190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelete az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési re

190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelete az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről. A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § q) és r) pontjában, továbbá a 43. § és a 6. melléklet, a 44. §, valamint a 45. § és a 7. melléklet tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdése b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed: a) a radioaktív sugárforrás birtokosára; b) a nukleáris anyag birtokosára; c) a radioaktív hulladék birtokosára; d) a nukleáris létesítmény engedélyesére; e) az átmeneti és végleges radioaktívhulladék-tároló engedélyesére; valamint f) a fix és mobil telepítésű ionizáló sugárzást létrehozó, radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés birtokosára. (2) A rendeletben foglalt rendelkezéseket a) alkalmazott, tárolt, valamint szállított radioaktív sugárforrás és nukleáris anyag; b) feldolgozott, tárolt, valamint szállított radioaktív hulladék; c) radiológiai következmények szempontjából jelentős rendszer és rendszerelem; d) az üzemelő nukleáris létesítmény; e) az üzemelő átmeneti és végleges radioaktívhulladék-tároló; továbbá f) a fix és mobil telepítésű ionizáló sugárzást létrehozó, radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés tekintetében kell alkalmazni. (3) A nukleáris anyag, radioaktív sugárforrás és radioaktív hulladék szállítása tekintetében a rendelet hatálya minden szállítási módozatra kiterjed, azzal, hogy a légi szállítás tekintetében a 3. melléklet 1–5., 20–22. és 66–69. pontját nem kell alkalmazni. (4) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá nem tartozó radioaktív anyagok, valamint ionizáló sugárzást létrehozó berendezések köréről szóló 124/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó radioaktív anyagokra; b) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 20/1979. (IX. 18.) KPM rendeletben meghatározott mentességi aktivitás koncentráció vagy mentességi aktivitás szintje alatti radioaktív anyagokra; továbbá c) a Magyar Honvédség birtokában lévő radioaktív sugárforrásra. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. átlagos eszközök: egyszerű, kisméretű, ruházatban elrejthető kéziszerszámok, így különösen csavarhúzó, fogó, feszítővas, kézifűrész, kalapács, fejsze, hidegvágó, véső, akkumulátoros fúró, fűrész, köszörű; 2. belső elhárító erők: a helyszíni őrszemélyzet, a fegyveres biztonsági őrség; 3. belső elkövető: a jogtalan eltulajdonítás vagy szabotázs végrehajtását elkövető, vagy a végrehajtást segítő olyan személy, aki a fizikai védelmi tervben meghatározott be- és kiléptetési rend alapján az adott létesítménybe belépésre jogosult; 4. besugárzott nukleáris anyag: olyan nukleáris anyag, amely reaktorban be volt sugározva, és a sugárzási szintje 1 méteres távolságban árnyékolás nélkül 1 Gy/h-nél nagyobb; 5. kivonuló szolgálat: a helyszíni őrszemélyzettől vagy a detektáló eszközöktől kapott riasztást követően a helyszínre érkező, a helyszíni őrszemélyzetet segítő szervezet; 6. egyszeres hibatűrés követelménye: egy funkcióval szemben támasztott olyan követelmény, miszerint a funkciót redundáns rendszerelemek teljesítik, és egyetlen, valamelyik redundáns rendszerelemben bekövetkező egyszeres meghibásodás esetében a funkció még teljesíthető; 7. elhárító erők: a belső, a külső elhárító erők; 8. emelt szintű fizikai védelem: a fizikai védelmi funkciók ellátásának elrendelt megerősítése, amelyet a fizikai védelmi tervben meghatározott módon az atomenergia alkalmazója biztosít; 9. fegyveres biztonsági őrség: jogszabályban meghatározott jogokkal felruházott, őrzési feladatokat ellátó, szolgálati fegyverrel és más kényszerítő eszközzel rendelkező, biztonsági szervezet; 10. feltartóztatás: olyan számú, felszereltségű és képességű elhárító erőnek a megfelelő helyekre történő sikeres felállása, amely az elkövetőt megállásra készteti; 11. helyszínen található eszközök: egy alkalmi elkövetőnél megtalálható személyes eszköz, így különösen zsebkés, és a helyszín közelében található egyéb eszköz, így különösen kő, fémdarab, fadarab, ék; 12. helyszíni őrszemélyzet: meghatározott helyszíni járőrözési, megfigyelési, észlelési feladatokat ellátó, személyek és szállítmányok kísérését, a beléptetési rendszer felügyeletét végző, valamint az elhárítás első fázisát adó szervezet; 13. képességek: eszközök, fegyverek birtoklása és alkalmazása, szakmai és taktikai ismeretek, fizikai erőnlét; 14. kötelezett: a nukleáris létesítmény engedélyese, átmeneti és végleges radioaktívhulladék-tároló engedélyese, a radioaktív sugárforrás birtokosa, radioaktív hulladék birtokosa és a nukleáris anyag birtokosa; 15. külső elhárító erők: a rendőrség, a kivonuló szolgálat; 16. nem besugárzott nukleáris anyag: olyan nukleáris anyag, amely nem volt reaktorban besugározva, vagy be volt sugározva, de a sugárzási szintje 1 méteres távolságban árnyékolás nélkül 1 Gy/h vagy alacsonyabb; 17. nukleáris anyag birtokosa: aki nukleáris anyagot alkalmaz, tárol vagy szállít; 18. radioaktív hulladék birtokosa: aki radioaktív hulladékot feldolgoz, tárol vagy szállít; 19. radioaktív sugárforrás: radioaktív anyagot tartalmazó nyitott vagy zárt sugárforrás; 20. radioaktív sugárforrás birtokosa: aki radioaktív sugárforrást alkalmaz, tárol vagy szállít; 21. semlegesítés: a célja elérése előtt az elkövető sikeres elfogása, vagy tette elkövetésének egyéb módon történő megakadályozása; 22. speciális eszközök: nagyméretű kéziszerszámok, különösen létra, csapszegvágó, feszítővágó, továbbá nagy teljesítményű villamos szerszámok, így különösen vágó, fúrógép, gépi fűrész, sarokköszörű; 23. veszélytudatossági tájékoztatás: az atomenergia alkalmazói, valamint a lakosság részére nyújtott tájékoztatás, amelynek célja a nukleáris védettség és ezen belül a fizikai védelem célkitűzéseinek megértése, és a célkitűzések teljesítését szolgáló tevékenységek megismerése; 24. video megfigyelő rendszer: olyan, minimálisan képérzékelőből, képátviteli eszközből és képmegjelenítőből álló rendszer, amely alkalmas egy meghatározott terület figyelésére. (2) Az (1) bekezdésben nem definiált fogalmak tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. §-ában meghatározott definíciókat kell alkalmazni. II. FEJEZET NEMZETI FENYEGETETTSÉG FELMÉRÉSE, TERVEZÉSI ALAPFENYEGETETTSÉGEK MEGHATÁROZÁSA 3. Tervezési alapfenyegetettség 3. § (1) Az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) a nemzeti fenyegetettség és a tervezési alapfenyegetettség vonatkozásában: a) elemzi és meghatározza, továbbá rendszeresen, valamint szükség esetén felülvizsgálja az atomenergia alkalmazásának fenyegetettségét Magyarország területén a (2) bekezdésben meghatározott szervekkel történő egyeztetés alapján; b) a nemzeti fenyegetettség megváltozása esetén, valamint a fizikai védelemmel kapcsolatos tudományos és műszaki eredmények alapján felülvizsgálja a nukleáris anyagra, radioaktív sugárforrásra, a radioaktív hulladékra, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolójára, valamint nukleáris létesítményre vonatkozó tervezési alapfenyegetettséget; c) megállapítja ca) a fenyegetettségi szint hirtelen emelkedése esetén az emelt szintű fizikai védelem bevezetésének, és cb) az elrendelést megalapozó feltételek megszűnése esetén az emelt szintű védelem megszüntetésének szükségességét; továbbá d) javaslatot tesz a tervezési alapfenyegetettséget meghaladó fenyegetettség esetében alkalmazandó állami eszközökre a (2) bekezdésben meghatározott szervekkel történő egyeztetés alapján. (2) Az OAH az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kérdésekben a következő szervekkel történő egyeztetés alapján – a kötelezett intézkedését megalapozó – határozatot hoz: a) Országos Rendőr-főkapitányság; b) Katonai Biztonsági Hivatal; c) Alkotmányvédelmi Hivatal; és d) Terrorelhárítási Központ. (3) Az OAH a (2) bekezdés szerinti határozatot megküldi a kötelezettek és az egyeztetésben részt vevő szervek részére. (4) Az emelt szintű fizikai védelem bevezetését és megszüntetését az OAH-nál a (2) bekezdésben meghatározott szervek is kezdeményezhetik. III. FEJEZET KATEGORIZÁLÁS, A FIZIKAI VÉDELEM CÉLJA ÉS ALAPKÖVETELMÉNYEI 4. Nukleáris anyag, radioaktív sugárforrás, radioaktív hulladék kategorizálása 4. § (1) A besugárzott és a nem besugárzott nukleáris anyagot jogtalan eltulajdonítás elleni védelem szempontjából, valamint a nem besugárzott nukleáris anyagokat szabotázs elleni védelem szempontjából a hasadóanyag-mennyiség alapján az 1. melléklet 1. táblázata szerint kell kategorizálni. (2) A besugárzott nukleáris anyagot a szabotázs elleni védelem szempontjából Cs-137 izotóptartalmának aktivitása alapján az 1. melléklet 2. táblázata szerint kell kategorizálni, azzal, hogy a besugárzott nukleáris üzemanyagot mennyiségétől függetlenül az 1. melléklet 2. táblázat 1. kategóriájába kell besorolni. (3) A nukleáris anyag jogtalan eltulajdonítás elleni védelem szempontjából történő kategorizálása során az ugyanazon fizikai védelmi zónában alkalmazott, tárolt, vagy egyidejűleg szállított azonos típusú nukleáris anyagok együttes mennyiségét, míg a különböző típusú anyagokat egymástól függetlenül külön kell figyelembe venni. (4) Az egyedileg alkalmazott, tárolt vagy szállított radioaktív sugárforrást az aktivitásuk és az adott izotópra vonatkozó izotóp-specifikus normalizáló tényező alapján az 1. melléklet 2. táblázata szerint kell kategorizálni. (5) A mobil gamma-radiográfiai felvételkészítő eszközökben alkalmazott zárt radiográfiai sugárforrásokat a (4) bekezdés szerint meghatározott szintnél egy szinttel alacsonyabb számú kategóriába kell sorolni. (6) Az egyedileg feldolgozott, tárolt vagy szállított radioaktív hulladékot az aktivitásuk és az adott izotópra vonatkozó izotóp-specifikus normalizáló tényező alapján az 1. melléklet 3. táblázata szerint kell kategorizálni. (7) Az ugyanazon fizikai védelmi zónában alkalmazott, tárolt vagy egyidejűleg szállított radioaktív sugárforrások kategorizálása során az 1. melléklet 2. táblázata szerint izotóponként meghatározott R értékek összegét kell figyelembe venni. (8) Az ugyanazon fizikai védelmi zónában feldolgozott, tárolt vagy egyidejűleg szállított radioaktív hulladékok kategorizálása során az 1. melléklet 3. táblázata szerint izotóponként meghatározott R értékek összegéből számított és az S tényezővel korrigált, és ennek figyelembevételével egyedileg engedélyezett értéket kell figyelembe venni. 5. A fizikai védelem célja 5. § (1) A fizikai védelmi rendszernek védelmet kell nyújtania: a) a III. kategóriába tartozó nukleáris anyag, a 2–5. kategóriába tartozó radioaktív sugárforrás alkalmazása, tárolása és szállítása, valamint a 2–3. kategóriába tartozó radioaktív hulladék feldolgozása, tárolása és szállítása esetén a jogtalan eltulajdonítás; b) az I. és II. kategóriába tartozó nukleáris anyag, az 1. kategóriába tartozó radioaktív sugárforrás alkalmazása és tárolása, valamint az 1. kategóriába tartozó radioaktív hulladék feldolgozása és tárolása során jogtalan eltulajdonítás és szabotázs; c) az I. és II. kategóriába tartozó nukleáris anyag, az 1. kategóriába tartozó radioaktív sugárforrás és radioaktív hulladék szállítása során jogtalan eltulajdonítás; továbbá d) a radiológiai következmények szempontjából jelentős rendszerek és rendszerelemek szabotázsa ellen. (2) A fizikai védelmi rendszernek az I. és II. kategóriába tartozó nukleáris anyag, 1. kategóriába tartozó radioaktív sugárforrás és radioaktív hulladék szállítása során biztosítania kell a szabotázs elleni védelmet az azokra vonatkozó, jogszabályban meghatározott szállítási biztonsági követelmények teljesítése útján. 6. Fizikai védelmi rendszer alapkövetelményei 6. § (1) A fizikai védelmi rendszernek biztosítania kell, hogy a jogtalan eltulajdonítás, illetve szabotázs detektálása és az elhárító erők riasztása után olyan időtartamú késleltetés valósuljon meg, amely lehetővé teszi az elhárító erők számára az elkövető feltartóztatását és semlegesítését a védett cél elérése előtt. (2) A fizikai védelmi rendszert úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen a belső elkövető magatartásának, előkészítő tevékenységének, továbbá az általa kivitelezett jogtalan eltulajdonítás, és szabotázs detektálására és elhárítására. (3) Biztosítani kell, hogy a fizikai védelmi rendszer minden időjárási helyzetben, minden napszakban, az alkalmazás, feldolgozás, tárolás és szállítás minden fázisában megőrizze hatékonyságát. (4) A fizikai védelmi rendszer detektálási és elhárítási funkciójának teljesítenie kell az egyszeres hibatűrés követelményét. (5) A minősített adat védelméről rendelkező jogszabályokban meghatározott módon kell minősíteni és kezelni azon információkat, amelyek ismeretében az elkövető a fizikai védelmi rendszer hatékonyságát csökkentheti. (6) A fizikai védelmi rendszert hatékonyan kell együttműködtetni a nukleáris létesítmény, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója, valamint nukleáris anyagok, radioaktív sugárforrások és radioaktív hulladékok jogszabályban meghatározott nukleáris és ipari biztonsági, nyilvántartási és ellenőrzési, sugárvédelmi, a normálistól eltérő helyzetek kezelését célzó, a katasztrófavédelmi és nukleáris veszélyhelyzet-kezelési előírásaival és műszaki megoldásaival. 7. A szükséges fizikai védelmi szintek 7. § (1) A nukleáris anyagok, radioaktív sugárforrások alkalmazása, tárolása és szállítása, valamint a radioaktív hulladékok feldolgozása, tárolása és szállítása során a (2)–(5) bekezdésnek megfelelően a fizikai védelmi rendszer négy szintjét kell kialakítani úgy, hogy biztosítani kell: a) A-szinten a szabotázs és a jogtalan eltulajdonítás megakadályozását, b) B-szinten a szabotázs és a jogtalan eltulajdonítás lehetőségének csökkentését, c) C-szinten a jogtalan eltulajdonítás lehetőségének csökkentését, és d) D-szinten az alapvető védelmi intézkedések alkalmazását. (2) A-szintű fizikai védelmet kell biztosítani az I. kategóriába tartozó nukleáris anyag alkalmazása, tárolása és szállítása esetén. (3) B-szintű fizikai védelmet kell biztosítani: a) II. kategóriába tartozó nukleáris anyag alkalmazása, tárolása és szállítása, b) 1. kategóriába tartozó radioaktív sugárforrás alkalmazása, tárolása és szállítása, c) 1. kategóriába tartozó radioaktív hulladék feldolgozása, tárolása és szállítása, valamint d) III. kategóriába tartozó nukleáris anyag szállítása esetén. (4) C-szintű fizikai védelmet kell biztosítani: a) III. kategóriába tartozó nukleáris anyag alkalmazása, tárolása, b) 2. és 3. kategóriába tartozó radioaktív sugárforrás alkalmazása, tárolása és szállítása, valamint c) 2. és 3. kategóriába tartozó radioaktív hulladék feldolgozása, tárolása és szállítása esetén. (5) D-szintű fizikai védelmet kell biztosítani: a) 4–5. kategóriába tartozó radioaktív sugárforrás alkalmazása, tárolása és szállítása, b) nem kategorizált nukleáris anyagok alkalmazása, tárolása és szállítása, valamint c) 4. kategóriába tartozó radioaktív hulladék feldolgozása, tárolása és szállítása esetén. (6) A radiológiai következmények szempontjából jelentős rendszer és rendszerelem tekintetében az alkalmazott, tárolt nukleáris anyagnak és radioaktív sugárforrásnak, valamint feldolgozott, tárolt radioaktív hulladéknak megfelelő, az (1)–(5) bekezdésben meghatározott szintű fizikai védelmet kell biztosítani. (7) Feldolgozás és szállítás során a radioaktív hulladékká minősített radioaktív sugárforrás fizikai védelmi szintjére a radioaktív sugárforrás fizikai védelmi szintjére vonatkozó követelményeket kell alkalmazni. IV. FEJEZET FIZIKAI VÉDELMI RENDSZER FUNKCIÓI, A FUNKCIÓK MEGVALÓSÍTÁSA 8. A fizikai védelmi rendszer funkciói 8. § A fizikai védelmi rendszernek biztosítania kell: a) az elrettentés, b) a detektálás, c) a késleltetés, és d) az elhárítás fizikai védelmi funkciók hatékony együttműködését a 2. és 3. mellékletben foglaltaknak megfelelően. 9. Az elrettentés megvalósítása 9. § (1) Az elrettentést úgy kell megvalósítani, hogy az a jogtalan eltulajdonítás, illetve szabotázs elkövetőjét tette előkészítésének, illetve kivitelezésének feladására késztesse. (2) Az elrettentést: a) figyelmeztető táblák, feliratok, b) hang és fényjelzés, c) jól látható mesterséges akadályok, d) veszélytudatossági tájékoztatás, és e) nyilvántartás-ellenőrzés alkalmazásának megfelelő kombinációjával kell megvalósítani a 3. és a 4. mellékletben meghatározott módon. 10. A detektálás megvalósítása 10. § (1) A detektálás során: a) az elkövető tevékenységét észlelni kell, b) az észlelés valódiságát értékelni kell, c) azonosítani kell az elkövetés helyét, és d) riasztani kell az elhárító erőket. (2) A detektálást: a) behatolás és támadásjelző rendszer, b) video megfigyelő és kiértékelő rendszer, c) beléptető rendszer, d) személyek általi észlelés, és e) őrségközpont alkalmazásának megfelelő kombinációjával kell megvalósítani a 3. és a 4. mellékletben meghatározott módon. (3) A detektálási funkció megvalósítása során biztosítani kell, hogy: a) az elkövetői cselekményt magas valószínűséggel és megfelelő időben észleljék; b) a riasztás beérkezéséhez és a riasztás valódiságának értékeléséhez szükséges idő rendelkezésre álljon; c) a zavaró, nem valós esemény által keltett riasztások alacsony gyakorisággal forduljanak elő; valamint d) az érzékelőket ne lehessen kijátszani. (4) A videó megfigyelő és kiértékelő rendszer alkalmazása esetén a biztonsági kamerák működéséhez a kötelezettnek biztosítania kell a megfelelő fényviszonyokat és a megfelelő észlelési területet. (5) A beléptető rendszert kell kialakítani olyan módon, hogy az lehetővé tegye a belépésre jogosult személyek belépését, detektálja és késleltesse a belépésre nem jogosult személyek be- és kilépését, továbbá jelezze a bevitelre nem engedélyezett anyagok és eszközök be- és kivitelét. (6) A jelző- és megfigyelő rendszerekről, illetve a belső elhárító erőktől érkező információk fogadására, azok feldolgozására, értékelésére és archiválására, valamint az indokolt válaszintézkedések kezdeményezésére alkalmas őrségközpontot kell kialakítani a kötelezettnek a 3. mellékletben meghatározott esetben olyan módon, hogy az biztosítsa az oda beosztott belső elhárító erők fizikai védelmi szempontból biztonságos tartózkodását. 11. A késleltetés megvalósítása 11. § (1) A késleltetést úgy kell megvalósítani, hogy az az elkövetőt a cselekmény kivitelezésében akadályozza, ezáltal biztosítsa az elhárító erők beavatkozásához szükséges időtartamot. (2) A késleltetést: a) passzív mechanikai gátak, építmények, b) aktív mozgatható mechanikai gátak és a hozzájuk tartozó zárak, c) biztonsági tárolók, lemezszekrények, jármű-karosszériák, és d) aktiválódó eszközök megfelelő kombinációjával kell megvalósítani a 3. és a 4. mellékletben meghatározott módon. 12. Az elhárítás megvalósítása 12. § (1) Az elhárítási tevékenység során az elhárító erők a riasztás fogadása után felkészülnek, és a helyszínre érkezve feltartóztatják, majd semlegesítik az elkövetőket. (2) Az elhárítás során az elkövető feltartóztatását és semlegesítését, valamint a jogtalan eltulajdonítás, illetve szabotázs megakadályozását: a) a helyszíni őrszemélyzet, b) a fegyveres biztonsági őrség, c) a rendőrség, és d) a kivonuló szolgálat megfelelő együttműködésével kell megvalósítani a 3. és a 4. mellékletben meghatározott módon. (3) Az elhárítás funkció megvalósítása során biztosítani kell: a) a beavatkozáshoz szükséges rövid időt, b) az elhárító erők elhárításhoz szükséges számát, és c) az elhárító erők elhárításhoz szükséges képességeit. V. FEJEZET TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK 13. Fegyveres Biztonsági Őrséggel védendő anyagok és létesítmények 13. § A nukleáris létesítményt, kivéve az 1 MW hőteljesítmény alatti reaktorral szerelt nukleáris létesítményt, a radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolóját, valamint az I. és II. kategóriába tartozó nukleáris anyagot fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni. 14. A fizikai védelmi zónák kialakítása 14. § (1) A mélységben tagolt védelem elvét követve a nukleáris létesítmény, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója, nukleáris anyag, radioaktív sugárforrás és radioaktív hulladék fizikai védelmére létrehozott ellenőrzött területen fizikai védelmi zónát vagy zónákat kell kijelölni. (2) A fizikai védelmi zónák az alábbiak: a) ellenőrzött zóna; b) őrzött zóna; c) fokozottan őrzött zóna; és d) belső zóna. (3) Őrzött zónát az ellenőrzött zónán belül, fokozottan őrzött zónát őrzött zónán belül, belső zónát fokozottan őrzött zónán belül kell kialakítani. (4) A fizikai védelmi zónáknak az (5)–(8) bekezdésben meghatározott módon meg kell felelniük a 7. §-ban meghatározott fizikai védelmi szinteknek. (5) Az ellenőrzött zónában minimum D-szintű védelmet kell biztosítani. Az ellenőrzött zónában kell elhelyezni a D-szintű védelmet igénylő nukleáris anyagot, radioaktív sugárforrást, radioaktív hulladékot. (6) Az őrzött zónában minimum C-szintű védelmet kell biztosítani. Az őrzött zónában kell elhelyezni a C-szintű védelmet igénylő nukleáris anyagot, radioaktív sugárforrást, radioaktív hulladékot, valamint a C-szintű védelmet igénylő radiológiai következmények szempontjából jelentős rendszert, rendszerelemet. (7) A fokozottan őrzött zónában minimum B-szintű védelmet kell biztosítani. A fokozottan őrzött zónában kell elhelyezni a B-szintű védelmet igénylő nukleáris anyagot, radioaktív sugárforrást, radioaktív hulladékot, valamint a B-szintű védelmet igénylő radiológiai következmények szempontjából jelentős rendszert, rendszerelemet. (8) A belső zónában A-szintű védelmet kell biztosítani. A belső zónában kell elhelyezni az A-szintű védelmet igénylő nukleáris anyagot. (9) A fizikai védelmi zónák közötti átjárás az áteresztési pontokon keresztül kizárólag ellenőrzött módon történhet. 15. Az őrzés-védelmi kultúra 15. § A kötelezett őrzés-védelmi kultúrát fejleszt ki és tart fenn annak érdekében, hogy a fizikai védelem rendszere hatékonyan megvalósuljon a kötelezett teljes szervezetén belül, és az abban részt vevő minden szervezet, szervezeti egység és személy megfelelő fontossággal kezelje a fizikai védelemmel összefüggő tevékenységeket. 16. A belső elkövetők 16. § (1) A kötelezett a fizikai védelmi rendszer hatékony működése szempontjából jelentős ismeretekkel, hatáskörrel és jogosultsággal rendelkező személyek megbízhatóságát a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott módon ellenőrzi. (2) A fokozottan őrzött zónába, és a belső zónába egyidejűleg legalább két, a belépésre és a munka elvégzésére feljogosított személy léphet be. 17. A beléptetés rendje 17. § (1) Nukleáris létesítménybe, valamint radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolójába csak az léphet be, aki a létesítményben való tartózkodásra jogosító belépési engedéllyel rendelkezik, és személyes adatainak (5)–(7) bekezdésben meghatározott kezeléséhez hozzájárul. (2) Az (1) bekezdés szerinti létesítményekben való be- és kiléptetés rendjét a fizikai védelmi terv tartalmazza. (3) A munkaköre vagy feladata ellátása céljából az (1) bekezdés szerinti létesítményben tartózkodó személy belépési igazolványát úgy kell kialakítani, hogy alkalmas legyen a személyazonosításra, az igazolványba beépített kód alapján gépi adattárolásra és azonosításra, valamint az atomerőművek esetében megfeleljen a biztonsági okmányokra jogszabályban előírt követelményeknek. (4) Az (1) bekezdés szerinti létesítmény a kötelezett írásbeli engedélyével látogatható. Látogató az ellenőrzött zóna területén csak a kötelezett által kijelölt személy kíséretében tartózkodhat. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti belépési engedélyekről a kötelezett ügyviteli nyilvántartást vezet. Az ügyviteli nyilvántartás tartalmazza a belépésre jogosult személy: a) természetes személyazonosító adatait, b) lakcímét, c) állampolgárságát, d) személyi igazolványának vagy útlevelének számát, valamint e) a (3) bekezdésben meghatározott személyek esetében a rendőrség által kiadott közbiztonsági engedély számát. (6) A kötelezett az ügyviteli nyilvántartás adatait a belépési engedély érvényességének időtartama alatt, valamint az érvényesség megszűnésétől számított 10 évig kezeli a tervezési alapfenyegetettséggel szembeni hatékony fizikai védelmi rendszer fenntartása és működtetése céljából. (7) Az ügyviteli nyilvántartás adatait a kötelezett kizárólag bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése esetén, vagy megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak, illetve a szabálysértési hatóságnak adhatja ki. 18. A tervezés 18. § (1) A kötelezett fizikai védelmi rendszer felépítését és működését leíró fizikai védelmi tervet készít a 4. mellékletben foglaltaknak megfelelően. (2) A kötelezett a fizikai védelmi terv részeként intézkedési tervet készít, ami meghatározza a lehetséges események körét, beleértve a fizikai védelmi rendszer nem megfelelő technikai működését okozó eseményeket is, továbbá a szükséges intézkedések és beavatkozások eljárásrendjét. (3) A kötelezett intézkedéseket készít elő a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerint elrendelt emelt szintű fizikai védelem bevezethetőségére. (4) A kötelezett összehangolja a nukleáris és nem nukleáris veszélyhelyzetek kezelését a fizikai védelmi rendszer működésével. (5) Szabotázs vagy más okból kialakult nukleáris veszélyhelyzet esetében a fizikai védelmi rendszer nem akadályozhatja a baleset-elhárítási intézkedési terv végrehajtását. 19. A fizikai védelem nukleáris biztonsági és sugárvédelmi követelményei 19. § (1) A fizikai védelmi rendszernek és rendszerelemeinek függetlennek kell lennie a nukleáris biztonság és sugárvédelem szempontjából fontos rendszerektől, rendszerelemektől, így biztosítva, hogy a biztonsági osztályba sorolt rendszerek és rendszerelemek funkciójuk ellátására teljes mértékben képesek maradjanak a fizikai védelem üzemeltetése, valamint üzemzavara során is. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében: a) visszahatás-mentességet kell biztosítani: ki kell zárni, hogy a fizikai védelem rendszerelemeinek meghibásodása a nukleáris biztonság és sugárvédelem szempontjából fontos rendszerelemek működésképtelenségét okozza; b) minimalizálni kell a kapcsolatot a nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszerelemekkel a betáplálási, irányítástechnikai – szabályzó, vezérlő, mérőkörök és programozható eszközök – és számítástechnikai eszközök alkalmazása esetén; továbbá c) a fizikai védelem bármely rendszerelemének üzembe helyezése során igazolni kell, hogy a nukleáris biztonság és sugárvédelem szempontjából fontos rendszerek, rendszerelemek teljes mértékben alkalmasak funkciójuk ellátására a fizikai védelem üzemeltetése, üzemzavara mellett is. (3) A fizikai védelem eszközeivel is biztosítani kell, hogy a nukleáris biztonságot érintő, így különösen a hatósági jogosítványhoz kötött munkakörökben csak azok a személyek tevékenykedhessenek, akik erre feljogosítottak. (4) A fizikai védelem átalakítása alatt biztosítani kell a biztonságos üzemet úgy, hogy: a) a nukleáris biztonság és sugárvédelem szempontjából fontos rendszerek, rendszerelemek a kiviteli munkák alatt is teljes mértékben képesek legyenek funkciójuk ellátására; továbbá b) a nukleáris biztonságot érintő munkakörökben foglalkoztatott személyek akadálytalanul végezhessék a nukleáris biztonságot és a sugárvédelmet érintő feladataikat. 20. Informatikai és irányítástechnikai rendszerek és rendszerelemek fizikai védelme 20. § (1) Az informatikai és irányítástechnikai rendszerek és rendszerelemek elhelyezésekor az informatikai adattovábbító eszközök és az adatkábelek elhelyezését is a fizikai védelmi zónák szerint kell kialakítani. (2) A fokozottan őrzött zónában az adatok áramlása csak belülről kifelé történhet. Az adatátvitel egyirányúsítása a fizikai működés elvéből kell, hogy következzen. (3) A telepített mérések és jelzések beolvasott adatainak, valamint az adathordozóról beolvasott adatok (beleértve a helyreállítási adatokat is) hihetőségét vizsgálni kell. 21. Képzés, gyakorlatozás 21. § (1) A fizikai védelmi rendszer hatékony működése érdekében a kötelezett belépéskor, majd legalább évente fizikai védelmi képzésben részesíti az állandó belépésre jogosított személyeket. A fizikai védelmi képzés keretében be kell mutatni: a) a fizikai védelem célját, b) az állandó belépésre jogosított személyek szerepét és felelősségét, c) az őrzésvédelemi kultúrát, valamint d) az állandó belépésre jogosított személyek feladatait jogtalan eltulajdonítás vagy szabotázs esetében. (2) A fizikai védelmi funkciók működőképességéről, az elhárító erők képességeinek megfelelőségéről a kötelezett évente végrehajtott fizikai védelmi gyakorlaton győződik meg. 22. Az atomenergia alkalmazása körében szolgálatot teljesítő fegyveres biztonsági őrökre vonatkozó különös állományba kerülési, képzési és gyakorlati követelmények 22. § Az atomenergia alkalmazása körében működő fegyveres biztonsági őrség állományába az a személy kerülhet, aki a fegyveres biztonsági őrökre vonatkozó általános alkalmazási feltételeken túl: a) a 23. §-ban meghatározott fizikai felmérésen értékelhető eredményt ért el, és b) legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. 23. § A fegyveres biztonsági őr köteles a fegyveres biztonsági őrségre vonatkozó jogszabályokban előírt vizsgakötelezettségen felül az alkalmazását megelőzően, majd kétévente a 24. §-ban meghatározott bizottság előtt fizikai felmérésen részt venni. 24. § A fizikai felmérést végző bizottság tagjai: a) a felügyeletet ellátó rendőrség képviselője; b) a kötelezett részéről a szakterületi vezető vagy általa kijelölt személy; valamint c) a kötelezettnél működő fegyveres biztonsági őrség parancsnoka. 25. § A kötelezett biztosítja a fizikai felméréshez megfelelő orvosi felügyeletet és a sürgősségi ellátáshoz szükséges technikai feltételeket. 26. § (1) A fizikai felmérésen való részvétel alól a fegyveres biztonsági őrt a kötelezettnél működő fegyveres biztonsági őrség parancsnoka méltányolható okból előzetes engedéllyel, illetve orvosi igazolás alapján mentheti fel. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak esetében a fegyveres biztonsági őrnek 30 napon belül, vagy az akadályoztatása megszűnését követő 30 napon belül pótfelmérésen kell megjelennie. 27. § (1) A fegyveres biztonsági őr az 5. melléklet I. pontjában előírt felmérési gyakorlatok teljesítésével igazolja a fizikai alkalmasságát. Az 5. melléklet I. pontjában meghatározott felmérési gyakorlatokban elért pontszám 5. melléklet II. pont 1–5. táblázatának megfelelően számolt összege alapján történik az értékelés. (2) A fegyveres biztonsági őr fizikai felmérésen elért eredménye akkor értékelhető, ha a maximálisan elérhető 100 pontból minimum 70 pontot elér. (3) A fizikai felmérést végző bizottság a fizikai felmérés eredményét a helyszínen értékeli, és az értékelés eredményét a fegyveres biztonsági őrrel közli. (4) Ha a fegyveres biztonsági őr fizikai felmérésen elért eredménye nem értékelhető, egy alkalommal, a fizikai felmérés napjától számított hat hónapon belül pótfelmérésen vehet részt. (5) A fegyveres biztonsági őr a (4) bekezdésben meghatározott esetben a helyszínen nyilatkozik arról, hogy kíván-e pótfelmérésen részt venni. (6) Az a fegyveres biztonsági őr, aki nem kíván pótfelmérésen részt venni, illetve aki a pótfelmérésen sem ér el értékelhető eredményt, nem foglalkoztatható tovább fegyveres biztonsági őrként az atomenergia alkalmazása körében. A rendőrség a fegyveres biztonsági őr részére a fegyveres biztonsági őrségről szóló törvény alapján kiadott igazolványt azonnali hatállyal bevonja. 23. Tesztelés, karbantartás 28. § (1) A fizikai védelmi rendszer rendszerelemeinek működőképességét a kötelezett megfelelő karbantartási program kidolgozásával és végrehajtásával tartja fenn. A karbantartás folyamata tartalmazza: a) a váratlan hibák elhárítását és az egyéb fenntartási célú munkákat magában foglaló Javító Karbantartást, valamint b) a tervezett karbantartási intézkedéseket magában foglaló Tervszerű Megelőző Karbantartást. (2) A detektálási funkció működőképességét a kötelezett rendszeres teszteléssel ellenőrzi, és a tesztelés során feltárt nem-megfelelőségek kezelésére eljárásrendet dolgoz ki. (3) A kötelezett biztosítja a fizikai védelmi funkciók hatékony ellátását a fizikai védelmi rendszer átalakítása, karbantartása során is. VI. FEJEZET A FIZIKAI VÉDELMI RENDSZER KIALAKÍTÁSA 24. A fizikai védelmi rendszer műszaki tervezése 29. § (1) A kötelezett a fizikai védelmi rendszer kialakításához: a) megállapítja az alkalmazott, tárolt vagy szállított nukleáris anyag, radioaktív sugárforrás, valamint a feldolgozott, tárolt vagy szállított radioaktív hulladék fajtáját, mennyiségét és aktivitását, továbbá a radiológiai következmények szempontjából jelentős rendszereket és rendszerelemeket; b) a 4. § alapján megállapítja a vonatkozó kategóriákat; c) a 7. § alapján megállapítja a minimálisan szükséges védelmi szintet; d) felméri a lehetséges behatolási útvonalakat, valamint a belső elkövetők lehetséges taktikáját; továbbá e) 9–12. §-ban meghatározott fizikai védelmi funkciókra vonatkozóan, minden lehetséges behatolási útvonalon teljesíti a 2., illetve a 3. mellékletben meghatározott követelményeket. (2) A kötelezett a minimálisan meghatározott védelmi szinteknél és a védelmi szintekhez tartozó követelményeknél magasabb szintű, illetve az előírt, minimálisan szükségesnél nagyobb számú, és a 2. és 3. mellékletben felsoroltakhoz képest további eltérő fizikai védelmi megoldást alkalmazhat. A magasabb fizikai védelmi szintekhez tartozó, illetve a minimálisan szükségesnél nagyobb számú, az előírtaktól eltérő további fizikai védelmi megoldás az emelt szintű fizikai védelem részének tekinthető. 30. § Nukleáris létesítmény, kivéve 1 MW hőteljesítmény alatti reaktorral szerelt nukleáris létesítményt, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója fizikai védelmét a kötelezett úgy valósítja meg, hogy az biztosítsa az adott létesítményre határozatban előírt tervezési alapfenyegetettség elleni hatékony védelmet. VII. FEJEZET A FIZIKAI VÉDELEM HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE 25. Az eljáró hatóságok 31. § A nukleáris létesítmény, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója, valamint nukleáris anyag, radioaktív sugárforrás és radioaktív hulladék fizikai védelmi rendszere kialakításának, üzemeltetésének, valamint módosításának hatósági engedélyezését az OAH látja el. 26. Engedélyezés 32. § (1) Hatósági engedély szükséges: a) a nukleáris létesítmény, a radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója, a nukleáris anyag, radioaktív sugárforrás és radioaktív hulladék fizikai védelmi rendszerének – a fizikai védelmi terv szerinti – megvalósításához, b) a nukleáris létesítmény, a radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója, a nukleáris anyag, radioaktív sugárforrás és radioaktív hulladék fizikai védelmi rendszere engedélyének meghosszabbításához, c) nukleáris anyag, radioaktív sugárforrás és radioaktív hulladék szállításához, valamint d) az engedélyezett fizikai védelmi rendszer átalakításához, amennyiben az átalakításhoz szükséges a fizikai védelmi terv módosítása. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedély iránti kérelmet az első nukleáris anyag, radioaktív hulladék, illetve radioaktív sugárforrás helyszínre való érkezése előtt legalább 1 hónappal, a nukleáris létesítmény, a radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója esetében legalább 6 hónappal kell benyújtani. (3) Az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti engedély iránti kérelemhez csatolni kell a nukleáris létesítmény, kivéve 1 MW hőteljesítmény alatti reaktorral szerelt nukleáris létesítményt, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója, valamint alkalmazott, tárolt és szállított nukleáris anyag, radioaktív sugárforrás, továbbá a feldolgozott, tárolt és szállított radioaktív hulladék fizikai védelmi tervét. (4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti engedély iránti kérelemben be kell mutatni az átalakítás következtében a fizikai védelmi tervben tervezett módosításokat, és azt, hogy az átalakítást követően a fizikai védelmi rendszer teljesíti az e rendeletben előírt követelményeket. (5) Amennyiben az engedélyes a kérelmet megalapozó dokumentációt nem az ügyfélkapun keresztül nyújtja be, akkor a dokumentációt három példányban kinyomtatva, valamint az OAH-val egyeztetett szövegszerkesztői környezetben, elektronikus adathordozón 1 példányban kell benyújtani. (6) Az engedély 5 évig érvényes, kivéve A- vagy B-szintű fizikai védelmet igénylő nukleáris anyag, radioaktív sugárforrás vagy radioaktív hulladék szállítása esetén, amikor az engedély az adott szállításra vonatkozóan érvényes. (7) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély iránti kérelmet az engedély érvényességének lejárta előtt legkésőbb 1 hónappal, nukleáris létesítmény, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója esetében legkésőbb 6 hónappal kell benyújtani. (8) Az OAH a konkrét szállítási útvonalról tájékoztatja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főügyeletét és az Országos Rendőr-főkapitányságot. (9) A 6–30. §-ban foglalt követelmények teljesítése esetén a 2. és 3. mellékletben meghatározott követelményektől való eltérést az OAH a rendőrség bevonásával engedélyezi. 27. Adatszolgáltatás, jelentési rendszer 33. § (1) A kötelezett a detektálást követően azonnal, de legfeljebb két órán belül köteles jelenteni az OAH-nak és a rendőrségnek a nukleáris védettséggel összefüggő vagy a fizikai védelmi rendszert érintő bármilyen szabotázsra vagy jogtalan eltulajdonításra irányuló magatartást és tevékenységet. (2) Az (1) bekezdés alapján bejelentett esemény körülményeit, valamint a fizikai védelmi rendszer működését a kötelezett köteles megvizsgálni, és a vizsgálat eredményéről, továbbá az esetleges javító intézkedésekről az esemény bekövetkezésétől számított 30 napon belül jelentést benyújtani az OAH és a rendőrség részére. (3) A nukleáris létesítmény, valamint átmeneti és végleges radioaktívhulladék-tároló engedélyese évente értékeli a fizikai védelem szervezeti és technikai alrendszerének működését az előző évre vonatkozóan, és az értékelést minden év január 31-ig benyújtja az OAH és a rendőrség részére. (4) Az értékelés tartalmi követelményei a következők: a) vezetési és szervezeti változások bemutatása; b) technikai alrendszer átalakításainak ismertetése; c) őrzésvédelmi kultúra helyzetének értékelése; d) végrehajtott fizikai védelmi képzés és gyakorlatok értékelése; e) jelentésköteles események összefoglaló értékelése; f) elhatározott javítóintézkedések végrehajtásának állapota; továbbá g) azon kiinduló események elemzése, amelyek ésszerűen feltételezhető szándékos emberi tevékenység eredményeként a nukleáris védettség, a nukleáris biztonság vagy a sugárvédelem szintjének csökkenéséhez, továbbá rendkívüli esemény kialakulásához vezethetnek. (5) Az OAH és a rendőrség a fizikai védelmi rendszer működőképességének és hatékonyágának ellenőrzése érdekében további adatszolgáltatást írhat elő a kötelezett számára. 28. Ellenőrzés 34. § (1) Az OAH és a rendőrség egyaránt jogosult ellenőrizni az adatszolgáltatás során szerzett információkat, továbbá az adatszolgáltatás és a jelentések alapján a fizikai védelmi követelmények és a fizikai védelmi terv tényleges és hatékony megvalósítását. (2) Az OAH és a rendőrség egyaránt jogosult a fizikai védelmi rendszerre vonatkozó jogszabályi, valamint hatósági határozatokban foglalt előírások betartásának helyszíni ellenőrzésére. (3) Az OAH és a rendőrség a tervezett ellenőrzések programját összehangolja, az ellenőrzési programot, a felvett jegyzőkönyvet és hivatalos feljegyzést egymásnak megküldi. (4) Az OAH, illetve a rendőrség helyszíni ellenőrzést előzetes értesítés alapján, vagy előzetes értesítés nélkül folytathat le. Az előzetes értesítés tartalmazza az ellenőrzés időpontját, helyszínét és tárgyát, valamint az ellenőrzést végző személy nevét és elérhetőségét. (5) Az ellenőrzést úgy kell lefolytatni, hogy az ellenőrzési tevékenység a lehető legkevésbé akadályozza a nukleáris létesítmény, radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója üzemeltetését, a nukleáris anyag, radioaktív sugárforrás alkalmazását, tárolását és szállítását, valamint a radioaktív hulladék feldolgozását, tárolását és szállítását. (6) Az ellenőrzésről 3 példányban jegyzőkönyv készül, amit az ellenőrzést végző hatóság és az ellenőrzött szervezet képviselője ír alá. VIII. FEJEZET A FIX ÉS MOBIL TELEPÍTÉSŰ, IONIZÁLÓ SUGÁRZÁST LÉTREHOZÓ, DE RADIOAKTÍV ANYAGOT NEM TARTALMAZÓ BERENDEZÉSEK FIZIKAI VÉDELMÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK 35. § (1) A fix és mobil telepítésű, ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés vonatkozásában a 4–34. § rendelkezéseitől eltérően e §-ban foglalt követelményeket kell alkalmazni. (2) A fix telepítésű, ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezések fizikai védelmének biztosításához a kötelezett: a) a sugárveszély jelzését a berendezést magában foglaló helyiség összes bejárati ajtaján alkalmazza; b) a berendezést magában foglaló helyiséget zárható ajtókkal látja el, és az ajtókat zárt állapotban tartja, amikor a berendezés nincs használatban; c) meghatározza a belépésre jogosult személyeket és a belépési jogosultságot ellenőrzi; d) a berendezés üzemeltetéséhez szükséges kulcsokat és a berendezést magában foglaló helyiség kulcsait lemezkazettában tárolja, amikor a berendezés nincs használatban; továbbá e) a kulcsok felvételére feljogosított személyeket meghatározza, a kulcsok felvételére vonatkozó jogosultságot ellenőrzi. (3) Mobil, ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezések esetében a kötelezett: a) a sugárveszély jelzését a berendezésen alkalmazza; b) a berendezés használaton kívüli tárolására szolgáló helyiségét zárható ajtókkal látja el; c) meghatározza a tároló helyiségbe belépésre jogosult személyeket és a belépési jogosultságot ellenőrzi; d) a tároló helyiség kulcsait zárt lemezkazettában tárolja; továbbá e) naprakész nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a berendezés elvitelének és visszahelyezésének időpontját és a berendezést alkalmazó személy nevét. (4) A fix és mobil telepítésű, ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezések fizikai védelmének ellenőrzésére vonatkozóan a 34. § rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A fix és mobil telepítésű ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés birtokosa az üzemeltetésre jogosító engedély jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az OAH által rendszeresített űrlapon köteles a berendezést bejelenteni, és bemutatni a (2)–(3) bekezdésben foglalt követelmények megvalósításának módját. IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 36. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. 37. § (1) E rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül az OAH határozatában megállapítja a nukleáris létesítmény, kivéve az 1 MW hőteljesítmény alatti reaktorral szerelt nukleáris létesítményt, továbbá a radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója esetében az adott létesítményre vonatkozó tervezési alapfenyegetettséget. (2) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel a kötelezett a rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül köteles a 32. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet az OAH-hoz benyújtani. (3) A nukleáris létesítmény, kivéve az 1 MW hőteljesítmény alatti reaktorral szerelt nukleáris létesítményt, továbbá a radioaktív hulladék átmeneti és végleges tárolója esetében a kötelezett az (1) bekezdésben meghatározott határozat közlésétől számított 6 hónapon belül köteles a 32. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelmet az OAH-hoz benyújtani. (4) A kérelemben a kötelezett bemutatja, hogy e rendeletben előírt követelmények közül a fizikai védelmi rendszere vonatkozásában mely feltételek nem teljesülnek vagy részben nem teljesülnek, és javaslatot tesz a nem teljesülő vagy részben nem teljesülő követelmények teljesítésének időpontjára. (5) Az OAH határozatban dönt a fizikai védelmi rendszer engedélyezéséről, a nem teljesülő vagy részben nem teljesülő követelmények tekintetében a felmentésről és annak engedélyezett időtartamáról. Az OAH a felmentés megítélése és időtartamának meghatározása során az adott előírástól való eltérés fokát, a teljesüléshez szükséges intézkedések terjedelmét, költségét, megvalósítási időtartamát veszi figyelembe. (6) A fix és mobil telepítésű ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés birtokosa, aki e rendelet hatálybalépésekor üzemeltetésre jogosító engedéllyel rendelkezik, e rendelet hatálybalépésétől számított 60 napon belül köteles teljesíteni a 35. § (5) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségét. 38. § (1) A rendőrség által az atomenergia alkalmazásával összefüggő rendőrségi feladatokról szóló 47/1997. (VIII. 26.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 6. § (5) bekezdése alapján meghozott határozat a 37. § (5) bekezdése szerinti hatósági határozat jogerőre emelkedésének napján hatályát veszti. (2) Ha a kötelezett által a 37. § (2)–(3) bekezdése szerinti kérelem beadására nem kerül sor, a rendőrség által az R. 6. §-a alapján kiadott engedély az e rendelet szerinti kérelem beadására előírt határidőt követő első napon hatályát veszti. 39. § (1) A rendőrség, az R. 6. § (5) bekezdése alapján, e rendelet hatálybalépés előtt nála indult és első fokú határozattal még le nem zárt ügyeket, átteszi az OAH-hoz. (2) Az OAH az (1) bekezdés alapján átadásra kerülő hatósági ügyeket a jelen rendelet rendelkezései alapján bírálja el. 40. § A 22. § a) pontját és a 23–27. §-t a hatálybalépésekor fegyveres biztonsági őrként foglalkoztatott személyek tekintetében is alkalmazni kell. 41. § A rendelet hatálybalépésekor biztonsági őrként foglalkoztatott személyek esetében a fizikai állóképességre vonatkozó követelmények teljesítésének első felmérését a rendelet hatálybalépését követő kilencedik hónap első és utolsó napja között kell elvégezni. 42. § E rendelet 4. melléklete a nagy aktivitású zárt radioaktív sugárforrások és a gazdátlan sugárforrások ellenőrzéséről szóló, 2003. december 22-i 2003/122/Euratom tanácsi irányelv 6. cikk c) pontjának való megfelelést szolgálja. 43. § Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. melléklete a 6. melléklet szerint módosul. 44. § Hatályát veszti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 4. sora, II. pontjában foglalt táblázat 4. sora, III. pontjában foglalt táblázat 4. sora, IV. pontjában foglalt táblázat 2. sora és az V. pontjában foglalt táblázat 4. sora. 45. § (1) A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 14/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A Kormány a 6. § (3) bekezdés l) pontja szerinti, a fegyveres biztonsági őrség létrehozásával, megszüntetésével, valamint a fegyveres biztonsági őrzés elrendelésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásban, az 5. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki,” (2) A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet a 7. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök