85/2012. (XII. 28.) BM rendelete az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról.

(1)A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló

1. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
2. §

(1)bekezdés b),

1. f)vagy
2. i)pontja alapján a hivatásos állomány rendelkezési állományba helyezett tagjának az eredeti beosztása szerinti, a beosztás ellátásához kötött rendszeres pótlékok nélkül számított illetményt kell folyósítani. Az illetmény megállapításakor a rendelkezési állományba helyezés előtt elrendelt illetmény-eltérítést a szakmai munka tárgyévet követő értékeléséig figyelembe kell venni.

(2)A hivatásos állomány Hszt. 44. §

(1)bekezdés

1. c)vagy
2. e)pontja alapján rendelkezési állományba helyezett azon tagja, aki tanulmányai megkezdése előtt szolgálati beosztást töltött be és akinek a részére az oktatási intézményben folytatott tanulmányai befejezése után felkészültségének megfelelő beosztás a pályakezdőkre vonatkozó szabályok szerint nem biztosítható, eredeti beosztása figyelembevételével jogosult illetményre.

(3)A Hszt. 44. §

(1)bekezdés d) pontja alapján történő rendelkezési állományba helyezés esetén a hivatásos állomány tagjának illetményét az Országgyűlési Őrség folyósítja.

(4)A rendvédelmi felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató, a Hszt. 44. §

(1)bekezdés d) pontja alapján rendelkezési állományba helyezett hallgató részére járó illetmény és illetményjellegű juttatások fedezetéről az Országgyűlési Őrségnél központilag kell gondoskodni. 3. §

(1)Ha a hivatásos állomány tagjának a Hszt. 50. §

(1)bekezdése szerinti szolgálati feladatok, beosztások ellátásával vagy helyettesítéssel történő megbízása az eredeti beosztás ellátása mellett történik, a megbízás alapján járó díjazás mértékét az Országgyűlési Őrség parancsnoka a feladattal, valamint a feladat ellátására beosztottak számával arányosan állapítja meg.

(2)Amennyiben a hivatásos állomány tagja köztisztviselőt vagy munkavállalót helyettesít, az

(1)bekezdés szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(3)Ha a hivatásos állomány helyettesítést ellátó tagja a megbízás alapján díjazásban részesül, a helyettesítés során végzett tevékenysége nem minősül túlszolgálatnak, a tevékenységért csak a Hszt. 50. §

(4)bekezdése szerinti többletszolgálatért járó díjazás jár. 4. §

(1)A Hszt. 62. §-ában foglalt, a tanulmányokhoz nyújtott támogatások megtérítésére a hivatásos állomány azon tagja kötelezhető, aki tanulmányi szerződés alapján iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatásban, képzésben vesz részt.

(2)Nem kötelezhető a támogatás visszatérítésére az, aki az Országgyűlési Őrség által elrendelt szakmai továbbképzésen vagy átképzésen vesz részt.

(3)A természetbeni élelmezés értékének visszatérítésénél figyelembe kell venni az élelmezés nyersanyagértékét, a nyersanyagnormát, valamint a természetbeni élelmezés pénzbeli megváltását.

(4)A

(3)bekezdés szerinti juttatások közül az illetményjellegű juttatásoknál a személyi jövedelemadó, a nyugdíj-, az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék levonása utáni nettó összeget, a természetbeni juttatásoknál pedig a felhasználáskor érvényes norma szerinti összeget kell figyelembe venni.

(5)A tandíjtartozás összegét a tanintézet által a tandíjakról kiállított számlákra teljesített kifizetések alapján kell megállapítani.

(6)A tanulmányi támogatás visszatérítésére az Országgyűlési Őrség parancsnoka írásban szólítja fel a hivatásos állomány tagját, aki a felszólítás ellen – a kézhezvételtől számított 15 napon belül – az elöljáró parancsnokhoz szolgálati panaszt nyújthat be. 5. §

(1)Az elrendelhető túlszolgálat tartama naptári évenként 450 óra.

(2)A túlszolgálatért járó díjazást a túlszolgálat napját követő naptári hónapra esedékes illetmény kifizetésével együtt kell folyósítani.

(3)Az elrendelt túlszolgálatra eső időarányos távolléti díjat a Hszt. 99. §

(5)bekezdésében foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazásával kiszámított egy órára eső távolléti díj alapulvételével kell megállapítani. 2. Az illetmény 6. §

(1)A hivatásos állomány köztisztviselői álláshelyen foglalkoztatott tagjának rendszeres pótlékok nélkül számított illetménye nem lehet kevesebb, mint az ellátott munkakörre megállapítható köztisztviselői illetménye lenne. Ha a köztisztviselői illetmény a magasabb, akkor a hivatásos állomány tagjának illetményét annak megfelelően kell újra megállapítani.

(2)Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztását köztisztviselői munkakörré minősítették át, továbbra is a munkakör átminősítés előtti besorolása alapján kell az illetményét megállapítani. 7. § A Hszt. 102. §

(1)bekezdése alapján a magasabb fizetési fokozatba való előresorolást annak a hónapnak az első napjától kell végrehajtani, amelyik hónapban a várakozási idő letelik. 8. § Az Országgyűlési Őrség parancsnokának és helyettesének a Hszt. 245/H. §

(2)bekezdése szerinti illetményét az illetmény elemekre való bontása nélkül, egy összegben kell megállapítani. Az így megállapított illetmény magába foglalja valamennyi illetményelemet, beleértve az érintett részére megállapítható pótlékokat is, a nyelvtudási pótlék kivételével. 3. Pótlékok 9. §

(1)Azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben az idegen nyelv használata szükséges – így a hivatásos állomány tagjának nyelvtudási pótlék fizethető –, valamint amelyekben az idegen nyelv ismerete a szolgálati beosztással járó feladat, az állománytáblázat tartalmazza.

(2)A harmadik és további nyelv, továbbá a ritka nyelv használatáért adható kiegészítő nyelvpótlék mértéke megegyezik a Hszt. 104. §

(4)bekezdése szerint adható nyelvtudási pótlék mértékével. A ritka nyelvek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(3)A Hszt. 104. §

(2)bekezdése alapján az állami nyelvvizsga bizonyítvány eredményét igazoló bizonyítvánnyal egyenértékű okirat vonatkozásában kétség esetén szolgálati úton az oktatásért felelős miniszter által kijelölt szervtől kell állásfoglalást kérni a nyelvtudási szint elismeréséről.

1. § A hivatásos állomány más fegyveres szervtől áthelyezett tagja jogosult az áthelyezést megelőzően a korábbi fegyveres szervet irányító miniszter által adományozott cím viselésére – a cím előtt álló, a korábbi fegyveres szervre utaló megjelölés kivételével –, valamint az azzal együtt járó címpótlékra.
2. § A Hszt.
3. §

(2)bekezdés

1. pontjában meghatározott, az Országgyűlési Őrség állományának pótlékára jogosultak körét és a pótlék mértékét a
2. melléklet tartalmazza.
3. §

(1)A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló

1. XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/
2. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
3. §-ában meghatározott fokozottan veszélyes beosztás pótlékát megállapítani és folyósítani csak akkor lehet, ha a tárgyhavi pótlékra jogosultságot a nyilvántartás alapján a szolgálati elöljáró igazolta.

(2)A Vhr.

1. a)37/A. §-ában meghatározott veszélyes tűzoltói beosztás pótlékára,
2. b)38. §-ában meghatározott közterületi pótlékra,
3. c)54. §-ában meghatározott nyomozói pótlékra, jogosító szolgálati beosztásokat a 3. melléklet tartalmazza. 4. Jubileumi jutalom 13. §

(1)A Hszt. 110. §

(2)bekezdése alapján a jubileumi jutalom esedékességének megállapítása szempontjából a szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napját úgy kell megállapítani, hogy az számánál fogva megfeleljen a szolgálati viszony kezdő napjának. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja a szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napja.

(2)A jubileumi jutalmat – a Hszt. 110. §

(3)bekezdésében meghatározott esetek kivételével – az esedékesség napján kell kifizetni.

(3)Ha a jubileumi jutalomra a hivatásos állomány tagja a Hszt. 110. §

(3)bekezdése alapján jogosult, azt a szolgálati viszony utolsó napján kell kifizetni.

(4)A jubileumi jutalom, vagy annak különbözete utólagos kifizetése esetén a jutalom összegét az eredeti esedékességkor érvényes távolléti díj alapulvételével kell megállapítani.

(5)A

(4)bekezdés alapján megállapított jubileumi jutalom késedelmes kifizetése esetén késedelmi kamat jár.

1. Kiküldetési költségtérítés
2. § A belföldi szolgálati kiküldetés szolgálati jellegének megállapítására és a kiküldetés „menetlevélen” történő elrendelésére az állományilletékes parancsnok vagy az általa megbízott vezető jogosult.
3. §

(1)A hivatásos állomány tagja belföldi szolgálati kiküldetése esetén az ezzel összefüggésben felmerülő többletkiadásai megtérítésére jogosult.

(2)Kiküldetési költségtérítés

1. a)utazási költség,
2. b)szállásköltség, valamint
3. c)napidíj (élelmezési többletköltség) címén állapítható meg. 16. §

(1)A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni a kiküldetés teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült utazási költséget.

(2)Az utazás során igénybe vehető közlekedési eszközt – gazdaságossági és célszerűségi szempontok figyelembevételével – az állományilletékes parancsnok határozza meg.

1. § A hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni a kiküldetés teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerült szállásköltségét. Szállásköltség címén a kötelező reggeli ára és a gépkocsi esetleges parkolási, őrzési költsége is elszámolható.
2. §

(1)Amennyiben a hivatásos állomány tagja szállásköltség címén a kötelező reggeli árát elszámolja, a napidíj összegét 25%-kal csökkenteni kell.

(2)Nem illeti meg napidíj azt,

1. a)akit állandó lakóhelyére vagy tartózkodási helyére küldenek ki,
2. b)aki a kiküldetés időtartama alatt térítés nélkül természetbeni élelmezési ellátásban részesül. 6. Távolléti díj 19. §

(1)Távolléti díj számítása szempontjából rendszeres illetménypótléknak minősül:

1. a)a szolgálati időpótlék,
2. b)az idegennyelv-tudási pótlék,
3. c)a nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka,
4. d)a közterületi pótlék,
5. e)a veszélyes tűzoltói beosztás pótléka,
6. f)a gépjárművezetői pótlék,
7. g)a nyomozói pótlék,
8. h)a tanácsosi címpótlék,
9. i)a főtanácsosi címpótlék,
10. j)a vezetői illetménypótlék,
11. k)az Országgyűlési Őrség állományának pótléka.

(2)A távolléti díj összegének megállapításakor az alapilletménynek, illetménykiegészítésnek és rendszeres illetménypótlékoknak az esedékesség időpontjában érvényes összegét kell figyelembe venni. 7. Költségtérítések 20. § A szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel kapcsolatos költség különösen

1. a)az utazási költség,
2. b)az előre kifizetett és a visszarendelés miatt igénybe nem vett szolgáltatások vissza nem térített ellenértéke. 21. § A hivatásos állomány tagja részére a munkába járáshoz helyi közlekedési bérlet csak a Hszt. 116/A. §-ában meghatározott választható juttatások rendszerében biztosítható. 8. Kedvezmények és támogatások 22. §

(1)Visszatérítendő kamatmentes családalapítási támogatás adható a hivatásos állomány 35 évesnél nem idősebb, házas vagy élettársi viszonyban élő tagjának, ha a támogatást anyagi körülményei indokolják.

(2)Nem részesíthető támogatásban az,

1. a)akinél a szolgálati viszony megszüntetése folyamatban van,
2. b)aki ellen büntető- vagy fegyelmi eljárás van folyamatban,
3. c)akinek illetményét – a fennálló tartozásai miatt – további levonásokkal terhelni már nem lehet.

(3)A támogatás kizárólag a családi otthon kialakításával összefüggő berendezési és felszerelési tárgyak beszerzésére fordítható.

(4)A támogatás a szolgálati viszony fennállása alatt egy alkalommal – házastársak és élettársak esetében csak az egyik fél részére – engedélyezhető.

(5)A támogatás legfeljebb négy éves futamidőre adható, felső határa nem haladhatja meg a mindenkori köztisztviselői illetményalap összegének tizenötszörösét.

(6)Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a törlesztés ideje alatt önhibájából szűnik meg, a vissza nem fizetett támogatás a szolgálati viszony megszűnésének napján egy összegben esedékessé válik.

(7)A vissza nem térített családalapítási támogatás-tartozást hivatalból törölni kell, ha a kedvezményezett szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében elhalálozott.

(8)Az Országgyűlési Őrség parancsnoka kivételesen, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti a tartozás törlését. 23. §

(1)Az Országgyűlési Őrség részére jóváhagyott éves költségvetési kiadási előirányzat terhére illetményelőleg-keretet kell képezni. Az éves keret a költségvetésben jóváhagyott rendszeres és nem rendszeres személyi juttatás eredeti előirányzatának legfeljebb 5%-áig terjedhet.

(2)Az illetményelőleg törlesztéséből visszafolyó összeg az illetményelőleg-keretet nem növeli. 24. §

(1)A hivatásos állomány tagja részére családi, egészségügyi vagy más szociális ok figyelembevételével kamatmentes illetményelőleg kifizetését az arra irányuló indoklással alátámasztott kérelem alapján az állományilletékes parancsnok engedélyezheti.

(2)A kérelmezőnek legfeljebb a besorolása szerinti, személyi jövedelemadó-előleggel, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű illetményelőleg kifizetése engedélyezhető, amely azonban nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét.

(3)Az illetményelőleg havi részletekben legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett engedélyezhető, azzal, hogy a visszafizetési kötelezettségnek tárgyév december 31-éig eleget kell tenni.

(4)Az illetményelőleg visszafizetésére a 22. §

(6)bekezdését, törlésére a 22. §

(7)és

(8)bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell. 9. Lakhatási támogatás 25. § Az Országgyűlési Őrség a hivatásos állomány tagja részére lakhatási támogatásként

1. a)kamatmentes kölcsönt nyújthat vagy
2. b)a hivatásos állomány tagjának előző munkáltatója által kamatmentesen nyújtott visszafizetendő támogatást átvállalhatja. 26. §

(1)Lakhatási támogatás Magyarországon található lakás

1. a)vásárlásához,
2. b)építéséhez vagy bővítéséhez,
3. c)korszerűsítéséhez, vagy
4. d)tulajdonjogának megszerzéséhez nyújtható.

(2)Lakásvásárlás esetén támogatás nem igényelhető, ha az eladó a hivatásos állomány tagjának a Polgári törvénykönyvről szóló

1. évi IV. törvény
2. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója vagy élettársa, kivéve a közös tulajdon megszüntetésének esetét, ide nem értve a házasság vagy az élettársi kapcsolat fennállása alatt a házastársak vagy élettársak között fennálló közös tulajdon megszüntetését.

(3)Támogatás csak egy jogcímen adható. 27. § A lakhatási támogatások fedezetét a Lakásépítési Alap biztosítja, melynek évente felhasználható összegét az Országgyűlési Őrség parancsnoka az Országgyűlés Hivatala főigazgatójának egyetértésével határozza meg. 28. § Lakhatási támogatás a hivatásos állomány tagjának akkor nyújtható, ha a hivatásos állomány tagja

1. a)a méltányolható lakásigényt meg nem haladó lakásigény megoldásához kéri a támogatást,
2. b)vonatkozásában nem áll fenn a lakhatási támogatást kizáró feltétel,
3. c)rendelkezik a meghatározott mértékű saját megtakarítással,
4. d)kötelezettséget vállal a lakhatási támogatás feltételeként meghatározott kikötések teljesítésére, és
5. e)a támogatás iránti kérelme elbírálásához szükséges adatokat, valamint iratokat határidőben bocsátja rendelkezésre, ideértve a hiánypótlási felhívás határidőben történő maradéktalan teljesítését is. 29. §

(1)Lakhatási támogatás akkor nyújtható, ha a lakás a hivatásos állomány tagjának kizárólagos tulajdonába vagy a hivatásos állomány tagjának és a vele együttköltöző vagy -lakó családtagjának (a továbbiakban: családtag) közös tulajdonába kerül, vagy ilyen tulajdonában, illetve közös tulajdonában van.

(2)A hivatásos állomány tagjának és családtagjának közös tulajdona esetén lakhatási támogatás akkor nyújtható, ha a hivatásos állomány tagjának tulajdoni hányada az ingatlanban legalább 1/2. 30. §

(1)A lakásigény mértéke, a lakáshelyzet, a vagyoni feltételek és a család jövedelmi helyzete – mint együttes feltételek – szempontjából a hivatásos állomány tagját, valamint azon családtagot lehet figyelembe venni, akit a hivatásos állomány tagja a kérelmében megjelöl. A hivatásos állomány tagjánál és az általa megjelölt családtagnál valamennyi felsorolt feltételt vizsgálni kell.

(2)Együttlakó családtagnak minősül az, aki a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző egy évben azonos lakhelyen vagy lakcímen, életvitelszerűen a hivatásos állomány tagjával együtt lakik, ideértve a hivatásos állomány tagjának egy évnél fiatalabb gyermekét is. 31. §

(1)Lakhatási támogatásra akkor jogosult a hivatásos állomány tagja, ha a támogatás iránti kérelem benyújtásakor szolgálati viszonya az Országgyűlési Őrséggel legalább három hónapja fennáll.

(2)A hivatásos állomány tagja kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatásról létrejött megállapodás keltétől számított három éven belül szolgálati viszonyát lemondással nem szünteti meg, és nem kezdeményezi szolgálati viszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését. 32. §

(1)A méltányolható lakásigény mértéke az igénylő és a családtagok számától függően:

1. a)egy vagy két személy esetében legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
2. b)három személy esetében legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
3. c)négy személy esetén legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba,
4. d)négynél több személy esetén
5. da)minden további személy esetében fél szobával nő a
6. c)pontban meghatározott méltányolható lakásigény mértékének felső határa,
7. db)három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személy esetében egy szobával nő a méltányolható lakásigény mértékének felső határa.

(2)Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetén további egy születendő gyermeket is számításba kell venni.

(3)Az

(1)bekezdés alkalmazásánál a padlóburkolat jellegétől függetlenül

1. a)félszobának minősül az a helyiség, melynek hasznos alapterülete a 6 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 12 m2-t,
2. b)szobának minősül az a helyiség, amelynek alapterülete meghaladja a 12 m2-t, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 m2, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni.
3. c)ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 m2-t, úgy két szobaként kell figyelembe venni. 33. § Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége vagy vételára az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a Magyar Közlönyben közzétett építési átlagköltségét nem haladja meg. 34. §

(1)Lakás bővítéséhez, átalakításához, összevonásához akkor nyújtható lakhatási támogatás, ha a meglévő és a létesülő lakószobák együttes száma nem haladja meg a család lakásigénye méltányolható mértékének felső határát.

(2)Lakás korszerűsítéséhez akkor nyújtható támogatás, ha a korszerűsítendő lakás nem haladja meg a család lakásigénye méltányolható mértékének felső határát. 35. §

(1)Nem nyújtható támogatás, ha a hivatásos állomány tagjának

1. a)kizárólagos tulajdonában vagy bérleményében,
2. b)családtagja kizárólagos tulajdonában vagy bérleményében,
3. c)és családtagjának közös tulajdonában a lakásigény mértékének felső határát meghaladó szobaszámú beköltözhető, vagy bármelyikük által lakott lakás van.

(2)Az

(1)bekezdés alkalmazásában azt a lakástulajdont kell figyelembe venni, amelynek legalább a 3/4 tulajdoni hányadával a hivatásos állomány tagja és családtagjai rendelkeznek.

(3)Az

(1)bekezdés alkalmazásában bérleményként a települési önkormányzat tulajdonában lévő határozatlan időre bérelt, vagy más tulajdonában lévő, csak cserelakás biztosítása mellett felmondható lakást kell figyelembe venni. Nem kell figyelembe venni azt a bérleményt, amelynek a megvásárlásához kérik a támogatást. 36. §

(1)Nem nyújtható támogatás akkor sem, ha a hivatásos állomány tagja vagy családtagja a 35. § szerinti

1. a)lakástulajdonát a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző három éven belül elidegenítette,
2. b)lakásbérleményét kisebb szobaszámú, vagy alapterületű lakásra cserélte, vagy lakása bérleti jogát pénzbeli térítés ellenében az önkormányzatnak, illetve ingatlanközvetítőnek átadta.

(2)Az

(1)bekezdés alkalmazásában nem minősül elidegenítésnek, ha a tulajdonjog megszűnése hatósági vagy bírósági határozaton alapult, vagy házassági vagyonközösség megszüntetése keretében történt. 37. §

(1)Nem nyújtható támogatás, ha a hivatásos állomány tagja vagy családtagja kizárólagos, illetve közös tulajdonában olyan lakás, beépítetlen telek, földterület, üdülő, hétvégi ház, tanya vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség van, amelynek együttes beköltözhető forgalmi értéke 25%-nál nagyobb mértékben meghaladja a támogatással megszerzendő lakás építési költségét vagy vásárlási árát.

(2)Az

(1)bekezdés alkalmazásában nem kell figyelembe venni a bérleti joggal, a haszonélvezeti joggal és a használat jogával terhelt ingatlant, kivéve, ha e jogok a hivatásos állomány tagjának családtagja javára állnak fenn, valamint azt a felépítményt, amelynek lebontását az építési hatóság engedélyezte vagy elrendelte. Nem kell figyelembe venni azt a lakótelket sem, amelyre a hivatásos állomány tagja a támogatás felhasználásával építeni kíván.

(3)Amennyiben a támogatást a hivatásos állomány tagja építéshez vagy vásárláshoz igényli, és a hivatásos állomány tagja vagy családtagja kizárólagos, illetve közös tulajdonában az

(1)bekezdésben meghatározott forgalmi értéket el nem érő, harmadik személy haszonélvezetével nem terhelt ingatlan van, a hivatásos állomány tagjának és családtagjának kötelezettséget kell vállalnia, hogy az ingatlant a támogatás feltételeinek vizsgálatánál figyelmen kívül hagyott személynek elidegeníti, vagy a bérleti szerződést a bérbeadóval közös megegyezéssel megszünteti. A bérleti szerződést nem kell megszüntetni akkor, ha a hivatásos állomány tagja önkormányzati vagy állami tulajdonú lakás megvásárlásához kéri a támogatást.

(4)A hivatásos állomány tagjának a

(3)bekezdésben meghatározott kötelezettséget a támogatásról létrejött megállapodás keltétől számított két éven belül kell teljesítenie, amelynek megtörténtét

1. a)legalább széljegyzett tulajdoni lappal, vagy
2. b)a bérlet megszüntetéséről kötött megállapodással köteles igazolni. 38. §

(1)Nem nyújtható támogatás a hivatásos állomány tagjának, ha ő vagy családtagja e rendelet szerint valamely jogcímen már lakhatási támogatásban részesült, ha a támogatás visszafizetése még folyamatban van, vagy a támogatás teljes visszafizetése óta két évnél rövidebb idő telt el.

(2)Az

(1)bekezdés alkalmazásában a korábban nyújtott lakhatási támogatások közül figyelmen kívül kell hagyni azt a támogatást, amelyet a hivatásos állomány tagja vagy családtagja egy korábbi, azóta megszűnt házassága vagy élettársi közössége idején kapott.

1. § A támogatást igénylő és a támogatással érintett családtagja a lakhatási támogatásról és annak visszafizetéséről az Országgyűlési Őrséggel megállapodást köt. A megállapodás a teljes visszafizetés megtörténtéig – bármely fél kezdeményezésére – e rendelet előírásainak betartása mellett bármikor módosítható.
2. §

(1)A támogatás összegét

1. a)az építési vagy korszerűsítési költség, illetve
2. b)a vételár – csere esetén a hivatásos állomány tagja által fizetendő értékkülönbözet – alapján kell megállapítani.

(2)Az

(1)bekezdésben meghatározott költségből vagy vételárból le kell vonni a lakáshoz tartozó műhely, üzlet-, raktár-, iroda- vagy garázshelyiségre eső költséget vagy vételárrészt. 41. §

(1)A támogatás összege – a rendelkezésre álló kerettől függően –

1. a)vásárlás, csere vagy építés esetén legfeljebb 4 000 000 Ft,
2. b)korszerűsítés esetén legfeljebb 1 000 000 Ft.

(2)A támogatás összege a 40. §-ban meghatározott ingatlanra eső építési költség vagy vételár – csere esetén az értékkülönbözet – 1/3-át, a korszerűsítési költség 2/3-át nem haladhatja meg. 42. § A támogatás összegének meghatározásánál súlyozottan kell figyelembe venni azt, ha a hivatásos állomány tagja

1. a)három, vagy ennél több gyermek eltartásáról gondoskodik,
2. b)öt éven belül házasodott,
3. c)pályakezdő, feltéve, hogy nappali tagozatos felsőfokú tanulmányát két éven belül fejezte be,
4. d)és vele egy háztartásban élő családtagja együttesen a mindenkori minimálbért el nem érő, egy főre jutó havi nettó jövedelemmel rendelkezik. 43. § Nem nyújtható 1 000 000 Ft-nál nagyobb összegű támogatás, ha a hivatásos állomány tagja, valamint családtagja tulajdonában olyan lakótelek, be nem épített ingatlan, üdülőtelek, üdülő, tanya, zártkerti föld, mezőgazdasági földterület, erdő, nem lakás céljára szolgáló helyiség van, amelyek együttes forgalmi értéke a 10 000 000 Ft-ot meghaladja. E rendelkezés alkalmazásánál a támogatással érintett építkezésre szolgáló lakótelket nem lehet figyelembe venni. 44. § A kérelemhez – az igényelt támogatás jogcímétől függően – csatolni kell:
5. a)az építkezés vagy korszerűsítés költségvetését, melyből megállapítható a költségek lakásra eső hányada,
6. b)az építkezés jogerős építési engedélyét és engedélyezési tervét,
7. c)a hivatásos állomány tagja, valamint családtagja bérleményében lévő lakásra vonatkozó bérleti szerződést,
8. d)a megszerzendő, vagy az átépíteni, bővíteni, korszerűsíteni szándékozott ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapjának hiteles másolatát,
9. e)nyilatkozatot a hivatásos állomány tagja, valamint családtagja tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értékéről,
10. f)nyilatkozatot a hivatásos állomány tagja által megszerzendő lakás forgalmi értékéről,
11. g)a hivatásos állomány tagja valamint családtagja havi nettó jövedelmét igazoló okiratot,
12. h)a 37. §

(1)és

(3)bekezdésében foglaltak elbírálásához szükséges nyilatkozatokat. 45. § Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges adatok, igazolások hiányosak, a kérelmezőt határidő kitűzésével a hiány pótlására kell felszólíttatni. 46. § A támogatás odaítéléséről a hivatásos állomány tagjának kérelme alapján az Országgyűlési Őrség parancsnoka dönt. 47. § A lakhatási támogatásról szóló megállapodásban rögzíteni kell különösen:

1. a)a támogatás célját,
2. b)a támogatással érintett ingatlan pontos megjelölését,
3. c)a támogatás összegét,
4. d)a havi törlesztő részletet,
5. e)a törlesztés, illetve a visszafizetés módját és idejét,
6. f)a hivatásos állomány tagjának a támogatás visszafizetésére vonatkozó nyilatkozatát,
7. g)a szolgálati viszony fenntartására vonatkozó kötelezettség vállalására vonatkozó nyilatkozatot,
8. h)a megállapodásban vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazásra kerülő szankciókat,
9. i)a jelzálogjog Országgyűlési Őrség javára történő bejegyzésének engedélyezésére vonatkozó nyilatkozatot, a haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a haszonélvezeti joggal rendelkező személy hozzájárulásával együtt,
10. j)az Országgyűlési Őrség jogosultságait a támogatás felhasználásának nyomon követésére, továbbá az 56. §-ban meghatározottak figyelemmel kísérésére. 48. § A támogatás esedékességére meghatározott feltétel bekövetkezésének igazolását, valamint a támogatás esedékességére meghatározott határnapot követő 3 napon belül a támogatás utalására, vagy folyósítására az Országgyűlés Hivatalának Gazdasági Igazgatósága intézkedik. 49. § A támogatás felhasználásával a hivatásos állomány tagjának tulajdonába kerülő ingatlan a kölcsön fedezetéül szolgál. A hivatásos állomány tagja és az Országgyűlési Őrség a megállapodásban rögzítik, hogy a támogatással érintett ingatlanra az Országgyűlési Őrség javára a pénzintézetet követő rangsorban az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyeztetni. A lakás a tartozás fennállása alatt kizárólag az Országgyűlési Őrség hozzájárulásával idegeníthető el vagy terhelhető meg. 50. § A kölcsön folyósításával összefüggő ügyintézési díj, jelzálog bejegyzési-, valamint törlési díj az Országgyűlési Őrséget terheli. 51. §

(1)A támogatást a megállapodásban megjelölt időponttól kezdődően havonta egyenlő részletekben kell visszafizetni

1. a)vásárlás, építés vagy csere alkalmával legfeljebb tíz év,
2. b)korszerűsítés esetén legfeljebb négy év alatt.

(2)A törlesztés futamidejét úgy kell megállapítani, hogy a havi törlesztő részlet összege ne haladja meg a hivatásos állomány tagjának a kölcsön folyósítási időpontjában megállapított rendszeres nettó jövedelmének 35%-át.

(3)A törlesztés havi összegét 10 000 Ft-nál kisebb összegben meghatározni nem lehet.

1. § A hivatásos állomány tagja családi életkörülményeinek jelentős megváltozása esetén – indokolt esetben – az Országgyűlési Őrség parancsnoka a visszafizetés meghatározott időre, de legfeljebb hat hónapra történő felfüggesztését engedélyezheti.
2. § A hivatásos állomány tagjának elhalálozása esetén az Országgyűlési Őrség megállapodhat az ingatlan örökösével abban, hogy az örökös a visszafizetési kötelezettségnek az Országgyűlési Őrség és a hivatásos állomány elhunyt tagja közötti megállapodásban foglalt feltételek szerint tesz eleget.
3. §

(1)Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a megállapodás keltétől számított három éven belül megszűnik, a hivatásos állomány tagja a még fennálló tartozását egy összegben köteles visszafizetni.

(2)Amennyiben a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a megállapodás keltétől számított három év után, a támogatás teljes összegének visszafizetése előtt szűnik meg, a hivatásos állomány tagja a még fennálló tartozását a támogatásról kötött megállapodás szerint köteles visszafizetni, azzal, hogy a szolgálati viszony megszűnését követően a hivatásos állomány tagja a megállapított törlesztő részlet kétszeresének megfelelő összeget köteles havonta megfizetni.

(3)Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya az Országgyűlési Őrség átszervezése miatt vagy nyugdíjazás címén szűnik meg, a tartozás visszafizetését a támogatásról kötött megállapodás eredeti feltételei szerint úgy kell teljesíteni, mintha a szolgálati viszony még fennállna.

(4)Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyának megszüntetésével egyidejűleg új foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a hivatásos állomány tagja az Országgyűlési Őrséggel fennálló szolgálati viszonyának megszűnését megelőzően egyeztetheti a még vissza nem fizetett támogatásnak az új munkáltató által történő átvállalását. Amennyiben az új munkáltató a még fennálló tartozás megfizetését vállalja, a fizetési kötelezettséget a hivatásos állomány tagja, az Országgyűlési Őrség és az új munkáltató megállapodásában kell rögzíteni. 55. § Ha a hivatásos állomány tagja több, mint három havi törlesztő részlettel – vagy késedelmi kamatfizetési kötelezettség esetén a kamat megfizetésével – késedelembe esik tekintet nélkül arra, hogy az az egymást követő hónapokra esik-e, a fennálló teljes tartozását egy összegben köteles megfizetni, az Országgyűlési Őrség által meghatározott időtartamon belül. 56. § A támogatás még vissza nem térített részét egy összegben vissza kell fizetni, ha a támogatással épített, vásárolt, felújított vagy korszerűsített lakást a támogatásban részesített

1. a)másik, a tulajdonába kerülő lakás vásárlása nélkül elidegeníti,
2. b)másik, a tulajdonába kerülő lakás építése vagy vásárlása érdekében elidegeníti, de az új lakás szobaszáma meghaladja a lakásigénye méltányolható mértékének a felső határát,
3. c)javára kikötött értékkülönbözettel elcseréli,
4. d)részben, vagy egészben nem lakás céljára hasznosítja, továbbá a lakást másnak lakás, vagy fizetővendéglátás céljára bérbe adja,
5. e)úgy vásárolta meg, hogy a családtagja lakástulajdonának, vagy a lakásra vonatkozó bérleti jogának a megszüntetését vállalta a támogatásról kötött megállapodásban, de a tulajdonjog vagy a bérleti jog ennek ellenére a megszüntetésre vállalt határidőn túl még fennáll,
6. f)úgy vásárolta meg, hogy nem a valóságnak megfelelően nyilatkozott a támogatás elbírálásához szükséges adatokról,
7. g)nem a megállapodásban megjelölt célra használta fel. 57. §

(1)Az Országgyűlési Őrséggel szolgálati viszonyt létesítő vagy oda áthelyezésre kerülő személlyel és annak volt munkáltatójával kötött megállapodásban a volt munkáltatóval szemben fennálló, lakástámogatási célú támogatást vagy kölcsönt az Országgyűlési Őrség átvállalhatja.

(2)A korábbi támogatás átvállalása esetén a 31. §

(2)bekezdését, 46–

1. §-t, valamint 54–
2. §-t megfelelően alkalmazni kell.
3. Szociális és kegyeleti gondoskodás
4. §

(1)Az Országgyűlési Őrség éves költségvetésében a szociális és kegyeleti gondoskodás pénzügyi fedezetére külön keretet (a továbbiakban: szociális keret) kell képezni, amelyet elkülönítetten kell kezelni.

(2)Az Országgyűlési Őrség parancsnoka az elfogadott szociális keretről tájékoztatja a szociális és a nyugdíjas bizottságot. 59. §

(1)Az Országgyűlési Őrségnél – az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja és a hivatásos állományból nyugállományba helyezett tagja (a továbbiakban együtt: személyi állomány) kapcsolatos szociális és kegyeleti feladatok körültekintő végrehajtásának elősegítésére – véleményező és javaslattevő jogkörrel az Országgyűlési Őrség parancsnoka mellett működő szociális bizottságot kell létrehozni.

(2)Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a személyi állományt érintő szociális támogatásról szóló döntést csak a szociális bizottság véleményének kikérése után hozhat. 60. §

(1)A szociális bizottságot

1. a)a szervezeti egységek vezetői által delegált egy-egy képviselő – amelyből legalább egy fő a személyügyi szakterület állományának tagja –, valamint
2. b)a Magyar Rendvédelmi Kar és az Országgyűlési Őrségnél képviselettel rendelkező szakszervezetek (a továbbiakban együtt: érdekképviselet) részéről delegált egy-egy képviselő alkotja.

(2)A szociális bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak.

(3)A szociális bizottság titkári teendőit a szociális bizottságnak a személyügyi szakterület állományába tartozó tagja látja el.

(4)A szociális bizottság tagjai visszahívhatók. A megüresedett helyek betöltésére a szociális bizottság elnöke – az

(1)bekezdésben foglaltak figyelembevételével – intézkedik.

(5)A szociális bizottság ügyrendjét a bizottság alakítja ki és az Országgyűlési Őrség parancsnoka hagyja jóvá. 61. §

(1)A személyi állomány tagja a szociális helyzetére figyelemmel – rászorultság alapján – pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető. A rászorultság egyedileg, a tényleges szociális helyzet figyelembevételével állapítható meg, amelynél alapul vehetők a családi pótlékra való jogosultság szabályai.

(2)A szociális és kegyeleti keret terhére nyújtható pénzbeli támogatások:

1. a)szociális segély,
2. b)születési segély,
3. c)beiskolázási segély,
4. d)temetési segély.

(3)A pénzbeli szociális támogatások odaítélésénél előnyben kell részesíteni

1. a)azt, akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg,
2. b)a szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségben vagy balesetben elhunyt személy, a hősi halott, és a szolgálat halottja hozzátartozóit.

(4)Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni az állomány azon tagját, aki

1. a)három vagy több gyermeket nevel,
2. b)fogyatékos gyermeket nevel,
3. c)gyermeket egyedül nevel.

(5)A szociális támogatásokat terhelő közterheket a szociális keretből kell fedezni.

(6)Szociális támogatásban csak az részesíthető, aki a szociális helyzete megítéléséhez és az Országgyűlési Őrséget terhelő befizetések elszámolásához szükséges személyes adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja és igazolja. 62. §

(1)A szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a személyi állomány szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság megállapítására és elbírálására a szociális bizottság bevonásával az Országgyűlési Őrség parancsnoka intézkedik.

(2)A személyügyi szakterület a szociális bizottsággal és az érdekképviseleti szervekkel együttműködve figyelemmel kíséri a személyi állomány szociális helyzetét, szükség esetén a szociális ügyek intézéséhez a személyi állomány részére felvilágosítást ad. 63. §

(1)Szociális segélyben a személyi állomány azon kedvezőtlen szociális helyzetben lévő tagját lehet részesíteni, akinek jövedelemcsökkenés vagy váratlan nagy összegű kiadások miatt a megélhetése, vagy az életkörülményeinek fenntartása átmenetileg veszélybe került.

(2)A szociális segély egyszeri, bruttó összege nem haladhatja meg a mindenkori köztisztviselői illetményalap kétszeresének megfelelő, ezer forintra kerekített összegét.

(3)Az ugyanazon személynek juttatott szociális segélyek éves bruttó összege nem haladhatja meg a mindenkori köztisztviselői illetményalap hatszorosának megfelelő, ezer forintra kerekített összegét. 64. §

(1)Születési segélyben részesíthető a személyi állomány tagja, ha gyermeke született és annak ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik.

(2)A születési segély bruttó összegét a személyi állomány tagjának szociális helyzetétől függően kell megállapítani, mértéke nem haladhatja meg – gyermekenként – a minimálbér 50%-ának megfelelő összeget. 65. §

(1)Beiskolázási segélyben részesíthető a személyi állomány tagja a tankötelezettség alapján oktatásban résztvevő vagy középfokú oktatási intézményben nappali munkarend szerint tanuló, vele egy háztartásban élő gyermeke után, amelynél alapul kell venni a családi pótlékra való jogosultság szabályait.

(2)Ha a gyermek mindkét szülő után jogosult a beiskolázási segélyre, azt – a szülők nyilatkozata alapján – csak egyik szülő után jogosult igénybe venni.

(3)A beiskolázási segély bruttó összege a minimálbér legalább 20%-a, de legfeljebb 30%-a.

(4)Beiskolázási segélyben kell részesíteni – amennyiben az

(1)bekezdésében írt feltételeknek megfelel –

1. a)a személyi állomány három vagy több gyermeket nevelő tagjának gyermekét,
2. b)a személyi állomány fogyatékos gyermeket nevelő tagjának gyermekét,
3. c)a személyi állomány gyermekét egyedül nevelő tagjának gyermekét, valamint
4. d)a hősi halottá és a szolgálat halottjává minősített elhunyt árváját.

(5)A hősi halottá és a szolgálat halottjává minősített elhunytak árváinak beiskolázási segélyéről az Országgyűlési Őrség parancsnoka a szociális keret terhére gondoskodik. 66. §

(1)Temetési segélyben részesíthető – szociális helyzetének figyelembevételével – a személyi állomány tagja a hozzátartozója vagy olyan rokona halála esetén, akinek eltartására kötelezett volt, feltéve, hogy a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló törvény alapján nem részesült temetési segélyben.

(2)Temetési segélyben részesíthető a személyi állomány elhunyt tagjának házastársa, élettársa, gyermeke, szülője, ezek hiányában más hozzátartozója is, ha a temetéssel járó kiadások elsődlegesen rá hárulnak és nem került sor az elhunyt hősi halottá, a szolgálat halottjává vagy az Országgyűlési Őrség halottjává minősítésre.

(3)Csak különösen indokolt esetben folyósítható temetési segély akkor, ha az Országgyűlési Őrség a temetés költségeit legalább 50%-ban átvállalta.

(4)A temetési segély legkisebb bruttó összege a minimálbér 50%-a, legnagyobb bruttó összege a minimálbérnek megfelelő összeg. 67. §

(1)Az Országgyűlési Őrség a rendelkezésére álló szociális keret terhére gondoskodik a hivatásos állományából nyugállományba helyezettek szociális ellátásáról. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet az Országgyűlési Őrség költségvetésében a szociális keret részeként évente kell tervezni.

(2)Az Országgyűlési Őrség a nyugállományúak szociális gondozásának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására és a nyugállományúak egyesületeinek támogatására nyugdíjas bizottságot hozhat létre.

(3)Amennyiben nyugdíjas bizottságot az Országgyűlési Őrség nem hoz létre és az érintettek száma indokolja, a nyugdíjasok ügyeinek intézésére nyugdíjas referenst kell kijelölni.

(4)A nyugdíjas bizottság az érintett nyugállományúak létszámtól függően 3–7 főből állhat. Tagjait az Országgyűlési Őrség képviselőiből és a nyugdíjasok által delegált tagokból választják. A nyugdíjas bizottság működési feltételeinek biztosításáért az Országgyűlési Őrség parancsnoka felelős. 68. §

(1)Hősi halottá kell nyilvánítani az Országgyűlési Őrség hivatásos állományából elhunytat – halálának körülményei, életútja és érdemei figyelembevételével –, ha a szolgálat teljesítése során Magyarország alkotmányos rendjének védelme, tűz, elemi csapás vagy katasztrófa következményeinek elhárítása közben kimagasló bátorságot, kiemelkedő személyes helytállást tanúsított és eközben, vagy így elszenvedett sérülése következtében életét vesztette.

(2)A szolgálat halottjává kell nyilvánítani az Országgyűlési Őrség hivatásos állományából elhunytat – halálának körülményei, életútja és érdemei figyelembevételével –, ha a szolgálat teljesítése közben, vagy azzal összefüggésben életét vesztette, de a hősi halottá nyilvánítás feltételei nem, vagy csak részben állnak fenn.

(3)Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományából elhunyt személy, továbbá a nyugállományba helyezett – ideértve a szolgálati járandóságban részesülőket is – elhunyt személy az Országgyűlési Őrség halottjává minősíthető, ha legalább tizenöt év tényleges szolgálati viszonya alatt feladatait átlag feletti eredményességgel látta el, magatartása példamutató volt, és jelentősen hozzájárult az Országgyűlési Őrség eredményes működéséhez.

(4)E rendelet alkalmazásában szolgálattal összefüggőnek kell tekinteni azt a halálesetet, amely a hivatásos állomány tagját

1. a)a hivatásos szolgálattal, valamint beosztásának ellátásával összefüggő kötelezettségeinek, feladatainak szolgálati helyén vagy máshol történt teljesítése közben,
2. b)választás vagy megbízás alapján ellátott társadalmi kötelezettségének teljesítése közben,
3. c)az eskü és a rá vonatkozó jogszabályok alapján elvárható, saját akaratból kifejtett tevékenysége során, szolgálaton kívüli időben,
4. d)szolgálati utazás közben, továbbá a szolgálati helyre vagy onnan menet érte.

(5)Nem lehet szolgálattal összefüggőnek minősíteni azt a betegségből, balesetből származó halálesetet, amely a szolgálattól és a szolgálat sajátosságaitól függetlenül következett be.

(6)Nem nyilvánítható minősített halottá az,

1. a)akinek szolgálati viszonyát bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg,
2. b)akit szolgálati viszonya megszüntetésekor, vagy nyugállományba helyezését követően rendfokozatától megfosztottak,
3. c)aki önkezével vetett véget életének. 69. § Az elhunyt
4. a)hősi halottá vagy a szolgálat halottjává minősítésére az Országgyűlési Őrség parancsnokának javaslatára az Országgyűlés elnöke,
5. b)Országgyűlési Őrség halottjává minősítésére az Országgyűlési Őrség parancsnoka jogosult. 70. §

(1)Az Országgyűlési Őrség a hősi halottá és a szolgálat halottjává minősített elhunyt emlékének megőrzésére az Országgyűlési Őrség központi épületében, méltó helyen emléktáblát köteles állítani.

(2)A hősi halottá és a szolgálat halottjává minősített elhunyt személy részére közeli hozzátartozója beleegyezésével síremlék állítható.

(3)A hősi halottá és a szolgálat halottjává minősített elhunyt személy temetéséhez – a hozzátartozók véleményének figyelembevételével – az Országgyűlési Őrségtől díszegységet kell biztosítani. Egyéb minősített halott esetében, vagy ha az elhunyt arra érdemes volt, nem minősített halott esetén is, a hozzátartozók egyetértésével, az elhunyt ravatalához és sírhelyéhez díszőrség biztosítható. 71. §

(1)A kegyeleti kiadásokra vonatkozó normákat a 4. melléklet tartalmazza.

(2)A hősi halottá, a szolgálat halottjává és az Országgyűlési Őrség halottjává minősített elhunyt esetében a kegyeleti költségeket a szolgáltató által kiállított eredeti számla alapján, teljes összegben kell megtéríteni.

(3)A nem minősített elhunyt esetében a kegyeleti költségeket a szolgáltató által kiállított eredeti számla alapján, legfeljebb 50%-ban lehet megtéríteni, a halott-szállítás költségére, a sírhelyköltségre, valamint a szolgáltatási költségekre és kellékekre írt korlátozások figyelembevételével. 11. Záró rendelkezések 72. § Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba. 73. §

(1)A hivatásos állomány azon tagjának, aki az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hivatásos állományából az Országgyűlési Őrséghez

1. január
2. napjával történő áthelyezését megelőző napon a hivatásos állomány tagjainak szolgálati időt elismerő támogatásáról szóló 17/
3. (VI. 4.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet) alapján szolgálati időt elismerő támogatásra jogosult, az Országgyűlési Őrség havonta – a

(2)és

(3)bekezdésben meghatározott ideig – bruttó 50 000 Ft összegű támogatást folyósít.

(2)A hivatásos állomány tagja a támogatásra akkor válik jogosulttá, ha vállalja, hogy az Országgyűlési Őrséggel fennálló szolgálati viszonyát mindaddig fenntartja, amíg az IRM rendelet 1. §

1. a)vagy
2. b)pontja alapján a szolgálati időt elismerő támogatás igénylésekor az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél a szolgálati viszonyának fenntartását vállalta.

(3)A hivatásos állomány tagja a támogatásra mindaddig jogosult, amíg az IRM rendeletben meghatározott feltételek alapján a szolgálati időt elismerő támogatásra az áthelyezés hiányában jogosult lenne.

(4)A támogatás fedezetét az Országgyűlési Őrség költségvetésében kell megtervezni.

(5)A hivatásos állomány tagja nem jogosult a támogatásra

1. a)a beosztásból felfüggesztés vagy büntetőeljárás ideje alatt, ha az marasztalással zárult,
2. b)ha fegyelmi büntetés, illetve bíróság által kiszabott büntetés vagy intézkedés hatálya alatt áll,
3. c)a 30 napot meghaladó egészségügyi szabadság ideje alatt,
4. d)az illetmény nélküli szabadság ideje alatt,
5. e)a tartós külszolgálat ideje alatt,
6. f)a felmentési idő alatt.

(6)A támogatás nem folyósítható

1. a)a fegyelmi büntetés, illetve bíróság által kiszabott büntetés vagy intézkedés jogerőre emelkedésének napjától,
2. b)az egészségügyi szabadság 31. napjától,
3. c)az illetmény nélküli szabadság első napjától,
4. d)a tartós külszolgálat első napjától,
5. e)a felmentési idő első napjától.

(7)Vissza kell tartani a támogatást a beosztásból felfüggesztés, a fegyelmi eljárás és a büntetőeljárás elrendelésének napjától. Az így visszatartott támogatást utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárás felmentéssel zárul. 74. §

(1)Ha a hivatásos állomány tagjának az Országgyűlési Őrségnél fennálló szolgálati viszonya az annak fenntartására vállalt időtartamon belül

1. a)saját kérelmére kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéssel,
2. b)saját kérelmére – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kivételével – másik fegyveres szervhez vagy a Magyar Honvédséghez történő áthelyezéssel,
3. c)lemondással,
4. d)közös megegyezéssel, vagy
5. e)a Hszt. 53. §
6. f)vagy
7. g)pontjára, 56. §

(1)bekezdés c) pontjára, 56. §

(2)bekezdés b) pontjára, 56. §

(5)bekezdés b) pontjára, vagy 59. §

(1)bekezdés

1. b)vagy
2. d)pontjára tekintettel szűnik meg, az addig folyósított támogatást egyösszegben 60 napon belül vissza kell fizetni.

(2)A támogatást az

(1)bekezdésben foglaltak szerint kell visszafizetni akkor is, ha a hivatásos állomány tagja az átszervezés miatt szükségessé vált, legalább azonos szintű más beosztásba történő áthelyezésébe nem egyezett bele.

(3)Az Országgyűlési Őrség parancsnoka kérelemre, különös méltánylást érdemlő – a támogatásban részesülőnek fel nem róható, előre nem látható – körülmény fennállása esetén a támogatás egyösszegű visszafizetése helyett részletfizetést engedélyezhet. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter