindító végzést, az eljárás során hozott határozatot, az eljárás egyéb iratát a nyilvántartást vezető bíróságnak – közzététel vagy a nyilvántartásba történő bejegyzés érdekében – meg kell küldeniük, biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az informatikai rendszerbe az iratokat közvetlenül küldhessék meg, ennek érdekében részükre a jogosultsági szintnek megfelelő hozzáférést kell biztosítani. (3) A (2) bekezdésben szabályozott hozzáférés úgy is biztosítható, hogy a bírák (bírósági titkárok) részére e célra olyan üzenetet fogadó alkalmazás kerül rendszeresítésre, amelyre a (2) bekezdésben meghatározott iratok megküldhetőek. Ezen iratok az érkeztetést követően, a bíróság elnöke, illetve az ügyelosztásra jogosult más bírósági vezető által erre kijelölt bíróhoz érkeznek, aki az adatok informatikai rendszerbe való bevitele iránt intézkedik. (4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt hozzáféréseket úgy kell biztosítani, hogy az iroda intézhesse az irat megküldését a bíró (a bírósági titkár) irodai utasítására, rövid feljegyzésére. 15. Iratbetekintés 23. § A bíróság a Cnytv. alapján az iratok megtekintésére jogosult (képviselő) személyes megjelenése esetén – az informatikai rendszer szolgáltatásaihoz jogosulatlan hozzáférést kizáró módon – a bíróság erre kijelölt helyiségében biztosítja az informatikai rendszerben rögzített iratok adattartalmának, valamint az elektronikus iratok adatai megismerésének lehetőségét, ide nem értve a nem nyilvános adatokat tartalmazó iratok megismerését. 16. A bíróság elnökének feladatai, irat bemutatása az eljáró bíró (bírósági titkár) kijelölése céljából 24. § A bíróság elnöke, illetve az ügyelosztásra jogosult más bírósági vezető az informatikai rendszer útján jelöli ki a bírót (bírósági titkárt) az ügy intézésére. 25. § (1) A Cnytv. 32. §-ában vagy a Cnytv. 46. § (6) bekezdésében foglalt esetben a bíróság elnöke, illetve az ügyelosztásra jogosult más bírósági vezető az informatikai rendszer útján kap tájékoztatást a döntési kötelezettség elmulasztásáról. (2) A bíróság elnöke, illetve az ügyelosztásra jogosult más bírósági vezető a Cnytv.-ben előírt felhívást, illetve a bíró, a bírósági titkár, a bírói tanács elnöke a Cnytv.-ben előírt beszámolást az informatikai rendszer útján is teljesíti. 26. § Soron kívüli eljárás esetén a Büsz. 33/A. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügyintézés teljesítését az informatikai rendszer útján kell ellenőrizni. 17. Az irat csatolása és az ügyek egyesítése 27. § (1) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen folyamatban lévő vagy befejezett ügy iratának más ügy iratához történő csatolására vagy a csatolás megszüntetésére és az ügyek egyesítésére. (2) Az irat csatolását, a csatolás megszüntetését vagy az iratok egyesítését az informatikai rendszer útján kell elvégezni. 18. A kiadmány 28. § (1) A kiadmányt az informatikai rendszer alkalmazásával kell elkészíteni. (2) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az adatként tartalmazza a kiadmányt készítő leíró nevét. (3) Ha a kiadmányt elektronikus úton kell kézbesíteni, azon a bíróság körbélyegzője lenyomatának képét kell elhelyezni. (4) A kiadmányt, ha a kérelmező papír alapon jár el, az informatikai rendszer útján kell megszerkeszteni, egyebekben a kiadmány készítésére a Büsz. és az Isz. szabályait kell alkalmazni. (5) A kiadmányt, ha a kérelmező elektronikus úton jár el, az informatikai rendszer útján kell megszerkeszteni és lezárni. 19. Kivonat, bizonyítvány, másolat 29. § (1) A bíróság az informatikai rendszer alkalmazásával automatizált módon – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint –, az 1. mellékletben meghatározott adattartalommal adja ki a szervezet adatairól a kivonatot, a bizonyítványt és a másolatot. (2) A kivonatot, a bizonyítványt és a másolatot, ha a kérelmező papír alapon jár el, az informatikai rendszer útján kell megszerkeszteni, egyebekben a kivonat, a bizonyítvány és a másolat készítésére a Büsz. és az Isz. szabályait kell alkalmazni. (3) A kivonatot, a bizonyítványt és a másolatot, ha a kérelmező elektronikus úton jár el, az informatikai rendszer útján kell megszerkeszteni és lezárni. 30. § (1) Az OBH a) az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartásból származó forrás felhasználásához kapcsolódó lebonyolító feladatot ellátó, illetve a támogatási forrást kezelő költségvetési szervvel, b) az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás esetén a támogató képviseletében eljáró, jogszabályban kijelölt szervezettel, illetve c) a közigazgatási hatósági ügyben eljáró hatósággal megállapodást köthet a Cnytv. 88. § (6) bekezdésében meghatározott adatkérés elektronikus úton való előterjesztése és kiadása kérdésben. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kivonatot az informatikai rendszer alkalmazásával – automatizáltan – kell kiadni. 31. § A bizonyítványban és a másolatban fel kell tüntetni azt a figyelmeztetetést, hogy a bizonyítványban, illetve a másolatban csak a bejegyzett, illetve a 2014. július 1. után módosított, törölt adatok szerepelnek. 20. Az irat kézbesítése, elküldése 32. § (1) A bíróság az iratait, ha a Cnytv. elektronikus úton való kézbesítést ír elő, a Cnytv. 15. §-a szerint kézbesíti. (2) Papír alapú kézbesítés esetén a tértivevényt a digitális (képi) rögzítést követően olyan módon kell az informatikai rendszerben rögzíteni, hogy megállapítható legyen, hogy mely irat kézbesítésénél került alkalmazásra. 33. § (1) Ha iratot más hatósághoz elektronikus úton kell megküldeni – és a hatóságnál az irat elektronikus úton történő fogadásának technikai feltételei nem állnak rendelkezésre – az irat papír alapú másolatát kell megküldeni. Az elektronikus irat papíralapú másolatát kell megküldeni abban az esetben is, ha az elektronikus irat papír alapú iratról készített elektronikus másolat. (2) Az irat elektronikus úton történő megküldésekor borítót, pótborítót nem kell készíteni. (3) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy az adatot tartalmazzon a megküldött irat tartalmáról, a megküldés okáról és a megküldés módjáról. 21. Statisztikai adatszolgáltatás 34. § (1) A bíróság a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig az informatikai rendszerben szereplő adatok alapján – az informatikai rendszer útján automatizáltan – a 2. melléklet szerinti tartalommal készít statisztikai jelentést a civil szervezetek nyilvántartási ügyeiről. (2) Az OBH a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig az informatikai rendszer útján automatizáltan összesíti a bíróságok statisztikai jelentéseit. 22. Iratok közzététele, a nyilvántartással összefüggő egyéb szabályok 35. § (1) A bíróság az Ectv.-ben meghatározott irat-közzétételi kötelezettségének az informatikai rendszer útján tesz eleget. (2) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy tájékoztatást adjon az irat közzétételéről. (3) Az informatikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy ahol a Cnytv. a nyilvántartás vezetése során egyéb adat nyilvántartását rendeli, ott ez az adat szövegesen feltüntetésre kerülhessen. 23. A kérelmezők esetében érvényesülő ügyviteli szabályok 36. § (1) Ha a civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló KIM rendelet vagy a Büsz. alapján a kérelem előterjesztésére űrlap nem kerül rendszeresítésre, a kérelmezőnek az iratokat A4-es formátumban kell megküldenie. (2) A kérelemhez csatolt iratnak A4-es formátumúnak kell lennie. (3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a kérelemhez csatolt hatóság által kiállított iratot a hatóság eltérő formátumban adja ki. IV. FEJEZET NYILVÁNTARTÁSI SZÁM 24. A nyilvántartási szám kiadása 37. § (1) A Cnytv. 91. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartási szám a nyilvántartást vezető törvényszék kétjegyű kódja, gondolatjellel elválasztva a szervezettípus kétjegyű kódja és gondolatjellel elválasztva a szervezet egyedi ötjegyű azonosítója (pl. 01-01-12345). (2) A szervezet egyedi ötjegyű azonosítóját folyamatos számozással kell kiadni, a szervezetek nyilvántartásba vételének sorrendjében. (3) A nyilvántartást vezető törvényszék kétjegyű kódját és a szervezettípus kétjegyű kódját a nyilvántartási szám képzésekor a 3. mellékletben meghatározott kódtár alapján kell megadni. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 25. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezezések 38. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E rendelet 43. §-a 2013. január 1. napján lép hatályba. (3) E rendelet 1–37. §-a, 39–41. §-a és 44. § (2) bekezdése 2014. július 1. napján lép hatályba. (4) E rendelet 46. §-a 2014. július 2. napján lép hatályba. 39. § (1) Az OBH a 2014. július 1. napja előtt beérkezett beszámolókat tíz évig őrzi. (2) Az OBH a beszámolókat az őrzési idő leteltét követően selejtezi. 40. § (1) A Cnytv. 107. §-ában előírt migráció megkezdése előtt a nyilvántartásban az adatrögzítés lehetőségét fel kell függeszteni. (2) A migrációt 2014. július 1. napján kell elvégezni. (3) A migráció megkezdését követően nem rögzíthető adat a korábbi nyilvántartásba. (4) A migráció során biztosítani kell azt, hogy a nyilvántartásba vett civil szervezetek – automatizáltan – a Cnytv. szerinti nyilvántartási számot kapjanak. (5) A migráció során biztosítani kell, hogy a civil szervezet adószáma és statisztikai számjele – ha a szervezet azzal rendelkezik – adatként elérhető legyen a nyilvántartásban. (6) A migráció során az informatikai rendszer alkalmazásával törvényszékenként listát kell készíteni azon civil szervezetekről – az üresen maradó nyilvántartási adatkör megjelölésével –, melyek esetében a nyilvántartásban valamely kötelező nyilvántartási adat nem szerepel. A hiányzó nyilvántartási adatok meglétét az ügy iratanyagában ellenőrizni kell és – ha azok rendelkezésre állnak – azokat az ügy iratanyagából egyedileg kell az informatikai rendszerbe felvinni. (7) A bíróság elnöke a lista alapján meghatározza az ügyek iratanyagának ellenőrzésének és a hiányzó adatok nyilvántartásban való rögzítése ütemezésének rendjét. A bíróság elnöke az adatrögzítésre legfeljebb fél évet adhat. Ha a bíróság elnöke a feladat elvégzésére több mint két hónapot enged, az ütemezés menetéről havonta be kell számolni. (8) Az OBH őrzi a) a Központi Statisztikai Hivatal által előállított és a migrációhoz használt fordítókulcsot, b) a civil szervezetek migráció előtti országos azonosítóit, c) az országos azonosító és a nyilvántartási szám közötti fordítókulcsot, d) azokat az adatokat, melyek esetében a migráció során észlelte, hogy azok hibásak, így azok migrációjára nem került sor és e) – valamely adat duplikátuma (olyan adat, amely nem csak egyszer található meg a nyilvántartásban) esetén, a migrált adattal összekapcsolhatóan – a duplikátum adatot. 41. § (1) A civil szervezetek adatainak migrációja során a civil szervezetek nyilvántartásba bejegyzett célja szerinti besorolását változatlanul kell átvenni. (2) Az országos névjegyzékben a civil szervezetek célja szerinti besorolása szerinti keresésnél biztosítani kell azt is, hogy a 2014. június 30. napján hatályos szabályozás szerinti cél szerinti besorolás alapján is keresni lehessen. 26. A társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet módosítása 42. § A társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet 1. §-ában a „2013. január 1-jéig” szövegrész helyébe a „2014. július 1-jéig” szöveg lép. 27. A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet módosítása 43. § A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet a következő IX/B. Fejezettel egészül ki: „IX/B. FEJEZET A BÍRÓSÁGGAL VALÓ ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS ÉS AZ ELEKTRONIKUS BÍRÓSÁGI IRATKEZELÉS RÉSZLETES SZABÁLYAI 75/C. § (1) A bírósággal való elektronikus kapcsolattartás során az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben a) az Első és Második résznek az első fokú bíróságnál a polgári ügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit és b) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (2) bekezdésének b) pontja alapján kiadott egységes iratkezelési szabályzatot (a továbbiakban: Isz.) kell alkalmazni. (2) Az elektronikus kapcsolattartással érintett ügyek iratkezelése a bíróság és az OBH között megosztva, vegyes rendszerben történik. Az OBH ezen iratkezeléséért az OBH elnöke felelős; az OBH elnöke ezzel összefüggő feladatait átruházhatja. (3) A bíróság a lajstromozás során az Isz. szabályait azzal alkalmazza, hogy automatizáltan tölti ki a lajstrom azon rovatait, melyek a fél által – az elektronikus kapcsolattartás keretében a beadványa részeként – benyújtott űrlap adatainak felhasználásával ilyen módon kitölthetőek. (4) A bíróság a lajtromozásról a fél részére lajstromozási igazolást küld, amely tartalmazza: a) a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számát, b) a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát, c) a beadvány fél általi megnevezését és d) a beadvány lajstromszámát. (5) A lajstromban fel kell tüntetni a) azt, hogy az irat papír alapon vagy elektronikus úton érkezett, b) – kiadmány esetén – azt, hogy a kiadmány elektronikus vagy papír alapú kiadmány, c) az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges adatokat. (6) Az eljárás befejezését követően az OBH elnöke által jóváhagyott programmal vezetett lajstromban (a továbbiakban: lajstromprogram) tárolt iratokat, adatokat biztonságos – az iratok, adatok sértetlenségét, hozzáférhetőségét biztosító – módon kell megőrizni (elmenteni, illetve tárolni). Az OBH feladata annak biztosítása, hogy az őrzött iratok, adatok folyamatosan hozzáférhetőek legyenek, az olvashatóságukhoz szükséges technológia hozzáférhető legyen. Az OBH feladata olyan informatikai környezet kialakítása, amely az őrzött iratok, adatok hozzáférhetővé válását legfeljebb öt munkanapon belül biztosítja. Ha az eljárás lefolytatásához őrzött iratokhoz, adatokhoz való hozzáférés szükséges, az ügyintézési határidőt az iratok, adatok hozzáférhetővé válását követően kell számítani. 75/D. § (1) Az elektronikus kapcsolattartás útján érkezett elektronikus kezdőiratot és a kezdőiratként kezelendő elektronikus iratot az esetleges elektronikus előzményi iratokkal együtt a lajstromba történő bejegyzés napján az irodavezető a lajstromprogram útján bemutatja az ügyelosztásra jogosult vezetőnek. Ha ennek feltételei nem adottak, az irodavezető az elektronikus iratokat kinyomtatja és az általános szabályok szerint mutatja be az ügyelosztásra jogosult vezetőnek. (2) Az iroda az eljáró bíró (tanács) kijelölése után az elektronikus iratot a lajstromprogram útján mutatja be a bírónak (a tanács elnökének); ha az irat – az (1) bekezdés alapján – papír alapon is rendelkezésre áll, azt a bírónak (a tanács elnökének) átadja. (3) A lajstromprogram útján kell biztosítani, hogy az iratok megtekintésére jogosult (képviselő) személyes megjelenése esetén – a lajstromprogram szolgáltatásaihoz jogosulatlan hozzáférést kizáró módon – a bíróság erre kijelölt helyiségében az elektronikusan rendelkezésre álló iratok számára megtekinthetőek legyenek. (4) A lajstromprogram útján kell biztosítani, hogy az elektronikus iratok, adatok kizárólag a Pp. 119. §-ának megfelelően legyenek megismerhetőek (másolhatóak). Ha az eljárási törvény alapján az irat vagy az adat nem ismerhető meg (nem másolható) – így például a tanú zártan kezelendő személyi adatai – a lajstromprogramban az iratot vagy az adatot olyan módon kell titkosítani, hogy az kizárja annak lehetőségét, hogy azt arra nem jogosult megismerhesse (másolhassa). 75/E. § (1) A bíróság az iratait, ha a Pp. elektronikus úton való kézbesítést ír elő, a Pp.-ben előírt szabályok szerint kézbesíti. (2) Ha a fél részére papír alapon kézbesítendő irat elektronikus iratként áll rendelkezésre, a bíróság az iratról papír alapú másolatot készít és – ha az megfelelő – azon záradékot helyez el. A másolat akkor megfelelő, ha annak képe megegyezik az elektronikus irat képével. A záradék szövege a következő: „Az irat elektronikus iratról készített másolat.” Ha a bírósághoz jogorvoslati kérelmet nyújtanak be elektronikus úton, akkor a bíróság a jogorvoslati kérelemről e bekezdés szerinti papír alapú másolatot készít, és azt terjeszti fel a másodfokú bíróság számára. (3) Ha a fél részére elektronikus úton kézbesítendő irat papír alapú iratként áll rendelkezésre, a bíróság az iratról elektronikus másolatot készít és – ha az megfelelő – azon záradékot helyez el. A másolat akkor megfelelő, ha az irat másolatának képe megegyezik a papír alapú okiratéval. A záradék szövege a következő: „Az irat papír alapú iratról készített elektronikus másolat.” (4) A bíróság az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél részére a kiadmányt szövegszerkesztő programmal, olyan módon készíti el, hogy annak képe – az eredeti iraton meglévő aláírás és bélyegzőlenyomat képe kivételével – megegyezzen az eredeti irattal, s azt – a bíróság körbélyegzőjének lenyomatával való ellátása kivételével – a 38. § (1) bekezdése szerint szerkeszti meg. E másolatot az arra feljogosított személy hitelesítési záradékkal látja el és elhelyezi rajta a bíróság szervezeti elektronikus aláírását (kiadmány). A hitelesítési záradék szövege a következő: „… (név) aláírását hitelesítem.” A bíróság a papír alapon kapcsolatot tartó fél részére a kiadmányt a 38. § alkalmazásával készíti el. 75/F. § (1) Az OBH a bíróságok központi internetes oldalán tájékoztatást ad az elektronikus kapcsolattartással összefüggésben érvényesülő szabályokról, követelményekről, lényeges információkról, így különösen: a) a kézbesítési rendszer igénybevételének módjáról, b) az eljárás során alkalmazandó űrlapokról és azok kitöltésének módjáról, c) az eljárási illeték elektronikus úton történő megfizetésének módjáról, d) az OBH elnöke által az elektronikus kapcsolattartás keretében elfogadott dokumentumformátumokról, e) a tervezett karbantartásokról és időpontjukról, a karbantartást három nappal megelőzően, f) az üzemzavar időpontjáról, megjelölve azokat a napokat, melyek az üzemzavar miatt nem számítanak bele a határidőbe, ha szükséges, különbséget téve azon napok között, amelyek a napokban és amelyek a munkanapokban megállapított határidőbe nem számítanak be, g) az elektronikus kapcsolattartáshoz minimálisan szükséges műszaki paraméterekről. (2) A bíróság – az OBH útján – a bíróságok központi internetes oldalán közzéteszi a) szervezeti elektronikus aláírása nyilvános kulcsát, b) a Magyar Államkincstárnál vezetett illeték-bevételi számlájának számát. (3) Az OBH naplót készít a) az OBH bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartást biztosító rendszerének adatforgalmáról, b) azokról a műveletekről, melyek az adatforgalomhoz szükségesek. (4) Az alapvető naplózási követelmények a következők: a) biztosítani kell, hogy a naplófájlok tartalmát megadott időintervallum alapján képernyőn és nyomtatón is meg lehessen rendezetten jeleníteni, b) a naplóállományokat tilos megsemmisíteni, felülírni, módosítani, azokat archiválni kell, c) a naplóállományok kódoltak, hibajavítást lehetővé tevő ellenőrző összeggel ellátottak kell hogy legyenek, a kódkulcsokat független adathordozón kell tárolni. (5) A szakértő az OBH részére az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges elérhetőségét a kézbesítési rendszer útján, erre szolgáló űrlap megküldésével jelenti be. Az OBH az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges adatot átadja a törvényszékek részére. Ha a szakértő a szakvéleményt adathordozón nyújtja be, azt a bíróság nem köteles visszaszolgáltatni. 75/G. § Ha az iratról hiteles másolat kérhető, az elektronikus kapcsolattartás okán a bíróságnál elektronikus úton rendelkezésre álló iratokról az arra jogosult elektronikus úton, az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok alkalmazásával elektronikus hiteles másolatot kérhet. A bíróság az elektronikus hiteles másolatot – ha annak kiadásának helye van – az elektronikus kapcsolattartás szabályainak megfelelő alkalmazásával elektronikus úton küldi meg a félnek. Az e § szerint kiadott elektronikus hiteles másolatot a másolatok könyvében nem kell nyilvántartani. Az Isz. alapján a másolatok könyvébe bejegyzendő adatokat a lajstromprogram útján kell nyilvántartani, azzal, hogy az átvételt a kézbesítési rendszer útján megküldött elektronikus tértivevény vagy a kézbesítési vélelem beálltáról tájékoztatást tartalmazó értesítés pótolja. 75/H. § (1) A büntető ügyszakban a bírósággal való elektronikus kapcsolattartás során az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Első és Második résznek az első fokú bíróságnál a büntetőügyek iratainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseit és az Isz.-t kell alkalmazni. (2) A büntető ügyszakban az elektronikus kapcsolattartás során a 75/C. § (2) és (6) bekezdését, a 75/E. § (4) bekezdését, valamint a 75/F. § (1) és (3)–(4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a fél alatt a Be. 69/A. §-a alapján elektronikusan kapcsolatot tartó szervezetet kell érteni.” 28. A civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet módosítása 44. § (1) A civil szervezetek bírósági eljárásokban alkalmazandó űrlapjairól szóló 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az OBH a végelszámolás iránti kérelem előterjesztésére olyan változásbejegyzési eljárás iránti kérelem benyújtására szolgáló űrlapot rendszeresíthet, amely kizárólag a végelszámolás iránti kérelem előterjesztésére vehető igénybe.” (2) Az R. a következő 7/A. §-sal egészül ki: „7/A. § (1) A nyilvántartásba vételi és a változásbejegyzési űrlap úgy is kialakítható, hogy az űrlapon annak jelölésére kell lehetőséget biztosítani, hogy benyújtásra kerül-e az adószám és a statisztikai számjel megállapítása, illetve kiadása iránti kérelem. A nyilvántartásba vételi és a változásbejegyzési űrlap eltérően is kialakítható. A változásbejegyzési űrlap úgy is kialakítható, hogy az űrlapon annak jelölésére kell lehetőséget biztosítani, hogy benyújtásra kerül-e az adószám és a statisztikai számjel törlése iránti kérelem. (2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben az adószám és a statisztikai számjel megállapítása, illetve kiadása iránti kérelem benyújtására az OBH külön űrlapot rendszeresít.” (3) Az R. 13. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) E rendelet 1. § (1) bekezdésének 1–38. és 40–42. pontja, 2. § (4) bekezdése, 8. § (2) bekezdésének d)–f) pontja, 8. § (4) és (5) bekezdése, 10. §-a, 12. §-a, 15. §-a, 1–38. és 41–44. melléklete 2014. július 1. napján lép hatályba. (3) E rendelet 16. § c) pontja 2014. július 2. napján lép hatályba.” (4) Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „14. § A papír alapú űrlapot 2014. június 30. napjáig úgy kell kialakítani, hogy az ne tartalmazzon mezőt a) az 1. melléket 5.3.5., 6.3.4., 6.3.5., 8.1.–8.7. pontjában, b) a 2. melléklet 3.3.5., 3.4.3., 3.5.3. pontjában és c) a 13. melléklet 8.5., 13., 13.1.–13.7., és 14., 14.1., 14.2. pontjában meghatározott adatok megadására.” 45. § (1) Az R. 1. melléklete a következő 5.3.5. ponttal kiegészülve lép hatályba: „5.3.5. anyja születési neve” (2) Az R. 1. melléklete a következő 6.3.4. és 6.3.5. ponttal kiegészülve lép hatályba: „6.3.4. a jogi személy szervezeti egység képviselőjének neve 6.3.5. a jogi személy szervezeti egység képviselőjének anyja születési neve” (3) Az R. 1. melléklet 8.1. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „8.1. a szervezet kiegészítő jellegű gazdasági főtevékenysége és ténylegesen végzett tevékenységi körei azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével” (4) Az R. 1. melléklet 8.3. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „8.3. a jogi személy szervezeti egység kiegészítő jellegű gazdasági főtevékenysége és ténylegesen végzett tevékenységi körei azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével” (5) Az R. 1. melléklet 8.5., 8.6. és 8.7. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „8.5. az általános forgalmi adó alanyának az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdése szerinti, az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozata 8.6. a szervezet képviselőjének adóazonosító száma 8.7. a jogi személy szervezeti egység képviselőjének adóazonosító száma” (6) Az R. 2. melléklete a következő 3.3.5. ponttal kiegészülve lép hatályba: „3.3.5. anyja születési neve” (7) Az R. 2. melléklete a következő 3.4.3. ponttal kiegészülve lép hatályba: „3.4.3. – szükség szerint – anyja születési neve” (8) Az R. 2. melléklete a következő 3.5.3. ponttal kiegészülve lép hatályba: „3.5.3. anyja születési neve” (9) Az R. 13. melléklete a következő 8.5. ponttal kiegészülve lép hatályba: „8.5. – ha a bejelentett új nyilvántartási adat a szervezet vagy a szervezet jogi személy szervezeti egysége új képviselőjének nyilvántartásba vételére irányul és a szervezet vagy a szervezet jogi személy szervezeti egysége adószámmal és statisztikai számjellel rendelkezik –az új képviselő adóazonosító száma” (10) Az R. 13. melléklete a következő 13., 13.1–13.7. és 14., 14.1., 14.2. ponttal kiegészülve lép hatályba: „13. A kérelmező választása szerint megadandó adatok – ha adószám, illetve statisztikai számjel megállapítása, illetve beszerzése iránti kérelmet is előterjeszt –: 13.1. a szervezet kiegészítő jellegű gazdasági főtevékenysége és ténylegesen végzett tevékenységi körei azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével 13.2. a szervezet gazdálkodási formája (GFO kód szerint) 13.3. a jogi személy szervezeti egység kiegészítő jellegű gazdasági főtevékenysége és ténylegesen végzett tevékenységi körei azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével 13.4. a jogi személy szervezeti egység gazdálkodási formája (GFO kód szerint) 13.5. az általános forgalmi adó alanyának az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdése szerinti, az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozata 13.6. a szervezet képviselőjének adóazonosító száma 13.7. a jogi személy szervezeti egység képviselőjének adóazonosító száma 14. A kérelmező választása szerint megadandó adatok – ha adószám törlése iránti kérelmet is előterjeszt – 14.1. a szervezet adóköteles tevékenysége megszüntetésének bejelentése és a szervezet adószáma törlése iránti kérelem 14.2. – jogi személy szervezeti egység esetében – a jogi személy szervezeti egység adóköteles tevékenysége megszüntetésének bejelentése és a jogi személy szervezeti egység adószáma törlése iránti kérelem” (11) Az R. 41. melléklet 6.1.5. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „6.1.5. a taggyűlésen felszólalhat” (12) Az R. 41. melléklet a következő 9.1.1.1. ponttal kiegészülve lép hatályba: „9.1.1.1. a taggyűlés az egyesület tagjaiból áll” (13) Az R. 41. melléklet 9.1.3.2. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „9.1.3.2. az elnökség hívja össze” (14) Az R. 41. melléklet 9.1.3.3. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „9.1.3.3. a meghívót a taggyűlés kezdő napját 30 nappal megelőzően kell a tagoknak megküldeni” (15) Az R. 41. melléklet 9.1.3.6. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „9.1.3.6. igazolható módon kell összehívni” (16) Az R. 41. melléklet a következő 9.1.3.9. ponttal kiegészülve lép hatályba: „9.1.3.9. a taggyűlés csak olyan kérdést tárgyalhat meg, amely a taggyűlés meghívójában szerepel” (17) Az R. 41. melléklet a következő 11.1.3.1. ponttal kiegészülve lép hatályba: „11.1.3.1. az összes tag több mint fele” (18) Az R. 41. melléklet 11.1.4. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „11.1.4. az elnökség valamely tagjának visszahívásáról a tagok legalább 10%-ának indítványára határozhat, ha az elnökség tagja az egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat; az elnökség valamely tagjának visszahívásához” (19) Az R. 41. melléklet a következő 11.1.4.1. ponttal kiegészülve lép hatályba: „11.1.4.1. az összes tag több mint fele” (20) Az R. 41. melléklet a következő 13.5.5. ponttal kiegészülve lép hatályba: „13.5.5. törvényben meghatározott ok bekövetkezte” (21) Az R. 41. melléklet 15.3.1. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „15.3.1. képviseli az egyesületet” (22) Az R. 41. melléklet 15.4.9. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „15.4.9. vezeti a határozatok tárát vagy őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyveket” (23) Az R. 41. melléklet 16.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „16.4. a határozatokat a határozatok tárában kell nyilván tartani vagy az azokat tartalmazó jegyzőkönyveket kell őrizni” (24) Az R. 41. melléklet 17. és 17.1. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „17. Az alapszabály kötelező rendelkezései az egyesület képviselete tekintetében: 17.1. az egyesületet az elnök önállóan képviseli” (25) Az R. 41. melléklet a következő 19.2., 19.3. és 19.4. ponttal kiegészülve lép hatályba: „19.2. ha az elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja 19.3. az elnöknek az intézkedéseit a taggyűlés vagy az elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban 19.4. a jegyzőkönyvnek – ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumba – tartalmaznia kell az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét” (26) Az R. 42. melléklet 4.3.3. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „4.3.3. döntés kiegészítő jellegű, nonprofit gazdasági-vállalakozási tevékenység folytatásáról” (27) Az R. 42. melléklete a következő 4.3.4. ponttal kiegészülve lép hatályba: „4.3.4. döntés az alapítványi vagyon felhasználásról” (28) Az R. 42. melléklete a következő 4.6.4. ponttal kiegészülve lép hatályba: „4.6.4. törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezte esetén” (29) Az R. 42. melléklet 5.1. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „5.1. a kuratórium határozatképes, ha azon legalább két tag részt vesz” (30) Az R. 42. melléklet 5.2. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „5.2. a kuratórium évente legalább egyszer ülésezik” (31) Az R. 42. melléklet 5.7. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „5.7. a határozatokat a határozatok tárában kell nyilvántartani vagy az azokat tartalmazó jegyzőkönyveket kell őrizni” (32) Az R. 42. melléklet 7.1.1. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „7.1.1. a kuratórium ülésének összehívása” (33) Az R. 42. melléklet 7.1.2. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „7.1.2. képviseli az alapítványt” (34) Az R. 42. melléklet 7.1.8. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „7.1.8. vezeti a határozatok tárát vagy őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyveket” (35) Az R. 42. melléklet 9.1. pontja a következő szöveggel lép hatályba: „9.1. az alapítványt a kuratórium elnöke önállóan képviseli” (36) Az R. 42. melléklete a következő 11.2. ponttal kiegészülve lép hatályba: „11.2. nem lehet a kuratórium tagja, akivel szemben törvényben meghatározott kizáró ok áll fenn” (37) Az R. 43. melléklete a következő IV. és V. ponttal kiegészülve lép hatályba: „IV. Egyesület taggyűlésének jelenléti íve 1. Jelenléti ív adattartalma 1.1. megjelentek 1.1.1. természetes személy esetén 1.1.1.1. neve 1.1.1.2. lakóhelye 1.1.1.3. aláírása 1.1.2. nem természetes személy esetén 1.1.2.1. elnevezése 1.1.2.2. székhelye 1.1.2.3. képviselő 1.1.2.3.1. neve 1.1.2.3.2. képviseleti minőségének jelölése 1.1.2.3.3. aláírása 1.2. taggyűlés időpontja 1.2.1. év 1.2.2. hónap 1.2.3. nap 1.3. – nem alakuló taggyűlés esetén – annak jelölése, ha megismételt taggyűlés jelenléti íve 1.4. az okirat aláírásának helye 1.5. az okirat aláírásának időpontja 1.6. az okirati tanúk adatai, ha a Pp. 196. § (1) bekezdés b) pontja szerinti formában készítik elő az okiratot V. Jegyzőkönyv minta 1. jegyzőkönyv adattartalma 1.1. szerv megnevezése melyen a jegyzőkönyv készült 1.1.1. egyesület esetén 1.1.1.1. taggyűlés 1.1.1.2. elnökség 1.1.2. alapítvány esetén 1.1.2.1. kuratórium 1.2. szerv ülésének időpontja 1.2.1. év 1.2.2. hónap 1.2.3. nap 1.3. megjelentek 1.3.1. taggyűlés esetén az arra való utalást, hogy a jelenléti íven szereplők jelentek meg 1.3.2. elnökség esetén megjelent tagok 1.3.3. kuratórium esetén megjelent tagok 1.4. határozatképesség 1.4.1. vizsgálata 1.4.2. megállapítása 1.5. jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tag megválasztása 1.5.1. jegyzőkönyvvezető neve 1.5.2. hitelesítő tagok neve 1.6. döntés levezető elnök, szavazatszámláló bizottság választásáról 1.6.1. igen 1.6.1.1. levezető elnök neve 1.6.1.2. szavazatszámláló bizottság tagjainak neve 1.6.2. nem 1.7. napirend 1.7.1. napirendi pontok ismertetése 1.7.2. napirend elfogadása 1.8. napirendi pontok 1.8.1. a napirendi pont kapcsán elhangzottak lényegének szerepeltetése 1.8.2. határozathozatal 1.8.2.1. határozathozatal módjának szerepeltetése 1.8.2.1.1. nyilvános 1.8.2.1.2. titkos 1.8.2.2. szavazás eredménye 1.8.2.2.1. látható többség jelölése 1.8.2.2.2. szavazás pontos eredménye 1.8.2.3. határozat pontos szövegének szerepeltetése 1.8.2.3.1. jegyzőkönyvben 1.8.2.3.1.1. határozat egyedi jelölése [pl. 12/2014 (III.15.) számú taggyűlési határozat] 1.8.2.3.1.2. határozat szövege 1.8.2.3.2. külön dokumentumban 1.8.2.3.2.1. jegyzőkönyvben 1.8.2.3.2.1.1. határozati javaslat ismertetése 1.8.2.3.2.1.2. döntésre utalás 1.8.2.3.2.2. külön dokumentumban 1.8.2.3.2.2.1. határozat egyedi jelölése [pl. 12/2014 (III.15.) számú taggyűlési határozat] 1.8.2.3.2.2.2. határozat szövege 1.8.2.3.2.2.3. okirat aláírásának helye 1.8.2.3.2.2.4. okirat aláírásának időpontja 1.8.2.3.2.2.5. okirat aláírásának módja 1.8.2.3.2.2.6. aláírás 1.8.2.3.2.2.6.1. ülést vezető aláírása 1.8.2.3.2.2.6.2. – taggyűlés esetén – hitelesítő tagok aláírása 1.8.2.3.2.2.6.3. – nem taggyűlés esetén – az okirati tanúk adatai, ha a Pp. 196. § (1) bekezdés b) pontja szerinti formában készítik elő az okiratot 1.9. az okirat aláírásának helye 1.10. az okirat aláírásának időpontja 1.11. aláírás 1.11.1. ülést vezető aláírása 1.11.2. – taggyűlés esetén – hitelesítő tag aláírása 1.11.3. – nem taggyűlés esetén – az okirati tanúk adatai, ha a Pp. 196. § (1) bekezdés b) pontja szerinti formában készítik elő az okiratot” 46. § Az R. 41. melléklet 14.2. pontjában az „a tagok több mint fele” szövegrész helyébe a „legalább két tag” szöveg lép. 47. § Az R. a) 41. melléklet 5.4. pontjában a „tag (3.1.)” szövegrész a „tagot” szöveggel, a „törölhető” szövegrész a „kell törölni” szöveggel, b) 41. melléklet 13.5.1.2. pontjában a „közölni” szövegrész „közölni az elnökség tagjaival”, c) 41. melléklet 15.3. pontjában a „feladatai” szövegrész a „feladatai különösen” szöveggel, d) 42. melléklet 5.6. pontjában a „szótöbbségével” szövegrész a „szótöbbségével, nyílt szavazásával” szöveggel, e) 42. melléklet 6. pontjában az „elfogadásáról” szövegrész a „visszautasításáról” szöveggel lép hatályba. 48. § (1) Nem lép hatályba az R. a) 41. melléklet 3.1. pontjában, 6.1. pontjában, 8.1.–8.5. pontjában a „rendes”, b) 41. melléklet 12.5. pontjában a „tag kizárásról,”, c) 41. melléklet 13.4.3. pontjában a „– az alapítók döntése szerint –”, d) 41. melléklet 13.5.3. pontjában a „határozott időre választott elnökség esetén”, e) 41. melléklet: 13.5.4. pontjában a „ – határozott időre választott elnökség esetén –”, f) 42. melléklet 4.4. pontjában a „legalább”, g) 42. melléklet 5.3.1. pontjában a „– három tagú kuratórium esetén –” szövegrész. (2) Nem lép hatályba az R. a) 41. melléklet ag) 9.1.3.2.1., és 9.1.3.2.2., 9.1.3.5., 9.1.3.6.1.1., 9.1.3.6.1.2. pontja, am) 16.5., második 16., második 16.1., 16.1.1., 16.1.2. pontja, an) 17.1.1. és 17.1.2. pontja. b) 42. melléklet ba) 2.5. pontja, bb) 5.2.1., második 5.2.1., 5.2.3., 5.2.4. pontja, bc) 5.3.2. pontja, bd) 5.3.2.1. és 5.3.2.2. pontja, be) 6.2. pontja, bf) 7.1.3. pontja, bg) 7.1.6. és 7.1.7. pontja, bh) 9.1.1. és 9.1.2. pontja. Dr. Navracsics Tibor s. k., közigazgatási és igazságügyi miniszter