4/2015. (X. 30.) ONYF utasítása a Közszolgálati Szabályzatról.

4/2015. (X. 30.) ONYF utasítása a Közszolgálati Szabályzatról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörömben eljárva, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 75.  § (5)  bekezdése alapján a  Közszolgálati Szabályzatot – a  Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Szakszervezetének ONYF Alapszervezete bevonásával és javaslatainak figyelembevételével – a  következők szerint adom ki: I. Fejezet Általános Szabályok 1. A Közszolgálati Szabályzat hatálya 1. § (1) A Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) személyi hatálya az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) központi szerve – a Központ (a továbbiakban: Központ) – és különös hatáskörű igazgatási szerve – a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: NYUFIG) – kormánytisztviselőire és kormányzati ügykezelőire terjed ki. (2) A Szabályzat hatálya az irányadó jogszabályok szerint meghatározott körben kiterjed: a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 258.  §-ában foglalt eltérésekkel a  munkaszerződés alapján foglalkoztatott munkavállalókra, b) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény hatálya alá tartozó kormánytisztviselőkre [az (1) és (2) bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak]. (3) A  Szabályzatot alkalmazni kell a  kormányzati szolgálati jogviszony, illetve munkaviszony létesítését megelőző intézkedésekkel kapcsolatosan a felvételi eljárásban részt vevő, illetve felvételre kerülő személyre is. (4) A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed a kormányzati szolgálati jogviszonyok és munkaviszonyok (a továbbiakban együtt: foglalkoztatási jogviszony) legalapvetőbb elemeire. (5) A foglalkoztatottak jogai és kötelezettségei, valamint az egyes juttatások tekintetében a Szabályzatot a vonatkozó jogszabályokkal és egyéb szabályzatokkal együtt kell alkalmazni. 2. A Szabályzatban használt fogalmak értelmezése 2. § Ahol a  Szabályzat kormánytisztviselőt említ, azon a  Szabályzat vonatkozásában – eltérő jogszabályi és szabályzati rendelkezés hiányában – a kormányzati ügykezelőt is érteni kell. II. Fejezet A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 3. § (1) A munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjét az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 19/2015. (VI. 8.) EMMI utasítás (a továbbiakban: SzMSz) Mellékletének 5. függeléke tartalmazza. (2) A foglalkoztatottak tekintetében a főigazgató által delegált munkáltatói jogkörökkel összefüggő, kötelezettségvállalást eredményező intézkedések megtételére csak a főigazgató előzetes jóváhagyását követően kerülhet sor. (3) A  munkáltatói jogkör gyakorlásával összefüggő intézkedéseket a  Jogi, Igazgatási és Humánpolitikai Főosztály (a továbbiakban: JIH) útján kell kezdeményezni, amely gondoskodik a szükséges humánpolitikai iratok előkészítéséről, főigazgatói jóváhagyásra történő felterjesztéséről. III. Fejezet A jogviszony létesítése 3. Az alkalmazás feltételei 4. § (1) Kormánytisztviselőként az  alkalmazható, aki megfelel a  Kttv.-ben és az  egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésére meghatározott feltételeknek. (2) A  Központ alaptevékenységének minősülő feladatkörökben felsőfokú iskolai végzettségű pályakezdő kormánytisztviselőként akkor alkalmazható, ha angol, francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik. (3) Kormánytisztviselőként az  alkalmazható, aki az  (1) és (2)  bekezdésben meghatározott alkalmazási feltételeken túl rendelkezik a munkakör ellátásához szükséges, a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 3. mellékletében a feladatkörre meghatározott szakképesítések valamelyikével. 4. A foglalkoztatási jogviszony létesítése 5. § (1) A foglalkoztatottak kiválasztása, felvétele és alkalmazásával összefüggő feladatok ellátása a JIH közreműködésével történik. (2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, foglalkoztatottat kinevezni, jogviszonyt létesíteni, illetve a  kinevezéssel együtt vezetői munkakör betöltésére vonatkozó kinevezést adni pályázati eljárás alapján is lehet. Jogszabály által meghatározott körben a pályázati eljárás lefolytatása kötelező. (3) A  Központ tekintetében a  főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi és osztályvezetői munkakör, míg a  NYUFIG tekintetében az igazgatói és igazgatóhelyettesi munkakör betöltésére javasolt személyről a főigazgató tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, illetve osztályvezetői munkakörbe. (4) Munkakör betöltése érdekében létszámfelvételre csak a személyi juttatások előirányzaton rendelkezésre álló források figyelembevétele mellett kerülhet sor üres álláshely betöltése vagy tartósan távollévő személy helyettesítése, illetve esetenként szükségessé váló feladat elvégzése céljából a  3.  § (3)  bekezdése rendelkezéseinek figyelembevétele mellett a főigazgató – a NYUFIG esetében az igazgató javaslatát követő – engedélye alapján. (5) Amennyiben szükséges, az érintett vezető – így a főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó főosztályok tekintetében a  főosztályvezető, egyébként a  szakterületet irányító főigazgató-helyettes, illetve a  NYUFIG esetén az  igazgató – feljegyzésben kezdeményezi (a továbbiakban: kezdeményező) a JIH vezetőjénél álláshirdetés közzétételét. (6) Az új munkatársat foglalkoztatni kívánó önálló szervezeti egység mindenkori bérállományának vizsgálatát követően a JIH vezetője dönt a kért álláshely betöltésére irányuló eljárás megindításáról, valamint álláshely betöltése esetén a felhasználható előirányzat (illetmény/személyi alapbér) mértékéről. (7) A JIH ügyintézője a munkakör betöltésére az önéletrajz alapján alkalmas jelöltek önéletrajzait anonimizált módon továbbítja a  kezdeményező részére. Ezt követően a  kezdeményező tesz javaslatot a  meghallgatni kívánt jelöltek személyére. A JIH ügyintézője a személyes meghallgatást megszervezi. (8) A személyes meghallgatás során a JIH ügyintézője a bemutatásra került végzettséget igazoló eredeti okiratok alapján megvizsgálja, hogy a  jelentkező rendelkezik-e a  munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel, képzettséggel. A  jelentkező önéletrajzában feltüntetett jogviszonyok alapján előzetes bérkalkulációt készít, melyről tájékoztatja a  jelentkezőt, majd a  feltételeknek megfelelő jelöltet a  felvételt kezdeményező vezetőhöz irányítja személyes meghallgatásra. (9) A személyes meghallgatást követően a kezdeményező által kiválasztott jelölt személyére a  főosztály vezetője tesz javaslatot a JIH vezetőjének. A JIH ügyintézője a Kttv. által előírt feltételeknek való megfelelés, foglalkozás egészségügyi orvosi alkalmasság, kormányzati szolgálati jogviszonyhoz figyelembe vehető jogviszony igazolások bemutatását követően a  Szabályzat 1.  mellékletében található „Felvételi lap”-ot készít elő. A  felvételi lapot az  érintett szakmai főosztály vezetője, valamint amennyiben érintett, a  szakterületet irányító főigazgató-helyettes vagy a  NYUFIG igazgatója, a  JIH vezetője, valamint a  főigazgató ellenjegyzi. Új foglalkoztatott felvétele kizárólag a  főigazgató engedélyével történhet. 6. § Pályázati eljárás esetén a Kttv. vonatkozó rendelkezései, valamint a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv által lefolytatott pályáztatás rendjéről, annak szervezéséről és lebonyolításáról, a pályáztatási eljárás alól adott mentesítésről, a kompetencia-vizsgálatról és a toborzási adatbázisról, valamint a pályázati eljáráshoz kapcsolódó nyilvántartás szabályairól szóló 406/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni. A  pályáztatással összefüggő feladatok előkészítését, a pályázati eljárásokkal kapcsolatos feladatokat a JIH látja el. 5. A munkaköri leírás 7. § (1) A  munkaköri leírást a  foglalkoztatni kívánó önálló szervezeti egység a  JIH irányításával, a  JIH által meghatározott minta alapján készíti elő. A  munkaköri leírást a  felvételt nyert munkatársat foglalkoztató önálló szervezeti egység főosztályvezetője – főigazgató-helyettes, igazgató közvetlen állományba tartozó foglalkoztatottak esetén a közvetlen vezető – írja alá. (2) Leltárkészletet kezelő munkatárs esetében a munkaköri leírásnak tartalmaznia kell a leltárfelelősség megnevezését és mértékét, munkavállaló esetében ezen felül leltárfelelősségi megállapodás kötése kötelező. 6. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 8. § (1) A  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az  ONYF SzMSz Mellékletének 4. függeléke tartalmazza. (2) A vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggő feladatokat a JIH látja el. (3) Amennyiben a  munkakört betöltő vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett, a  kezdeményező önálló szervezeti egység vezetője – főigazgató, főigazgató-helyettes, igazgató közvetlen állományba tartozó foglalkoztatottak esetén a  közvetlen vezető – a felvételi engedélykérelemmel egyidejűleg, illetve a  munkakör változását megelőzően tájékoztatja a JIH-et. (4) Jogszabály ilyen irányú előírása esetén a  kormánytisztviselő kinevezésének feltétele a  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése. IV. Fejezet A foglalkoztatottak képzése, továbbképzése 9. § (1) A foglalkoztatottak képzésének, továbbképzésének célja: a) a jogszabályban előírt ismeretek, képzések biztosítása, b) az  emberi erőforrás fejlesztése; a  szakmai ismeretek, valamint az  idegennyelvtudás megszerzésének, bővítésének elősegítése, c) tehetséggondozás és szakember-utánpótlás biztosítása a szervezeti emberierőforrás-igény függvényében. (2) Az (1) bekezdés szerinti célok érdekében a következő képzési formák támogathatóak: a) közigazgatási képzés, b) felsőfokú iskolarendszerű (alap és posztgraduális) képzés, c) idegen nyelvi képzés, d) OKJ szerinti szakképzettség megszerzésére irányuló képzés, e) egyéb szakmai képzések. (3) A  foglalkoztatottaknak joga és kötelezettsége az előmeneteléhez szükséges, jogszabályban előírt képzésben részt venni, továbbá szakmai ismereteit folyamatosan bővíteni. A  foglalkoztatottak kötelezettsége a  képzés ideje alatt a megjelenés, az aktív közreműködés, a tananyag megfelelő szintű elsajátítása és a vizsgakötelezettség teljesítése. A kormánytisztviselők továbbképzését – eltérő rendelkezés hiányában – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosítja. (4) A JIH a szervezeti egységekkel történő előzetes egyeztetés alapján a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendeletben foglaltak szerint elkészíti az  éves közszolgálati továbbképzési tervet, mely tartalmazza a kormánytisztviselők kötelező képzési formákra történő kijelölését, illetve az egyéb szakmai képzésben való részvételük engedélyezését. (5) Az ONYF képzési, továbbképzési tervét a JIH terjeszti be főigazgatói jóváhagyásra. (6) A  nem jogszabály által előírt képzésekre a  főigazgató általi előírás esetén vagy egyéni kezdeményezés alapján főigazgatói jóváhagyás mellett kerülhet sor. (7) A jogszabály által előírt képzéseken felül egyidejűleg egy képzési formában való részvétel támogatható. A támogatás szempontjából a kötelező (jogszabály által előírt) képzés megelőzi a nem jogszabályban előírt képzést. (8) Az ONYF szervezeti egységeinél jelentkező képzési, továbbképzési igényeket a Szabályzat 2/a. és 2/b. mellékletének kitöltése mellett az  önálló szervezeti egység vezetőjének – főigazgató-helyettes, igazgató közvetlen állományba tartozó foglalkoztatottak esetén a közvetlen vezetőnek – a támogatás mértékére és formájára is irányuló javaslatával, a Központ esetében a szakmai felügyeletet ellátó főigazgató-helyettes, a NYUFIG esetében az igazgató támogatásával kell megküldeni a JIH-nek. (9) A képzés jellegétől és az egyedi főigazgatói döntéstől függően – a pénzügyi, személyi és tárgyi-technikai feltételek figyelembevétele mellett – az ONYF: a) beszerzi az oktatási segédanyagokat, b) konzultációkat szervez, c) munkaidő-kedvezményt ad, d) tanulmányi szabadidőt biztosít a vizsgára való felkészüléshez és a vizsgán történő megjelenéshez, e) a munkaidő-kedvezmény és a tanulmányi szabadidő időtartamára illetményt folyósít, f ) teljes egészében vagy részben átvállalja a tandíjat, tanfolyami díjat, illetve vizsgaköltséget. (10) Ha a kormánytisztviselő képzésben – ide nem értve a munkáltatói jogkör gyakorlója által kötelezően előírt, valamint a tanulmányi szerződés alapján folytatott képzéseket – vesz részt, és ez érinti a munkaidejét, köteles ezt engedélyeztetni a főigazgatóval. A főigazgató engedélye alapján a kormánytisztviselő mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól a tanulmányok folytatásához szükséges időre, ennek időtartamára illetményre jogosult. A kormánytisztviselő köteles ledolgozni a tanulmányi célú mentesítés időtartamát, kivéve ha tanulmányi szerződés alapján vesz részt a képzésben. (11) A képzésekkel kapcsolatos szervezési, adminisztrációs feladatokat a JIH intézi. (12) Az  ONYF szakmai főosztályainak irányításával a  naprakész információk átadása, tapasztalatcsere, az  új eljárások betanítása, a  jogszabályi változások közös értelmezése belső továbbképzés keretében történhet, melyek megszervezése a szakmai főosztályok és a JIH feladata. (13) A foglalkoztatott köteles bejelenteni a jelen §-ban nem szereplő képzésben való részvételét, amennyiben a képzés során megszerezhető képesítés, illetve nyelvvizsga érinti a foglalkoztatott illetményét. 7. Tanulmányi szerződés 10. § (1) Tanulmányi szerződés azzal a határozatlan időre kinevezett foglalkoztatottal – kivéve a fizetés nélküli szabadságon vagy keresőképtelen állományban lévő, illetve felmentési, továbbá lemondási idejét töltő foglalkoztatottal – köthető, aki jogviszonyban áll az ONYF-fel, és nem vonatkoznak rá a 10. § (14) bekezdésében meghatározott kizáró feltételek. (2) Tanulmányi szerződés keretében – figyelemmel az ONYF képzési igényeire – a 9. § (2) bekezdésében meghatározott képzési formák támogathatók. (3) A  tanulmányi szerződésben az  ONYF által nyújtott támogatás, illetve a  képzés időtartamának arányában kell meghatározni azt az időtartamot, amely idő alatt a foglalkoztatott az ONYF-fel fennálló jogviszonyát nem szüntetheti meg jogkövetkezmények nélkül. A jogviszony-fenntartási kötelezettség arányos a nyújtott támogatás mértékével. (4) Tanulmányi szerződés megkötésére a foglalkoztatott írásbeli kérelmére – a munkakörébe tartozó feladatok ellátását segítő, a munkakörhöz kapcsolódóan hasznosítható új ismeretek megszerzését szolgáló szakirányú végzettség vagy képzettség megszerzése érdekében – a  főosztályvezetőnek, az  irányítása alá tartozó foglalkoztatottak, főosztályok tekintetében a  főigazgató-helyettesnek, valamint a  NYUFIG foglalkoztatott esetén a  NYUFIG igazgatójának a támogatás mértékére és formájára vonatkozó javaslata mellett a főigazgató engedélye alapján kerülhet sor. (5) A tanulmányi szerződés megkötését javasoló vezetőnek a javaslat kialakítása során figyelemmel kell lennie arra, hogy a feladatok ellátása a tanulmányok folytatásának időtartama alatt, a távollétre tekintettel folyamatosan megoldható, valamint biztosított legyen, hogy a  foglalkoztatott a  képesítés, végzettség megszerzését követően az  ONYF szervezetében a megszerzett szaktudást, szakmai gyakorlatot hasznosítani tudja. (6) A tanulmányi szerződés megkötését a JIH előterjesztése alapján a főigazgató engedélyezi. Az ONYF-nél a tanulmányi szerződéseket a  Szabályzatnak, valamint a  szerződések, együttműködési megállapodások és egyéb kötelezettségvállalások előkészítésének, megkötésének és nyilvántartásának rendjéről szóló ONYF szabályzatnak megfelelően kell előkészíteni és főigazgatói jóváhagyásra felterjeszteni. (7) Tanulmányi szerződés alapján – a  tanulmányi szerződés szerinti tanulmányok folytatása alatt legfeljebb a  képző intézmény által a  képesítés megszerzéséhez megadott képzési időtartamra – az  ONYF által nyújtható támogatási formák: a) az oktatáson való részvétel céljából (az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és a szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelő) illetménnyel fizetett munkaidő-kedvezmény, b) a vizsgákra való felkészüléshez vizsgánként (a vizsga napját is beszámítva) 4 munkanap illetménnyel fizetett tanulmányi szabadidő (vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül), c) a diplomamunka, szakdolgozat elkészítéséhez 10 munkanap illetménnyel fizetett szabadidő, d) számlával igazolt képzési költség megtérítése (részben vagy teljes összegben). (8) Az illetménnyel fizetett tanulmányi szabadidő kiadása a képző intézmény által kiállított igazolás vagy a felsőoktatási intézmény elektronikus tanulmányi rendszeréből nyomtatott igazolás alapján történik. A tanulmányi szerződés nem terjed ki az oktatással járó egyéb költségek (pl. tankönyv- és jegyzetköltség, utazás, szállás, vizsgadíj, pótvizsgadíj, államvizsgadíj, záróvizsgadíj, beiratkozási díj, egyéb eljárási díjak stb.) megtérítésére. (9) A képzési költség kiegyenlítésére az oktatási intézmény által az ONYF nevére és címére kiállított számla alapján kerül sor. (10) A  tanulmányi munkaidő-kedvezmény, illetve a  tanulmányi szabadság kizárólag csak a  képzés szorgalmi és vizsgaidőszakában, illetve a szakmai gyakorlat időtartama alatt vehető igénybe. (11) A  tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos változásokról, illetve módosulásával/ módosításával kapcsolatos igényről a támogatott foglalkoztatott köteles a JIH-et írásban haladéktalanul, de legfeljebb az azt megalapozó körülmény felmerülésétől számított 5 munkanapon belül értesíteni. (12) A  tandíjtámogatás időtartama nem haladhatja meg az  alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletben meghatározott képzési időt. A  tanulmányi idő meghosszabbításáról a  foglalkoztatott köteles tájékoztatni a  JIH-et. A  JIH a  főigazgató hozzájárulásával a  diploma megszerzésének határidejét a  tanulmányi szerződésben módosítja. Amennyiben a  foglalkoztatott önhibájából a tanulmányi időszak meghosszabbítására kerül sor, a meghosszabbítás időtartamára kedvezményre nem jogosult. (13) A tanulmányi szerződéseket a JIH készíti elő, és azokat – jogi és pénzügyi ellenjegyzést követően – a főigazgató írja alá. A  tanulmányi szerződésekhez kapcsolható támogatások nyilvántartása, megtérítésének ellenőrzése a  JIH feladatkörébe tartozik. (14) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl nem köthető tanulmányi szerződés: a) a foglalkoztatott részére jogszabály alapján járó kedvezmények biztosítására, b) ha a tanulmányok elvégzésére az ONYF kötelezte a foglalkoztatottat, c) iskolarendszerben működő középfokú végzettség megszerzésére, d) azzal a  foglalkoztatottal, akinek a  korábbi tanulmányi szerződése alapján még fennálló tanulmányi kötelezettsége van, illetve a tanulmányai befejezését követően a szerződésben előírt időtartamot az ONYF-nél még nem töltötte le, e) azzal a foglalkoztatottal, akinek a korábbi tanulmányi szerződéséből eredő kötelezettségeinek megszegéséből eredően az ONYF-fel szemben tartozása áll fenn, f ) a foglalkoztatott jogviszonyának létrejöttétől számított hat hónapon belül. (15) A tanulmányi szerződések megkötése, módosítása, felbontása, megszüntetése, illetve a visszafizetési kötelezettség mértékének meghatározása a JIH kezdeményezésére a főigazgató hatáskörébe tartozik. (16) A foglalkoztatott tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítésének határideje kérelem és a főigazgató engedélye alapján legfeljebb összesen 3 évvel meghosszabbítható. (17) A tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettség megszegése vagy nem teljesítése esetén az addig kifizetett képzési költség, továbbá az  igénybe vett munkaidő-kedvezmény és a  tanulmányi szabadság idejére kifizetett illetmény visszatérítésére a Kttv. és az Mt. vonatkozó rendelkezései irányadóak. (18) Más szervhez történő végleges közigazgatási áthelyezés esetén a  tanulmányi szerződésből eredő visszafizetési kötelezettségek a főigazgató és az illetékes szerv képviselőjének egyetértésével átvállalhatóak, melyről az áthelyezéssel egyidejűleg kell megállapodni. 8. Kötelező szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató fogadásának szabályai 11. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató szakmai gyakorlat keretében történő fogadását a  főigazgató engedélyezi. A  foglalkoztatást az  önálló szervezeti egység vezetője –  főigazgató-helyettes, igazgató közvetlen állományba tartozó foglalkoztatottak esetén a  közvetlen vezető – kezdeményezi legalább 3 héttel a szakmai gyakorlat kezdő időpontját megelőzően. (2) A kezdeményezéshez csatolandó a hallgató önéletrajza, motivációs levele, a  felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás, illetve nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a szakmai gyakorlat a hallgató számára kötelező jellegű. (3) A JIH koordinálja a hallgató fogadásával kapcsolatos feladatokat, továbbá kezeli a hallgatónak – az adatkezeléshez és az adatszolgáltatáshoz való hozzájárulásával – a (2) bekezdésben meghatározott adatait. (4) A hallgató számára a szakmai gyakorlat idejére nem jár díjazás. A szakmai gyakorlat időtartama alatt a hallgatóval nem létesíthető foglalkoztatásra irányuló vagy megbízási jogviszony. (5) A hallgató a szakmai gyakorlat megkezdése előtt titoktartási nyilatkozatot tesz. A hallgatónak a szakmai gyakorlat jogszabályokban és belső szabályzatokban írtaknak megfelelő teljesítéséért, munka- és tűzvédelmi, továbbá az  informatikai és biztonsági oktatásáért, továbbá a  szakmai gyakorlatot követően a  hallgató részére biztosított eszközökkel, felszerelési tárgyakkal és a részére átadott iratokkal történő elszámolásért a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője felelős. (6) A hallgató szakmai gyakorlatának megszűnéséről a hallgatót fogadó főosztály vezetője haladéktalanul tájékoztatja a JIH vezetőjét, és ezzel egyidejűleg megküldi kitöltve a felsőoktatási intézmény által biztosított, hallgató tevékenységét értékelő nyomtatvány másolatát. Amennyiben a  felsőoktatási intézmény számára nem szükséges igazolást, illetve értékelést kiállítani, a szervezeti egység vezetője által írásban elkészített értékelés megküldése szükséges, amelyből egy másolati példányt megküld a JIH részére. A hallgató a rendelkezésre bocsátott informatikai eszközöket a kitöltött informatikai elszámoló lap csatolásával adja le. A  hallgató továbbá köteles a  rendelkezésére bocsátott belépésre jogosító igazolványt a gyakorlat utolsó napján leadni. 9. Közigazgatási vizsgák, jogi szakvizsga és titkos ügykezelő képzése 12. § (1) A  Kttv.-ben előírt, valamint más kötelező vizsgákkal és szakmai továbbképzésekkel kapcsolatos bejelentési és szervezési feladatokat a JIH látja el. (2) Az ONYF a közigazgatási szakvizsga kötelező és választott tantárgyaiból történő sikeres vizsga érdekében (a felkészítő előadások és a vizsga napját kivéve) 3-3 nap, összesen 6 nap fizetett tanulmányi szabadidőt, közigazgatási alapvizsgára 3 nap fizetett tanulmányi szabadidőt, ügykezelői alapvizsgára 3 nap fizetett tanulmányi szabadidőt biztosít. (3) A tanulmányi szabadság idejére, a vizsgák napjaira és a vizsgát megelőző felkészítő konzultáción való igazolt részvétel időtartamára – az  előzetesen bejelentett napokon – a  kormánytisztviselőt mentesíteni kell a  munkavégzési kötelezettsége alól, amelynek időtartamára illetményre jogosult. (4) A sikertelen ügykezelői alapvizsga, titkos ügykezelői vizsga, illetve közigazgatási alap- és szakvizsga megismétlésére nem jár tanulmányi munkaidő-kedvezmény. (5) A közigazgatási alapvizsga, valamint a titkos ügykezelő képzésre és vizsgára a foglalkoztatottnak elektronikus úton kell jelentkeznie a főosztály vezetőjével történt egyeztetést követően. A közigazgatási szakvizsga, illetve az ügykezelői alapvizsga szervezése a  JIH feladata. A  közigazgatási alapvizsga és közigazgatási szakvizsga ismétlő vizsga díját a  munkáltató téríti meg a  vizsgaszervező számára, amit a  vonatkozó kormányrendeletek alapján átháríthat a vizsgázóra. (6) A vizsgázó kérelme alapján, a jogi szakvizsgára való eredményes felkészülés érdekében – a vizsga napját is beszámítva – részvizsgánként 6 munkanap tanulmányi célú mentesítés biztosítható. A  tanulmányi célú mentesítés ütemezését a foglalkoztatott a főosztályvezetővel előzetesen egyezteti. (7) A jogi szakvizsga részvizsga időpontjára és a tanulmányi célú mentesítés igénybevételére irányuló kérelmét a vizsgázó – az  önálló szervezeti egység vezetőjének, illetve főigazgató-helyettes, igazgató közvetlen állományba tartozó foglalkoztatottak esetén a közvetlen vezetőnek egyetértésével – megküldi a JIH vezetőjének. A JIH a kérelmet döntés érdekében felterjeszti a főigazgató részére. V. Fejezet Munkarend és a munkavégzés egyéb szabályai 13. § (1) A munkaidő heti negyven óra. A Központ tekintetében a főigazgató, a NYUFIG tekintetében az igazgató a foglalkoztatott heti munkaidejét és munkaidő-beosztását az általános munkarendtől eltérően is megállapíthatja. Amennyiben a heti munkaidő nem éri el a heti negyven órát, az egyébként járó illetményt arányosan csökkenteni kell. Részmunkaidő keretében történő foglalkoztatás a főigazgató engedélye alapján történhet. (2) Az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás alkalmazására irányuló kezdeményezést az önálló szervezeti egység vezetője – az  irányítása alá tartozó foglalkoztatottak, főosztályok tekintetében a  főigazgató-helyettes egyetértése mellett – jóváhagyásra a JIH-en keresztül megküldi a főigazgatónak, illetve NYUFIG foglalkoztatott esetén az igazgatónak. Jóváhagyás esetén a JIH intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések elkészítéséről. (3) A  főigazgató a  foglalkoztatottat kötetlen munkarendben, illetve távmunkavégzés keretében is foglalkoztathatja. Ebben az esetben a jelenléti íven fel kell tüntetni az általánostól eltérő munkaidő-beosztást. 10. Rendkívüli munkaidő elrendelése 14. § (1) A foglalkoztatott részére készenlét, továbbá rendkívüli munkaidő rendelhető el. (2) Rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli munkaidő, az ügyelet tartama, illetve a  készenlét alatt elrendelt munkavégzés, ide nem értve, ha a  foglalkoztatott az  engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. (3) A rendkívüli munkaidő elrendelésére irányuló kezdeményezést a főosztályvezető a szakterületet irányító főigazgatóhelyettes, illetve a NYUFIG esetén az igazgató a JIH útján terjeszti elő főigazgatói döntésre. Rendkívüli munkaidő csak a  főigazgató előzetes jóváhagyása alapján, a  rendkívüli munkavégzést megelőzően rendelhető el. Rendkívüli munkaidőt az önálló szervezeti egység vezetője a főigazgatói jóváhagyás alapján írásban rendelheti el a foglalkoztatott számára a Szabályzat 5. melléklete szerint. A rendkívüli munkaidő elrendeléséről szóló döntést három példányban kell elkészíteni, egy példányt a munkatárs részére kell átadni, egy példányt az önálló szervezeti egység vezetője őriz meg, és egy példányt köteles megküldeni a JIH részére. (4) Nem munkaszüneti napon történő rendkívüli munkaidőt annak megkezdése előtt legalább 2 munkanappal korábban (az indoklás, az elvégzendő feladat, a kezdő időpont, a várható időtartam feltüntetésével) írásban kell elrendelni. (5) Rendkívüli munkaidő elrendelésének utólagos engedélyezésére váratlan esemény bekövetkezésekor, baleset, elemi csapás, súlyos kár megelőzése, illetve elhárítása érdekében kerülhet sor. (6) A  rendkívüli munkaidő elrendelése nem veszélyeztetheti a  foglalkoztatott testi épségét, egészségét, illetve nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet. (7) A rendkívüli munkaidővel érintett önálló szervezeti egységek vezetői a végrehajtásról kötelesek nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a rendkívüli munkaidőben töltött órák időtartamát, az ennek ellenértékeként járó szabadidő mértékét, valamint a kiadott szabadidő időpontját. A nyilvántartás egy példányát a JIH részére meg kell küldeni. A nyilvántartást a szabadság-nyilvántartó lapokkal együtt kell kezelni. (8) Munkaszüneti napon történő rendkívüli munkavégzés elrendelésére a  Kttv. és az  Mt. vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 11. A rendkívüli munkavégzés ellenértéke 15. § (1) A  foglalkoztatottat rendkívüli munkaidő, illetve készenlét teljesítése esetén elsősorban a  Kttv. vagy az  Mt. által meghatározott mértékű szabadidő illeti meg. (2) Az önálló szervezeti egység vezetője – főigazgató-helyettes irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetője esetén a főigazgató-helyettes egyetértése mellett – vagy NYUFIG foglalkoztatott esetében az igazgató kezdeményezésére a  rendszeresen rendkívüli munkaidőt teljesítő foglalkoztatott számára a  főigazgató legfeljebb évi 25 munkanap szabadidő-átalányt állapíthat meg. (3) A  foglalkoztatott részére rendes szabadság csak a  rendkívüli munkaidő ellenértékeként járó szabadidő kiadását követően adható ki. (4) A szabadidőt a rendkívüli munkaidő teljesítését követő 30 napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A  megváltás összegének alapja a  dolgozó kifizetéskori illetményének a  szabadidőre járó arányos összege. A szabadidő-megváltás kifizetését a JIH-nél kell kezdeményezni. 12. Pihenőidő és szabadság kiadása, fizetés nélküli szabadság 16. § (1) A pihenőidő és a szabadság kiadása során a Kttv. és az Mt. szabályai szerint kell eljárni. (2) A  fizetés nélküli szabadságot a  foglalkoztatott kérelmére a  Kttv. 111.  §-a és 113.  §-a, illetve az  Mt. 128.  §-a és 130–131. §-a szerinti esetekben a főigazgató engedélyezi. (3) Ha a foglalkoztatott a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését kezdeményezi, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A kérelemhez csatolni kell a főosztályvezető javaslatát. (4) A  felek a  Kttv. 144.  § (2)  bekezdése, illetve az  Mt. 146.  § (2)  bekezdése szerint megállapodhatnak abban, hogy ha a kormánytisztviselő a Kttv. 79. § j) vagy l) pontja alapján, illetve ha a munkavállaló az Mt. 55. § (1) bekezdés j) pontja vagy a  főigazgató hozzájárulása alapján mentesül a  munkavégzési kötelezettség alól, a  foglalkoztatott a  teljes illetményét, illetve alapbérét vagy annak bizonyos százalékát kapja vagy abban is, hogy díjazás számára nem jár. (5) A vonatkozó okiratokat a JIH készíti elő. VI. Fejezet Teljesítményértékelés és minősítés 17. § (1) A kormánytisztviselő munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva írásban köteles értékelni (teljesítményértékelés). Legalább kettő teljesítményértékelés eredménye együttesen adja a kormánytisztviselő minősítését. (2) A teljesítményértékeléssel kapcsolatos előkészítő és adminisztrációs feladatokat a JIH látja el. A teljesítményértékelésre a  Kttv., a  közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet és a  közszolgálati tisztviselők egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (VI. 30.) KIM rendelet szabályai irányadóak. VII. Fejezet Etikai szabályok 18. § A kormánytisztviselői jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek gyakorlása során a Magyar Kormánytisztviselői Kar Hivatásetikai Kódexében foglaltakra figyelemmel kell eljárni. A  Kttv. 83/A.  §-ában foglaltak betartása minden kormánytisztviselő kötelezettsége. VIII. Fejezet Összeférhetetlenség 19. § (1) A  foglalkoztatott köteles haladéktalanul bejelenteni, ha jogviszonyának fennállása alatt a  jogszabályban előírt összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt kíván létesíteni. (2) A kormánytisztviselő további jogviszonyt – a Kttv. 85. § (2) bekezdésében foglalt gyakorolható tevékenység, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – csak a főigazgató előzetes engedélyével létesíthet. A gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, valamint a  közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt annak létesítését megelőzően írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a kormánytisztviselő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg. IX. Fejezet A jogviszony módosítása, megszüntetése és megszűnése 20. § A  foglalkoztatott jogviszonyának módosítására, megszűnésére és megszüntetésére a  Kttv.-ben és az  Mt.-ben meghatározott módon és feltételekkel kerülhet sor. A jogviszony módosításával, megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatosan a humánpolitikai iratokat a JIH készíti elő. 13. A munkakör átadás-átvétel rendje 21. § (1) Más munkakörbe történő áthelyezés, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevétele, valamint a  foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a  foglalkoztatott a  munkaköri feladatait, illetve az  annak ellátásával összefüggő információkat és iratokat a  munkáltatói jogkört gyakorló vezető által kijelölt átvevőnek köteles átadni. A  munkakör átadás-átvétel beosztástól függetlenül kötelező, minden esetben írásban történik. A  munkakör átadás-átvételt legkésőbb az  utolsó munkában töltött napon végre kell hajtani. A  vezetők munkakörének átadás-átvételi eljárásánál az SzMSz vonatkozó előírásait figyelembe véve kell eljárni. Amennyiben a  vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya az  ONYF-nél megszűnik, az átadás-átvételi eljárást az utolsó munkában töltött napig a kinevezésre kerülő új vezető részére be kell fejezni. (2) A munkakör átadás-átvételt a Szabályzat 3. melléklete szerinti jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet az átadó, az átvevő, valamint az átadás-átvétel megtörténtének igazolása érdekében az őket irányító vezető ír alá. (3) Az  átadás-átvételi jegyzőkönyv általános tartalmi követelménye, hogy az  érintett szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó, valamint az  érintett munkakörhöz tartozó külön meghatározott feladatok végrehajtásának a munkakör átadásakor fennálló helyzetéről hiteles és átfogó képet adjon. (4) A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példányt az átadó és az átvevő, valamint egy példányt a JIH részére kell átadni. (5) Ha a munkakör átadás-átvételre más munkakörbe történő áthelyezés, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevétele vagy a  vezetői munkakörre történő kinevezés visszavonása miatt kerül sor, a  munkakör ellátására tekintettel a foglalkoztatott által használatra átvett hivatali felszerelési tárgyakat (mobiltelefon, számológép, diktafon, pendrive stb.) az önálló szervezeti egység vezetője által erre kijelölt személy részére, kijelölés hiányában az önálló szervezeti egység vezetője részére át kell adni. (6) Az  önálló szervezeti egység vezetője a  munkakör átadás-átvételével egyidejűleg gondoskodik a  részére átadott hivatali felszerelési tárgyaknak az azok kezelésével megbízott szervezeti egységek részére történő átadásáról. (7) Az átadás-átvétel tényét a Szabályzat 4. melléklete szerinti Kilépőlapon rögzíteni kell. A 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevételét megelőzően a  foglalkoztatott köteles a  Kilépőlap szerint a  munkáltató felé elszámolni. (8) A  foglalkoztatási jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén a  foglalkoztatottnak a  munkáltatóval történő elszámolását a Kilépőlap igazolja. X. Fejezet A kormánytisztviselői adatok nyilvántartása és az adatvédelem rendje 22. § (1) A  JIH a  kormánytisztviselőről a  Kttv. 2.  mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (a  továbbiakban: közszolgálati alapnyilvántartás). Az  adatkezelés adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait az  ONYF Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzata tartalmazza. (2) A  közszolgálati alapnyilvántartásban szereplő adatok karbantartása és kezelése a  Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően a JIH feladata. (3) A  kormánytisztviselőtől a  közszolgálati alapnyilvántartás adatkörét érintően csak olyan adat kérhető, amely a közszolgálati alapnyilvántartásban nem szerepel. (4) A  kormánytisztviselő a  közszolgálati alapnyilvántartás adatkörét érintő adataiban bekövetkezett változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a JIH munkatársait, akik 3 napon belül kötelesek intézkedni az adatok aktualizálásáról. XI. Fejezet Illetmény, munkabér és egyéb juttatások 14. Illetmény és munkabér 23. § (1) A kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya alapján havonta illetményre jogosult. (2) Az illetmény számítására, kifizetésére, elszámolására és az illetményből való levonásra a Kttv. és a vonatkozó ONYF szabályzat rendelkezései irányadóak. (3) A munkaviszonyban foglalkoztatott munkabérre jogosult a munkaszerződésében foglaltak szerint. (4) Az  ONYF által foglalkoztatott kormányzati ügykezelő illetményére – a  Kttv.-ben meghatározott keretek között – az ügykezelőt foglalkoztató főosztály vezetője, a NYUFIG foglalkoztatottjai tekintetében a NYUFIG igazgatója a JIH vezetőjével közösen tesz javaslatot a  főigazgató felé. A  kormányzati ügykezelő illetményét a  főigazgató ezen eljárásrend betartásával szükség szerinti időközönként, de legalább háromévente felülvizsgálja. (5) Ha a kormánytisztviselői munkaköri feladatok ellátása – az angol, francia, német, arab, kínai, illetve orosz nyelvismereten kívül – egyéb nyelv vagy nyelvek használatát teszi szükségessé (a továbbiakban: egyéb nyelvismeret), az idegennyelv-tudási pótlékot az önálló szervezeti egység vezetőjének – főigazgató-helyettes, igazgató közvetlen állományba tartozó foglalkoztatottak esetén a közvetlen vezetőnek – javaslatára a főigazgató hagyja jóvá. (6) Egyéb nyelvismeret utáni nyelvpótlék megállapítását belépő kormánytisztviselő esetében a  kinevezéskor, egyéb esetekben pedig az új nyelvvizsga letételét vagy honosítását igazoló bizonyítvány benyújtásakor, illetve a munkakör változásakor az  önálló szervezeti egység vezetője – főigazgató-helyettes, igazgató közvetlen állományba tartozó foglalkoztatottak esetén a  közvetlen vezető – kezdeményezi a  JIH vezetőjénél, a  nyelvtudás szükségességének indokolásával, valamint a  munkaköri leírás csatolásával. Szerepeltetni kell a  munkaköri leírásban mind az  angol, francia, német, arab, kínai, illetve orosz nyelvtudás meglétét, mind pedig az egyéb nyelvismeret munkaköri feladatok ellátása során történő alkalmazását. (7) Ha az  ONYF tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást nyújt a  nyelvvizsga megszerzéséhez, a  kormánytisztviselő az  idegennyelv-tudási pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a  havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján részére kifizetett pénzügyi támogatás mértékét. (8) Az  idegennyelv-tudási pótlék az  államilag elismert nyelvvizsga megszerzését igazoló bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat JIH-nek történő bemutatásának napjától, illetve az egyéb nyelvismeret után járó idegennyelv-tudási pótlék esetén a főigazgató általi jóváhagyás napjától illeti meg a kormánytisztviselőt. 15. Egyéb juttatások 24. § A kormánytisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom kifizetésére a Kttv. rendelkezései irányadóak. 25. § (1) Amennyiben a  foglalkoztatott a  vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel, a  következő juttatásokra jogosult: a) munkába járással kapcsolatos költségtérítés, b) utazási kedvezmény, c) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott juttatásokkal kapcsolatos részletes szabályokat külön ONYF szabályzat tartalmazza. 26. § (1) Az ONYF foglalkoztatottjai részére a következő támogatások és juttatások biztosíthatóak: a) alanyi jogon járó juttatások: aa) szülési segély, ab) családalapítási támogatás, ac) kiskorú gyermeket nevelő családok támogatása, ad) év végi szociális juttatás; b) kérelemre adható juttatások: ba) nem szociális jellegű juttatások: – illetményelőleg, – temetési segély, – kegyeleti gondoskodás, – munkáltatói lakástámogatás; bb) szociális jellegű támogatások: – eseti szociális segély, – albérleti díj hozzájárulás; c) a  rendelkezésre álló fedezet függvényében egyéb törvény (pl. a  személyi jövedelemadóról szóló törvény, a Kttv.) szerint adható juttatások; d) üdülési lehetőségek az ONYF vagyonkezelésében lévő üdülőkben. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott juttatásokkal kapcsolatos részletes szabályokat külön ONYF szabályzatok tartalmazzák. 16. Cafetéria-juttatások 27. § A  vonatkozó jogszabályok szerint választható cafetéria-juttatások köréről, mértékéről minden évben a  főigazgató jóváhagyását követően a JIH külön körlevélben tájékoztatja a foglalkoztatottakat. 28. § (1) A cafetéria-juttatás igénybevételére a foglalkoztatottak jogosultak. (2) Nem jogosult a  foglalkoztatott cafetéria-juttatások igénybevételére azon időtartam vonatkozásában, amely tekintetében illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve hogy a  távollét időtartama meghaladja az egybefüggő 30 napot. A 30 napot meghaladó távollét esetében a jogosultat a távollét első napjától kezdve nem illeti meg a juttatás. A távollétek időtartamát – a jogosultság szempontjából – nem lehet összeszámítani. (3) A prémiumévek programban részt vevő foglalkoztatottat az éves keretösszeg 30%-a illeti meg. (4) Az éves keretösszeg megállapítására a tárgyévben jogviszonyban töltött idővel (naptári nap) arányosan kerül sor: a) a határozott időre foglalkoztatott esetén, illetve b) azon jogosult esetén, akinek a fennálló jogviszonya, illetve jogosultsága év közben keletkezik vagy szűnik meg azzal, hogy a jogosultsági idő számításakor a naptári év napjainak számát kell figyelembe venni. (5) A vonatkozó jogszabály alapján az egyes cafetéria-juttatásokhoz kapcsolódó közterhek a jogosult éves keretösszegébe beleszámítanak. 29. § (1) A juttatások igénybevételének tárgyévre vonatkozó részletes szabályairól a JIH előzetesen tájékoztatja a jogosultakat, továbbá gondoskodik a nyilatkoztatásokról, a cafetéria-nyilatkozatok feldolgozásáról, az utalványok/plasztikkártyák és a Széchenyi Pihenő Kártya megrendeléséről. Az utalványok/plasztikkártyák és a Széchenyi Pihenő Kártya őrzéséről és a jogosultaknak történő átadásáról a Pénzügyi és Számviteli Főosztály gondoskodik. (2) A  jogosult a  cafetéria-programban rögzített, saját kezű aláírásával ellátott nyilatkozatával, január 15-ig köteles rendelkezni a  tárgyévre vonatkozóan részére megállapított keretösszeg teljes felhasználásáról, az  általa választott juttatási elemekről és azok mértékéről. A  két példányban kinyomtatott nyilatkozatokat szervezeti egységenként összegyűjtve kell eljuttatni a JIH részére. Helyi éves közlekedési bérlet igénylése esetén az erre vonatkozó nyilatkozatot a tárgyévet megelőző év december 15-ig kell megtenni. (3) Ha a jogosult a juttatásról való nyilatkozat határidőben történő megtételét önhibájából elmulasztja – ide nem értve a betegállomány, illetve egyéb rajta kívül álló ok miatti mulasztást –, akkor kizárólag Erzsébet-utalvány/plasztikkártya vagy Széchenyi Pihenő Kártya igénybevételére lesz jogosult. (4) Amennyiben a  jogosult a nyilatkozattételi kötelezettségének határidőben rajta kívül álló ok miatt nem tud eleget tenni, az akadályoztatás megszűnésétől számított 10 munkanapon belül tehet nyilatkozatot. (5) A cafetéria-juttatásokra vonatkozó választás a naptári évre, illetve a jogviszony vagy jogosultság évközi keletkezésétől annak megszűnéséig szól, annak módosítására két alkalommal, legkésőbb a tárgyév november 15-éig van lehetőség. A módosítás névre szóló utalvány/plasztikkártya esetén csak akkor lehetséges, ha az még nem került megrendelésre a  foglalkoztatott korábbi nyilatkozata alapján. A  módosítást írásban kell kérni a  nyilatkozat ismételt kitöltésével, jelezve azon a módosítás tényét. A tárgyévben igénybe nem vett keret nem vihető át a következő évre. Amennyiben a keretösszegből 1000 Ft-ot meg nem haladó összeg marad, a foglalkoztatott nem veheti igénybe. 30. § (1) Ha a foglalkoztatott jogviszonya év közben keletkezik, vagy a kormánytisztviselő áthelyezésére kerül sor, illetve tartós távollétről tér vissza, a  keretösszeg időarányos részére jogosult. Az  év közben jogviszonyt létesítő, illetve tartós távollétről visszatérő foglalkoztatottnak az  első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül kell nyilatkozatot tennie az általa választott cafetéria-juttatásról. (2) Jogviszony tárgyév közben történő megszűnése esetén a  foglalkoztatott a  megállapított keretösszeg időarányos részére jogosult. Az elszámoláskor figyelembe kell venni a foglalkoztatott névre szóló, az ONYF által már megrendelt utalványok, illetve a  Széchényi Pihenő Kártya valamelyik alszámlájára átutalt juttatás összegét. A  keretösszeg időarányos részénél nagyobb összeg felhasználása esetén a  különbözet visszafizetésére a  kilépőlapon feltüntetett összeg alapján a jogviszony megszűnésekor, illetve az utolsó munkában töltött napon vissza kell fizetni illetményből történő levonással, amennyiben ez  nem lehetséges, számlaszámra történő átutalással. Amennyiben a  juttatás természete ezt lehetővé teszi, a különbözetet vissza kell adni. Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a jogosult halála miatt szűnik meg. (3) Ha a  foglalkoztatottat a  tárgyév közben áthelyezik, a  cafetéria-juttatásra az  áthelyező és a  fogadó munkáltatónál időarányosan jogosult. (4) A 30 napot meghaladó távollét esetén, vagy ha a jogosult jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a  távollét vége utáni első bérszámfejtési időszakban, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, vagy – a jogosult választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni. (5) A cafetéria-juttatási keret tárgyévre vonatkozó – a jogviszony időtartamával időarányosan megállapított – mértékének túllépése esetén a JIH intézkedik a jogosult írásbeli nyilatkozatban történő hozzájárulásával a Pénzügyi és Számviteli Főosztály felé annak érdekében, hogy a különbözetnek a foglalkoztatott illetményéből való levonására sor kerüljön. (6) A  tartós távollétről visszatérő jogosultat a  JIH – annak figyelembevételével, hogy mely időszakra nem illette meg juttatás – tájékoztatja a  rendelkezésre álló cafetéria-keretről, a  választható juttatásokról, illetve arról, hogy van-e visszafizetési kötelezettsége. A jogosult a nyilatkozattételi kötelezettségét az értesítést követő 10 munkanapon belül köteles teljesíteni és nyilatkozatait a JIH felé megtenni. (7) Az  önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás annak a  foglalkoztatottnak fizethető a  cafetéria-keret terhére, aki a  cafetéria-nyilatkozatával egyidejűleg a  tagsági jogviszonyának fennállását igazoló okirat másolatát a JIH-nek leadja. (8) A cafetéria-keret terhére igényelhető éves helyi közlekedési bérletet a határozatlan idejű kinevezéssel, illetve azon határozott idejű szerződéssel rendelkező foglalkoztatottak kérhetnek, akik az egész éves cafetéria-keretre jogosultak. A tartós távollétről visszatérő, illetve a tárgyévben nyugdíjba vonuló munkatársakra a határozott idejű szerződéssel rendelkezőkre vonatkozó szabályok alkalmazandók. 17. A foglalkoztatottak elismerése 31. § (1) Jutalmazásra a  tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési források, valamint a  vonatkozó hatályos jogszabályok figyelembevételével van lehetőség. (2) Az  ONYF-nél kiemelkedő munkát végző foglalkoztatottat felterjesztés alapján a  fokozatosság figyelembevétele mellett a következő kitüntetésben és a hozzárendelt anyagi elismerésben lehet részesíteni: a) Szent Kristóf Plakett, b) Szent Kristóf Érem, c) Főigazgatói Dicséret, d) Igazgatói Dicséret (NYUFIG foglalkoztatottak esetében). (3) A kitüntetésekkel kapcsolatos részletes szabályokat külön ONYF szabályzat szabályozza. XII. Fejezet Érdekegyeztetés 32. § Az ONYF-nél a szakszervezet közreműködik a foglalkoztatottak munkahelyi érdekeit érintő egyeztetésekben, valamint a  foglalkoztatottak érdekében, illetve kérésükre részt vesz az  őket érintő eljárásokban. Az  ONYF a  szakszervezet működési feltételeit biztosítja, és jogait tiszteletben tartja. Az együttműködés részletes szabályait együttműködési megállapodás tartalmazhatja. XIII. Fejezet Záró rendelkezések 33. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 34. § Hatályát veszti a Közszolgálati Szabályzatról szóló 6/2013. (XI. 29.) ONYF utasítás. Prof. Dr. Mészáros József s. k., főigazgató