14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelete az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatóság

14/2013. (IX. 25.) NMHH rendelete az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182.  § (3)  bekezdés 26.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva, a következőket rendelem el: I. FEjEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A  rendelet hatálya kiterjed az  elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a  továbbiakban: Eht.) 188.  § 12. pontjában meghatározott elektronikus hírközlési építmények, mint sajátos építmények létesítésére és bontására. (2) E  rendelet hatálya kiterjed az  (1)  bekezdés szerinti építmények tervezőjére, építtetőjére, üzemeltetőjére és az  elektronikus hírközlési építmény tulajdonjogával vagy használatot biztosító egyéb jogával rendelkező természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, a  4.  § szerinti közreműködőkre, továbbá a 26. § (9) bekezdése szerinti tervezési jogosultsággal rendelkező szaktervezőkre. (3) Az  elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építési tevékenységek engedélyezését (a  továbbiakban: engedélyezés), illetve építésügyi hatósági ellenőrzését a  Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hatóság) végzi. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) antenna: olyan eszköz, berendezés, vagy annak tartozéka, amely elektromágneses jelek vételére vagy sugárzására szolgál, b) antennatartó szerkezet: olyan hírközlési rendeltetésű műtárgy – a  vezeték nélküli hírközlés sajátos építménye –, amely antenna elhelyezésére szolgál, c) érintett ingatlan: az  az ingatlan, amelynek területén építési vagy bontási tevékenységet végeznek, továbbá antenna és antennatartó szerkezet elhelyezése vagy bontása esetén a közvetlenül szomszédos ingatlan is, d) jókarbantartási kötelezettség: az  építmény tulajdonosának, illetve üzemeltetőjének azon kötelezettsége, amely a  használat során az  építmény állagának megóvása, az  élet, az  egészség, a  köz- és vagyonbiztonság védelme érdekében az építmény műszaki állapotának rendszeres felülvizsgálatát és a szükséges átalakítási, felújítási, helyreállítási munkálatok elvégzését foglalja magában, e) korszerűsítés: a jogszerűen létesült elektronikus hírközlési építmény meglévő nyomvonalán korszerű technika alkalmazásával a  hálózat egyes részeinek vagy teljes egészének – a  régi hálózat bontását is magában foglaló – kicserélése, amelynek következtében nő a  hálózat üzembiztonsága, teljesítőképessége vagy használhatósága. II. FEjEZET ÉPÍTÉSüGyI HATÓSÁGI ELjÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLyAI 3. Az építési, fennmaradási és bontási jogosultság igazolása 3. § (1) Az  építtető az  építési, fennmaradási és bontási (a  továbbiakban: építési) jogosultságát az  érintett ingatlan vonatkozásában köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni, ide nem értve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. § (2) bekezdésében meghatározott adatok igazolását. (2) Saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az  építési jog igazolására az  olyan okirat szolgálhat, amely a  tulajdonjog fennállását hitelesen tanúsítja. Amennyiben az  ingatlan harmadik személy olyan dologi jogával terhelt, amely a tulajdonosi jogokat korlátozza, úgy a harmadik személy hozzájárulása vagy ezt pótló jogerős hatósági döntés vagy jogerős bírósági határozat is szükséges. (3) Idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén – ideértve a  közös tulajdonban lévő ingatlant is – a (2) bekezdésben foglaltakon kívül az építtető az építési jogosultságát a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti hozzájárulással, határozattal vagy ezt pótló jogerős hatósági döntéssel vagy jogerős bírósági határozattal köteles igazolni. (4) Az  érintett ingatlanok e-hiteles tulajdoni lapjait a  Hatóság a  Földhivatali Információs Rendszerből letölti. A szolgáltatásért fizetendő díjat az építtető előlegezi meg. (5) Építmény bontása esetén a  bontási engedély iránti kérelem benyújtója köteles hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a  bontani kívánt elektronikus hírközlési építmény tulajdonosa, vagy a  tulajdonostól származó, a  vonatkozó jogszabályi előírások szerinti megbízás, határozat vagy ezt pótló jogerős hatósági döntés vagy jogerős bírósági határozat jogosítja a tevékenység elvégzésére. 4. Az engedélyezési eljárásban közreműködők 4. § (1) Az  engedélyezési eljárásban a  külön jogszabályban megjelölt, az  engedélyezési eljárás tárgya alapján érintett szakhatóságok, illetve az  1.  mellékletben felsorolt azon közművek és más szervezetek működnek közre, melyek építményét, közművét az elektronikus hírközlési építmény megközelíti vagy keresztezi. (2) A  közművek és más szervezetek (a  továbbiakban: közreműködők) nyilatkozatát az  építtető köteles beszerezni és az  engedély iránti kérelemhez csatolni. Nyilatkozat hiányában a  közreműködő megkeresését hitelt érdemlően igazolni kell. (3) A  közreműködők nyilatkozatának arra kell kiterjednie, hogy a  tervezett elektronikus hírközlési építmény vonatkozásában milyen műszakilag indokolt védelmet kívánnak előírni saját közműveik keresztezésénél és megközelítésénél. A megvalósult építmény használatbavételéhez adott nyilatkozat kizárólag az előírások kivitelezés során történt teljesítésére vonatkozhat. (4) A  közreműködő a  nyilatkozatát a  megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül adja meg. Ha a közreműködő határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy előírást nem kívánt tenni. 5. Szakhatóság közreműködése 5. § (1) A  rendeletben szabályozott hatósági eljárásokban a  Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1.  mellékletében felsorolt szakhatóságok vesznek részt az  ott meghatározott feltételek fennállása esetén és az ott megjelölt szakkérdésekben. (2) A  szakhatósághoz intézett megkereséshez csatolni kell az  állásfoglalás kialakításához szükséges – antennák, antennatartó szerkezetek esetében a 2. mellékletben meghatározott – mellékleteket. 6. A tervezői nyilatkozat tartalma 6. § (1) A  tervező köteles tervezői nyilatkozatot készíteni, melyet az  elvi építési, az  építési, a  fennmaradási és a  bontási engedély iránti kérelemhez, valamint a 19. § szerinti bejelentéshez mellékelni kell. (2) Az engedély iránti kérelemhez tartozó tervezői nyilatkozatnak tartalmaznia kell a) a felelős tervező és a szakági tervezők nevét, címét, névjegyzéki számát, b) az  általuk tervezett dokumentáció, illetve dokumentáció-rész megnevezését, az  építtető nevét, megnevezését, és c) az a) pontban megnevezett tervezők aláírását. (3) A (2) bekezdés a) pontjában megnevezett tervezőnek a tervezői nyilatkozat részeként nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy a) az  általa készített, antennákra és antennatartó szerkezetekre vonatkozó építészeti műszaki dokumentáció, illetve a  vezetékes elektronikus hírközlési építményekre vonatkozó kivitelezési dokumentáció (a  továbbiakban: tervdokumentáció) megfelel a  külön jogszabály alapján kidolgozott szakmai követelményeket megállapító szabályzatnak, b) az  általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel az  általános érvényű szakmai előírásoknak és a  jogszabályokban meghatározott követelményeknek, így különösen a  minőségi, biztonsági, környezetvédelmi szabványoknak, az  örökségvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek, a  megfelelőség igazolások rendelkezésre állnak, a szakági tervezők munkáját összehangolta, c) az  építmény elhelyezésénél az  Eht. 94.  § (2) és (3)  bekezdésében előírtakat figyelembe vette, idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építés vagy bontás esetén az  ingatlannal rendelkezni jogosultaknak a hozzájáruló nyilatkozata rendelkezésre áll, az érintettek körét feltárta, d) a  vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a  szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, e) az érintett közreműködőkkel az egyeztetés megtörtént, és f ) amennyiben a településképi véleményezési eljárás lefolytatását nem kérte, annak okáról. (4) A  tervező szakmagyakorlási jogosultságát a  tervdokumentáció aláíró lapján a  névjegyzéki száma feltüntetésével igazolja. (5) Az építési és bontási tevékenység bejelentéséhez tartozó tervezői nyilatkozat tartalmazza: a) az építtető nevét, székhelyét, b) a felelős tervező nevét, névjegyzéki számát, c) az  elektronikus hírközlési építmény megnevezését, továbbá azt, hogy az  építmény elhelyezésénél az  Eht. 94. § (2) és (3) bekezdésében előírtakat figyelembe vette, idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építés vagy bontás esetén az  ingatlannal rendelkezni jogosultaknak a  hozzájáruló nyilatkozata rendelkezésre áll, az érintettek körét feltárta, d) a  nyilatkozatot arról, hogy a  tervezett tevékenységre jelen rendelet szerint az  építtetőnek nem kell engedélyezési eljárást kezdeményeznie, a  bejelentéshez előírt tervdokumentáció elkészült és az  abban tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a  vonatkozó jogszabályokban, általános és eseti előírásokban foglaltaknak. 7. Helyszíni szemle 7. § (1) A Hatóság a döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázásának keretében az építési tevékenység helyszínén, annak környezetében vizsgálja a döntés meghozatalának feltételeit, így különösen azt, hogy a) az engedély kérelemhez, bejelentéshez mellékelt tervdokumentáció tartalma a valóságnak megfelel-e, b) a  tervezett nyomvonalon az építési, bontási tevékenység megvalósítható-e, a  tevékenységet megkezdték-e és a terveknek megfelelően folytatják-e, c) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, valamint d) a  megvalósult építmény, építményrész az  építési engedélynek, illetve a  módosított építési engedélynek, valamint a  hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációnak, illetve a  bejelentéshez mellékelt tervdokumentációnak megfelelően valósult-e meg. (2) A Hatóság a helyszínről, annak környezetéről dátummal ellátott, azonosítható fényképfelvételt készít. 8. Az eljárás megindulása 8. § (1) A kérelmező vagy képviselője az engedély iránti kérelmet, bejelentést a mellékletekkel együtt papír alapon, postai úton vagy a Hatóság ügyfélszolgálatainál személyesen, illetve elektronikus úton terjesztheti elő. (2) Ha az  eljárás lezárásaként a  tervdokumentáció záradékolása szükséges, a  megfelelő példányszámú papír alapú dokumentáció biztosítására az építtető köteles. (3) A  Hatóság felé a  térképi alapú dokumentumokat GML elektronikus formátumban, a  többi dokumentumot PDF elektronikus formátumban a) az  ügyfélkapun ugyfelkapu.magyarorszag.hu eléréssel, vagy a  Hatóság adatkapuján nmhh.hu, NMHH Adatkapun keresztül, vagy b) papír alapú eredeti példányú kérelem-adatlaphoz vagy bejelentés-adatlaphoz csatolt egyszer írható elektronikus adathordozón is be lehet nyújtani. III. FEjEZET ELSőFOKú ENGEDÉLyEZÉSI ELjÁRÁSOK 9. Az elektronikus hírközlési építményekre vonatkozó hatósági engedélyek 9. § (1) A hatósági engedélyek fajtái: a) elvi építési engedély; b) építési engedély; c) használatbavételi engedély; d) fennmaradási engedély; e) bontási engedély. (2) Az eljárásokért a Hatóság részére külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. 10. Elvi építési engedélyezési eljárás 10. § (1) Az építtető – az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt – elvi építési engedélyt kérhet a Hatóság honlapján közzétett kérelem-adatlapon. (2) Az elvi építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a) az elvi engedélyezési tervet egy példányban, b) az építmény 1:10 000 méretarányú nyomvonal rajzát, c) az építmény átnézeti rajzát, d) az építmény egyszerűsített műszaki leírását, e) az érintett terület megjelölését, f ) az érintettek körének felsorolását, és g) a tervezői nyilatkozatot. (3) Az  engedély iránti kérelemhez az  eljárásban érintett szakhatóságok hat hónapnál nem régebbi előzetes állásfoglalása becsatolható, ennek hiányában, a  szakhatósági állásfoglalások Hatóság általi beszerzése érdekében, az érintett szakhatóság követelményének megfelelő, szakhatóságonként két példány dokumentációt – az azokhoz tartozó külön jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díjak, illetékek megfizetésének igazolását – kell benyújtani. (4) Amennyiben az  építtető kérelme alapján az  engedélyezési eljárást megelőzően a  külön jogszabályban foglaltak alapján az  érintett település polgármestere településképi véleményezési eljárást folytatott le, a  településképi véleményt az engedély iránti kérelemhez csatolni kell. (5) Az  elvi építési engedély egy évig hatályos és csak az  elektronikus hírközlési építmény tervdokumentációjának elkészítéséhez szükséges tevékenység végzésére jogosít. 11. Építési engedélyezési eljárás 11. § (1) Az  építési engedélyt az  elvégezni kívánt munka egészére kell kérni a  Hatóság honlapján közzétett kérelemadatlapon. Antennák és antennatartó szerkezetek építéséhez a  18.  § (1)  bekezdés f ) és g)  pontjában foglaltak kivételével építési engedélyt kell kérni. Az  építéssel feleslegessé váló hálózat bontása egy eljárás keretében engedélyezhető, amennyiben azt a  tervdokumentáció is tartalmazza. A  bontás tárgyát képező hálózat nyomvonalhossza nem képez alapot az eljárási díj számításánál. (2) Több építési szakaszra bontott építés esetén az egyes szakaszokra külön-külön is lehet engedélyt kérni. (3) A Hatóság honlapján közzétett adatlapon benyújtott építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell a) az  elektronikus hírközlési építmény teljes nyomvonaláról készített 1:25 000 méretarányú átnézeti térképet, amennyiben a tervezett építmény helyközi szakaszt vagy szakaszokat is tartalmaz, b) a  földhivataloktól beszerezhető méretarányhoz igazodva – a  nyomvonallal érintett helységek belterületére 1:10 000 vagy 1:4000 – Budapesten 1:5000 – méretarányú átnézeti térképet; belterületen 1:500; meglévő nyomvonalon, tervezett építménynél, illetve külterületen 1:1000 méretarányú nyomvonal rajzot, továbbá – az  elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I. 26.) NMHH rendelet szerinti keresztezésről – részletes szelvényt, metszetet, c) antennatartó torony esetén az  engedélyezési tervet és az  1:500 vagy 1:200 méretarányú telepítési helyszínrajzot, d) az építéssel érintett ingatlanok használati jogosultságát igazoló okiratot és az érintett ingatlanokról készített rendszerezett kimutatást a Hatóság által közzétett kérelem-adatlap szerinti tartalommal, e) a kérelem tartalmától függően, a közreműködők nyilatkozatát, környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenység folytatására szolgáló építmény létesítése esetén a  jogerős környezetvédelmi engedély meglétéről szóló nyilatkozatot, annak azonosítására szolgáló adatokkal, valamint a szakhatósági állásfoglalások megkéréséhez előírt hozzájárulást, illetve nyilatkozatot, f ) az  elvi építési engedély számát, keltét, amennyiben a  10.  § (1)  bekezdése szerint elvi építési engedéllyel rendelkezik, g) az építmény rendszertechnikai rajzát, h) műtárgy igénybevételére vonatkozó hozzájárulást, i) termőföld vagy mezőgazdasági művelés alatt álló föld igénybevétele esetén az illetékes ingatlanügyi hatóság termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatát, j) erdőnek, illetve fásításnak minősülő földrészletek igénybevétele esetén az  erdészeti hatóság más célú hasznosítást engedélyező határozatát, k) az elvi építési engedélyben meghatározott esetleges egyéb iratokat, l) a tervezői nyilatkozatot, m) az  elektronikus hírközlési építmény általános forgalmi adóval növelt tervezett létesítési költségét és anyag-felhasználási kimutatását, n) más nyomvonalas, illetve nyomvonaljellegű létesítmények megközelítésére, keresztezésére, igénybevételére vonatkozó – az érintett létesítmény üzemeltetőjével egyeztetett – terveket vagy részletterveket, o) a nyomvonal hosszát, torony magasságát, p) elvi építési engedély hiányában a  10.  § (4)  bekezdése szerinti esetben a  polgármester településképi véleményét. (4) A  (3)  bekezdésben felsoroltak a  műszaki leírással együtt képezik a  tervdokumentációt, melyet három példányban kell a kérelemhez becsatolni. (5) Az  engedély iránti kérelemhez az  eljárásban érintett szakhatóságok előzetes állásfoglalása becsatolható, ennek hiányában, a  szakhatósági állásfoglalások Hatóság általi beszerzése érdekében, az  érintett szakhatóság követelményének megfelelő, szakhatóságonként két példány dokumentációt – az  azokhoz tartozó külön jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díjak, illetékek megfizetésének igazolását – kell benyújtani. (6) Antennák és antennatartó szerkezetek esetében a szakhatósági állásfoglalások megkéréséhez a 2. melléklet szerinti dokumentumokat kell becsatolni. 12. § A Hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során – a 7. §-ban foglaltak szerint – helyszíni szemlét tart. 13. § (1) Az  építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat – a  Ket. vonatkozó rendelkezésében foglaltakon túl – tartalmazza a) az építtető nevét, címét (székhelyét), b) az építmény pontos megnevezését, az érintett ingatlanok címét, helyrajzi számát, c) az engedély hatályát, d) a külön jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó felhívást, e) a  használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtására való utalást a  mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett, f ) figyelmeztetést arra, hogy az építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el, g) figyelmeztetést arra, hogy az  elkészült építményt (hálózatot) az  építtető vagy üzemeltető egyértelmű meghatározására alkalmas azonosítóval (hatósági engedély száma) kell ellátni, h) tájékoztatást az építési tevékenység megkezdésének bejelentéséről, i) tájékoztatást az engedély hatálya meghosszabbításának módjáról, feltételeiről, j) tájékoztatást arról, hogy a  jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az  ügyfél az  engedélyezés tárgyát képező tervdokumentációba milyen módon tekinthet be. (2) A döntést közölni kell a) jogerőre emelkedés előtt aa) az építtetővel, ab) a szakhatóságokkal, ac) a közreműködőkkel, ad) az ingatlan tulajdonosokkal és a jogszerű használókkal; b) jogerőre emelkedés után ba) az építtetővel, bb) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság illetékes területi szervével. (3) Az  építési engedély megadása esetén, annak jogerőre emelkedése után a  Hatóság a  tervdokumentáció engedélyezési záradékkal ellátott két példányát az építtetőnek megküldi. (4) Az építési engedély a jogerőre emelkedésének napjától számított három évig hatályos. (5) A  Hatóság az  építési engedély hatályát egy esetben – az  építtető indokolt kérelmére – egy évvel meghosszabbíthatja. (6) Az építési munkálatokat az építési engedély hatályának lejártáig be kell fejezni. (7) Amennyiben a Hatóság az építési engedélyezési eljárás során megállapítja, hogy a tervezett építési tevékenységet engedély nélkül megkezdték, haladéktalanul, de legkésőbb a  szemlét követő 5 napon belül az  építési engedély iránti kérelmet elutasítja, és a szabálytalan építés jogkövetkezményeit alkalmazza. (8) Az  építtető jogutódja vagy az  engedély átruházása esetén annak új jogosultja (a  továbbiakban: az  építtető jogutódja) a hatályos építési engedélyt vagy bontási engedélyt jogosult felhasználni, azonban köteles a jogutódlást – annak megfelelő igazolása mellett – a  Hatóságnak bejelenteni. A  bejelentést megelőzően az  építtető jogutódja nem jogosult építési vagy bontási tevékenységet folytatni. 12. Eltérés az építési engedélytől 14. § (1) A  jogerős és végrehajtható építési engedélyben foglaltaktól, valamint az  építési engedély mellékletét képező tervdokumentációtól csak a Hatóság előzetes engedélyével – módosított építési engedéllyel – lehet eltérni. (2) A  Hatóság honlapján közzétett kérelem-adatlapon benyújtott engedélyezés iránti kérelemhez csatolni kell a fedvénytervet és a műszaki leírást. (3) Ha az  eltérés érinti az  érintett ingatlan, építmény tulajdonosainak, kezelőinek a  hozzájárulásában meghatározott feltételeit vagy a közreműködők építményeinek keresztezésére készített dokumentáció tartalmát, az építtető köteles az  eltérésben érintett ingatlanok, építmények tulajdonosainak, kezelőinek, a  közreműködők ismételt hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni. (4) A  Hatóság a  (2)–(3)  bekezdésben foglaltak alapján – ha az  eltérés érinti a  szakhatóságok előírásait, az  érintett szakhatóságok hozzájárulásával – az eltérés jellegétől függően az építési engedélyt módosítja, vagy – amennyiben az építési tevékenységet még nem kezdték meg – visszavonja és új építési engedélyt ad ki. (5) Nincs szükség a  Hatóság előzetes engedélyére, ha az  eltérést olyan, a  tervezés során előre nem látott körülmény teszi szükségessé, amely a  már megkezdett építési munkálatok záradékkal ellátott tervdokumentáció szerinti folytatását akadályozza, és az  eltérés nem érinti a  szakhatóságok előírásait, az  érintett ingatlan, építmény tulajdonosainak, kezelőinek a  hozzájárulásában meghatározott feltételeit vagy a  közreműködők építményeinek keresztezésére készített dokumentáció tartalmát, és új közreműködők, új ingatlanok bevonásával nem jár. (6) Az  (5)  bekezdés szerinti eltérés esetén legkésőbb a  használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásáig a  megvalósult állapotról készített tervlapokat, a  módosításról készített műszaki leírást és a  tervezői nyilatkozatot, míg a  (3)  bekezdés szerinti eltérés esetén a  módosító határozatot és az  alapjául szolgáló módosított záradékolt tervlapokat csatolni kell az  eredeti építési engedélyhez és a  záradékkal ellátott tervdokumentációhoz, amelyek az építési napló mellékletét képezik. (7) Amennyiben az  építtető – az  (5)  bekezdést kivéve – a  Hatóság előzetes engedélye nélkül eltér a  jogerős és végrehajtható építési engedélyben foglaltaktól, valamint az  építési engedély mellékletét képező tervdokumentációtól, abban az esetben az egész építményre vonatkozóan fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtania a 16. §-ban foglaltak szerint. 13. Használatbavételi engedélyezési eljárás 15. § (1) Az  építési engedély alapján létesített elektronikus hírközlési építmény használatbavételéhez szükséges engedély iránti kérelmet az építtetőnek az építési munka építési naplóban rögzített befejezésétől számított harminc napon belül kell a Hatóság honlapján közzétett kérelem-adatlapon benyújtania a Hatósághoz. (2) A használatbavételi engedélyt az elektronikus hírközlési építmény egyes önállóan üzembe helyezhető szakaszaira is lehet kérni. (3) A használatbavételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) az építtető és – ha nem azonos az építtetővel – az üzemben tartó nevét és címét (székhelyét), b) az elektronikus hírközlési építmény megnevezését, az érintett ingatlanok helyrajzi számát, c) az építési engedély számát és keltét, d) az építés befejezésének időpontját, e) az építmény általános forgalmi adóval növelt tényleges létesítési költségét, és f ) a megvalósult építmény tényleges nyomvonal hosszát. (4) A kérelemhez egy-egy példányban mellékelni kell: a) az elektronikus hírközlési építmény műszaki átadás-átvételéről készült jegyzőkönyvet és ennek mellékleteit; b) az  egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: e-közmű rendelet) alapján a  leendő üzemeltető igazolását a  nyíltárkos geodéziai bemérésben szereplő nyomvonal ellenőrzéséről, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítéséről és nyilvántartásba vételéről; c) az elektronikus hírközlési építmény geodéziai bemérési rajzát; d) a megvalósult építmény javított tervdokumentációját; e) az érintett közművek tulajdonosainak a használatbavételhez történő hozzájárulását; f ) a felelős műszaki vezetői nyilatkozatot; g) az építmény jellegétől függően a mérési jegyzőkönyveket; h) az érintésvédelmi minősítő iratot. (5) A  használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során a  Hatóság a  benyújtott dokumentumok alapján – szükség szerint helyszíni szemle megtartása mellett – megvizsgálja különösen, hogy a) az  építési tevékenységet a  jogerős építési engedélynek, módosított engedélynek, az  ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációnak megfelelően végezték-e el, b) a tapasztalt eltérések építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek-e, c) az  építmény az  építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, d) az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e, e) felszín alatti építmény esetén azt, hogy az érintett építmény nyíltárkos bemérése megtörtént-e, f ) az  adott építmény közérdekű adatai az  egységes elektronikus közműnyilvántartási rendszerben (a továbbiakban: e-közmű) szerepelnek-e. (6) A  használatbavételi engedély akkor adható meg, ha az  építmény a  rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek, az  építési engedélynek és a  hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációnak megfelel. (7) A  használatbavételi engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak – a  Ket. vonatkozó rendelkezésében foglaltakon túl – tartalmaznia kell a) az építtető és – ha nem azonos az építtetővel – az üzemben tartó nevét és székhelyét, b) az építmény pontos megnevezését, az érintett ingatlanok címét, helyrajzi számát, c) az építési engedély számát és keltét, és d) az elektronikus hírközlési építmény használatbavételével és üzemben tartásával kapcsolatos esetleges egyéb előírásokat. (8) A döntést közölni kell a) mindazokkal, akikkel a Hatóság az építési engedélyt közölte, b) ha nem azonos az építtetővel, az üzemeltetővel. (9) Használatbavételi engedély hiányában az  építmény jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható. 14. Fennmaradási engedélyezési eljárás 16. § (1) Ha elektronikus hírközlési építményt engedély nélkül vagy attól – a  Hatóság előzetes engedélye nélkül – eltérő módon (a továbbiakban együtt: szabálytalanul) építenek vagy építettek, a Hatóság az építtető vagy az építménnyel rendelkezni jogosult kérelme alapján fennmaradási engedélyt ad, ha a szabályossá tétel feltételei fennállnak vagy megteremthetők. Amennyiben a  Hatóság állapítja meg, hogy az  elektronikus hírközlési építmény szabálytalanul épül vagy épült, határidő tűzésével az építtetőt felhívja a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására. (2) A  Hatóság határidő tűzésével az  építtetőt fennmaradási engedély iráni kérelem benyújtására hívja fel akkor is, ha az elektronikus hírközlési építmény a) előzetes bejelentés nélkül, vagy b) nem a bejelentésben és a hozzá tartozó dokumentációban foglaltak szerint épült meg, vagy c) az elvégzett építési munkák nem a 19. § (1) bekezdés a)–c) pontja alá tartozónak minősülnek. (3) A Hatóság honlapján közzétett kérelem-adatlapon benyújtott fennmaradási engedély iránti kérelemhez mindazokat a  mellékleteket csatolni kell, amelyeket az  építési, illetve használatbavételi engedély iránti kérelemhez e  rendelet szerint csatolni kellett volna. (4) A  fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a  Hatóság helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy a) a meglévő állapotot rögzítő tervdokumentáció tartalma megfelel-e valóságnak, b) a szabályossá tétel feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e, c) felszín alatti építmény esetén azt, hogy az érintett építmény nyíltárkos bemérése megtörtént-e, d) az adott építmény közérdekű adatai az e-közműben szerepelnek-e. (5) Az (1) bekezdés szerint szabálytalanul épített elektronikus hírközlési építményre a Hatóság a) fennmaradási engedélyt adhat, feltéve, hogy az  építmény megfelel e  rendeletnek, egyéb jogszabályoknak, valamint a hatósági és szakhatósági előírásoknak, b) határozott időre szóló fennmaradási engedélyt adhat – melyben kötelezi az  építtetőt az  átalakítás elvégzésére – feltéve, hogy az  átalakítás után az  elektronikus hírközlési építmény egyéb jogszabályoknak, szabványoknak, valamint a hatósági, szakhatósági, és műszaki előírásoknak megfelelővé válik. (6) A Hatóság a szabálytalanul épített elektronikus hírközlési építményre fennmaradási engedélyt nem adhat, ha a) az  építmény az  átalakítással sem felel meg e  rendeletnek, egyéb jogszabályoknak, valamint a  hatósági, szakhatósági előírásoknak, vagy b) az elrendelt átalakítást az előírt határidőre nem végezték el, vagy c) az építtető fennmaradási engedély iránti kérelmét a hatóság felhívása szerinti határidőig nem nyújtotta be, illetve az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőig nem tett eleget, vagy d) az elkészült építmény közérdekű adatai az e-közműben nem szerepelnek. (7) A  Hatóság a  fennmaradási engedély megtagadásával egyidejűleg a  17.  § (1)  bekezdésére tekintettel – határidő tűzésével – bontási engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel az építtetőt. (8) Az építmény fennmaradását engedélyező határozatában a Hatóság egyidejűleg rendelkezik a bírság kiszabásáról. (9) A határozat – a döntéstől függően – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza a) a bírság kiszabásának alapját képező fennmaradási vagy bontást nyilvántartásba vevő rendelkezést, b) az építésügyi bírság számításának módját, összegét, a befizetés határidejét, c) a befizetés megtörténtének 8 napon belüli igazolására vonatkozó figyelmeztetést, d) a fellebbezés tekintetében a bírságra vonatkozó eltérő ügyfélkör megállapítását, e) a szabálytalanság tudomásra jutásának időpontját, f ) a bírság összegének tételes kiszámítását, és g) a tájékoztatást az építésügyi bírság elengedésének feltételeiről. (10) Ha a Hatóság a  fennmaradási engedélyt megadja, az építtetőnek az építményre használatbavételi engedélyt nem kell kérnie. (11) A fennmaradási engedély közlésére a használatbavételi engedély közlésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 15. Bontási engedélyezési eljárás 17. § (1) Jogerős használatbavételi engedéllyel vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező elektronikus hírközlési építmény bontása esetén a bontási engedély iránti kérelmet az építtető vagy tulajdonos a munka tervezett megkezdése előtt legalább harminc nappal köteles a Hatóságnak benyújtani a Hatóság honlapján közzétett kérelem-adatlapon. (2) A  Hatóság honlapján közzétett kérelem-adatlapon benyújtott bontási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 3. §-ban foglaltak szerinti jogosultság igazolását, a bontási tervet, valamint az érintett közművek nyilatkozatát. (3) A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során a Hatóság a kérelem és mellékletei alapján vizsgálja, hogy a) a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket, b) a  tervezőként megjelölt személy rendelkezik-e a  terv elkészítéséhez szükséges szakirányú tervezési jogosultsággal. (4) A  bontási engedély a  jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos. Amennyiben az  építmény bontására a  16.  § (7)  bekezdése alapján kerül sor, az  engedély hatálya egy évnél rövidebb is lehet. A  bontási munkát az engedély hatályának lejártáig be kell fejezni. (5) Az  építtetőnek a  bontási tevékenység befejezését a  befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie kell a Hatósággal. (6) Amennyiben a  Hatóság megállapítja, hogy a  bontásra kötelezett a  bontási engedély hatálya alatt a  bontást nem végezte el, bírságot szab ki. (7) A határozat az építési engedélyezési eljárás során hozott döntés vonatkozó tartalmi elemein kívül tartalmazza a) a bontás végrehajtásának Hatóság által megállapított feltételeit, b) tájékoztatást arról, hogy az építtető vagy tulajdonos a bontási tevékenységet csak a jogerős és végrehajtható bontási engedély és az  ahhoz tartozó dokumentáció alapján, az  engedély hatálya alatt, továbbá saját felelősségre és veszélyére végezheti. (8) A döntést közölni kell a) jogerőre emelkedés előtt aa) az építtetővel és – amennyiben az nem azonos az építtetővel – a tulajdonossal, ab) a szakhatóságokkal, ac) a közreműködőkkel, ad) az érintett ingatlanok tulajdonosaival és jogszerű használóival; b) jogerőre emelkedés után ba) az építtetővel, bb) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság illetékes területi szervével. (9) Ha a Hatóság megállapítja, hogy a bontási tevékenységet jogszerűtlenül végezték, bírságot szab ki. IV. FEjEZET ENGEDÉLyHEZ NEM KÖTÖTT ÉPÍTÉSI TEVÉKENySÉGEK 16. Építési vagy bontási engedély, illetve bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek 18. § Építési vagy bontási engedély, illetve bejelentés nélkül végezhetőek az alábbi építési tevékenységek: a) az  antennák és antennatartó szerkezetek kivételével az  építtető tulajdonában álló ingatlan határán belül végzett építési tevékenység; b) 4,0 m2-nél nem nagyobb alapterületű és 3,0 m-nél nem magasabb elektronikus hírközlési építmény földfelszínen vagy – az  építmény tartószerkezete megerősítésének szükséglete nélkül – építményen való elhelyezése vagy bontása; c) az olyan, az alaplétesítmény építési engedélyében szereplő elektronikus hírközlési építmény építése, amely ca) az antennák és antennatartó szerkezetek kivételével vasút, gyorsforgalmi út területén üzemi célokat szolgáló elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére irányul, feltéve, hogy az  építtető vagy a magyar állam tulajdonában álló ingatlan igénybevételére kerül sor; cb) az  elektronikus hírközlési építmény kőolajvezeték, földgázvezeték, villamosmű, vízvezeték, szennyvízvezeték, távhővezeték, szállítószalag, függőpálya tartozékának minősül; d) az elektronikus hírközlési építmény föld alatti – mélyszinti – bányában üzemi célokat szolgál; e) hibaelhárítással és karbantartással összefüggő tevékenység; f ) antennatartó szerkezet létesítése vagy bontása, ha annak bármely irányú mérete, a  legnagyobb fizikai kiterjedése a 6,0 m-t nem haladja meg; g) az antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelése, ha az antenna bármely irányú mérete a 4,0 m-t nem haladja meg; h) jogerős használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező, vagy a 19–20. § szerint nyilvántartásba vett elektronikus hírközlő hálózathoz csatlakozó, maximum 100 m hosszúságú, az előfizetői hozzáférési pont kiépítését szolgáló hálózatrész létesítése. 17. Építési és bontási tevékenység bejelentése 19. § (1) Építési vagy bontási engedély nélkül, bejelentés alapján végezhetőek az alábbi építési tevékenységek: a) az elektronikus hírközlési építmény 2. § e) pontja szerinti korszerűsítése; b) a  jogszerűen épült elektronikus hírközlési célú alépítményi csőhálózatba, közmű alagútba, metró alagútba történő kábelbehúzás, védőcső behúzás, illetve jogszerűen épült elektronikus hírközlési, vagy villamos energia elosztó hálózat részét képező, vagy közvilágítási, vagy tömegközlekedési célú tartószerkezetekre, oszlopokra történő vezetékek, kábelek elhelyezése vagy bontása; c) az antennák és antennatartó szerkezetek kivételével az olyan, az alaplétesítmény építési engedélyében nem szereplő és attól eltérő időpontban megvalósuló elektronikus hírközlési építmény építése, amely ca) vasút, gyorsforgalmi út területén üzemi célokat szolgál, feltéve, hogy az  építtető vagy a  Magyar Állam vagy az  alaplétesítmény üzemeltetőjének tulajdonában álló ingatlanon kerül elhelyezésre, ideértve azt az esetet is, amikor a külön jogszabály alapján az építtető a Magyar Állam nevében és javára végzi az építési tevékenységet; cb) kőolajvezeték, földgázvezeték, villamosmű, vízvezeték, szennyvízvezeték, távhővezeték, szállítószalag, függőpálya tartozékának minősül. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti bejelentés nyilvántartásba vételének feltétele, hogy az  építtető a  Hatóság honlapján közzétett előzetes bejelentő-adatlap benyújtásával a munkálatok megkezdése előtt legalább 15 nappal bejelenti a) az építtető, bejelentő nevét, székhelyét, b) a bejelentés típusát, c) az elektronikus hírközlési építmény megnevezését, d) az építés módját, e) a kivitelezés tervezett kezdési időpontját, f ) a nyomvonal hosszát, és csatolja a tervdokumentációt. (3) A  Hatóság a  hiánytalanul beérkezett előzetes bejelentésben foglaltakat a  beérkezést követő naptól számított 8 napon belül nyilvántartásba veszi. (4) Amennyiben az  előzetes bejelentés nem felel meg a  (2)  bekezdésben foglaltaknak, a  Hatóság a  beérkezéstől számított 5 napon belül hiánypótlási felhívást küld ki az építtetőnek. (5) Amennyiben az előzetes bejelentés és csatolt tervdokumentáció alapján a Hatóság megállapítja, hogy a  tervezett építési vagy bontási tevékenység nem felel meg az  (1)  bekezdés a)–c)  pontjában meghatározott kritériumoknak, a  bejelentés hatósági nyilvántartásba vételét megtagadja, és az  építési vagy bontási engedély iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekről tájékoztatja az építtetőt. (6) Az építési vagy bontási tevékenység a bejelentés megtételétől számított tizenkét hónapig folytatható. (7) Az építtető a bejelentett építési és bontási tevékenység befejezéséről 15 napon belül a Hatóság honlapján közzétett adatlapon köteles utólagos bejelentést tenni. (8) Az  utólagos bejelentéshez csatolni kell az  e-közmű rendelet alapján a  leendő üzemeltető igazolását a  nyíltárkos geodéziai bemérésben szereplő nyomvonal ellenőrzéséről, adatszolgáltatási szintek szerinti minősítéséről és nyilvántartásba vételéről. (9) A  Hatóság az  építmény elkészültét az  utólagos bejelentés beérkezését követő naptól számított 8 napon belül hatósági nyilvántartásba veszi. (10) A  Hatóság a  nyilvántartásba vételt határozatban megtagadja és a  szabálytalan építés jogkövetkezményeit alkalmazza, ha azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdésben meghatározott építési vagy bontási tevékenységet a) előzetes bejelentés nélkül, vagy b) az előzetes bejelentéstől eltérően végezték, vagy c) az elkészült építmény nem az (1) bekezdés a)–c) pontja alá tartozónak minősül, d) az elkészült építmény közérdekű adatai az e-közműben nem szerepelnek. (11) A (9) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel hiányában az építmény jogszerűen nem használható, azon elektronikus hírközlési szolgáltatás nem nyújtható. 18. Rendeltetés megváltozásának bejelentése 20. § (1) A tulajdonos vagy az üzemeltető köteles a Hatóságnak bejelenteni, ha a korábban más céllal – jogszerűen engedély, illetve bejelentés nélkül – létesült elektronikus hírközlési építmény rendeltetése oly módon változik meg, ami alapján annak építése már engedély-, illetve bejelentés-köteles lenne. (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a) a bejelentő nevét, székhelyét, b) az építmény megnevezését, az érintett ingatlanok helyrajzi számát, c) a felhasznált kábel típusát, hosszát, optikai kábel esetén a szálak számát, d) a nyomvonal hosszát, e) az építés módját, f ) az építészeti-műszaki tervező nevét, jogosultságának számát. (3) A Hatóság honlapján közzétett bejelentés-adatlaphoz mellékelni kell a) a létesítmény műszaki leírását, a 11. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nyomvonalrajzot, b) ha a bejelentő nem a tulajdonos, az építmény tulajdonosának hozzájárulását, c) az építmény létesítésének jogszerűségét igazoló dokumentumot, d) tervezői nyilatkozatot, hogy a korábban más céllal, rendeltetéssel létesült elektronikus hírközlési létesítmény a  megváltozott használat (elsősorban nyilvános hálózattá történő minősítése) tekintetében az  építészetiműszaki megoldás megfelel a  vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak, így különösen a minőségi, biztonsági, környezetvédelmi szabványoknak. (4) A  Hatóság a  változást a  bejelentés beérkezésétől számított 8 napon belül – amennyiben a  bejelentés megfelel a  (2)–(3) bekezdésben foglaltaknak – nyilvántartásba veszi. 19. Építésügyi hatósági felügyelet és ellenőrzés 21. § (1) Amennyiben a  Hatóság az  általa vezetett nyilvántartás alapján megállapítja, hogy az  építtető a  jogerős építési engedély hatályának fennállása alatt az  építési munka megkezdését nem jelentette be és használatbavételi engedély iránti kérelmet sem nyújtott be, – a  lejárat előtt 90 nappal – értesíti az építtetőt az engedély hatályának lejárati idejéről és tájékoztatja a meghosszabbítás lehetőségéről. (2) Amennyiben a jogerős építési engedély hatályának lejártáig az építtető használatbavételi engedély iránti kérelmet nem nyújt be és az  építési engedély hatályának meghosszabbítását sem kezdeményezi, a  Hatóság a  tényállás tisztázása érdekében helyszíni ellenőrzést tart. (3) Ha a  helyszíni ellenőrzés eredményeként a  Hatóság megállapítja, hogy az  építési engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg és már megkezdett kivitelezéssel létrejött építményre használatbavételi engedély nem adható, az építmény továbbépítéséhez határidő tűzésével új építési engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel az építtetőt. (4) A  Hatóság hivatalból indított építésügyi hatósági felügyeleti eljárás eredményeként – határidő tűzésével – határozatban kötelezi az építtetőt az építmény elbontására, amennyiben megállapítja, hogy a) a 16. § (7) bekezdése szerinti felhívásra az építtető a bontási engedély iránti kérelmet nem nyújtotta be, vagy a bontási engedély alapján a bontást nem végezte el, b) a korszerűsítéssel egyidejűleg az építtető a régi hálózatot nem bontotta el, c) használaton kívüli építmény elbontása nem történt meg. (5) Amennyiben az a) és c) pont tekintetében az építtető kiléte nem állapítható meg, az építmény üzemeltetőjét vagy ennek hiányában az építmény tulajdonosát kötelezi a Hatóság bontásra. (6) Az eljárásra egyebekben a bontási engedélyezési eljárás szabályai irányadók. (7) A bontásra kötelező határozatban foglaltak nem teljesítése esetén a Hatóság bírságot szab ki. 20. Ingatlanhasználat, közös építményhasználat 22. § (1) Az építési engedélyezési eljárás során előterjesztett szolgalmi vagy más használati jog alapítás iránti kérelem jogerős elbírálásáig a Hatóság az engedélyezési eljárást a Ket. 32. § (1) bekezdése alapján felfüggeszti. (2) Az  Eht. 95.  § (2)  bekezdése szerint a  Hatósághoz benyújtott szolgalmi vagy más használati jog alapítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a szolgalmi vagy más használati jog terjedelmét, b) az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésének helyét és módját, c) a védősáv hosszát és szélességét a nyomvonal jobb és bal oldalán, d) azt, hogy a  korlátozást mely nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás érdekében kéri a szolgáltató. (3) A kérelemhez mellékelni kell a változási vázrajzot. 21. Bírság 23. § (1) E rendelet alapján a) a használatbavételi engedély iránti kérelem határidőre történő benyújtásának elmulasztása esetén, b) az engedélytől eltérően épített, bontott elektronikus hírközlési építmény esetén, c) az engedély nélkül létesített, bontott elektronikus hírközlési építmény esetén, d) a jogutódlás bejelentését megelőzően folytatott építési vagy bontási tevékenység esetén, e) a 24. § (1)–(2) bekezdése szerinti bejelentés elmulasztása esetén, vagy f ) a bontási kötelezettség nemteljesítése esetén a Hatóság az Eht. 49. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. (2) Nem szabható ki bírság, ha a szabálytalan állapot kezdete vagy a jogsértés elkövetése óta öt év már eltelt. 22. Kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentése 24. § (1) Az  építtető köteles az  építési hatósági engedélyhez kötött építmény kivitelezésének megkezdése előtt 15 nappal – a  Hatóság honlapján közzétett adatlapon – bejelenteni a  Hatóságnak a  kivitelezés megkezdésének tervezett időpontját, amennyiben az építési tevékenység a) nettó beruházási értéke az 50 millió forintot meghaladja, b) a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik, vagy c) az építtetői fedezetkezelés hatálya alá esik. (2) Az  építtető köteles az  építési hatósági engedélyhez kötött, az  (1)  bekezdés hatálya alá nem tartozó építmény kivitelezésének és az  építési napló megnyitásának napját a  kivitelezés megkezdését követő 8 napon belül – a Hatóság honlapján közzétett adatlapon – bejelenteni a Hatóságnak. (3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéssel egyidejűleg az építtető köteles az építés helye szerint illetékes adóhatóságnak bejelenteni az építési tevékenységre vonatkozó teljes kivitelezési értéket az építés helyszínének címét és helyrajzi számát. 23. Nyilvántartás 25. § A jogerős engedélyekről, a nyilvántartásba vett bejelentésekről, valamint a Hatóság honlapján közzétett kérelem és bejelentés adatlapokon feltüntetett adatokról a Hatóság nyilvántartást vezet. 24. Az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének szabályai 26. § (1) A  településfejlesztési koncepcióról, az  integrált településfejlesztési stratégiáról és a  településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: R.) 5.  §-ában, és 9–13.  §-ában szabályozott településfejlesztési koncepcióhoz, helyi építési szabályzathoz, valamint településszerkezeti tervhez, valamint helyi építési szabályzathoz kapcsolódó megalapozó vizsgálatnak az R. 1. melléklet helyzetfeltáró munkarész 1.16.3 pontját érintő, illetve a  településszerkezeti tervhez, valamint a  helyi építési szabályzathoz kapcsolódó alátámasztó javaslatnak az  R. 3.  melléklet 35. sor 4.3.  pontját érintő minimális tartalmi követelményeit a 4. melléklet határozza meg. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat elektronikus hírközlési fejezetét a  többi szakági munkarésszel összhangban kell elkészíteni. (3) Az elektronikus hírközlési fejezetek tartalmi részletessége függ a feladat jellegétől, a tervezett területfelhasználástól és szolgáltatási funkcióktól. (4) Az  elektronikus hírközlési fejezetekben meg kell jeleníteni a  meglévő elektronikus hírközlési építmények elhelyezését a felhasználók számára elérhető, alábbi szolgáltatások vonatkozásában: a) helyhez kötött telefonszolgáltatás; b) mobil rádiótelefon szolgáltatás; c) vezetékes műsorelosztó szolgáltatás – analóg és digitális, valamint internet szolgáltatásra alkalmas megoldással –; d) internet szolgáltatás; e) műsorszórás. (5) Az elektronikus hírközlési fejezetekben rögzíteni kell, hogy a  területet érintően van-e előkészületben kormányzati célú, illetve jelentős elhelyezési igénnyel bíró külön célú elektronikus hírközlési hálózatfejlesztés, melyek esetében ezek elhelyezési kérdéseit is érinteni kell. (6) Az  elektronikus hírközlési fejezetnek biztosítania kell a  szolgáltatásnyújtás szabadságát, a  szolgáltatások szabad áramlását, be kell mutatnia a  fogyasztói érdekek hatékony védelme területén a  szabad szolgáltató- és szolgáltatásválasztás, az esélyegyenlőség, az egyetemes szolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítását, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, új technológiák elterjedési lehetőségét. (7) A megalapozó vizsgálathoz készülő elektronikus hírközlési fejezetben össze kell vetni és értékelni kell az előzetesen beszerzett adatokat. (8) Az elektronikus hírközlési fejezetek elkészítéséhez be kell szerezni az érintett elektronikus szolgáltatók nyilatkozatát. A  szaktervező településrendezési hírközlési tervező által kiküldött tájékoztatás adatkérő levél kötelező tartalmi elemei: a) az elektronikus hírközlési tervezési feladat címe, típusa, tervezési terület, b) a tervezési feladat leírása, c) a 4. melléklet 1. pontjában foglalt szempontok teljesítéséhez rendelkezésre álló és általa adható információ. (9) Az  elektronikus hírközlési fejezetet csak a  településtervezési és az  építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet 2. mellékletének II. alcím 4. pontjában meghatározott településrendezési hírközlési tervező (betűjele: TH) jogosultsággal rendelkező és névjegyzékbe vett tervező készíthet. (10) A  helyi építésügyi szabályozások az  elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének szabályai tekintetében e  rendelettel ellentétes vagy e  rendelethez képest többletkövetelményeket támasztó rendelkezéseket nem tartalmazhatnak. V. FEjEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 27. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdés kivételével – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A 15. § (4) bekezdés b) pontja, a 15. § (5) bekezdés f ) pontja, a 15. § (8) bekezdés b) pontja, a 16. § (4) bekezdés d)  pontja, a  16.  § (6)  bekezdés d)  pontja, a  19.  § (8)  bekezdése, valamint a  19.  § (10)  bekezdés d)  pontja 2013. november 1-jén lép hatályba. (3) E  rendelet rendelkezéseit a  hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni, azzal, hogy a  hatálybalépése előtt elkövetett jogsértésekre a  jogsértés elkövetésekor hatályos szabályok anyagi jogi rendelkezései alkalmazandók. (4) E rendelet hatálybalépését megelőzően megkezdett a) elektronikus hírközlési építmény meglévő nyomvonalon történő korszerűsítésére irányuló, vagy b) jogerős használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező elektronikus hírközlő hálózathoz csatlakozó – az 1000 méter hosszúságot meg nem haladó – hálózatrész létesítésére irányuló, vagy c) jogszerűen épült elektronikus hírközlési célú alépítményi csőhálózatba, közmű alagútba, metró alagútba történő kábelbehúzásra, illetve jogszerűen épült tartószerkezetekre, oszlopokra történő vezetékek, kábelek elhelyezésére, bontására irányuló építési tevekénység esetén a 19. § (7) bekezdésében foglalt eljárás szerinti utólagos bejelentést kell tenni. Dr. Karas Mónika s. k., a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke