306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelete a levegő védelméről.

306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelete a levegő védelméről. A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének 5., 6., 24. pontjában és 110/A. §-ában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Hatály 1. § (1) A rendelet hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, akik vagy amelyek tevékenysége, létesítménye, terméke levegőterhelést okoz vagy okozhat (a továbbiakban: levegőterhelő). (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a) a természetes és mesterséges eredetű ionizáló és nem ionizáló sugárzásból keletkező levegőterhelésre, b) a levegő munka-egészségügyi védelmére, c) a zárt terek levegőminőségének szabályozására. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. alap levegőterheltség: a vizsgált légszennyező forrás működése nélkül a környezetében kialakult, jogszabályban meghatározott időtartamra vonatkoztatott átlagos levegőterheltségi szint, amelyhez a vizsgált légszennyező forrás kibocsátásának hatása hozzáadódik; 2. alsó vizsgálati küszöbérték: az a levegőterheltségi szint, amely alatt a levegő minőségének vizsgálata céljából lehetőség van kizárólag modellezési vagy objektív becslési technikák alkalmazására; 3. anyag: a kémiai elem és annak vegyületei, a radioaktív anyagok és a genetikailag módosított szervezetek kivételével; 4. arzén, kadmium, nikkel és benz(a)pirén: ezen elemek és vegyületeik teljes mennyisége a PM10 frakcióban; 5. átlagexpozíció mutató: a nemzeti expozíciócsökkentési cél és az expozíciókoncentrációra vonatkozó kötelezettség kiszámítására használt, városi hátterű helyszíneken elvégzett mérések alapján meghatározott átlagos levegőterheltségi szint, amely a lakosság expozícióját tükrözi; 6. bűz: szaghatással járó légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, az adott környezetben környezetidegen, és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja; 7. célérték: az emberi egészség és a környezet egészére gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából meghatározott levegőterheltségi szint, amelyet – ahol lehetséges – adott időtartam alatt kell elérni; 8. diffúz forrás: olyan levegőterhelést okozó tevékenység vagy kibocsátó felület, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel vagy műszaki számítással egyértelműen nem határozhatók meg; 9. egészségügyi határérték: az emberi egészségre gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából, a tudományos ismeretek alapján meghatározott, tartós egészségkárosodást nem okozó levegőterheltség szintje; 10. érintett nyilvánosság: a nyilvánosság azon része, a) amelyre a légszennyezettségi zónák intézkedési programjáról való döntés – különösen annak környezeti hatásai miatt – kihat vagy kihathat, valamint b) amely a döntésben érdekelt, különösen olyan környezetvédelmi vagy más civil szervezet, amelynek tevékenységi körét az intézkedési programról való döntés érinti; 11. expozíciókoncentrációra vonatkozó kötelezettség: az emberi egészségre gyakorolt káros hatások csökkentésének céljából megállapított átlagexpozíció-mutató alapján meghatározott, adott időtartamon belül teljesítendő levegőterheltségi szint; 12. felső vizsgálati küszöbérték: az a levegőterheltségi szint, amely alatt a levegő minőségének vizsgálata céljából lehetőség van a helyhez kötött mérési és modellezési technikák, illetve indikatív mérések kombinációjának alkalmazására; 13. helyhez kötött légszennyező forrás: levegőterhelést okozó pont-, vonal- vagy diffúz forrás; 14. helyhez kötött pontforrás hatásterülete: a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a vonatkoztatási időtartamra számított, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatt várható talajközeli levegőterheltség-változás a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, vagy b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb; 15. hosszú távú célkitűzés: az a levegőterheltségi szint, amelyet az emberi egészség és a környezet hatékony védelme érdekében hosszú távon el kell érni, kivéve, ha az arányos intézkedésekkel nem teljesíthető; 16. kritikus szint: tudományos ismeretek alapján meghatározott levegőterheltségi szint, amely felett egyes receptorokat – így különösen fákat, növényeket, természetes ökológiai rendszereket az ember kivételével – közvetlen káros hatás érhet; 17. légszennyezés: légszennyező anyag kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe juttatása; 18. légszennyezettség: a levegő légszennyezettségi határértéket meghaladó levegőterheltségi szintje; 19. légszennyezettségi agglomeráció: olyan légszennyezettségi zóna, ahol a népesség száma meghaladja a 250 000 lakost, vagy ahol a népesség száma 250 000 lakos vagy annál kevesebb, de a népsűrűség legalább 500 fő/km2; 20. légszennyezettségi határérték: az emberi egészségre, illetve az ökológiai rendszerre gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából, a tudományos ismeretek alapján meghatározott levegőterheltségi szint, amelyet jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt időtartamon belül el kell érni, és elérése után nem szabad túllépni; 21. légszennyezettségi zóna: a levegőminőség vizsgálatának és kezelésének céljából a Magyar Köztársaság területének jogszabály által lehatárolt része; 22. légszennyező anyag: a levegőben lévő és az emberi egészségre vagy a környezet egészére valószínűsíthetően káros hatást gyakorló anyag; 23. légszennyező forrás: levegőterhelést okozó helyhez kötött vagy mozgó forrás; 24. légszennyező pontforrás: az a levegőterhelést okozó forrás, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel vagy műszaki számítással egyértelműen meghatározhatók; 25. levegő: a troposzférán belüli szabadtéri levegő, kivéve a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontjában meghatározott olyan munkahely levegője, amelyhez a lakosság rendszeresen nem fér hozzá; 26. levegőminőségi tervek: légszennyezettség-csökkentési intézkedési programok, amelyek az egészségügyi határértékek vagy a célértékek elérése érdekében intézkedéseket határoznak meg; 27. levegőterhelés (emisszió): légszennyező anyag levegőbe juttatása; 28. levegőterheltségi szint (immisszió): a levegőben valamely légszennyező anyag koncentrációja vagy a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedése; 29. levegővédelmi követelmény: jogszabály vagy hatósági határozat által megállapított előírás, tilalom – beleértve a határértékeket is –, amelynek célja a levegőterhelés megelőzése vagy csökkentése; 30. mozgó légszennyező forrás: a levegőterhelést okozó közúti, vasúti, vízi és légi jármű, továbbá a nem közúti mozgó gép; 31. nemzeti expozíciócsökkentési cél: a Magyar Köztársaság lakossága átlagos expozíciócsökkentésének százalékos értéke, amelyet a referenciaévre vonatkoztatva az emberi egészségre gyakorolt káros hatások csökkentésének céljából kerül meghatározásra, és amelyet – amennyiben lehetséges – adott időtartamon belül kell teljesíteni; 32. nitrogén-oxidok: a nitrogén-monoxid és nitrogén-dioxid térfogati keverési arányának (ppbv) a nitrogén-dioxid tömegkoncentrációjának egységeiben kifejezett (�g/m3) összege; 33. PM10: a szálló por azon frakciója, amelynek legalább 50%-a átmegy a PM10 mintavételének és mérésének referenciamódszerére az MSZ EN 12341:2001 szabványban meghatározott 10 �m aerodinamikai átmérőjű szelektív szűrőn; 34. PM2,5: a szálló por azon frakciója, amelynek legalább 50%-a átmegy a PM2,5 mintavételének és mérésének referenciamódszerére az MSZ EN 14907:2006 szabványban meghatározott 2,5 �m aerodinamikai átmérőjű szelektív szűrőn; 35. riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon szintje, amely felett a rövid idejű expozíció veszélyt jelent az emberi egészségre, és amelynél azonnali intézkedéseket kell tenni; 36. szagegység: az a szaganyagmennyiség 1 m3 standard állapotú szaganyagot tartalmazó gázban, amely már szagérzetet vált ki a szagmérés során az észlelők 50%-ában; 37. szagkoncentráció: 1 m3 standard állapotú szaganyagot tartalmazó gázban a szagegységek száma; mértékegysége a szagegység/köbméter (SZE/m3); 38. tájékoztatási küszöbérték: az a légszennyezettségi szint, amely felett a rövid idejű expozíció veszélyt jelent az emberi egészségre a lakosság valamely különösen érzékeny csoportja tekintetében, – így különösen gyermeknél, időskorúaknál, betegeknél – és amelynél a lakosság azonnali és megfelelő tájékoztatása szükséges; 39. talajközeli ózon koncentrációja: a troposzféra legalsó rétegének ózon tartalma; 40. terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap levegőterheltség különbsége; 41. természetes forrásból származó levegőterhelés: olyan légszennyező anyag kibocsátása, amelyet közvetlenül vagy közvetve nem emberi tevékenység okozott, így különösen olyan természeti jelenségek mint a vulkánkitörések, szeizmikus tevékenységek, geotermikus mozgások, bozóttüzek, tőzegtüzek, szélorkánok, továbbá a tengeri porzó víz vagy a száraz régiókból a természetes eredetű por légköri felkeveredése vagy a légköri folyamatok általi elszállítása; 42. tűréshatár: az egészségügyi határérték azon százaléka, amellyel a légszennyezettségi határérték jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén túlléphető; 43. városi hátterű helyszínek: városi területeken belüli helyek, ahol a levegőterheltségi szintek a teljes városi lakosság expozíciója vonatkozásában reprezentatívak; 44. vizsgálat: a levegőterheltségi szint mérésére, számítására, modellezésére, előrejelzésére vagy becslésére használt módszerek alkalmazása; 45. vonalforrás: a nyomvonalas közlekedési létesítmény (közút, vasút) vagy annak vizsgált szakasza, amelynél az elhaladó járművek jellemzői határozzák meg az egységnyi szakaszból származó légszennyező anyag kibocsátott mennyiségét. 3. A levegő védelmének általános szabályai 3. § A levegővédelmi követelményeket az országos és regionális környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek, településfejlesztési koncepció kidolgozása során, valamint a helyi önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban, a gazdálkodó szervezetek terveiben és a műszaki tervezésben érvényesíteni kell. 4. § Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. 5. § (1) A légszennyező forrás létesítésekor és működése során levegővédelmi követelmények megállapítása és alkalmazása szükséges. (2) A levegővédelmi követelmények teljesülését a légszennyező forrás hatásterületén biztosítani kell. (3) E jogszabály hatálybalépését követően engedélyezett, bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania. (4) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) a (3) bekezdés szerinti védelmi övezet nagyságát – a környezetvédelmi engedélyben, egységes környezethasználati engedélyben a legnagyobb teljesítmény-kihasználás és kedvezőtlen terjedési viszonyok (különösen az uralkodó szélirány, időjárási viszonyok) mellett, a domborzat, a védőelemek és a védendő területek, építmények figyelembevételével – a légszennyező forrás határától számított, legalább 300, legfeljebb 1000 méter távolságban lehatárolt területben határozza meg. (5) Meglévő telephelyen tervezett új légszennyező forrás esetében a felügyelőség a védelmi övezet kijelölése során a (4) bekezdésben előírt 300 méternél kisebb távolságot is meghatározhat, amennyiben valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül. (6) A (3)–(5) bekezdés szerinti védelmi övezetet úgy kell kijelölni, hogy abban nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. (7) A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. (8) A védelmi övezet fenntartásával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. Ha a védelmi övezetet más hasznosítja, akkor a hasznosított terület tekintetében a fenntartási költségek a hasznosítót terhelik. II. FEJEZET LEVEGŐMINŐSÉGI ELŐÍRÁSOK 4. A levegőterheltségi szint mértékének meghatározása 6. § Az egészségügyi határérték, a riasztási küszöbérték, a tájékoztatási küszöbérték, a tűréshatár, a célérték, valamint a kritikus szint értékei a környezet-egészségügyi és környezetvédelmi, illetve az egyéb szakterületeken folyó tudományos kutatások legújabb adatai és a méréstechnika területén elért eredmények figyelembevételével a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabályban kerülnek megállapításra és legalább háromévenként felülvizsgálatra. 5. A helyhez kötött légszennyező forrás létesítésének levegőminőségi követelményei 7. § (1) Helyhez kötött légszennyező forrás létesítésekor a levegővédelmi követelményeket az engedélyezési eljárás során úgy szükséges meghatározni, hogy annak várható levegőterhelése ne eredményezze az egészségügyi határértékek túllépését, kivéve ha a) az engedélyes a légszennyező pontforrás hatásterületén az egészségügyi határértéket várhatóan meghaladó légszennyező anyag tekintetében, a levegőterheltségi szint szempontjából egyenértékű kibocsátás csökkentését egyidejűleg biztosítja, b) a légszennyező forrás létesítése következtében a levegőterhelés és a levegőterheltség szintje kisebb lesz, mint a légszennyező forrás létesítése előtti állapotban volt, vagy c) az engedélyes bizonyítja, hogy a légszennyező pontforrás hatásterületén a helyi mérésekkel megállapított alap levegőterheltség a légszennyező pontforrás kibocsátásával együtt sem haladja meg az éves légszennyezettségi határértéket. (2) A levegővédelmi követelmények az elérhető legjobb technika alapján állapíthatók meg. (3) Amely légszennyező forrásnál az elérhető legjobb technikával nem biztosítható az egészségügyi határértékek betartása, az elérhető legjobb technikánál szigorúbb követelményeket kell meghatározni. (4) Amely légszennyező forrásnál kibocsátási határértéket annak sajátosságai miatt megállapítani nem lehet, a levegőterhelést legkisebb mértékűre csökkentő levegővédelmi követelmények határozandók meg. 8. § A nemzeti expozíciócsökkentési cél teljesülése érdekében, a PM2,5 levegőterheltségi szint mértékétől függetlenül, minden szükséges és aránytalanul magas költséggel nem járó, a PM2,5-expozíció csökkentését szolgáló intézkedést meg kell tenni. 6. A levegőterheltségi szint vizsgálata 9. § (1) A Magyar Köztársaság területén a levegőterheltségi szintet és a légszennyezettségi határértékek betartását az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (a továbbiakban: OLM) vizsgálja. (2) A Magyar Köztársaság területén a) az OLM mérési rendszereinek (módszerek, berendezések, hálózatok) jóváhagyását, b) a mérések pontosságának biztosításához szükséges feladatok ellátását, c) a vizsgálati módszerek elemzését, d) az adatok alapján a levegő minőségének rendszeres értékelését, és e) a minőségbiztosítási programok koordinálását a Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont látja el. (3) A levegőterheltségi vizsgálatok kiterjednek minden olyan légköri (időjárási) jelenségre is, amely a levegő minőségét bármilyen módon és mértékben befolyásolhatja. (4) Az OLM által mért levegőterheltségi adatok interneten keresztül történő elérhetőségét, és a nyilvánosság folyamatos tájékoztatását, a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapja biztosítja. (5) A levegőterheltségi szintet átlagértékek mutatják be. A tájékoztatás szennyezőanyagonként a határértékeket, a célértékeket, a tájékoztatási és riasztási küszöbértékeket, és a túllépéseket, továbbá az egyes légszennyező anyagok emberi egészségre, illetve a természetes környezetre gyakorolt hatásait tartalmazza. (6) A kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, a PM10, PM2,5, az ózon és a szén-monoxid által okozott levegőterheltségi szint adatait legalább napi, az ólom és a benzol által okozott levegőterheltségi szint – 12 hónap átlagértékeinek formájában megadott – adatai legalább háromhavi frissítéssel kerülnek közzétételre. 7. A légszennyezettségi agglomeráció és zóna 10. § (1) A Magyar Köztársaság területén a levegőterheltségi szint mértéke szerint, a vizsgálati küszöbértékek alapján, légszennyezettségi agglomerációk vagy zónák kerülnek kijelölésre. (2) A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésének felülvizsgálatára a levegőterheltségi szintet befolyásoló körülmények jelentős változása esetén, de legalább öt évenként kerül sor. (3) A kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, a nitrogénoxidok, a PM10 és PM2,5, az ólom, a benzol és a szénmonoxid által okozott levegőterhelés jelentős változása esetén, a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésének felülvizsgálatára öt évnél gyakrabban kerül sor. 11. § (1) Kijelölhető olyan agglomeráció vagy zóna, ahol a PM10 egészségügyi határérték túllépését a közutak téli homokszórása vagy sózása okozza. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt agglomerációról vagy zónáról annak kijelölése alapjául szolgáló bizonyítékokkal, a légszennyező források és a levegőterheltségi szint megjelölésével, továbbá a levegőterheltségi szint csökkentése érdekében megtett ésszerű intézkedésekről, a környezetvédelemért felelős miniszter az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) tájékoztatja. 12. § (1) Az agglomerációról vagy zónáról, amelyben a légszennyezettség a természetes forrásból származó levegőterhelés következménye, ennek igazolására szolgáló bizonyítékokkal, a légszennyező források és a levegőterheltségi szint megjelölésével, a környezetvédelemért felelős miniszter szeptember 30-ig az előző naptári év tekintetében a Bizottságot tájékoztatja. (2) Az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatás teljesítése esetén a természetes forrásból eredő levegőterhelés következtében fellépő légszennyezettségi határértéket meghaladó levegőterheltségi szint nem minősül légszennyezettségnek. 13. § Azokban a zónákban és agglomerációkban, ahol a környezeti levegőben lévő kén-dioxid, nitrogén-dioxid, PM10, PM2,5, ólom, benzol és szén-monoxid szintje a légszennyezettségi határértékek alatt van, a talajközeli ózon koncentrációja kielégíti a hosszú távú célkitűzést, valamint az arzén, a kadmium, a nikkel és a 3,4-benz(a)pirén koncentráció kisebb, mint a célérték, ott meg kell őrizni a meglévő jó állapotot a fenntartható fejlődés követelményeivel összhangban. 8. A levegőminőségi terv 14. § (1) Azokra a zónákra és agglomerációkra, amelyekben a levegő kén-dioxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid, PM10, PM2,5, ólom, benzol vagy szén-monoxid szintje az éves levegőminőségi értékelés alapján meghaladja a határértéket, levegőminőségi terv készítése szükséges, amelynek végrehajtásával a légszennyezettségi határértékek betartása biztosítható. (2) Azokra a zónákra és agglomerációkra, amelyekben az arzén, kadmium, nikkel és 3,4-benz(a)pirén vagy PM2,5 koncentráció szintje az éves levegőminőségi értékelés alapján meghaladja a célértéket, illetve a hosszú távú célkitűzést, a költséghatékonyság szempontjából arányos levegőminőségi terv készítése szükséges, amelynek végrehajtásával a célértékek betartása biztosítható. (3) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály hatálya alá tartozó tevékenységek esetében a költséghatékony és arányos intézkedésnek, a rendelet által meghatározott elérhető legjobb technika alkalmazása minősül. (4) A levegőminőségi tervet a felügyelőség az egészségügyi államigazgatási szerv, a közlekedés tekintetében az érintett útkezelő, vasút üzembentartó nyilatkozata alapján a hatáskörében érintett közlekedési hatóság, valamint a vonalforrás hatásterületével érintett települési önkormányzatok véleményének figyelembevételével, az érintett légszennyezők bevonásával, valamint az érintett nyilvánosság véleményének figyelembevételével készíti el. A levegőminőségi tervek tartalmi követelményeit az 1. melléklet tartalmazza. 15. § (1) Azokra a zónákra és agglomerációkra, ahol több légszennyező anyag koncentrációja haladja meg a légszennyezettségi határértéket, az összes légszennyező anyagra vonatkozó, integrált levegőminőségi tervet kell készíteni. A levegőminőségi terv kidolgozására az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről szóló jogszabályban meghatározott összkibocsátási határértékek betartása érdekében szükséges programok, valamint a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló jogszabályban meghatározott stratégiai zajtérkép és intézkedési tervek elkészítésével összhangban kerül sor. (2) Amennyiben a 11. § (2) bekezdés szerint bizonyítható, hogy az egészségügyi határérték túllépése a közutak téli homokszórásának vagy sózásának tulajdonítható, a zónára és agglomerációra levegőminőségi terv kidolgozása nem szükséges. (3) A felügyelőség a levegőminőségi terv végrehajtását ellenőrzi. 16. § (1) A felügyelőség a levegőminőségi terv elkészítése, módosítása és felülvizsgálata során a tervezeteket közzéteszi a saját hirdetőtábláján és honlapján, valamint kezdeményezi az érintett települési önkormányzat polgármesteri hivatalának hirdetőtábláján és a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján való közzétételét. A tervezetet a hirdetőtáblán legalább 30 napra kell elhelyezni. (2) A tájékoztatás tartalmazza: a) a levegőminőségi terv módosításának, vagy felülvizsgálatának tervezetét; b) felhívást arra vonatkozóan, hogy a levegőminőségi terv, annak módosítása, vagy felülvizsgálata tervezetére az érintett nyilvánosság véleményt, észrevételt tehet; c) azon felügyelőség megnevezését, ahová a tervezetre vonatkozó vélemények, észrevételek benyújthatók; d) a tervezetre vonatkozó vélemények, észrevételek benyújtására nyitva álló határidőt. (3) Az érintett nyilvánosság a levegőminőségi terv és annak módosítása vagy felülvizsgálata tervezetére a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás közzétételétől számított 30 napon belül tehet véleményt, illetve észrevételt. A felügyelőség a levegőminőségi terv, valamint annak módosítása, illetőleg felülvizsgálata elfogadása előtt az érintett nyilvánosság által határidőben tett véleményeket, észrevételeket – tekintettel a környezetvédelmi érdekekre – kellő mértékben figyelembe veszi. (4) A figyelembe vett véleményekről, észrevételekről, vagy figyelmen kívül hagyásuk esetén annak indokairól a felügyelőség a saját és az érintett települési önkormányzatok polgármesteri hivatalainak hirdetőtábláján, valamint a saját és a minisztérium honlapján tájékoztatja az érintett nyilvánosságot. Egyúttal közzéteszi az elfogadott levegőminőségi tervet, és az elfogadás alapjául szolgáló indokokat. 17. § A levegőminőségi tervek végrehajtása érdekében a felügyelőség a légszennyező forrás üzemeltetőjét intézkedési terv kidolgozására kötelezi. 9. Az ózoncsökkentő program 18. § (1) Azokra a zónákra és agglomerációkra, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket, illetve a hosszú távú célkitűzést, a felügyelőségnek a közlekedési hatóság, vagy a települési önkormányzatok véleményének figyelembevételével, az érintett légszennyezők bevonásával meg kell határoznia azokat az aránytalanul nagy költségeket nem igénylő intézkedéseket (a továbbiakban: ózoncsökkentő program), amelyek biztosítják a célértékek, illetve a hosszú távú célkitűzés elérését. (2) Az ózoncsökkentő program kidolgozására az 1. melléklet szerinti szempontok szerint kerül sor. (3) Az ózoncsökkentő program kidolgozására az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről szóló jogszabályban meghatározott összkibocsátási határértékek betartása érdekében szükséges programok, valamint a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló jogszabályban meghatározott stratégiai zajtérkép és intézkedési tervek elkészítésével összhangban kerül sor. (4) Ózoncsökkentő program kidolgozása nem szükséges azokra a zónákra és agglomerációkra, amelyekre a 14. § szerint levegőminőségi terv készült. 10. A füstköd-riadó 19. § (1) Rendkívüli levegővédelmi intézkedéseket kell tenni, ha kedvezőtlen meteorológiai viszonyok között, több forrásból származó szennyezőanyag-kibocsátás következtében a légszennyezettség tartósan és nagy területen meghaladja egy vagy több légszennyező anyag tájékoztatási, vagy riasztási küszöbértékét (szmoghelyzet). (2) A tájékoztatási és riasztási küszöbértékek túllépéséről, valamint azok túllépésének megszűnéséről az érintett lakosságot tájékoztatni kell a rádió, televízió, nyomtatott sajtó, internet útján, vagy a helyben szokásos tájékoztatási módon. 11. A füstköd-riadó terv 20. § (1) Azokon a településeken, ahol a szmoghelyzet kialakulásával kell számolni, és a légszennyezettség folyamatos mérésének feltételei adottak, a veszélyhelyzet elkerüléséhez és az esemény tartósságának csökkentéséhez rövid távú cselekvési tervet (a továbbiakban: füstköd-riadó terv) kell kidolgozni és végrehajtani. (2) A füstköd-riadó terv készítésének feltételeit és tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. (3) A szmoghelyzet kialakulása esetén a füstköd-riadó tervben foglaltak szerint kell a lakosságot tájékoztatni, és a szmoghelyzet megszüntetéséhez, vagy hatásainak enyhítéséhez szükséges mértékben, arra alkalmas módon a füstköd-riadó terv alapján a helyhez kötött és a mozgó légszennyező források működése korlátozható vagy megtiltható. A riasztási fokozat esetén elrendelhető intézkedéseket légszennyező anyagonként a 3. melléklet tartalmazza. A polgármester, a fővárosban a főpolgármester a 3. mellékletben foglaltakon túl más – a füstköd-riadó tervben meghatározott – intézkedéseket is elrendelhet. (4) A füstköd-riadó tervben foglalt korlátozásokat a szmoghelyzet jellegének, súlyosságának, a meteorológiai előrejelzésnek a figyelembevételével a közegészségügyi hatóság, a közlekedési hatóság, valamint a felügyelőség véleményére tekintettel kell elrendelni. (5) A füstköd-riadó terveket, valamint az előkészítésükkel és végrehajtásukkal kapcsolatos információt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. 12. Az országhatáron átterjedő légszennyezés 21. § (1) Az országhatáron átterjedő légszennyezés esetén az érintett országokat a környezetvédelemért felelős miniszter a két és többoldalú nemzetközi egyezményeknek megfelelően értesíti, és kezdeményezi a kölcsönös segítségnyújtást. Az azonnali beavatkozáshoz szükséges információk elérhetőségét a szennyezettség hatásával érintett szomszédos ország részére biztosítani kell. (2) A szomszédos országok kibocsátásai következtében az országban kialakuló küszöbértéket, határértéket, tűréshatárral növelt célértéket meghaladó szennyezettség csökkentésére kétoldalú kapcsolatok keretében megfelelő és arányos intézkedések, levegőminőségi tervek, füstköd-riadó terv kidolgozását kell kezdeményezni. III. FEJEZET A LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KIBOCSÁTÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA 13. A légszennyező forrás működésének általános szabályai 22. § (1) A felügyelőség a hatáskörébe tartozó légszennyező forrás létesítése, teljesítménybővítése, élettartalmát meghosszabbító felújítása, alkalmazott technológiájának váltása, használatba vétele esetén a levegővédelmi követelményeket levegőtisztaság-védelmi engedélyben írja elő. (2) A felügyelőség a levegőtisztaság-védelmi előírásokat a) egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, illetve környezeti hatásvizsgálati eljárás hatálya alá tartozó légszennyező forrás esetén az engedélyezési eljárásában, b) az a) pont alá nem tartozó esetekben a létesítési engedélyezési eljárásban történő szakhatósági hozzájárulás kiadása során, vagy c) az a) és b) pont kivételével a levegőtisztaság-védelmi engedélyezési eljárásban a levegőminőségi tervben és az ózoncsökkentési programban foglaltakra való tekintettel, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály szerint meghatározott elérhető legjobb technika alapján állapítja meg. (3) A felügyelőség a légszennyezettségi határérték betarthatósága érdekében, a jogszabályban előírt kibocsátási határértéknél szigorúbb kibocsátási határértéket is előírhat. (4) A felügyelőség a 31. § (1) bekezdése szerinti levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés 4. melléklet szerinti adattartalmához képest bekövetkezett változás esetén a működési engedélyt kérelemre vagy hivatalból módosítja. (5) A felügyelőség az engedélyes kérelmére, vagy a tevékenységének megszűnéséről történő tudomásszerzés esetén hivatalból a működési engedélyt visszavonja. (6) A felügyelőség a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 31. § (1) bekezdése szerinti levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés 4. melléklet szerinti adattartalmához képest bekövetkezett változás esetén az engedély módosítását, a tevékenységének megszűnéséről történő tudomásszerzés esetén visszavonását kezdeményezi az eljáró hatóságnál. 23. § (1) Ha a helyhez kötött légszennyező forrás létesítése esetén az OLM keretében nem áll rendelkezésre adat, a felügyelőség az engedélyezéshez szükséges alap levegőterheltség megállapítása, vagy a légszennyezettségi határértékek betarthatóságának ellenőrzése érdekében a légszennyező forrás üzemeltetőjét a helyhez kötött légszennyező forrás hatásterületére vonatkozó levegőterheltségi és levegőterhelési mérési terv elkészítésére kötelezheti. (2) A mérési terv legalább az OLM mérési módszereire előírt követelményeknek megfelelően készül. (3) A felügyelőség, ha a mérési terv megfelel az (2) bekezdés szerinti követelményeknek, a mérési tervet jóváhagyja, és a mérési tervben foglaltak szerint az engedélyest mérések elvégzésére kötelezi. (4) A felügyelőség az engedélyköteles légszennyező forrás létesítése, teljesítménybővítése, élettartalmát meghosszabbító felújítása, alkalmazott technológiájának váltása, használatba vétele esetén, a működési engedély feltételéül legalább egy, de legfeljebb hat hónap próbaüzemet írhat elő. (5) A mérési terv és a próbaüzem előírásának, illetve időtartamának meghatározásakor a technológia várható környezeti kockázatát kell figyelembe venni. (6) A felügyelőség a létesítési engedélyhez adott szakhatósági állásfoglalásában előírhatja a használatbavételi, működési engedély feltételeként, hogy próbaüzem során vagy a használatbavétel engedélyezése után a kibocsátások meghatározása, a kibocsátási határértékek betartásának, illetőleg az adatszolgáltatás helyességének ellenőrzése érdekében mérésekkel határozzák meg a kibocsátásokat. 24. § (1) A nem a felügyelőség hatáskörébe tartozó légszennyező forrás létesítéséhez, teljesítménybővítéséhez, élettartalmát meghosszabbító felújításához, alkalmazott technológiájának váltásához, használatba vételéhez nem kell levegőtisztaság-védelmi engedély. (2) Az (1) bekezdés szerinti légszennyező forrás üzemeltetése során a levegővédelmi követelményeket érvényesíteni kell. 14. A helyhez kötött légszennyező pontforrásra vonatkozó szabályok 25. § (1) A helyhez kötött légszennyező pontforrás engedély iránti kérelmek tartalmi követelményeit az 5. melléklet tartalmazza. (2) A helyhez kötött légszennyező pontforrás üzemeltetése során a levegővédelmi követelményeket érvényesíteni kell. A környezetvédelmi hatóság az üzemeltetés során a légszennyező forrás üzemeltetőjét mérésre kötelezheti. (3) Az engedélyes a kérelemhez csatolt műszaki dokumentációval igazolja, hogy a műszaki megoldás megfelel az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek. Az engedély kiadásának feltételéül a 23. § szerint mérések elrendelhetők. (4) Az engedély legalább a 6. mellékletben felsorolt levegővédelmi követelményeket tartalmazza. (5) Az engedély legfeljebb 5 évre adható ki. 15. A diffúz forrásra vonatkozó szabályok 26. § (1) Diffúz forrás üzemeltetése során a levegővédelmi követelményeket érvényesíteni kell. (2) Diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik. (3) Környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetén a felügyelőség az engedélyben megállapítja a bejelentésre kötelezett diffúz források körét. A felügyelőség a bejelentésre kötelezett diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi követelményeket a környezetvédelmi engedélyben vagy az egységes környezethasználati engedélyben állapítja meg. (4) A felügyelőség a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó diffúz légszennyező források közül azok üzemeltetőjét, amellyel szemben hatósági intézkedés szükséges, a forrás bejelentésére kötelezi. Ezen bejelentésre kötelezett diffúz légszennyező forrás működtetéséhez engedély szükséges. (5) Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit az 5. melléklet tartalmazza. (6) Az engedély legalább a 6. mellékletben felsorolt levegővédelmi követelményeket tartalmazza. (7) A felügyelőség az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló jogszabály szerint az egyes diffúz forrásokra határozatban állapít meg kibocsátási határértéket, anyagfelhasználási határértéket, levegővédelmi követelményeket. (8) Az engedély legfeljebb 5 évre adható ki. 27. § (1) E § rendelkezéseitől jogszabály eltérően rendelkezhet. (2) Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad. (3) Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos. 16. Mozgó légszennyező forrásokra vonatkozó szabályok 28. § (1) Mozgó légszennyező forrás forgalomba helyezésére és üzemeltetésére a légi-, vasúti, vízi- és közúti közlekedésről szóló jogszabályok irányadók. (2) A közúti jármű üzembentartója, a vasúti jármű üzemeltetője szállítás esetén a szállított anyag által okozott levegőterhelés megelőzéséről gondoskodni köteles. 17. Vonalforrásokra vonatkozó szabályok 29. § (1) Autópálya, autóút vonalforrás létesítése esetén – az autóút és autópálya működésével összefüggő építmény kivételével – a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül, az egy- és kétszámjegyű országos közút, valamint vasút vonalforrás létesítése esetén a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 25 méteren belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület. (2) A közlekedési hatóság a környezetvédelmi hatóság kezdeményezésére a vonalforrás által rendszeresen és tartósan okozott légszennyezettség esetén, a levegőterhelés megelőzése és csökkentése érdekében forgalomszervezési korlátozó vagy egyéb műszaki intézkedést rendelhet el. 18. Bűzzel járó tevékenységre vonatkozó szabályok 30. § (1) Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. (2) Ha az elérhető legjobb technika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzősét, további műszaki követelmények írhatók elő, például szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása, vagy meglévő berendezés leválasztási hatásfokának növelése. Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható. (3) Légszennyező pontforrás által okozott bűzterhelés csökkentése érdekében a bűzzel járó tevékenységre szagegység/m3-ben kifejezett egyedi kibocsátási szagkoncentráció határérték írható elő. A szagkoncentráció meghatározására az MSZ EN 13725:2003 szabványt kell alkalmazni. 19. Adatszolgáltatás 31. § (1) Az engedélyköteles, illetve a 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet (E-PRTR) I. melléklete szerinti légszennyező pont- és diffúz forrás (a továbbiakban: adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás) üzemeltetője legkésőbb a légszennyező forrás működési engedélykérelmének benyújtásával egyidejűleg, vagy az előzőektől eltérő esetben legkésőbb a tevékenység megkezdése előtt a felügyelőség részére a 4. melléklet szerinti adattartalommal levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést tesz. (2) Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőség részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést nyújt be. (3) A felügyelőség a légszennyező forrás levegőterhelését befolyásoló műszaki, technológiai sajátosságai miatt e §-ban előírtaktól eltérő tartalmú, illetve gyakoriságú jelentéstételt engedélyezhet. (4) Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül bejelenti a felügyelőség részére. 32. § (1) Az adatszolgáltatás nyomtatványon vagy elektronikus űrlap igénybevételével, az ügyfélkapun keresztül is teljesíthető. (2) Az adatszolgáltató az elektronikus dokumentumok mentéséről, valamint az adatokat elektronikusan előállító és továbbító eljárások rögzítéséről gondoskodik. Az adatszolgáltatás valamint a benyújtott dokumentáció 5 évig nem selejtezhető. (3) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett a felelős. 20. Jelentéstétel 33. § (1) A 8. melléklet szerinti uniós jogi aktusok által előírt adatszolgáltatási, értesítési és jelentéstételi kötelezettség teljesítése, valamint az Európai Unió más tagállamaival és a Bizottsággal való együttműködés a környezetvédelemért felelős miniszter feladata. (2) A levegőterheltségi szint vizsgálata alapján a határértékek, a célértékek, a hosszú távú célkitűzések értékekei, a tájékoztatási küszöbértékek és a riasztási küszöbértékek túllépéséről, azok valószínűsíthető okairól és hatásairól a környezetvédelemért felelős miniszter éves jelentést készít, melyet honlapján október 1-jéig közzétesz. (3) A (2) bekezdés szerinti éves jelentés az emberi egészség és a környezet szempontjából fontos egyéb információt is tartalmazhat. 21. Jogkövetkezmények 34. § (1) A környezetvédelmi hatóság a levegővédelmi követelményt megsértő természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére, a jogsértő tevékenység megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejűleg, – ha jogszabály másként nem rendelkezik – levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki. (2) A levegővédelmi követelmények megsértésének eseteit és az azokhoz kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértékét a 9. melléklet tartalmazza. (3) A környezetvédelmi hatóság a bírság kiszabása során a) a mulasztás körülményeit, b) a kötelezettségszegés súlyosságát, és c) a kötelezettségszegés időtartamát és ismétlődését veszi figyelembe. (4) A környezetvédelmi hatóság a (3) bekezdés szerinti körülmények mérlegelésével a bírság összegét kötelezettségszegésenként legfeljebb 75%-kal csökkentett összegben állapíthatja meg. (5) A levegőtisztaság-védelmi bírság az eljáró környezetvédelmi hatóság bevétele. 35. § (1) A környezetvédelmi hatóság a) a kibocsátási határérték túllépése, b) a környezetveszélyeztetéssel vagy környezetkárosítással járó, az a) ponton kívüli egyéb levegővédelmi követelmény nem, vagy nem jogszerű teljesítése, c) a levegővédelmi terv alapján kidolgozott intézkedési terv be nem tartása, vagy d) a füstköd-riadó terv alapján elrendelt intézkedés be nem tartása esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a levegőterhelő tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja. (2) A felügyelőség próbaüzem esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat a próbaüzem befejezését követően veszi figyelembe. (3) A felügyelőség tájékoztatásul az (1) bekezdés szerinti határozatát közli a tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjével. (4) A környezetvédelmi hatóság a) a bűzzel járó tevékenység elérhető legjobb technikától eltérő üzemeltetése esetén, b) az előírt bűzcsökkentő műszaki követelmények be nem tartása esetén, vagy c) ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható a bűzterhelő tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja. 22. A levegőtisztaság-védelmi ügyekben eljáró hatóságok 36. § (1) A levegőtisztaság-védelmi ügyben az elsőfokú hatósági jogkört – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a felügyelőség gyakorolja. (2) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvényben meghatározott kistérség körzetközponti feladatot ellátó települési, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője a) a legfeljebb 500 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, háztartási és közintézmény tüzelőberendezés forrásával, b) a legfeljebb 140 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, nem az a) pont szerinti kizárólag füstgázt kibocsátó tüzelőberendezés forrásával, c) az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés forrásával, d) a nem gazdasági tevékenység keretében végzett tevékenység okozta bűzterheléssel, és e) a nem gazdasági tevékenység keretében működő diffúz légszennyező forrással kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben jár el első fokon. (3) A polgármester, fővárosban a főpolgármester a füstköd-riadó terv végrehajtásával kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben jár el első fokon. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 23. Hatályba léptető rendelkezések 37. § Ez a rendelet 2011. január 15-én lép hatályba. 24. Átmeneti rendelkezések 38. § (1) A rendelet hatálybalépését megelőzően kijelölt és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett védelmi övezetben a rendelet hatálybalépése előtti előírások továbbra is alkalmazandók. (2) A légszennyező forrás üzemeltetőjének kérelme alapján, ha a kérelmező méréssel igazolja, hogy a levegővédelmi követelmények a légszennyező forrás közvetlen hatásterületén legalább egy éven keresztül folyamatosan teljesültek, és – figyelembe véve az alkalmazott technológiát – a jövőben is várhatóan teljesülnek, a felügyelőség a kijelölt védelmi övezetet megszünteti, és a védelmi övezet ingatlan nyilvántartásból való törléséhez hozzájárulását megadja. 39. § (1) E rendelet rendelkezéseit – a légszennyező anyagok kibocsátásának szabályozása kivételével – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő, a légszennyező anyagok kibocsátásának szabályozásával kapcsolatos eljárásokra, az eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. 40. § (1) Az agglomeráció és zóna nitrogén-dioxid és benzol légszennyezettségi határértéknek való megfelelési határideje legfeljebb 2015. január 1-jéig meghosszabbítható, ha az agglomerációra vagy zónára az 1. melléklet szerinti tartalommal olyan levegőminőségi terv készül, amely bemutatja, hogy milyen módon valósul meg a határértékek betartása. (2) Az agglomeráció és zóna PM10 légszennyezettségi határértéknek való megfelelési határideje, ha a) az agglomerációra és zónára az 1. melléklet szerinti tartalommal levegőminőségi terv készül, b) a határértéket a helyszínre jellemző terjedési jellegzetességek, a kedvezőtlen időjárási viszonyok vagy az országhatárokon átterjedő jelleg miatt nem lehet teljesíteni, és c) a nemzeti, regionális és helyi szinten minden szükséges intézkedést megtesznek a légszennyezettségi határérték betartása érdekében legfeljebb 2011. június 10-ig meghosszabbítható. (3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, ha az egyes szennyezőanyagokra vonatkozó légszennyezettségi határértékek a rájuk vonatkozó maximális tűréshatárnál nagyobb értékkel nem kerülnek túllépésre. 41. § (1) A környezetvédelemért felelős miniszter a 40. § szerinti légszennyezettségi határértékektől való eltérés iránti igényt, és az igazolásának alapjául szolgáló dokumentumokat megküldi a Bizottság részére. (2) A Bizottság javaslata esetén új levegőminőségi terv készítése vagy annak módosítása szükséges. (3) A légszennyezettségi határértékektől való eltérés az agglomerációban és zónában abban az esetben alkalmazható, ha az eltérés iránti igény megküldését követő 9 hónapon belül a Bizottság nem emel kifogást, illetve a javaslata alapján elkészített vagy módosított levegőminőségi tervet elfogadja. (4) A környezetvédelemért felelős miniszter a (3) bekezdés szerint jóváhagyott légszennyezettségi határértékektől való eltérést a minisztérium honlapján közzéteszi. 42. § E rendelet hatálybalépésekor adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás esetében a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést első alkalommal 2011. március 31-ig, az éves levegőtisztaság-védelmi jelentést 2012. március 31-ig kell megtenni. 25. Jogharmonizációs záradék 43. § Ez a rendelet a) a levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről szóló 2004. december 15-i 2004/107/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, c) az ipari létesítmények által okozott levegőszennyezés elleni küzdelemről szóló 1984. június 28-i a 84/360/EGK tanácsi irányelv 2. cikke (1) és (2) bekezdésének, 3., 4. és 5. cikkének, d) a szerves oldószerek egyes tevékenységeknél és berendezésekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról szóló 1999. március 11-i 1999/13/EK tanácsi irányelv 6. cikke (3) bekezdésének, 11. cikke (1) és (2) bekezdésének, e) a hulladékok égetéséről szóló 2000. december 4-i 2000/76/EK európai parlament és tanács irányelv 15., 19. és 21. cikkének, f) a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló 2001. október 23-i 2001/80/EK európai parlamenti és tanács irányelv 4. cikke (1), (2), (3) és (6) bekezdésének, 15. és 16. cikkének, g) az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről szóló 2001. október 23-i 2001/81/EK európai parlament és tanács irányelv 8. cikke (1) és (2) bekezdésének, h) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének, i) az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke, j) a tagállamokban a környezeti levegőszennyezés mérését végző hálózatok és egyedi állomások által szolgáltatott információ és adatok kölcsönös cseréjének létrehozásáról szóló 1997. január 27-i 97/101/EK tanács határozatnak, k) a veszélyes hulladékégetésről szóló 94/67/EEK tanácsi irányelv végrehajtásával kapcsolatos kérdőívről szóló 1998. február 25-i 98/184/EK bizottsági határozatnak, l) a környezeti levegő egyes szennyező anyagainak határértékeivel kapcsolatban a 96/62/EK tanácsi irányelv szerint előírt tervekre vagy programokra vonatkozó információ benyújtását szabályozó rendelkezések megállapításáról szóló 2004. február 20-i 2004/224/EK bizottsági határozatnak, m) a környezeti levegő minőségének a 96/62/EK és az 1999/30/EK tanácsi irányelvvel, valamint a 2000/69/EK és a 2002/3/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő vizsgálatára vonatkozó éves jelentéshez használandó kérdőív meghatározásáról szóló 2004. április 29-i 2004/461/EK bizottsági határozatnak, és n) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK Tanácsi irányelv módosításáról szóló 2006. január 18-i 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének való megfelelést szolgálja. 26. Módosító rendelkezések 44. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A közút kezelője új autópálya, autóút, egy- és kétszámjegyű országos közút esetén a hozzájárulást megtagadja, ha a kérelem a levegő védelméről szóló jogszabályban felsorolt építményeknek, az ott meghatározott távolságon belüli elhelyezésére irányul.” 27. Hatályon kívül helyező rendelkezések 45. § Hatályát veszti a) a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, b) az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet 22. § (3) és (4) bekezdése, c) a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (3) bekezdése, és d) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 4.1. LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM pontja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök