1/2016. (I. 5.) NGM rendelete a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak, tároló-létesítményeinek műszaki biztonsági követelményeiről, h

1/2016. (I. 5.) NGM rendelete a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak, tároló-létesítményeinek műszaki biztonsági követelményeiről, hatósági felügyeletéről. A műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a  Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 11.  § g) és k)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90.  § 9.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolására szolgáló, nyomástartó edénynek nem minősülő, helyhez kötött, a) az üzemanyagtöltés céljára létesített 1 m3 vagy annál nagyobb névleges térfogatú tárolótartályra, valamint 1  m3 névleges össztérfogatot meghaladó tartálycsoportból álló üzemanyagtöltő állomás létesítésére, helyszíni összeállítására és szerelésére, üzembe helyezésére és üzembevételére, javítására, átalakítására, ellenőrzésére, időszakos ellenőrző vizsgálatára, megszüntetésére, használati idejének meghosszabbítására, üzemeltetésének szüneteltetésére, és b) az 5  m3 vagy annál nagyobb, névleges térfogatú tárolótartályra, valamint 5  m3 névleges össztérfogatot meghaladó tartálycsoportból álló tároló-létesítmény létesítésére, helyszíni összeállítására és szerelésére, üzembe helyezésére és üzembevételére, javítására, átalakítására, ellenőrzésére, időszakos ellenőrző vizsgálatára, megszüntetésére, használati idejének meghosszabbítására, üzemeltetésének szüneteltetésére. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya: a) a bányafelügyelet hatósági felügyelete alá tartozó tároló-létesítményekre, b) a közlekedési hatóság felügyelete alá tartozó, vasúti töltő és lefejtő berendezésekre, c) az atomenergia-felügyeleti hatóság felügyelete alá tartozó veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályaira és tároló-létesítményeire, d) technológiai célú tartályokra. (3) Ahol e  rendelet szabvány alkalmazását írja elő, azon a  szabvánnyal egyenértékű műszaki biztonsági színvonalat teljesítő más műszaki megoldást is érteni kell. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. Átalakítás: a  tároló-létesítmény engedélyezett állapotához képest minden olyan beavatkozás, amely a  tároló létesítmény eredeti funkciójának, műszaki kialakításának, technológiai paramétereinek lényeges megváltoztatását eredményezi. 2. Csővezeték: a  szimpla és dupla falú tárolótartály, illetve a  tároló-létesítmény rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges töltő-ürítő csővezetékek a  tartály csonkjaitól a  töltő-befogadó eszköz csatlakoztatási pontjáig, beleértve a  biztonsági, technológiai berendezéseket összekötő csővezetékszakaszokat is. 3. Elhelyezési távolság: a tároló létesítmény berendezéseinek egymástól való távolsága. 4. Folyadék: az  a  közeg, amely a  szándékolt üzemeltetési körülmények között a  tárolótartály telepítési helyén uralkodó atmoszférikus, maximum 0,5 bar nyomáson folyékony halmazállapotú. 5. Hűtéssel cseppfolyósított gázok: azok a maximum 0,5 bar nyomáson tárolt veszélyes töltetnek minősülő gázok, melyek cseppfolyósítása hűtéssel történik. 6. Javítás: a  kimérő berendezés cseréjén túl, a  tároló létesítmény berendezésein történő minden olyan beavatkozás, amely a  töltettel közvetlenül érintkező szerkezeti részek korábbi állapotának hegesztéssel történő helyreállításával jár. Javításnak minősül továbbá minden olyan átalakítás is, amely a  tároló létesítmény eredeti funkciójának, technológiai paramétereinek lényeges megváltoztatását nem eredményezi. 7. Karbantartás: a tároló létesítmény berendezésein minden olyan javításnak nem minősülő beavatkozás, amely a tároló létesítmény eredeti állapotának és funkciójának fenntartását vagy helyreállítását eredményezi. 8. Kimérő berendezés: a  veszélyes töltetnek a  szállító tartályba, üzemanyag tartályba, szállító edénybe, stb. történő töltésére szolgáló, térfogat- vagy súlymérésen alapuló kézi-, mechanikus- vagy automatikus berendezés. 9. Közforgalmú üzemanyagtöltő állomás: üzemanyagellátás-szolgáltatási célból létesített, gépjárművek és munkagépek üzemanyag tartályaiba, illetve szállítóedényekbe történő üzemanyag töltésére, kenőanyag tárolására és kiszolgálására szolgáló létesítmény, amely magában foglalja az üzemanyag tárolására, töltésére szolgáló létesítményt, valamint az utak kivételével a kapcsolódó műtárgyakat is. 10. Lefejtő berendezés: a  veszélyes töltetnek a  szállítóeszközből vagy egy másik tartályból a  tárolótartályba történő töltésére szolgáló kézi vagy automatikus berendezés; beleértve a szivattyút, a tárolótartály csatlakozó csonkjáig terjedő csővezetéket és ezek szerelvényeit, tartozékait is. 11. Lényeges megváltoztatás: az a tevékenység, melynek következtében a tárolótartály, illetve a tároló létesítmény eredeti funkciója, célfelhasználásra tervezett szerkezeti konstrukciója érdemben változik meg, vagy a tároló tartály, illetve a  tároló létesítmény technológiai paramétereinek változtatása a  műszaki biztonsági szint csökkenését eredményezi. 12. Létesítés: a tárolótartály, tároló-létesítmény adott helyre történő telepítése; beleértve a meglévő létesítmény bővítését is. 13. Megszüntetés: a  tároló-létesítmény teljes körű, vagy részleges bontása, vagy az  eredeti célú használatra alkalmatlanná tétele az esetlegesen szükséges kármentesítéssel együttesen, vagy funkcióváltással más célra történő hasznosítása. 14. Műszaki Biztonsági Szabályzat: az  e  rendelet 1.  mellékletében foglaltak szerinti tartalmú, az  e  rendeletben meghatározott követelmények teljesítését elősegítő, a  tárolótartályok, tároló-létesítmények tervezésének, létesítésének, áthelyezésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, javításának, megszüntetésének (felhagyásának) műszaki biztonsági feltételeit, az  időszakos és rendkívüli ellenőrzések műszaki biztonsági előfeltételeit és módját tartalmazó műszaki előírások gyűjteménye naprakész állapotban. 15. Névleges térfogat: a  tárolótartály geometriai méreteiből adódó térfogatának köbméterben kifejezett értékéből 4  m3 alatt tizedesre, e  felett egész számra kerekített mutató szám. Úszótetős, belső úszótetős tartályok esetében a  tartály névleges térfogatát a  túlfolyónyílások alsó éléig számított térfogat alapján kell meghatározni. 16. Olvadék: az  a  közeg, amely a  szándékolt üzemeltetési körülmények között, maximum 0,5 bar nyomáson folyékony, környezeti hőmérsékleten szilárd halmazállapotú. 17. Szerelvények és tartozékok: mindazon kézi vagy segédenergiával működő szerkezetek, részegységek összessége, amelyek a  tároló létesítmény biztonságos üzemeltetését hivatottak közvetlen vagy közvetett módon biztosítani. 18. Tanúsító szervezet: a  műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a  Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4/A.  §-a alapján a  Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatósága által kijelölt szervezet. 19. Tárolótartály: nyomástartó edénynek nem minősülő, veszélyes töltet befogadására és tárolására tervezett és gyártott berendezés, konténerben elhelyezett tartály; beleértve a működéshez szükséges berendezések, szerelvények és tartozékaik, valamint csővezetékek összességét is. 20. Tárolás: a  veszélyes folyadék vagy olvadék átmeneti vagy tartós jelenléte készletezés és biztonságos felügyelet melletti elhelyezés céljából. 21. Tároló-létesítmény: adott ingatlanon elhelyezett tárolótartály (tárolótartályok) az  üzemeléshez szükséges berendezésekkel, szerelvényekkel, felszerelésekkel, tartozékokkal és csővezetékekkel. 22. Technológiai (célú) tartály: olyan a gyártási folyamathoz kapcsolódó – a technológiai rendszer szerves részét képező – veszélyes töltetű tartály, amelyben a  töltet további feldolgozáson-, (szándékolt fizikai változáson vagy kémiai átalakuláson megy keresztül), vagy amelynek a töltete egy napon belül legalább egyszer leürül. 23. Töltő berendezés: a  veszélyes töltetnek a  tároló tartályból szállító tartályba, üzemanyag tartályba, szállító edénybe, stb. történő töltésére szolgáló, kézi-, mechanikus- vagy automatikus töltőeszközzel ellátott berendezés. 24. Üzembe helyezés: a  Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a  területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben meghatározott műszaki biztonsági hatóság (a  továbbiakban: Hatóság) engedélye alapján a  létesítmény használatba vétele, üzemeltetésének megkezdése. 25. Üzembevétel: javítást követően a  Hatóság jóváhagyásával az  érintett tároló-létesítmény vagy elem üzemeltetésének újraindítása. 26. Üzemeltető: a  Hatóságnál bejelentett egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság, aki vagy amely a tárolótartállyal (tároló-létesítménnyel) rendelkezni jogosult, vagy akit, illetve amelyet a rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére feljogosított. 27. Üzemeltetés szüneteltetése: az  üres, kitisztított, a  működő technológiai rendszerről mechanikusan is leválasztott tárolótartálynak, tároló-létesítménynek, létesítményrésznek vagy berendezésnek a használatból történő kivonása. 28. Üzemi üzemanyagtöltő állomás: nem közforgalmú, az  adott gazdálkodó szervezet által üzemeltetett, gépjárművek és munkagépek üzemanyag tartályaiba, illetve szállítóedényekbe történő üzemanyag töltésére, kenőanyag tárolására és kiszolgálására szolgáló létesítmény, tároló és töltésre szolgáló eszközökkel. 29. Veszélyes folyadék vagy olvadék: valamennyi, folyékony halmazállapotú, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény alapján a veszélyesként osztályozott anyag vagy készítmény keverék, valamint a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a  világításra használatos petróleum, továbbá az  éghető cseppfolyós anyag, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55  °C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal kisebb. 30. Veszélyes töltet: rendeltetésszerű használat során a  tárolótartályban, tároló létesítményben lévő veszélyes folyadék vagy olvadék az együttesen kialakuló gáz és gőztérrel. 31. Védőtávolság: a veszélyforrás és a védendő létesítmény legközelebbi pontja közötti távolság. 3. Hatósági eljárások 3. § (1) Tárolótartályt, tároló-létesítményt a Hatóság engedélyével lehet a) meghatározott helyen létesíteni, b) üzembe helyezni, üzembe venni. (2) Az üzemeltető a Hatóságnak bejelenti a) az üzemeltető megváltozását, b) az üzemeltetés szüneteltetését, c) a tárolótartály és tároló-létesítmény javítását, d) a tárolótartály és tároló-létesítmény átalakítását, e) a tárolótartály és tároló-létesítmény megszüntetését. (3) A Hatóság nyilvántartja a) a tárolótartályok adatait és jellemző műszaki paramétereit, b) az üzemeltetés szüneteltetését, c) a javításokat, d) átalakításokat, e) a tárolótartály és tároló-létesítmény megszüntetését. (4) Ha a  Hatóság az  ellenőrzései során személyeket, a  környezetet vagy vagyoni értékeket közvetlenül veszélyeztető hiányosságot állapít meg, vagy a  hatósági eljárásokra kötelezett tárolótartálynál, tároló-létesítménynél az  engedélyek kiadásakor alapul vett feltételek engedély nélküli megváltozását, megváltoztatását tapasztalja, akkor megtiltja a  tárolótartály, tároló-létesítmény üzemeltetését és visszavonja a  hatósági eljárásokra kötelezett tárolótartály, tároló-létesítmény üzembe helyezési engedélyét. 4. A létesítési engedélyezési eljárás 4. § (1) A  tárolótartály, tároló-létesítmény létesítési engedélye iránti kérelmet az  üzemeltetőnek, a  Hatósághoz kell benyújtani a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.  évi CXL.  törvény rendelkezéseinek figyelembevételével. Az engedélyt az üzemeltető a 2. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatvány felhasználásával kérelmezheti. (2) A  több megvalósulási szakaszra bontott létesítés esetén az  egyes szakaszokra bontott tároló-létesítményekre, valamint a  rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban is alkalmas tároló-létesítmény részekre szakaszonként külön-külön is lehet létesítési engedélyt kérni. (3) A létesítési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 3. mellékletben meghatározott iratokat. (4) A  létesítési engedélyezési dokumentációt két példányban, továbbá a  Kormány által rendeletben kijelölt szakhatóságok számára készített dokumentációkat egy-egy példányban kell benyújtani. (5) A Hatóság a létesítési engedélyt az engedélyezési dokumentáció és a létesítési követelmények összevetése alapján adja ki. Ehhez mellékelnie kell az  aláírást, keltezést és a  hatóság bélyegzőlenyomatát tartalmazó záradékkal ellátott engedélyezési dokumentáció egy példányát, valamint meg kell határoznia az  üzembe helyezési engedély megadásához szükséges ellenőrzés módszerét. (6) A  létesítési engedély jogerőre emelkedésének napjától számított két év elteltével hatályát veszti, kivéve, ha a  létesítési tevékenységet ez  idő alatt megkezdték és a  létesítés megkezdésétől számított öt éven belül a  tárolótartály, tároló-létesítmény üzembe helyezésének feltételeit megteremtették. Az  engedély kérelemre, egy alkalommal, legfeljebb további egy évre meghosszabbítható. A  létesítési engedélyt a  Hatóság visszavonja, ha a  helyszíni ellenőrzés révén tudomást szerez arról, hogy az  engedély kiadása alapjául szolgáló adatokban, körülményekben a műszaki biztonságot érintő változások következtek be. (7) A  létesítési engedély jogerőre emelkedésének napjától számított két év elteltével hatályát veszti, kivéve, ha a  létesítési tevékenységet ez  idő alatt megkezdték és a  létesítés megkezdésétől számított öt éven belül a  tárolótartály, tároló-létesítmény üzembe helyezésének feltételeit megteremtették. Az  engedély kérelemre, egy alkalommal, legfeljebb további egy évre meghosszabbítható. A  létesítési tevékenység befejezését az  üzemeltető a létesítés befejezésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak. A létesítési engedélyt a Hatóság visszavonja, ha a  létesítmény ellenőrzése során megállapítja, hogy a  létesítési engedély kiadása alapjául szolgáló adatokban, körülményekben a műszaki biztonságot érintő változások következtek be. 5. § (1) Az  üzemeltető a  létesítési engedélyt és az  engedélyezési dokumentációt, valamint az  átalakítási bejelentési dokumentációt köteles a  tárolótartály egész élettartama alatt megőrizni, és ellenőrzés során a  Hatóság kérésére bemutatni. (2) A  Hatóság az  üzemeltető vagy megbízásából a  tervező kérésére a  létesítési engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően is köteles a műszaki előírásokban kellően nem szabályozott kérdésekben, vagy az előírásoktól eltérő, de egyenértékű biztonsági szintre vonatkozó megoldás alkalmazásáról az egyeztetés lehetőségét biztosítani. (3) Tárolótartály akkor építhető be a létesítés során, ha kifejezetten a kívánt célra gyártották, illetve más célok mellett erre is alkalmas és ennek megfelelőségéről a  gyártó nyilatkozott. Gyártói megfelelőségi nyilatkozat hiányában a  tervező a  Műszaki Biztonsági Szabályzatban közzétett követelményeknek vagy az  azokkal műszaki biztonsági szempontból egyenértékű követelményeknek való megfelelést igazolja. 6. § (1) Az átalakítás bejelentéséhez mellékelni kell a 4. mellékletben felsorolt iratokat. (2) A szükséges vizsgálatokat az átalakítási tervet készítő tervezőnek kell előírnia. (3) A Hatóság a változtatásokra vonatkozó adatokat köteles a nyilvántartásban átvezetni. 5. Az üzembe helyezési engedélyezési eljárás 7. § (1) Az  üzemeltetőnek a  tárolótartály, tároló-létesítmény létesítése vagy átalakítása utáni üzembe helyezési engedély iránti kérelmet a  Hatósághoz kell benyújtania. Az  engedélyt az  üzemeltető a  2.  mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával kérelmezheti. (2) A több megvalósulási szakaszra bontott tároló-létesítmény esetében a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas tároló-létesítmény részekre szakaszonként külön-külön is lehet üzembe helyezési engedélyt kérni. (3) Az üzembe helyezési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a) a kivitelező vagy kivitelezők felelős nyilatkozatát arról, hogy a  munkát a  hatósági engedélyben, illetve az átalakítási dokumentációban foglaltaknak megfelelően végezték el, b) a záradékolt tervdokumentációban meghatározott, valamint a  létesítési engedélyben előírt vizsgálatok, valamint átalakítás esetén a  tervező által előírt vizsgálatok bizonylatait és a  határozatban előírt külön feltételek teljesítésének igazolását. (4) Az üzembe helyezési engedélyezési eljárás kiterjed a tároló-létesítmény üzembe helyezésének engedélyezésére. (5) A Hatóság – ha a kérelem és mellékletei az előírásoknak megfelelnek – a helyszínen ellenőrzi a) hogy a  tárolótartály, tároló-létesítmény a  létesítési vagy az  átalakítási bejelentésben foglaltaknak megfelelően valósult-e meg, b) hogy a  tárolótartály, tároló-létesítmény a  létesítési engedélyben megjelölt rendeltetésnek megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, c) a megfelelőség igazolás meglétét és beazonosíthatóságát mind a  tárolótartályok, mind a  technológiai szerelvények és tartozékok, csővezetékek és berendezések tekintetében, d) a technológiai szerelvények, tartozékok bizonylatait, e) a vonatkozó munka- és villamos biztonságtechnikai előírások teljesülésének igazolását. (6) Az  üzembe helyezés – a  környezetvédelmi előírások figyelembevétele mellett – engedélyezhető olyan eltérések vagy kisebb hibák, hiányosságok esetén is, amelyek a létesítmény rendeltetésszerű és biztonságos használatát nem befolyásolják, de az engedélyben a teljesítési határidő meghatározásával elő kell írni a hibák, hiányosságok javítását vagy pótlását. (7) Az  üzembe helyezési engedély a  jogerőre emelkedésének napjától számítva a  tárolótartály, tároló létesítmény fennállásáig hatályos. A  tárolótartályt, tároló létesítményt üzemeltetni az  időszakos ellenőrző vizsgálatok megtartásával szabad. Amennyiben az  üzemeltető nem küldi be a  13.  § (7)  bekezdésében foglalt határidőn belül az  időszakos ellenőrző vizsgálatról készült jegyzőkönyvet, a  Hatóság kötelezi az  üzemeltetőt a  jegyzőkönyv csatolására. Amennyiben az  üzemeltető nem tesz eleget a  Hatóság felhívásában meghatározott határidőn belül a  fenti kötelezettségének, akkor a  Hatóság elrendeli a  tárolótartály leürítését és az  üzembe helyezési engedély visszavonásával egyidejűleg megtiltja a tárolótartály vagy tároló-létesítmény üzemeltetését. (8) A  Hatóság az  üzembe helyezési engedéllyel rendelkező tárolótartálynak, tároló-létesítménynek az  engedélyben meghatározott adatait, továbbá az időszakos ellenőrzések időpontját és eredményét nyilvántartásba veszi. (9) Az  üzemeltető az  üzembe helyezési engedéllyel kapcsolatban keletkezett dokumentációt, beleértve az  időszakos ellenőrzések bizonylatait is, köteles a tárolótartály egész élettartama alatt megőrizni, és ellenőrzés során a Hatóság kérésére bemutatni. 6. A javítás bejelentése 8. § (1) A  tárolótartály, tároló-létesítmény javítására vonatkozó bejelentését az  üzemeltetőnek vagy megbízottjának a  javítás megkezdését megelőzően a  Hatósághoz kell benyújtania. Az  üzemeltető a  tervezett javítás előzetes bejelentését a 2. melléklet szerinti adatlap tartalmának figyelembevételével teszi meg. (2) A javítás bejelentéséhez mellékelni kell a 4. mellékletben meghatározott, az adott javítási tevékenységre vonatkozó szűkített tartalmú iratokat. (3) Az  (1)–(2)  bekezdés szerinti dokumentumokat (a  továbbiakban: bejelentési dokumentáció) két példányban kell benyújtani. (4) A Hatóság a bejelentési dokumentációt annak ellenőrzését követően záradékkal látja el. (5) A  Hatóság a  bejelentés tudomásulvételét és hozzájárulását a  bejelentési dokumentáció alapján hatósági nyilvántartásba veszi és erről a  bejelentő ügyfelet írásban értesíti, mellékelve a  záradékkal ellátott bejelentési dokumentáció egy példányát, meghatározva a javítást követő üzembevételhez szükséges feltételeket. (6) A  javításra vonatkozó hatósági tudomásulvétel és hozzájárulás a  bejelentéstől számított két évig hatályos, amely további egy évre egy alkalommal meghosszabbítható. Hozzájárulását a  Hatóság visszavonja, ha a  kiadása alapjául szolgáló adatokban, körülményekben az  egészség védelmét és a  műszaki biztonságot érintő változások következtek be. 7. Az üzembevételi jóváhagyási eljárás 9. § (1) A  javítás utáni üzembevételi jóváhagyási eljárást a  javítást követően, az  ismételt üzembevétel előtt kell lefolytatni. A kérelmet az üzemeltetőnek a Hatósághoz kell benyújtania. A jóváhagyást az üzemeltető a 2. mellékletben szereplő formanyomtatvány felhasználásával kérelmezheti. (2) Az üzembevételi jóváhagyás iránti kérelem mellékletét képezi a kivitelezési dokumentáció, ennek részeként: a) a kivitelező vagy kivitelezők nyilatkozata arról, hogy a  munkát a  javítás tervezési dokumentációjában foglaltaknak megfelelően végezték el, b) a tervező által előírt vizsgálatok bizonylatai, c) szilárdsági nyomáspróba, tömörségi nyomáspróba jegyzőkönyv, d) adott esetben a tervezett és kivitelezett állapot közötti eltérést feltüntető műszaki tervek, e) esetlegesen további, az eredeti állapot helyreállítását igazoló jegyzőkönyvek, bizonylatok. (3) A Hatóság – ha a kérelem és mellékletei az előírásoknak megfelelnek – a helyszínen ellenőrzi a) hogy a tárolótartály, tároló-létesítmény javítása a záradékolt tervdokumentációban foglaltaknak megfelelően valósult-e meg, b) hogy a  tárolótartály, tároló-létesítmény az  üzembevételhez a  megjelölt rendeltetésnek megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, c) a javítással érintett technológiai szerelvények, tartozékok bizonylatait, d) érintettség esetén a vonatkozó villamos biztonságtechnikai előírások teljesülésének igazolását. (4) A  helyszíni ellenőrzést követően a  Hatóság az  üzembevétel jóváhagyása iránti kérelmet a  helyszíni ellenőrzést követő három napon belül elbírálja. (5) Jelentősebb eltérések vagy hibák, hiányosságok esetén, amelyek a  létesítmény rendeltetésszerű és biztonságos használatát érdemben befolyásolják, a  Hatóság határozatban megtiltja a  tárolótartály vagy tároló létesítmény használatát. (6) Az üzembevételi jóváhagyás megadásának feltétele a korábbi üzembe helyezési engedély érvényessége. (7) Az  üzemeltető a  javítással és az  üzembevételi jóváhagyással kapcsolatban keletkezett dokumentációt köteles a tárolótartály egész élettartama alatt megőrizni, és a mindenkori ellenőrzés során a Hatóság kérésére bemutatni. 8. A szüneteltetés, jogutódlás, névváltozás bejelentése 10. § (1) A tárolótartály, tároló-létesítmény egésze vagy egy része használatának tizenkét hónapot meghaladó üzemszünete üzemeltetés szüneteltetésnek minősül. Az  üzemeltető, az  üzemeltetés szüneteltetésének megkezdését 15 napon belül köteles bejelenteni a  Hatóságnak az  5.  melléklet szerinti adattartalommal. A  bejelentéshez csatolni kell a tárolótartály tisztítási jegyzőkönyvét. (2) A  tárolótartály, tároló-létesítmény üzemeltetésének szüneteltetése megkezdése előtt a  tárolótartályokat ki kell tisztíttatni. A tisztítást a 15. § szerint nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet végezheti. (3) Az  üzemeltetés szüneteltetésének idején belül az  üzemeltető mentesül a  13.  §-ban meghatározott időszakos ellenőrző vizsgálatok elvégeztetési kötelezettsége alól. (4) Az  ismételt üzembevételt az  üzemeltető köteles a  Hatóságnak bejelenteni. A  bejelentést az  üzemeltető az  5.  mellékletben meghatározott adattartalommal teszi meg. A  bejelentés tartalmától függően a  bejelentéshez csatolni kell: a) a  három hónapnál nem régebbi, megfelelő eredményű időszakos ellenőrző vizsgálati jegyzőkönyveket, amennyiben az üzemeltetés szüneteltetésének ideje alatt az előző időszakos vizsgálathoz képest a 13. §-ban meghatározott időszakos ellenőrző vizsgálatok esedékessé váltak; b) tartályvizsgálói szakvéleményt, amennyiben az  üzemeltetés szüneteltetésének megkezdése és az  ismételt üzembe vétel között a  13.  §-ban meghatározott időszakos ellenőrző vizsgálatok nem váltak esedékessé; a tárolótartályt, tároló-létesítményt ismételten üzembe venni a Hatóságnak a bejelentés tudomásul vételéről szóló döntése alapján szabad; c) a  dupla falú és a  kettős fenekű tartályok esetében szivárgásvizsgálati jegyzőkönyvet, a  szimplafalú fekvőhengeres tartályok esetében tömörségi próba jegyzőkönyvet, egyéb tartályok esetében tartályvizsgálói szakvéleményt, amennyiben az üzemeltetés szüneteltetésének ideje alatt az időszakos ellenőrző vizsgálatok közül a tömörségellenőrzés vált esedékessé. (5) A  (4)  bekezdés c)  pontjában említett egyéb tartályok esetében a  tömörségellenőrzést az  ismételt üzembevételt követően 15 napon belül el kell végeztetni. (6) A tárolótartályt, tároló-létesítményt ismételten üzembe venni a Hatóságnak a bejelentés tudomásul vételéről szóló döntése alapján szabad. (7) Az  üzemeltetés szüneteltetése legfeljebb 10 évre, az  üres, kitisztított, a  működő technológiai rendszerről mechanikusan leválasztott tárolótartálynak, tároló-létesítménynek, létesítményrésznek, vagy berendezésnek a használatból való kivonásával történhet. (8) A  veszélyes folyadékok és olvadékok tárolótartályaival, tároló-létesítményeivel kapcsolatos üzemeltetői jogosultságok és kötelezettségek tárgyában hozott jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja lép. A jogutódlás tárgyában a Hatóság a jogutód kérelmére dönt önállóan fellebbezhető végzésben. 9. A megszüntetés bejelentése 11. § (1) Az  e  rendelet hatálya alá tartozó tárolótartály, tároló-létesítmény egésze vagy egy része használatának megszüntetése a  Hatóságnak tett bejelentés alapján történik. Az  üzemeltető a  megszüntetés bejelentését az 5. melléklet szerinti adatlap tartalmának figyelembevételével teszi meg. (2) A megszüntetés bejelentésének mellékletében szereplő műszaki dokumentáció tartalmazza: a) tervezői nyilatkozatot a 6. melléklet szerint; b) a meglévő állapot általános elrendezési rajzát, valamint térképmásolaton feltüntetve a  megszüntetendő tartályt vagy tároló létesítményt (létesítményrészt); c) egyszerűsített műszaki leírást a  megszüntetendő tartályról vagy tároló létesítményről (létesítményrészről), a  megszüntetés módjáról (a  tároló tartály elbontása; kiemelése; tömedékelése; nem veszélyes anyag tárolására történő átalakítása); d) tartálytisztítási jegyzőkönyveket, amennyiben már rendelkezésre állnak; e) a megszüntetési jogosultság igazolását; f ) a szakhatósági követelmények teljesítésének megvalósítási tervét. (3) A tárolótartály megszüntetése történhet: a) az eredeti helyéről történő eltávolítással (elbontással vagy kiemeléssel), b) az eredeti felhasználási célra való használatának alkalmatlanná tételével, ami történhet a  csővezetékek, szerelvények és tartozékok, biztonsági berendezések teljes vagy részleges bontása mellett a  tárolótartály eredeti funkciójának megváltoztatásával, azaz nem veszélyes anyag tárolására történő átalakításával, vagy c) a tartály eltömedékelésével. (4) A  megszüntetés kiterjedhet a  tároló létesítmény egészére vagy egy részére. A  bejelentéshez mellékelni kell a  (2)  bekezdésben foglalt dokumentáció iratait két példányban, továbbá a  Kormány által rendeletben kijelölt szakhatóságok számára készített dokumentációkat egy-egy példányban. (5) A  tárolótartály megszüntetése előtt a  tárolótartályt (tárolótartályokat) ki kell tisztíttatni. A  tisztítást, valamint a megszüntetést a 15. § szerint nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet végezheti. (6) A tároló létesítményt (létesítményrészt) a megszüntetés bejelentésétől számított két éven belül kell megszüntetni. A szakhatóságok által előírtak igazolását közvetlenül a szakhatóságok számára kell megküldeni. (7) A  létesítménnyel rendelkezni jogosultnak a  megszüntetés tényét a  megszüntetés tényleges időpontjától számított 30 napon belül a  Hatóságnak be kell jelentenie az  5.  melléklet szerinti adatlapon. A  megszüntetés bejelentéséhez mellékelni szükséges a  tisztítási jegyzőkönyveket, amennyiben azok a  megszüntetési engedély kérelem benyújtásának időpontjában nem álltak rendelkezésre. Amennyiben az  üzemeltető nem azonos a  tartály elhelyezésére szolgáló ingatlan tulajdonosával, a  tárolótartály megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség az ingatlan tulajdonosát terheli. (8) A bejelentéseket a Hatóság köteles a nyilvántartásába bevezetni. A véglegesen megszüntetett tárolótartályok adatai a megszűnést követő ötödik év elteltével törölhetők a nyilvántartásból. 10. Az eljárási jogosultság igazolása 12. § (1) Az üzemeltető a létesítési, üzembehelyezési jogosultsága igazolható a) a saját tulajdonban lévő ingatlanon történő telepítési tevékenység végzése esetében aa) a Hatóság által a  kérelmező költségére beszerzett, elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdoni lap-másolatával, ab) jogerős hagyatékátadó végzéssel, ac) jogerős és végrehajtható bírósági vagy közigazgatási határozattal, ad) a tulajdonjogának megszerzéséről szóló, ügyvéd által ellenjegyzett, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződéssel, vagy ae) haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a  haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az  ezt pótló bírósági ítélettel, b) idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő létesítési, üzembe helyezési és megszüntetési tevékenység végzése esetében az a) pontban meghatározottakon túlmenően ba) az ingatlannal rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, vagy bb) a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adása, vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal. (2) Közös tulajdonban álló ingatlanon történő létesítési, üzembe helyezési és megszüntetési tevékenységet az  (1)  bekezdés a)  pontjában meghatározottakon túlmenően az  ingatlannal rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel lehet igazolni. (3) Az egyéb eljárásokban az eljárási jogosultság igazolása az üzemeltető nyilatkozatával történik. 11. Időszakos ellenőrző vizsgálatok 13. § (1) A  tárolótartályoknál, tároló-létesítményeknél időszakos ellenőrző vizsgálatot kell tartani, amely ciklusonként elvégzett belső tisztításból, szerkezeti vizsgálatból, valamint tömörségi próbából áll. Az  időszakos ellenőrző vizsgálatok ciklusideje – a  (2) és a  (3)  bekezdésben, valamint a  14.  §-ban meghatározott eltérésekkel – belső tisztítás, szerkezeti vizsgálat esetében tíz év, tömörségi próba esetében öt év. Az  ellenőrző tér ellenőrzése szivárgásvizsgálattal történik. A  hűtéssel cseppfolyósított gázok tároló-létesítményei esetében, a  ciklusidő lejárata előtt legalább 60 nappal az  üzemeltető által benyújtott kérelemre a  következő ciklusidő hosszát, a  szerkezetvizsgálat módját, a  köztes ellenőrzéseket a  Hatóság hagyja jóvá, az  adott létesítmény egyedi sajátosságainak és az üzemeltető által készített állapot ellenőrzési dokumentáció figyelembevételével. (2) Az  e  rendelet hatálybalépését követően létesült új dupla falú fekvőhengeres vagy kettős fenekű állóhengeres tartály, valamint hűtéssel cseppfolyósított gázok tároló-létesítményei esetén az  időszakos ellenőrző vizsgálatok ciklusidejét a Hatóság a tárolt közeg tulajdonságaitól és az alkalmazott üzemi állapotfelügyeleti rendszertől függően határozza meg az üzembe helyezési engedélyben. A ciklusidő nem lehet hosszabb, mint 20 év az első periódusban, 15 év a második periódusban, és 10 év az utánuk következő periódusokban. (3) A  fekvőhengeres dupla falú tartályok és az  állóhengeres kettős fenekű tartályok esetében nem szükséges a  ciklusonkénti belső tisztítás elvégzése, amennyiben a  tartály belső szerkezeti vizsgálata szivárgás ellenőrzéssel történik. (4) Az időszakos ellenőrző vizsgálatot az üzemeltetőnek kell elvégeztetnie. (5) Az időszakos ellenőrző vizsgálat módját a Műszaki Biztonsági Szabályzat határozza meg. (6) Időszakos ellenőrző vizsgálatot a 15. § szerint nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet végezhet. (7) Az  időszakos ellenőrző vizsgálatról készített jegyzőkönyveket az  üzemeltető köteles a  Hatóság részére intézkedés és nyilvántartásba vétel céljából 30 napon belül megküldeni. Amennyiben az  időszakos ellenőrző vizsgálat jegyzőkönyvei határidőn belül nem kerülnek beküldésre, a Hatóság megtiltja a tárolótartály vagy tároló-létesítmény üzemeltetését. (8) A Hatóság közérdekű bejelentés alapján, vagy egyéb indokolt esetben soron kívül ellenőrző vizsgálat elvégeztetését rendelheti el, a  bejelentés tartalmának ellenőrzéséhez szükséges elégséges műszaki tartalommal. A  vizsgálat elrendelés előtt az  üzemeltető előzetes egyeztetést kérhet a  Hatóságtól. Elrendelés esetén a  Hatóság jelöli ki a  vizsgálatot végzőt a  15.  § szerint nyilvántartásba vett szervezetek közül. A  bejelentést tevő nem jelölhető ki az ellenőrző vizsgálat elvégzésére. A vizsgálat elvégzésének költségei az üzemeltetőt terhelik. (9) Az  üzemeltető köteles az  egyéb jogszabályokban előírt időszakos vizsgálatok elvégeztetését igazoló dokumentumokat az üzemeltetés helyén tartani. (10) A tömörségvizsgálat a tárolótartály (tároló-létesítmény) és a csővezeték tömörségének vizsgálatára terjed ki. 14. § (1) A  100  m3 vagy annál nagyobb  névleges térfogatú tárolótartály esetében az  időszakos ellenőrző vizsgálatot a ciklusidő tárgyévében az év végéig kell elvégezni. (2) Az  álló hengeres tárolótartályok részleges feltöltéssel végzett szivárgásvizsgálata, tömörségi próbája esetén a tárolótartály a továbbiakban e részleges feltöltési szintig tartható üzemben. (3) A Hatóság az üzemeltető kérelmére a 13. § (1) bekezdésében előírt belső tisztítás, szerkezeti vizsgálat érvényességi idejét a  fekvő hengeres szimplafalú, illetve az  álló hengeres szimplafenekű tartályoknál legfeljebb két évvel, a  fekvő hengeres dupla falú, illetve az  állóhengeres kettős fenekű tartályok esetén legfeljebb három évvel meghosszabbíthatja. (4) A kérelemnek tartalmaznia kell a) az üzemeltető nyilatkozatát arról, hogy a  szerkezeti vizsgálat érvényességi idejének meghosszabbítása üzemeltetési, biztonságtechnikai és környezetvédelmi szempontból fokozott kockázatot nem jelent; és b) álló hengeres tárolótartály esetében a 15. § szerint nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezettel elvégeztetett ba) szivárgásvizsgálat, tömörségi próba, bb) a rendszer üzemmenet megszakítása nélkül végezhető külső vizuális ellenőrzés, bc) az  alsó övlemez ultrahangos falvastagság – kettős fenekű tartályoknál kiegészítve a  kettőstér vákuumvizsgálatával – mérés eredményeiről készült jegyzőkönyveket; c) fekvő hengeres tárolótartály esetében a 15. § szerinti jogosítottal elvégeztetett: ca) szivárgásvizsgálat (tömörségi próba), cb) a  rendszer üzemmenet megszakítása nélkül végezhető külső vizuális ellenőrzés eredményeiről készült jegyzőkönyveket. (5) A Hatóság a helyszínen ellenőrzi, hogy a tárolótartály az üzembehelyezési engedélyben megjelölt rendeletetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e. (6) A  Hatóság a  tárolótartály belső tisztításának, szerkezeti vizsgálatának érvényességi ideje meghosszabbításának engedélyezéséről vagy megtagadásáról határozatban dönt. (7) A  ciklusidőt az  üzemeltető kérésére a  Hatóság legfeljebb öt évvel meghosszabbíthatja, ha az  üzemeltető a  teljes körű időszakos ellenőrző vizsgálat elvégzését követő időtartamra vállalja a  biztonságos üzemeltetést, az  ehhez szükséges többletinformációkat nyújtó, üzemszünettel nem járó ellenőrzések elvégzését, illetve a  diagnosztikai megfigyelés biztosítását. (8) A ciklusidő (7) bekezdés szerinti kiterjesztéséhez szükséges a) az üzemeltető által, legalább féléves gyakorisággal végzendő, az  adott tárolótartály egyedi sajátosságait figyelembevevő, a  rendszer üzemmenet megszakítása nélkül végrehajtandó, dokumentált ellenőrzés vállalása; b) az üzemeltető nyilatkozata arról, hogy a  ciklusidő kiterjesztése üzemeltetési, biztonságtechnikai és környezetvédelmi szempontból fokozott kockázatot nem jelent; és c) a ciklus tizedik évében a (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti vizsgálatok elvégeztetésének vállalása. (9) A (8) bekezdés c) pontja szerinti jegyzőkönyveket az üzemeltetőnek a Hatóság részére a vizsgálat elvégzését követő 30 napon belül meg kell küldenie. (10) A  ciklusidő kiterjesztésének engedélyezéséről vagy megtagadásáról a  teljes körű időszakos ellenőrző vizsgálat elvégzését követően fél éven belül a Hatósághoz benyújtott kérelemre a Hatóság határozatban dönt. 12. Üzemeltetéshez kapcsolódó szolgáltatások 15. § (1) Tárolótartályok és berendezéseik gyártását, helyszíni technológiai szerelését, javítását, átalakítását, tisztítását, szivárgásvizsgálatát, időszakos ellenőrző vizsgálatát csak a Hatóság által nyilvántartásba vett szervezet végezheti. (2) Az  egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság akkor alkalmas tárolótartály gyártására, helyszíni technológiai szerelésére, javítására, átalakítására, tisztítására, szivárgásvizsgálatára vagy időszakos ellenőrző vizsgálatára, ha a) tagja vagy alkalmazottja rendelkezik az  adott tevékenység végzéséhez szükséges szaktanfolyami végzettséggel, b) rendelkezik a 7. mellékletben meghatározott személyi, tárgyi és eljárási, technológiai feltételekkel, és c) a tevékenységre vonatkozó minőségirányítási rendszert működtet. (3) A (2) bekezdés szerinti követelmények teljesítését a Hatóságtól független tanúsító szervezetek igazolják. 16. § (1) A  Hatóság a  jogosítottakat kérelmükre a  15.  § (3)  bekezdése szerinti szervezet tanúsítása alapján veszi nyilvántartásba. A  nyilvántartásba vételről szóló határozatban a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.  évi CXL.  törvényben meghatározott adatokon túl fel kell tüntetni a  kiadásához alapot adó dokumentumok azonosító jelét, a tanúsítást végző szervezet nevét és azonosításra alkalmas adatait. (2) A  nyilvántartásba vételről szóló határozat a  tanúsító szervezet által kiadott, a  követelmények teljesítését igazoló dokumentumban foglaltak fennállásáig hatályos. Amennyiben a  szolgáltató a  15.  § (2)  bekezdése szerinti követelményeknek való megfelelést igazolja, a  Hatóság határozathozatal mellőzése mellett intézkedik a nyilvántartásban szereplő adatok frissítéséről. 17. § A  Hatóság az  egyéni vállalkozót vagy gazdasági társaságot közhiteles hatósági nyilvántartásba veszi. A  nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezetek jegyzékét a  Hatóság elektronikus tájékoztató oldalán félévenként közzéteszi. A Hatóság az egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság megnevezésén, székhelyének címén, a kijelölési okirat számán, a  végezhető tevékenységek körén, valamint a  nyilvántartásba vételének időpontján és időbeli hatályán kívül csak olyan adatokat tehet közzé, amelyek közzétételéhez az  egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság előzetesen hozzájárult. 13. Eljárás rendkívüli esemény alkalmával 18. § (1) A  tárolótartályokkal és tároló létesítményekkel kapcsolatos rendkívüli események kivizsgálása tekintetében a  műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a  Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben foglaltakat az e rendeletben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2) A  tárolótartály, tároló-létesítmény üzemeltetése során az  (1)  bekezdés szerinti jogszabályban meghatározottakon kívül rendkívüli eseménynek kell tekinteni a) a környezetkárosítást, környezet veszélyeztetést, továbbá a földtani közeg, valamint a talajvíz szennyeződést, és b) az idegen ingatlanon vagy létesítményben történt károkozást. (3) Az üzemeltető köteles bejelenteni a Hatóságnak az üzemeltetéssel összefüggő rendkívüli eseményt. A bejelentést legkésőbb a  rendkívüli eseményt követő munkanapon írásban, cégszerű aláírással is meg kell tenni a  Hatóság címére. A  rendkívüli esemény bejelentésére vonatkozó bejelentési kötelezettség nem érinti az  üzemeltető más, jogszabályokban előírt bejelentési kötelezettségét. (4) Az  üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy a  rendkívüli esemény vizsgálatáig a  helyszín érintetlen maradjon. Az  üzemeltető rendkívüli esemény esetén indokolt esetben köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely a  veszélyeztetést és a  kár mértékét a  legkisebbre korlátozza. Ezek során az  emberi élet vagy testi épség, továbbá jelentős érték megóvása érdekében engedélyt adhat a helyszín megváltoztatására, ez esetben a helyszínről rajzot vagy fényképfelvételt kell készíteni. A tárgyi bizonyítékul szolgáló eszközöket meg kell őriznie. (5) A  Hatóság hivatalból vizsgálja ki a  tárolótartálynál, tároló-létesítménynél folytatott tevékenység során bekövetkezett rendkívüli eseményt. A Hatóság a vizsgálatra bizottságot alakíthat. A bizottsági munkát a Hatóságnak a vizsgálatra kijelölt képviselője irányítja. A hatósági vizsgálat nem érinti az üzemeltetőnek más jogszabályban előírt vizsgálati kötelezettségét. (6) A rendkívüli esemény kivizsgálását a bejelentés után haladéktalanul meg kell kezdeni. (7) A vizsgálatban az üzemeltetőnek vagy intézkedésre jogosult képviselőjének részt kell vennie. (8) Ha a  rendkívüli eseménnyel kapcsolatban nyomozás is indult, a  Hatóságnak a  vizsgálatot ettől függetlenül le kell folytatnia, és a két eljárás során szükségessé váló együttműködést biztosítania kell. (9) A  Hatóság az  eljárás során, a  vizsgálat befejezése előtt is megtilthatja, korlátozhatja, engedélyhez kötheti a tárolótartály, tároló-létesítmény használatát és megszabhatja az ismételt üzembe helyezés feltételeit. (10) A Hatóság a vizsgálatot határozattal zárja le, amelyben megállapítja a) a rendkívüli esemény okát, oksági folyamatát és körülményeit; b) a rendkívüli eseménnyel összefüggésben álló szabályszegéseket; egyidejűleg megszabhatja az ismételt üzembe helyezés iránti eljárás érdemi lefolytatásához szükséges feltételeket, és hatáskörében intézkedik hasonló esetek megelőzésére. (11) A  rendkívüli esemény hatósági vizsgálatával kapcsolatban felmerülő eljárási költségek az  üzemeltetőt terhelik. Az üzemeltető köteles gondoskodni a vizsgálattal kapcsolatban szükségessé váló szállítási, tárolási, őrzési feladatok teljesítéséről. 14. Műszaki biztonsági követelmények 19. § (1) Tárolótartályt, tároló-létesítményt úgy kell megtervezni, létesíteni, telepíteni, üzembe helyezni, üzemeltetni és rendszeresen karbantartani, hogy az  megfeleljen műszaki biztonságra vonatkozó követelményeknek, valamint a jogszabályokban előírtaknak. A tervezésre, létesítésre, telepítésre, üzembe helyezésre és karbantartásra vonatkozó követelményeket a Műszaki Biztonsági Szabályzat tartalmazza. (2) Az  egyenértékű műszaki biztonsági megoldás esetében, a  mértékadó műszaki biztonsági szint eléréséről, fenntartásáról, a  tervezőnek, a  kivitelezőnek, a  tárolótartály üzemeltetőjének, tároló-létesítménnyel rendelkezni jogosultnak a hatósági eljárás során írásban nyilatkoznia kell. 20. § A  19.  §-ban a  forgalomba hozatal tekintetében meghatározott előírásoknak nem kell megfelelnie az  olyan tárolótartálynak, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak. 15. A Műszaki Biztonsági Szabályzat, továbbá a Tárolótartály Műszaki Szakbizottság működése és feladatai 21. § (1) A Műszaki Biztonsági Szabályzat célja, hogy az e  rendelet hatálya alá tartozó tárolótartályok, tároló-létesítmények létesítése, helyszíni összeállítása és szerelése, üzembe vétele, üzemeltetése, javítása, átalakítása, ellenőrzése, időszakos ellenőrző vizsgálata, megszüntetése, használati idejének meghosszabbítása, használatának szüneteltetése során betartandó, a  megfelelő biztonsággal és megbízhatósággal kapcsolatos műszaki követelményeket meghatározza. (2) A  Műszaki Biztonsági Szabályzat módosításának előzetes szakmai egyeztetését a  Tárolótartály Műszaki Szakbizottság (a  továbbiakban: Szakbizottság) végzi. A  Szakbizottság a  Műszaki Biztonsági Szabályzatot szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente felülvizsgálja, és véleményezi a  Szakbizottsághoz beérkezett módosítási javaslatokat. A Műszaki Biztonsági Szabályzat felülvizsgálatára vagy módosítására vonatkozó javaslatát a Szakbizottság az iparügyekért felelős miniszter részére megküldi. (3) A  Szakbizottság összetételét a  Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a  továbbiakban: Hivatal) főigazgatójának javaslatára az  iparügyekért felelős miniszter határozza meg. A  szakbizottsági tagokat az iparügyekért felelős miniszter a Hivatal főigazgatójának javaslatára öt év időtartamra bízza meg. (4) A  Szakbizottság maga dolgozza ki működési szabályzatát és tagjai közül öt év időtartamra megválasztja a Szakbizottság elnökét. A titkársági feladatok ellátásáról a Hivatal gondoskodik. 16. A műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzés 22. § (1) A szakmai követelmények változásait figyelembe véve a műszaki biztonság szempontjából jelentős, tartálytisztító, tartályvizsgáló munkakörök betöltése továbbképzéshez kötött, amelyről továbbképzési igazolást kell kiállítani. Továbbképzési igazolást az kaphat, aki a szervezett továbbképzésen részt vett és eredményes vizsgát tett. (2) Az  e  rendelet hatálya alá tartozó műszaki biztonsági területeken, a  műszaki biztonság szempontjából jelentős munkakörök betöltéséhez ötévenként kötelező a továbbképzés. (3) A  továbbképzés vizsgaszervezését, az  igazolás kiállítását, valamint a  nyilvántartás vezetését a  Magyar Tartálytechnikai és Nyomástartó Berendezés Szövetség a Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatóságával együttműködve végzi. (4) A felkészítő tanfolyam, valamint a továbbképzés képzési programját a Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatóságához kell benyújtani jóváhagyás céljából. A  felkészítő tanfolyam, valamint a  továbbképzés csak a  hatóság által jóváhagyott képzési program alapján történhet. A  hatósági jóváhagyás a  megadásának napjától számított három évig hatályos. 17. Záró rendelkezések 23. § A Hatóság által e rendelet hatálybalépését megelőzően – az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól szóló 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet szerint – kiadott hatósági bizonyítványokkal, engedélyekkel megszerzett jogosultság az e rendelet szerinti nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatása nélkül gyakorolható. 24. § Az  éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól szóló 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet által vezetett nyilvántartás adatait a Hatóság – az e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül – a 3. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba átvezeti. 25. § E  rendelet a  műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az  információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti bejelentése megtörtént. 26. § E rendeletnek a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént. 27. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 28. § Hatályát veszti az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól szóló 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet. 29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter