346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelete a kormányzati célú hálózatokról.

346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelete a kormányzati célú hálózatokról. A Kormány az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 182. § (2) bekezdés k) pontjában, a 34. § tekintetében az Eht. 182. § (2) bekezdés i) pontjában, a 35. és a 40. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében az Eht. 182. § (2) bekezdés b) pontjában, a 36. § tekintetében az Eht. 182. § (2) bekezdés f) pontjában, a 37. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés i) pontjában, a 39. §, a 40. § (1) bekezdés e) és f) pontja tekintetében az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 38. § és a 40. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed: a) a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóra; b) az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosultra; c) a felhasználóra; d) az a) és b) pontban foglaltak által igénybe vett más elektronikus hírközlési szolgáltatóra (nem kormányzati célú elektronikus hírközlési szolgáltatóra). (2) E rendeletet a kormányzati célú hálózatra, a kormányzati célú hírközlési tevékenységre és kormányzati célú hírközlési szolgáltatásra kell alkalmazni. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult: a kormányzati célú hírközlési tevékenységet honvédelmi, biztonsági, nemzetbiztonsági vagy diplomáciai okokból elkülönült hálózaton (kormányzati célú elkülönült hírközlő hálózaton), a kormányzati célú hírközlési szolgáltatótól függetlenül végezni jogosult, a rendelet 2. mellékletében felsorolt személy, államigazgatási szerv vagy az általuk meghatalmazott államigazgatási szerv; 2. felhasználó: a kormányzati célú hírközlési szolgáltatást használó vagy igénybe vevő természetes vagy jogi személy, valamint más szervezet; 3. kormányzati célú hálózat: az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott kormányzati célú hálózatnak minősülő elektronikus hírközlő hálózat; 4. kormányzati célú hírközlési szolgáltatás: nyilvános hírközlő hálózattól fizikailag vagy logikailag elkülönült kormányzati célú hálózat felhasználásával, jogszabályban meghatározott felhasználók részére nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás; 5. kormányzati célú hírközlési szolgáltató: a kormányzati célú hírközlési szolgáltatás nyújtására kizárólagosan jogosult, a Kormány által kijelölt jogi személy vagy más szervezet; 6. kormányzati célú hírközlési tevékenység: a kormányzati célú hálózattal kapcsolatos elektronikus hírközlési tevékenység; 7. kormányzati célú elkülönült hírközlő hálózat: az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult által létesített és működtetett kormányzati célú hálózat; 8. VPN: a felhasználó szempontjából önálló, zárt hálózatként viselkedő virtuális magánhálózat; 9. VPN gazda szervezet: egy adott VPN felhasználóira számára a VPN használati feltételeit meghatározó szervezet. 2. A kormányzati célú hírközlési tevékenység végzésének alapvető szabályai 3. § (1) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában kormányzati célú hírközlési tevékenységet kizárólag a kormányzati célú hírközlési szolgáltató és az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosultak végezhetnek. (2) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt. 4. § (1) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, kormányzati célú hálózatot az alábbi felhasználók vehetnek igénybe, és kormányzati célú hálózathoz az alábbi felhasználók csatlakozhatnak: a) az Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ügyészség, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a központi államigazgatási szervek és területi szerveik, a rendvédelmi szervek, a védelmi igazgatás szervei, a Magyar Honvédség; b) a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint államigazgatási feladatot vagy hatósági hatáskört ellátó helyi önkormányzati szerv, valamint a köztestület; c) az a) és b) pontban meghatározottak által alapított költségvetési szerv és kizárólagos tulajdonukban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság; d) az a)–c) pontban meghatározottak által felhatalmazott, a hálózatot a nevükben és feladataikhoz kapcsolódóan használó természetes személyek; e) a kormányzati célú hírközlési szolgáltató. (2) A (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a központi államigazgatási szervek és területi szerveik, valamint a rendvédelmi szervek az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó igényeiket a kormányzati célú hírközlési szolgáltató által nyújtott kormányzati célú hírközlési szolgáltatások útján kötelesek kielégíteni, elektronikus hírközlési szolgáltatást nem nyújthatnak és elektronikus hírközlő hálózatot vagy berendezést csak a jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint üzemeltethetnek. (3) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a felhasználók számára folyamatosan elérhetővé teszi az alábbi információkat: a) az 5. § (1) bekezdése szerinti közszolgáltatási szerződés szerint kötelezően nyújtott kormányzati célú hírközlési szolgáltatások, továbbá, hogy ezeket mely felhasználói kör számára nyújtja, és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést mely földrajzi címeken biztosítja, b) egyedi körülményektől és feltételektől függetlenül milyen elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nem tud nyújtani, illetve milyen földrajzi címeken nem tud bizonyos kormányzati célú hírközlési szolgáltatást nyújtani (kizárt szolgáltatások köre). (4) Ha a felhasználó olyan elektronikus hírközlési szolgáltatást kíván igénybe venni, amely nem szerepel sem a kötelezően nyújtott szolgáltatások körében, sem a kizárt szolgáltatások körében, akkor a szolgáltatásra vonatkozó igényét a szolgáltatás megnevezésével, legfontosabb jellemzőivel és a szolgáltatás nyújtásának kívánt kezdő időpontjával együtt bejelenti a kormányzati célú hírközlési szolgáltatónak. A megjelölt kezdő időpont nem lehet az igény benyújtásának napját követő 60 napon belüli időpont. Ha a kormányzati célú hírközlési szolgáltató 30 napon belül úgy nyilatkozik, hogy a kívánt szolgáltatást a kívánt határidőre nem tudja nyújtani, vagy a kormányzati célú hírközlési szolgáltató e határidőn belül a szolgáltatás nyújtásának képességéről (a kívánt szolgáltatás rendelkezésre állásáról) nem nyilatkozik, a felhasználó jogosult a bejelentésében foglaltak szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó igényét a kormányzati célú hírközlési szolgáltató értesítésével nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás útján kielégíteni. (5) Ha a felhasználó a kizárt hírközlési szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatást kíván igénybe venni, erről legalább a szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését megelőző 30 nappal értesíti a kormányzati célú hírközlési szolgáltatót, ezt követően jogosult az igényét nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatás útján kielégíteni. (6) Ha a (4) vagy (5) bekezdés szerinti szolgáltatást a kormányzati célú hírközlési szolgáltató a későbbiekben elérhetővé teszi, és erről a felhasználót értesíti, a felhasználó köteles a nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásra kötött szerződést 90 napon belül megszüntetni, és a kormányzati célú hírközlési szolgáltatást igénybe venni. 5. § (1) A Kormány nevében a közigazgatási informatika infrastrukturális meg valósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) közszolgáltatási szerződést köt a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval, amelyben a felek legalább a következő feltételeket rögzítik: a) a felhasználók számára ingyenesen nyújtott kormányzati célú hírközlési szolgáltatások köre (alap szintű szolgáltatások köre); b) a felhasználó, a felhasználó irányításáért vagy felügyeletéért felelős szerv vagy a felhasználóra vonatkozó költségvetési fejezetet irányító szerv által fizetett külön díj fejében nyújtott kormányzati célú hírközlési szolgáltatások köre (emelt szintű szolgáltatások köre); c) a kormányzati célú hírközlési szolgáltató által kötelezően nyújtott kormányzati célú hírközlési szolgáltatások köre; d) az emelt szintű szolgáltatások díjképzésének alkalmazott módszere; e) a közszolgáltatási szerződés alapján fizetett díj fejében nyújtott kormányzati célú hírközlési szolgáltatásoknál kötelezően teljesítendő szolgáltatásminőségi követelmények; f) a szerződés által lefedett kormányzati célú hálózatok köre. (2) Az egyes felhasználók felügyeletét ellátó miniszterek a közszolgáltatási szerződésben lefedett kormányzati célú hálózatokkal vagy az abban meghatározott, alap szintű szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztési igényeiket bejelentik a miniszternek. (3) A miniszter felelős a közszolgáltatási szerződés teljesítéséhez szükséges költségvetési források tervezéséért és biztosításáért. (4) A miniszter és a kormányzati célú hírközlési szolgáltató közszolgáltatási szerződésben megállapodhat abban is, hogy a miniszter valamely emelt szintű szolgáltatás nyújtásáért a felhasználóval kötött szerződés alapján járó díj helyett vagy amellett a kormányzati célú hírközlési szolgáltatónak a közszolgáltatási szerződésben meghatározott díjat fizet. (5) A miniszter a kormányzati célú elkülönült hírközlő hálózatok kivételével a) a felhasználók felügyeletét ellátó miniszterekkel egyetértésben meghatározza a felhasználók VPN gazda szervezeteit, és b) minősített időszakban az elektronikus hírközlés veszélyhelyzeti és minősített időszaki felkészítésének rendszeréről, az államigazgatási szervek feladatairól, működésük feltételeinek biztosításáról szóló jogszabályban foglaltak szerint miniszteri hatáskörbe tartozó ügyekben koordinálja a kormányzati célú hírközlési szolgáltató és a felhasználók együttműködését. 6. § (1) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató felelős a) a kormányzati célú hálózat tervezéséért, előkészítéséért, létesítéséért, bővítéséért, fejlesztéséért, valamint fenntartásáért, működtetéséért és üzemeltetéséért (a továbbiakban együtt: működtetéséért); b) a kormányzati célú hírközlési szolgáltatás igénybevételéhez szükséges szerződések megkötéséért; c) a szükséges hatósági engedélyek megszerzéséért, a szükséges bejelentések megtételéért; d) a kormányzati célú hálózattal és a kormányzati célú hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítéséért; e) a kormányzati célú hálózat működtetésének, összekapcsolásának, megszüntetésének előkészítése során az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult szervvel és szükség esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (a továbbiakban: hírközlési hatóság) történő egyeztetésért; f) a hálózatra vonatkozóan a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által a külön jogszabály alapján meghatározott nemzetbiztonsági követelmények teljesítéséért; g) a kezelésében lévő, a kormányzati célú hálózatot alkotó eszközök kincstári vagyonként történő kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásáért; h) az informatikai, információ-technológiai és biztonsági előírások betartásáért és betartatásáért; i) a miniszter hatáskörén kívüli körben a kormányzati célú hálózatot érintő veszélyhelyzeti és minősített időszaki felkészítéséért; j) a kormányzati célú hírközlési szolgáltatásra vonatkozó igények kielégítésének összehangolásáért; k) a nemzetközi kormányzati összeköttetések működésének koordinációjáért és üzemeltetéséért; l) a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló 161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet alapján a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által meghatározott követelmények teljesítéséért, amennyiben a kormányzati célú hálózaton minősített adatot továbbítanak. (2) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a) megköti a kormányzati célú hálózatok működtetéséhez szükséges szerződéseket; b) minősített időszakban a nem miniszteri hatáskörbe tartozó ügyekben koordinálja a felhasználók együttműködését, az elektronikus hírközlés veszélyhelyzeti és minősített időszaki felkészítésének rendszeréről, az államigazgatási szervek feladatairól, működésük feltételeinek biztosításáról szóló jogszabályban foglaltak szerint; c) kapcsolatot tart a védelmi igazgatás szervezetével; d) ellátja a VPN központi menedzser szervezet feladatait, amelynek részeként ellátja a VPN hálózat menedzsment feladatait, és biztosítja a VPN menedzsment központ működését, kialakítja, menedzseli és nyilvántartja a VPN gazda szervezeteket, valamint biztosítja a VPN-ek közötti együttműködést; e) ellátja a VPN erőforrás-gazdálkodási feladatokat, megvizsgálja és elbírálja a felhasználók VPN-einek erőforrásigényeit, és meghozza az ezzel kapcsolatos döntéseket. 7. § (1) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a kormányzati célú hírközlési szolgáltatást a felhasználók számára a felhasználókkal vagy a felhasználó irányításáért vagy felügyeletéért felelős szervvel, illetve a felhasználóra vonatkozó költségvetési fejezetet irányító szervvel kötött felhasználói szerződés alapján nyújtja. (2) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a felhasználók által nem használt vagy le nem kötött adathálózati vagy infrastrukturális kapacitásai erejéig jogosult más elektronikus hírközlési szolgáltató számára is hálózati szolgáltatást nyújtani, vagy elektronikus hírközlési szolgáltatóval hálózati szolgáltatásnak nem minősülő közös eszközhasználatban megállapodni. 8. § (1) A kormányzati célú hírközlési szolgáltatás nyújtására és az ennek nyújtása érdekében a felhasználóval megkötött szerződésekre az elektronikus hírközlésről szóló törvényben és végrehajtási rendeleteiben az előfizetői szolgáltatásra és előfizetői szerződésekre meghatározott követelményeket az alábbi (2)–(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a) általános szerződési feltétel készítésére csak akkor köteles, ha ezt az adott szolgáltatás jellege indokolja (így különösen az adott szolgáltatásra több, egymástól független felhasználóval köt szerződést); b) az általános szerződési feltételeket és a szolgáltatás minőségével kapcsolatos adatokat kizárólag a szerződés megkötésére jogosult felhasználók és a hírközlési hatóság számára teszi elérhetővé; c) az általa használt általános szerződési feltételekről az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott kivonatot nem készít; d) az általános szerződési feltételeket, azok módosítását és a szolgáltatással kapcsolatos más adatokat a hírközlési hatóságnak csak olyan terjedelemben adja át, amely terjedelemben a hírközlési hatóság az adatokat a minősített adat védelmére vonatkozó szabályok szerint megismerheti. (3) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató nem köteles alkalmazni: a) az egyedi szerződés és az általános szerződési feltételek kötelező minimum tartalmára vonatkozó előírásokat; b) a hiba kijavítására, az átírás és az áthelyezés teljesítésére vonatkozóan jogszabályban meghatározott határidőket és kötbérmértékeket; c) a szerződés egyoldalú módosításával kapcsolatos, az egyoldalú módosítás eseteire vonatkozó korlátozásokat; d) az előfizetői (felhasználói) névjegyzék készítésére, átadására vonatkozó kötelezettségeket; e) az országos belföldi tudakozó szolgáltatás nyújtásához szükséges adatátadásra vonatkozó kötelezettségeket. (4) A kormányzati célú hírközlési szolgáltatást egyéni előfizetőként nem lehet igénybe venni. (5) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató az emelt szintű szolgáltatások díjának mértékét a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti értelemben vett működtetés – tőkeköltség és a pótlólagos beruházásokat is magában foglaló – ráfordításai alapján határozza meg. A kormányzati célú hírközlési szolgáltató olyan módon köteles az emelt szintű szolgáltatások díját meghatározni, hogy a díjak e ráfordítások megtérülésén túlmenően nyereséget ne biztosítsanak. Az e követelménynek megfelelő költségszámítás részletes módját (költségszámítási modellt) a közszolgáltatási szerződés tartalmazza. 3. A kormányzati célú hírközlési tevékenység végzése során igénybe vett harmadik személyekre vonatkozó előírások 9. § (1) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató és az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult a kormányzati célú hírközlési tevékenység érdekében a nem kormányzati célú elektronikus hírközlési szolgáltatóval előfizetői-, hálózati- vagy közös eszközhasználatra vonatkozó szerződést köt. (2) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató és az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult az (1) bekezdés szerinti szerződés megkötése során köteles arra törekedni, hogy a szerződés szerint fizetett díj mértéke ne legyen magasabb, mint a hasonló jellegű és tartalmú, nyilvánosan elérhető szolgáltatásokért fizetett díj. (3) A (2) bekezdés szerinti díj meghatározása során a nem kormányzati célú elektronikus hírközlési szolgáltató a nyilvános listaárait és a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóhoz vagy elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosulthoz hasonló előfizetőknek és társszolgáltatóknak szokásosan nyújtott piaci kedvezményeket köteles figyelembe venni. (4) Ha a nem kormányzati célú elektronikus hírközlési szolgáltatóval kötött szerződés időtartama meghaladja az egy évet, a nem kormányzati célú elektronikus hírközlési szolgáltató köteles a vele szerződő kormányzati célú hírközlési szolgáltatónak vagy elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosultnak évente legalább egy alkalommal bemutatni, hogy a szolgáltatás díja magasabb-e, mint a hasonló jellegű és tartalmú nyilvánosan elérhető szolgáltatásokért fizetett díj. 10. § (1) A kormányzati célú hálózat működtetésével kapcsolatosan minden elektronikus hírközlési szolgáltatót a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval és az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosulttal szemben szerződéskötési kötelezettség terhel. (2) Elektronikus hírközlési építmény közös eszközhasználatára vonatkozóan az elektronikus hírközlési szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség csak az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározottak szerint terheli. (3) A tartós állami tulajdonú társasági részesedésekkel működő társaságokat a tulajdonukban lévő és az általuk kezelt, állami vagyonnak minősülő elektronikus hírközlési építményekkel és elektronikus hírközlő eszközökkel kapcsolatos közös eszközhasználatra szerződéskötési kötelezettség terheli a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval szemben. A szerződéskötési kötelezettség a társaságot csak a kormányzati célú hírközlési szolgáltató igényének bejelentésekor szerződés alapján más által nem használt vagy más számára le nem kötött kapacitás erejéig terheli. (4) A (3) bekezdés szerinti társaságokat a tulajdonukban lévő és az általuk kezelt, állami vagyonnak minősülő, elektronikus hírközlési építménynek nem minősülő építmények és ingatlanok vonatkozásában a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval és az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosulttal szemben, ez utóbbiak javára az adott építmény vagy ingatlan elektronikus hírközlési célú használatának biztosítására használati jog alapítására irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli. 4. Az egységes digitális rádiótávközlő rendszerre vonatkozó különös szabályok 11. § Ezen alcím alkalmazásában: 1. EDR: a Schengeni Megállapodás Schengenben, 1990. június 19-én aláírt Végrehajtási Egyezményének 132., illetve 44. cikkében meghatározott követelményeket kielégítő digitális, nyalábolt (trönkölt), kormányzati célú rádióhálózat, az egységes digitális rádiótávközlő rendszer; 2. EDR-közreműködő: a Magyar Állammal kötött szerződés alapján az EDR-szolgáltatást a kormányzati célú hírközlési szolgáltató részére nyújtó szervezet; 3. végfelhasználó: a felhasználó által az EDR használatára feljogosított magánszemély. 12. § (1) Az EDR használatára a 3. mellékletben meghatározott felhasználók jogosultak. (2) Ha a 3. mellékletben meghatározott felsorolás valamely felhasználóval kapcsolatosan meghatározza, hogy az adott felhasználónál az EDR használatára csak annak meghatározott feladatot ellátó vezetője vagy szervezeti egysége jogosult, a felhasználó az EDR használatára csak a felsorolt feladatok ellátásában közreműködő, a szervvel közszolgálati-, kormánytisztviselői-, közalkalmazotti-, szolgálati- vagy munkajogi jogviszonyban álló végfelhasználókat jogosíthatja fel. Ha a 3. melléklet ezt a felhasználónál nem nevesíti, a felhasználó saját maga dönt arról, hogy milyen, a feladata ellátásában vele közreműködő végfelhasználóknak biztosítja az EDR használatát. (3) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató jogosult a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését ellenőrizni, és ellenőrzése esetén a felhasználó köteles a kormányzati célú hírközlési szolgáltató számára az ellenőrzéshez szükséges adatokat – a minősített és a személyes adatra vonatkozó feltételek betartásával – megadni. 13. § (1) Az EDR szolgáltatásait a kormányzati célú hírközlési szolgáltató nyújtja a felhasználóknak, a miniszter szakmai irányításával. (2) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató az EDR-szolgáltatások nyújtásában az EDR-közreműködőt veszi igénybe, az EDR-közreműködő és a Magyar Állam között megkötött szerződés alapján. A Magyar Állam és az EDR-közreműködő közötti szerződés teljesítése során a Magyar Állam nevében a kormányzati célú hírközlési szolgáltató jár el. (3) A felhasználók az EDR szolgáltatásait saját alrendszereik önálló irányítása mellett elkülönülten vagy szükség esetén együttműködve veszik igénybe. 14. § A kormányzati célú hírközlési szolgáltató többszintű hierarchia szerint az EDR egységes infrastruktúráján biztosítja a VPN-ekhez való hozzáférést. 15. § (1) Az EDR-eszközök használatbavételének, valamint a VPN-k üzemeltetésének és használatának általános szabályait a minimum használati követelményekben meghatározott tartalom alapján a kormányzati célú hírközlési szolgáltató határozza meg (általános EDR használati szabályzat). Az általános EDR használati szabályzat tervezetét a kormányzati célú hírközlési szolgáltató a miniszterhez jóváhagyás céljából benyújtja. (2) A jóváhagyott általános EDR használati szabályzatban foglaltak alapján a VPN gazda szervezet belső rendelkezésben, utasításban vagy más szabályzatban rögzíti az adott VPN-re vonatkozóan az EDR-eszközök használatbavételének, a VPN-k üzemeltetésének és használatának szabályait (VPN használati szabályzat). A VPN gazda szervezet a VPN használati szabályzat tervezetét a kormányzati célú hírközlési szolgáltatónak jóváhagyás céljából benyújtja. Ha a benyújtott tervezet a minimum használati követelményeknek megfelel, a kormányzati célú hírközlési szolgáltató a szabályzatot 30 napon belül jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást elutasítja, és erről megfelelő indokolással tájékoztatja a benyújtót. (3) Az adott VPN-hez tartozó felhasználó a jóváhagyott VPN használati szabályzatban foglaltak alapján belső rendelkezésben, utasításban vagy más szabályzatban rögzíti az EDR használatára vonatkozó egyedi feltételeket (különös EDR használati szabályzat). Az EDR használatát megelőzően a felhasználó a különös EDR használati szabályzatának tervezetét a VPN gazda szervezetnek jóváhagyás céljából benyújtja. Ha a benyújtott tervezet az adott VPN-re vonatkozó VPN használati szabályzatnak megfelel, a VPN gazda szervezet a benyújtástól számított 30 napon belül a szabályzatot jóváhagyja, ellenkező esetben a jóváhagyást elutasítja, és erről megfelelő indokolással tájékoztatja a benyújtót. (4) Jóváhagyott különös EDR használati szabályzattal nem rendelkező felhasználó az EDR használatára nem jogosult. (5) A jóváhagyott különös EDR használati szabályzat egy példányát a kormányzati célú hírközlési szolgáltató részére is meg kell küldeni, aki azokat letéteményesként tárolja. (6) A benyújtott VPN használati szabályzat és különös EDR használati szabályzat tervezethez a benyújtó a tervezet benyújtásával egyidejűleg köteles csatolni a minimum használati követelményekben megfogalmazott irányelvekkel való összhangot igazoló, a kormányzati célú hírközlési szolgáltató honlapján közzétett formátumnak megfelelő iratot. 16. § (1) A csatlakozott felhasználók által beléptetni kívánt rádióterminálok, végponti berendezések, végkészülékek tekintetében a kormányzati célú hírközlési szolgáltató az alkalmazott készüléktípust biztonsági szempontból bevizsgálja. Az EDR-közreműködő köteles a bevizsgálásban közreműködni. (2) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató csak olyan készülékek használatát teheti lehetővé, amely a hálózat egészére nem jelent biztonsági sebezhetőséget és fenyegetettséget. A bevizsgálás eredményeként egyes készüléktípusok használatát a kormányzati célú hírközlési szolgáltató korlátozhatja. 17. § (1) A 3. melléklet 27. és 29. pontjában szereplő felhasználók esetében a VPN gazda szervezet feladatait a kormányzati célú hírközlési szolgáltató látja el. (2) A 3. melléklet 27. és 29. pontjában szereplő felhasználók a 16. §-ban foglaltaktól eltérően az alábbi (3)–(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel csatlakozhatnak. (3) A felhasználó a csatlakozási szándékát a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóhoz benyújtott kérelemben terjeszti elő, amelyhez csatolja a különös EDR használati szabályzatának tervezetét, valamint a 15. § (6) bekezdés szerinti iratot. (4) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató műszaki, jogi és biztonsági szempontból megvizsgálja, hogy a szervezet által megadott adatok alapján megfelel-e a kormányzati célú jogszabályban meghatározott felhasználói követelményeknek. A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a kérelem vizsgálata során jogosult az alkalmassági feltételeket képviselője útján helyszíni szemlével is ellenőrizni. (5) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a csatlakozási kérelemről és a vizsgálata eredményéről értesíti a minisztert. A csatlakozási kérelemről a miniszter dönt, amely döntéséről a kormányzati célú hírközlési szolgáltató a kérelmezőt a miniszter döntésének meghozatalától számított 15 napon belül tájékoztatja. A kérelem elfogadása esetén a kormányzati célú hírközlési szolgáltató jóváhagyja a kérelmező benyújtott szabályzatát és megköti a felhasználói szerződést. 18. § A kormányzati célú hírközlési szolgáltató a) a miniszterrel kötött közszolgáltatási szerződés alapján gondoskodik az EDR működtetéséről; b) megköti az EDR működtetéséhez szükséges szerződéseket; c) kapcsolatot tart a védelmi igazgatás szervezetével; d) felhasználói szerződést köt a 3. melléklet 27. és 29. pontjai alapján csatlakozni kívánó, a rendszer használatára alkalmas felhasználókkal. 19. § (1) A felhasználókat a tulajdonukban, kezelésükben vagy – ha a használati joguk terjedelme ezt biztosítja – használatukban álló, a kormányzati célú hírközlési szolgáltató és az EDR-közreműködő által az EDR-szolgáltatás nyújtásához igénybe vett ingatlan és infrastruktúra használatának biztosítására szerződéskötési kötelezettség terheli. (2) A felhasználók mobil csoportkommunikációs távközlésüket – a katonai műveleti rádiótávközlő rendszerek kivételével – csak az EDR-en keresztül folytathatják. (3) A felhasználók az EDR-től eltérő, más kormányzati célú hálózatként üzemeltetett mozgószolgálati rádiótávközlési alkalmazásokat kizárólag a miniszter engedélyével használhatnak, amennyiben az EDR használata az adott szolgálat ellátása követelményeinek megfelelően nem lehetséges. (4) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató az önálló VPN-nel rendelkező szervezetek számára – igény esetén – ellátja a virtuális magánhálózat rendszergazdai feladatait. (5) A VPN gazda szervezet kérésére a kormányzati célú hírközlési szolgáltató köteles a VPN-hez csatlakozott végberendezések adataira épülő járműkövetési rendszer használatát a VPN gazda szervezet számára ingyenesen biztosítani, ennek hiányában köteles a járműkövetéshez szükséges alapadatok átadásáról a VPN gazda szervezettel megállapodni. 20. § (1) A VPN gazda szervezet felel az EDR felhasználói igénybevételét biztosító szolgáltatói keretszerződések megkötéséért. (2) A miniszter és a kormányzati célú hírközlési szolgáltató a minősített időszakban a koordinációs feladataik ellátása során úgy járnak el, hogy a készenléti felhasználások erőforrás igénye – ezen belül is elsődlegesen a csoporthívások erőforrás igénye – prioritást élvezzen. Minősített időszaki helyzetekben és egyéb rendkívüli események során a feladat ellátásához szükséges szinten biztosítani kell a 3. melléklet 1–26. pontjában szereplő felhasználók elektronikus hírközlését. (3) A VPN létrehozására a miniszter kijelölése szerint a kormányzati célú hírközlési szolgáltató jogosult. 5. Az elektronikus kormányzati gerinchálózatra vonatkozó különös szabályok 21. § (1) Az elektronikus kormányzati gerinchálózat (a továbbiakban: EKG) biztosítja a kormányzati célú hálózatok infrastruktúrájának alapját. (2) Az EKG-hoz a 4. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl a következő jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek is csatlakozhatnak: a) jogszabályban közfeladat ellátására kötelezett szervezet, a közfeladatával összefüggésben nyújtott elektronikus közszolgáltatással kapcsolatban; b) a központi rendszer egyes elemeit üzemeltető vagy a központi rendszerhez csatlakozásra kötelezett szervezet által nyújtott elektronikus közszolgáltatást üzemeltető vállalkozás, az ezen üzemeltetési feladatainak ellátásával kapcsolatban. 22. § (1) Az EKG-hoz csatlakozni kívánó szervezet csatlakozási igényét a kormányzati célú hírközlési szolgáltatónak jelenti be. (2) A felhasználó által igénybe vett sávszélességről, a szolgáltatás körülményeiről a kormányzati célú hírközlési szolgáltató a felhasználóval állapodik meg. 23. § (1) Az EKG-hoz csatlakozott felhasználó, ha elektronikus közszolgáltatást nyújt, ezt a szolgáltatását kizárólag az EKG útján teheti elérhetővé. (2) Az EKG felhasználói hozzáférési pontja az EKG és a felhasználó rendszere között kapcsolatot biztosító hálózati elem (felhordó hálózat) felhasználói végpontján létesül. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól a 4. § (4)–(5) bekezdésében meghatározott esetben el lehet térni. 24. § (1) A kormányzati célú hírközlési szolgáltató az EKG részeként virtuális magánhálózatok használatával biztosítja a felhasználói hálózatok biztonságos logikai elkülöníthetőségét. (2) A 4. § (4)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel felhasználó az internethez csak az EKG által biztosított hozzáférés útján csatlakozhat, más külső távközlési kapcsolatot nem létesíthet. 6. Az informatikai közhálóra vonatkozó különös szabályok 25. § A kormányzati célú hírközlési szolgáltató az informatikai közháló alapszintű szolgáltatásaként a legjobb gyakorlat szerint, de minőségi garanciák nélkül biztosítja a szélessávú internet és levelezési szolgáltatást a magyarországi közintézmények, oktatási intézmények, könyvtárak, önkormányzatok és más közösségi internet hozzáférési helyek számára. 7. A zártcélú rendészeti hálózatra vonatkozó különös szabályok 26. § (1) A zártcélú rendészeti hálózatot a kormányzati célú hírközlési szolgáltató működteti a miniszter szakmai irányításával és a rendészetért felelős miniszter által meghatározott fejlesztési és működési követelményrendszer alapján. A követelményrendszer érvényesítéséért a kormányzati célú hírközlési szolgáltató felelős. (2) Az 5. § (1) bekezdésben meghatározott közszolgáltatási szerződés rögzíti a zártcélú rendészeti hálózaton elérhetővé tett szolgáltatások körét, jellemzőit, a zártcélú rendészet hálózathoz való csatlakozás feltételeit, a felhasználók és a kormányzati célú hírközlési szolgáltató közötti kapcsolattartás és érdekegyeztetés részletes szabályait is. (3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételeket a miniszter a rendészetért felelős miniszter véleményének figyelembevételével határozza meg. 8. A K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszerre vonatkozó különös szabályok 27. § (1) A K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszer a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek, valamint a Magyar Köztársaság védelmi igazgatási szervei által folytatott döntés-előkészítés és döntéshozatal informatikai támogatását biztosító, kormányzati célú hálózatnak minősülő hírközlési és informatikai rendszer. (2) A K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszert a kormányzati célú hírközlési szolgáltató működteti a miniszter szakmai irányításával és a honvédelmi igazgatás kormányzati, szakmai feladatait ellátó szerv által meghatározott fejlesztési és működési követelményrendszer alapján. A követelményrendszer érvényesítéséért a kormányzati célú hírközlési szolgáltató felelős. (3) A K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszer működtetése során a kormányzati célú hírközlési szolgáltató VPN használatával is biztosítja az azon nyújtott szolgáltatások biztonságos logikai elkülöníthetőségét. (4) A K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszeren nyújtott szolgáltatások igénybevételére a honvédelmi és a védelmi igazgatás rendszerét képező szervezetek mint felhasználók jogosultak. (5) Az 5. § (1) bekezdésben meghatározott közszolgáltatási szerződés rögzíti a K-600/KTIR Hírközlési és Informatikai Rendszeren nyújtott szolgáltatások körét. (6) A közszolgáltatási szerződésben meghatározott, az (5) bekezdés szerinti szolgáltatásokat a kormányzati célú hírközlési szolgáltató a felhasználók számára ingyenesen nyújtja. 9. Az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosultra vonatkozó különös szabályok 28. § (1) Az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult a kormányzati célú önálló hálózata vonatkozásában ellátja a 6. §-ban meghatározott feladatokat. (2) Ha az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult nem miniszter, a kormányzati célú önálló hálózat felett az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult felett irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter látja el az 5. § (4) bekezdésben meghatározott feladatokat. Ha az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult miniszter, az 5. § (4) bekezdés szerint meghatározott feladatokat az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult látja el (hálózatgazda). (3) Ha a 2. mellékletben meghatározott személy vagy államigazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására más államigazgatási szervet bíz meg, erről értesíti a minisztert és a kormányzati célú hírközlési szolgáltatót. (4) A kormányzati célú elkülönült hírközlő hálózat hozzáférési pontja honvédelmi, nemzetbiztonsági, külügyi tevékenységgel összefüggésben külső felhasználónál is létesíthető. (5) A minisztériumok, a területi közigazgatás, védelmi igazgatás vezető beosztású személyei által használt végberendezések a (4) bekezdésben foglaltak alapján kapcsolódhatnak a kormányzati célú önálló hálózathoz. 29. § (1) Az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult az 1998. április 4. előtt igénybe vett alépítményeket az alépítmény tulajdonosától függetlenül jogosult az alábbiak szerint használni: a) jogosult az alépítménybe elhelyezett meglévő kábeleinek cseréjére, vagy az ilyen kábelek által foglalt csőnyílásba új kábel behúzására, b) az igénybe vett helyiségben, antennatornyon lévő berendezéseinek cseréjére, korszerűsítésére. (2) Ha az (1) bekezdés szerint tűrésre kötelezett ezt igényli, az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult az (1) bekezdés szerinti tevékenység során a tűrésre kötelezett szakmai felügyeletét lehetővé teszi. (3) Ha az 1998. április 4. előtt az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult tulajdonában lévő, de ezt követően valamely elektronikus hírközlési szolgáltatónak átadott tulajdonú elektronikus hírközlő eszköz közös eszközhasználata tárgyában eltérő megállapodást nem kötöttek, az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult az alépítményben lévő kábelek után a fenntartási költséggel arányos mértékű csőfoglalási (kábelhely bérleti) díjat fizet. 30. § A békeállapotban és minősített időszakban is működő kormányzati célú elkülönült hírközlő hálózatok minősített időszaki igénybevételéhez szükséges módosítások megtervezése, végrehajtásának előkészítése, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartása, ellenőrzése, gyakoroltatása az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult joga és feladata, beleértve az esetleges forgalmi vagy felhasználói korlátozások elrendelését is. 31. § (1) Az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult szerv a Magyar Köztársaság területén belüli felhasználói vagy hálózati hozzáférési pontok vonatkozásában a kormányzati célú hírközlési szolgáltatón kívül más elektronikus hírközlési szolgáltatót az alábbi esetekben vehet igénybe: a) a 4. § (3)–(5) bekezdésben meghatározott esetekben; b) műholdas hálózatok használata során; c) ha ez az elkülönült hírközlési tevékenység végzésével összefüggő feladatainak ellátásához szükséges, és e feladatainak ellátását hátrányosan befolyásolná, ha az adott elektronikus hírközlési szolgáltatásra a kormányzati célú hírközlési szolgáltatót venné igénybe. (2) Az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult az internethez az EKG-n kívül is csatlakozhat, ha ez az elkülönült hírközlési tevékenység végzésével összefüggő feladatainak ellátásához szükséges, és az EKG-n keresztül történő csatlakozás e feladatainak ellátását hátrányosan befolyásolná. 10. Záró rendelkezések 32. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. 33. § (1) A rendelet 1. mellékletében meghatározott hálózatokat működtető központi költségvetési szervek kötelesek a kormányzati célú hírközlési szolgáltatónak a felsorolt hálózatok részét képező összes, a működtető saját kezelésében vagy tulajdonában álló vagyoni elemet és más erőforrást átadni, valamint kötelesek a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval a felsorolt hálózatok működtetéséhez szükséges, elektronikus hírközlési tevékenységet biztosító szerződéses jogviszony átruházása tárgyában megállapodni, és ennek érdekében a működtető központi költségvetési szervvel szerződést kötő harmadik félnél a szükséges módosításokat kezdeményezni. (2) Ha a rendelet hatálybalépésekor már létező, valamely előfizetői, hálózati és elektronikus hírközlési építmény közös használatára vonatkozó szerződés a rendeletben foglaltakkal ellentétes rendelkezést tartalmaz, az adott szerződéses jogviszonyra e rendeletet csak akkor kell alkalmazni, ha a szerződés feltételei szerint az abban részes felhasználó vagy a 10. § (3) bekezdése szerinti állami tulajdonú társaság a szerződés hatályának lejárta vagy meghosszabbítása előtt külön díj, kártérítés vagy kártalanítás fizetése nélkül is jogosult a szerződés tartalmát az e rendeletben foglaltak szerint módosítani, vagy ilyen módosításhoz a felhasználóval vagy a kizárólagos állami tulajdoni körbe tartozó társasággal szerződő fél díj, kártérítés vagy kártalanítás fizetése nélkül hozzájárult. (3) A (2) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a miniszter által megkötött az egységes digitális rádiótávközlő rendszer-, valamint az egységes kormányzati gerinchálózat üzemeltetési szerződéseire. 34. § Az elektronikus hírközlési szolgáltató adatkezelésének különös feltételeiről, az elektronikus hírközlési szolgáltatások adatbiztonságáról, valamint az azonosítókijelzés és hívásátirányítás szabályairól szóló 226/2003. (XII. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a titkos információgyűjtésre és a titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek részére, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 200–206. §-a alapján végzett adatszolgáltatásra, valamint a kormányzati célú hálózat létesítésével és működtetésével összefüggő adatkezelésre.” 35. § (1) Az elektronikus hírközlés veszélyhelyzeti és minősített időszaki felkészítésének rendszeréről, az államigazgatási szervek feladatairól, működésük feltételeinek biztosításáról szóló 100/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „d) elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult: a kormányzati célú hírközlési tevékenységet elkülönült hálózaton, a kormányzati célú hírközlési szolgáltatótól függetlenül végezni jogosult személy vagy államigazgatási szerv, vagy az általuk meghatalmazott államigazgatási szerv.” (2) Az R1. 2. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „f) kormányzati célú hírközlési szolgáltató: a kormányzati célú hírközlési szolgáltatás nyújtására kizárólagosan jogosult, a Kormány által kijelölt jogi személy vagy más szervezet.” (3) Az R1. 2. §-a a következő g) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] „g) kormányzati célú hírközlési tevékenység: a kormányzati célú hálózattal kapcsolatos elektronikus hírközlési tevékenység.” (4) Az R1. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A (3) bekezdésben foglalt szabad vagy tartalék átviteli utak hiányában az igénybe vevő és a szolgáltató közötti megállapodás szerint kell eljárni oly módon, hogy a Hvt. alapján honvédelmi szolgáltatás alól mentesített, valamint a kormányzati célú hírközlési tevékenységet végző szervezetek összeköttetése, továbbá a nemzetbiztonsági és bűnüldözési célú ellenőrzést biztosító összeköttetések mennyisége nem csökkenthető.” (5) Az R1. 6. § nyitó szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „A honvédelemért felelős miniszter a) gondoskodik az irányítása vagy felügyelete alá tartozó, elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosult szervek kormányzati célú hírközlő hálózatainak védelmi felkészítéséről;” (6) Az R1. 7. § nyitó szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „A rendészetért felelős miniszter, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter feladatkörében a) gondoskodik az irányítása vagy felügyelete alá tartozó, elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosultak kormányzati célú hírközlő hálózatainak védelmi felkészítéséről;” (7) Az R1. 8. § nyitó szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „A közigazgatási informatika infrastrukturális meg valósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a) gondoskodik a kormányzati célú hírközlési szolgáltató és az általa kezelt elektronikus hírközlő hálózatok védelmi felkészítéséről és e felkészítés során a más miniszter által felkészített hálózatokkal történő együttműködéséről;” (8) Az R1. 14. § b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az elektronikus hírközlési szolgáltatók üzemviteli és hálózatirányítási rendszerének kialakítása során biztosítani kell, hogy] „bc) a szolgáltató hálózatirányítása legyen alkalmas az elektronikus hírközlés átállításából rá háruló feladatok megoldására, együttműködve más szolgáltatókkal, az elkülönült hírközlési tevékenység végzésére jogosultak, valamint az Országos Informatikai és Hírközlési Főügyelettel;” (9) Az R1. 20. § nyitó szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „Az elektronikus hírközlés felkészítési tevékenységei ellenőrzésének és gyakoroltatásának rendjét az NMHH bevonásával az ágazati miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter együttműködve alakítja ki. Ennek során különös gondot kell fordítani a) a kormányzati célú hálózatokhoz tartozó előkészített összeköttetések terveire, műszaki előkészítésére és aktivizálásának megszervezésére;” (10) Az R1. 23. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az átállítás során a következő intézkedéseket kell megtenni:] „c) kormányzati célú hálózatok átállítása vagy aktivizálása;” (11) Az R1. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „27. § A kormányzati célú hálózat módosításának, átállításának, aktivizálásának elrendeléséről a 6–8. § szerinti miniszter dönt.” (12) Az R1. 5. § n) pontjában a „Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NHH)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH)” szöveg, 11. § nyitó szövegrészében az „NHH” szövegrész helyébe az „NMHH” szöveg, 12. § (3) és (4) bekezdésében az „NHH” szövegrész helyébe az „NMHH” szöveg, 14. § d) pontjában az „NHH-nak” szövegrész helyébe az „NMHH-nak” szöveg, 26. § (1) bekezdésében az „NHH” szövegrész helyébe az „NMHH” szöveg, melléklet 9. pont c) és e) alpontjában az „NHH” szövegrész helyébe az „NMHH” szöveg lép. (13) Az R1. 2. § e) pontjában a „Miniszterelnöki Hivatal” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökség” szöveg, 6. § d) pontjában az „az önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel” szövegrész helyébe az „a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel” szöveg, 7. § e) pontjában a „honvédelmi miniszterrel” szövegrész helyébe a „honvédelemért felelős miniszterrel” szöveg, 9. § nyitó szövegrészében az „A pénzügyminiszter” szövegrész helyébe az „Az államháztartásért és költségvetési politikáért felelős miniszter” szöveg, 10. § nyitó szövegrészében az „Az igazságügyi és rendészeti miniszter” szövegrész helyébe az „A rendészetért felelős miniszter” szöveg, 15. §-ában a „honvédelmi miniszter és az önkormányzati és területfejlesztési miniszter” szövegrész helyébe a „honvédelemért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter” szöveg, 17. §-ában a „Pénzügyminisztériumi fejezet védelmi felkészítés előirányzatával” szövegrész helyébe az „államháztartásért és költségvetési politikáért felelős miniszter költségvetési fejezetének védelmi felkészítés előirányzatával” szöveg, 17. §-ában az „Informatikai és Hírközlési Minisztérium” szövegrész helyébe az „elektronikus hírközlésért felelős miniszter” szöveg, 19. §-ában a „honvédelmi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel” szövegrész helyébe a „honvédelemért felelős miniszterrel, valamint az államháztartásért és költségvetési politikáért felelős miniszterrel” szöveg, 22. § (2) bekezdésében a „honvédelmi miniszter és az önkormányzati és területfejlesztési miniszter” szövegrész helyébe a „honvédelemért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter” szöveg, melléklet 9. pont d) alpontjában a „honvédelmi miniszter, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter” szövegrész helyébe a „honvédelemért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, valamint a rendészetért felelős miniszter” szöveg lép. 36. § Az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjéről szóló 180/2004. (V. 26.) Korm. rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § (1) Kormányzati célú hálózatok esetében az Eht. 92. § (4)–(5) bekezdésében meghatározott rendszerre vonatkozó követelményeket – a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóval egyeztetetten – az NBSZ határozza meg. (2) Az Eht. 92. § (4)–(5) bekezdésében meghatározott rendszer létesítésének kötelezettsége alól a Kormány a kormányzati célú hírközlési szolgáltató részére az NBSZ által előterjesztett javaslat alapján felmentést adhat.” 37. § Az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról szóló 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Nem tartoznak e rendelet hatálya alá] „c) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti villamosmű, az összekötő és a felhasználói berendezés, valamint a termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték; a villamos hálózati-, és a villamos energia termelői engedélyesek tulajdonában vagy rendelkezésében lévő kormányzati célú hírközlési és adatátviteli rendszer,” 38. § Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A miniszter az informatikáért és a közigazgatási informatika infrastrukturális feltételeinek biztosításáért viselt felelőssége körében] „d) felügyeli a külön jogszabályokban meghatározott kormányzati célú hírközlési szolgáltatót, valamint a központi elektronikus szolgáltató rendszer működtetőjét,” 39. § Az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról szóló 223/2009. (X. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 3. mellékletében a „hálózatgazda” szövegrészek helyébe a „kormányzati célú hírközlési szolgáltató” szöveg, 3. melléklet 1.2. pontjában az „államtitkokról” szövegrész helyébe a „minősített adatról” szöveg lép. 40. § (1) Hatályát veszti: a) a zártcélú távközlő hálózatokról szóló 50/1998. (III. 27.) Korm. rendelet; b) az R1. 9. § a) pontja, 10. § a) pontja, 12. § (5) bekezdése, melléklet 6. pontja; c) a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1)–(3) és (5) bekezdése; d) az egységes digitális rádió-távközlő rendszerről szóló 109/2007. (V. 15.) Korm. rendelet; e) az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről szóló 222/2009. (X. 14.) Korm. rendelet 23–25. §-a és az azt megelőző „Az elektronikus kormányzati gerinchálózat” alcíme, 26. §-a és azt megelőző „Az informatikai közháló” alcíme, valamint melléklete; f) az R2. 34. §-a és az azt megelőző „Az elektronikus kormányzati gerinchálózat speciális biztonsági követelményei” alcíme. (2) E rendelet 34–39. §-a, valamint az (1) bekezdés az e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. Ez a bekezdés az e rendelet hatálybalépését követő második napon hatályát veszti. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök