2003. CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a törvény az Európai Parlament magyarországi képviselőinek megválasztásának szabályait rögzíti, biztosítva a választójogot a Magyarországon élő uniós polgárok számára is.

Kire vonatkozik: Minden magyar választópolgár, aki nem jelezte, hogy más uniós tagállamban kíván szavazni; Az Európai Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező választópolgárai, akik nyilatkoznak, hogy itt kívánnak szavazni.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Adójog
Szakaszok: 40
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

Az Európai Parlament magyar képviselői helyeinek betöltését.
A választás módját (arányos, listás szavazás).
A választójog gyakorlásának feltételeit és korlátait.
A jelölés és a szavazás folyamatát, valamint az eredmény megállapítását.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

Minden magyar választópolgár, aki nem jelezte, hogy más uniós tagállamban kíván szavazni.
Az Európai Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező választópolgárai, akik nyilatkoznak, hogy itt kívánnak szavazni.

Melyek a főbb pontok?

A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik.
A Magyar Köztársaság területe egy választókerületet alkot.
Listát bejegyzett pártok állíthatnak, akár közösen is, és egy párt csak egy listát állíthat.
A listaállításhoz legalább 20 000 választópolgár aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.
Csak azok a listák szerezhetnek mandátumot, amelyek az összes érvényes szavazat több mint 5%-át kapták.

Adójog

8/2017. (VI. 28.) MBFH utasítása gázipari engedélyesek műszaki-biztonsági szempontú minősítésével kapcsolatos…

9/2015. (III. 25.) BM rendelete a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi…

11/2012. (VIII. 9.) NMHH rendelete a mozgóképszakmai hatóság által vezetett nyilvántartások részletes szabályairól és…

294/2016. (VIII. 22.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

2003. CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

8/2014. (XII. 12.) IM rendelete a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen…

64/2011. (XII. 30.) BM rendelete a belügyminiszter felügyelete, irányítása alá tartozó egyes fegyveres szervekkel…

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Adójog

Jogszabály szövege

Tartalomjegyzék (40)

1. §
4. § A Magyar Köztársaságban az Európai Parlament
9. § A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett
11. § A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény
12. § (1) A Ve. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
13. § A Ve. 17. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következ
14. § A Ve. 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki
15. § (1) A Ve. 34. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rende
16. § A Ve. 35. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a
17. § A Ve. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
18. § A Ve. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
19. § A Ve. 69. §-ának (1) bekezdésében a ,,2—9. számú’’ szövegrész helyébe
20. § A Ve. a következő XI/A. fejezettel egészül ki
21. § (1) A Ve. 149. §-ának f) pontja helyébe a következő
23. § A Ve. az e törvény mellékletét képező 10. számú
25. § Az Nytv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő
26. § Az Nytv. 7. §-ának (3) bekezdésében a ,,helyi nyilvántartásban’’ szöve
27. § Az Nytv. 11. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki
28. § Az Nytv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
29. § Az Nytv. 14. §-ának d) pontja helyébe a következő
30. § Az Nytv. 25. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendel
31. § Az Nytv. a következő 48. §-sal egészül ki
32. § A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény
33. § A Hvt. 103. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelk
34. § A Hvt. 112. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe
35. § A Hvt. 193. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe
36. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak
37. § A Hszt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés
38. § A Hszt. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
39. § A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogál
40. § A Hjt. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép
41. § A Hjt. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
42. § A hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló
48. § ának (1) bekezdése, és a 45. § a kihirdetést követő
103. § a
45. §
46. § A 2004. évi európai parlamenti választások előkészítése során úgy kell
47. § A 2004. évi európai parlamenti választások során
49. § A 48. § szerinti polgár bejelentett és igazolt magyarországi lakóhelyé
50. § Az Európai Unió más tagállamai állampolgárainak

2003. CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról.

A Magyar Köztársaság csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság képviselői részére fenntartott parlamenti helyek betöltésének szabályait, amelyek biztosítják a választójogot az Európai Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai részére az Európai Parlament tagjainak választásán. Ezért az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. §Ezt a törvényt kell alkalmazni az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság részére fenntartott képviselői helyek betöltésére

I. Fejezet VÁLASZTÁS 2. § (1) A választás arányos választási rendszerben, listás

szavazással történik.

(2)A választáson a Magyar Köztársaság területe egy választókerületet alkot.

Választójog 3. § (1) A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul.

(2)A választópolgár az Európai Uniónak csak egy tagállamában gyakorolhatja választójogát.

4. §A Magyar Köztársaságban az Európai Parlament

tagjainak választásán a választójogát gyakorolhatja

a)minden magyar választópolgár, ha nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint A törvényt az Országgyűlés a 2003. december 15-i ülésnapján fogadta el.

b)az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát a Magyar Köztársaságban kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja. Jelölés 5. § (1) Listát a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett pártok állíthatnak. Két vagy több párt közös listát is állíthat. Ugyanaz a párt csak egy — önálló vagy közös — listát állíthat. A listán a jelöltek a párt (pártok) által bejelentett sorrendben szerepelnek.

(2)A listaállításhoz legalább 20 000 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges.

(3)A választópolgár csak egy listát ajánlhat. 6. § A választópolgár csak egy listán szerepelhet jelöltként.

Szavazás 7. § A választópolgár egy listára szavazhat.

A választás eredményének megállapítása 8. § (1) A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság számára fenntartott képviselői helyek számával.

(2)A mandátumkiosztásban csak azok a listák vehetnek részt és szerezhetnek mandátumot, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5%-a.

(3)A mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden, a (2) bekezdés szerint mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a második szám az adott lista szavazatai számának fele, a következő szám a harmada, negyede, ötöde stb. Minden lista számoszlopában legfeljebb annyi szám szerepelhet, mint a listán állított jelöltek száma.

(4)Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást addig kell folytatni, míg az összes mandátumot ki nem osztották.

(5)Ha két vagy több lista számoszlopában a soron következő szám azonos, és ezzel a számmal mandátumhoz jutnának, de a megszerezhető mandátumok száma keve sebb, mint az érintett listák száma, akkor a listák sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat.

9. §A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett

sorrendben jutnak mandátumhoz.

A megüresedett mandátum betöltése 10. § (1) A mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot — a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül — a párt által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg.

(2)Ha a listán nincs több jelölt, a mandátumot az a lista szerzi meg, amely a mandátumkiosztás során a 8. § (4) és

(5)bekezdése szerinti eljárás folytatásával a következő mandátumot megszerezte volna. A listáról az (1) bekezdés szerinti jelölt jut mandátumhoz.

II. Fejezet MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény

módosítása

11. §A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény

(a továbbiakban: Ve.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,2. § E törvényt kell alkalmazni

a)az országgyűlési képviselők választására,

b)az Európai Parlament tagjainak választására,

c)a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására,

d)a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak válasz tására,

e)az országos népszavazásra,

f)a helyi népszavazásra,

g)az országos népi kezdeményezésre,

h)a helyi népi kezdeményezésre, továbbá

i)azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását törvény elrendeli [az a)—i) pontokban foglaltak együtt a továbbiakban: választás].’’

12. §(1) A Ve. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

,,(2) A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul értesíti a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjét a névjegyzékből való törlés érdekében. A korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője hivatalból tájékoztatja az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjét arról, hogy a polgár

a)a névjegyzékben szerepelt, vagy

b)a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában szerepelt, továbbá annak okáról, vagy c) a 89. § vagy a 104. § szerinti igazolást kapott, vagy

d)a külképviseleti névjegyzékben szerepelt, vagy

e)sem a névjegyzékben, sem a választójoggal nem ren delkező nagykorú polgárok nyilvántartásában, sem a külképviseleti névjegyzékben nem szerepelt.’’

(2)A Ve. 16. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(6) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt nem törli a külképviseleti névjegyzékből.

Az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt törli a névjegyzékből, és erről, valamint arról, hogy továbbra is a külképviseleti névjegyzéken szerepel, a választópolgárt értesíti.’’

(3)A Ve. 16. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: ,,(7) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választójog fennállását a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával történő egyeztetés alapján állapítja meg.’’

13. §A Ve. 17. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép

,,(1) A választójog megállapítása céljából az a)—c) pontban megjelölt szervek a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok (2) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változásokat folyamatosan közlik a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával, az alábbiak szerint:’’

14. §A Ve. 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki

,,(5) Bármely nagykorú polgár kérheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalától annak igazolását, hogy a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása alapján vele szemben nem áll fenn a választójogból való kizáró ok.’’

15. §(1) A Ve. 34. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

[Az Országos Választási Bizottság] ,,d) jóváhagyja az Európai Parlament tagjai választása és az országos népszavazás szavazólapjának adattartalmát,’’

(2)A Ve. 34. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az Országos Választási Bizottság] ,,h) megállapítja, hogy az országgyűlési képviselőválasztásokon az országos listák, illetőleg az Európai Parlament tagjainak választásán a listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot,’’

16. §A Ve. 35. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a

következő rendelkezések lépnek: ,,(2) A szavazatszámláló bizottságok kivételével minden választási bizottság mellett, továbbá a külképviseleteken választási iroda működik. A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik.

(3)A helyi és az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője az illetékes jegyző, a területi választási iroda vezetője a főjegyző. A külképviseleti választási iroda vezetőjét az Országos Választási Iroda vezetője az Európai Parlament tagjai választásának időtartamára bízza meg.’’

17. §A Ve. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

,,(1) A választási iroda tagjait a választási iroda vezetője, az Országos Választási Iroda vezetőjét és tagjait a belügyminiszter határozatlan időre bízza meg. A külképviseleti választási iroda tagjait az Országos Választási Iroda vezetője az Európai Parlament tagjai választásának időtartamára bízza meg.’’

18. §A Ve. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

,,(1) A választási iroda tagjává köztisztviselő és közalkalmazott bízható meg. A külképviseleti választási iroda tagjává, illetőleg vezetőjévé a diplomáciai képviselet személyzetének magyar állampolgár tagját is meg lehet bízni.’’

19. §A Ve. 69. §-ának (1) bekezdésében a ,,2—9. számú’’ szövegrész helyébe a ,,2—10. számú’’ szövegrész lép

20. §A Ve. a következő XI/A. fejezettel egészül ki

,,XI/A. Fejezet AZ EURÓPAI PARLAMENT TAGJAINAK VÁLASZTÁSA 99/A. § Az I—X. fejezet, valamint a 89. § rendelkezéseit az Európai Parlament tagjainak választásán a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

A választás kitűzése 99/B. § A választást az Európai Közösség által meghatározott időtartamon belüli napra kell kitűzni.

A választási eljárás nyilvánossága 99/C. § (1) A választás eredményét az Országos Választási Bizottság a sajtó útján nyilvánosságra hozza. A választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat, valamint a választási eredményt csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött.

(2)Az országosan összesített végleges választási eredményt az Országos Választási Bizottság a Magyar Közlönyben közzéteszi.

A VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG NYILVÁNTARTÁSA A névjegyzék összeállításának különös szabályai 99/D. § (1) Az Országos Választási Iroda a választás évének március 1. napjáig levélben tájékoztatja az Európai Unió más tagállamainak magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárait választójoguk gyakorlásának feltételeiről és módjáról, egyúttal — az Európai Unió más tagállamainak korábban névjegyzékbe vett és onnan nem törölt állampolgárainak adatait tartalmazó, a 99/E. § (3) bekezdésében foglalt nyilvántartásban szereplő polgárok kivételével — megküldi részükre a névjegyzékbe vételhez szükséges nyomtatványt.

(2)Az Európai Unió más tagállamának az az állampolgára, aki a 99/E. § (3) bekezdésében foglalt nyilvántartásban nem szerepel, a választás évének április 30. napjáig kérheti a lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetőjétől a névjegyzékbe vételét. A kérelemnek tartalmaznia kell

a)a kérelmező családi és utónevét,

b)a kérelmező személyi azonosítóját,

c)a kérelmező születési helyét,

d)a kérelmező magyarországi lakóhelyét, és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának okmányazonosítóját, e) a kérelmező állampolgárságát,

f)a kérelmező nyilatkozatát, hogy szavazati jogát csak a Magyar Köztársaságban gyakorolja, továbbá

g)azt a települést, szavazókört vagy választókerületet, amelynek névjegyzékében a kérelmező az állampolgársága szerinti államban legutoljára szerepelt.

(3)A helyi választási iroda vezetője — a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő kérelem alapján — május 4-ig felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe, ha a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában nem szerepel.

(4)A helyi választási iroda vezetője a kérelmezőt a névjegyzékbe vételéről, illetőleg a névjegyzékbe vétel elutasításáról a határozat megküldésével haladéktalanul értesíti.

(5)A helyi választási iroda vezetője a választás évének május 10. napjáig továbbítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala részére az Európai Unió más tagállamai (3) bekezdés szerint névjegyzékbe vett állampolgárainak következő adatait:

a)a kérelmező családi és utónevét,

b)a kérelmező személyi azonosítóját,

c)a kérelmező születési helyét,

d)a kérelmező magyarországi lakóhelyét,

e)a kérelmező állampolgárságát,

f)azt a települést, szavazókört vagy választókerületet, amelynek névjegyzékében a kérelmező az állampolgársága szerinti államban legutoljára szerepelt.

99/E. § (1) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala vezeti az Európai Unió más tagállamai névjegyzékbe vett állampolgárainak nyilvántartását. A nyilvántartásba a 99/D. § szerint névjegyzékbe vett választópolgárokat kell felvenni.

(2)Az Európai Unió más tagállamai névjegyzékbe vett állampolgárainak nyilvántartása a választópolgárok 99/D. § (5) bekezdése szerinti adatait tartalmazza.

(3)Az Európai Unió más tagállamai névjegyzékbe vett állampolgárainak nyilvántartását a szavazás napján le kell zárni. A következő európai parlamenti választások évének februárjában a nyilvántartást a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából átvett adatokkal naprakésszé kell tenni. Törölni kell a nyilvántartásból azt, akinek választójoga megszűnt, továbbá aki írásban kérte a nyilvántartásból való törlését.

(4)A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala az Európai Unió más tagállamai névjegyzékbe vett állampolgárainak nyilvántartásából az európai parlamenti választások kitűzését követő 3 napon belül adatszolgáltatást teljesít a választópolgár lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetője részére, aki a nyilvántartásban szereplő választópolgárokat a névjegyzék összeállításakor felveszi a névjegyzékbe.

99/F. § Az Országos Választási Iroda a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalának adatszolgáltatása alapján május 20-ig értesíti az Európai Unió tagállamainak az európai parlamenti választás során ezen adatok fogadására illetékes központi szerveit azokról az állampolgáraikról, akik az Európai Unió más tagállamai névjegyzékbe vett állampolgárainak a 99/E. § szerinti nyilvántartásában szerepelnek. Az értesítés az érintett következő adatait tartalmazza:

a)családi és utónév,

b)nem,

c)születési hely és idő,

d)állampolgárság,

e)az a település, szavazókör vagy választókerület, amelynek névjegyzékében az érintett az állampolgársága szerinti államban legutoljára szerepelt.

99/G. § (1) Az európai parlamenti választáson az Európai Unió más tagállamában névjegyzékbe vett magyar állampolgárokról kapott értesítés alapján az érintett választópolgárokat a választójogukat külföldön gyakorló választópolgárok nyilvántartásába fel kell venni. Ezt a nyilvántartást a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásának kezelésére megállapított rendelkezéseknek megfelelő módon, attól elkülönítetten, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala kezeli. A választójogukat külföldön gyakorló választópolgárok nyilvántartásában szereplő választópolgárokat a helyi válasz tási iroda vezetője a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalától folyamatosan kapott adatszolgáltatás alapján

a)nem veszi fel a névjegyzékbe, illetőleg

b)törli a névjegyzékből, és erről magyarországi lakcí mén haladéktalanul értesíti.

(2)A helyi választási iroda vezetője az Országos Válasz tási Irodától kapott értesítés alapján az Európai Unió más tagállamának azon állampolgárát, aki az Európai Unió más tagállamában jelezte, hogy ott kíván szavazni, törli a névjegyzékből és erről magyarországi lakcímén haladéktalanul értesíti.

99/H. § A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala az Európai Unió tagállamainak az európai parlamenti választás során az adatkezelésre jogosult, illetékes szervei kérésére haladéktalanul adatot szolgáltat a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából az európai parlamenti választáson az érintett tagállamban névjegyzékbe vételüket kérő magyar állampolgárok választójogáról.

A külképviseleti névjegyzék 99/I. § (1) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a lakóhelye szerinti névjegyzékben szereplő választópolgár személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján kérheti a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől a szavazást megelőző 30. napig. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb a szavazást megelőző 30. napig megérkezzen a helyi választási irodába.

(2)A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező:

a)családi és utónevét,

b)személyi azonosítóját,

c)születési helyét és idejét,

d)anyja nevét,

e)magyarországi lakóhelyét,

f)a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványának okmányazonosítóját, továbbá

g)annak az országnak vagy településnek a megjelölé sét, ahol külképviselet működik és a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja, valamint

h)a kérelmező külföldi értesítési címét, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a magyarországi lakcímére kéri.

99/J. § (1) A kérelem alapján a helyi választási iroda vezetője a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg törli a lakóhelye szerinti névjegyzékből. A helyi választási iroda vezetője a kérelmezőt a külképviseleti névjegyzékbe vételéről, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe vétel elutasításáról haladéktalanul értesíti.

(2)A külképviseleti névjegyzék a választópolgárok 99/I. § (2) bekezdés a)—e) pontja szerinti adatait, valamint a külképviselet megjelölését tartalmazza.

(3)A helyi választási iroda vezetője a külképviseleti névjegyzék adatait a szavazást megelőző 21. napig megküldi az Országos Választási Irodának, amely azokat összesíti.

(4)A helyi választási iroda vezetője a külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottságok 99/K. § (9) bekezdése szerint pótlólag külképviseleti névjegyzékbe vett tagjairól és póttagjairól a szavazást megelőző 9. napig értesíti az Országos Választási Irodát, amely a külképviseleti névjegyzékek adatait azokkal kiegészíti.

(5)Az Országos Választási Iroda a külképviseleti névjegyzékeket külképviseletenkénti bontásban kinyomtatja, majd hitelesíti. A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság és a külképviseleti választási iroda a külképviseleti névjegyzéket nem módosíthatja.

(6)A külképviseleti névjegyzéket, a szavazólapokat és az egyéb választási iratokat a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság elnöke személyesen juttatja el a külképviseletre.

Választási szervek 99/K. § (1) Az európai parlamenti képviselők választásán a következő választási bizottságok működnek:

a)szavazatszámláló bizottság,

b)a külképviseleteken működő szavazatszámláló bi zottság,

c)az egy szavazókörrel rendelkező településeken a sza vazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság, d) területi választási bizottság,

e)Országos Választási Bizottság.

(2)Az európai parlamenti képviselők választásán a következő választási irodák működnek:

a)helyi választási iroda,

b)külképviseleti választási iroda,

c)országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,

d)területi választási iroda,

e)Országos Választási Iroda.

(3)Az európai parlamenti képviselők választásán a kül képviseleteken szavazatszámláló bizottság és külképviseleti választási iroda működik. A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság a 30. § (2) bekezdésében foglalt feladatokat látja el. Nem működik szavazatszámláló bizottság azon a külképviseleten, amelynek névjegyzékébe a 99/J. § (3) bekezdésében foglalt összesített külképviseleti névjegyzékek adatai szerint egyetlen választópolgárt sem vettek fel.

(4)A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság legalább három tagból áll. A külképviseleten működő minden szavazatszámláló bizottság mellett egy póttag van.

(5)Az Országos Választási Bizottság a külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottságok tagjaira és póttagjaira a szavazást megelőző 25. napig tesz javaslatot az Országgyűlésnek. Az Országos Választási Bizottság a következők alapján alakítja ki javaslatát:

a)a jelölő szervezetek a lista bejelentésével egyidejűleg nyújthatják be az Országos Választási Bizottsághoz a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságok tagjainak és póttagjainak javasolt személyek listáját, minden külképviseletre egy fő megjelölésével,

b)az Országos Választási Bizottság a szavazatszámláló bizottságok tagjainak és póttagjainak javasolt személyek választójogát ellenőrzi,

c)amennyiben a jelölő szervezetek száma vagy a jelölő szervezetek által a külképviseletre javasolt személyek száma kevesebb mint négy, az Országos Választási Bizottság a hiányzó helyre vagy helyekre az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok és a több szavazókörrel rendelkező települések helyi választási bizottságainak — a megelőző országgyűlési, illetőleg önkormányzati választásokra megválasztott, a szavazást megelőző 30. napig írásban jelentkező — tagjai és póttagjai közül további személyeket javasol,

d)az Országos Választási Bizottság a jelöltek közül a szavazatszámláló bizottságok külképviseletenként három tagjára és egy póttagjára vonatkozó javaslatát sorsolással alakítja ki,

e)az Országos Választási Bizottság szavazatszámláló bizottságonként újabb sorsolással állapítja meg, hogy a kisorsolt négy tag közül ki működik a bizottság póttagjaként.

(6)A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságok három tagját és a póttagokat az Országgyűlés a szavazást megelőző 20. napig választja meg. Az Országos Választási Bizottság javaslatához módosító javaslat nem nyújtható be, a javaslatról az Országgyűlés egy szavazással dönt.

(7)A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság megbízott tagjait az Országos Választási Bizottság elnökénél kell bejelenteni a szavazást megelőző 23. napig.

(8)A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság tagjai az Országos Választási Bizottság elnöke vagy a külképviselet vezetője előtt tesznek esküt.

(9)A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságok tagjai és póttagjai a szavazást megelőző 15. napig pótlólag kérhetik felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe a helyi választási iroda vezetőjétől.

(10)A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság választott tagjainak és póttagjainak utazásáról és szállásáról az Országos Választási Iroda és a külképviselet gondoskodik, az utazás feltételeinek megteremtése (érvényes útiokmány, vízum, szükség esetén védőoltás beszerzése) azonban a bizottság tagjának kötelessége.

(11)A 27. § (4) bekezdését a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottságokra nem kell alkalmazni.

(12)A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság határozatképes, ha legalább három tagja jelen van.

(13)A póttag a szavazatszámláló bizottság tevékenységében (így különösen a szavazás lebonyolításában, a szavazatszámlálásban és az eredmény megállapításában) nem vehet részt. Ha a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma három alá csökken, a póttag a bizottság kiesett választott tagjának helyébe lép.

Ajánlás 99/L. § (1) A lista ajánlására a VII. fejezet jelöltajánlásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)A listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 30. napon az ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni az Országos Választási Bizottságnál.

(3)Az Európai Unió más tagállamának állampolgára jelöltként történő bejelentésének tartalmaznia kell:

a)a jelölt családi és utónevét,

b)a jelölt személyi azonosítóját,

c)a jelölt magyarországi lakóhelyét, továbbá a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványának okmányazonosítóját,

d)a jelölt állampolgárságát,

e)azt a települést, szavazókört vagy választókerületet, amelynek névjegyzékében az állampolgársága szerinti államban legutoljára szerepelt,

f)a jelölt nyilatkozatát, hogy csak a Magyar Köztársaságban indul jelöltként,

g)a jelölt nyilatkozatát, hogy választójoga van, a jelölést elfogadja és nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetőleg megválasztása esetén arról lemond.

(4)Az Európai Unió más tagállama állampolgárának jelöltként történő bejelentéséhez csatolni kell a jelölt állampolgársága szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított igazolást arról, hogy a jelölt az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható, illetőleg hogy ilyen kizáró okról az illetékes hatóságnak nincs tudomása.

(5)Az Országos Választási Iroda a (3) bekezdés a), d) és e) pontja szerinti adatok megküldésével tájékoztatja az Európai Unió tagállamainak illetékes szerveit azokról az állampolgáraikról, akiket az Országos Választási Bizottság jelöltként nyilvántartásba vett.

(6)Az Országos Választási Bizottság elutasítja annak a jelöltnek a nyilvántartásba vételét, illetőleg törli a jelöltek közül azt, akit az Európai Unió más tagállamában jelöltként nyilvántartásba vettek.

Szavazás 99/M. § (1) A szavazólap az Országos Választási Bizottság által kisorsolt sorrendben tartalmazza a jelölő szervezetek nevét.

(2)A szavazólapon a jelölő szervezet nevén kívül a jelölő szervezet kérésére fel kell tüntetni nevének rövidítését, jelképének, illetőleg jelvényének fekete-fehér színű lenyomatát.

(3)Közös lista állítása esetén valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni a szavazólapon, és valamennyi jelölő szervezet kérheti neve rövidítésének, jelképe, illetőleg jelvénye fekete-fehér színű lenyomatának feltüntetését.

(4)A szavazólapon — a jelölő szervezet által bejelentett sorrendben — fel kell tüntetni a listán induló jelöltek közül annyinak a nevét, amennyi a megválasztható képviselők száma.

99/N. § (1) A külképviseleti szavazás akkor lehetséges, ha azt a fogadó állam nem ellenzi. Nem kerül sor szavazásra azon a külképviseleten, amelynek névjegyzékében egyetlen választópolgár sem szerepel.

(2)A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár a külképviseleten, vagy ha a külképviselet épülete nem alkalmas a szavazás lebonyolítására, a külképviselet által biztosított egyéb helyiségben szavazhat. A 61. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni. Minden szavazóhelyiségben legalább egy szavazófülkét kell kialakítani és legalább egy urnát kell felállítani.

(3)A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest —1 óra (greenwichi időzóna), a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni.

(4)Szavazni személyesen lehet. A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság — az útlevél vagy a személyazonosság megállapítására alkalmas, magyar hatóság által kiállított igazolvány alapján — megállapítja a szavazni kívánó polgár személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a külképviseleti névjegyzékben. Vissza kell utasítani azt, aki személyazonosságát a fenti módon nem tudja igazolni, vagy nem szerepel a külképviseleti névjegyzéken.

(5)Ha a külképviseleten a szavazás lezárását megelőző óráig egyetlen választópolgár sem szavaz, az elsőként szavazó választópolgár a szavazatszámláló bizottság tagja is lehet.

(6)A szavazást akkor is le kell zárni, ha a külképviseleti névjegyzéken szereplő valamennyi választópolgár leadta szavazatát.

A szavazatok összesítése 99/O. § (1) A külképviseleti szavazás eredményéről készült jegyzőkönyvet a külképviseleti választási iroda vezetője — elektronikus úton — haladéktalanul továbbítja az Országos Választási Irodához. A jegyzőkönyv elektronikus úton továbbított adatait az adatlapok adataival megegyező módon kell kezelni, a külképviseleti választás eredményéről nem kell külön adatlapot kiállítani.

(2)Az Országos Választási Iroda az (1) bekezdés szerinti adatokat úgy tárolja, hogy csak a szavazás magyarországi lezárását követően válhassanak hozzáférhetővé. A szavazás magyarországi lezárását követően ezeket az adatokat az Országos Választási Iroda mint a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat hozza nyilvánosságra.

(3)A külképviseleti szavazás eredményéről készült jegyzőkönyvet és az egyéb választási iratokat — az (5) bekez désben foglalt jegyzőkönyv kivételével — a külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság elnöke haladéktalanul az Országos Választási Bizottsághoz szállítja.

(4)A választás eredményét a szavazatszámláló bizottságok és a külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottságok — a (3) bekezdés szerint az Országos Választási Bizottsághoz eljuttatott — jegyzőkönyvei alapján az Országos Választási Bizottság állapítja meg a jegyzőkönyvek beérkezését követően.

(5)A külképviseleti szavazás eredményéről kiállított jegyzőkönyv egy példánya a külképviseleten — a szavazás magyarországi lezárását követően — három napig megtekinthető. Ezt követően a jegyzőkönyvet az Országos Választási Irodához kell továbbítani.

(6)A külképviseleti szavazás választási iratait az Országos Választási Irodában a 75. § (3) bekezdése szerint kell kezelni.

Jogorvoslat 99/P. § (1) A helyi választási iroda vezetőjének a 99/D. §

(3)és (4) bekezdése, a 99/G. § (1) bekezdésének b) pontja, illetőleg (2) bekezdése és a 99/J. § (1) bekezdése szerinti döntése ellen a határozat kézhezvételét követő 3 napon belül lehet kifogást benyújtani.

(2)A szavazatszámláló bizottság hatáskörébe tartozó döntések [30. § (2) bekezdés a) és b) pont] — beleértve a helyi választási bizottság a 31. § (2) bekezdésének l) pontja alapján hozott döntését is — ellen benyújtott kifogásról az illetékes területi választási bizottság dönt. A területi választási bizottság döntése elleni kifogásról a fővárosi, megyei bíróság dönt.

(3)A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság döntése elleni kifogásról az Országos Választási Bizottság dönt. A kifogást a külképviseleti választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki azt faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul az Országos Választási Irodához továbbítja. A kifogás közvetlenül az Országos Választási Bizottsághoz is benyújtható.

(4)Az Országos Választási Bizottságnak a 99/L. §

(6)bekezdés szerinti döntése ellen a határozat kézhezvételét követő 3 napon belül lehet kifogást benyújtani.

A megüresedett mandátum betöltése 99/Q. § Ha a megválasztott képviselő kiesik, helyére a párt a mandátum megüresedésétől számított 30 napon belül jelentheti be a mandátumot szerző jelöltet az Országos Választási Bizottságnál.’’

21. §(1) A Ve. 149. §-ának f) pontja helyébe a következő

rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] ,,f) jelölési fajta: az országgyűlési képviselők választásán az egyéni választókerületi, a területi listás, az országos listás jelölés; az Európai Parlament tagjainak választásán a listás jelölés; a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a polgármester-/főpolgármester-, a kislistás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás, a megyei/fővárosi listás, a kisebbségi kislistás jelölés,’’

(2)A Ve. 149. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [E törvény alkalmazásában] ,,h) képviselő: az országgyűlési képviselő, az Európai Parlament tagja, a települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, a megyei közgyűlés tagja, a fővárosi közgyűlés tagja, a helyi kisebbségi önkormányzat tagja,’’

(3)A Ve. 149. §-a a következő p)—r) ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában] ,,p) családi és utónév: a házassági név, a születési családi és utónév,

q)lakóhely: annak a lakásnak vagy ennek hiányában — a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgár kivételével — szükségből használt helyiségnek, szálláshelynek a címe, amelyet a választópolgár életvitelszerűen otthonául használ, amennyiben azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba lakcímként bejelentette,

r)külképviselet: a Magyar Köztársaság diplomáciai képviselete.’’ 22. § A Ve. a következő 171. §-sal egészül ki: ,,171. § E törvény, az Európai Parlament tagjainak vá lasztásáról és jogállásáról szóló törvénnyel együtt a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a)a Tanács 1993. december 6-i 93/109/EK irányelve az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív és passzív választójogának az európai parlamenti választások során történő gyakorlására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;

b)a Tanács 76/787/ESZAK, EGK, Euratom határozatához mellékelt, a Tanács 2002. június 25-i és szeptember 23-i 2002/772/EK, Euratom határozatával módosított, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány.’’

23. §A Ve. az e törvény mellékletét képező 10. számú

melléklettel egészül ki.

Egyéb törvények módosítása 24. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(1) A törvény hatálya alá tartoznak:

a)a Magyar Köztársaság területén élő magyar állam polgárok, bevándorolt, letelepedési engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: letelepedett) és menekültként elismert személyek,

b)az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgárai, amennyiben rendelkeznek a magyar idegenrendészeti hatóság által kiadott EGT tartózkodási engedéllyel (a továbbiakban: EGT állampolgárok).’’

(2)Az Nytv. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(3) E törvény hatálya kiterjed:

a)a személyiadat- és lakcímnyilvántartási, az adatkeze lési és a lakcímbejelentési eljárásra, továbbá

b)a külföldön élő magyar állampolgárok és az EGT állampolgárok kivételével a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra, valamint

c)a személyazonosítás célját szolgáló és jogosultságot igazoló egyéb okmányok kiadásával összefüggő eljárásra.’’

25. §Az Nytv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép: ,,(2) A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár otthonául használ, továbbá — a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével — az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy — amennyiben más lakása nincs — megszáll.’’

26. §Az Nytv. 7. §-ának (3) bekezdésében a ,,helyi nyilvántartásban’’ szövegrész helyébe a ,,helyi szinten kezelt

nyilvántartásban’’ szövegrész lép.

27. §Az Nytv. 11. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki

,,(2) A nyilvántartás az EGT állampolgárnak az (1) be kezdés a)—j) pontjai szerinti adatait, EGT tartózkodási engedélye érvényességének idejét, valamint személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját tartalmazza.’’

28. §Az Nytv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

,,(1) A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetőleg a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt, menekült, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetőleg EGT tartózkodási engedélye érvényességének lejártától számított 15 évig, kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte.’’

29. §Az Nytv. 14. §-ának d) pontja helyébe a következő

rendelkezés lép: [A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásokból gyűjtik:] ,,d) a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv értesítése;’’

30. §Az Nytv. 25. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

[Az e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatok teljesítéséhez az eljárásban érintett polgár személyazonosító jelét az alábbi szerveknek köteles átadni:] ,,g) az idegenrendészeti szerveknek a bevándorlással, a letelepedéssel, illetőleg a tartózkodással kapcsolatos ügyintézés során.’’

31. §Az Nytv. a következő 48. §-sal egészül ki

,,48. § (1) A Hivatal a letelepedett polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosult igényelni az érintettek

a)természetes személyazonosító és állampolgársági adatait, b) magyarországi tartózkodási helyének címét,

c)tartózkodási jogosultságát igazoló okmány számát és érvényességi idejét.

(2)A Hivatal az EGT állampolgárok adatainak egyezte tése céljából az EGT állampolgár (1) bekezdés szerinti adatait, továbbá arcképmását és aláírása adatait is jogosult igényelni a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől.

(3)A Hivatal a bevándorolt polgárok adatainak egyeztetése céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől jogosult igényelni az érintettek állampolgársági adatait.’’

32. §A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény

(a továbbiakban: Hvt.) 56. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A katona — szolgálati jogállásától függően — a katonák jogállásáról szóló törvényben meghatározott korlátok között gyakorolhatja az alábbi alapvető jogokat:] ,,h) az országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választásokkal kapcsolatos választójogot;’’

33. §A Hvt. 103. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

[Nem hívható be sorkatonai szolgálatra az a hadköteles, aki] ,,k) akit országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek, vagy megválasztottak, a jelöltsége, illetőleg mandátuma (megbízatása) fennállásáig;’’

34. §A Hvt. 112. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe

a következő rendelkezés lép: [Félbe kell szakítani a sorkatonai szolgálatát annak a hadkötelesnek] ,,e) akit országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati, polgármesteri, kisebbségi önkormányzati választáson képviselőjelöltként (polgármesterjelöltként) nyilvántartásba vettek, a választást, illetőleg megválasztása esetén a mandátuma (megbízatása) megszűnésének időpontját követő 30 napig;’’

35. §A Hvt. 193. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe

a következő rendelkezés lép: [Mentesek a szolgáltatások alól:] ,,e) az országgyűlési és európai parlamenti képviselettel rendelkező pártok, a parlamenti képviseleti tevékenységhez szükséges mértékben;’’

36. §A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak

szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 18. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(2) A hivatásos állomány tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében — az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve — közszereplést nem vállalhat.’’

37. §A Hszt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés

lép: ,,23. § A hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.’’

38. §A Hszt. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

,,(1) A hivatásos állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési, az európai parlamenti, helyi és kisebbségi önkormányzati választáson, továbbá népszavazáson és népi kezdeményezésen a lakóhelyén szavazhasson.’’

39. §A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV

törvény (a továbbiakban: Hjt.) 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(1) A hivatásos állomány tagja nem lehet tagja pártnak, párt nevében vagy érdekében — az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve — közszereplést nem vállalhat.’’

40. §A Hjt. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép

,,27. § Az állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.’’

41. §A Hjt. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

,,(1) Az állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési, az európai parlamenti, a helyi és kisebb ségi önkormányzati választáson, továbbá a népszavazáson a lakóhelyén szavazhasson.’’

42. §A hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló

1996. évi XLIV. törvény 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(1) Az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati képviselői általános választások és az országos népszavazás napja kiképzési szünnap. Az országgyűlési, az európai parlamenti és a helyi önkormányzati képviselői választásokon a hadköteles katona a választójogával általában a lakóhelyén élhet. A szolgálat ellátását úgy kell megszervezni, hogy a hadköteles katona lehetőleg a lakóhelyén szavazhasson. A mozgásszabadságot korlátozó fenyítések végrehajtását úgy kell elrendelni, hogy az a választásokon való részvételt ne akadályozza. Ha ez nem lehetséges, a választás napjára a fenyítés végrehajtását félbe kell szakítani.’’

III. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 43. § (1) Ez a törvény — a (2) és (3) bekezdésben foglalt

kivétellel — a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)E törvény 24. §-ának (1) bekezdésében az Nytv.

4. §

a (1) bekezdésének a) pontja, a 24. § (2) bekezdése, továbbá a 28—30. §, valamint a 31. §-ban az Nytv.

48. §ának (1) bekezdése, és a 45. § a kihirdetést követő

második hónap első napján lép hatályba.

(3)E törvény 24. §-ának (1) bekezdésében az Nytv.

4. §a (1) bekezdésének b) pontja, a 25. §, a 27. §, valamint

a 31. §-ában az Nytv. 48. §-ának (2) bekezdése, továbbá a 36—42. § a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(4)Az (1) bekezdés szerinti hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti a Ve. 13. §-ának (1) bekezdésében az ,, , ennek hiányában tartózkodási helye’’ szövegrész és a Ve.

103. §a

(5)A Ve. e törvény 20. §-ában megállapított 99/D. §-a

(1)és (2) bekezdésének rendelkezéseit az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választásán nem kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések 44. § Az európai parlamenti választások előkészítése során azon államoknak az állampolgárait, amelyek az Európai Uniónak még nem tagjai, de csatlakozásukra tekintettel már részt vehetnek az európai parlamenti választásokon, úgy kell tekinteni, mintha az Európai Unió tagállamainak állampolgárai lennének.

45. §

Az a külföldi, aki e törvény hatálybalépését megelőzően kapott letelepedési engedélyt, e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül köteles a nyilvántartásba vételhez szükséges — okirattal igazolt — adatait bejelenteni, és első lakcímbejelentési kötelezettségét teljesíteni a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél.

46. §A 2004. évi európai parlamenti választások előkészítése során úgy kell eljárni, mintha a Magyar Köztársaság

az Európai Unió tagja lenne.

47. §A 2004. évi európai parlamenti választások során

az Európai Unió más tagállamai állampolgárainak névjegyzékbe vételére és szavazására e törvény rendelkezéseit a 48—50. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

48. §

(1)A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a választások előkészítése céljából elkülönítetten kezeli az Európai Unió tagállamai, valamint Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia jogszerűen Magyarországon tartózkodó, a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel rendelkező nagykorú, illetőleg 2004. június 13-ig a magyar jogszabályok szerint nagykorúvá váló állampolgárainak következő adatait:

a)természetes személyazonosító és állampolgársági adatok, b) magyarországi bejelentett lakóhely, tartózkodási hely, szálláshely, valamint

c)tartózkodási jogosultságot igazoló okmány száma és érvényességi ideje.

(2)A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala az (1) bekezdésben megjelölt adatokat a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől az érvényes letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel, illetve tartózkodási vízummal rendelkezők nyilvántartásából a névjegyzékbe vételhez szükséges feltételek ellenőrzése céljából átveszi, és az átvett adatok nyilvántartását a továbbiakban a központi idegenrendészeti nyilvántartásból átvett adatokkal, továbbá a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kezelt adatokkal egészíti ki.

(3)Az Országos Választási Iroda 2004. március 1-jéig levélben felkéri az átvett adatok nyilvántartásában szereplő polgárokat arra, hogy 2004. április 30-ig a helyi választási iroda vezetőjének nyilatkozzanak arról, hogy a 2004. évi európai parlamenti választások során kívánják-e választójogukat a Magyar Köztársaság területén gyakorolni. Tájékoztatja továbbá őket választójoguk gyakorlásának feltételeiről és módjáról, valamint arról, hogy amennyiben a megjelölt határidőig nem nyilatkoznak magyarországi szavazási szándékukról, akkor szavazati jogukat Magyarországon nem gyakorolhatják.

(4)Annak a polgárnak, aki a (3) bekezdés alapján magyarországi szavazási szándékáról nyilatkozik és kéri a névjegyzékbe való felvételét, egyidejűleg be kell jelentenie az

(1)bekezdés szerinti adatait, valamint azt a települést, szavazókört vagy választókerületet, amelynek névjegyzékében az állampolgársága szerinti államban legutoljára szerepelt, és csatolnia kell nyilatkozatát, hogy szavazati jogát csak a Magyar Köztársaságban gyakorolja.

(5)Az Országos Választási Iroda egyidejűleg hirdetmény útján is tájékoztatást nyújt a (3)—(4) bekezdésben foglaltakról.

(6)A helyi választási iroda vezetője a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatalával történt egyeztetés során ellenőrzi, hogy a névjegyzékbe vételét kérő,

(1)bekezdés szerinti polgár rendelkezik-e bejelentett magyarországi lakóhellyel. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala az átvett adatok nyilvántartását a szavazást követő napon megszünteti és az adatokat törli.

49. §A 48. § szerinti polgár bejelentett és igazolt magyarországi lakóhelyét, tartózkodási helyét, szálláshelyét a

névjegyzék összeállítása szempontjából lakóhelynek kell tekinteni. A kérelem és a névjegyzék, valamint a jelöltként történő bejelentés a kérelmező személyi azonosítóját, ennek hiányában a magyarországi tartózkodás jogszerűségét igazoló okmány számát tartalmazza.

50. §Az Európai Unió más tagállamai állampolgárainak

a szavazatszámláló bizottság előtt a személyazonosságukat, bejelentett magyarországi lakóhelyüket és tartózkodásuk jogszerűségét kell igazolniuk. A Ve. 99/N. §

(4)bekezdésében foglalt eseteken túlmenően vissza kell utasítani azt is, aki a bejelentett lakóhelyét — hatósági igazolvánnyal — nem igazolta.

Az Európai Közösségek jogára utaló rendelkezés 51. § E törvény, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénnyel együtt, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.