70/2011. (XII. 30.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügy

70/2011. (XII. 30.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (3) bekezdés a) pontjában, a 21–28. § és a 36. § c) pontja tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d), e), n) és q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya a) a belügyminiszter által irányított rendvédelmi szervekre, az önkormányzati tűzoltóságokra, (a továbbiakban együtt: rendvédelmi szerv), b) az a) pontban felsorolt szervek hivatásos, szerződéses, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban álló és közalkalmazotti állományának minden szervezett tevékenységére, c) a tűzoltás és a műszaki mentés, az ezekre való felkészülés, továbbá a készültségi szolgálat ellátása során a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságokra, a hatósági jogkörre vonatkozó rendelkezések kivételével, továbbá d) a rendkívüli munkavégzési körülmények esetén a feladat végrehajtásába bevont külső személyekre, a polgári védelmi kötelezettség alapján szolgálatot teljesítő személyekre, valamint a rendészeti szakközépiskolák tanulóira és személyi állományára terjed ki. 2. § E rendelet alkalmazásában: a) alapellátó orvos: a szerv személyi állományának gyógyító-megelőző és foglalkozás-egészségügyi alapellátására foglalkoztatott orvos, b) egészségügyi alapellátó egység: a szerv azon szervezeti egysége vagy intézménye, amelyet a személyi állomány gyógyító-megelőző, fogászati és pszichológiai, valamint foglalkozás-egészségügyi ellátására hoztak létre, c) egészségvédelmi megbízott: a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) munkavédelmi és foglalkozás egészségügyi szakfeladatai szakirányításáért felelős szervezeti egysége által kiadott tematika alapján a rendvédelmi szerveknél kiképzett, a rendvédelmi szervek helyi szerveinél részmunkaidőben – napi két órában – foglalkoztatott személy, d) foglalkozás-egészségügyi szolgálat: az egészségügyi alapellátó egységen belül foglalkozás-egészségügyi ellátást biztosító személy vagy személyek, e) halálos foglalkozási megbetegedés: olyan, halálhoz vezető megbetegedés, ahol a halál oka a foglalkozási megbetegedés, szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség vagy annak szövődménye, f) kötött szolgálati és munkahely: az a meghatározott alapterületű, kijelölt hely, amelyet a beosztott munkavállaló kizárólag szolgálati elöljárója vagy az adott feladatot közvetlenül irányító személy engedélyével vagy leváltását követően hagyhat el, g) munka-egészségügyi szaktevékenységgel foglalkozó szakember: a munkavédelemről szóló törvényben meghatározott szakképesítéssel rendelkező személy, h) munkavédelmi hatóság: a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó egyes szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben kijelölt személyek, akik a rendvédelmi szervek vonatkozásában munkabiztonsági, valamint munkaegészségügyi hatósági hatáskört látnak el, i) munkavédelmi főfelügyelő: munkavédelmi szakfelügyeleti és szakirányítási feladatok ellátására foglalkoztatott, felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy, j) munkavédelmi felügyelő: munkavédelmi feladatok ellátására foglalkoztatott, érettségivel és munkavédelmi technikusi szakképesítéssel vagy felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy, k) rendkívüli munkavégzési körülmények: az adott szakterületen a feladat végrehajtását általában jellemzőtől eltérő körülmények között történő munkavégzés, feladatellátás vagy szolgálatteljesítés, így különösen az életmentési, tűzoltási, műszaki mentési, katasztrófa- és kárelhárítási tevékenység, közvetlen baleseti veszély elhárítása, ismeretlen veszélyforrás esetében történő beavatkozás, szélsőséges klimatikus viszonyok, fegyverhasználat, fegyveres akció végrehajtása, rendkívüli esemény felszámolása, l) rendvédelmi célú egyéni védőeszköz: a rendvédelmi szerv kiképzési és szolgálati feladatainak ellátásához, kifejezetten a rendvédelmi szervek részére kifejlesztett, gyártott, egyénileg használt, az élet, testi épség és egészség megóvását szolgáló védőfunkciójú eszköz (a továbbiakban: védőeszköz), m) nem rendvédelmi célú egyéni védőeszköz: a rendvédelmi szerv kiképzési és szolgálati feladatainak ellátásához szükséges, nem kifejezetten a rendvédelmi szervek részére kifejlesztett, gyártott, közforgalomban kapható, minősítési tanúsítvánnyal rendelkező védőeszköz [a továbbiakban az l) és az m) pontban meghatározottak együtt: egyéni védőeszköz], n) szervezett tevékenység: a munkavédelemről szóló törvényben meghatározott szervezett munkavégzés, valamint a rendkívüli munkavégzés és szolgálati feladat ellátása; a munkaidőn, szolgálati időn kívüli tevékenység akkor tekinthető szervezettnek – tekintettel az o) pont ob) és oc) alpontjára –, amennyiben azt az állományilletékes parancsnok vagy az általa megbízott vezető elrendeli, és azt a tevékenység meghatározásával, valamint az időpont és az érintett személyek megjelölésével írásban rögzítik, o) szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset: a munkavédelemről szóló törvényben meghatározott munkabaleseten túl az a baleset, amely a hivatásos állomány tagját oa) azonnali szolgálatba, munkába rendelés esetén a rendelkező szóbeli vagy írásbeli parancs vagy utasítás vételétől számított időtől a szolgálatteljesítés, munkavégzés helyére történő megérkezéséig, valamint onnan lakóhelyére menet közben, ob) kiképzési terv, napirend szerint előírt gyakorlati foglalkozásokon, a fizikai állóképesség fenntartásával kapcsolatos szervezett sportfoglalkozásokon, oc) a rendvédelmi szervek tömegkapcsolatainak erősítése céljából a rendvédelmi szerv által szervezett sportversenyeken, speciális rendezvényeken, bemutatókon érte. 3. § (1) A BM munkavédelmi főfelügyelője megszervezi az ágazati munkavédelmi tevékenységet. (2) A munkavédelmi szervezet kétszintű ellátási rendszerű. A rendvédelmi szervek munkavédelmi főfelügyelői látják el az adott szervnél a munkavédelemmel kapcsolatos szakirányítási és szakfelügyeleti feladatokat. A munkavédelmi feladatokat a munkavédelmi felügyelők és az egészségvédelmi megbízottak látják el. (3) A munkavédelmi főfelügyelő és a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavédelmi felügyelő jogállását, hatáskörét és feladatait az érintett szerv szervezeti és működési szabályzatában, valamint a munkaköri leírásban kell meghatározni, önálló beosztását az állománytáblában kell rögzíteni. (4) A részmunkaidőben végezhető munkavédelmi tevékenység az érintett szerv személyi állományából a feladattal ideiglenesen megbízott, legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásával vagy külső szolgáltató útján is ellátható. (5) A hivatásos katasztrófavédelmi szervek területi és helyi szerveinél az előírt munkavédelmi szakképesítés mellett legalább középfokú szakmai végzettséggel rendelkező személy foglalkoztatható. 4. § (1) A BM munkavédelmi főfelügyelője szervezi és koordinálja a rendvédelmi szerv munkavédelmi tevékenységét, ellátja a munkavédelmi főfelügyelők szakmai irányítását és szakmai felügyeletét. (2) A BM munkavédelmi főfelügyelője – a belügyminiszter által irányított polgári nemzetbiztonsági szolgálatok műveleti tevékenységével kapcsolatos adatok kivételével – bekéri a szakirányítási feladatai ellátásához szükséges munkavédelmi tárgyú dokumentumokat, így különösen: a) a szolgálati és munkabalesetek dokumentumait, b) a munkavédelmi tevékenységgel kapcsolatos jegyzőkönyvek és intézkedések iratait, c) a munkavédelmi helyzet éves értékeléséről készített dokumentumot, d) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos szolgálat ellátás, munkavégzés személyi és tárgyi feltételeivel kapcsolatos jelentéseket, e) egyéb statisztikai, vagy a szakmai feladatok ellátásához szükséges bármely iratot vagy adatot az adatvédelmi szabályok betartása mellett, f) a szakterületével összefüggő rendkívüli eseményekről meghatározott egyéb jelentéseket, g) a kockázatértékeléssel kapcsolatban keletkezett valamennyi dokumentumot, valamint h) egyéb, a feladatok ellátásához szükséges iratot és dokumentumot. (3) A munkavédelmi főfelügyelők és a munkavédelmi felügyelők a szakmai felügyeletük alá tartozó szervek vonatkozásában bekérhetik a (2) bekezdésben megjelölt, a feladatuk ellátásához szükséges dokumentumokat. (4) A BM munkavédelmi feladatokért felelős szervezeti egység vezetője – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – munkavédelmi feladatokat határozhat meg a rendvédelmi szervek részére. (5) A munkavédelmi főfelügyelők szakmai feladatuk ellátása során közvetlen kapcsolatot tartanak a BM munkavédelmi főfelügyelőjével. 5. § (1) A munkavédelmi főfelügyelő a) tevékenységét az adott rendvédelmi szerv munkavédelmi hatósági jogkört gyakorló vezetőjének közvetlen alárendeltségében végzi, b) szakmailag irányítja a munkavédelmi felügyelők és az egészségvédelmi megbízottak munkavédelmi tevékenységét, c) képviseli a rendvédelmi szervet munkavédelmi ügyekben, d) elemzi és értékeli a rendvédelmi szerv munkavédelmi helyzetét, tevékenységét, a balesetek alakulását, azok okait, és javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre, e) megszervezi a munkavédelmi felügyelők és egészségvédelmi megbízottak oktatását, továbbképzését, f) figyelemmel kíséri és véleményezi a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beruházások és felújítások előkészítésekor, valamint átadásakor a munkavédelmi előírások megtartását, g) rendszeresen vizsgálja a munkabalesetek bejelentésének, nyilvántartásának és kivizsgálásának gyakorlatát, h) megszervezi és lebonyolítja a munkavédelmi vizsgabizottság tagjainak vizsgáztatását, i) részt vesz a műszaki átadásokon, j) elkészíti a rendvédelmi objektumok terveihez szükséges szakvéleményt, továbbá k) évente tájékoztatja a belügyminisztert a rendvédelmi szerv munkavédelmi helyzetéről, a megtett intézkedésekről. (2) A munkavédelmi felügyelő a) együttműködik az érintett szerv szervezeti egységeivel a szakterületét érintő kérdésekben, b) elkészíti az érintett szerv munkavédelmi szabályzatát, szükség esetén kezdeményezi annak módosítását, c) ellátja az érintett szerv munkabiztonsági szaktevékenységét, d) elkészíti a munkavédelmi oktatási tematikák általános részét, a vizsgaanyagokat, ezeket jóváhagyásra az érintett szerv vezetőjéhez felterjeszti, e) szervezi a munkavédelmi vizsgáztatásokat, vezeti a nyilvántartásokat, f) koordinálja a munkavédelmi oktatásokat, szervezi az érintettek helyi szintű munkavédelmi vizsgáztatását, arról nyilvántartást vezet, g) részt vesz a műszaki átadásokon, h) elkészíti a munkavédelmi jog- és hatáskörrel rendelkező személyek munkaköri leírásának munkabiztonsági fejezetét és mellékletét, i) ha az érintett szervnél nincs munkavédelmi főfelügyelő, elemzi és értékeli a szerv munkavédelmi helyzetét, tevékenységét, a balesetek alakulását, azok okait, és javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre, továbbá j) figyelemmel kíséri a beruházási és felújítási munkálatok előkészítésekor, valamint átadásakor a munkavédelmi előírások megtartását. 6. § (1) A munkavédelmi felügyelők az egészségügyi alapellátó egységekkel, a munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó szakemberekkel és az egészségvédelmi megbízottakkal együttműködve figyelemmel kísérik az érintett szerveknél a munkavédelmi szabályok érvényesülését. (2) Az egészségvédelmi megbízottak feladata a rendvédelmi szerv szervezeti egységei, valamint a területi munkavédelmi felügyelők és a munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személyek közötti információáramlás, adatcsere elősegítése, a szakképesítéshez nem kötött egészségvédelmi tevékenységek ellátása. (3) A munkavédelmi főfelügyelők, felügyelők és egészségvédelmi megbízottak munkahelyi sajátosságokhoz igazodó létszámát, a munkavégzés napi időtartamát és a szakképesítési követelményeket az 1. melléklet határozza meg. (4) Szervezeti vagy létszámváltozás esetén az 1. melléklet módosítását a munkavédelmi főfelügyelő, vagy ha az adott szervnél nincs munkavédelmi főfelügyelő, akkor a munkavédelmi felügyelő javaslatára a munkáltatói jogkört gyakorló vezető (a továbbiakban: munkáltató) kezdeményezi. (5) A munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos, szervezett tevékenység biztosításának módját és feltételeit – az irányítása alá tartozó szervezetekre vonatkozóan – munkavédelmi szabályzatban határozza meg. A munkavédelmi szabályzat kötelező tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza. (6) A munkáltató évente legalább egy alkalommal értékeli a szervezet munkavédelmi helyzetét, a munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatait, és meghatározza az ezekkel kapcsolatos feladatokat. A munkavédelmi helyzetértékelést minden év március 1-jéig a 3. mellékletben meghatározott szempontok alapján kell elkészíteni és megküldeni a BM munkavédelmi feladatokért felelős szervezeti egységének vezetője részére. 7. § A munkavédelmi felügyelők, munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személyek, valamint az egészségvédelmi megbízottak együttesen végrehajtandó feladatai: a) a rendvédelmi szervek objektumaiban közös munkavédelmi ellenőrzések megtartásában való közreműködés, b) a veszélyes anyagokkal vagy a veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység során a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap, használati utasítás meglétének figyelemmel kísérése, c) egészségügyi felvilágosító szakmai anyagok készítése, beszerzése, valamint kiadása a személyi állomány részére, d) a rendvédelmi szervek objektumaiban a dohányzás, valamint a dohányzó helyekre vonatkozó szabályok betartása ellenőrzésében való részvétel, e) a képernyős munkahelyekre és munkakörökre vonatkozóan a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló jogszabályban meghatározottak betartásának ellenőrzésében való részvétel, f) a rendvédelmi szervek létesítményeinek, eszközeinek üzembe helyezésein, időszakos ellenőrzésein való részvétel, g) részvétel a rendvédelmi szervek érdekeit szolgáló szakmai továbbképzéseken, konferenciákon, rendezvényeken, h) a munkavédelmi, valamint az egészségügyi hatóságokkal való együttműködés, i) a munkaköri feladatokat meghatározó, valamint a feladatok ellátására vonatkozó jogszabályok, normák, módszertani tervezetek véleményezése, előterjesztése, j) a lakosságot jelentős mértékben veszélyeztető járványügyi esemény, valamint katasztrófahelyzet elhárítására alkalmazott rendvédelmi erők egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzése érdekében a rendvédelmi intézkedéseket magába foglaló végrehajtási terv közegészségügyi és munkavédelmi szempontú véleményezése, és megvalósulásának figyelemmel kísérése, k) a balesetek és következményei ok-okozati összefüggésének vizsgálata, sérülések súlyosságának megállapítása, valamint l) a munkaköri kockázatok vizsgálata, továbbá mennyiségi és minőségi értékelése. 2. A munkavédelemmel összefüggő speciális követelmények és eljárási rend [A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 18. § (4) bekezdéséhez] 8. § (1) A védőeszköznek rendelkeznie kell: a) a megfelelőséget tanúsító, akkreditált, független szervezettől származó minősítési dokumentummal, így különösen tanúsítvánnyal, vizsgálati jegyzőkönyvvel, továbbá gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, b) műszaki leírással, c) felhasználói tájékoztatóval és d) tartós címkézéssel. (2) A kiképzés és szolgálatellátás folyamán alkalmazott védőeszköz a megfelelőségi vizsgálata alapján, a megfelelőséget tanúsító minősítő dokumentum, így különösen tanúsítvány, vizsgálati jegyzőkönyv és gyártói megfelelőségi nyilatkozat megléte esetén, sikeresen lefolytatott rendszeresítési eljárás után vehető használatba. (3) A típusvizsgálatot európai uniós irányelv, valamint az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló jogszabályban meghatározott honosított harmonizált szabvány hiányában a védőeszközre vonatkozó tagállami nemzeti szabványban vagy más műszaki jellegű normatív dokumentumban, így különösen műszaki előírásban, irányelvben vagy szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végrehajtani. A műszaki követelményeket a munkáltató munkakörönként vagy tevékenységenként, az egészséget és a biztonságot fenyegető kockázatok elemzése alapján határozza meg. (4) A felhasználói tájékoztató tartalmazza azokat az adatokat és előírásokat, amelyek az alapvető követelményeknek való megfelelés érdekében előállított védőeszközt jellemzik, valamint a védőeszközről informálja a használóját, viselőjét, ide értve a rendeltetésszerű használatra, a tárolásra, a szállításra, a kezelésre, a raktározásra, a karbantartásra, a tisztításra és fertőtlenítésre, a használatba vételt megelőző és azt követő időszakos felülvizsgálatra vonatkozó mindenkori követelményeket. (5) A tartós címkézés világos, olvasható módon a következő információkat tartalmazza: a) a gyártó nevét, emblémáját vagy egyéb azonosítóját, b) a védelem szabványban vagy más műszaki jellegű normatív dokumentumban meghatározott védelmi képességét, védelmi fokozatát, szintjét, c) a védőeszköz méretét, d) a gyártási időt, e) a modell megnevezését, típusát, f) egy jelet a védőeszköz test felőli oldalán, g) egyedi azonosítót, amely lehet sorszám vagy sorszám és betű kombinációja, h) a védőeszköz rövid kezelési utasítását vagy használati útmutatóját, valamint i) a védőképességre vonatkozó figyelmeztetést. 9. § (1) Amennyiben a védőeszköz több, egymástól elválasztható darabból áll, úgy minden különálló elemnek rendelkeznie kell címkével vagy azonosítóval. (2) A megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző, tanúsító szervnek bejelentettnek, valamint a gyártótól, forgalmazótól függetlennek kell lennie, és meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályokban meghatározott, továbbá a honosított harmonizált szabvány figyelembevételével megállapított, a feladat jellegéhez igazodó feltételeknek. (3) Csak olyan védőeszköz alkalmazható, amelynek gyártója a gyártás során igazolt minőségirányítási rendszert működtet. [Az Mvt. 19. §-ához] 10. § (1) Létesítés során a beruházó a tervezéshez szükséges, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó adatokat a létesítményt használó szerv adatszolgáltatása alapján határozza meg. (2) A beruházó a tervezett beruházásra munkavédelmi biztonsági terv elkészítését kéri a tervezőtől. A munkavédelmi biztonsági terv az engedélyezési tervek részét képezi, tartalmi követelményeit a 4. melléklet tartalmazza. (3) A tervező a beruházás kiviteli terveinek elkészítése során az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló rendeletben írtak figyelembevételével biztonsági és egészségvédelmi koordinátort köteles igénybe venni. (4) A kivitelező az építési munkahely kialakításának előkészítésénél az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló rendeletben írtak figyelembevételével biztonsági és egészségvédelmi koordinátort köteles igénybe venni, továbbá a rendeletben előírt előzetes bejelentési kötelezettségét a munkavédelmi hatóság részére is köteles teljesíteni. (5) A veszélyes létesítményt, építményt, technológiát, munkahelyet üzembe helyezni a munkavédelmi főfelügyelő, ahol nincs munkavédelmi főfelügyelő, ott a munkavédelmi felügyelő hozzájárulásával lehet, ha az megfelel a tervezett használat követelményeinek, a munkavédelmi előírásoknak, és rendelkezik a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat végrehajtását igazoló jegyzőkönyvvel, továbbá az előírt üzemeltetési dokumentációval. (6) A munkavédelmi biztonsági tervben meghatározott paraméterek, határértékek teljesítését a kivitelező mérési jegyzőkönyvekkel, minősítő iratokkal, tanúsítványokkal köteles igazolni, melyeket az átadási dokumentáció részeként kell kezelni. [Az Mvt. 21. §-ához] 11. § A munkáltató a veszélyes létesítmények, munkahelyek, munkaeszközök, technológiák körét a vonatkozó jogszabályok, a szervezeti egységek által elvégzett kockázatértékelések, valamint a munkavédelmi főfelügyelő, ahol nincs munkavédelmi főfelügyelő, ott a munkavédelmi felügyelő és a munka-egészségügyi szaktevékenységet ellátó szakemberek szakmai javaslata alapján határozza meg. [Az Mvt. 24. §-ához] 12. § (1) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén az igénybevétel teljes idejére a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló jogszabályban meghatározottaknak megfelelően a munkáltató a) védőitalt, így nyáron ivóvizet vagy ásványvizet, télen meleg teát biztosít, az objektumon kívüli szolgálat esetén a munkavédelmi szabályzat rögzíti a védőitallal történő ellátás módját, továbbá b) a feladatok végrehajtásába bevont személyek öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőségét munkaszervezési intézkedésekkel, így különösen leváltással, megfelelő pihenőhelyre való szervezett szállítással és a rendelkezésre álló speciális mobil berendezésekkel biztosítja. (2) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén a munkáltató – a feladat végrehajtásának veszélyeztetése nélkül – legalább 2 óránként munkaközi szünetet biztosít. [Az Mvt. 27. §-ához] 13. § (1) A kötött szolgálati és munkahelyeken feladatot ellátók, valamint a személyi állomány azon tagjai részére, akik mozgásterükben a szolgálat ellátása vagy a munkavégzés érdekében korlátozottak, 4 óra időtartamot meghaladó munka után, az étkezési időn felül 30 perc munkaközi szünetet vagy a végzett tevékenység jellegétől eltérő, más mozgással járó, a monoton munkavégzést megszakító egyéb tevékenységet kell biztosítani. (2) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén a munkáltató a feladat jellegéhez és a helyszín sajátosságaihoz igazodóan gondoskodik a szükséges mozgástérről. [Az Mvt. 32. §-ához] 14. § Olyan szolgálati helyen, ahol a veszélyforrás hatásait kollektív védelemmel, vagy egyéni védőeszköz használatával nem lehet kiküszöbölni, így különösen határátkelőhelyen, repülőtéren, közterületi szolgálati helyen, ott az egyéni védőeszközök használatával egyidejűleg, szervezési intézkedésekkel kell biztosítani az egészséget károsító kockázati tényezők, így különösen zaj-, rezgés-, por- és vegyi ártalom, sugárzás veszélyes határérték alá szorítását. [Az Mvt. 37. §-ához] 15. § A kijáratok, vészkijáratok, kijelölt menekülési utak megválasztásánál a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyásának szempontjain túl figyelembe kell venni az épületek, objektumok őrzési, biztonsági feltételeinek maradéktalan érvényesítését is. Ezen belül a személyi szabadságukban korlátozott személyek menekítéséről és menekülési lehetőségük biztosításáról is gondoskodni kell. [Az Mvt. 42. § d) pontjához] 16. § (1) Amennyiben a beosztott munkavállaló szolgálati feladata teljesítése során az egészségét, biztonságát fenyegető súlyos és közvetlen veszélyhelyzet alakul ki, annak elhárítását követően a munkavállalót jelentéstételi kötelezettség terheli az elöljárója felé. (2) Amennyiben a szolgálati elöljáró tudomást szerez a végrehajtandó szolgálati feladat olyan várható veszélyéről, amely a beosztottja életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyezteti, gondoskodik a munkavállalók azonnali tájékoztatásáról és az optimális létszám biztosításáról. (3) Az optimális létszám meghatározása során törekedni kell a veszélyes térben, területen való létszám-minimalizálásra, olyan módon, hogy ez a veszélyes körülmények között foglalkoztatott személy feladatának végrehajtásához a szükséges segítség biztosítottságát ne veszélyeztesse. (4) Az elöljárói utasítás nem járhat a beosztott életének, vagy testi épségének indokolatlan és aránytalan mértékű veszélyeztetésével. [Az Mvt. 57. § (1) bekezdéséhez] 17. § (1) Az érintett szervek tevékenységük alapján a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet (a továbbiakban: MüM rendelet) 2. számú melléklet 1. pontjában foglaltakra figyelemmel a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak: a) I. veszélyességi osztály: hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervei, önkormányzati tűzoltóság, főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok, b) II. veszélyességi osztály: hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi és területi szervei, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének területi jogállású szervei, rendőrség, a belügyminiszter által irányított polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, büntetés-végrehajtás szervei és a rendészeti szakközépiskolák. (2) A szerv II. veszélyességi osztályba sorolása esetén az érintett szerv vezetője a szerv szervezeti egységét az ott végzett tevékenység és az adott munkakörre vonatkozó kockázatértékelés alapján I. veszélyességi osztályba sorolhatja. [Az Mvt. 58. §-ához] 18. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladata: a) foglalkozási megbetegedés és/vagy fokozott expozíciós esetek kivizsgálásában való közreműködés, b) a balesetek orvosi véleményezése és a balesetek következményei ok-okozati összefüggésének vizsgálata, sérülések súlyosságának megállapítása, c) a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálata, d) elsősegélynyújtás, heveny esetek ellátása, e) egészségügyi felvilágosítás, tanácsadás, egészségfejlesztés, f) közreműködés a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, foglalkozás-egészségügyi, fiziológiai, ergonómiai, higiénés feladatok megoldásában, az elsősegélynyújtás és a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében, kiképzésében és továbbképzésében, a munkáltató katasztrófamegelőző, katasztrófaelhárító, katasztrófafelszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában, g) munkahelyi és munkaköri kockázatok vizsgálata és értékelése, h) az üzembe helyezéssel összefüggő munkaegészségügyi feladatok ellátása, valamint i) közreműködés az egyéni védelem meghatározásában. (2) Az alkalmassági vizsgálatok során az adott szerv alapellátó orvosa foglalkozás-egészségügyi tevékenységet végez. Ennek során a külön jogszabályban előírtak szerinti egészségügyi vizsgálatokat végez és a személyi állomány megváltozott egészségi állapotú tagjainak rehabilitációját kezdeményezi. (3) Az alkalmassági vizsgálatok során a mellkas-szűrővizsgálat elvégzése kötelező: a) az állományba való felvételt megelőző egészségügyi alkalmassági vizsgálat során minden esetben, b) az időszakos egészségügyi alkalmassági vizsgálat során, ha a vizsgált személy a 40 éves kort betöltötte, c) az a)–b) pontban meghatározott személyek közé nem tartozók közül azoknak, akiknél a fizikai, kémiai és biológiai munkaköri kockázatértékelés eredménye alapján az alkalmassági vizsgálatot végző orvos indokoltnak tartja. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a mellkas-szűrővizsgálat eredményét kell bemutatni az alkalmassági vizsgálatot végző orvosnak. [Az Mvt. 60. § (1) bekezdés e) pontjához] 19. § (1) A munkáltató a munkavédelmi főfelügyelő – ha az érintett szervnél nincs munkavédelmi főfelügyelő, akkor a munkavédelmi felügyelő – javaslata alapján határozza meg azokat a munkaköröket, amelyeket betöltő személyeknek munkavédelmi vizsgát kell tenniük. (2) A munkavédelmi vizsgára kötelezettek körét, a vizsgáztatás szabályait a munkavédelmi szabályzatban kell rögzíteni, és az érintettek munkaköri leírásában is meg kell határozni a vizsgakötelezettséget. (3) A munkavédelmi vizsgát a beosztásba helyezést követő 60 napon belül kell teljesíteni, azt követően 5 évenként meg kell újítani. (4) A munkavédelmi vizsga alól mentesül az a személy, aki legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezik és az érintett szervnél munkavédelmi tevékenységet lát el. (5) A munkavédelmi vizsga végrehajtásáról jegyzőkönyvet kell készíteni és a sikeres vizsgázók részére az 5. melléklet szerinti igazolást kell kiállítani. A vizsgajegyzőkönyvet és a kiállított igazolásokról összeállított nyilvántartást 5 évig meg kell őrizni. (6) A munkáltató a munkavédelmi vizsgáztatásra elnökből és két tagból álló vizsgabizottságot hoz létre, amelynek legalább az egyik tagja munkavédelmi szakirányú képesítéssel, másik két tagja érvényes munkavédelmi vizsgával rendelkezik. [Az Mvt. 63. § (1) bekezdéséhez] 20. § Rendkívüli munkavégzési körülmények között a beosztott munkavállaló a feladat végrehajtása érdekében életének, egészségének és testi épségének veszélyeztetése esetén is köteles a szolgálati elöljáró utasításait végrehajtani és a feladatot ellátni, ha azzal bűncselekményt nem valósít meg. [Az Mvt. 64–69. §-ához] 21. § (1) A baleset, foglalkozási megbetegedés és szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség kivizsgálásának, minősítésének általános szabályait a MüM rendelet előírásai szerint, az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A személyi állomány tagját ért baleset, betegség kivizsgálásáról az állományilletékes parancsnok gondoskodik. (3) A munkavállaló a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben elszenvedett balesetét haladéktalanul bejelenti a szervezett munkavégzést közvetlenül irányító szolgálati elöljárónak. A szolgálati elöljáró a baleset bejelentésről haladéktalanul tájékoztatja az állományilletékes parancsnokot. (4) Ha a munkavállaló a bejelentési kötelezettségének balesete, vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály miatt nem tud eleget tenni, a bejelentési kötelezettség a sérült balesetet észlelő munkatársát terheli. (5) Az állományilletékes parancsnok – kivéve a (4) bekezdésben foglalt akadályoztatást – a bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztó munkavállalóval szemben fegyelmi eljárást kezdeményez. A fegyelmi eljárást legkorábban a bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztásáról történő tudomásszerzést követő első munkanapon lehet kezdeményezni. A baleset bejelentésének elmulasztása esetén a munkavállaló köteles bizonyítani, hogy a sérülés vagy más egészségkárosodás a szolgálat ellátásával összefüggő tevékenység következménye. (6) A szolgálati kötelmekkel összefüggő súlyos baleset gyanúja esetén az állományilletékes parancsnok a munkavédelmi hatóság megérkezéséig gondoskodik a baleseti helyszínnek a baleset bekövetkezésekor fennálló állapotban történő megőrzéséről. Ha a helyszín állapotának megőrzése további súlyos, életet, testi épséget veszélyeztető helyzetet idézhet elő vagy jelentős anyagi kárral járhat, a veszélyeztető helyzet vagy az anyagi kár bekövetkezését valószínűsítő állapot megszüntetésével egyidejűleg a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a baleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni. 22. § (1) A személyi állomány tagját ért baleset, betegség kivizsgálásáért, a munkavédelmi felügyeletet ellátó szerv felé történő bejelentéséért az állományilletékes parancsnok a felelős. Az állományilletékes parancsnok a szerv munkavédelmi szabályzatában határozza meg a baleset, betegség kivizsgálásának szabályait, a baleset, betegség kivizsgálásában részt vevő személyek körét. (2) Minden munkaképtelenséggel járó szolgálati- és munkabalesetet, betegséget ki kell vizsgálni és arról feljegyzést, jelentést vagy kivizsgálási jegyzőkönyvet kell készíteni, amely része a baleseti dokumentációnak. (3) A kivizsgálás során a sérültet, valamint a tanúkat a baleset, betegség körülményeivel kapcsolatban meg kell hallgatni és arról jegyzőkönyvet kell felvenni, a további szükséges egészségügyi dokumentumokat – az adatvédelemre vonatkozó szabályok figyelembe vétele mellett – az alapellátó orvostól kell beszerezni. A baleset kivizsgálásának eredményeképpen keletkező dokumentációnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a baleset lefolyása a későbbiek során bármikor rekonstruálható, a baleset oka feltárható, a baleset előidézőjének a felelőssége megállapítható legyen, továbbá arra, hogy a hasonló balesetek elkerülése érdekében iránymutatást adjon. (4) Az állományilletékes parancsnok a részére bejelentett vagy a tudomására jutott szolgálat- vagy keresőképtelenséggel járó balesetről – amennyiben előreláthatóan szolgálati kötelmekkel, munkavégzéssel összefüggő balesetre lehet következtetni – a bejelentés vagy a tudomásra jutás időpontjától számított 72 órán belül intézkedik a 6. mellékletben meghatározott baleseti jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) felvételére. A jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön, a kivizsgálás során megállapított adatok és tények alapján, a baleset bejelentésének időpontjától számított 30 napon belül kell elkészíteni a 7. mellékletben foglalt kitöltési útmutató szerint. A jegyzőkönyvet 3 példányban kell kitölteni és egy-egy példányát a sérült – halál esetén a hozzátartozó –, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhely, annak hiányában a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv részére kell eljuttatni. A jegyzőkönyv egy példánya az állományilletékes parancsnoknál marad. (5) Ha a személyi állomány tagját a baleset során nem az alapellátó orvos részesítte ellátásban, a szolgálati elöljáró intézkedik arra, hogy a sérült a keresőképtelenségéről, szolgálatképtelenségéről szóló igazolást, valamint a sérülése ellátásával kapcsolatos egészségügyi dokumentációt – a baleset munkavégzéssel, szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapítása céljából – az illetékes alapellátó orvos részére küldje meg. (6) A baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését az alapellátó orvos véleményezi. Az alapellátó orvos a véleményében rögzíti a sérülés, betegség jellegét, a gyógyulás várható tartamát és állást foglal arról, hogy a sérült, beteg sérülése vagy betegsége a balesettel, valamint a szolgálat ellátásával ok-okozati összefüggésben keletkezett-e. Az orvosi véleményt a baleset, betegség minősítéséhez szükséges intézkedések megtétele érdekében a jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 23. § (1) A bekövetkezett balesetet, betegséget a kivizsgálás során feltárt adatok alapján és az orvosi vélemény figyelembevételével az állományilletékes parancsnok a baleseti jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül határozatban minősíti hivatásos állományú személy esetén szolgálati kötelmekkel összefüggőnek vagy nem összefüggőnek, egyéb munkavállaló esetén a balesetet munkabalesetnek vagy nem munkabalesetnek, míg a betegséget foglalkozási vagy nem foglalkozási megbetegedésnek. Az állományilletékes parancsnok a határozatát 5 napon belül közli a sérülttel és megküldi az alapellátást végző orvosnak. (2) A határozat rendelkező része a sérült személyére és szolgálati helyére, a baleset helyére és idejére vonatkozó adatokon, továbbá az állományilletékes parancsnok baleset minősítésére vonatkozó döntésén kívül a jogorvoslati felhívást is tartalmazza. Az indokolásban meg kell határozni azokat a körülményeket és jogszabályokat, amelyek a baleset bekövetkezése és a hivatásos szolgálat ellátása közötti összefüggést alátámasztják vagy kizárják, a bekövetkezett sérülést és – ha a szolgálattal összefüggő jelleg megállapítható – a sérült közrehatását. (3) A baleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíciós esetek szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegűvé minősítésére irányuló eljárásban vizsgálni kell a baleset bekövetkeztében közreható körülményeket, meg kell állapítani, hogy azért kit és milyen mértékben terhel felelősség. Amennyiben ilyen összefüggés kimutatható, intézkedni kell a fegyelmi vagy büntetőeljárás megindítására, továbbá a hasonló balesetek elkerülését célzó intézkedések megtételére. A vizsgálatba be kell vonni az érintett szerv munkavédelmi feladatait ellátó szakembert is. (4) A határozat elkészítésénél figyelemmel kell lenni a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alaki és tartalmi követelményekre. A rendvédelmi szerv munkavédelmi főfelügyelője munkavédelmi szempontból ellenőrizheti a minősítő határozat megfelelőségét, valamint a teljes baleseti dokumentációt. A munkabaleset vagy a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség esetén, ha maradandó károsodás vélelmezhető, az alapellátást végző orvos köteles a balesetet szenvedett személyt a területileg illetékes Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal elé rendelni az egészségkárosodás mértékének megállapítása érdekében. (5) Amennyiben a balesettel kapcsolatban a sérültnek kára keletkezett, úgy az állományilletékes parancsnok a károkozásról való tudomásszerzését követő 15 napon belül, de legkésőbb a baleset minősítését közlő határozat átadásával egyidejűleg köteles felhívni a károsultat kárigénye előterjesztésére. A felhívás tájékoztatást tartalmaz arról, hogy milyen jogcímen igényelhető kártérítés, és a kártérítési igényt kihez lehet benyújtani. 24. § (1) A szolgálati és munkabalesetekről – a felmentési nappal nem járókról is – nyilvántartást kell vezetni az adott szervnél. A balesetet szenvedettel kapcsolatban a nyilvántartás a MüM rendelet 5. §-ában meghatározott adatokat tartalmazza. A nyilvántartást „Baleseti naplóban” kell vezetni. A felmentési nappal nem járó balesetek esetében a nyilvántartást ki kell egészíteni az állományilletékes parancsnok nyilatkozatával arról, hogy a balesetet szolgálati kötelmekkel összefüggőnek vagy munkabalesetnek elismeri-e vagy sem, továbbá a sérült részéről azzal, hogy az állományilletékes parancsnok nyilatkozatával egyetért-e vagy sem. (2) A nem szolgálati és nem munkabaleset kategóriába tartozó balesetekkel kapcsolatban meghallgatási jegyzőkönyvben kell nyilatkoztatni a sérültet a baleset körülményeiről. (3) Vezénylés, kirendelés vagy munkavégzésre átengedés esetén a sérült munkáját, szolgálatát irányító szerv az érintett szerv egyidejű értesítése mellett köteles a balesetet bejelenteni, kivizsgálni és a minősítésre az arra jogosult állományilletékes parancsnok felé javaslatot tenni. (4) A munkavédelemről szóló törvény és az érintett szerv belső normái által meghatározott rendkívüli munkavédelmi eseményeket, valamint a súlyos munkabaleset kategóriába tartozó baleseteket haladéktalanul be kell jelenteni a munkavédelmi felügyeletet ellátó szervnek, lehetővé téve ezzel, hogy a baleset kivizsgálásában részt tudjon venni a munkavédelmi főfelügyelő, valamint az érintett szerv munkavédelmi felügyelője. (5) A munkavédelmi főfelügyelő a halálos kimenetelű balesetekről és a súlyos munkabalesetekről soron kívül tájékoztatja a Terrorelhárítási Központ Ügyeleti Igazgatóság BM Ügyeleti Osztályát, majd a kivizsgálást és a baleset minősítését követően haladéktalanul tájékoztatja a BM munkavédelmi főfelügyelőjét. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tartalmazza a balesetet szenvedett személyi adatait, az esemény helyét, időpontját és rövid ismertetését, valamint a baleset kivizsgálásával kapcsolatos főbb megállapításokat. 25. § (1) Az éves baleseti statisztikával kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget az állományilletékes parancsnok határozza meg. A baleseteknek az éves jelentés részét képező statisztikai összesítését a munkavédelmi főfelügyelő készíti el, és a tárgyévet követő március 1-ig a szolgálati út betartásával terjeszti fel a BM munkavédelmi feladatokért felelős szervezeti egység vezetője részére. (2) Az éves baleseti statisztikában állománycsoportonként kell értékelni a balesetek és a felmentési napok számát, összesített formában a balesetek okait, a keletkezett sérüléseket és a baleset bekövetkezésekor a sérült tevékenységét, valamint a baleset bekövetkezésében szerepet játszó eszközöket, anyagokat. 26. § (1) Az alapellátó orvos az általa észlelt vagy tudomására jutott, a 8. mellékletben meghatározott foglalkozási megbetegedést, szolgálati kötelmekkel összefüggő betegséget, foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezést, valamint a külön jogszabályban meghatározott vegyi anyagok, továbbá zaj okozta fokozott expozíciós esetet a munkavédelmi hatósághoz bejelenti. A munkavédelmi hatóság a bejelentést kivizsgálja és elfogadása esetén nyilvántartásba veszi és erről a bejelentőt 3 napon belül értesíti. (2) A bejelentést a) a szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség kórisméjét vagy annak gyanúját megállapító alapellátó orvos a diagnózis felállítását követő 24 órán belül, b) halálos kimenetelű vagy ugyanazon a munkahelyen 5 vagy több munkavállalót érintő azonos, egy időben kialakult heveny (a továbbiakban: tömeges) foglalkozási megbetegedés esetén az elsőként észlelő orvos szóban azonnal és írásban legkésőbb 24 órán belül, c) fokozott expozíció esetén az érintett személyt vizsgálatra beküldő alapellátó orvos a lelet kézhezvételétől számított 24 órán belül, a 9. melléklet szerinti bejelentőlapon teszi meg. (3) A bejelentést meg kell ismételni, ha a korábban keresőképesként bejelentett személy keresőképtelenné vált. Tanulói, hallgatói jogviszonyban lévő személy esetén a gyakorlati képzés helyén működő foglalkozás-egészségügyi orvos végzi a bejelentést, aki ezzel egy időben értesíti az oktatási intézményt. (4) A munkavédelmi hatóság a bejelentett foglalkozási megbetegedésekkel, fokozott expozíciós esetekkel kapcsolatos vizsgálati lapokat, jegyzőkönyveket a következők szerint csoportosítva tartja nyilván: a) bejelentés dátuma, b) diagnózis, c) halálos vagy tömeges foglalkozási megbetegedés, d) keresőképtelenséggel járó foglalkozási megbetegedés, e) keresőképtelenséggel nem járó foglalkozási megbetegedés, f) fokozott expozíció, valamint g) kiváltó ok, munkakörülmény, rendelkezésre álló higiénés adat. (5) A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanújával kapcsolatos bejelentéseket öt munkanapon belül továbbítja a Kormány által kijelölt munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv részére. (6) A munkavédelmi hatóság a foglalkozási megbetegedés gyanújával kapcsolatos bejelentésről minden esetben öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a BM munkavédelmi főfelügyelőjét. 27. § (1) Foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén az alapellátó orvos a munkavállalót további vizsgálatok végzésére beutalhatja a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyre vagy a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez. (2) Ha a munkahelyen halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés fordult elő, az állományilletékes parancsnok – az észlelő orvos bejelentési kötelezettségétől függetlenül – azonnal értesíti a munkavédelmi főfelügyelőt, ahol nincs munkavédelmi főfelügyelő, ott a munkavédelmi felügyelőt, aki haladéktalanul jelentést tesz a BM munkavédelmi főfelügyelője és a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv felé. (3) A bekövetkezett foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálása az adott szerv munkavédelmi hatóságának feladata. A kivizsgálásba az érintett szerv munkavédelmi felügyelőjét, az illetékes alapellátó orvost és az állományilletékes parancsnokot vagy annak képviselőjét is be kell vonni. A vizsgálat során a megbetegedés és az expozíció okainak feltárása érdekében más hatóság vagy intézmény is megkereshető. A foglalkozási megbetegedés, valamint a fokozott expozíció körülményeinek vizsgálatáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy másolati példányát a vizsgálatban részt vevőknek át kell adni. (4) A kivizsgálás vezetője a 10. melléklet szerinti vizsgálati lapot hat példányban állítja ki, egy példányát a munkavédelmi hatóság részére megőrzi, egy példányát a bejelentőlappal együtt a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv részére továbbítja. A kivizsgálás vezetője a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv szakvéleményének kézhezvétele után a vizsgálati lap egy-egy példányát a) az állományilletékes parancsnoknak, b) a munkavállalónak, halált okozó foglalkozási megbetegedés esetén a hozzátartozónak, c) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, valamint d) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelye, annak hiányában az illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szerv részére, TAJ-számmal ellátva és a bejelentőlappal, valamint a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv tájékoztatásával együtt megküldi. (5) Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés kivizsgálásába a munkavédelmi hatóság bevonja a) növényvédő szer vagy termésnövelő anyag okozta megbetegedés esetén a megyei kormányhivatal növény és talajvédelmi igazgatóságát, b) a biológiai kóroki tényező okozta megbetegedés esetén a területileg illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervet, továbbá c) élelmiszer eredetű vagy állatról emberre terjedő fertőzés okozta megbetegedés esetén a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát. (6) A foglalkozási megbetegedés, szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség és fokozott expozíció szolgálattal, munkavégzéssel összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez minden esetben a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv szakvéleménye, valamint az illetékes I. fokú Felülvizsgáló Orvosi Bizottság (a továbbiakban: FÜV Bizottság) véleménye szükséges. A szakvélemények beszerzéséről az állományilletékes parancsnok gondoskodik. (7) A munkavédelmi hatóság és az alapellátó orvos által elkészített és összeállított megbetegedési dokumentáció, továbbá a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv és a FÜV Bizottság véleménye alapján, a foglalkozási megbetegedés, valamint a fokozott expozíciós esetek szolgálattal, munkavégzéssel összefüggő minősítését az állományilletékes parancsnok a szakvélemények mérlegelésével végzi el. Az állományilletékes parancsnok a 11. melléklet szerinti nyomtatványon értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, annak hiányában a területileg illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervet. 28. § A személyi állomány tagja a külföldi kiküldetés, szolgálati út vagy külszolgálat során elszenvedett munkabaleset és a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset bejelentési kötelezettségét – amennyiben a kiküldő szerv elérésére más lehetőség nincs – a magyar külképviseleti szervek útján köteles teljesíteni. [Az Mvt. 81. §-ához] 29. § A munkavédelmi főfelügyelő a) a munkavédelmi felügyelőkkel és munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személyekkel együttműködve figyelemmel kíséri a szerv munkavédelmi hatósági tevékenységét, b) ellátja a munkavédelmi felügyelők és egészségvédelmi megbízottak szakmai irányítását, valamint c) segíti a munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személyek munkáját. 30. § (1) A munkavédelmi hatósági hatáskört gyakorló személy a munkavédelemről szóló törvényben meghatározottakon túl jogosult a) a munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni, valamint b) a személyi állomány életét, egészségét fenyegető veszély esetén annak megszüntetéséig elrendelni a veszélyes tevékenység végzésének, különösen a szolgálati hely, fogda, őrzött szállások, műhely, műhelyrész, munkaeszköz, rendvédelmi célú egyéni védőeszköz használatának felfüggesztését. (2) A munkavédelmi hatósági hatáskört gyakorló személy a hatáskörébe nem tartozó hiányosság, szabálytalanság észlelése esetén értesíti a hatáskörrel rendelkező szervet és felkérés esetén más hatósággal együttműködik. (3) Az ellenőrzött szerv állományilletékes parancsnoka biztosítja az ellenőrzés feltételeit. 31. § A munkavédelmi hatósági hatáskört gyakorló személy az ellenőrzési jogosultságát a helyszíni ellenőrzés során nyílt parancs vagy megbízólevél és a szolgálati vagy munkáltatói igazolványa felmutatásával igazolja. [Az Mvt. 87. § 3. pontjához] 32. § A munkavédelemről szóló törvényben meghatározott súlyos munkabaleset kivizsgálásába be kell vonni a munkavédelmi felügyeletet ellátó szerv munkavédelmi felügyelőjét. E balesetek kivizsgálását – az állományilletékes parancsnok jogainak és kötelezettségeinek meghagyásával – a munkavédelmi kérdések vonatkozásában szakmailag a munkavédelmi főfelügyelő, ha az érintett szervnél nincs munkavédelmi főfelügyelő, akkor a munkavédelmi felügyelő irányítja. 3. Záró rendelkezések 33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) A munkavédelmi tevékenység ellátásának e rendeletben meghatározott személyi feltételeit a munkáltatók 2015. december 31-ig alakítják ki. Az e rendeletben meghatározott személyi feltételek megteremtéséig a munkavédelmi tevékenység személyi feltételei tekintetében a 2011. december 31-én hatályos szabályok alkalmazhatók. (3) E rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül aktualizálni kell a rendvédelmi szervek meglévő munkavédelmi szabályzatait. E rendelet hatálybalépését követően létrejövő új munkáltatók a működésük megkezdését követő 90 napon belül kötelesek elkészíteni a munkavédelmi szabályzatot. 34. § Ez a rendelet a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 35. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál című 8/2003. (VIII. 14.) MeHVM rendelet 1. számú melléklete helyébe a 12. melléklet lép. 36. § Hatályát veszti a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól a belügyminiszter által irányított rendvédelmi szerveknél című 15/2000. (V. 26.) BM rendelet, b) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál című 8/2003. (VIII. 14.) MeHVM rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában az „ , a Nemzetbiztonsági Hivatalra és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra” szövegrész, továbbá c) az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelet 36–38. §-a. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter