📄 Jogszabály szövege
20/2016. (VI. 9.) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tisztjelöltjeiről és a tisztjelölti szolgálati jogviszonyról.
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
341. § (1) bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 43. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi
XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 24. és 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 44. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi
XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 23. pont a) alpontjában és 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 45. § tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi
XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 3. pontjában és 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 46. § és a 4. melléklet tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontjában és 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 47. § és az 5. melléklet tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (3) bekezdésében és 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 48. § és a 6. melléklet tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 4. pont b) alpontjában és 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4., 10. és 22. pontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:
1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában
1. gazdasági szerv: a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerv (a továbbiakban:
rendvédelmi szerv) költségvetési gazdálkodásért felelős vezető által vezetett szervezeti egysége vagy
eleme, amely felelős az e rendeletben szabályozott munkáltatói intézkedések és járandóságok költségvetési
megalapozottságáért és folyósításáért,
2. képzési időszak: a szorgalmi időszak és a hozzá tartozó vizsgaidőszak,
3. központi szakszolgálat: a rendvédelmi szerv vezetője (a továbbiakban: országos parancsnok) által
a tisztjelölttel kapcsolatos ügyek intézésére kijelölt szervezeti elem,
4. rendészeti alapképzés: a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai
felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) szerinti rendészeti felsőoktatás
keretében, nappali munkarendben folytatott alapképzések,
5. szakmai gyakorlat: a képzés során elsajátított ismeretanyag gyakorlatban történő alkalmazására történő
felkészítés olyan módszere, amikor a képzési időszak befejezését követően a rendvédelmi szervnél kerül sor
a feladat végrehajtására,
6. tanulmányi osztály: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán (a továbbiakban:
NKE Rendészettudományi Kar), illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetnél
(a továbbiakban: NKE Katasztrófavédelmi Intézet) működő, a tisztjelölttel kapcsolatos tanulmányi ügyek
intézésére kijelölt szervezeti elem.
2. § E rendelet hatálya a rendészeti alapképzésre felvételt nyert, a rendvédelmi szervvel hivatásos szolgálati
jogviszonyban álló személyre – hivatásos állományba tartozására tekintettel – nem terjed ki.
3. § (1) Az ösztöndíjszerződés hatálybalépését követően a tisztjelölti szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: tisztjelölti
jogviszony) álló tisztjelölt a központi szakszolgálat útján tartja a kapcsolatot a vele ösztöndíjszerződést kötő
rendvédelmi szervvel.
(2) A rendvédelmi szerv a központi szakszolgálatnak a tisztjelöltekkel kapcsolatos feladatokat ellátó tagja részére
a tényleges ügyintézés helyeként a kapcsolattartás megkönnyítése érdekében az NKE Rendészettudományi Kara
vagy az NKE Katasztrófavédelmi Intézet objektumát is kijelölheti, akár időszakosan, a szolgálatteljesítési ideje vagy
munkaideje egy részére is.
2. A tisztjelölti jogviszony létesítésének eljárási rendje 4. § (1) Az országos parancsnok a központi szakszolgálat útján a tanulmányi osztálytól kapott értesítést követően
a rendészeti alapképzésre felvételt nyert személyt (a továbbiakban: felvételt nyert személy) felhívja, hogy
az ösztöndíjszerződés megkötése, valamint az adatainak a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos
állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti személyügyi
nyilvántartásban történő rögzítése érdekében a (2) bekezdés szerinti dokumentumokat a felhívás kézhez vételétől
számított 8 munkanapon belül bocsássa a központi szakszolgálat rendelkezésére.
(2) A felvételt nyert személy az alábbi dokumentumokat, adatokat nyújtja be a központi szakszolgálatnak:
a) iskolai végzettségét és szakképzettségét igazoló okiratainak, valamint nyelvvizsga-bizonyítványainak
aa) közjegyző által hitelesített másolata,
ab) – bemutatását követően – a központi szakszolgálat munkatársa által hitelesített másolata, vagy
ac) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (a továbbiakban: NKE) bemutatott, a tanulmányi osztály
munkatársa által hitelesített másolata,
b) személyazonosságát és lakcímét igazoló okmány, a társadalombiztosítási azonosító jelét tartalmazó hatósági
igazolvány és adóazonosító jelét tartalmazó hatósági igazolvány másolata, az eredeti okmányok bemutatása
mellett,
c) a tisztjelölti jogviszony létesítési feltételeinek teljesítéséről, valamint a tisztjelölti jogviszonnyal járó
kötelezettségek vállalásáról szóló nyilatkozata,
d) a pénzforgalmi számlájának száma,
e) – a ruházati ellátás megszervezése érdekében – a ruházati méretére vonatkozó adatok.
(3) A tanulmányi osztály az (1) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg továbbítja a rendvédelmi szerv részére
a felvételt nyert személy által a felvételi eljárás során benyújtott vagy a felvételi eljárás során keletkezett, a tisztjelölti
jogviszony létesítéséhez szükséges alábbi dokumentumokat:
a) fényképes önéletrajz,
b) írásbeli nyilatkozat a Hszt. 42. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatai kezeléséhez történő
hozzájárulásról,
c) írásbeli nyilatkozat a Hszt. 42. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a tisztjelölti jogviszony
létesítését megelőző és a tisztjelölti jogviszony fennállása alatti kifogástalan életvitel-ellenőrzéshez történő
hozzájárulásról,
d) a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint felnőttkorú hozzátartozója Hszt. 2. melléklete
szerinti írásbeli nyilatkozata,
e) a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges – a központi szakszolgálat által biztosított – kitöltött és aláírt
adatlap,
f ) a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezők fizikai, pszichikai és egészségügyi alkalmassági vizsgálatát
szabályozó rendelet szerinti, a felvételt megelőző egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálaton
megállapított alkalmas minősítést tartalmazó irat másolata.
(4) A tisztjelölti jogviszony létesítéséhez szükséges feltételeket igazoló dokumentumok benyújtását követően
a központi szakszolgálat intézkedik az ösztöndíjszerződés előkészítése érdekében. Az ösztöndíjszerződés aláírására
csak abban az esetben kerülhet sor, ha rendelkezésre áll a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatójának a kifogástalan
életvitel-ellenőrzés befejezéséről szóló határozata.
5. § (1) Az ösztöndíjszerződés tervezetét a központi szakszolgálat terjeszti fel az országos parancsnoknak. Az országos
parancsnok aláírását követően a központi szakszolgálat gondoskodik arról, hogy az ösztöndíjszerződést a felvételt
nyert személy aláírja, legkésőbb az NKE-re történő beiratkozás napján. Az ösztöndíjszerződés egy példányát
a központi szakszolgálat a tanulmányi osztály részére átadja.
(2) Az ösztöndíjszerződés megkötését követően az ösztöndíjszerződés hatálya alatt – ha az szükséges –
az ösztöndíjszerződésben nem rendezett, a rendvédelmi szerv döntésétől vagy egyoldalú jognyilatkozatától függő
kérdésekről az országos parancsnok munkáltatói intézkedésben rendelkezik.
6. § (1) A rendészeti alapfelkészítést lezáró „Tisztjelölt” vizsgát a Hszt. 285. § (5) bekezdése szerinti hat hónapos próbaidő
lejárta előtt kell megszervezni.
(2) A „Tisztjelölt” vizsgán az országos parancsnok által kijelölt, legalább a tiszti besorolási osztály „D” besorolási
kategóriájába vagy vezetői besorolási osztályba tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy az NKE
rektorának felkérése alapján vizsgabizottsági tagként részt vesz.
(3) A „Tisztjelölt” vizsgán készített vizsgajegyzőkönyv másolatát a tanulmányi osztály – az NKE tv. 21/A. § (7) bekezdésében
foglalt rendelkezés alapján – a vizsgától számított 3 munkanapon belül megküldi a központi szakszolgálat részére.
7. § (1) A próbaidő letelte előtt a központi szakszolgálat kikéri az NKE Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozat
(a továbbiakban: Rendvédelmi Tagozat) vezetőjének véleményét a tisztjelölt véglegesítéséről. Ha a Rendvédelmi
Tagozat vezetője a tisztjelölt véglegesítését nem támogatja, a központi szakszolgálatot az ezzel kapcsolatos
indokokról is tájékoztatja.
(2) A tisztjelölt kizárólag a „Tisztjelölt” vizsga eredményes teljesítése esetén véglegesíthető.
(3) Az országos parancsnok a véglegesítésről munkáltatói intézkedésben dönt. A véglegesítésről szóló munkáltatói
intézkedést a központi szakszolgálat közli a tisztjelölttel, továbbá egy példányát a tanulmányi osztálynak
tájékoztatásul megküldi.
8. § A tisztjelölt a véglegesítést követően teszi le a Hszt. 285. § (4) bekezdése szerinti esküt. Az eskütételt a rendvédelmi
szerv szervezi, együttműködve a Rendvédelmi Tagozattal.
9. § A tisztjelöltről vezetett személyügyi nyilvántartásra a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat
ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet
83–86. §-át, valamint 1. mellékletét kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy humánigazgatási szakszolgálaton
a tisztjelöltek esetében a központi szakszolgálatot kell érteni.
10. § Ha a tisztjelölt az ösztöndíjszerződés hatálya alatt a rendészeti alapképzésen belül úgy vált szakirányt,
hogy az új szakirány másik rendvédelmi szerv érdekkörébe tartozik, a tisztjelölt és az érintett rendvédelmi
szervek az ösztöndíjszerződéssel kapcsolatos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:208. §
(1) bekezdése szerinti szerződésátruházásról háromoldalú megállapodást kötnek, amely a tisztjelölti jogviszony
folyamatosságának biztosítása mellett tartalmazza az ösztöndíjszerződésben rögzített követelések és jogok
engedményezésére, valamint kötelezettségek tartozásátvállalására vonatkozó rendelkezéseket.
3. A tisztjelölti szolgálat 11. § Az országos parancsnok a központi szakszolgálat útján írásban tájékoztatja a tisztjelöltet a felszerelés, valamint
– ha annak viselésére jogosult – a szolgálati fegyver viselésére és használatára vonatkozó, a rendvédelmi szervre
vonatkozó szabályokról.
12. § (1) A tisztjelölt a rendvédelmi szervnél teljesít szolgálatot
a) az NKE tv. 30. § (2) bekezdés e) pontja szerinti szakmai gyakorlat ideje alatt,
b) az NKE tv. 30. § (2) bekezdés f ) pontja szerinti különleges jogrendben, valamint a katasztrófák megelőzése
érdekében elrendelt közreműködés idején egyéb rendészeti feladat ellátására,
c) az NKE tv. 30. § (2) bekezdés g) pontja szerinti, a rendészetért felelős miniszter által elrendelt feladatok során,
továbbá
d) a gyakoroltatás (3) bekezdés b) pontja szerinti esetében.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a tisztjelölt a rendvédelmi szerv szolgálati szabályzata szerint köteles
a szolgálatteljesítésre.
(3) A gyakoroltatás a tanórákon elsajátított ismeretanyag gyakorlatban történő alkalmazására történő felkészítés,
az oktató által meghatározott tartalommal és formában, mely történhet
a) tanórán, gyakorlati foglalkozás keretében, a Rendvédelmi Tagozat által szervezve és végrehajtva, vagy
b) az oktató, illetve a Rendvédelmi Tagozat irányításával, az együttműködés keretében a rendvédelmi szervnél.
(4) A rendészetért felelős miniszter – a Hszt. 287. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a tisztjelöltek
szolgálatteljesítését az NKE rektorával történő előzetes egyeztetést követően rendelheti el.
13. § (1) A tisztjelölt kötelékben és különleges jogrendi helyzetekben történő alkalmazása, szakmai gyakorlata, valamint
a rendvédelmi szervnél végrehajtott gyakoroltatása során a szolgálati feladatok ellátásának helye szerinti területi
szerv vezetője, vagy e területi szervnél kijelölt szolgálati elöljáró utasításai szerint köteles eljárni. Ennek során
tisztjelölti szolgálati feladatát rész-szakképesítésének megfelelően, hivatásos szolgálati jogviszonyban állóval együtt
teljesíti.
(2) A rendvédelmi szerv a tanulmányi osztálytól tájékoztatást kérhet a tisztjelölt hallgatói jogairól és kötelezettségeiről
a rendvédelmi szervnél teljesítendő szolgálat megszervezése érdekében.
14. § (1) Az oktatáshoz és a gyakorlati képzéshez előírt foglalkozásokhoz szükséges, 1. melléklet szerinti kényszerítő
eszközöket, egyéni védőeszközöket és egyéni védőfelszereléseket alegységkészletben vagy személyi felszerelésként
kell biztosítani.
(2) A kényszerítő eszközzel, egyéni védőeszközzel és egyéni védőfelszereléssel történő ellátás és elszámolás
a rendvédelmi szerv feladata és felelőssége.
4. Tanulmányi pótlék 15. § (1) A tanulmányi pótlék Hszt. 11. melléklet III. pontjában meghatározott legmagasabb szorzószámát évfolyamonként és
szakirányonként legfeljebb három, a következő követelményeknek megfelelő tisztjelölt esetében lehet alkalmazni
a) az előző szemeszterben elért tanulmányi átlaga legalább 4,75,
b) ha már kettő befejezett szemeszterrel rendelkezik, akkor az elvégzett szemeszterek alapján kiszámított
összesített tanulmányi átlaga legalább 4,5,
c) nem áll fenyítés hatálya alatt,
d) a gyakorlati foglalkozásokon az elsajátított ismeretek alapján szakmailag kiemelkedő teljesítményt nyújt,
valamint
e) a képzés során és azon kívül is a választott hivatásához méltó, a hivatásetikai szabályoknak megfelelő
magatartást tanúsít.
(2) A tanulmányi pótlék legmagasabb szorzószámára jogosult tisztjelölteket a szemeszter lezárását követően
a Rendvédelmi Tagozat vezetője jelöli ki. Ha több mint három, az (1) bekezdésben megjelölt feltételeknek
megfelelő tisztjelölt van, előnyben kell részesíteni azt, aki Kari Tudományos Diákköri Konferencián vagy az Országos
Tudományos Diákköri Konferencián 1–3. helyezést ért el.
5. Elhelyezés 16. § (1) A tisztjelölt részére a képzés első tanévében a beiratkozás napjától kezdődően a képzési időszak végéig
a térítésmentes kollégiumi elhelyezés igénybevétele – a képzési napnak nem minősülő napok kivételével – kötelező,
a képzési napoknak nem minősülő napokon a tisztjelölt jogosult a kollégiumi elhelyezésre (a továbbiakban együtt
a képzés első tanévében biztosított elhelyezés: kötelező kollégiumi elhelyezés). A kötelező kollégiumi elhelyezés
térítési díjának megfelelő összeget a rendvédelmi szerv előirányzat-átadással biztosítja az NKE részére.
(2) A képzés második tanévétől a tisztjelölt kérelmére az NKE a kollégium szabad kapacitásának függvényében
kollégiumi elhelyezést biztosít a tisztjelölt részére, a tisztjelölt által az NKE részére megfizetett térítés ellenében.
(3) A szakaszparancsnoki vagy rajparancsnoki feladatok ellátására kijelölt tisztjelölt a (2) bekezdésben foglaltaktól
eltérően a képzés második tanévétől is térítésmentesen jogosult a kollégiumi elhelyezésre. A térítési díjnak
megfelelő összeget a rendvédelmi szerv előirányzat-átadással biztosítja az NKE részére.
(4) A tisztjelölt az (1)–(3) bekezdés szerinti kollégiumi elhelyezésre a képzési időszak valamennyi naptári napján
jogosult.
(5) A (2) bekezdés szerinti kollégiumi elhelyezés térítési díját az NKE állapítja meg.
17. § Ha a tisztjelölt a szakmai gyakorlatát a lakóhelyén vagy tartózkodási helyén kívüli olyan településen tölti, ahonnan
a mindennapi hazautazása nem megoldható, részére a rendvédelmi szerv a szakmai gyakorlat idejére térítésmentes
elhelyezést biztosít.
6. Élelmezés 18. § (1) A tisztjelölt részére a kötelező kollégiumi elhelyezés időszakára térítésmentesen napi háromszori étkezés – reggeli,
ebéd, vacsora – jár természetbeni ellátásként.
(2) A képzés második tanévétől a tisztjelölt a szorgalmi időszak munkanapjain térítésmentes ebéd igénybevételére
jogosult természetbeni ellátásként.
(3) Ha a 16. § (2) vagy (3) bekezdése szerint a tisztjelölt kollégiumi elhelyezésben részesül, részére a (2) bekezdés szerinti
térítésmentes ebéd valamennyi naptári napon jár. Ebben az esetben a tisztjelölt részére, kérelmére az NKE térítési díj
ellenében reggelit és vacsorát biztosíthat.
(4) A legalább hat óra időtartamban ügyeleti szolgálatot ellátó tisztjelölt részére a szolgálat ideje alatt az (1) bekezdés
szerinti természetbeni ellátás jár.
19. § (1) A szakmai gyakorlat időtartama alatt a tisztjelölt térítésmentes ebéd igénybevételére jogosult természetbeni
ellátásként, amelyet részére a rendvédelmi szerv biztosít.
(2) A tisztjelölt részére a 12. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az indokolt élelmezést természetbeni
ellátásként a rendvédelmi szerv biztosítja.
20. § (1) A tisztjelölt részére térítésmentesen nyújtott élelmezéssel kapcsolatos költségeket – a rendvédelmi szerv által
közvetlenül, természetben biztosított élelmezés költségeinek kivételével – a rendvédelmi szerv előirányzatátadással biztosítja az NKE részére. A térítésmentes élelmezés költségeinek kiszámítására vonatkozó
rendelkezéseket az NKE és a rendvédelmi szerv közötti megállapodás tartalmazza.
(2) A térítés ellenében megállapított élelmezés esetén a tisztjelölt a térítési díjat közvetlenül a természetbeni élelmezési
szolgáltatást biztosító részére fizeti meg.
21. § A tisztjelölt kötelékben és különleges jogrendi helyzetekben történő alkalmazása esetén az élelmezési norma
mértékére és az élelmezés szabályaira a rendvédelmi szerv előírásait kell alkalmazni.
7. Ruházati ellátás 22. § (1) A tisztjelölt a rendészeti alapfelkészítés kezdetekor a 2. melléklet 1. pontjában szereplő egyenruházati termékekre
jogosult. A véglegesítését követően a tisztjelölt kiegészítésként a 2. melléklet 2. pontja szerinti egyenruházati
termékekre, valamint a 2. melléklet 3. pontja szerinti termékek cseréjére jogosult.
(2) A tisztjelölt véglegesítésekor a 3. melléklet szerinti sportruházati ellátásra jogosult.
(3) A tisztjelöltek ruházatának ellenőrzése érdekében a rendvédelmi szerv évente egy alkalommal, legkésőbb
április 15. napjáig ruházati szemlét tart, amely alapján a rendvédelmi szerv meghatározhatja a pótlásra kerülő
termékek körét. A ruházati szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a szemle lefolytatását és
eredményét.
(4) A tisztjelölt ruházati ellátását a rendvédelmi szerv természetben biztosítja.
(5) Az egyenruházati és sportruházati termékek karbantartását a tisztjelölt maga végzi.
(6) A tisztjelölteknek a tisztjelölti jogviszony megszűnésekor – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel, függetlenül annak
okától – az e rendelet alapján biztosított egyenruházati és sportruházati termékekkel – a névkitűzők, sapkák, ingek,
blúzok, pólók, lábbelik, kesztyűk és zoknik kivételével – el kell számolnia. A visszavételezett termék a rendvédelmi
szerv tulajdonát képezi, mely megfelelő higiéniai tisztítást követően felhasználható a következő évfolyamok
tisztjelöltjeinek ruházati ellátására.
(7) A tisztjelölti állomány elhunyt tagjának ruházati termékeire és felszerelési cikkeire a tisztjelölti időtartamára való
tekintet nélkül az öröklési jog szabályai az irányadóak.
23. § (1) A tisztjelölt tisztjelölti rendfokozati jelzést, valamint karjelvényt visel.
(2) A tisztjelölti rendfokozati jelzés a tisztjelölttel ösztöndíjszerződést kötő rendvédelmi szerv rendfokozati jelzésének
színével azonos színű, az évfolyamnak megfelelő arany sávokkal megjelenített évfolyamjelzés.
24. § A 22. § (6) bekezdésétől eltérően a tisztjelölt hivatásos állományba történő kinevezésekor a tisztjelölti jogviszony
alatt részére kiadott egyenruházati és sportruházati termékek – ha a termék a hivatásos állomány tagjaként őt
megillető ruházati ellátási normában szerepel – az alapfelszerelésének részét képezik. A hivatásos állomány
tagjaként őt megillető ruházati ellátási normában nem szereplő termékekkel a 22. § (6) bekezdése szerint kell
elszámolnia.
8. Tanszertámogatás 25. § (1) A tisztjelölt a képzéshez szükséges tanszerek megvásárlása érdekében tanszertámogatásra jogosult, amelynek
mértéke képzési félévenként a rendvédelmi illetményalap 25%-a. A tanszertámogatást a rendvédelmi szerv
biztosítja.
(2) A tanszertámogatást tankönyvre, írószerre vagy tanszerre lehet felhasználni. A felhasználást a tisztjelölt
a rendvédelmi szerv felé a rendvédelmi szerv nevére kiállított számlával igazolni köteles.
(3) A tanszertámogatást a rendvédelmi szerv a szemeszter első hónapjában folyósítja, annak összegének
felhasználásával a tisztjelölt a folyósítástól számított hatvan napon belül számol el.
26. § A 25. §-ban foglalt pénzbeli juttatáson felül a tisztjelölt részére tanszertámogatásként a rendvédelmi szerv
a tanulmányai végzéséhez korszerű számítástechnikai eszközök: egy db laptop és egy db pendrive használatát
biztosítja.
9. Költségtérítések 27. § (1) A tisztjelöltet az ösztöndíj és az e rendelet szerinti járandóságok fizetési számlára történő átutalására tekintettel évi
bruttó 4000 forint összegű bankszámla-hozzájárulás illeti meg.
(2) A tisztjelölti jogviszony év közben történő létesítése és megszűnése esetén a tisztjelölti jogviszony fennállásának
időszakára, valamint a tisztjelölti jogviszony szünetelése esetén a szüneteléssel nem érintett időszakra
a bankszámla-hozzájárulás időarányosan jár.
(3) A bankszámla-hozzájárulást a rendvédelmi szerv biztosítja, azt legkésőbb a november havi járandóságok
kifizetésével egyidejűleg folyósítja.
28. § A tisztjelöltet a 12. § (1) bekezdése szerinti, a rendvédelmi szervnél teljesített szolgálat során felmerült, igazolt
költségei után költségtérítés illeti meg. A felmerült költséget a tisztjelölt a rendvédelmi szerv nevére kiállított
számlával köteles igazolni.
10. Szociális juttatások 29. § (1) A tisztjelölt a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos és közalkalmazotti állománya részére
adható szociális támogatásról és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról szóló BM rendelet
szerinti
a) szociális segélyre,
b) születési segélyre,
c) beiskolázási segélyre,
d) temetési segélyre, valamint
e) kegyeleti gondoskodásra
(a továbbiakban együtt: szociális juttatás), az ott meghatározott feltételek szerint jogosult, a (2) és (3) bekezdés
szerinti eltérésekkel.
(2) A tisztjelölt szociális segély iránti kérelméről az országos parancsnok dönt. A szociális támogatás mértéke nem
haladhatja meg a rendvédelmi illetményalap 250%-ának megfelelő összeget.
(3) A tisztjelölt temetési segély iránti kérelméről az országos parancsnok dönt. A temetési segély mértéke nem
haladhatja meg a rendvédelmi illetményalap 150%-ának megfelelő összeget.
11. A tisztjelölti jogviszony szünetelése 30. § (1) Ha a tisztjelölt hallgatói jogviszonya a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 45. §-a alapján szünetel,
a hallgatói jogviszony szüneteléséről, valamint a hallgatói jogviszony szünetelésének megszűnéséről a tisztjelölt
– legkésőbb a szünetelés kezdő napjától vagy a szünetelés megszűnésétől számított öt munkanapon belül – köteles
írásban tájékoztatni a központi szakszolgálatot.
(2) Ha a tisztjelölt hallgatói jogviszonyának szünetelésével egyidejűleg a tisztjelölti jogviszonyának szüneteltetésére
nem kerül sor, őt ezen időtartam alatt a 13. § (1) bekezdése szerint kijelölt szerv hetente legfeljebb tizenkét óra
időtartamban szolgálati feladatokkal láthatja el, amellyel a tisztjelöltnek a hallgatói jogviszony szünetelésének
időtartama alatt is a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásban történő szolgálatteljesítésre való
felkészülését segíti elő.
(3) A hallgatói jogviszony szüneteltetése esetén, ha azzal egyidejűleg a tisztjelölti jogviszony szüneteltetésére nem
kerül sor, a tisztjelölt köteles a ruházatát, felszerelését viselésre alkalmas állapotban tartani és megőrizni.
31. § (1) A Hszt. 286. § (7) bekezdése szerinti, a tisztjelölti jogviszony szünetelésére irányuló kérelmet az országos
parancsnokhoz címezve, a központi szakszolgálat részére kell benyújtani.
(2) A kérelemben meg kell jelölni azt a különös méltánylást érdemlő egyéni érdeket, amelyre hivatkozva a tisztjelölt
kéri a tisztjelölti jogviszony szünetelését. A kérelem országos parancsnokhoz történő felterjesztéséről a központi
szakszolgálat intézkedik.
(3) Az országos parancsnok a szünetelésről munkáltatói intézkedésben dönt. A munkáltatói intézkedést a központi
szakszolgálat kézbesíti a tisztjelölt részére, egyidejűleg a tisztjelölti jogviszony szünetelésének tényéről tájékoztatja
a tanulmányi osztályt.
(4) A Hszt. 73–75. §-a szerinti szünetelés mellett a tisztjelölti jogviszony Hszt. 286. § (7) bekezdése alapján történő
szünetelése esetén is alkalmazni kell a Hszt. 76. §-át.
(5) A tisztjelölti jogviszony szüneteltetése esetén a tisztjelölt a ruházatát, felszerelését tiszta állapotban, továbbá
a tanszertámogatásként használatra átadott számítástechnikai eszközöket köteles a központi szakszolgálat által
megjelölt helyen és időben leadni. A leadásra kerülő ruházati és felszerelési cikkek, valamint számítástechnikai
eszközök a tisztjelölti jogviszony szüneteltetésének időtartamára megőrzésre kerülnek.
12. A tisztjelölti jogviszony megszüntetésének eljárási rendje 32. § (1) A tisztjelölti jogviszonynak a rendvédelmi szerv által, a Hszt. 285. § (5) bekezdése alapján a próbaidő alatt azonnali
hatállyal, vagy a Hszt. 286. § (3) bekezdése alapján egyoldalú jognyilatkozattal történő megszüntetését az országos
parancsnok által a központi szakszolgálat személyi állományából kijelölt személy személyzeti megbeszélés
keretében közli a tisztjelölttel, továbbá átadja az erről szóló munkáltatói intézkedést.
(2) A tisztjelölti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszüntetése érdekében a központi szakszolgálat a megszüntetéshez
vezető körülménynek a rendvédelmi szerv tudomására jutását követően haladéktalanul intézkedik.
(3) A személyzeti megbeszélésen tisztázni kell a tisztjelölti jogviszonnyal összefüggő valamennyi kérdést. A személyzeti
megbeszélésről feljegyzést kell készíteni, amelyből egy példányt a tisztjelöltnek át kell adni, egy példányt pedig
a személyi anyag részeként kell kezelni.
33. § (1) A tisztjelölti jogviszonynak a tisztjelölt által, a Hszt. 285. § (5) bekezdése alapján a próbaidő alatt azonnali hatállyal,
vagy a 286. § (2) bekezdése alapján egyoldalú jognyilatkozattal történő megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot
a tisztjelölt az országos parancsnoknak címezve, a központi szakszolgálatnak nyújtja be írásban.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jognyilatkozatban meg kell jelölni a tisztjelölti jogviszony megszűnésének kérelmezett
napját. A próbaidő alatt történő megszüntetés esetén a jogviszony megszűnésének napja megegyezik a jognyilatkozatban
megjelölt nappal. Egyéb esetekben a központi szakszolgálat megvizsgálja a Hszt. 286. § (2) bekezdése szerinti
megállapodás lehetőségét és a tisztjelölt kérelmének támogatása esetén az országos parancsnoknak a jogviszony
megszűnésének napját megállapító munkáltatói intézkedését döntésre előkészíti.
(3) A tisztjelölti jogviszony megszüntetésének tényéről a központi szakszolgálat a tanulmányi osztályt tájékoztatja.
(4) Ha a tisztjelölt egyoldalú jognyilatkozatával történő megszüntetés esetén munkáltatói intézkedés meghozatalára
kerül sor, a munkáltatói intézkedést a központi szakszolgálat közli a tisztjelölttel.
34. § (1) A tisztjelölti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését a tisztjelölt írásban kezdeményezi az országos
parancsnoknak címzett, a központi szakszolgálathoz benyújtott kérelemben. A kérelemben meg kell jelölni
a tisztjelölti jogviszony megszüntetésére irányuló kezdeményezés okát.
(2) A kérelemről a központi szakszolgálat a javaslatával együtt soron kívül tájékoztatja az országos parancsnokot.
(3) Ha az országos parancsnok a közös megegyezést jóváhagyja, a központi szakszolgálat intézkedik az erről szóló
megállapodás elkészítéséről és aláíratásáról. (4) A tisztjelölti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodásnak a Hszt. 83. §
(2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:
a) a tisztjelöltet esetlegesen terhelő megtérítési kötelezettség kiszámításának módját, a megtérítendő összeget
és a megtérítés módját,
b) a tisztjelölt tájékoztatását a tisztjelölti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének
a jogkövetkezményeiről, a Hszt. 286. § (2) és (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel,
c) a tisztjelölti jogviszony megszüntetéséig a szolgálati feladatok ellátásának rendjét, valamint
d) a tisztjelölt részére biztosított járandóságokkal történő elszámolás rendjét.
35. § A tisztjelölti jogviszonynak a Hszt. 286. § (4) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva történő megszűnése
esetén a tisztjelölti jogviszony megszűnésének tényéről az országos parancsnok munkáltatói intézkedést ad
ki. A munkáltatói intézkedés csak a megszűnés jogcímét és az arra okot adó körülmény bekövetkeztének napját,
továbbá – ha van – a megtérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
36. § (1) A Hszt. 286. § (6) bekezdése alapján a tisztjelölti jogviszonynak a tisztjelöltnek felróható okból történő megszűnése
esetén a fizetési kötelezettség várható összegéről és jogcíméről a tisztjelöltet írásban tájékoztatni kell. Ha
a tisztjelölti jogviszony megszüntetéséről munkáltatói intézkedés rendelkezik, ezt a tájékoztatást a megszüntetésről
kiadott munkáltatói intézkedés tartalmazza. A tisztjelölt a fizetési kötelezettséget vagy annak mértékét
az intézkedés ellen benyújtott szolgálati panaszban vitathatja.
(2) A központi szakszolgálat a tisztjelölt részére legkésőbb a tisztjelölti jogviszonynak az általános munkarend szerinti
utolsó munkanapjáig, azonnali hatályú megszüntetés esetén az attól számított három munkanapon belül a 38. §
szerinti adatok alapján részletes írásbeli elszámolást ad, amelyből a kiszámítás helyessége, valamint a képzés
költségeinek összege ellenőrizhető.
(3) A Hszt. 286. § (6) bekezdésében foglaltak alkalmazásában a képzés költségeinek minősül:
a) a tanulmányok idejére folyósított ösztöndíj összege,
b) a kötelező kollégiumi elhelyezés költségei,
c) az élelmezés költségei,
d) a tanszertámogatás költségei,
e) a természetben vissza nem szolgáltatott ruházat és felszerelés vonatkozásában a 40. § (4) bekezdése alapján
megállapított összeg,
f ) a jogszabály alapján biztosított egyéb költségek.
(4) Az élelmezési költségek megállapításánál az együttműködési megállapodás szerinti élelmezési norma szerinti
összeget kell figyelembe venni.
(5) A tanszertámogatásként természetben juttatott korszerű számítástechnikai eszközökkel a tisztjelölt elsősorban
természetben köteles elszámolni. Ha ennek akadálya van, akkor a képzés költségeként a korszerű számítástechnikai
eszköz elszámoláskori értékét köteles megtéríteni.
(6) A tisztjelölt részére megállapított szociális juttatásokat a tisztjelöltnek nem kell megtérítenie.
(7) A képzés költségeinek megtérítésére az országos parancsnok szólítja fel írásban a tisztjelöltet.
(8) A képzés megtérítendő költségeit – mint követelést – a tisztjelölti viszonyról szóló igazoláson is fel kell tüntetni, ha
a megtérítésre az igazolás kiállításának napjáig nem került sor.
37. § (1) A tisztjelölt kérelmére a fizetési kötelezettség teljesítésére részletfizetés engedélyezhető. Ha a tisztjelölti jogviszony
időtartama
a) két év vagy annál rövidebb volt, legfeljebb 6 havi részletfizetés,
b) a két évet meghaladta, legfeljebb tizenkét havi részletfizetés
engedélyezhető.
(2) A részletfizetésre irányuló kérelmet a 36. § (7) bekezdése szerinti írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt
napon belül az országos parancsnoknak címezve, a központi szakszolgálathoz kell benyújtani.
(3) A részletfizetésre irányuló kérelem országos parancsnokhoz történő felterjesztéséről a központi szakszolgálat
intézkedik. Az országos parancsnok döntéséről a központi szakszolgálat tájékoztatja az érintettet.
38. § (1) A gazdasági szerv a megtérítési kötelezettség összegének megállapíthatósága érdekében a képzés költségeinek
minősülő pénzbeli juttatások értékéről vezetett adatokat minden tanulmányi félév végén összesíti, és a központi
szakszolgálat útján a tisztjelölttel dokumentált módon közli.
(2) A gazdasági szerv az (1) bekezdés szerinti adatokat a tisztjelölti jogviszony megszűnését követően a rendvédelmi
szervnél történő szolgálatteljesítésre az ösztöndíjszerződésben vállalt időtartam utolsó napjáig megőrzi. Ha
a tisztjelölt a Hszt. 285. § (3) bekezdése alapján a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró hozzájárulásával ezt
a kötelezettségét másik rendvédelmi szervnél teljesíti, úgy ezen adatok átadásra kerülnek a másik rendvédelmi
szervnek.
39. § (1) A tisztjelölti jogviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor a központi szakszolgálat intézkedik annak
érdekében, hogy a tisztjelölti szolgálattal járó feladatok átadására és a leszerelés végrehajtására legkésőbb
a tisztjelölti jogviszonynak az általános munkarend szerinti munkanapra eső utolsó napján, azonnali hatályú
megszüntetés esetén az attól számított öt munkanapon belül sor kerüljön.
(2) Ha a tisztjelölt akadályoztatása miatt vagy közreműködésének hiányában a leszerelés végrehajtása elmarad,
a központi szakszolgálat a tisztjelölti jogviszony megszűnését követő tíz napon belül intézkedik annak
megállapítására, hogy a tisztjelölt esetlegesen mely – elszámolási kötelezettséggel kiadott – vagyontárgyakkal nem
számolt el.
40. § (1) A leszerelés végrehajtása során a tisztjelölt – a 22. § (6) bekezdésében és a 24. §-ban foglaltakra is figyelemmel –
elszámol a részére átadott ruházati termékekkel és felszerelési tárgyakkal.
(2) Leszereléskor a gazdasági szerv bevonja a kiadott fegyverzeti, vegyvédelmi, a hivatásos állomány tagja részére
át nem adható ruházati és egyéb felszerelési tárgyakat, valamint a tanszertámogatásként a tisztjelölt részére
használatra átadott számítástechnikai eszközöket.
(3) A tisztjelölti jogviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor a tisztjelölti rendfokozati jelzés is bevonásra kerül,
bevonása a ruházat (2) bekezdés szerinti bevonásával együtt történik.
(4) Az a tisztjelölt, aki a leadásra kötelezett ruházati termékekkel és felszereléssel nem tud elszámolni, vagy azok
állapota a további feladatellátásra alkalmatlan, ezek tárgyévi forintértékének 50%-át köteles megtéríteni.
41. § A tisztjelölti jogviszony megszűnésekor vagy megszüntetésekor a központi szakszolgálat
a) gondoskodik a szükséges okmányok, a Hszt. 99. § (1) bekezdése szerinti igazolás, a leszerelési lap
előkészítéséről, és azoknak az utolsó munkában töltött napon az érintettnek történő átadásáról, valamint
az intézkedésre jogosult szervekhez továbbításáról,
b) intézkedik a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai
szolgálati igazolványának rendszeresítéséről, kiadásának és nyilvántartásának eljárási rendjéről szóló
14/2012. (III. 30.) BM rendelet 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feladat elvégzéséről,
c) intézkedik a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek szolgálati jelvényeinek
rendszeresítésével, valamint az ilyen szerveknél szolgálati jogviszonyban álló személyek szolgálati jelvénnyel
történő ellátásának rendjével összefüggő szabályokról szóló 32/2015. (VI. 16.) BM rendelet 8. § (2) bekezdés
a) pontja szerinti feladat elvégzéséről.
13. Záró rendelkezések 42. § Ez a rendelet 2016. július 1-jén lép hatályba.
43. § (1) A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről
szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E rendelet hatálya a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott
rendvédelmi feladatokat ellátó szervekre és hivatásos állományuk tagjaira terjed ki.
(2) E rendelet rendelkezéseit a II/A. Fejezetben meghatározott eltérésekkel a tisztjelölt által a rendvédelmi
feladatokat ellátó szervnek, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által a tisztjelöltnek okozott kár
vonatkozásában a tisztjelöltre is megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a tisztjelölti állomány vonatkozásában
a) állományilletékes parancsnokon a kártérítési eljárás első fokon történő elbírálására jogosult személyt,
b) hivatásos állomány tagján a tisztjelöltet,
c) szolgálati viszonyon a tisztjelölti szolgálati jogviszonyt
kell érteni.”
(2) Az R1. a következő II/A. Fejezettel egészül ki:
„II/A. FEJEZET
A TISZTJELÖLTI ÁLLOMÁNYRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK
43/A. § (1) A kártérítési eljárás elbírálására első fokon az országos parancsnok erre kijelölt szervezetszerű helyettese,
másodfokon az országos parancsnok jogosult.
(2) A 7. § (1) bekezdésében meghatározott képviselő fogalmába az ott meghatározottakon túl az eljárás alá vont
személy által meghatalmazott kari hallgatói önkormányzatot is érteni kell.
(3) A 11. § (1a) bekezdése szerint a kártérítési eljárás elbírálására jogosult a bizonyítási eszközök beszerzése
érdekében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felé is megkereséssel élhet.
(4) A tisztjelöltek vonatkozásában a 14/A. § nem alkalmazható.
(5) A tisztjelöltek vonatkozásában a Hszt. 229. § (1)–(3) bekezdésében szereplő alapilletményen a tisztjelölt egy havi
ösztöndíját kell érteni.”
44. § (1) A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló
11/2006. (III. 14.) BM rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E rendelet I., II. és IV. Részét az V. Részben meghatározott eltérésekkel a rendvédelmi szerv tisztjelölti
állományára is megfelelően alkalmazni kell.”
(2) Az R2. a következő V. Résszel egészül ki:
„V. RÉSZ
A TISZTJELÖLTI ÁLLOMÁNYRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK
48/A. § (1) E rendelet rendelkezéseinek alkalmazása során a rendvédelmi szerv tisztjelölti állománya vonatkozásában
hivatásos állomány tagján a tisztjelöltet, az állományilletékes parancsnokon eltérő rendelkezés hiányában
az országos parancsnokot kell érteni.
(2) A rendvédelmi szerv tisztjelöltjeire nem alkalmazható a 2. § (2) bekezdése, az 5. és 6. §, a 7. § (2) és (3) bekezdése,
a 12. §, a 34. § (2)–(7) bekezdése, a 36. § (5)–(7) bekezdése, valamint a 37. §.
48/B. § (1) A 4. §-tól eltérően a Tv. 289. § (1) bekezdésében meghatározott fegyelemsértés esetén a fegyelmi
jogkört – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – első fokon a Tv. 287. § (1) bekezdése szerinti szolgálati
hely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozat vezetője által erre kijelölt
helyettese gyakorolja, másodfokon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi
Tagozat vezetője jár el, azzal, hogy a fenyítés kiszabásához az országos parancsnok egyetértése szükséges.
(2) Ha a tisztjelölt a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tisztjelöltjeiről
és a tisztjelölti szolgálati jogviszonyról szóló 20/2016. (VI. 9.) BM rendelet 12. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerint
a rendvédelmi szervnél teljesít szolgálatot, fegyelemsértés esetén – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel –
a fegyelmi jogkört első fokon az országos parancsnok erre kijelölt szervezetszerű helyettese gyakorolja,
másodfokon az országos parancsnok jár el, azzal, hogy a fenyítés kiszabásához a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozat vezetőjének egyetértése szükséges.
(3) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 55. § (2) bekezdés e) pontja szerinti
fegyelmi büntetést első fokon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Rendvédelmi Tagozat
vezetője, másodfokon a dékán szabhat ki, azzal, hogy a kizárás fenyítés kiszabásához az országos parancsnok
egyetértése szükséges.
48/C. § (1) A 15. § (1) bekezdésében meghatározott képviselő fogalmába az ott meghatározottakon túl az eljárás alá
vont meghatalmazása alapján a fegyelmi eljárásban a tisztjelölt képviseletében eljáró kari hallgatói önkormányzatot
is érteni kell.
(2) A 17. § (2) bekezdésétől eltérően tisztjelölt esetében a fegyelemsértés súlyára tekintettel a beosztásból
felfüggesztésnek akkor van helye, ha a kialakult joggyakorlat alapján előreláthatólag a fegyelmi felelősség
megállapítása esetén kizárás fenyítés kiszabása várható.
(3) A 36. § (3) bekezdésétől eltérően szabálysértés fegyelmi jogkörben történő elbírálásánál a tisztjelölt esetében
nem alkalmazható pénzbírság helyett elsősorban az Nftv. 55. § (2) bekezdés c) pontja szerinti fenyítést kell kiszabni.
A 36. § (3a) bekezdését a tisztjelöltek vonatkozásában akként kell alkalmazni, hogy az ott meghatározott feltételek
esetében az Nftv. 55. § (2) bekezdés c) pontja szerinti fenyítés alapján történő csökkentés vagy megvonás együttes
összege lehetőség szerint megegyezzen a helyszíni bírság összegével.”
45. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és
öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati-, fegyverzeti-, kényszerítőeszköz
és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 1. § (1) bekezdés g) pontjában a „hallgatóira”
szövegrész helyébe a „hallgatóira – a tisztjelölti állomány kivételével –” szöveg lép.
46. § (1) A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati igazolványának
rendszeresítéséről, kiadásának és nyilvántartásának eljárási rendjéről szóló 14/2012. (III. 30.) BM rendelet
(a továbbiakban: R3.) 1. §-a a következő f ) ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„f ) tisztjelölt: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
törvény szerinti tisztjelölt.”
(2) Az R3. 2. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A tisztjelölt szolgálati igazolványa – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tisztjelöltje
esetén – a fegyverviselésre való jogosultságot, valamint azt igazolja, hogy a tisztjelölt önálló intézkedésre nem
jogosult.”
(3) Az R3. 2. § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
18. § (3) bekezdésében meghatározottak mellett a szolgálati igazolvány tartalmazza]
„h) a tisztjelölt esetében a tisztjelölti szolgálati jogviszonyra utalást, továbbá a „rendőrség tisztjelöltje” vagy
a „katasztrófavédelem tisztjelöltje” feliratot.”
(4) Az R3. 7. § (1) bekezdése a következő f ) ponttal egészül ki:
(A helyi személyügyi szerv)
„f ) azon tisztjelölttől, akinek a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló törvényben meghatározottak szerint szünetel a tisztjelölti szolgálati jogviszonya – a szünetelés
idejére – a szünetelést megelőző utolsó munkanapon”
(visszavonja).
(5) Az R3. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hivatásos állományból felfüggesztett és a szolgálati jogviszonyát szüneteltető hivatásos állományú, valamint
a tisztjelölti szolgálati jogviszonyát szüneteltető tisztjelölt visszavont szolgálati igazolványát a helyi személyügyi
szerv a visszavonás idejére elhelyezi az érintett személyi anyagában. A felfüggesztés, illetve a szolgálati jogviszony
szünetelésének megszüntetését követő első munkanapon a helyi személyügyi szerv visszaadja a visszavont
szolgálati igazolványt a hivatásos állományúnak, vagy ha a 3. § (3) bekezdésben meghatározott, a visszavonás ideje
alatt bekövetkezett ok miatt a szolgálati igazolvány cseréje válik szükségessé, gondoskodik a cseréről.”
(6) Az R3. a 4. melléklet szerinti 8. melléklettel egészül ki.
(7) Az R3.
a) 2. § (6) bekezdésében az „1–7. melléklet” szövegrész helyébe az „1–8. melléklet”,
b) 3. § (2) bekezdésében és a 7. § (1) bekezdés a) pontjában a „szolgálati viszony” szövegrész helyébe
a „szolgálati viszony vagy a tisztjelölti szolgálati viszony”,
c) 3. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „állományúak esetében” szövegrész helyébe az „állományúak,
valamint az általános rendőrségi feladatokat ellátó szerv tisztjelöltje esetében”,
d) 6. § (2) és (3) bekezdésében a „hivatásos állomány tagja” szövegrész helyébe a „hivatásos állomány tagja és
a tisztjelölt”
szöveg lép. (8) Hatályát veszti az R3. 2. § (5) bekezdés f ) pontjában és 7. § (1) bekezdés d) pontjában a „valamint” szövegrész.
47. § A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról
és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet 8. melléklete az 5. melléklet
szerint módosul.
48. § (1) A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek szolgálati jelvényeinek rendszeresítésével, valamint
az ilyen szerveknél szolgálati jogviszonyban álló személyek szolgálati jelvénnyel történő ellátásának rendjével
összefüggő szabályokról szóló 32/2015. (VI. 16.) BM rendelet a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) A rendvédelmi szerv tisztjelöltjét a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az 1–9. §-ban foglalt
szabályok szerint kell ellátni szolgálati jelvénnyel, azzal, hogy ahol a rendelkezések
a) hivatásos állomány tagjáról rendelkeznek, azon tisztjelöltet,
b) hivatásos szolgálati jogviszonyról rendelkeznek, azon a tisztjelölti szolgálati jogviszonyt,
c) a helyi személyügyi szerven a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek
tisztjelöltjeiről és a tisztjelölti szolgálati jogviszonyról szóló rendelet szerinti központi szakszolgálatot
kell érteni.
(2) A tisztjelöltet a 2. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a tisztjelölti szolgálati jogviszonyban történő
véglegesítését követően kell szolgálati jelvénnyel ellátni.
(3) A tisztjelöltek szolgálati jelvényének leírását a 6. melléklet tartalmazza.”
(2) A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek szolgálati jelvényeinek rendszeresítésével, valamint
az ilyen szerveknél szolgálati jogviszonyban álló személyek szolgálati jelvénnyel történő ellátásának rendjével
összefüggő szabályokról szóló 32/2015. (VI. 16.) BM rendelet a 6. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.