146/2014. (V. 5.) Korm. rendelete a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról.

146/2014. (V. 5.) Korm. rendelete a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról. A Kormány a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.  évi CXL.  törvény 174/A.  § (1) bekezdésében, a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés d) pontjában, a 29. §, a 33. § és a 37. § b) pontja tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontjában, a 34. §, valamint a 7. melléklet tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (3) bekezdés a) pontjában, a 32.  § (4)  bekezdése tekintetében a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: 1. A rendelet alkalmazási köre 1. § (1) E  rendeletet alkalmazni kell – a  (2)  bekezdésben meghatározott kivétellel – az  építményekbe és azon kívül állandó jelleggel létesített minden felvonóra, mozgólépcsőre és mozgójárdára, valamint az  ezek létesítésével, áthelyezésével, használatbavételével, üzemeltetésével, üzembe helyezésével, karbantartásával, átalakításával, elbontásával, ellenőrzésével, felülvizsgálatával összefüggő tevékenységekre, továbbá az  e  tevékenységeket végzőkre. (2) Nem kell alkalmazni e rendeletet a) a bányaműveléshez szükséges, b) a robbanásveszélyes térben működő, továbbá c) a gyártási (technológiai) sorba beépített berendezésekre. (3) E rendelet rendelkezéseit a) a  közlekedési nyomvonal jellegű építmények (így különösen vasutak, repülőterek, tömegközlekedési mozgólépcsők) közbeiktatott vagy csatlakozó építményei tekintetében a rájuk vonatkozó jogszabályban, b) a nukleáris létesítményben lévő felvonók tekintetében a rájuk vonatkozó jogszabályban, c) a  nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősülő ügy tárgyát képező beruházás esetében a  nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazása szempontjából 1. állandó jellegű: az  építmény részét képező, hosszú távú, tartós használat céljából létesített kategóriába tartozó; 2. általános építésügyi hatóság: az  építésügyi és az  építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1)–(5) bekezdése szerinti építésügyi hatóság; 3. bejelentett tanúsító szervezet: a  felvonók biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 108/2001. (XII. 23.) FVM–GM együttes rendelet (a  továbbiakban: felvonó rendelet) hatálya alá tartozó felvonók esetében a  felvonó rendeletben meghatározott, a  gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet (a  továbbiakban: gépek rendelet) hatálya alá tartozó berendezések esetében a  gépek rendeletben meghatározott – erre a  szakterületre vonatkozóan – a  Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a  továbbiakban: MKEH) által kijelölt és bejelentett tanúsító szervezet; 4. berendezés: a 7. pontban meghatározott felvonó, a 11. pontban meghatározott mozgójárda és a 12. pontban meghatározott mozgólépcső; 5. berendezés kivitelezési tervdokumentációja: a  berendezések kivitelezésére vonatkozó tervdokumentáció, amely az engedélyezési terveken és adatokon túl tartalmazza az 1. mellékletben foglalt adatokat; 6. felújított berendezés: az  a  berendezés – a  fabetétes vezetősínű felvonók, valamint a  tömegközlekedési mozgólépcsők kivételével –, amelynek legalább a meghajtógépét és vezérlését, továbbá (felvonók esetében) fülke- és aknaajtóit az üzembehelyezéstől számított két éven belül új egységekre cserélték; 7. felvonó: e rendelet alkalmazása szempontjából felvonónak minősül: a) az építményben vagy azon kívül létesített, állandó jellegű, szakaszos üzemű gépészeti berendezés, amelynek fülkéje a  vízszinteshez képest 15°-nál meredekebb dőlésszögű, meghatározott pályán, merev vezetősínek között mozog, meghatározott szinteket szolgál ki, fülkével vagy emelőlappal és aknaajtóval rendelkezik, és a következők szállítására szolgál: aa) személyek, ab) személyek és teher, vagy ac) kizárólag teher, b) az  olyan, fülkével rendelkező berendezések, amelyek nem merev vezetősínek mentén, de meghatározott állandó pályán mozognak (ollós felvonók stb.), c) a személyszállításra való körforgó felvonó, d) a mozgáskorlátozott személyek számára készült lépcsőfelvonó, ferdepályás vagy függőleges pályájú emelőlap; 8. felvonó leállítása: az  üzemeltető önkéntes elhatározása, illetve balesetveszély esetén a  nyilvántartott szervezet, az  ellenőr, a  karbantartó, az  üzemügyeletes, a  fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága (a  továbbiakban: Hatóság) intézkedésének hatására a  berendezés legfeljebb egy naptári évig tartó, villamos hálózatról való lekapcsolása; 9. felvonó veszélytelenítése: a felvonó villamos táphálózatról történő leválasztása, a fülke és ha van, az ellensúly, illetve kiegyenlítősúly ütközőre ültetése, és valamennyi aknaajtó nem oldható kötéssel történő lezárása, hidraulikus felvonók esetében a munkafolyadék teljes eltávolítása; 10. használatbavételi alkalmassági nyilatkozat: a) új, személyszállításra is alkalmas felvonó esetében a  felvonó rendelet által meghatározott, bejelentett szervezet által kiadott tanúsítvány, vagy a  tevékenységét a  felvonó rendelet 12. számú vagy 13. számú melléklete szerint tanúsított felvonószerelő vállalkozás által készített végellenőrzési jegyzőkönyv alapján kiállított megfelelőségi nyilatkozat, b) az  új teherfelvonó, kisteherfelvonó, 0,15 m/s-nál nem nagyobb névleges sebességű, személyszállításra is szolgáló felvonó (például az  ún. „home-lift” és a  mozgásukban korlátozottak által használható emelőberendezés), továbbá mozgólépcső (mozgójárda), személyszállításra szolgáló körforgó esetében a  gépek rendelet alapján a  gyártó által kiadott EK megfelelőségi nyilatkozat, c) a berendezés főbb műszaki adatainak megváltoztatásával járó átalakítás után, a berendezés üzembe helyezés előtti vizsgálata alapján a nyilvántartott szervezet által kiadott alkalmassági nyilatkozat; 11. mozgójárda: vízszintes vagy legfeljebb 12°-os meredekségű pályán mozgó, személyszállításra szolgáló, folyamatos üzemű, gépi hajtású berendezés körbe futó, lépcső nélküli szalaggal (például járólapok, heveder); 12. mozgólépcső: a vízszinteshez képest legfeljebb 35°-os meredekségű pályán mozgó, folyamatos üzemű, gépi hajtású berendezés körbe futó lépcsőszalaggal személyek fel- és lefelé való szállítására; 13. mozgólépcső leállítása: az  üzemeltető önkéntes elhatározása, illetve balesetveszély esetén a  Hatóság, a nyilvántartott szervezet, az ellenőr, a karbantartó, az üzemügyeletes intézkedésének hatására a berendezés legfeljebb egy naptári évig tartó, villamos hálózatról való lekapcsolása, és mind az  alsó, mind a  felső szint emberi behatolás ellen maradandó lezárása; 14. mozgólépcső vagy mozgójárda veszélytelenítése: a mozgólépcső vagy mozgójárda hálózatról való maradandó leválasztása, a  lépcsőszalag nem oldható kötéssel, a  forgalmi terhelésnek legalább kétszeres biztonsággal ellenálló, álló helyzetben tartó berendezéssel való rögzítése, és mind az  alsó, mind a  felső belépő szinten emberi behatolás ellen, legalább 1,8 m magas maradandó akadállyal való lezárása; 15. nyilvántartott szervezet: az  e  rendelet szerinti tevékenységekre az  MKEH által nyilvántartásba vett, tevékenységét a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint végző szolgáltató; 16. sajátos építésügyi hatóság: az  egyes sajátos építményfajták tekintetében kijelölt hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság; 17. üzemeltető: a  berendezés tulajdonosa vagy a  berendezés tulajdonosának a  berendezés üzemeltetésével megbízott képviselője. 3. A berendezés létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezése 3. § (1) Ha a  felvonó vagy a  mozgólépcső létesítéséhez, áthelyezéséhez, átalakításához, használatbavételéhez vagy bontásához az  építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az  építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési, bontási tevékenység is szükséges, a  létesítést, az  áthelyezést, az  átalakítást, a  használatbavételt, a  bontást az  építésügyi hatósági engedély iránti kérelemmel egyidejűleg az  általános vagy a  sajátos építésügyi hatóságtól kell kérni. Az építésügyi hatóság eljárásában a (2) bekezdés szerinti hatóság szakhatóságként vesz részt. (2) Ha a  berendezés létesítése építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel nem jár együtt, a  létesítést, a használatbavételt, az áthelyezést, a berendezés e rendeletben felsorolt főbb műszaki adatainak megváltozásával járó átalakítását első fokon a  Hatóság, másodfokon országos illetékességgel az  MKEH engedélyezi műszaki biztonsági hatósági eljárásban. (3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott tevékenység műemlék építményben valósul meg, az engedélyezési eljárásban az örökségvédelmi hatóság szakhatóságként részt vesz. 4. § (1) A  3.  § (2)  bekezdése szerinti engedélyezési eljárások kérelmezése során a  kérelemhez annak tartalmától függően mellékelni kell: a) a 2. melléklet I. pontjában hivatkozott dokumentáció részét alkotó terveket, b) a  24.  § (3)  bekezdésében meghatározott tevékenységi körök végzésére jogosultsággal rendelkező tervező 6. melléklet szerinti nyilatkozatát. (2) A berendezés használatbavételi engedélyére irányuló kérelem esetében a 2. melléklet II. pontjában meghatározott tartalmú dokumentumok mellett a  kérelemhez mellékelni kell a  3.  melléklet szerinti műszaki adatlapot és a használatbavételi alkalmassági nyilatkozatot. (3) A  3.  § (1)  bekezdése szerinti esetben a  jogerős használatbavételi engedélyről szóló határozatot az  általános építésügyi hatóság, vagy a sajátos építésügyi hatóság a 3. melléklet szerinti műszaki adatlappal együtt elektronikus úton közli az országos nyilvántartást vezető MKEH-hel. (4) A  berendezés elbontását – amennyiben annak bontása az  építésügyi hatóság bontási engedélyéhez kötött bontási tevékenységgel nem jár együtt – a  3.  § (2)  bekezdésében meghatározott hatóságnak kell engedélyeznie. A kérelemhez csatolni kell: a) a 2. melléklet III. pontjában meghatározott tartalmú bontási tervet, b) a  24.  § (3)  bekezdésében meghatározott tevékenységi körök végzésére jogosultsággal rendelkező tervező nyilatkozatát. (5) A használatbavételi alkalmassági nyilatkozat kiállítását követő 60 napon belül a  tulajdonosnak a használatbavételi engedély kiadására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságtól kérnie kell a  használatbavételi engedélyt. A  berendezés a  használatbavételi engedély kiadásáig ideiglenesen használható. Az  építkezés kiszolgálására ideiglenesen használandó felvonó csak az építkezési célra (személy-teherfelvonóként vagy kizárólag teherfelvonóként) való alkalmasság esetén, és az ideiglenes állapot tanúsítását követően vehető használatba. 4. A berendezések műszaki-biztonsági felügyelete 5. § A berendezések műszaki-biztonsági felügyeletét a Hatóság látja el. 6. § A hatósági felügyelet és ellenőrzés kiterjed: a) az  új berendezések üzembe helyezés előtti vizsgálatával és tanúsításával kapcsolatos tevékenységekre, továbbá az  e  rendelet hatálya alá tartozó, meglévő berendezéseknek az  e  rendelet szerinti műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatok elvégzésének ellenőrzésére; b) a panaszbejelentések és a berendezés működésével összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléssel vagy jelentős anyagi kárral járó balesetek kivizsgálására; c) az e rendelet szerinti gépkönyv vezetésének formai és tartalmi ellenőrzésére; d) az e rendeletben szabályozott ellenőri tevékenységek jogosultságának ellenőrzésére; e) a nyilvántartott szervezet és az ellenőrök e rendelet alapján végzett tevékenységére. 7. § (1) A  veszélytelenített berendezés ismételt üzemeltetését a  Hatóság engedélyezi. Az  engedély iránti kérelemhez csatolni kell a nyilvántartott szervezet által kiállított, újbóli használatbavételi alkalmassági nyilatkozatot. (2) A  veszélytelenített berendezés a  nyilvántartott szervezet által kiállított, újbóli használatbavételi alkalmassági nyilatkozat alapján – az  (1)  bekezdés szerinti engedély megadásáig, de legfeljebb 60 napig – ideiglenesen üzemeltethető. 5. A berendezések nyilvántartása 8. § (1) Az MKEH az engedélyezett berendezésről országos nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a) a  berendezés azonosító számát és a  felszerelés helyét, a  9.  §-ban meghatározott főbb műszaki adatokat, továbbá a  beszállóhelyek számát, a  felújítás időpontját és a  gyártó, illetve felvonószerelő-vállalkozás megnevezését, b) a berendezés tulajdonosának és – ha nem azonos – az üzemeltetőjének a nevét és címét, c) a berendezés jogerős építési és használatbavételi engedélyének számát (ha van), d) a berendezés műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatai elvégzésének időpontját, a  felülvizsgálat lényeges megállapításait, felülvizsgálat alapján a megtett intézkedéseket, e) az esetlegesen történt balesetekkel kapcsolatos intézkedéseket, f ) a Hatóság által tett intézkedéseket, g) az  üzemeltetés hat hónapnál hosszabb ideig történő leállítása, valamint a  leállítást követő ismételt üzembevétele időpontját, valamint h) a berendezés üzemeltető általi leállítását. (3) A berendezések azonosító számait – növekvő sorrendben – a nyilvántartást vezető szervezet adja ki a bejelentett tanúsító szervezetek részére az új berendezések nyilvántartásba vételéhez. (4) A megszüntetett berendezésre vonatkozó adatokat az MKEH a berendezés megszüntetését követő egy év leteltével – a berendezés nyilvántartási száma kivételével – törli az (1) bekezdésben említett nyilvántartásból. (5) A  bejelentett tanúsító szervezet, továbbá a  tanúsított minőségügyi rendszert („H” vagy „E” modult) alkalmazó szerelő- és forgalmazó vállalkozás a központi nyilvántartást vezető szervezet részére megküldi az üzembe helyezés előtti vizsgálat jegyzőkönyvét, a  berendezés tanúsítványának másolatát, valamint a  3.  melléklet szerinti műszaki adatlapot. 9. § A berendezések főbb műszaki adatai: a) felvonók: 1. jellege, fajtája (például személyfelvonó), 2. teherbírása, 3. névleges sebessége, 4. emelőmagassága, 5. a szintek és a beszállóhelyek száma, 6. vezethetősége (például mindenki által vezethető), 7. a vezérlés módja (például le-fel gyűjtő), 8. a meghajtás jellege (villamos vagy hidraulikus, felsőgépes, alsógépes stb.), 9. a villamos hálózatból felvett teljesítmény-igénye; b) mozgólépcsők, mozgójárdák: 1. az óránként szállítható utasok száma (berendezésenként), 2. névleges sebessége, 3. névleges szélessége, 4. emelőmagassága, 5. emelkedési szöge, 6. a villamos hálózatból felvett teljesítmény-igénye. 6. A berendezések ellenőrzése 10. § (1) Az üzemeltetőnek rendszeresen ellenőriztetnie kell a berendezésnek a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságát. (2) A kötelező műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatokat naptári évenként a) 10 évesnél nem régebbi vagy 10 évnél nem régebben felújított berendezés esetében, valamint kisteherfelvonó esetében egy fővizsgálatot, egyébként félévenként felváltva egy fővizsgálatot és egy ellenőrző vizsgálatot a nyilvántartott szervezettel, b) további két alkalommal félévenként – a  karbantartás szakszerűségének műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatát – az ellenőrrel kell elvégeztetni. (3) Az ellenőrzést a vonatkozó előírások és a 29. §-ban foglaltak figyelembevételével az érvényes szabványok alapján kell elvégezni. (4) Az  ellenőr vagy a  műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatokkal megbízott nyilvántartott szervezet ellenőre – balesetveszély esetén – jogosult és köteles a berendezést leállítani. Ezt a jogosultságot a megbízási szerződésben rögzíteni kell. A leállítást követő egy éven belül a leállított berendezés újraindítását csak az a nyilvántartott szervezet végezheti, amelyik a  felvonó rendszeres műszaki biztonságtechnikai vizsgálataira való megbízással a  leállítás előtt rendelkezett. Az  ellenőr és a  nyilvántartott szervezet felelős az  általa elvégzett vizsgálatok teljességéért, eredményéért és szakszerűségéért. (5) Az  üzemeltető minden naptári év március 31-ig (illetve a  létesítést követő 90 napon belül) köteles a  műszaki biztonságtechnikai vizsgálatok elvégeztetésével valamelyik nyilvántartott szervezetet – továbbá a  karbantartás megfelelőségének ellenőrzésével egy nyilvántartott szervezetet vagy felvonóellenőrt – megbízni. Az  üzemeltető helyett megbízást más szervezet vagy személy nem adhat. A műszaki biztonságtechnikai vizsgálatok megrendelése annak az  üzemeltetőnek a  kötelessége, akinek a  tárgyév január 1-jén a  berendezés a  tulajdonában vagy üzemeltetésében van. A  felvonó összes, nyilvántartott szervezet által végezhető vizsgálatát csak e  megbízott nyilvántartott szervezet végezheti. Másik nyilvántartott szervezetet megbízni csak az esetleges biztonságtechnikai hiányok elhárítását és ellenőrzését követően lehet. (6) A  diszpécserrendszer üzemeltetője köteles megbízni egy nyilvántartott szervezetet a  rendszer évenként legalább egyszeri felülvizsgálatával. (7) A  nem rendszeres kötelező műszaki felülvizsgálatokat a  nyilvántartott szervezetek ellenőre végzi, amelyek a következők: a) a  felvonón, illetve a  mozgólépcsőn végzett, a  29.  §-ban foglaltak figyelembevételével a  vonatkozó szabványok alapján lényegesnek minősülő beavatkozások, átalakítások, alkatrészcserék után lényeges átalakítások utáni vizsgálatot, az engedélyhez kötött átalakítások, és a felújítások után üzembe helyezés előtti vizsgálatot kell végezni, b) balesetek után vizsgálatot kell végezni, c) a berendezés veszélytelenítése után a veszélytelenítést ellenőrző vizsgálatot kell végezni. (8) A  leállítást elrendelő ellenőrnek a  gépkönyvben, írásban rögzített döntése alapján, a  gépkönyvben rögzített feltételekkel a berendezést a karbantartó, illetve az üzemeltető is újraindíthatja. (9) A nyilvántartott szervezet a műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatok eredményét havonta összesítve megküldi az MKEH-nak. (10) Új berendezés esetében az üzembe helyezés előtti vizsgálat az első évi éves fővizsgálatot helyettesíti. 7. Az ellenőri tevékenység gyakorlásának feltételei 11. § (1) Ellenőr olyan személy lehet, aki a) szakirányú felsőfokú (közlekedési, gépészeti vagy villamossági) szakképesítéssel, b) három év szakmai (felvonó- vagy mozgólépcső-tervezési, vagy -szerelési, vagy -karbantartási) gyakorlattal rendelkezik, továbbá c) a külön jogszabályban meghatározott tanfolyami és vizsgakötelezettségének eleget tett, és a fenti feltételek alapján ellenőri engedélyt kapott. (2) A  honvédelmi és katonai célú objektumokban történő ellenőrzés esetében az  ellenőrnek rendelkeznie kell a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági minősítéssel. (3) Az e rendelet hatálybalépése előtt jogszerűen ellenőri tevékenységet folytató ellenőrökre az (1) bekezdés a) pontja nem vonatkozik. 12. § (1) Az MKEH annak a személynek ad ellenőri tevékenységek végzésére engedélyt, aki az engedély kiadására irányuló, a 4. mellékletben meghatározott adattartalmú, az MKEH által rendszeresített nyomtatványon benyújtott kérelméhez eredetiben bemutatja vagy másolatban csatolja a) az ellenőri tevékenység feltételeként meghatározott képesítés és gyakorlati idő meglétét igazoló okiratokat, b) 60 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. (2) Ha a kérelem benyújtása az ellenőri vizsga letételétől számított 5 év után történik, akkor az engedély megadásának további feltétele a 13. § (2) bekezdésében előírt továbbképzés elvégzése és a teljesítés igazolása. (3) Az ellenőr az engedélyben meghatározott tevékenységek végzésére jogosult, felelős az általa elvégzett munkáért. (4) A nyilvántartott szervezetekről és az ellenőrökről az MKEH nyilvántartást vezet, amelyet a honlapján közzétesz. 13. § (1) Az ellenőri jogosultság a megadásától számított öt évig hatályos. (2) A jogosultság hatálya – az ellenőr kérelmére – öt évenként meghosszabbítható. Az engedély hatálya meghosszabbításának feltétele a (4) bekezdés szerinti továbbképzés elvégzése és a teljesítés igazolása. (3) Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti adattartalommal kell benyújtani. (4) A  szakmai követelmények változásait figyelembe véve a  felvonó és mozgólépcső ellenőri munkakörök betöltése továbbképzéshez kötött, amelyről továbbképzési igazolást kell kiállítani. Továbbképzési igazolást az  kaphat, aki a szervezett továbbképzésen részt vett és eredményes vizsgát tett. (5) A (4) bekezdésben említett munkakörök betöltéséhez öt éves periódusban kötelező a továbbképzés. (6) A  felkészítő tanfolyam, valamint a  továbbképzés képzési programját az  MKEH-hez kell benyújtani jóváhagyás céljából. A felkészítő tanfolyam, valamint a továbbképzés csak az MKEH által jóváhagyott képzési program alapján történhet. A hatósági jóváhagyás a megadásának napjától számított három évig hatályos. (7) A  felkészítő tanfolyam, illetve a  továbbképzés képzési programjának jóváhagyása iránti kérelemhez csatolni kell a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény szerinti felnőttképzési tevékenység végzésére szóló engedélyt. (8) Az (1) bekezdésben említett jogosultság meghosszabbításához szükséges felvonó- és mozgólépcső továbbképzési program kötelező moduljai: a) a berendezésekre vonatkozó jogszabály- és szabványváltozások, b) a konstrukció, az üzemvitel, a karbantartás, a műszaki biztonságtechnikai ellenőrzés korszerű ismeretanyaga. (9) A továbbképzés időtartama naptári évenként legalább 16 óra. (10) Az  összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a  nyilvántartott szervezet ellenőre és az  ellenőr – Polgári Törvénykönyv szerinti – közeli hozzátartozója berendezésekkel kapcsolatos további tevékenysége tekintetében. 14. § (1) A  nyilvántartásban szereplő adatokban történt változást az  ellenőr 15 napon belül köteles bejelenteni és igazolni az MKEH-nél. (2) Az MKEH törli a nyilvántartásból az ellenőrt, ha az ellenőr a) engedélyének hatálya lejárt és nem kérte meghosszabbítását, b) bejelenti, hogy a tevékenységet nem kívánja tovább folytatni, c) engedélye kiadásának feltételei már nem állnak fenn, d) elhalálozik, e) a tevékenysége során vagy mulasztásával közvetlen életveszélyes, vagy közvetlen balesetveszélyes helyzetet okoz, f ) ellenőri tevékenységével összefüggő jogszabályokat, szakmai előírásokat súlyosan megsérti, g) adatszolgáltatási kötelezettségét ismételten elmulasztotta, h) jogosulatlan ellenőri tevékenységet végez. (3) Ha a  nyilvántartásból való törlésre a  (2)  bekezdés e)  pontjában foglaltak alapján került sor, az  ellenőri engedély megadása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasítandó a  nyilvántartásból való törléstől számított öt éven belül. (4) Ha a  nyilvántartásból való törlésre a  (2)  bekezdés f )–h)  pontjában foglaltak alapján került sor, akkor az  ellenőri engedély megadása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasítandó a  nyilvántartásból való törléstől számított három éven belül. (5) Az  ellenőr az  ellenőri engedélyét a  visszavonó határozat szerinti idő letelte után, az  elmaradt továbbképzések pótlását követően kaphatja vissza. A (2) bekezdés e) és f ) pontja szerinti esetekben az ellenőr az ellenőri engedélyét csak a 11. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tanfolyami és vizsgakötelezettségének ismételt teljesítése után kaphatja vissza. 8. A nyilvántartott szervezet 15. § (1) Az  e  rendelet szerinti nyilvántartásba vételt kérő szervezet a  kérelmét az  5.  mellékletben meghatározott nyomtatványon nyújtja be az MKEH-nak. (2) Az  e  rendelet szerinti nyilvántartásba vételt kérő szervezetnek – a  tevékenységre vonatkozóan – értékarányos felelősségbiztosítással, a  tevékenységét szabályozó eljárási renddel kell rendelkeznie. Legalább öt ellenőri jogosultsággal rendelkező természetes személyt kell munkaviszony keretében alkalmaznia, és vállalnia kell az  ellenőrök rendszeres, évenkénti szakmai továbbképzését. A  nyilvántartott szervezet az  ellenőri állományának változását nyolc napon belül bejelenti az  országos nyilvántartást vezető szervezetnek, amely kérelemre soron kívüli eljárásban ellenőri engedélyt ad a nyilvántartott szervezethez tartozó ellenőröknek. A nyilvántartásba vételt kérő szervezetnek a  kérelmezett tevékenységre vonatkozó Nemzeti Akkreditáló Testület általi akkreditálással kell rendelkeznie. (3) A nyilvántartott szervezet köteles: a) a műszaki biztonságtechnikai vizsgálatokat – díjfizetés ellenében – elvégezni, b) a rendeletben előírt tevékenységének végzéséhez megfelelő számú ellenőrt foglakoztatni, c) a berendezés gépkönyvébe az elvégzett vizsgálatok eredményét bejegyezni, d) a  berendezéssel, illetve annak vizsgálatával kapcsolatos, általa rögzített adatokat és vizsgálati jegyzőkönyveket az MKEH-nak megadni, e) üzemen kívül helyezett berendezés újraindításához szükséges írásbeli hozzájárulást megadni vagy megtagadni. 9. A berendezésekkel kapcsolatos kötelezettségek, üzemeltetés 16. § (1) Az  üzemeltető a  berendezés üzemeltetése során, annak rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotáról, rendszeres és szakszerű karbantartásáról, javításáról, továbbá a  szükséges és előírt műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatáról, rendszeres ellenőrzéséről, valamint az  üzemeltetés és a  használat módjának folyamatos figyelemmel kíséréséről köteles gondoskodni. (2) A berendezést csak a használatbavételi engedélyben meghatározott célra és a  rendeltetésének megfelelő módon szabad használni. (3) Aki a  berendezéssel kapcsolatos munkakörében vagy rendelkezési jogosultsága gyakorlása során közvetlen balesetveszélyt jelentő vagy okozó hibát, hiányosságot észlel, köteles az  üzemeltetést azonnal kikapcsolással leállítani, és a  veszélyhelyzet megszüntetéséig tartó szüneteltetése iránt intézkedni, valamint annak megtételét az intézkedésre jogosultnál kezdeményezni. (4) Ha az  üzemeltető a  berendezéssel kapcsolatos kötelezettségét nem teljesíti, a  Hatóság őt a  teljesítéshez szükséges cselekmények megtételére – beleértve a  berendezés leállítását is –, valamint munkálatok elvégzésére (elvégeztetésére) kötelezi olyan esetekben, amikor azt az  életveszély megelőzése vagy elhárítása, a  biztonság védelme, jelentős vagy helyrehozhatatlan kár elhárítása indokolja. 17. § Az üzemeltető kötelezettségei: a) a berendezés létesítéséhez, áthelyezéséhez, az e  rendelet szerinti, főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakításához, használatbavételéhez, illetve megszüntetéséhez szükséges – jogerős és végrehajtható – hatósági engedély megszerzése, b) a  berendezés rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, állandó üzemképes állapotáról, rendszeres és szakszerű karbantartásáról, javításáról, szükséges felújításáról vagy cseréjéről való gondoskodás, vagy ha az nem lehetséges, a berendezés leállítása, c) a  berendezés rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának ellenőriztetése a  10.  § (2) bekezdésében foglaltak szerint, arányos időelosztásban, d) a berendezés üzemeltetésének és használati módjának folyamatos figyelemmel kísérése, e) közvetlen balesetveszélyt eredményezhető hiba, hiányosság észlelése, tudomására jutása esetén a  berendezés azonnali leállítása és az  üzemeltetés veszélyhelyzet megszüntetéséig tartó szüneteltetése, továbbá a  berendezés egy évet meghaladó leállítása esetén a  berendezés veszélyteleníttetése iránti intézkedés megtétele, ezt követően a  veszélytelenítés megtörténte és szakszerűsége ellenőrzésének megrendelése egy nyilvántartott szervezetnél, f ) a berendezés ellenőrzését végző nyilvántartott szervezet, az ellenőr, illetve a Hatóság által a berendezéssel kapcsolatban a helyszínen tett ideiglenes intézkedés végrehajtása, g) a  Hatóság által a  berendezéssel kapcsolatban – végrehajtható határozattal – elrendelt kötelezettség teljesítése, h) a bármilyen okból leállított, illetve veszélytelenített berendezés újraindításához az ellenőrzést és a műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatot végző nyilvántartott szervezet írásbeli hozzájárulásának megszerzése, i) a  berendezés használati feltételeit – a  helyes működtetéssel kapcsolatos alapvető előírásokat, az  esetleges veszélyforrásokat és a veszélyhelyzetben teendő intézkedéseket – ismertető tájékoztatónak az alapállomáson és a felvonófülkében jól látható és olvasható módon történő elhelyezéséről való gondoskodás, j) felvonó üzemügyeletes, továbbá – csak vezetővel működtethető felvonó esetében – kioktatott felvonóvezető megbízása, k) a gépkönyv folyamatos vezetéséről és megőrzéséről való gondoskodás, l) a  berendezés használata során bekövetkezett személyi sérüléssel, vagy jelentős anyagi kárral járó baleset megtörténtéről az ellenőrzésre nyilvántartott szervezet és a Hatóság haladéktalan tájékoztatása, m) a 8. § (2) bekezdés b) és g) pontjában foglalt adatok tekintetében az MKEH tájékoztatatása, n) változás esetén az új üzemeltető, nevének és címének közlése az MKEH-hel 15 napon belül, o) a berendezés megszüntetésének a megszüntetés időpontját követő 15 napon belül az MKEH részére történő bejelentése, p) a  berendezés egy évet meghaladó kikapcsolása vagy leállítása esetén a  veszélytelenítés iránti intézkedés megtétele, ezt követően a  veszélytelenítés megtörténte és szakszerűsége ellenőrzésének megrendelése a nyilvántartott szervezetnél, figyelembe véve, hogy pa) a veszélytelenített berendezésre a műszaki biztonsági vizsgálati kötelezettség nem vonatkozik, és pb) az  építmény tervei vagy hatósági engedélyei szerint menekülési útvonalként is szolgáló mozgólépcsők és mozgójárdák veszélytelenítése nem megengedett, azokat üzemképes állapotban kell tartani. 18. § (1) A berendezés üzemeltetése során a) az  üzemügyeletesi feladatokat – az  üzemeltető írásbeli megbízása alapján – olyan nagykorú személy láthatja el, aki a  felügyeletére bízott berendezés működése során keletkező hiba esetén a  használók szakszerű kiszabadítására, továbbá a 19. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségek teljesítésére alkalmas és a berendezés beépítésének helyszínén jártasságát az ellenőr előtt igazolta; b) felvonóvezető olyan személy lehet, akit az  ellenőr az  adott felvonó vezetésére kioktatott, továbbá a 19. § (2) bekezdésében előírt kötelezettségek teljesítésére alkalmas. (2) Az ellenőr az (1) bekezdésben meghatározott személyek nevét a felvonó-, vagy mozgólépcső gépkönyvbe bejegyzi. 19. § (1) Az üzemügyeletes kötelezettségei: a) a berendezés rendeltetésszerű használatra és biztonságos működésre irányuló folyamatos felügyelete, b) az üzemkészség, üzemelés és a biztonsági berendezések (így különösen villamos ajtóérintkezők, biztonsági reteszek, vészjelzők, aknaajtók, fülke, előtérvilágítás) üzemképes állapotának napi ellenőrzése, c) üzemzavar esetén – a  berendezés feszültségmentesítése után – a  gyártó előírásai alapján gondoskodás a használók kiszabadításáról, ez a feladat a bejelentett tanúsító szervezet által jóváhagyott és a nyilvántartott szervezet által évenként ellenőrzött, szabványos vészjelzőrendszert alkalmazó diszpécserszolgálattal is megvalósítható, d) meghibásodás esetén a berendezés azonnali leállítása és a tulajdonos haladéktalan értesítése a gépkönyvbe tett bejegyzés útján is az észlelt rendellenességekről és a biztonságos működést veszélyeztető hibákról, e) az üzemeléssel kapcsolatos helyiségek kulcsainak megőrzése, és azoknak az ellenőrzést vagy karbantartást, javítást végző személyek részére történő átadása. (2) A kioktatott felvonóvezető kötelezettségei: a) a felvonó szabályszerű vezetése, b) a megengedett teherbírás, a helyes be- és kiszállás, valamint a szállítás ellenőrzése, c) annak megakadályozása, hogy a felvonót arra jogosulatlan személyek vezessék, d) a tulajdonos haladéktalan értesítése – a gépkönyvbe tett bejegyzés útján is – a biztonsági berendezések vagy egyéb szerkezetek látható, vagy észlelt rendellenességéről vagy hibájáról. 20. § (1) Felvonó és mozgólépcső szerelését, karbantartását olyan személy végezheti önállóan, aki a) felvonószerelő szakmunkás bizonyítvánnyal vagy ennél magasabb szakirányú végzettséggel rendelkezik vagy b) egyéb szakirányú (lakatos, gépész, villanyszerelő) szakmunkás bizonyítványa és kétéves szakmai gyakorlata van, továbbá legalább felvonó karbantartó-szerelő szakképesítéssel rendelkezik. (2) A berendezések rendszeres karbantartásának tartalmát a gyártó határozza meg, és az ezt tartalmazó karbantartási utasítást az  üzemeltető rendelkezésére bocsátja. Ennek hiányában a  karbantartás tartalmát a  29.  §-ban foglaltak figyelembevételével a vonatkozó szabványok határozzák meg. (3) Két egymást követő karbantartás között legfeljebb 35 naptári nap telhet el. (4) Egy karbantartó szerelőpár havonta legfeljebb száz felvonó vagy huszonöt mozgólépcső karbantartását végezheti el. (5) A  karbantartó vállalkozás felelős az  általa végzett munkáért, és értékarányos felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. (6) A  más karbantartó vállalkozás megbízása előtt – a  felelősség egyértelművé tétele érdekében – az  üzemeltetőnek a nyilvántartott szervezet általi ellenőrző vizsgálatot kell végeztetnie. (7) Ha a berendezést a karbantartó vállalkozás szerelője állította le, a berendezés ismételt üzembe helyezéséig másik karbantartó vállalkozás nem bízható meg. 10. A gépkönyv 21. § (1) A gyártó, illetve felvonószerelő vállalkozás a műszaki terveknek megfelelően hiteles adatokkal kitöltött gépkönyvet a berendezés leszállítása során köteles szolgáltatni. A gépkönyvbe az adott berendezés üzemeltetésével kapcsolatos minden lényeges adatot, körülményt, megállapítást, intézkedést és beavatkozást be kell jegyezni. (2) Elveszett, megrongálódott, hiányos gépkönyv helyett, továbbá a  berendezés főbb műszaki adatainak megváltoztatásával járó átalakítása esetén a régit helyettesítő új gépkönyvet csak a nyilvántartott szervezet ellenőre hitelesíthet. (3) A  gépkönyv folyamatos vezetéséért és megőrzéséért az  üzemeltető felel. A  gépkönyvet az  üzemügyeleten, vagy a berendezés beépítési helyén, az (5) bekezdésben foglalt személyek számára hozzáférhető helyen kell tartani. (4) A  felvonó engedélyezett műszaki tervének és műszaki leírásának egy példányát a  gépkönyvhöz kell csatolni, egy építménybe beépített több azonos típusú berendezés esetében típusonként csak egy-egy helyen. (5) A gépkönyvbe bejegyzést csak a Hatóság, nyilvántartott szervezet, az ellenőr, a szerelő, a felvonó üzemügyeletese, karbantartója és kioktatott vezetője tehetnek. (6) A gépkönyvnek tartalmaznia kell: a) a berendezés fő műszaki adatait, továbbá főegységeinek megnevezését, jellemzőit, b) a  nyilvántartott szervezet, az  ellenőr által elvégzett műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálatok esedékességének és megtörténtének időpontját, az  esetleges lényeges megállapításokat és a  teendő intézkedéseket, továbbá a vizsgálatot végző ellenőr nevét és engedélyének számát, c) az üzemügyeletesi feladatokat ellátó személy, valamint a kioktatott felvonóvezető nevét, adatait. 11. A berendezésekkel kapcsolatos díjak 22. § Az engedélyezéséért és a  nyilvántartásba vételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak a  Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. § (2) bekezdése szerint az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben kerülnek megállapításra. 12. A Hatóság által kiszabható bírság 23. § A berendezés létesítésére, üzembe helyezésére, rendeltetésszerű használatára, alkalmasságának ellenőriztetésére, biztonságtechnikai felülvizsgálatára vonatkozó kötelesség megszegése esetén a  Hatóság az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 60. § (4) bekezdése alapján szabhat ki bírságot. 13. Műszaki-biztonsági követelmények 24. § (1) A  rendelet hatálya alá tartozó felvonót, mozgólépcsőt, mozgójárdát úgy kell megtervezni, létesíteni, telepíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni és rendszeresen karbantartani, hogy az megfeleljen az e rendeletben és a 29. §-ban foglaltak figyelembevételével a vonatkozó szabványokban meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek. (2) A tervkészítés során a tervező felelősséggel tartozik: a) a tervezési cél műszaki megoldással való eléréséért, b) a műszaki biztonsági szempontok érvényesítéséért, c) a jogszabályokban előírtak betartásáért, d) a 29. §-ban foglaltak figyelembevételével a vonatkozó szabványok alkalmazásáért, e) az egészségvédelmi előírások betartásáért, f ) a tűzvédelmi előírások betartásáért, g) a balesetelhárítási és a munkavédelmi előírások betartásáért, h) a környezetvédelmi követelmények kielégítéséért és betarthatóságáért, i) a tervdokumentáció előírt tartalmi követelményeinek teljesítéséért, j) a tervegyeztetés során tett nyilatkozatok, feltételek érvényre juttatásáért, k) a gazdaságossági szempontok érvényesítéséért. (3) Tervezői jogosultsággal alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettséggel, gépészmérnöki vagy okleveles gépészmérnöki, villamosmérnöki vagy okleveles villamosmérnöki, közlekedésmérnöki vagy okleveles közlekedésmérnöki oklevéllel, és legalább öt év tervezői gyakorlattal rendelkező személyek rendelkezhetnek. A berendezések tervezésére való jogosultság – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a következőkre terjed ki: a) felvonók és mozgólépcsők teljes körű tervezése, b) felvonók és mozgólépcsők alkatrészeinek, biztonsági berendezéseinek, vezérlésének és hajtásának, továbbá a  komplett berendezések tervezése és telepítéstervezése kiegészítve a  szükséges statikai és dinamikai számításokkal, valamint a forgalomelemzéssel. (4) A  (3)  bekezdésben meghatározott jogosultságokat szakmai és területi illetékesség alapján a  Magyar Mérnöki Kamara veszi névjegyzékbe és tartja nyilván. 25. § (1) A  felvonóknak és a  mozgólépcsőknek legalább a  létesítésük időpontjában érvényes szabványok és műszaki előírások követelményeinek meg kell felelniük a  29.  §-ban foglaltak figyelembevételével. Az  egyes alkatrészek, részegységek cseréje esetén – a  (2)  bekezdésben foglalt eltéréssel – a  csere időpontjában érvényes műszaki előírásokat kell alkalmazni. Az eltérő megoldás egyenértékűségét egy bejelentett tanúsító szervezet tanúsítványával kell igazolni. (2) Ha a cserével kapcsolatos követelményeknek műszaki okok miatt nem lehetséges eleget tenni (például a kötélcsere egyes esetei), az alkatrész cseréje előtt a bejelentett tanúsító szervezet előzetes állásfoglalását kell kérni. (3) A  bejelentett tanúsító szervezet a  (2)  bekezdésben meghatározott előzetes állásfoglalásában feltünteti a  csere időpontjában hatályos előírás alkalmazásának műszaki akadályát, továbbá a  csere során beépített részegység fontosabb tulajdonságait, valamint azt, hogy mely jelenlegi előírásnak nem felel meg, továbbá azt, hogy mely korábbi előírásnak vagy a jelenlegivel egyenértékű biztonságot nyújtó feltételnek felel meg. (4) A  bejelentett tanúsító szervezet az  előzetes állásfoglalása egy példányát a  berendezés felvonókönyvéhez (gépkönyv) kell csatolni. (5) A  függesztőelemek vagy a  hajtótárcsa cseréje, felújítása esetén jogosultsággal rendelkező tervezőnek ellenőrző számításokat kell végeznie, amelyet a  javítás utáni vizsgálat során az ellenőrzést végző részére be kell mutatni, és a felvonókönyvhöz kell csatolni. 26. § (1) Minden, e  rendelet hatálya alá tartozó berendezést a  létesítésétől, illetve teljes felújításától számított 20 naptári év elteltével, és ezt követően 20 évente az  éves fővizsgálat helyett szabványossági felülvizsgálatnak kell alávetni. Ezt megelőzően a  berendezést – szükség esetén – olyan módon kell teljes felújításnak alávetni, átalakítani vagy kicserélni, hogy az  a  felülvizsgálat időpontjában érvényes létesítési biztonságtechnikai előírásoknak megfeleljen. Ez  az  építési vonatkozású előírásokra nem vonatkozik. A  megfelelő átalakítás vagy csere elmulasztása esetén a berendezést le kell állítani. A műemlék épületek berendezéseinek esetében a korlátozott lehetőségekre tekintettel az átalakítás mértékét egyedileg kell meghatározni. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést először 2020. január 1-jét követően kell alkalmazni. 14. Vegyes és záró rendelkezések 27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. 28. § (1) A  felvonók és a  mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az  ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet 5.  § (2)  bekezdése alapján korábban kijelölt szervezetek e  rendeletben meghatározott nyilvántartott szervezetek feladatait e  rendelet hatálybalépését követő 90. napig végezhetik. (2) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott ellenőri engedély alapján az ellenőri jogosultságok az engedély időbeli hatályának leteltéig, de legfeljebb az e rendelet hatálybalépésétől számított öt év leteltéig gyakorolhatóak. 29. § (1) Az  e  rendelet hatálya alá tartozó, szabványrendszerrel szabályozott tevékenységek során a  vonatkozó nemzeti szabványokat, vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat kell alkalmazni. (2) Az  e  rendeletben foglalt egyes műszaki előírásoktól a  tervező eltérhet, ha a  (3)  bekezdésben foglaltak alapján igazolja a  Hatóság előtt, hogy az  e  rendelet előírásai szerint elérhető műszaki biztonsági szintet más módon is biztosítani tudja. A  megfelelő műszaki biztonsági szint eléréséről, fenntartásáról a  tervezőnek a  hatósági eljárás során írásban nyilatkoznia kell. (3) Az e rendelet alapvető műszaki biztonsági követelményeinek teljesülését a 24. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységi körök végzésére jogosultsággal rendelkező tervező igazolhatja. Az igazolás tartalmazza: a) az eltérő műszaki megoldás dokumentációját, b) a műszaki megoldás alkalmazásával kapcsolatos számításokat, kísérleti eredményeket, c) az e rendelet vonatkozó előírására való hivatkozást, d) az alapvető műszaki biztonsági követelmény teljesülésére tett intézkedéseket, e) a tervező jogosultságának igazolását. (4) Ha a berendezés megfelel az e rendeletben hivatkozott nemzeti szabványoknak, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a berendezés egyidejűleg megfelel az e rendeletben foglalt alapvető műszaki biztonsági követelményeknek is. 30. § Az MKEH e rendelet kihirdetését követő 31. napig nyilatkozik arról, hogy a  felvonókkal és mozgólépcsőkkel kapcsolatos szakmai felügyelet és ellenőrzés önálló végzéséhez, továbbá a  felvonókról és mozgólépcsőről szóló központi nyilvántartás vezetéséhez szükséges, papír alapon vagy elektronikusan rögzített adatbázisoknak az  ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságtól történő átvétele megtörtént. 31. § (1) Ez a rendelet a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet 13. §-ában foglalt, jelen bekezdésben felsorolt, hatályos európai uniós jogi aktusok rendelkezéseinek: a) a  felvonókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1995. június 29-i 95/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, b) a  harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdés a) pontjának és 21. cikkének, c) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az  1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a  64/221/EGK, a  68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének, d) a  belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) A rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént. 32. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: MKEHr.) 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A  piacfelügyeleti eljárás a  felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák biztonsági követelményeinek és megfelelőség tanúsításának ellenőrzésére terjed ki.” (2) Az MKEHr. 12. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Kormány műszaki biztonsági hatóságként országos illetékességgel – az  alábbi ügyfajták tekintetében – első fokon a Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki:) „h) a  nyomástartó berendezés kezelője, a  nyomástartó berendezés vizsgálója és a  nyomástartó edény gépész (ha  a  munkáltató nem elosztói, szállítói vagy tárolói engedélyes), a  tartályvizsgáló, a  tartálytisztító, valamint a  felvonó- és mozgólépcső ellenőr, továbbá a  földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetében szükséges felkészítő tanfolyam és továbbképzés képzési programjának jóváhagyásával,” (kapcsolatos eljárásokban.) (3) Az MKEHr. 12. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (A Kormány műszaki biztonsági hatóságként országos illetékességgel – az  alábbi ügyfajták tekintetében – első fokon a Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki:) „i) a  felvonó- és mozgólépcső ellenőrök engedélyezésével és nyilvántartásba vételével, a  nyilvántartott szervezetekkel, valamint a felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák országos nyilvántartásának vezetésével” (kapcsolatos eljárásokban.) (4) Az MKEHr. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A  Kormány a  (3)  bekezdés a)–c) és i)  pontjában megjelölt tevékenység vonatkozásában a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a  szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a  Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatóságát, másodfokon a  Hivatal központi szervét jelöli ki.” 33. § A műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a  Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki: (Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a  műszaki biztonsági hatóság jár el a  következő berendezések, létesítmények tekintetében:) „m) a  felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló kormányrendeletben meghatározott felvonók, mozgólépcsők és mozgójárdák.” 34. § Az Országos Képzési Jegyzékről és az  Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet 1. melléklete a 7. melléklet szerint módosul. 35. § (1) Az  építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az  építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. melléklete a 8. melléklet szerint módosul. (2) Az  építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az  építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. melléklete a 9. melléklet szerint módosul. 36. § A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A vámhatóság a  nem megfelelő vagy okmányhiányos importtermék esetén, telefaxon vagy elektronikus levélben haladéktalanul értesíti a feladat- és hatáskörrel rendelkező piacfelügyeleti hatóságot, így különösen:) „f ) gazdasági célfelhasználású gépek és villamossági termékek, egyes nyomástartó edények és rendszerek, egyes szállítható nyomástartó edények, bányáktól eltérő környezetbe szánt robbanásbiztos berendezések, gázfogyasztó készülékek, egyes kötelező hitelesítésű mérőeszközök, egyes környezetbarát tervezéssel és energiafogyasztási címkézéssel kapcsolatos termékek, továbbá a mozgólépcsők, mozgójárdák és felvonók esetében az MKEH-t,” 37. § Hatályát veszti a) a  felvonók és a  mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet, b) a  piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet 2.  § (1)  bekezdés c) pontja és 10. § (1) bekezdés c) pontja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök