374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelete a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól.

374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelete a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól. A Kormány a  földrendező és a  földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 15.  §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET A RÉSZARÁNY FÖLDKIADÁS SORÁN KELETKEZETT OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. Általános szabályok 1. § (1) A  járási földhivatal (a  továbbiakban: földhivatal) a  földrendező és a  földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a  továbbiakban: Fkbt.) 12/F.  § (1)  bekezdésében meghatározott határidőn túl benyújtott kérelmeket elutasítja. (2) Az  osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó kérelmekkel érintett földrészletekről a  járási földhivatal tájékoztatót tesz közzé, amelyet megküld a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. részére. A Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. a  Földművelésügyi Minisztériummal kötött támogatási szerződés alapján vesz részt a  részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eljárásában. A  tájékoztató tartalmazza a) a földhivatal megnevezését és székhelyét, b) a  földhivatal illetékességi területén található települések nevét, valamint azt, hogy a  kisorsolt települési sorrendben a település milyen sorszámmal szerepel, c) az eljárással érintett soron következő település nevét és sorszámát, d) a kérelemmel érintett földrészletek helyrajzi számát a teljesítés sorrendjében, e) a  kérelemmel érintett földrészletek esetében a  kérelmezők tájékoztatását arról, hogy az  érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba, valamint f ) a megosztási eljárás alapjául szolgáló hatályos jogszabályok megjelölését. (3) A  (2)  bekezdés szerinti tájékoztatót a  földhivatal székhelyén, a  földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat polgármesteri hivatala, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a  főpolgármesteri hivatal hirdetőtábláján, valamint a  fővárosi és megyei kormányhivatal honlapján – a tájékoztató közzétételének napjától számított – 90 napra kell közzétenni. Azon települések esetében, amelyek közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn, a  tájékoztatót a  közös önkormányzati hivatalban és a  közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzatnál is közzé kell tenni. A  tájékoztató közzétételének napja a hirdetménynek a földhivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés napja. (4) E  rendelet alkalmazásában kérelmezőnek az  Fkbt. 12/F.  § (1)  bekezdésében meghatározott határidőn belül kérelmet benyújtó tulajdonostársat kell tekinteni. Ha az  e  rendelet hatálybalépésének időpontjáig, vagy azt követően a kérelmező tulajdoni hányada más személyre került átruházásra vagy átszállásra, a megosztási eljárásban az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonost kell kérelmezőnek tekinteni (a továbbiakban: jogutód). (5) Ha a tulajdoni hányad már a jogutód tulajdonában (vagyonkezelésében) van – ha ez korábban nem történt meg – 15 napos határidő tűzésével nyilatkoztatni kell arról, hogy jogutódként fenntartja-e a kérelmet. (6) Ha a  jogutód az (5) bekezdés szerint nem nyilatkozik, vagy a  jogutód az  ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg, akkor a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadók. 2. § (1) Egy adott földrészlet vonatkozásában az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás (a továbbiakban: megosztási eljárás) olyan egyesített eljárás, amely a következő sorrendben magába foglalja a) a  megosztási eljárás előkészítése érdekében a  mezőgazdászi helyszínelést és a  keretmérést, valamint a keretmérés vizsgálatát, b) – szükség esetén – a  felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárást, és ezzel összefüggésben a földrészlet adataiban bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő soron kívüli átvezetésére irányuló eljárást, c) a  földrészlet természetbeni állapotának az  ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoktól való eltérése esetén a  földminősítési eljárást, és ezzel összefüggésben a  földrészlet adataiban bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő soron kívüli átvezetésére irányuló eljárást, d) a megosztás kiindulási helyét és irányát meghatározó eljárást, e) a  kiosztás sorrendjének megállapítására irányuló eljárást, amely lehet egyezség befogadása vagy az  Fkbt. 12/H. §-a szerinti sorsolás, f ) az  egyezség, vagy sorsolás eredménye alapján elkészített változási munkarészek soron kívüli vizsgálatára, záradékolására irányuló eljárást, és g) a  földrészlet adataiban, továbbá a  bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a  megosztással bekövetkező változásnak az  ingatlan-nyilvántartásban történő soron kívüli átvezetésére irányuló eljárást (a továbbiakban: változásátvezetési eljárás). (2) E rendelet alkalmazásában az (1) bekezdés b), c) és g) pontja szerinti, a változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére irányuló eljárást, valamint az  (1)  bekezdés d)  pont szerinti eljárást, akkor kell jogerősen lezárultnak tekinteni, ha az ügy érdemében hozott határozat a) ellen a jogosultak részéről az arra nyitva álló határidőn belül fellebbezés nem került benyújtásra, b) elleni fellebbezési jogáról valamennyi jogosult írásban lemondott, c) ellen benyújtott fellebbezést a  fővárosi és megyei kormányhivatal földhivatala (a  továbbiakban: megyei földhivatal) elutasította, a  fellebbezés elbírálásának eredményeként született határozatot megváltoztatta, illetve az eljárást megszüntette, vagy d) ellen benyújtott fellebbezést, da) a fellebbezési határidő leteltét megelőzően visszavonták és más jogosult részéről újabb fellebbezés nem került benyújtásra, vagy db) a fellebbezési határidő leteltét követően visszavonták, e) bírósági felülvizsgálatára nem nyújtottak be kérelmet, vagy az annak alapján indult bírósági eljárás jogerősen lezárult. 3. § (1) A megosztási eljárásokat – a 13. §-ban meghatározott esetet kivéve – az 1. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatóban közzétett települési sorrend figyelembevételével, a  kérelemmel érintett földrészletek helyrajzi számainak növekvő sorrendjében kell megkezdeni, oly módon, hogy azok a  földrészletek, amelyekben az  állam tulajdoni hányaddal rendelkezik, adott településen belül megelőzik azokat a  földrészleteket, melyekben az  állam nem tulajdonos (a továbbiakban: teljesítési sorrend). (2) Az egyes járási földhivatalok illetékességi területéhez tartozó települések másik földhivatal illetékességi területéhez kerülése, valamint települések egyesülése vagy szétválása esetén a  településenkénti sorrendet az  alábbiak szerint kell meghatározni: a) az  átcsatolt, egyesült vagy szétvált településeket a  meglévő sorrendbe – sorszám szerinti helyükre – kell beilleszteni, b) az  azonos sorszámú településeket ABC szerinti sorrendbe kell rendezni, majd 1-től kezdődően újrasorszámozni, c) ha nincsenek azonos sorszámok, azonban a sorszámozás nem folytonos, a településeket 1-től kezdődően újra kell sorszámozni. (3) Az új sorrend vonatkozásában az 1. § (2) bekezdése szerint kell eljárni. 4. § (1) A megosztási eljárásban a földhivatal feladata: a) a kérelmek, egyezséget tartalmazó okiratok összesítése és nyilvántartása, b) a teljesítési sorrend megállapítása, c) a  kérelemmel érintett földrészletek összes tulajdonosának a  7.  §-ban foglaltak szerinti értesítése az  eljárás megindításáról és a további értesítések módjáról, d) a 25. §-ban meghatározott soron kívüli eljárás lefolytatása, e) a 6. § (3) bekezdésében foglalt adatszolgáltatás a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. részére, f ) a  megosztási eljárással összefüggő feladatok ellátásához szükséges adatok szolgáltatása a  nyertes jogi szolgáltató és földmérő vállalkozó vagy vállalkozás (a  továbbiakban: földmérő) kiválasztásáról szóló 6.  § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatás időpontját követő 8. napig, mely adatszolgáltatás kiterjed fa) a jogi szolgáltató és a földmérő részére: különösen a kérelmek digitális másolata, vagy az Fkbt. 9/C. § (1) bekezdése szerinti sorsolási jegyzőkönyv, ingatlan-nyilvántartási adatok, földmérési munkarészek szolgáltatására, fb) a  jogi szolgáltató részére ezen felül a  földhasználati nyilvántartásból a használatba adó tulajdonos tulajdoni lapon szereplő természetes személyazonosító adatait és a  használó azonosítást és elérhetőséget segítő adatai, a  használati megosztásról szóló megállapodás digitális másolata szolgáltatására, g) a  földrészlet természetbeni állapotának az  ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal való összehasonlítása céljából végzett helyszíni szemle lefolytatása (a továbbiakban: mezőgazdászi helyszínelés), ha szükséges a művelési ág változásának átvezetése, h) a 2. § (1) bekezdése szerinti eljárások lefolytatása, ide nem értve a keretmérést, i) a megosztási munkarészek vizsgálatára az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: R.) előírásai szerint, j) részvétel az Fkbt. 12/H. § (2) bekezdésében meghatározott sorsolási bizottság munkájában, k) a 20. §-ban és a 21. §-ban meghatározott egyezség esetén befogadó nyilatkozat kiállítása és közlése, l) a pénzügyi teljesítéshez szükséges igazolások kiadása, m) az 1. § (2) bekezdése szerinti tájékoztató honlapon és hirdetőtáblán való közzététele. (2) A megosztási eljárásban – a 25. §-ban meghatározott soron kívüli eljárás kivételével – a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. feladata a) a földhivatal tájékoztatása a c ) pont szerinti eljárás megindításáról, b) együttműködési megállapodás megkötése az érintett kormányhivatalokkal, c) a földmérő és a jogi szolgáltató kiválasztása, d) a  (3) és (4)  bekezdésben meghatározott feladatokra a  földmérővel és a  jogi szolgáltatóval a  szerződés megkötése, e) a nyertes jogi szolgáltató és földmérő kiválasztásáról szóló tájékoztató megküldése a megyei földhivatalnak, f ) az eljárásban résztvevő földhivatal, földmérő és jogi szolgáltató közötti együttműködés koordinálása, g) a teljesítés folyamatos nyomon követése. (3) Földmérői feladatnak minősül különösen: a) a keretmérés, b) az egyeztetés, ba) az  illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőségével, olyan utak kialakítása esetén, amelyek elsőrendű célja a  mezőgazdasági termelés szállítási és közlekedési feladatainak kiszolgálása, továbbá feltételeinek megteremtése (a továbbiakban: szántóföldi műveleti út), bb) az  önkormányzattal belterületi megosztás esetén, a  helyi építési szabályzat előírásainak követelményeiről, c) a  telekalakításról szóló miniszteri rendelet (a  továbbiakban: miniszteri rendelet) előírásainak figyelembevétele, d) közreműködés az  egyeztető tárgyaláson, valamint a  sorsolási bizottság munkájában, az  osztóprogram segítségével megosztási térképvázlat elkészítése és kinyomtatása, e) az  értékarányos megosztás végrehajtása, beleértve a  visszamaradó földrészletben maradó tulajdonosok változott tulajdoni arányainak meghatározását, f ) az  ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges, változási munkarészek – ideértve a  művelési ág változás átvezetéséhez szükséges munkarészeket is – elkészítése és azok átadása a  földhivatal, illetve a 15. §-ban és a 16. §-ban meghatározott egyezség esetén a jogi szolgáltató részére, g) az  új földrészletek kitűzésének végrehajtása, tulajdonosok részére történő helyszíni bemutatása és dokumentálása, továbbá a helyszíni bemutatásról szóló jegyzőkönyv és földmérési dokumentáció készítése és átadása a földhivatal részére. (4) A megosztási eljárásban jogi szolgáltatói feladatnak minősül különösen: a) az egyezség létrehozásának előkészítése, tulajdonosok értesítése, egyezségen való részvétel hiánya esetére képviseletről való tájékoztatás, b) az egyezségi tárgyalás megtartása, c) az  uniós állami támogatás visszatéríttetésére vonatkozó eljárás fennállásával kapcsolatos nyilatkozatok beszerzése, d) a kérelem fenntartásával kapcsolatos nyilatkozatok beszerzése, e) az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas egyezségi okirat szerkesztése, f ) a 15. §-ban és a 16. §-ban meghatározott egyezség esetén a jogi képviselet ellátása az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, g) a sorsolás megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása, h) a  sorsolási bizottság munkájában való részvétel, a  sorsolás során jogi tanácsadás valamint a  sorsolási jegyzőkönyv vezetésének és elkészítésének biztosítása, i) az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas sorsolási megállapodási okirat szerkesztése. 2. A megosztás szabályai 5. § A megosztási eljárással érintett földrészleteket az  R., a  miniszteri rendelet, valamint a  földrészlet természetbeni állapotának az  ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoktól való eltérése esetén a  földminősítés részletes szabályairól szóló 105/1999. (XII. 22.) FVM rendelet előírásai szerint kell előkészíteni. 6. § (1) Az  eljárás megindítását megelőzően a  Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. tájékoztatja a  földhivatalt az illetékességi területét érintően a megosztási eljárásba bevonandó földrészletek számáról. (2) A  földhivatal ezt követően meghatározza a  megosztási eljárásba bevonandó földrészleteket, és azokról 8 napon belül adatot szolgáltat a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. részére. A földhivatali adatszolgáltatást követően ezekre a földrészletekre soron kívüli kérelmet már nem lehet befogadni. (3) A földhivatal a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. részére adatot szolgáltat a jogi szolgáltató és a földmérő kiválasztásához, amely tartalmazza: a) a település nevét, a települési sorszámot az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti sorrendben, b) a fekvést, c) a helyrajzi számokat az 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti sorrendben, d) az érintett földrészletek területét, e) a tulajdonosok számát, f ) a kérelmet benyújtók számát, g) a kérelmezőnkénti összesített tulajdoni hányadot, h) az állami tulajdon megjelölését, i) a perfeljegyzés darabszámát, j) a terhek darabszámát, k) a széljegyek darabszámát. (4) A  Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. a  nyertes jogi szolgáltatóval és földmérővel való szerződéskötést követő 8 napon belül írásban értesíti a földhivatalt a jogi szolgáltató és a földmérő személyéről. 7. § A földhivatal a  jogi szolgáltató és a  földmérő részére történő, a  4.  § (1)  bekezdés f )  pontja szerinti adatszolgáltatásával egy időben a  kérelmet benyújtó tulajdonosokat postai úton, a  kérelmet be nem nyújtó tulajdonosokat hirdetményi úton értesíti a  földrészlet megosztásának megkezdéséről, a nyertes jogi szolgáltatóról és földmérőről és a további értesítések módjáról. 8. § (1) A  megosztási eljárás előkészítése mezőgazdászi helyszínelésből és a  keretmérésből áll. A  keretmérés során a helyszíni állapot műszaki felmérésére kerül sor. A mezőgazdászi helyszínelésről és a keretmérésről a kérelmezőket előzetesen nem kell értesíteni. A mezőgazdászi helyszínelésről és a keretmérésről jegyzőkönyvet kell felvenni. (2) A mezőgazdászi helyszínelés végrehajtásához négy évnél nem régebben készített, legalább 50 cm terepi felbontású, a  keretmérés végrehajtásához két évnél nem régebben, lombtalan időszakban készített, belterületen legalább 10 cm – ± 18 cm geometriai pontosságú –, külterületen legalább 20 cm terepi felbontású – ± 40 cm geometriai pontosságú –, az állami digitális távérzékelési adatbázisban tárolt adatok is felhasználhatók. (3) A  keretmérésről készült jegyzőkönyvet és a  mérésről készített mérési vázlatot az  R. szerinti tartalommal, a keretmérést követően 8 napon belül át kell adni a  földhivatalnak. Az átadott munkarészeket a  földhivatal soron kívül vizsgálja. (4) Ha a  megosztást olyan földrészleten kell elvégezni, ami egy korábbi megosztási eljárás eredményeként, mint visszamaradó földrészlet keletkezett, a mezőgazdászi helyszínelést és a keretmérést ismét el kell végezni. (5) Ha a  keretmérés eredménye az  R.-ben foglalt tűréshatáron túl eltér az  ingatlan-nyilvántartási állapottól, és az  felmérési, térképezési vagy területszámítási hibából adódik, a  földhivatal a  változást soron kívül átvezeti az ingatlan-nyilvántartásban. 9. § (1) Ha az  adott földrészleten belül az  erdőről, az  erdő védelméről és az  erdőgazdálkodásról szóló törvény (a  továbbiakban: Evt.) hatálya alá tartozó erdő található, ide nem értve a  külterületen lévő fásítást, azt önálló földrészletté kell alakítani. E  földrészletek az  önálló földrészletté alakítást megelőzővel egyező arányban továbbra is a  tulajdonostársak osztatlan közös tulajdonában maradnak, kivéve, ha a  tulajdonosok ettől eltérő tulajdoni arányokra teljes körű egyezséget kötnek. (2) Ha az  ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott terület található, ami az  Evt. alkalmazásában nem minősül erdőnek, az önálló földrészletté alakítás előtt nyilatkozattétel céljából a földhivatal megkeresi a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát. (3) Ha a  természetben az  ingatlan-nyilvántartási térképen nem ábrázolt árok, csatorna, út vagy egyéb művelés alól kivett területnek minősülő területrész, illetve halastó található és az nem felmérési, térképezési vagy területszámítási hibából adódik, azok önálló földrészletté alakítását egyedileg kell vizsgálni. A  szükséges földvédelmi eljárásokat hivatalból kell lefolytatni. (4) Az  (1) és a  (3)  bekezdésben meghatározott esetekben az  önálló földrészletté alakításról valamint az  Fkbt. 12/G.  § (2) bekezdésében maghatározott megközelíthetőségről a 11. § (1) bekezdése szerinti határozatban kell rendelkezni. (5) Ha a kérelemmel érintett földrészlet kisajátítás miatt több részre került megosztásra és a megosztás előtti tulajdoni arányok a megosztás után is azonosak a megosztott földrészletekben, akkor a megosztott földrészletek megosztási eljárását egy eljárásban kell lefolytatni. 10. § A megosztási eljárás akkor folytatható le, ha a) a földrészlet ingatlan-nyilvántartási és természetbeni állapota megegyezik, vagy b) az a) pont szerinti feltétel teljesítéséhez szükséges adatváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló eljárás jogerősen lezárult. 11. § (1) A földhivatal a) a 10. § a) pontjában meghatározott esetben keretmérésről készült mérési vázlat földhivatali vizsgálatát, b) a 10. § b) pontjában meghatározott esetben az adatváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetésének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül meghatározza a megosztás kiindulási helyét és irányát. (2) A megosztás kiindulási helyét és irányát az egy kérelemmel érintett földrészlet esetében a kérelmezővel egyeztetett módon kell meghatározni. (3) Ha a  kérelmező, vagy jogutódja a  mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerinti tanya tulajdonosa a  szomszédos, részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonban álló földrészletben társtulajdonos, akkor a  megosztás kiindulási helyét és irányát úgy kell megállapítani, hogy a  tanya tulajdonosára eső földterület a tanya mellé kerüljön kialakításra. (4) Ha a  kérelmező a  kérelemében, vagy az  egyezségi tárgyaláson a  kérelmezők egyhangúlag az  osztás kiindulási helyére és irányára vonatkozó javaslatot tettek, a  földhivatalnak a  javaslatban foglaltakra is figyelemmel kell lenni, feltéve, hogy az  nem ellentétes az  Fkbt. 12/G.  § (2)  bekezdésében meghatározott szempontokkal. A  megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító határozatban rendelkezni kell az  új szántóföldi műveleti út helyzetének kialakításával kapcsolatban szükség esetén a helyi önkormányzattal és az  illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőségével történő egyeztetés szükségességéről. (5) A  megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító jogerős határozat a  megosztási eljárás jogerős befejezéséig hatályos. A  határozatot és a  jogerős határozatot a  földhivatal az  Fkbt. 12/G.  § (2)  bekezdésében meghatározott módon közli. A  jogerős határozat közlésének napja a határozatnak a  földhivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja. (6) A megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító jogerős határozat kifüggesztéséről a földhivatal haladéktalanul értesíti a jogi szolgáltatót. (7) A  megosztási eljárás a  megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító határozat jogerőre emelkedése után folytatható. 12. § (1) A  megosztást a  11.  § (1)  bekezdése szerinti határozat alapján, és – a  (2)  bekezdésben meghatározott eset kivételével  – értékarányosan (a  tulajdoni hányadoknak megfelelő aranykorona értékek figyelembevételével) kell elvégezni. Ha a  kérelmező tulajdoni hányada a  kérelem benyújtását követően változik, a  megosztást a  15.  § (4)  bekezdésében meghatározott, az  egyezségi okirat benyújtására nyitva álló határidő lejártának időpontjában az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdoni hányadra összevontan kell elvégezni. (2) Az  ültetvénnyel betelepített és szőlő, gyümölcsös, fásított terület művelési ágban nyilvántartott földrészlet esetében az értékarányos megosztástól való eltéréshez a kérelmezők hozzájárulása szükséges. Az eltérés nem járhat a visszamaradó földrészlet tulajdonosai tulajdoni mértékének csökkenésével. (3) A  kialakítandó új földrészletek megközelíthetőségéről az  Fkbt. 12.  § (4)  bekezdésének alkalmazásával kell gondoskodni. (4) A megosztás és kitűzés munkarészeit az R. szerint kell elkészíteni. (5) A változási vázrajzot alá kell írnia a) egyezség esetén minden kérelmezőnek, b) teljes körű egyezség esetén minden tulajdonosnak. (6) Sorsolás esetén a változási vázrajzon a tulajdonosi aláírásokat a sorsolási jegyzőkönyv pótolja. 3. A soronkívüliségi kérelem 13. § (1) A 3. §-ban meghatározott teljesítési sorrendtől való eltérés iránti kérelem (a továbbiakban: soronkívüliségi kérelem) alapján indult eljárásra az e §-ban foglalt eltérésekkel e rendelet előírásait kell alkalmazni. (2) Az  adott település vonatkozásában az  egyes földrészletek soron kívüli megosztási eljárásának egymáshoz viszonyított sorrendjét a  soronkívüliségi kérelmek földhivatalhoz való benyújtásának időpontja határozza meg. Az  azonos napon benyújtott soronkívüliségi kérelmek közötti sorrendet a  soronkívüliségi kérelemmel érintett földrészletek helyrajzi számainak növekvő sorrendje határozza meg. (3) Soronkívüliségi kérelmet a  6.  § (2)  bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás megküldéséig lehet benyújtani, a már korábban benyújtott megosztási kérelemre való hivatkozással, külön kérelemben. (4) A soronkívüliségi kérelem tartalmazza a) a magánszemély kérelmező természetes személyazonosító adatait és lakcímét vagy értesítési címét, b) gazdálkodó szervezet kérelmező megnevezését, székhelyét (telephelyét), statisztikai számjelét, a gazdálkodó szervezet képviseletében eljáró személy családi- és utónevét, lakcímét, c) az érintett földrészlet fekvése szerinti település nevét, helyrajzi számát, d) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az Fkbt. 12/F. § (4) bekezdése szerint vállalja a megosztási eljárás költségének megfizetését. (5) A  földhivatal a  kérelem benyújtásától számított 15 napon belül a  25.  §-ban meghatározott módon végzésben állapítja meg a  soronkívüliségi kérelemmel érintett földrészletek megosztási eljárásának számított költségét, és a  fizetési határidőt. A  fizetési határidő elmulasztása esetén a  földhivatal a  soronkívüliségi kérelmet a  határidő elmulasztásától számított 15 napon belül végzéssel elutasítja, ennek hiányában a  soronkívüliségi kérelmet elfogadottnak kell tekinteni. A  fizetési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet az  elutasító végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni. (6) A  soron kívüli eljárásban a  jogi szolgáltató feladatait a  kérelmező által megbízott jogi képviselő, a  földmérő feladatait a kérelmező által megbízott földmérő látja el. (7) A soronkívüliségi kérelem visszavonására nincs lehetőség. (8) Az egyezség kialakítására és a sorsolás lefolytatására, továbbá a kitűzésre és a változási vázrajz záradékolásra történő benyújtására vonatkozó eljárási határidő elmulasztása esetén a  földhivatal a  határidő elmulasztásától számított 5 napon belül póthatáridő megadásával felhívja a soron kívüli kérelem előterjesztőjét a benyújtási kötelezettségre azzal, hogy az újabb határidő elmulasztása esetén a soronkívüliségi kérelmet a határidő elmulasztásától számított 5 napon belül végzéssel elutasítja. Ebben az esetben a 23. §-ban meghatározott és megfizetett díjak visszafizetésére nincs mód. 4. Az egyezség szabályai 14. § E rendelet előírásait a kérelmezők közötti egyezség fennállása esetén a 15. §-ban és a 16. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 15. § (1) A  kérelmezők a  kiosztási sorrend egymás közötti meghatározására egyezséget köthetnek. Az  egyezséget közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni (a  továbbiakban: egyezségi okirat). Az  egyezségi okiratnak tartalmaznia kell az  egyezségben résztvevő kérelmezők arra vonatkozó egybehangzó nyilatkozatát, hogy a 11. § (1) bekezdése szerinti határozatban foglaltaknak megfelelően határozzák meg a tulajdoni hányaduknak megfelelő terület egymás közötti kiosztási rendjét, és ennek megfelelően készíttetik el a  változási munkarészeket, valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló megállapodást. (2) A  jogi szolgáltatónak, a  6.  §-ban meghatározott tájékoztató megküldését követően, a  kérelmezők és a  földmérő összehívásával meg kell kísérelnie az  egyezség létrehozását. Az  első egyezségi tárgyalást a  11.  § (1)  bekezdésben meghatározott határozat meghozatala előtt kell megtartani. A  tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Amennyiben a  jegyzőkönyv a  megosztás kiindulási helyére és irányára vonatkozó javaslatot, vagy teljes körű egyezségre irányuló döntést tartalmaz, a jogi szolgáltató – a tárgyalás napját követő – 8 napon belül megküldi azt a földhivatal részére. (3) Az egyezségi tárgyalás helyszínét a földhivatal illetékességi területén kell kijelölni. (4) Az egyezségi okiratnak a földhivatalhoz való benyújtására a 11. § (1) bekezdésben meghatározott jogerős határozat közlését követő naptól, legfeljebb a sorsolás napját megelőző 5. nap végéig van lehetőség, ezt követően egyezség nem köthető. (5) Az egyezségi meghívóban ismertetni kell: a) a földrészlet helyrajzi számát, területnagyságát, művelési ágát, aranykorona értékét, b) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat és feljegyzett tényeket, c) a földhasználati nyilvántartásba a földrészletet érintően bejegyzett földhasználat jogcímét, a földhasználattal érintett területnagyságot és a földhasználat időtartamát, d) a kérelmező tulajdonosok nevét és a 12. § (1) bekezdés szerint az őket megillető tulajdoni hányadot, e) a  9.  §-ban foglaltak alapján az  eljárás hatálya alól kiveendő és továbbra is közös tulajdonban maradó területeket, f ) a megközelíthetőséghez szükséges új szántóföldi műveleti út tervezett helyét, valamint ennek aranykoronaváltozási vonzatát, lehetőségét, g) az egyezség megkötésének jellemzőit, h) a megosztási eljárás részét képező további eljárásokat (megosztás, kitűzés, bemutatás, ingatlan-nyilvántartási átvezetés), és i) az Fkbt. 12/K. §-ában foglaltakat. (6) Az egyezségi meghívóban az alábbiakra kell felhívni a kérelmezők figyelmét: a) az  egyezséget, illetve teljes körű egyezséget tartalmazó okirat benyújtására a  (4)  bekezdésben meghatározott időpontig, a  21.  § (1)  bekezdése szerinti sorsolási megállapodás létrehozására, a  sorsolás megkezdéséig – a sorsolás helyszínén is – van lehetőség, b) az  egyezség, illetve teljes körű egyezség, valamint sorsolási megállapodás megkötésének részletes tartalmára, c) a jogutódlás igazolására, d) arra, hogy a  megosztási eljárás nem szünteti meg a  fennálló földhasználati szerződést, de a  mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 60.  § (1)  bekezdése szerinti esetben és módon a haszonbérleti szerződés felmondható, e) az  újonnan kialakítandó földrészlet új helyrajzi száma, területi változása miatt a  földhasználati szerződés módosul, ezért javasolt gondoskodni a földhasználati szerződés módosításáról és földhivatali bejelentéséről, f ) arra a  tényre, hogy az  újonnan kialakítandó földrészletek területe az  Fkbt. 9/C.  § (6)  bekezdésében meghatározott területi minimumnál nem lehet kisebb és ez  a  kérelmezők közül kit érinthet, valamint, belterület esetén a  helyi építési szabályzattal és a  településszerkezeti tervvel összhangban kell azokat kialakítani, g) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben foglalt jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerinti megtérítési kötelezettségre. (7) A  jogi szolgáltatónak az  egyezségi tárgyalás lezárultát megelőzően ki kell kérnie a  kérelmező tulajdonostársak nyilatkozatát a kérelem fenntartására vonatkozóan. Az egyezségi tárgyaláson meg nem jelent kérelmezőt úgy kell tekinteni, mint aki fenntartja a kérelmét. A kérelem az eljárás következő szakaszaiban nem vonható vissza. (8) Ha a kérelmező a 4. § (4) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot nem teszi meg, vagy visszatéríttetési eljárás alatt áll, kérelmét visszavontnak kell tekinteni. (9) A  kérelmüket visszavonó tulajdonostársak tulajdoni hányadát összevontan, az  Fkbt. 12/H.  § (8)  bekezdésében meghatározott visszamaradó földrészlettől külön, új önálló földrészletként kell kimérni. (10) Egy kérelmező esetén a  jogi szolgáltatónak ki kell kérnie a  kérelmező tulajdonos nyilatkozatát arról is, hogy szándékozik-e teljes körű egyezséget kötni. A teljes körű egyezség kialakításának szándéka a teljes körű egyezség kialakítására vonatkozó határidő alatt bármikor visszavonható. (11) A  jogi szolgáltató írásban tájékoztatja a  földhivatalt a visszavont kérelmekről. Amennyiben egy érintett földrészlet esetében az összes kérelmet visszavonták, az eljárást a (9) bekezdés szerint kell lefolytatni. (12) A  tartalmi és alaki követelményeknek megfelelő egyezségről a  földhivatal befogadó nyilatkozatot állít ki, amely azt igazolja, hogy a  megosztási eljárás a  továbbiakban az  egyezség szabályai szerint folytatható. A  befogadó nyilatkozatot – legkésőbb a  sorsolás napjáig – a  földhivatal a  jogi szolgáltató útján közli az  egyezséget benyújtó kérelmezőkkel. (13) Ha a befogadott egyezségi okirat mellékleteként a kérelmezők a megosztás kiindulási helyére és irányára javaslatot tesznek és az nem ellentétes az Fkbt. 12/G. § (2) bekezdésében meghatározott szempontokkal, a földhivatal a 11. § (1) bekezdésében meghozott határozatát a javaslat szerint módosítja. (14) A  késedelmesen benyújtott (1)  bekezdés szerinti egyezséget tartalmazó okirat esetében, valamint a  (12)  bekezdésben meghatározott befogadó nyilatkozat hiányában a  megosztási eljárás a  2.  § (1)  bekezdés e)–g) pontjában meghatározott eljárásokkal folytatódik, és fejeződik be. (15) Ha a  határidőben benyújtott egyezségi okirat az  (1)  bekezdésben meghatározott tartalmi és alaki követelményeknek megfelel, az Fkbt. 12/H. §-a szerinti sorsolás nem kerül lefolytatásra, valamint a 22. § és a 23. § szerinti eljárás az  egyezségi okirat, és az  ahhoz csatolt mellékletek alapján, a  (16)  bekezdésben meghatározott eltérésekkel kerül lefolytatásra. (16) A változásátvezetési eljárás – az ingatlan-nyilvántartási jogszabályoknak megfelelő – erre irányuló önálló kérelem és okiratok (változási vázrajz és egyezségi okirat) alapján indul. (17) A megosztást a 11. § (1) bekezdése szerinti határozat alapján, és az egyezség tartalma szerint kell elvégezni. (18) Egy kérelmező esetén a kérelmet kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak tekinteni. 16. § (1) A kérelmezők egyezséget köthetnek a kérelmet elő nem terjesztő tulajdonostársakkal is (a továbbiakban: teljes körű egyezség). A teljes körű egyezségre – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az egyezségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) Ha a  tulajdonostársak között használati megosztásról szóló megállapodás fennáll, akkor, az  Fkbt. 12/J.  §-ában foglaltak szerint kell eljárni. (3) Teljes körű egyezség esetén a földhivatal a 11. § (1) bekezdés szerinti határozatot hatályon kívül helyezi. (4) Ha a  teljes körű egyezség a  9.  § (1) és (3)  bekezdésben meghatározott földrészletek tulajdonjogának változását érintő megállapodást is tartalmaz, azt – ha más jogszabályi előírásba nem ütközik – a  teljes körű egyezségnek megfelelően kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. 5. A sorsolás végrehajtásának szabályai 17. § (1) A földrészlet – kérelmezők közötti – megosztásának sorrendjét egyezség hiányában sorsolással kell megállapítani. (2) A 11. § (1) bekezdése szerinti jogerős határozat közlése és a sorsolás megkezdése között legfeljebb 60 nap telhet el. (3) A sorsolást 3 tagú sorsolási bizottság folytatja le. A sorsolási bizottság elnöke a földhivatal, vagy a megyei földhivatal alkalmazottja, egy tagja a jogi szolgáltató, másik tagja a földmérő. (4) A  sorsoláson a  kérelmező személyesen, vagy meghatalmazottja útján vehet részt. A  meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A távollét nem akadályozza meg a sorsolás lefolytatását és igazolásnak sincs helye. (5) A sorsolást a jogi szolgáltató szervezi meg. A sorsolás megszervezése magában foglalja a sorsolás tárgyi, technikai feltételeinek megteremtését, valamint személyi feltételeinek és a sorsolás helyszínének a biztosítását is. (6) A jogi szolgáltató a sorsolás napját és időpontját előzetesen egyezteti a földhivatallal és a földmérővel. A sorsolást munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A  jogi szolgáltató a sorsolás helyszínéről és időpontjáról a sorsolás napját megelőzően legalább 30 nappal korábban értesíti a  kérelmezőket, a  földhivatalt és a  földmérőt, továbbá a sorsolás helyszínéről és időpontjáról az 1. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott módon tájékoztatót tesz közzé. A sorsolás helyszínét a 15. § (3) bekezdése szerint kell kijelölni. (7) Az értesítésben ismertetni kell a sorsolás menetét és a megosztás módszerét. (8) Az értesítésben fel kell hívni a kérelmezők figyelmét arra, hogy a) a sorsolás ellen az Fkbt. 12/H. § (3) bekezdésében meghatározott esetben kifogással lehet élni, b) az  egyezséget, illetve teljes körű egyezséget tartalmazó okirat benyújtására a  15.  § (4)  bekezdésében meghatározott időpontig, a  21.  § (1)  bekezdése szerinti sorsolási megállapodás létrehozására, a  sorsolás megkezdéséig van lehetőség, továbbá c) a (4) bekezdésben foglalt, meghatalmazásra vonatkozó szabályokra. 18. § A sorsolás megkezdése előtt a jogi szolgáltató a) ismerteti a 15. § (5) bekezdésben és a 17. § (7) bekezdésben foglaltakat, b) felhívja kérelmezők a figyelmét a 15. § (6) bekezdésében és a 17. § (8) bekezdésében foglaltakra, c) megállapítja, hogy egyezség vagy sorsolási megállapodás létrehozására, és az  ezt tartalmazó okirat benyújtására nem került sor, továbbá sorsolási megállapodás létrehozására a helyszínen sem került sor. 19. § (1) A sorsolásról a helyszínen jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a) a sorsolás helyét és idejét, b) a  sorsolási bizottság elnökének nevét és a  jegyzőkönyvvezető nevét, a  jogi szolgáltató és földmérő nevét, székhelyét vagy irodájának székhelyét, c) a földrészlet beazonosításához szükséges valamennyi azonosítót (település, helyrajzi szám), d) a 15. § (6) bekezdés c) pontjában foglaltakat, e) a sorsoláson elhangzott, a sorsolásra vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, f ) a sorsolási megállapodások tényét és tartalmát, g) a sorsolás eredménye szerinti kiosztási sorrendet, h) mellékletként a jelenléti ívet, valamint a meghatalmazásokat tartalmazó okiratokat, i) mellékletként az  osztóprogram segítségével a  földmérő által elkészített és kinyomtatott megosztási térképvázlatot, melyen fel kell tüntetni a kialakítandó földrészletek – ideértve a betervezett utakat és a közös tulajdonban maradó földrészleteket is – jegyzőkönyvben szereplő azonosítóit, határvonalait és a  kiosztott földrészletek tulajdonosainak nevét, j) az R. alapján elkészített területkimutatást, k) azt a  bejegyzést, hogy a  jogi képviselő ismertette és a  jelenlévők tudomásul vették a  sorsolási jegyzőkönyvben foglaltakat. (2) A  jegyzőkönyv oldalanként tartalmazza a  sorsolási bizottság elnökének és tagjainak a  kézjegyét, valamint a jegyzőkönyv végén nyilvánvalóan azonosítható aláírásukat és a jogi szolgáltató ellenjegyzését. (3) A sorsolási jegyzőkönyv négy eredeti példányban készül. (4) A sorsolási jegyzőkönyvet a földhivatalnak soron kívül záradékkal kell ellátnia, ha a sorsolás lefolytatása ellen a 20. § szerinti kifogás nem került benyújtásra, vagy a  benyújtott kifogást a  megyei földhivatal elutasította és a  sorsolás eredményét a  megyei földhivatal helyben hagyta. A  záradék azt tanúsítja, hogy a  megosztási eljárás a  sorsolás eredményének megfelelően folytatható. (5) Záradékolás után a  sorsolási jegyzőkönyv két példánya a  földhivatalnál, egy példány a  jogi szolgáltatónál és egy példány a földmérőnél kerül megőrzésre. 20. § (1) A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az Fkbt. 12/H. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, az Fkbt. 9/C. § (3) bekezdése szerint kifogással lehet élni, amelyet a megyei földhivatalnak címezve, a földhivatalnál kell benyújtani. (2) A földhivatal a sorsolás ellen benyújtott kifogást a jegyzőkönyvvel, illetve annak mellékleteivel együtt 8 napon belül a megyei földhivatalhoz továbbítja. (3) A  megyei földhivatal a  sorsolási jegyzőkönyvben foglaltakra alapozva hozza meg döntését, szükség esetén meghallgathatja a kifogás előterjesztőjét, a sorsolási bizottság tagjait, valamint más érintettet is. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. (4) A kifogást az ügy összes iratának a megyei földhivatalhoz való érkezésétől számított 15 napon belül kell elbírálni. A  megyei földhivatal a  kifogás elutasításával a  sorsolás eredményét helybenhagyhatja, vagy azt megsemmisíti és ezzel egyidejűleg új sorsolás lefolytatására utasítja a sorsolási bizottságot. 21. § (1) A sorsolás megkezdéséig lehetőség van sorsolási megállapodást kötni. A sorsolási megállapodás irányulhat: a) az önálló földrészlet osztatlan közös tulajdonként történő kiosztására, vagy b) az önálló földrészletek kiosztási sorrendjének meghatározására. (2) Az  (1)  bekezdés a)  pontjában meghatározott megállapodás alapján a  megállapodásban érintett kérelmezők a tulajdoni hányaduk összevonásának eredményeként kialakítandó területnek önálló földrészletként, és az osztatlan közös tulajdonukként való kiosztására vonatkozóan állapodnak meg. E  sorsolási megállapodásban érintett kérelmezők egy néven (sorszámon) kerülnek sorsolásra. (3) Az  (1)  bekezdés b)  pontjában meghatározott megállapodás alapján a  megállapodásban érintett kérelmezők a  tulajdoni hányaduknak megfelelő terület önálló földrészletként történő kiosztásának a sorrendjében állapodnak meg. E  sorsolási megállapodásban érintett kérelmezők is egy néven (sorszámon) kerülnek sorsolásra, de a megosztás végrehajtása során az önálló földrészletek kiosztása a megállapodásnak megfelelő sorrendben történik. (4) Tanya körüli földek kiadása a 11. § (3) bekezdésben foglaltak alapján történik. (5) Ha a  sorsolás során az  Fkbt. 9/C.  § (6)  bekezdésében meghatározott területi minimumot nem éri el a  kérelmező tulajdoni hányadának megfelelő terület nagysága és az (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodást sem köt, akkor a  kérelmezők tulajdoni hányadát új önálló osztatlan közös tulajdonban álló földrészletként, az  utolsó kiosztásra került földrészletet követően kell kialakítani. 6. A kitűzés és bemutatás szabályai 22. § (1) A földmérő a földhivatali befogadó nyilatkozattal ellátott egyezségi okirat, vagy a záradékolt sorsolási jegyzőkönyv alapján – annak kézhezvételétől számított 30 napon belül – elvégzi a  leosztott földrészletek kitűzését és bemutatását a (2) bekezdésben foglaltak szerint. (2) A  bemutatás időpontjáról a  földmérő az  eredeti földrészlet összes tulajdonosát közvetlenül, a  jogi szolgáltató az 1. § (3) bekezdésében meghatározott hirdetményi, elektronikus hirdetményi úton, legkésőbb a bemutatás előtt 5 nappal értesíti azzal, hogy a távollét nem akadályozza meg a bemutatás lefolytatását, illetve, hogy a távolmaradás esetén igazolásnak helye nincs, azonban meghatalmazás útján képviseltetheti magát. A  bemutatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a helyszínen a földmérő és a megjelentek aláírásukkal látnak el. Az így elkészült jegyzőkönyvet a földhivatali iratokhoz kell csatolni. A bemutatási jegyzőkönyv aláírása során előforduló kifogásokat a földhivatal csak felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba fennállásának esetén vizsgálja. (3) A  megosztással kialakult földrészletekre a  már meglévő földmérési jelet a  földmérőnek a  földrészlet bemutatása során az  érintett földrészlet tulajdonosának be kell mutatnia és azt át kell adnia. A  bemutatásról és az  átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A  bemutatási és átadási jegyzőkönyvben ki kell térni a  földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 27. § (2)–(6) bekezdésében foglaltakra. (4) A földmérő a bemutatást követő 15 napon belül az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges munkarészeket, a bemutatási jegyzőkönyvvel és a földmérési dokumentációval együtt benyújtja a földhivatalhoz. (5) A földhivatal a vizsgálat és záradékolás során a változási vázrajz 11. § (1) bekezdésében meghatározott határozatnak való megfelelőségét, a  leosztott földrészletek 12.  § (1)  bekezdésben meghatározottaknak, valamint az  egyezségi okiratnak, illetve a sorsolási jegyzőkönyvnek való megfelelőségét is vizsgálja. 7. A változásátvezetési eljárás 23. § (1) A  változásvezetési eljárás – a  tulajdoni lap széljegyzésével – a  22.  § (5)  bekezdése szerinti záradékolást követő munkanapon, a  záradékolt változási vázrajz, és egyezségi okirat vagy sorsolási jegyzőkönyv, annak mellékleteivel vagy a 15. § (18) bekezdése szerinti kérelem alapján indul meg. (2) Az  ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények visszajegyzését az  Fkbt. 12/H.  § (5) és (6) bekezdése alapján kell elvégezni. (3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés jogcímeként az eredeti jogcímet kell feltüntetni. (4) Az  ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozatot és a  változási vázrajz másolatát a  földhivatal a  jogi szolgáltató útján közli az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52. § (3) bekezdése szerint. 8. A költségek viselése 24. § A megosztási eljárással kapcsolatban a  fővárosi és megyei kormányhivatalt kiinduló földrészletenként a  fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló, a földügyért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott költségtérítés illeti meg. 25. § (1) A  soronkívüliségi kérelemmel érintett földrészlet megosztási eljárásának, az  eljárás megindulásáról szóló értesítésnek, a  mezőgazdászi helyszínelésnek, a  keretmérés vizsgálatának, valamint az  osztásirány meghatározásának összesen 32  500  forintos költségét a  soronkívüliségi kérelmet benyújtó kérelmező fizeti meg. A költséget a földrészlet fekvése szerint területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal földhivatala fizetési számlájára történő készpénz-átutalási megbízással, banki átutalással vagy a  földrészlet fekvése szerint területileg illetékes földhivatal pénztárába történő készpénzbefizetéssel kell megfizetni. (2) Soron kívüli eljárás esetén, egyezség hiányában a sorsolás megkezdéséig, a sorsolási bizottságban történő részvétel 6500 forintos költségét, is a  soronkívüliségi kérelmet benyújtó kérelmező előlegezi meg és viseli. Ha a  kérelmező ez  utóbbi befizetést határidőre nem teljesíti, akkor a  földhivatal az  13.  § (4)  bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el. Az addig megfizetett költségek visszaigénylésére nincs mód. (3) A soron kívüli eljárásban a földmérési és a  jogi szolgáltatási feladat ellátásáról a soronkívüliségi kérelmet benyújtó kérelmező gondoskodik. (4) A soron kívüli eljárásban a földmérési adatszolgáltatás és záradékolás díját a földmérő a földmérési és térképészeti állami alapadatok igazgatási szolgáltatási díját szabályozó rendelet szerint fizeti meg. A  változás-átvezetés díját a  soronkívüliségi kérelmet benyújtó kérelmező az  ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díját megállapító törvény alapján fizeti meg. II. FEJEZET A RÉSZARÁNY-TULAJDON ÖNÁLLÓ FÖLDRÉSZLETBEN TÖRTÉNŐ KIADÁSÁNAK SZABÁLYAI 26. § A részarány-tulajdon önálló földrészletben történő kiadására irányuló eljárás során az  I. Fejezet rendelkezéseit az  e  fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a  kérelmező, illetve a  tulajdonostárs alatt a  részarány-tulajdonost kell érteni, továbbá az  e  fejezetben meghatározott eljárás megelőzi az  I. Fejezetben meghatározott megosztási eljárást. 27. § A részarány-tulajdon önálló földrészletben történő kiadására irányuló eljárás során nem alkalmazható az  1–3.  §, az 10. §, a 13. §, a 15. § (5) bekezdés c) és i) pontja, a 15. § (6) bekezdés e) pontja, a 15. § (14) bekezdése tekintetében a változásátvezetési eljárásra vonatkozó szabály, a 23. § (1) bekezdése és a 25. §. 28. § (1) A  földhivatal az  Fkbt. 9/C.  § (4)  bekezdésében meghatározott sorsolási jegyzőkönyvnek a  megérkezését követő 45 napon belül – (2)  bekezdésben meghatározott eltérésekkel – gondoskodik a  jegyzőkönyvben szereplő földrészleteket érintően az  5.  §-ban, a  8.  § (4) és (5)  bekezdésében, a  9.  §-ban meghatározott és a  11.  § szerinti feladatok elvégzéséről, illetve eljárás lefolytatásáról. (2) A  9.  § (1)  bekezdése tekintetében a  területi minimumra az  Fkbt. 9/C.  § (6)  bekezdésében foglaltak az  irányadók, továbbá a  mezőgazdászi helyszínelés során megállapított művelési ág változást külön eljárás keretében, a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően lehet átvezetni az ingatlan-nyilvántartásban. 29. § A 17–22. §-t az Fkbt. 9/C. § (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel, valamint azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 19. § (3) bekezdésétől eltérően a sorsolási jegyzőkönyv öt eredeti példányban készül, amelyből két példány a  földhivatalnál, egy példány a  jogi szolgáltatónál, egy példány a  földmérőnél kerül megőrzésre, és egy példányt a földhivatal a fővárosi és megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága részére ad át. 30. § A 15.  §-t és a  16.  §-t azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy földkiadási eljárás során csak teljes körű egyezség köthető. 31. § (1) A földhivatal az általa záradékolt munkarészek alapján a megosztás eredményeként bekövetkező változást – a 23. § (2) bekezdése figyelembevételével – átvezeti az ingatlan-nyilvántartásban. A megosztással kialakult földrészletekre a  szövetkezeti földhasználati jog kerül visszajegyzésre. A  megosztás átvezetéséről szóló határozatot és a  változási vázrajzot a  földhivatal közli a  földművelésügyi igazgatósággal a  megosztással kialakult földrészletekre vonatkozó, az Fkbt. 9/C. § (7) bekezdése szerinti földkiadási határozatok meghozatala érdekében. (2) A  megosztással kialakult földrészletek tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére a  földművelésügyi igazgatóság jogerős földkiadási határozata alapján kerül sor. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 32. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 33. § E rendelet a) az  Európai Unió Bizottsága – be nem jelentett támogatásként – az  agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, a  2014–2020 időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások (75)  pont a) alpontja szerinti birtokrendezéshez kapcsolódó, valamint b) az  Európai Unió Bizottsága – be nem jelentett támogatásként – az  agrár-és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, 2007–2013 időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások 96.  pontja hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. 34. § Hatályát veszti a  részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 405/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök