9/2015. (III. 13.) FM rendelete a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól.

9/2015. (III. 13.) FM rendelete a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában, az 5. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65.  § 1.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 7. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. anyajuh: minden olyan, a juh fajhoz tartozó nőivarú állat, amely már legalább egy ízben ellett, vagy legalább egy éves; 2. anyatehén: a) húshasznú fajtához tartozó vagy húshasznú fajtával való keresztezésből született tehén, amely hústermelésre szánt borjak nevelésére tartott állományhoz tartozik, vagy b) nyolc hónapnál idősebb, még nem ellett, húshasznú fajtához tartozó vagy húshasznú fajtával való keresztezésből született nőivarú szarvasmarha; 3. cukorrépa integrátor: a) az  a  természetes személy, valamint az  egyes termékek beszerzését, értékesítését, vagy ahhoz kapcsolódó tevékenységek szolgáltatását nyújtó, a  polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. § szerinti gazdálkodó szervezet, aki vagy amely a támogatás igénylésének évében saját maga termelt, illetve termékértékesítési szerződéssel cukorrépa-termelőkkel termeltetett cukorrépáját a cukorrépa kvótajogosult számára értékesíti, vagy b) a  termelői csoportokról szóló miniszteri rendelet szerint működő, államilag elismert szövetkezet vagy korlátolt felelősségű társaság, amely a  tagjai által a  támogatás igénylésének évében termelt cukorrépát a cukorrépa kvótajogosult számára értékesíti; 4. cukorkvóta-jogosult: olyan, a  mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a  továbbiakban: 1308/2013/EU rendelet) 137.  cikke szerint jóváhagyott cukorgyártó-vállalkozás, amely az  1308/2013/EU rendelet 136. cikk alapján cukorkvótával rendelkezik; 5. cukorrépa szállítási szerződés: az  1308/2013/EU rendelet II.  melléklet II. rész A. szakasz 5.  pontja szerint a kvótajogosulttal kötött szállítási szerződés, amely a leszerződött terület nagyságát is tartalmazza; 6. fix, telepített öntözés: nem áttelepíthető, adott táblára, parcellára méretezett, szilárd burkolattal ellátott nyomás, illetve szivattyú központhoz csatlakozó földalatti fő- és osztóvezetékek, felszíni vagy felszín feletti, illetve lombkorona szintben rögzített szárnyvezetékek kiépítésével létrehozott, nem kiegészítő öntözést biztosító öntözéses technológia; 7. gazdálkodási napló: a 8. melléklet szerint elkészített napló; 8. hízottbika: kilenc hónapnál idősebb hímivarú szarvasmarha vagy bivaly; 9. mezőgazdasági termelő: a  közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a  mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1307/2013/EU rendelet) 4. cikk a) pontja szerinti termelő; 10. minősített szaporítóanyag: a) a  szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet [a továbbiakban: 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet] 1., 3., és 4. számú mellékletében meghatározott paramétereknek teljes körűen megfelelő, b) a  zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22) FVM rendelet [a továbbiakban: 50/2004. (IV. 22) FVM rendelet] 1–3., 5–9. számú mellékletében meghatározott paramétereknek teljes körűen megfelelő, vagy c) a  zöldségnövények és az  ipari zöldségnövények vonatkozásában, a  b)  pontban meghatározott mellékletekben nem nevesített kultúrák esetében az  50/2004. (IV. 22) FVM rendelet 19–20.  §-a szerint minősített, standard szaporítóanyag, amely a termesztésben felhasználható; 11. minősítési eljárás: a) a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 1., 3., és 4. számú mellékletében, vagy b) az 50/2004. (IV. 22) FVM rendelet 1–3., 5–9. számú mellékletében meghatározott paraméterek teljes körére lefolytatott minősítés, vagy c) a  zöldségnövények és az  ipari zöldségnövények vonatkozásában, a  b)  pontban meghatározott mellékletekben nem nevesített kultúrák esetében az  50/2004. (IV. 22) FVM rendelet 19–20.  §-a szerinti, standard szaporítóanyag minősítésére vonatkozó eljárás; 12. szaporítóanyag: vetőmag, palánta, dugvány, hagyma, vagy hagymagerezd; 13. támogatási időszak: 2015. január 1-től 2020. december 31-ig tartó időszak; 14. tárgyév: a  támogatási időszak azon naptári éve, amelynek vonatkozásában a  mezőgazdasági termelő a támogatást kérelmezi; 15. tejhasznú tehén: Angelni (85), Ayrshire (14), Borzderes (03), Brown Swiss (88), Dán vörös (61), Egyéb tejhasznú (99), Holstein-fríz (22), Jersey (12), Kosztromai (15), Norvég vörös (62), SMR (60) fajtához, vagy tejtermelés céljából kettőshasznú fajtához tartozó, legalább huszonnégy hónapos nőivarú szarvasmarha; 16. termeléshez kötött közvetlen támogatás: az 1307/2013/EU rendelet 52. cikke szerinti támogatás; 17. tőszámbeállottság: a  tárgyévben az  adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt területen a  termés hozatalára képes egyedek és a  telepítési engedélyben meghatározott tőszám szerinti egyedek – telepítési engedély hiányában a területen meghatározó térállásra jellemző tőszám alapján számított egyedek – aránya. 2. A támogatás forrása 2. § (1) A  termeléshez kötött közvetlen támogatások forrása az  Európai Mezőgazdasági Garancia Alapnak az  Európai Bizottság által meghatározott pénzügyi kerete. (2) Az  egyes termeléshez kötött közvetlen támogatási jogcímekre vonatkozó 2015–2020. évi támogatási keretösszegeket az 1. melléklet tartalmazza. (3) A  2015. támogatási évtől kezdődően, és azt követő tárgyévekben a  termeléshez kötött közvetlen támogatások fajlagos mértékét a  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a  továbbiakban: MVH) állapítja meg az  (1) és (2)  bekezdés szerinti pénzügyi keret és az  e  rendeletben nevesített termeléshez kötött közvetlen támogatások esetében jóváhagyott táblák összterületének hányadosa, vagy jóváhagyott állatlétszám alapján. A  termeléshez kötött közvetlen támogatások esetében jóváhagyott táblának minősül a  mezőgazdasági termelő által igényelt, termeléshez kötött közvetlen támogatásra vonatkozó támogatási feltételeknek, és az  egységes területalapú támogatás feltételeinek megfelelő tábla. 3. A támogatásra jogosultak köre 3. § E rendelet szerinti támogatásra az  a  mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely a  mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló 8/2015. (III. 13.) FM rendelet 2. §-a szerint közvetlen támogatásra jogosult. 4. A támogatási kérelem elbírálása, ellenőrzése 4. § (1) Az  MVH a  támogatások igénybevételi feltételeinek teljesülését az  e  rendeletben előírt feltételek és az  Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a  központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló miniszteri rendelet (a  továbbiakban: egységes kérelem rendelet) szerint bejelentett tábla, illetve e  rendelet szerint bejelentett állatlétszám vonatkozásában ellenőrzi. (2) Az  MVH a  támogatásról szóló döntést a  közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a  352/78/EGK, a  165/94/EK, a  2799/98/EK, a  814/2000/EK, az  1290/2005/EK és a  485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei 1306/2013/EU európai parlamenti és a  tanácsi rendeletben, az  1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az  integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a  kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a  közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-ei 640/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben (a  továbbiakban: 640/2014/EU rendelet) és az  1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17-ei 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (a  továbbiakban: 809/2014/EU rendelet) foglalt ellenőrzéseket követően, az  azokban foglalt csökkentésekre és egyéb szankciókra vonatkozó szabályok figyelembevételével hozza meg. (3) A támogatásról szóló határozatnak tartalmaznia kell: a) az adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt terület nagyságát, illetve állatlétszámot, b) a támogatási döntésben jóváhagyott, a támogatás alapjául szolgáló terület nagyságát, illetve állatlétszámot, c) a  támogatás összegét, a  támogatás fajlagos mértékét, és a  támogatási összeget érintő csökkentések okait, mértékét, valamint d) az alkalmazandó jogkövetkezményeket. (4) Az  ellenőrzés során a  támogatás feltételeinek – beleértve a  kölcsönös megfeleltetés feltételeit is – való meg nem felelés esetén a  támogatási összeg meghatározása során a  640/2014/EU rendelet 13., 15., 30–32., 34., és 37-41.  cikkében foglalt jogkövetkezményeket a  II. fejezet szerinti támogatások esetében, a  13., 15–19.  cikkében foglalt jogkövetkezményeket a III. fejezet szerinti támogatások esetében kell alkalmazni. (5) A  támogatási feltételeknek való megfelelés ellenőrzése során a  809/2014/EU rendelet 24–29., 30(e)., 33–36., 42. és 43.  cikkében foglalt jogkövetkezményeket a  II. fejezet szerinti támogatások esetében, a  24–29., 30(e)., 34–41. cikkében foglalt jogkövetkezményeket a III. fejezet szerinti támogatások esetében kell alkalmazni. (6) A támogatások igénylése során hiánypótlás keretében minden olyan dokumentum pótolható, amely nem szükséges az adott támogatásra való jogosultság megállapításához. (7) A mezőgazdasági termelőnek az ellenőrzés során a) igazolnia kell, hogy az adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt terület, illetve állat vonatkozásában megfelel a rendeletben foglalt előírásoknak, valamint b) be kell mutatnia az  adott gazdálkodási évre vonatkozó, az  adott támogatásra való jogosultságot igazoló dokumentumot. (8) A mezőgazdasági termelő a (7) bekezdés szerinti dokumentumot öt évig köteles megőrizni. 5. Vis maior bejelentés 5. § (1) Az  elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: vis maior rendelet) – e rendeletben meghatározott eltérésekkel – alkalmazandó. (2) A  vis maior bejelentésnek – a  vis maior rendeletben foglaltakon túl – a  vis maiorral érintett állatok azonosítására vonatkozó adatokat, a  vis maior esemény időpontját, rövid leírását kell tartalmaznia, valamint a  bejelentéshez csatolni kell a vis maior esemény okát tartalmazó állatorvosi igazolást. (3) Ha a  mezőgazdasági termelő anyatehéntartás és tejhasznú tehéntartás támogatása igénylése esetén nem tudja igazolni a  tenyészete vonatkozásában, hogy az  a  támogatási kérelem benyújtásának időpontjában gümőkor-, brucellózis- és leukózismentes, akkor a  támogatási kérelme vis maior bejelentés benyújtása esetén is elutasításra kerül. II. FEJEZET AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATBAN ALKALMAZANDÓ TERMELÉSHEZ KÖTÖTT KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK 6. Közös szabályok 6. § Termeléshez kötött közvetlen támogatás az alábbi támogatási jogcímekre vehető igénybe: a) anyajuhtartás támogatása, b) anyatehéntartás támogatása, c) hízottbika-tartás támogatása, d) tejhasznú tehéntartás támogatása. 7. § (1) A  6.  § szerinti támogatási jogcímek esetében a  809/2014/EU rendelet 21.  cikke szerinti feltételeket tartalmazó támogatási kérelem – az  egyes jogcímeknél meghatározott határidőn túl a  640/2014/EU rendelet 13.  cikkében foglaltakra figyelemmel – ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton nyújtható be az  MVH-hoz azzal, hogy a  benyújtott támogatási kérelem nem része az  egységes kérelem rendelet szerinti kérelemnek (a  továbbiakban: egységes kérelem). (2) Anyajuhtartás támogatása és anyatehéntartás támogatása támogatási jogcímek esetében, ha a  mezőgazdasági termelő az  adott támogatási jogcím vonatkozásában a  birtokon tartási kötelezettség ideje alatt megváltoztatja a  kérelmezett állatállomány tartási helyét, tenyészetét, akkor köteles azt a  változás bekövetkezésétől – tartási hely változtatása esetén az  állatállomány átszállításának napjától, tenyészet megváltoztatása esetén az  Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben (a továbbiakban: ENAR nyilvántartás) bejegyzett állatmozgás dátumától – számított tizenöt napon belül, ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton az MVH részére bejelenteni. (3) A  támogatható minimális állatlétszám – figyelemmel a  mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló 8/2015. (III. 13.) FM rendelet 2. § (2) bekezdésében foglalt feltételre – egy egyed. 8. § (1) A  támogatás állategyedenként, naptári évenként és mezőgazdasági termelőnként egy alkalommal kerül megállapításra azzal, hogy az  állategyed után az  állategyed élete során egy típusú termeléshez kötött közvetlen támogatás vehető igénybe. (2) Az  Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az  ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatások igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló miniszteri rendelet (a  továbbiakban: SAPS-ÁNT rendelet) szerint igényelt anyatehéntartás támogatása alapjául szolgáló állategyed után csak a 6. § b) pontja szerinti támogatás vehető igénybe. (3) A  mezőgazdasági termelő a  6.  § b)  pontja szerinti támogatást nem igényelheti, amennyiben ugyanazon állategyed(ek)re, tárgyévben a 6. § d) pontja szerinti támogatást már igényelte, de a támogatási kérelmét még nem vonta vissza. (4) A támogatási összeg kifizetéséről az MVH a tárgyévet követő év június 30-áig intézkedik. 9. § (1) Az  egységes kérelem rendelet szabályait kell alkalmazni az  adatváltozásra, az  adategyeztetésre vonatkozó bejelentésre, a terhelő megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyvre tett ügyféli észrevétel elektronikus úton történő, meghatalmazott vagy örökös általi benyújtására. (2) A  támogatási kérelemben a  módosításokat az  adott támogatási jogcím tárgyévi benyújtására nyitva álló határidő lejártáig lehet megtenni. (3) Az  elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással történő benyújtási kötelezettség az  (1)  bekezdésben foglaltakon kívül kiterjed az  adatváltozás bejelentésére is a  módosítás, a  pontosítás, a  visszavonás, az  adategyeztetés és – a  mezőgazdasági termelő elhalálozására irányuló vis maior bejelentés kivételével – a  vis maior bejelentés vonatkozásában. (4) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 52.  § (6)  bekezdése szerinti, az  ügyfélre nézve terhelő megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyvre vonatkozó észrevétel kizárólag ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton nyújtható be. (5) A  támogatási kérelem mellékleteire vonatkozó adatváltozásokat és a  támogatást igénylő személyében bekövetkezett változást a  mezőgazdasági termelőnek papír alapon és postai úton, vagy elektronikus úton kell benyújtania az MVH-hoz. (6) Az  adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt állatokra és a  tenyészetekre vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon adatok tekinthetőek a  támogatás szempontjából elfogadhatónak, és támogatás csak azon adatok figyelembe vételével állapítható meg, amelyek az  ENAR nyilvántartásba a  támogatási kérelem benyújtási időszak végéig – figyelemmel a  juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendelet (a  továbbiakban: Juh ENAR rendelet), a  szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint az  Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Szarvasmarha ENAR rendelet) szerinti bejelentési határidőkre is – bejelentésre kerültek és az ENAR nyilvántartásban szerepelnek. A  birtokon tartási idő alatt történő ellés, termékenyítés és kiesés-pótlás esetében a  birtokon tartási időszak lejártát követő, legfeljebb tizenöt napon belül bejelentett és nyilvántartott adatok fogadhatóak el. 7. Anyajuhtartás támogatása 10. § (1) Az anyajuhtartás támogatása igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely: a) gondoskodik az  állattenyésztésről szóló törvényben foglaltak szerinti apaállat-használatról és kizárólag törzskönyvi kivonattal vagy származási igazolással ellátott kost használ a nőivarú állomány fedeztetésére, b) gondoskodik a  tenyészetében tartott állatállománynak a  Juh ENAR rendelet szerinti tartós jelöléséről, folyamatos nyilvántartásáról és az adatok bejelentéséről, és c) vállalja, hogy a  támogatási kérelemben bejelentett állatokat a  támogatási kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló határidőt követő naptól kezdődően száz egymást követő napon a birtokában tartja. (2) A  támogatási kérelem 2015-ben az  egységes kérelem benyújtásának kezdő napjától május 15-éig, azt követően tárgyévente január 10. és február 28-a között nyújtható be. (3) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége által kiállított, az  igazolás kiállításakor a kérelmező tenyészetében tartott állatok létszámáról és az  (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételekről szóló igazolás másolatát. (4) A  mezőgazdasági termelő a  (3)  bekezdés szerinti igazoláson feltüntetett állatlétszámnál nagyobb állatlétszámot a támogatási jogcím vonatkozásában nem igényelhet. (5) Az  (1)  bekezdés c)  pontjában meghatározott birtokon tartási időszak végén a  Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége igazolást állít ki a birtokon tartási időszak alatt a kérelmező tenyészetében tartott állatlétszámról, és azt termelőnként legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig megküldi az MVH-nak. (6) Az  (1)  bekezdés c)  pontjában meghatározott birtokon tartási kötelezettség teljesülése legfeljebb az  (5)  bekezdés szerint a mezőgazdasági termelő vonatkozásában megállapított állatlétszámra, és azon állatok esetében állapítható meg, amelyek vonatkozásában az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti követelmény a  birtokon tartási időszak alatt teljesült. (7) A Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége a  (3) és (5) bekezdés szerinti igazolást – az agrárpolitikáért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján – térítésmentesen állítja ki. (8) Ha a  mezőgazdasági termelő a  SAPS-ÁNT rendelet szerinti anyajuhtartás támogatásához kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatással érintett állatállomány után kíván anyajuhtartás támogatásához kapcsolódó termeléshez kötött közvetlen támogatást igénybe venni, és benyújtotta a  SAPS-ÁNT rendelet szerinti, az  anyajuhtartás támogatásához kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételéhez szükséges igazolásokat, akkor ezen igazolásokat az MVH a (3) bekezdésben meghatározott igazolásként fogadja el. 8. Az anyatehéntartás támogatása 11. § (1) Anyatehéntartás támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely a) a támogatási kérelem benyújtásának napján a tenyészetben lévő olyan anyatehenet tart, amely nem tartozik a 2. mellékletben felsorolt fajtákhoz, és a Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti nyilvántartásban 99-es kódon „egyéb tejhasznú”, 88-as kódon Brown Swiss, 03-as kódon Borzderes, vagy 15-ös kódon Kosztromai fajtával bejelentett fajtához, vagy olyan állományhoz tartozik, amelyben 50%-ot meghaladó mértékben hústermelés céljából nevelnek borjakat, b) gondoskodik a  tenyészetében lévő állatállománynak a  Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti jelöléséről, folyamatos nyilvántartásáról és az adatok bejelentéséről, c) a  tenyészet vonatkozásban igazolja, hogy az  a  támogatási kérelem benyújtásának időpontjában gümőkor-, brucellózis- és leukózismentes, d) gondoskodik az állattenyésztésről szóló törvényben foglaltak szerinti apaállat-használatról és a támogatásra bejelentett állatállományában központi lajstromszámmal ellátott, az  a)  pont alapján támogatható fajtájú tenyészbikát vagy mélyhűtött spermát, petesejtet vagy embriót használ, valamint a  tárgyév január 1. és a birtokon tartási idő lejárata között történt ellésekhez tartozó termékenyítéseket (fedeztetéseket), a szabad és háremszerű pároztatásokat és az  embrió-átültetéseket az  erre a  célra a  Termékenyítési Rendszerben rendszeresített bizonylaton a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (a  továbbiakban: NÉBIH) – a központi adatbázisban történő regisztráció céljából – hibátlanul bejelenti, e) a támogatásra bejelentett tenyészetében 50%-ot meghaladó mértékben hústermelés céljára tart borjakat és a tenyészetében a kérelmezett állatok legalább 30%-ának van ellése a tárgyév során, valamint a kérelmezett állattól a  birtokon tartás során született borjakat a  születésük napjától kezdődően legalább egy hónapon keresztül az anyjukkal azonos tenyészetben tartja, f ) tenyészetében a támogatás alapjául szolgáló állatok esetén az üszők aránya a birtokon tartás teljes ideje alatt legfeljebb 40%, és g) vállalja, hogy a  támogatási kérelemben bejelentett állatokat folyamatosan birtokon tartja a  támogatási kérelem benyújtását követő naptól számított hat hónapig. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentességnek már a támogatási kérelem benyújtásakor fenn kell állnia, amelyet a hatósági állatorvos vagy a járási főállatorvos igazol. (3) A támogatási kérelem tárgyév június 1. és július 31. között nyújtható be. (4) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a hatósági állatorvos vagy a járási főállatorvos által kiállított, (2) bekezdés szerinti igazolás másolatát. (5) A  birtokon tartási kötelezettség teljesítésének kell tekinteni, ha a  mezőgazdasági termelő a  birtokon tartási kötelezettség alatt álló állatnak a  hatósági állatorvos vagy a  járási főállatorvos által igazoltan kényszervágott, leölt vagy elhullott, valamint a  tenyésztési selejtnek minősülő egyednek az  ENAR nyilvántartás alapján igazoltan vágásra történő selejtezését – a kieséstől számított hatvan napon belül – az  (1) bekezdésben foglalt feltételeknek a támogatási kérelem benyújtásának napjától megfelelő egyeddel, saját költségére pótolja. (6) Az (5) bekezdés szerinti pótlás csak akkor fogadható el, ha a) a  kieső állatnak a  nyilvántartásból történő kijelentése a  Szarvasmarha ENAR rendeletnek megfelelően megtörténik, b) a  mezőgazdasági termelő a  kiesés tényét és a  pótlásként beállított állatot legkésőbb a  pótlásra előírt határidőt követő tizenöt napon belül, a kötelező birtokon tartás utolsó hatvan napjában kieső és nem pótolt állatokat a  kiesést követő tizenöt napon belül elektronikus úton jelenti be, a  kiesés okáról szóló állatorvosi igazolás másolatát mellékelve, c) a  pótlásként beállított állatnak a  nyilvántartásba történő bejelentése a  Szarvasmarha ENAR rendeletnek megfelelően megtörténik, d) a kieső állat a pótlás időpontjában megfelelt a (1) bekezdésben foglaltaknak, és e) a  mezőgazdasági termelő a  b)  pont szerinti bejelentéshez a  (2)  bekezdésben meghatározott igazolás másolatát mellékeli. (7) A  (6)  bekezdés b)  pontja szerinti bejelentésnek a  mezőgazdasági termelő azonosításához szükséges adatokat és a módosítási kérelemmel érintett állatokra vonatkozó adatokat kell tartalmaznia. (8) A  pótlásként beállított állatra vonatkozó, (1)  bekezdés g)  pontjában foglalt hat hónapos birtokon tartási kötelezettség számításakor a kieső állat esetében eltelt időt figyelembe kell venni. (9) Az  (1)  bekezdés e) és f )  pontja szerinti feltételeket három egyed alatti jogosult állatlétszám esetén nem kell betartani. (10) Ha a  mezőgazdasági termelő a  SAPS-ÁNT rendelet szerinti anyatehéntartás támogatáshoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatással érintett állat után kíván anyatehén tartásához kapcsolódó termeléshez kötött közvetlen támogatást igénybe venni, és benyújtotta a  SAPS-ÁNT rendelet szerinti, az  anyatehéntartás támogatásához kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételéhez szükséges igazolásokat, akkor ezen igazolásokat az MVH a (2) bekezdésben és a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott igazolásként fogadja el. 9. Hízottbika-tartás támogatása 12. § (1) A  hízottbika-tartás támogatása azon kilenc hónapos vagy annál idősebb hímivarú szarvasmarhák vagy bivalyok után igényelhető, amelyeket a tárgyév január 1. és december 31. között a) vágóhídon levágtak, vagy b) élő állatként Európai Unión kívüli harmadik országba exportáltak vagy másik európai uniós tagállamba szállítottak (a továbbiakban együtt: export). (2) Hízottbika-tartás támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely a) a Szarvasmarha ENAR rendeletben meghatározott országos nyilvántartás alapján a hímivarú szarvasmarhát a  tenyészetéből az  (1)  bekezdés szerinti módon történő kikerülése előtt közvetlenül legalább két hónapig tartotta, b) gondoskodik a  tenyészetében lévő szarvasmarha-állománynak a  Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti jelöléséről és nyilvántartásáról, és c) a  Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti jelentési kötelezettségnek megfelelően, az  állat vágóhídon történő levágásának, illetve exportálásának igazolása megtörténik. (3) A támogatási kérelem a tárgyévet követő év január 1. és február 15. között nyújtható be. 10. Tejhasznú tehéntartás támogatása 13. § (1) Tejhasznú tehéntartás támogatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely a) nőivarú, legalább egyszer ellett szarvasmarhát tart tejtermelés céljából, amelynek kora a támogatási kérelem benyújtásakor legalább huszonnégy hónap, b) gondoskodik a  tenyészetében lévő állatállományának a  Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti jelöléséről és nyilvántartásáról, és c) a  tenyészet vonatkozásban igazolja, hogy az  a  támogatási kérelem benyújtásának időpontjában gümőkor-, brucellózis- és leukózismentes. (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentességnek már a támogatási kérelem benyújtásakor fenn kell állnia, amelyet a hatósági állatorvos vagy a járási főállatorvos igazol. (3) Támogatás azon (1)  bekezdés a)  pontjában foglaltaknak megfelelő tejhasznú tehenek után igényelhető, amelyek a tárgyév március 31-én a mezőgazdasági termelő tenyészetében találhatóak és a) hivatalos tejtermelés-ellenőrzés alatt állnak, vagy b) az ENAR-nyilvántartásban bejelentett tejhasznú fajtakódon szereplő tejhasznú tehenek, vagy c) amelyek tartója megfelel a  kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak. (4) A támogatási kérelem tárgyévente az egységes kérelem benyújtásának kezdő napjától május 15-éig nyújtható be. (5) A támogatási kérelemhez mellékelni kell a hatósági állatorvos vagy a járási főállatorvos által kiállított, (2) bekezdés szerinti igazolás másolatát. (6) A  tejhasznú tehéntartás támogatására jogosult állategyedek létszámát a  mezőgazdasági termelő tenyészetében tárgyév március 31-én megtalálható, tejhasznú tehéntartás támogatására jogosult állatok létszáma alapján kell meghatározni. III. FEJEZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATBAN ALKALMAZANDÓ TERMELÉSHEZ KÖTÖTT KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK 11. Közös szabályok 14. § (1) Termeléshez kötött közvetlen támogatás az alábbi támogatási jogcímekre vehető igénybe: a) rizstermesztés támogatása, b) cukorrépa termesztés támogatása, c) zöldségnövény termesztés támogatása d) ipari zöldségnövény termesztés támogatása, e) gyümölcstermesztés támogatása, f ) szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása, g) szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása. (2) Az (1) bekezdés szerinti termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének feltétele, hogy a) a  mezőgazdasági termelőnek a  támogatás alapjául szolgáló terület vonatkozásában benyújtott tárgyévi egységes területalapú támogatási kérelmét az MVH részben vagy egészben jóváhagyja, b) az (1) bekezdés a), b), d), f ) és g) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén a támogatható terület nagysága elérje az egy hektárt, c) az  (1)  bekezdés c)  pontja szerinti támogatási jogcímre vonatkozóan a  3.  mellékletben nevesített, az  (1)  bekezdés e)  pontja szerinti támogatási jogcímre vonatkozóan az  5.  mellékletben nevesített kultúránként a támogatható terület nagysága elérje a 0,3 hektárt, és d) az (1) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti támogatási jogcímeket kivéve, a mezőgazdasági termelő naprakész gazdálkodási naplót vezessen. (3) Az  (1) bekezdés szerinti támogatási jogcímek esetében, ha a  támogatható terület (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott nagysága több bejelentett tábla alapján kerül meghatározásra, akkor a  táblák támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt. (4) Az  (1)  bekezdésben felsorolt támogatási jogcímek esetében a  támogatási kérelmet ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton, az egységes kérelem rendeletben foglaltaknak megfelelően, az egységes kérelem részeként lehet benyújtani. (5) A mezőgazdasági termelő minősített szaporítóanyag beszerzése esetén annak beszerzését a) saját nevére szóló érvényes számlával, a  minősített szaporítóanyag címkéjének vagy a  minősítését igazoló bizonyítványnak a másolatával, illetve b) termeltető vagy termelői csoport nevére kiállított számla esetén ba) a vásárolt minősített szaporítóanyagról a termeltető vagy termelői csoport nevére kiállított számla másolatával, bb) a minősített szaporítóanyag címkéjének vagy a minősítését igazoló bizonyítványnak a másolatával, bc) a termeltetővel vagy termelői csoporttal kötött szerződéssel, és bd) a  termeltető vagy termelői csoport által a  mezőgazdasági termelő részére átadott minősített szaporítóanyag mennyiségét, valamint a  származás megjelölését tartalmazó, a  termeltető vagy a termelői csoport által kiállított dokumentummal igazolja. (6) Az (1) bekezdés c) d), f ) és g) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén a támogatási kérelemhez csatolni kell a) a minősített szaporítóanyag használatát igazoló számla és vetőmagcímke másolatát, valamint b) az (5) bekezdés b) pont bd) alpontjában meghatározott, a termeltető vagy a termelői csoport által kiállított dokumentum másolatát, vagy, ha a  mezőgazdasági termelő saját előállítású, minősített szaporítóanyagot használ, a szaporítóanyag minősítő bizonyítvány másolatát. (7) Az  (1)  bekezdés c) és d)  pontja szerinti támogatási jogcímek vonatkozásában, ha a  (6)  bekezdés alapján csatolt számla, vetőmagcímke, a  termeltető vagy a  termelői csoport által kiállított dokumentum, vagy minősítő bizonyítvány másolatában csak a  felhasznált vetőmag tömege szerepel, a  felhasznált vetőmagszám megállapításához a 3. és a 4. melléklet „C” oszlopában található átváltási tényezőt kell alkalmazni. (8) Az  (5) és (6)  bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a  torma- és spárga dugvány, valamint a  mezei borsó szaporítóanyag felhasználásának igazolása esetén. (9) Az  (1)  bekezdés szerinti támogatási jogcímek vonatkozásában az  az egy növénykultúra támogatható, amely esetében az adott terület hasznosítása megegyezik azzal a növénykultúrával, amely után a mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben az (1) bekezdés szerinti támogatást igényli. (10) Ha a mezőgazdasági termelő adott tárgyévben egyidejűleg egy parcella vonatkozásában több típusú termeléshez kötött közvetlen támogatást kíván igénybe venni, akkor a támogatási kérelmei elutasításra kerülnek. (11) Ha a  (2) bekezdés d) pontjában meghatározott gazdálkodási napló adatai nem támasztják alá az adott támogatás igénybevételére vonatkozó feltételek teljesülését, úgy az  adott terület vonatkozásában a  mezőgazdasági termelő támogatási jogosultsága nem állapítható meg. (12) Ha a  mezőgazdasági termelő az  adott támogatás igénybevételéhez szükséges minimális minősített szaporítóanyagnál kisebb mennyiség felhasználását a  14.  § (5)–(6)  bekezdése, torma- és spárga dugvány termesztése esetén a 17. § (1) bekezdés c) pontja, mezei borsó termesztése esetén a 20. § (1) bekezdés d) pontja szerint igazolja, úgy az  egyéb feltételek teljesülése esetén, az  adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt terület azon részére állapítható meg támogatás, amelyen az  előírt mennyiségű minősített szaporítóanyag felhasználása igazolt. 12. Rizstermesztés támogatása 15. § Rizstermesztés támogatása azon területek után vehető igénybe, amelyen a mezőgazdasági termelő a) 1006 10 KN kód alá tartozó rizst termeszt, b) a rizst legkésőbb május 31-éig elveti, és c) az állományt rendes növekedési feltételek mellett legalább a virágzás kezdetéig megőrzi. 13. Cukorrépa termesztés támogatása 16. § (1) Cukorrépa termesztés támogatásának igénybevételére az  a  mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely cukorrépát termel és a tárgyévben a) a cukorrépa megtermelésére a cukorkvóta-jogosulttal – közvetlenül vagy cukorrépa integrátoron keresztül – kötött cukorrépa szállítási szerződés másolatát benyújtja; b) a termeléshez kötött cukorrépa támogatásra bejelentett terület vonatkozásában – saját jogán vagy cukorrépa integrátoron keresztül – szállítási joggal rendelkezik és az annak igazolására szolgáló dokumentum másolatát a támogatási kérelméhez mellékeli. (2) A  támogatásban résztvevő mezőgazdasági termelőnek az  igénylést követő év február 1-jéig az  MVH részére ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton meg kell küldenie a) a cukorkvóta-jogosult által kiállított, a cukorrépa átvételéről szóló bizonylat másolatát, ha közvetlenül termelt cukorrépát, illetve b) az integrátor által kiállított, a cukorrépa átvételéről és a cukorkvóta-jogosultnak történő továbbításáról szóló igazolás másolatát, ha integrátoron keresztül termelt cukorrépát. (3) A  cukorkvóta-jogosult által kiállított szállítási jogot igazoló dokumentumról az  MVH tájékoztatja a  Cukor Terméktanácsot. 14. Zöldségnövény termesztés támogatása 17. § (1) Zöldségnövény termesztés támogatása igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely a) a  3.  melléklet szerinti zöldségnövényt szántóföldi, üvegházi vagy fóliasátras technológiával termeszti azzal, hogy a zöldségnövény a támogatási kérelem benyújtása – vagy a támogatásra jogosult növény módosítása esetén a támogatási kérelem módosítása – után még legalább két hétig a területen van, és b) a  tárgyévben megvalósuló telepítés vagy vetés esetén legalább a  3.  mellékletben meghatározott, hektáronkénti minimális mennyiségű szaporítóanyagot az  általa a  termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában használ, és a  szaporítóanyag beszerzését a  14.  § (5) és (6) bekezdése szerint igazolja, illetve c) torma- és spárga dugvány termesztése esetén a  termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában a 3. mellékletben meghatározott hektáronkénti minimális dugvány felhasználásáról nyilatkozik, a ténylegesen felhasznált mennyiséget a gazdálkodási naplóban rögzíti, és annak másolatát tárgyév július 31-ig az MVH részére megküldi. (2) Üvegházi és fóliasátras technológiával termesztett növények esetében a  zöldségnövény termesztés támogatására jogosult terület vonatkozásában az  üvegház és fóliasátor által lefedett teljes területet kell számításba venni a támogatható terület – 14. § (3) bekezdés szerinti – meghatározásánál. 15. Ipari zöldségnövény termesztés támogatása 18. § Az ipari feldolgozás céljára termesztett zöldségnövény termesztés támogatásának igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely a) a 4. melléklet szerinti növényt termeszt, b) legalább a 4. mellékletben meghatározott, hektáronkénti minimális mennyiségű szaporítóanyagot az általa a termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában használ, és a szaporítóanyag beszerzését a 14. § (5) és (6) bekezdése szerint igazolja, és c) a sóska és a spenót kivételével, a növényállományt rendes növekedési feltételek mellett legalább a virágzás kezdetéig megőrzi. 16. Gyümölcstermesztés támogatása 19. § (1) Gyümölcstermesztés támogatása igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, a) aki vagy amely az 5. melléklet szerinti növényt termeszt, b) akinek vagy amelynek a  támogatási kérelemmel érintett ültetvénye eléri az 5.  mellékletben meghatározott telepítéskori, hektáronkénti minimális tőszámot, c) az  egységes kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján az  alábbi feltételek közül bármely kettőt teljesíti: ca) az ültetvény az 5. mellékletben meghatározott életkort nem haladja meg, cb) fix, telepített öntözés megléte, cc) ültetvény esetében 85%-os tőszámbeállottság, és d) a b–c) pontban foglalt feltételek teljesítéséről nyilatkozik. (2) A  területileg illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága (a  továbbiakban: földművelésügyi igazgatóság) a  mezőgazdasági termelő megkeresésére, vagy a  mezőgazdasági termelő kérelme alapján az  MVH megkeresésére, a megkereséstől számított kilencven napon belül az (1) bekezdés b)–c) pontjában foglalt feltételek mezőgazdasági termelő általi teljesítéséről hatósági bizonyítványt állít ki, és egyidejűleg megküld a mezőgazdasági termelő és az MVH részére. (3) A (2) bekezdésben foglalt megkeresést legkésőbb tárgyév június 30-áig lehet megtenni. (4) A  (2)  bekezdés szerinti hatósági bizonyítványnak tartalmaznia kell a  terület azonosító adatait a  tárgyévi egységes kérelemben meghatározottak szerint (blokkazonosító, parcella sorszám, helyrajzi szám, területnagyság, ültevény fajának, fajtaösszetételének megnevezése, tőszám meghatározása, ültetvény korának megnevezése, tőszámbeállottság mértékének meghatározása, fix, telepített öntözés meglétének meghatározása). (5) A  földművelésügyi igazgatóság a  hatósági bizonyítvány kiállítása során megkereséssel fordulhat az  MVH-hoz, a területileg illetékes földhivatalhoz, valamint a NÉBIH-hez, továbbá figyelembe veheti a) a (4) bekezdés szerinti adatok esetében a TakarNet Földhivatali Információs Rendszerben szereplő adatokat; b) az ültetvényről készített egy éven belüli ápolási jegyzőkönyvet, valamint a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben tárolt adatokat; c) az (1) bekezdés c) pont cb) alpontjában meghatározott feltétel vonatkozásában a támogatás évére érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyt, a létesítményre vonatkozó vízjogi létesítési engedélyt, vagy a műszaki átadás dokumentációját; d) a  kötelezően elvégzendő helyszíni szemle adatait, ha a  szükséges adatok nem állnak a  földművelésügyi igazgatóság rendelkezésére, vagy a hatósági bizonyítvány kiállítását megelőző egy éven belül az adott táblán nem folytattak le hatósági helyszíni szemlét. (6) A  földművelésügyi igazgatóság az  (5)  bekezdés d)  pontjában meghatározott helyszíni szemle lefolytatásához a  Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara agrárigazgatási hatósági feladatai körében a falugazdász-hálózatának közreműködését is igénybe veheti. (7) A  hatósági bizonyítvány kiállítása során megkeresett hatóság a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 26. §-a alapján jár el. (8) A  hektáronkénti minimális tőszám meghatározásánál a  telepítési engedélyben meghatározott tőszámot kell figyelembe venni. Ha ez  az adat nem áll rendelkezésre, akkor a  (2)  bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiállításakor a területen meghatározó térállás szerint számított tőszámot kell figyelembe venni. 17. Szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása 20. § (1) Szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely a) a 6. melléklet szerinti növényt termeszt, b) szója, lóbab, édescsillagfürt termesztése esetén 1t/ha, szárazborsó, csicseriborsó, takarmányborsó, mezei borsó termesztése esetén 2t/ha minimális hozamot igazoltan elér, és c) legalább a 6. mellékletben meghatározott, hektáronkénti minimális mennyiségű szaporítóanyagot az általa a termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában használ, a szaporítóanyag beszerzését a 14. § (5) és (6) bekezdése szerint igazolja, illetve d) mezei borsó termesztés esetén a  termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában a  6.  mellékletben meghatározott, hektáronkénti minimális mennyiségű szaporítóanyag felhasználásáról nyilatkozik, a  felhasznált mennyiséget a  gazdálkodási naplóban rögzíti, és annak másolatát tárgyév július 31-ig az MVH részére megküldi. (2) Az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti minimális hozam meglétét – a  gazdálkodási napló mellett – a  mezőgazdasági termelő az  általa a  szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatására jogosult területen termelt szemes fehérjetakarmány-növények a) betárolása esetén a  9.  melléklet szerinti tárolási naplóval vagy a  tárolást és a  betárolt mennyiséget igazoló egyéb dokumentummal, b) a betakarítást követő két héten belüli értékesítés esetén a számlával vagy felvásárlási jeggyel igazolja. (3) A (2) bekezdés szerinti dokumentumok másolatát a mezőgazdasági termelő köteles a betakarítást követő két héten belül, de legkésőbb tárgyév november 1-jéig az MVH részére megküldeni. 18. Szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása 21. § (1) Szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely a) a 7. melléklet szerinti növényt termeszt, b) a  tárgyévben megvalósuló telepítés vagy felülvetés esetén a  7.  mellékletben meghatározott tömegű hektáronkénti minimális szaporítóanyagot, vagy a  minimális csíraszámot biztosító mennyiségű szaporítóanyagot az  általa a  termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában használ, és a szaporítóanyag beszerzését a 14. § (5) és (6) bekezdése szerint igazolja, és c) a  többéves művelésre alkalmas kultúra a  támogatási kérelemében bejelentett tábla legalább 80%-án összefüggő állományként jelen van. (2) A szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása igénybevételének további feltétele, hogy a) a fehérjetakarmány-növény állományban a 7. mellékletben önállóan – nem keverék formájában – nevesített fajok keveréken belüli vetőmag aránya meghaladja az 50%-ot, és b) a  mezőgazdasági termelő az  őszi telepítésű kultúrák kivételével a  két- vagy többéves művelésre alkalmas kultúrák esetében a  szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása igénylés első évében június 1-jéig egyszeri, ha az  állomány már többévesnek minősül, illetve a  szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatás igénylésének a  további éveiben tárgyév július 1-ig legalább kétszeri kaszálást végezzen. (3) Ha a  mezőgazdasági termelő olyan tábla után nyújt be szálas fehérjetakarmány-növény termesztésre vonatkozó támogatási kérelmet, amelyen azonos kultúrához tartozó növény szaporítóanyagával tárgyévben felülvetés valósul meg, akkor a  támogatási kérelemben a  felülvetéssel érintett teljes terület tényleges vagy várható nagyságát numerikusan jelölnie kell. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 19. Hatálybalépés 22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. 20. Az Európai Unió jogának való megfelelés 23. § Ez a rendelet a) a  közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a  352/78/EGK, a  165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, b) a  mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a  922/72/EGK, a  234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, c) a  közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a  mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és X.  mellékletének módosításáról szóló, 2014. március 11-ei 639/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet, d) az  1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az  integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a  kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a  közvetlen kifizetésekre, a  vidékfejlesztési támogatásokra és a  kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-ei 640/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet, e) az  1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az  integrált igazgatási és kontrollrendszer, a  vidékfejlesztési intézkedések és a  kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17-ei 809/2014/EU rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 21. Módosító rendelkezések 24. § (1) A  zöldség, gyümölcs és a  dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló 29/2010. (III. 30.) FVM rendelet [a továbbiakban: 29/2010. (III. 30.) FVM rendelet] 16.  § (1)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezés lép: „(1) A zöldség-, illetve gyümölcs szerkezetátalakítási támogatási jogosultság forgalomképtelen.” (2) A 29/2010. (III. 30.) FVM rendelet a következő 24. §-sal egészül ki: „24.  § A  termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelettel [a továbbiakban: 9/2015. (III. 13.) FM rendelet] megállapított 16.  § (1)  bekezdést a  9/2015. (III. 13.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.” 25. § (1) A  húsmarha és a  juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló 22/2012. (III. 9.) VM rendelet [a továbbiakban: 22/2012. (III. 9.) VM rendelet] 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „14. § A kérődző szerkezetátalakítási támogatási jogosultság forgalomképtelen.” (2) A 22/2012. (III. 9.) VM rendelet a következő 25. §-sal egészül ki: „25.  § A  termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelettel [a továbbiakban: 9/2015. (III. 13.) FM rendelet] megállapított 14.  §-t a  9/2015. (III. 13.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.” 26. § (1) Az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult mezőgazdasági termelőknek nyújtott, az  Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott elkülönített bogyós gyümölcs támogatásról szóló 33/2012. (IV. 2.) VM rendelet [a továbbiakban: 33/2012. (IV. 2.) VM rendelet] 6.  §-a a  következő (3a)  bekezdéssel egészül ki: „(3a) A bogyós gyümölcs támogatási jogosultság átruházása vagy ideiglenes átengedése esetén a nyilvántartásba történő átvezetés iránti kérelem a 2014. támogatási évig nyújtható be.” (2) A 33/2012. (IV. 2.) VM rendelet a következő 11. §-sal egészül ki: „11.  § A  termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelettel [a továbbiakban: 9/2015. (III. 13.) FM rendelet] megállapított 6.  § (3a)  bekezdést a  9/2015. (III. 13.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.” Dr. Fazekas Sándor s. k., földművelésügyi miniszter