210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelete a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról.

210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelete a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról. A Kormány a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 76. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: I. Fejezet ÁltalÁnos rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. § E  rendelet hatálya a  beruházás ösztönzési célú fejezeti kezelésű előirányzat (a  továbbiakban: BC) kezelésére és felhasználására terjed ki. 2. § (1) E rendelet alapján a) a  Szerződés 107. és 108.  cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a  belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014. 06. 26., 1. o.) (a továbbiakban: általános csoportmentességi rendelet) 14. cikke szerinti, továbbá b) az  Európai Bizottság a  regionális állami támogatásokról (2014–2020) szóló 2013/C 209/01 számú európai bizottsági iránymutatása alapján hozott egyedi határozatának hatálya alá tartozó, előzetes egyedi bejelentési kötelezettség alá eső, az  Európai Unió működéséről szóló szerződés (a  továbbiakban: EUMSz) 107.  cikk (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti regionális beruházási támogatás (a továbbiakban: támogatás) a támogató egyedi döntésével nyújtható. (2) E rendelet alapján működési támogatásnak nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli támogatás nyújtható. 2. Értelmező rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában 1. azonos vagy hasonló tevékenység: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti azonos vagy hasonló tevékenység; 2. a beruházás megkezdése: a) építési munkák esetén: az építési naplóba történő első bejegyzés, vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja, b) tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése esetén: a  vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés, ha ez  nem áll rendelkezésre, akkor az  arra vonatkozóan megkötött jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a  napja, az  előzetes megvalósíthatósági tanulmányok kivételével, mindezek hiányában pedig a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az  első beszerzett gép, berendezés, anyag, vagy termék szállítását igazoló okmányon, c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja, d) vegyes esetben: az  a)–c)  alpontok közül bármelyik két alpont együttes megvalósulása esetén az a nap, amelyikre korábban került sor, e) a  9.  § (1)  bekezdés d)–f )  pontjában foglalt támogatási célok alá tartozó munkahelyteremtő beruházások esetén az a)–d) alpont szerinti időpont, azzal, hogy nem tekintendő a  beruházás megkezdésének a  számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a  továbbiakban: Sztv.) alapján a  beruházási költségre aktiválható előkészítő munkák költségének felmerülése, valamint a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét; 3. a támogatás odaítélésének időpontja: a támogatási szerződés megkötésének időpontja; 4. acélipar: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti acélipar; 5. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás; 6. beruházó: a  tervezett beruházás támogatására támogatási kérelmet benyújtó, valamint az  igénybevétel alapján e rendelet alapján támogatásban részesülő vállalkozás; 7. diszkont kamatláb: a különböző években folyósított állami támogatások, illetve a több év alatt megvalósított beruházások elszámolható költségei jelenértékének kiszámításához használt kamatláb, amely egyenlő a referencia alapkamatláb 100 bázisponttal növelt értékével; 8. diszkontáláshoz alkalmazott kamatláb: a  támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző hónap utolsó napján irányadó diszkont kamatláb; 9. elsődleges mezőgazdasági termelés: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 9. pontja szerinti termelés; 10. független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában az  általános csoportmentességi rendelet I.  melléklet 3.  cikk (2)  bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy az általános csoportmentességi rendelet I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak; 11. élelmiszerfeldolgozás: a 10 „Élelmiszergyártás” és 11 „Italgyártás” Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08) kód alá tartozó tevékenység, ideértve az  ugyanezen TEÁOR’08 kód alá tartozó mezőgazdasági termék feldolgozásának minősülő tevékenységet; 12. induló beruházás: az  a  tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának a  létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a  részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az  eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna; 13. kereskedelmi tevékenység: bármely termék értékesítési célú birtoklása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, ha az  üzletszerűen és a  kifejezetten erre a  célra szolgáló, elkülönített helyiségben történik; 14. kis- és középvállalkozás: az  általános csoportmentességi rendelet I.  mellékletében meghatározott, a  kis- és középvállalkozásokra vonatkozó feltételeknek megfelelő vállalkozás; 15. kötelező üzemeltetési időszak: olyan beruházások esetében, amelyek elszámolható költségeit tárgyi eszközök alkotják, a beruházás befejezését követő öt üzleti év, kis- és középvállalkozás esetében három üzleti év, egyéb beruházás esetén a beruházás befejezését követő öt év, kis- és középvállalkozás esetében három év, amely megegyezik a fenntartási időszakkal; 16. kutatási infrastruktúra: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti infrastruktúra; 17. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység; 18. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a  létesítmény bezárásra került vagy – ha nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és – annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalói vásárolnak meg – a felvásárló beruházó a  létesítmény tulajdonosától független harmadik fél; 19. mezőgazdasági termék: az  EUMSz I.  mellékletében felsorolt termékek, a  halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a  104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1379/2013/EU rendelet) I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek kivételével; 20. mezőgazdasági termék feldolgozása: az  általános csoportmentességi rendelet 2.  cikk 10.  pontja szerinti mezőgazdasági termék feldolgozás; 21. működési támogatás: valamely vállalkozás induló beruházástól független, működéshez kapcsolódó folyó kiadásaihoz nyújtott támogatás; 22. nagyberuházás: az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az  elszámolható költség jelenértéken meghaladja az  50 millió eurónak megfelelő forintösszeget; kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a  támogatási kérelemben szereplő beruházást és a beruházó, valamint a beruházótól független harmadik félnek nem minősülő beruházó vagy beruházók által egy háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a támogatási kérelemben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett állami támogatásban részesülő beruházást vagy beruházásokat; 23. nagyvállalkozás: az  általános csoportmentességi rendelet I.  mellékletében meghatározott, a  kis- és középvállalkozásokra vonatkozó feltételeknek meg nem felelő vállalkozás; 24. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-a szerinti nehéz helyzetben levő vállalkozás; 25. regionális szolgáltató központ: olyan szervezeti egység, amely pénzügyi, emberi erőforrás menedzsmenti, információs technológiai, jogi, beszerzési, marketing, elemző, kutatás-fejlesztési, vagy hasonló szakmai szolgáltatásokat nyújt egy vállalat vagy vállalatcsoport saját belső részlegeinek, vagy külső ügyfeleinek üzleti szolgáltatásként és tevékenységüket jellemzően több országra kiterjedően, minden esetben infokommunikációs technológia alkalmazásával végzik; 26. saját forrás: a beruházó által a beruházáshoz igénybe vett, állami támogatásnak nem minősülő forrás; 27. szállítási ágazat: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 45. pontja szerinti szolgáltatás; 28. szénipar: az  Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a  szén tekintetében megállapított és a  versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban (HL L 336., 2010. 12. 21., 24. o.)  pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység; 29. szintetikusszál-ipar: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 44. pontja szerinti szintetikusszál-ipar; 30. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontjában meghatározott támogatás intenzitás; 31. támogató: a BC-t tartalmazó központi költségvetési fejezetet irányító miniszter; 32. turisztikai tevékenység: az  általános csoportmentességi rendelet 2.  cikk 47.  pontja szerinti turisztikai tevékenység; 33. újonnan létesített munkahelyek száma: a  beruházás eredményeként közvetlenül létrejött új munkahelyek, amelyek a  beruházáshoz köthető tevékenységhez kapcsolódnak, ideértve az  olyan munkahelyeket is, amelyek a  beruházás által létrehozott kapacitás kihasználtsági arányának növelése következtében jöttek létre, összehasonlítva a  létesítménynek a  beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagos statisztikai állományi létszámával, vagy ha a beruházó ennél magasabb létszámra vállalt más támogatási szerződésben létszámteremtést az  adott létesítményben, úgy azzal, hozzátéve, hogy mindkét esetben az  újonnan létrehozott munkahelyek számának megállapításakor a  részmunkaidős és az  idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg; 34. új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az  a  tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének olyan új tevékenységgel történő kibővítését eredményezi, amely nem minősül azonos vagy hasonló tevékenységnek, valamint az olyan létesítmény eszközeinek független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a  megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az  adott létesítményben a  korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek. II. Fejezet a tÁmogatÁsI rendszer szereplőI és FeladataIk 3. A támogató 4. § A  támogató felelős a  támogatási eljárások során felmerülő szakmai és szakma-stratégiai kérdés megvizsgálásáért, az  ehhez kapcsolódó és ebből adódó eljárási, igazgatási feladatok ellátásáért és előkészítéséért, valamint valamennyi egyéb, az  eljárások során felmerülő, a  BC-t érintő pénzügyi kérdésben, továbbá ellátja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a  továbbiakban: Ávr.) a  támogatónak meghatározott feladatokat. 4. A kezelő szerv 5. § (1) A BC kezelő szerve a Nemzeti Befektetési Ügynökség. (2) A kezelő szerv a) ellátja aa) a  döntés-előkészítői, a  szerződések megkötésével és módosításával összefüggő előkészítő feladatokat, ab) a nyilvántartási és előrejelzési feladatokat, ac) a  beruházások végrehajtásának szakmai ellenőrzési és monitoring feladatait, ideértve a  helyszíni ellenőrzéseket, ad) a szerződések biztosítékával felmerülő feladatokat, ae) a folyamatlezárási tevékenységet, af ) a  szerződésekkel összefüggő adatkezelési, adatfeldolgozási és a  támogató megkeresése alapján a részére történő adatszolgáltatási feladatokat, ag) a BC-vel kapcsolatos pénzügyi, számviteli feladatokat, részt vesz a beszámoló összeállításában, ah) a  BC-hez kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokat, a  kötelezettségvállalások tekintetében az  érvényesítési, utalványozási feladatokat, valamint a  saját nyilvántartásai alapján az adatszolgáltatási és az adatkezelési teendőket, ai) a támogatásból megvalósuló beruházások kapcsán felmerülő költségek elszámolhatóságát igazoló, valamint a számlacsomagokhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatokat, beleértve a szakmai teljesítésre és a kifizetés jogosságára vonatkozó feladatokat, b) részt vesz az utóvizsgálaton, a támogatáshoz kapcsolódó egyéb helyszíni ellenőrzésen, és c) gondoskodik a  szerződések lezárásáról, végzi a  BC-hez kapcsolódó követelésállomány nyilvántartásával összefüggő és a követeléskezelési feladatokat. III. Fejezet a BC FelhasznÁlÁsÁnak szaBÁlyaI 5. A támogatásban részesíthetők köre 6. § Támogatás a Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező, az Áht. előírásainak megfelelő gazdasági társaság, európai részvénytársaság, valamint európai szövetkezet részére nyújtható. 6. A támogatható tevékenységek köre 7. § Támogatás a  8.  §-ban meghatározottak kivételével bármely iparágban és gazdasági területen megvalósuló beruházáshoz nyújtható, de a  támogatás meghatározásakor előnyt élveznek az  alábbi iparágakban és gazdasági területen megvalósuló beruházások: a) biotechnológiai ipar, b) elektronikai ipar, c) gépipar, d) gyógyszeripar, e) információ és telekommunikációs technológia ipar, f ) járműipar, g) élelmiszeripar, h) regionális szolgáltató központok létesítése vagy bővítése. 8. § (1) Az Ávr. 76. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül e rendelet alapján nem nyújtható támogatás a) acélipari tevékenységhez; b) a hajógyártásban folytatott tevékenységhez; c) a széniparban folytatott tevékenységhez; d) a szintetikusszál-ipari tevékenységhez; e) az  ellenszolgáltatás fejében végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához; f ) elsődleges mezőgazdasági termeléshez; g) a mezőgazdasági termékek nem élelmiszer célú feldolgozásához; h) élelmiszer feldolgozáshoz, ha az mezőgazdasági termék feldolgozásának is minősül és ha) a  támogatás összege az  elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, hb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ; i) az 1379/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-ágazatban történő beruházáshoz; j) energiatermelést, energiaszolgáltatást, valamint az  energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz; k) kereskedelmi tevékenységhez; l) koncesszióköteles körbe tartozó tevékenységet megvalósító beruházáshoz; m) turisztikai tevékenységre irányuló beruházáshoz; n) szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházáshoz; o) kutatási infrastruktúrához; p) exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, nevezetesen az  exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódóan; értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével, vagy az  exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatban; q) az import áruk és szolgáltatások helyett hazai áru vagy szolgáltatás használatától függő támogatásként; r) olyan támogatásként, amelynek feltétele, hogy a  kedvezményezett belföldön előállított termékeket, illetve belföldi szolgáltatásokat vegyen igénybe; s) olyan támogatásként, amely korlátozza a  kedvezményezett azon lehetőségét, hogy a  kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit más tagállamokban hasznosítsa. (2) E rendelet alapján nem nyújtható továbbá támogatás a) nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére, b) azon vállalkozás részére, amelynek lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó nyilvántartott adó- vagy egyéb köztartozása van, kivéve, ha a tartozás szerint illetékes hatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, c) azon vállalkozás részére, amely esetében a  közigazgatási hatóság határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a  bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatását a támogatási kérelem benyújtását megelőző 2 naptári éven belül jogerősen megállapította vagy annak megállapítására irányuló eljárás a támogatási kérelem benyújtásakor folyamatban van, d) annak a  vállalkozásnak, amelyik a  beruházást, vagy a  fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a támogatás odaítélésének időpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha a támogatást kérelmező az  igényjogosultja, vagy az  igény a  beruházás érdekében jött létre, továbbá kivéve, ha az  ingatlant a  helyi önkormányzat javára bejegyzett vételi jog vagy visszavásárlási jog terheli, ha azok gyakorlására a  helyi önkormányzat csak azzal a feltétellel jogosult, ha a beruházás meghiúsult, e) annak a  vállalkozásnak, amelyik a  beruházást vagy a  fejlesztést olyan bérelt vagy lízingelt ingatlanon kívánja megvalósítani, amely esetében a  bérleti, illetve a  lízing szerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a  támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a  kötelező üzemeltetési időszak idejére, vagy a  befektető nem vállalja, hogy bérleti, illetve a  lízing szerződés lejárta előtt a  fenti feltételeknek megfelelő helyszín rendelkezésre állását igazolja, f ) olyan vállalkozásnak, vagy olyan vállalkozás kapcsolt vállalkozásának, amely az  Európai Bizottság korábbi döntése alapján jogellenes és a  közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatásban részesült, és ezért a támogatás visszafizetésére kötelezték és ezen visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget, g) olyan beruházáshoz, amely bármely más vissza nem térítendő pénzbeli támogatásban részesül, kivéve, ha az adott támogatás nyújtásának feltétele az e rendelet alapján nyújtott támogatás. 7. A támogatás célja 9. § (1) A támogatás a következő célokra vehető igénybe: a) induló beruházás megvalósítása – a beruházó méretétől függetlenül –, aa) ha a  beruházás 18.  § szerinti elszámolható költségeinek összege folyó áron számolva eléri a  Közép-Dunántúl és a  Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban a  20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ab) ha a  beruházás 18.  § szerinti elszámolható költségeinek összege folyó áron számolva eléri az  Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget, b) induló beruházás kis- és középvállalkozás által történő megvalósítása az  Atr. 25.  § (1)  bekezdés d)  pont da)–db)  alpontjában meghatározott területen, ha a  beruházás 18.  § szerinti elszámolható költségeinek összege folyó áron számolva eléri a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, c) új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás nagyvállalkozás által történő megvalósítása az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pont da)–db) alpontjában meghatározott területen, ha a beruházás 18. § szerinti elszámolható költségeinek összege folyó áron számolva eléri a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, d) munkahelyteremtési célú induló beruházás megvalósítása – a  beruházó méretétől függetlenül – az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott régióban, ha a beruházás 20. § szerinti elszámolható költségeinek összege folyó áron számolva eléri a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget, e) munkahelyteremtési célú induló beruházás kis- és középvállalkozás által történő megvalósítása az  Atr. 25.  § (1)  bekezdés d)  pont da)–db)  alpontjában meghatározott területen, ha a  beruházás 20.  § szerinti elszámolható költségeinek összege folyó áron számolva eléri a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget, f ) munkahelyteremtési célú, új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás nagyvállalkozás által történő megvalósítása az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pont da)–db) alpontjában meghatározott területen, ha a beruházás 20. § szerinti elszámolható költségeinek összege folyó áron számolva eléri a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget. (2) Az  elszámolható költségek e  §-ban meghatározott nagysága a  támogatási kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó munkanapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyam alapján számítandó. (3) Egy vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül beruházásnak. 8. A támogatás nyújtásának szempontrendszere 10. § A támogatási döntés meghozatala során a következő szempontokat kell figyelembe venni: a) a beruházás a 7. §-ban meghatározott iparágakban és gazdasági területeken vagy más gazdasági területen valósul-e meg, b) a beruházás nemzetgazdaságra, illetve államháztartásra gyakorolt hatása, c) a beruházással létrehozott új munkahelyek száma és azok fenntartására vállalt időtartam, d) a beruházás által érintett kistérség elmaradottsága, e) a beruházó tartós magyarországi jelenléte, f ) a beruházásnak a régiós munkaerőpiacra gyakorolt pozitív hatása, g) a beruházás milyen arányban igényel szakképzett és felsőfokú végzettségű munkavállalókat, valamint h) a beruházó közvetlenül vagy kapcsolt vállalkozása útján, szerződés alapján együttműködik a kezelő szervvel egy hatékony, erős, versenyképes, világpiaci igényeknek megfelelni képes magyarországi beszállítói háttéripar kifejlesztésében. 9. A támogatás mértéke 11. § A támogatási intenzitás maximumát az egyes régiókban az Atr. 25. § (1) bekezdése alapján kell meghatározni. 12. § (1) Nagyberuházás kivételével, ha a  támogatási kérelem benyújtásakor és a  támogatási döntés meghozatalakor a beruházó a) kisvállalkozásnak minősül, 20 százalékponttal, b) középvállalkozásnak minősül, 10 százalékponttal magasabb a támogatási intenzitás maximuma a 11. §-ban meghatározott mértékhez képest. (2) Nagyberuházás esetén a  maximális támogatási intenzitás a  11.  § alapján meghatározott maximális támogatási intenzitás a) 100 százaléka jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségrészig, b) 50 százaléka jelenértéken 50 millió és 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségrész közötti részre, c) 34 százaléka a  jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségrész feletti részre az Európai Bizottság jóváhagyásának függvényében. (3) Nagyberuházás esetén a  maximálisan odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a  beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a  beruházó által vagy a  kérelmező beruházótól független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét (a továbbiakban: első korlát). (4) Ha a  (3)  bekezdés alkalmazásakor a  beruházó csak a  jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegig kér állami támogatást, a  100 millió eurónak megfelelő forintösszegig adható állami támogatás összegének és a  támogatási kérelemben szereplő beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a  beruházó által vagy a  kérelmező beruházótól független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatások jelenértéken meghatározott összegeinek különbsége minősül az  első korlátnak. Ha az  így meghatározott összeg kisebb, mint a  támogatási kérelemben szereplő elszámolható költséghez az  összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül nyújtható állami támogatás, akkor második korlátként ez  a  kisebb összeg az  állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben a  támogatási kérelemben szereplő beruházáshoz az  összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül meghatározott összegig nyújtható állami támogatás. 13. § (1) Annak kiszámításakor, hogy a beruházás elszámolható költsége eléri-e a) a folyó áron legalább 20 millió eurónak, illetve a 9. § (1) bekezdés ab) alpontja és d)–f ) pontja szerinti esetben a  10 millió eurónak megfelelő forintösszeget, nem vehető figyelembe az  összeszámítás alá eső egyéb beruházás vagy beruházások elszámolható költsége, b) a nagyberuházásnak való minősítést eredményező, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a  beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a  létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni. (2) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetében az e rendelet szerinti támogatás más helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással halmozható, ha az nem vezet a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez. Az  e  rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetében halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással. (3) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók vagy egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. (4) A  jelenérték kiszámításához az  elszámolható költségeket és a  több részletben kifizetett támogatást a diszkontáláshoz alkalmazott kamatlábbal az odaítélés időpontjának évére szükséges diszkontálni. (5) A  tényleges támogatási intenzitás nem haladhatja meg az  adott támogatási szerződésben szereplő, e  rendelet alapján odaítélt állami támogatás támogatástartalma és a  jelenértéken számolt elszámolható költség hányadosaként hét tizedesjegyre kerekített, százalékban kifejezett mértéket. Ha az Európai Bizottság határozatában szereplő mérték ettől eltér, akkor a  tényleges támogatási intenzitás nem haladhatja meg az  Európai Bizottság határozatában meghatározott mértéket. 10. A támogatás nyújtásának alapvető feltételei 14. § (1) A támogatás feltétele, hogy a) a beruházás elszámolható költségeinek összege elérje a 9. §-ban meghatározott elszámolható költséget és b) a  beruházás a  beruházónál foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai állományi létszámának tényleges növekedését eredményezze legalább az  új munkahelyek számának megfelelő mértékben a  beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához, vagy ha az  magasabb, a  beruházó más támogatási szerződésben rögzített létszámvállalásához képest, és az újonnan létesített munkahelyek száma elérje ba) a  Közép-Magyarország, a  Nyugat-Dunántúl és a  Közép-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban a 100-at, bb) az  Észak-Magyarország, az  Észak-Alföld, a  Dél-Alföld és a  Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban az 50-et, c) a  beruházó a  beruházás megkezdésekor már meglévő, vagy ha az  magasabb, a  beruházó más támogatási szerződésben rögzített létszámvállalásában szereplő foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszámát és ennek a beruházás során létrejött tényleges növekményét a kötelező üzemeltetési időszak alatt az érintett régióban fenntartsa, d) a  beruházó a  beruházást a  támogatási szerződésben vállalt feltételek mellett az  érintett régióban legalább a kötelező üzemeltetési időszakban fenntartsa, e) a  beruházó az  elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítsa és a  teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutassa. (2) Ha a beruházás a) a  termelési folyamat alapvető megváltozását eredményezi, a  támogatás feltétele, hogy az  elszámolható költségek összege meghaladja az  alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a támogatási kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét, b) a  beruházó már meglévő létesítményben végzett tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményezi, a  támogatás feltétele, hogy az  elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az  eredeti tevékenység keretében használt és az  új tevékenység keretében is használni tervezett eszközök a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét. (3) Az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti újonnan létesített munkahelyek számába csak azon munkavállalók számítanak bele, akikkel a beruházó a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkaviszonyt létesít. (4) Az  (1)  bekezdés d)  pontja szerinti követelmény nem akadályozza a  gyors technológiai változások miatt a meghatározott kötelező üzemeltetési időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a  kötelező üzemeltetési időszak alatt a  gazdasági tevékenység fenntartása az  érintett régióban biztosított. A  korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a  kötelező üzemeltetési időszakban a beruházó támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközökkel azonos funkcióval, azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a  gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a  lecserélt tárgyi eszközé. Az  új eszközre vonatkozó, a  jelen bekezdésben meghatározott feltételek fennállásának alátámasztására a  beruházó köteles az  ehhez szükséges dokumentumokat benyújtani a  támogató számára. 15. § (1) E rendelet alapján támogatás csak akkor nyújtható, ha a) ösztönző hatásokkal bír, és b) a beruházás megkezdése nem korábbi, mint a támogató (4) bekezdés szerinti nyilatkozatának beruházó általi kézhezvétele. (2) A  2.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti támogatás igénylése esetében a  támogatás ösztönző hatását igazolja, ha a beruházás megkezdése előtt a beruházó támogatás iránti kérelmét benyújtja. (3) A  2.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti támogatás igénylése esetében a  beruházó a  feltételes támogatási ajánlat elfogadásával egyidejűleg bizonyítja az ösztönző hatás meglétét, miszerint a támogatás hiányában nem került volna sor a  projekt végrehajtására az  érintett térségben, vagy a  projekt nem lett volna kellően nyereséges a  beruházó számára az adott térségben. (4) A  támogatás odaítélésének feltétele, hogy a  beruházó a  támogatási kérelmének a  beruházás megkezdése előtti benyújtását követően a támogató írásban megerősítse, hogy a beruházás megfelel az e rendeletben meghatározott feltételeknek. 16. § (1) Ha a) a  beruházó a  támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az  Európai Gazdasági Térség (a  továbbiakban: EGT) területén, vagy a  támogatási kérelem benyújtásakor tervezi, hogy azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az EGT területén a támogatási kérelemben szereplő beruházás befejezését követő két évig terjedő időszakban, vagy b) a  beruházáshoz igényelt támogatások összege meghaladja azt a  mértéket, amelyet egy jelenértéken 100 millió euró elszámolható költségű beruházás az adott régióban igényelhetne, a támogatás nyújtásához az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti támogatás esetén a  beruházó a  beruházás adott régióban való megvalósítására vonatkozó döntését megelőzően keletkezett belső dokumentumokkal igazolja az Európai Bizottság számára, hogy a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás nem haladja meg azt a a) minimális összeget, amellyel a  beruházás kellően nyereségessé válik ahhoz, hogy azt a  beruházó megvalósítsa, vagy b) többletköltséget, ami a  beruházásnak az  adott helyszínen történő megvalósítására tekintettel merült fel az  alternatív – más, a  beruházás megvalósulásának helyszínéhez képest fejlettebb régióban található – helyszínhez viszonyítva azzal, hogy a  fejlettség szintjét a  regionális támogatási térkép szerinti maximális támogatási intenzitás alapján kell meghatározni. 11. A támogatott beruházás elszámolható költsége 17. § (1) Elszámolható költségként kizárólag a  támogatási kérelem befogadására vonatkozó értesítést követően felmerült költségek számolhatóak el, figyelemmel a  támogatási szerződésben rögzített beruházás megkezdésének időpontjára és az egyedileg meghatározott költség-kategóriákra. (2) A beruházás elszámolható költsége a beruházó támogatási kérelemben feltüntetett döntése szerint a) kizárólag a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége, vagy b) kizárólag a  beruházás által létrehozott munkahelyek 24 hónapra számított becsült személyi jellegű ráfordításai. 18. § (1) A  9.  § (1)  bekezdés a)–c)  pontjában meghatározott támogatási célok alá tartozó beruházás esetében az  Sztv. 47–51.  §-ában meghatározott, a  17.  § (2)  bekezdés a)  pontja szerinti költségek számolhatók el a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel. (2) Nem elszámolható költségek befektetetteszköz-alapú ráfordítások esetén a) a  beruházó saját maga által előállított, forgalmazott eszköz, szoftver, saját maga által nyújtott szolgáltatás, saját maga által forgalmazott rendszer bevezetésének költségei, kivéve, ha ilyen eszköz előállítására kizárólag a  beruházó képes és az  eszköz elszámolása során olyan értéket alkalmaz, amely megfelel annak a  piaci vételárnak, amelyet független harmadik felek egymás között alkalmaznának, b) a  beruházónál meglévő termelőkapacitások telephelyen belüli, vagy más telephelyre történő áttelepítési költsége, c) az  előkészítési célú tevékenység költségei, különösen a  pályázatkészítés, a  pályázati menedzsment, a kifizetési igénylés összeállítása, a megvalósíthatósági tanulmány készítése, a közjegyzői díj, d) a forráslehetőségek feltérképezésére és pályázatírásra, továbbá a pályázat életútja alatti bármilyen, a pályázat megvalósítására irányuló tanácsadás díja, e) meglévő gépek átalakításának költségei, ha az átalakítás után a gép teljesítménye, paramétere nem változik, ide nem értve az új technológia bevezetését, f ) eszközök leszerelési költsége, g) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a beruházó csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól, vagy végrehajtási eljárás alatt álló magánszemélytől szerzett be, h) azon eszközök, berendezések, amelyek a  támogatási kérelem benyújtása előtt bérleti vagy egyéb hasonló konstrukció keretében, továbbá tesztelési, próbaüzemi céllal a  beruházónál bármely telephelyen már használatban voltak, i) készletek beszerzésének költségei, j) fogyasztási cikkek beszerzésének költségei, k) járművek, különösen közúti közlekedésre alkalmas gépjármű, vízi jármű, légi jármű, vasúti jármű, továbbá pótkocsi, félpótkocsi beszerzésének költségei, l) az apportált eszközök értéke, m) az  olyan közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött vállalkozási vagy megbízási szerződéssel kapcsolatban felmerült költségek, amely szerződés a  kifizetést a  tevékenység összköltségének a  százalékos arányában határozza meg, kivéve, ha a  részteljesítés lehetőségét a  szerződés tartalmazza, és az  ilyen ténylegesen felmerült és kiegyenlített részköltségeket a  végső beruházó alátámasztja a  munka vagy a  szolgáltatás tartalmára és valóságos értékére való hivatkozással, részletes teljesítésigazolással, n) az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, szinten tartó felújítási munka költségei, és az üzemszerű működést szolgáló költségek, o) azok az  eszközök, amelyek a  beruházó által már használt tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat váltják ki anélkül, hogy a  kiváltás a  meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, a  létesítmény termékpalettájának a  létesítményben addig nem gyártott termékekkel, szolgáltatással történő bővítését, vagy a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi, p) garanciavállalási díj, q) franchise díj, r) adótanácsadás és könyvelés díja, s) biztosítéknyújtáshoz kapcsolódó költségek, t) jelzálog, banki garancia költségei, u) kamatráfordítások, v) működési költségek, x) reprezentációs költségek, y) jogszabály frissítési díj, z) fordítási költségek. (3) A földterület, a telek, az épületek és az egyéb eszközök lízingbe vételével kapcsolatos költségek abban az esetben számolhatóak el, ha a  lízingügylet zártvégű pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a  lízingszerződés tartalmazza az eszköznek a lízing időtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettségét, amely határidő azonban nem lehet későbbi, mint a beruházás befejezésének dátuma. (4) Bérelt ingatlanon történő megvalósítás esetén a  földterület, a  telek és épületek bérleti díja, amelyek a  beruházás megvalósítási időszaka alatt merülnek fel, elszámolható költségeknek minősülnek, ha a) a bérleti szerződés határozatlan idejű vagy b) határozott idejű szerződés esetén annak időtartama 5 évvel, a  kis- és középvállalkozások esetében 3 évvel meghaladja a beruházás befejezésének tervezett dátumát, azaz a kötelező üzemeltetési időszakot lefedi. (5) Az immateriális javaknak az alábbi feltételeknek kell megfelelniük: a) kizárólag a beruházó és kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használhatja fel azokat, b) az érintett immateriális javak bekerülési értékét az Sztv. előírásai szerint, terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentik, c) piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől kell őket megvásárolni, d) a  nagyvállalkozások részére nyújtott támogatás esetén legalább 5 évig, kis- és középvállalkozások esetén legalább 3 évig a beruházó eszközei között kell szerepelniük, és ahhoz a beruházáshoz kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást nyújtották, e) nagyvállalkozások esetén az immateriális javak az elszámolható költségek maximum 50%-át tehetik ki. (6) A támogatható tárgyi eszközöknek az alábbi feltételeknek kell megfelelniük: a) a  beruházó a  támogatásban részesült telephelyen vagy ugyanazon régióban lévő telephelyen működő vállalkozásnál a beruházóval kötött beszállítói szerződés birtokában használhatja fel, b) a beszerzett tárgyi eszközöknek tartósan, legalább a fenntartási időszak végéig szolgálniuk kell a támogatott tevékenységet. 19. § (1) Ha a  beruházó a  beruházás, illetve a  beruházás hasznosítása során általános forgalmi adó (a  továbbiakban: ÁFA) levonására nem jogosult, akkor a  támogatás számításának alapja a beruházás ÁFÁ-val növelt, bruttó összköltsége. A projekt költségvetését bruttó módon kell megtervezni. (2) Ha a beruházó ÁFA-adóalany, vagy még nem ÁFA-adóalany, de a beruházással, illetve a beruházás hasznosításával azzá válik és az általános forgalmi adó levonására egészben vagy részben jogosult, a támogatás alapja a beruházás ÁFA nélkül számított nettó összköltsége. (3) A  beruházás bármely elemének nem piaci áron történő szerepeltetése a  támogatás felülvizsgálatát, vagy arányos visszavonását eredményezi. (4) A támogatott beruházás kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy ha kis- és középvállalkozás részesül támogatásban. 20. § (1) A  9.  § (1)  bekezdés d)–f )  pontjában meghatározott támogatási célok alá tartozó beruházás esetében az  elszámolható költségek személyi jellegűek, és azt a  közvetlenül a  beruházással létrehozott munkahelyek tekintetében az új munkavállalók első munkanapjától számított legfeljebb 24 havi személyi jellegű ráfordítás teszi ki azzal, hogy a munkahelyeket a beruházás megkezdésétől számított 3 éven belül kell létrehozni. (2) A beruházás során személyi jellegű ráfordításként az Sztv. 79. §-ában meghatározott költségek számolhatók el. IV. Fejezet a tÁmogatÁsI eljÁrÁs 12. A támogatás igénylése és a támogatási döntés 21. § (1) A  támogatás igénylése a  kezelő szerv részére megküldött, cégszerűen aláírt támogatási kérelem benyújtásával történik. (2) A támogatási kérelem a) a beruházó adatait (így különösen annak nevét, címét, méretét, adószámát) és szöveges bemutatását, b) a  tervezett beruházás ismertetését, adatait (így különösen annak helyszínét, a  beruházás kezdetének és befejezésének várható időpontját) és szöveges bemutatását, c) a megtartott és a beruházás megvalósítása során létrehozandó munkahelyek számát, d) a  támogatást igénylő, illetve nagyberuházás esetén a  beruházó csoport támogatási kérelemben szereplő beruházását megelőző 3 évben támogatott és egyéb beruházásaira vonatkozó adatokat, e) a beruházás megvalósításához igényelt támogatás indikatív mértékét, f ) a támogatás célját és formáját, valamint g) az elszámolható költségekre vonatkozó adatokat tartalmazza. (3) A  támogatási kérelem benyújtható a  beruházó kapcsolt vállalkozása által is, ha a  beruházás megvalósítására és a támogatás igénybevételére az e rendelet szabályai szerint támogatásban részesíthetők körébe tartozó vállalkozást kíván létrehozni. (4) A támogatási kérelem befogadásáról a támogató a beruházót írásban értesíti. (5) A támogatási eljárásban a beruházónak határidőben a kezelő szerv rendelkezésére kell bocsátania a támogatáshoz szükséges valamennyi adat, tény és információ igazolásához szükséges okiratot és dokumentumot. 22. § (1) A  támogatási kérelmet a  kezelő szerv megvizsgálja, szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel a  beruházót. A hiánypótlásra az Ávr. 67. § (2) és (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. (2) A  kezelő szerv a  támogatási kérelem szakmai elbírálását követően a  támogató megbízásából a  támogatóval egyeztetett feltételes támogatási ajánlatot tesz a  beruházónak. A  feltételes támogatási ajánlat nem minősül kötelezettségvállalásnak. (3) Ha a  beruházó a  feltételes támogatási ajánlat elfogadására vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tesz, a  Kormány a támogató előterjesztése alapján állást foglal a támogatás nyújtásáról. (4) A Kormány állásfoglalása alapján a támogató támogatási szerződést köt a beruházóval. A támogatási szerződésben évenkénti ütemezésben rögzíteni kell az adott évet terhelő kötelezettségvállalás mértékét. (5) A támogatási szerződés az abban foglalt felfüggesztő feltételek teljesítését követő napon lép hatályba. (6) A  támogatásra vonatkozó közérdekű adatoknak a  jogszabályi előírásoknak megfelelő nyilvánosságra hozataláról – ideértve különösen az  információs önrendelkezési jogról és az  információszabadságról szóló törvény szerinti, a  támogatási szerződésnek az  üzleti titok és a  személyes adatok tiszteletben tartásával történő hozzáférhetővé tételére vonatkozó kötelezettséget – a támogató gondoskodik. (7) A  megkötött támogatási szerződéssel kapcsolatos valamennyi jogi aktus, különös tekintettel annak módosítása vagy bármilyen okból történő megszüntetése, a támogató döntésével történhet. 13. A támogatás biztosítékai 23. § (1) A beruházó a támogatás legalább százhúsz százalékára vonatkozó biztosíték rendelkezésre bocsátására köteles. (2) A  beruházónak valamennyi beszedési megbízással terhelhető fizetési számlájára vonatkozóan szükséges a  támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására szóló felhatalmazó nyilatkozatot biztosítékként benyújtania. (3) A  (2)  bekezdésben meghatározott biztosíték mellett a  támogatási szerződésben további biztosíték nyújtását is elő kell írni. Biztosíték lehet az  óvadék, a  bankgarancia, a  készfizető kezesség vagy jelzálogjog. E  biztosítékok körét a  támogató jogosult meghatározni úgy, hogy az  a  támogatás maradéktalan, lehető legrövidebb időn belüli visszafizetését – ideértve a  jogszabály vagy a  támogatási szerződés alapján járó esetleges kamatokat – eredményesen biztosítsa. (4) Ha a  támogatás a  megítélt összegnél alacsonyabb összegben kerül folyósításra, és a  beruházó a  számára nem folyósított összeg igénybevételéről írásban lemond, a  beruházó a  támogató előzetes jóváhagyásával jogosult a  folyósított támogatási összeg százhúsz százalékára vonatkozó biztosítékkal kiváltani a  támogatási szerződés hatálybalépésekor benyújtott biztosítékot. (5) E rendelet vonatkozásában az Ávr. 77. §-a nem alkalmazandó. 14. A támogatás folyósítása, a támogatási előleg 24. § (1) A  támogatás folyósítása a  beruházó által a  támogatási szerződésben meghatározott ütemezés szerint benyújtott számlák alapján, utólag, teljesítés- és forrásarányosan történik. (2) Támogatási előleg nem nyújtható. 15. Beszámolás, visszakövetelés 25. § (1) A  támogatási szerződésben kell rendelkezni a  beruházó rendeltetésszerű támogatás-felhasználásról szóló beszámolási és bejelentési kötelezettségeiről, valamint a beszámolók benyújtásának határidőiről. (2) A  beszámoló a  támogatási szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően tartalmazza a  beruházás megvalósításának szakmai és pénzügyi megvalósítását, figyelemmel a beruházással elérni kívánt hatások és célok megvalósulására. 26. § (1) Ha a  beruházás nem, vagy csak részben a  támogatási szerződésben foglaltak szerint valósul meg, a  támogató e rendeletben vagy a támogatási szerződésben meghatározottak szerint jogosult a támogatási szerződéstől elállni vagy a  támogatás részleges vagy teljes visszafizetését elrendelni, és szükség esetén, a  beruházó visszafizetésre irányuló eredménytelen felszólítását követően a támogatási szerződés szerinti biztosítékokat érvényesíteni. (2) A támogató eláll a támogatási szerződéstől, ha a) a  beruházó a  támogató írásbeli felszólítása ellenére sem nyújtja be a  támogatási szerződés szerinti ütemezésnek megfelelő beszámolót, b) a  beruházó a  támogatói döntést érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a  támogatási igény benyújtásakor, vagy utólagosan olyan körülmény áll be, mely alapján nem lett volna jogosult támogatásra, c) a beruházó részéről nyújtott biztosíték megszűnik, illetve megsemmisül, vagy értéke számottevően csökken és a támogató írásbeli felszólítása ellenére sem gondoskodik új biztosíték nyújtásáról, d) a beruházó a  támogatási szerződés megkötésének feltételeként nyújtott nyilatkozatokat visszavonja, illetve a  támogatási szerződés módosításával egyidejűleg a  módosítással érintett nyilatkozatokat a  támogató írásbeli felszólítása ellenére nem teszi meg, e) a  beruházó a  támogatási szerződésben számszerűen rögzített, a  14.  § (1)  bekezdés c)  pontjában meghatározott kötelezettségét kevesebb, mint hetvenöt százalékos mértékben teljesíti a  kötelező üzemeltetési időszak bármely évében. (3) A  támogatási szerződés a  (2)  bekezdésben meghatározottakon túl, a  támogatási szerződés megszegése esetén alkalmazandó egyéb jogkövetkezményeket, illetve további elállási okokat is meghatározhat. A  támogatási szerződésben felmondási ok nem határozható meg. (4) A  beruházó a  támogatási szerződéstől annak hatálya alatt bármikor indokolás nélkül elállhat, azonban köteles ebben az  esetben visszafizetni a  támogatónak a  számára folyósított támogatás összegét a  jogszabályban vagy a támogatási szerződésben meghatározott kamattal növelve. (5) Az Ávr. 82. §-a e rendelet vonatkozásában nem alkalmazható. V. Fejezet zÁró rendelkezések 16. Hatályba léptető rendelkezések 27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 17. Átmeneti rendelkezések 28. § (1) Az  e  rendelet hatálybalépését megelőzően megkötött támogatási szerződésekre – a  (2) és (3)  bekezdésben meghatározott kivételekkel – a  Kormány egyedi döntéseivel megítélhető regionális beruházási támogatás szabályairól és a  Beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásának szabályairól szóló 270/2012. (IX. 25.) Korm. rendelet 2014. június 30-án hatályos szabályait kell alkalmazni. (2) A II. Fejezetet az e rendelet hatálybalépésének napját megelőzően megkötött támogatási szerződések esetében is alkalmazni kell. (3) Az  e  rendelet hatálybalépésének napját megelőzően megkötött támogatási szerződések biztosítékainak érvényesítésekor a biztosítékban megnevezett kedvezményezett helyett a támogató jár el. 29. § E rendelet alapján támogatási döntést az általános csoportmentességi rendelet 59. cikkének második mondatában meghatározott időpontig lehet hozni. 18. Az Európai Unió jogának való megfelelés 30. § E rendelet a) a  Szerződés 107. és 108.  cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a  belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014. 06. 26., 1. o.) 14. cikke szerinti, továbbá b) az Európai Bizottság egyedi határozatának hatálya alá tartozó, előzetes egyedi bejelentési kötelezettség alá eső, a Szerződés 107. cikk (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti regionális beruházási támogatást tartalmaz. 19. Hatályon kívül helyező rendelkezések 31. § Hatályát veszti a  Kormány egyedi döntéseivel megítélhető regionális beruházási támogatás szabályairól és a Beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásának szabályairól szóló 270/2012. (IX. 25.) Korm. rendelet. orbán Viktor s. k., miniszterelnök