2/2010. (II. 16.) MeHVM rendelete a Miniszterelnökség fejezetnél a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarok támogatásáva

2/2010. (II. 16.) MeHVM rendelete a Miniszterelnökség fejezetnél a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a pénzügyminiszterrel egyetértésben, a következőket rendelem el. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 1. számú mellékletének X. Miniszterelnökség fejezet fejezeti kezelésű előirányzatai közül a) a 9. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok 2. Célelőirányzatok alcímen belül a Kisebbségpolitikai tevékenység támogatása 25. jogcímcsoportra (a továbbiakban: kisebbségi előirányzat), valamint b) a 9. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok, 4. Határon túli magyarok programjainak támogatása alcímre, ezen belül ba) a Határon túli magyarok oktatási programjainak támogatása 1. jogcímcsoportra, bb) a Kedvezménytörvény alapján járó oktatás-nevelési támogatás, valamint a szórványoktatás és csángó magyarok támogatása 2. jogcímcsoportra, bc) a Nemzetpolitikai tevékenység támogatása, 3. jogcímcsoportra, továbbá bd) a magyar–magyar kapcsolattartás és az együttműködést szolgáló intézmények erősítése 4. jogcímcsoportra (a továbbiakban együtt: határon túli előirányzatok). 2. § Az e rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokról rendelkezni, azok terhére döntést hozni, kötelezettséget vállalni a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára (a továbbiakban: szakállamtitkár) jogosult. 3. § A kisebbségi előirányzattal, illetve a határon túli előirányzatokkal kapcsolatos feladatok ellátásában a Miniszterelnök Hivatal (a továbbiakban: MeH) szakállamtitkár által irányított szakfőosztályai (a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztály, illetve a Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya) vesznek részt. 4. § A kisebbségi előirányzatból pályázati úton és pályázati rendszeren kívül, a határon túli előirányzatokból pályázati rendszeren kívül – a határon túli támogatások eltérő szabályozásának rendjéről szóló 84/2005. (V. 2.) Korm. rendeletben és az e rendeletben meghatározottak szerint – nyújtható vissza nem térítendő támogatás. Az előirányzatok felhasználásának célja 5. § A Kisebbségpolitikai tevékenység támogatása [1. § a) pontja] támogatási célelőirányzat támogatási célja, hogy a) folytatódjon a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális autonómiáját megvalósító intézményi rendszer továbbfejlesztése. Ennek érdekében az előirányzatból támogatás nyújtható különösen a nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzatai által önállóan vagy más szervezetekkel közösen alapított, saját, vagy részbeni fenntartásba átvett kisebbségi kulturális, oktatási-nevelési és tudományos intézmények fejlesztéséhez; b) forrást biztosítson a szomszédos országokkal kötött megállapodások alapján működő kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásaiban megfogalmazott, a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok ellátásért felelős államigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó, illetve általa ellátott feladatok, valamint a feladatellátásból fakadó koordinációs tevékenység megvalósításának támogatásához; c) támogatást nyújtson a hazai kisebbségek tárgyi és szellemi kultúrájának, történelmi hagyományainak megőrzése érdekében a kisebbségi közösség egészét, vagy jelentős részét érintő (országos, vagy regionális jelentőségű), a kulturális autonómia, a nyelvi és kulturális identitás szempontjából meghatározó célok megvalósításához; d) biztosítsa a Kisebbségi Díj alapításáról szóló 1/1995. (IX. 28.) ME rendelettel létrehozott Kisebbségekért Díj Hazai Kisebbségekért Tagozata költségeinek fedezetét. 6. § (1) A határon túli magyarok oktatási programjainak támogatása célelőirányzat-részből [1. § ba) alpontja] támogatás nyújtható a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Kedvezménytörvény), valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok által meghatározott körben az erdélyi magyar felsőoktatás fejlesztéséhez és ennek körében az Erdélyi Magyar Tudományegyetem működéséhez. (2) A Kedvezménytörvény alapján járó oktatás-nevelési támogatás, valamint a szórványoktatás és a csángó magyarok támogatása célelőirányzat rész [1. § bb) alpontja] a) az oktatási-nevelési támogatási programja keretében nevelési-oktatási tankönyv- és taneszköz-támogatás nyújtását célozza a Kedvezménytörvény alapján nyújtott támogatások rendjéről szóló 31/2004. (II. 28.) Korm. rendelet szerint, a szomszédos államokban élő magyar nemzetiségű alap, illetve középiskolában tanuló diákok, valamint felsőoktatásban részt vevő hallgatók támogatásával; b) a szórványoktatás és a csángó magyarok támogatási program a kárpát-medencei magyar szórványoktatás hatékonyságának növelése, a csángó magyarok identitás- és nyelvmegőrzésének támogatását irányozza elő. (3) A Nemzetpolitikai tevékenység támogatása [1. § bc) alpontja] célelőirányzat-rész célja támogatást biztosítani a szomszédos államokban élő magyarok szülőföldön való boldogulását elősegítő tevékenységek megvalósításához, kiemelten fontos rendezvényeikhez, az e célokra létrehozott intézmények és szervezetek működtetéséhez és fenntartásához, illetve hosszú távú kötelezettségvállalást jelentő kiemelt beruházási programokhoz, gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési kezdeményezésekhez, valamint az intézményműködtetés előre tervezhető módon történő támogatásához. Ezen célelőirányzat-rész különösen az alábbiakra biztosít fedezetet: a) Nemzeti intézmények és programok támogatási keretből a tartósan, előre tervezhető módon kapnak támogatást a legfontosabb külhoni nemzeti jelentőségű intézmények és programok; b) a Kedvezménytörvény végrehajtásához kapcsolódó kiadások támogatási keret a Kedvezménytörvényben meghatározott támogatásokhoz és kedvezményekhez való hozzájutás elősegítésére létrehozott szervezetek (helyi információs irodák) működési feltételeihez biztosít hozzájárulást; c) a Határon túli magyarok média- és kiemelt kulturális programjainak támogatása keret a magyarság egyes közösségeinek széles körű megismertetését, a személyes kapcsolatok megerősítését is szolgáló külhoni média- és kiemelt kulturális programok támogatását szolgálja; d) a Koordinációs keret különösen a határon túli magyarok anyaországgal való kapcsolatainak fenntartását elősegítő és egyéb határon túli támogatások nyújtását, a határon túli magyar kulturális, oktatási és közösségi intézmények, más forrásból nem finanszírozható működési zavarainak elhárítását, kisebbségpolitikai szempontból kiemelten fontos rendezvények, programok támogatását szolgálja; e) a Gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési keret az uniós forrásokon alapuló fejlesztések támogatását szolgálja. Feladata elősegíteni a külhoni magyarok pályázati lehetőségekről való tájékoztatását, versenyképességük növelését, a források eséllyel történő megszerzésére való felkészítésük a közös térség- és intézményfejlesztés érdekében; f) az Anyanyelvhasználatot támogató keret (Nyelvtámogató Alap) elsősorban a szlovák állampolgárságú magyar nemzetiségű magánszemélyek anyanyelvhasználatát elősegítő programok támogatására, továbbá az alapszabályuk szerint a szlovákiai magyar közösséggel, illetve a magyar kultúrával, a magyar nyelv ápolásával, oktatásával összefüggő tevékenységet folytató szlovákiai székhelyű társadalmi szervezetek (ideértve a kulturális egyesületeket, magyar nyelven működő egyházi, szociális, karitatív intézményeket, tekintet nélkül az adott szervezet szakmai működési területére), valamint azon – gazdasági társasági formában működő – szlovákiai székhelyű szervezetek támogatására szolgál, amelyek tevékenysége a szlovákiai magyar közösséggel, illetve a magyar kultúrával, a magyar nyelv ápolásával, oktatásával függ össze, ide értve a jogsegélyhez kötődő tevékenységet is. A támogatás biztosítására határon túli közreműködő szervezet útján kerül sor; g) az Elismerések, kitüntetések céljára elkülönített keret a kormányzati elismerések, kiemelten a Kisebbségekért Díj alapításáról szóló 1/1995. (IX. 28.) ME rendelettel alapított Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozata kitüntetés költségeinek fedezetére szolgál. (4) A magyar–magyar kapcsolattartási támogatás célelőirányzat-rész [1. § bd) alpont] szolgál a magyar igazolvánnyal, magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkező szerb, valamint ukrán állampolgárok átalánydíjas támogatására, akik oktatási, kulturális, művészeti, közművelődési, tudományos, hitéleti, média, sport, civil társadalmi, önkormányzati együttműködési, magyar–magyar együttműködési, illetve kegyeleti okokból utaznak Magyarországra, másfelől ebből támogathatóak a magyar–magyar együttműködést elősegítő közös tevékenységek, programok, intézmények. A szerb és ukrán állampolgárok számára az átalánydíjas támogatást a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény 12. § (4) bekezdés alapján e célelőirányzat-részből átcsoportosított összegből a Szülőföld Alap – határon túli közreműködő szervezetek útján – nyújtja a jogosult személyek részére. II. FEJEZET AZ ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK RENDJE A támogatási igény benyújtása 7. § (1) A szakállamtitkár gondoskodik arról, hogy az előirányzatokra – az 1. § szerinti bontásban az egyes célelőirányzatokra külön-külön – benyújtható pályázat (továbbiakban: pályázat) vagy pályázati rendszeren kívüli támogatási kérelem (továbbiakban: támogatási kérelem) benyújtásának részletes feltételei a szakállamtitkár által irányított szervezeti egység internetes honlapján közzétételre kerüljenek (támogatási felhívás). (2) A kisebbségi előirányzat esetében pályázatot vagy támogatási kérelmet nyújthatnak be: a) az államháztartáson belüli szervezetek közül kizárólag az önkormányzati alrendszerbe tartozó jogi személyek (kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzat és ezek költségvetési szervei, továbbá mindazok a jogi személyek, amelyeket törvény az önkormányzati alrendszerbe sorol, valamint azon költségvetési szervek, amelyek alapítója az önkormányzati alrendszerbe tartozik), b) az államháztartáson kívüli szervezetek közül kizárólag azon nonprofit kisebbségi szervezetek, amelyek tevékenységi köre közvetlenül – legalább részben – a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek tárgyi és szellemi kultúrájának megőrzését, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok érvényesülését szolgálja, c) önállóan működő kisebbségi vagy helyi önkormányzati költségvetési szervek kizárólag irányító szervükkel együttesen. (3) A határon túli előirányzat esetében támogatási kérelmet nyújthatnak be: a) határon túli természetes és jogi személyek, illetőleg jogi személyiség nélküli szervezetek, továbbá b) Magyarországon székhellyel (telephellyel) rendelkező jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli szervezetek is, ha azok tevékenységi köre részben vagy egészben a határon túli magyarok szellemi és/vagy anyagi támogatására irányul. (4) A pályázatot és a támogatási kérelmet (a továbbiakban együtt: támogatási igény) a szakállamtitkár által kijelölt szakfőosztályhoz kell benyújtani, amely azt döntésre előkészíti, és a szakállamtitkárhoz felterjeszti. (5) A támogatási igényhez a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvén vagy idegen nyelven benyújtott dokumentumokhoz, valamint az elszámolásokhoz a magyar nyelvű fordítást is csatolni kell. 8. § (1) Csak a jogszabályi követelményeknek, továbbá a támogatási felhívásban meghatározott feltételeknek megfelelő támogatási igény alapján nyújtható támogatás. (2) Nem részesülhet támogatásban az a természetes személy vagy szervezet, aki a korábbi években az azonos céllal biztosított költségvetésből nyújtott támogatás felhasználásával a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megszegve még nem számolt el. (3) Ugyanabban a költségvetési évben újabb kérelem ugyanarra a célra csak kivételesen nyújtható be. (4) A támogatási igényhez be kell nyújtani az (5)–(6) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat a (7) bekezdésben foglalt szabályok figyelembevételével. (5) A támogatási igény benyújtójától írásbeli nyilatkozatot kell kérni: a) a támogatási igényében foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűségéről, valódiságáról és hitelességéről, valamint arról, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban, illetve egyidejűleg mikor és hol nyújtott be; b) arról, hogy nem áll végelszámolás alatt, illetve ellene csőd-, felszámolási eljárás, vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó kedvezményezett esetén nem áll adósságrendezési eljárás alatt, rendelkezik-e lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozással; c) annak tudomásul vételéről, hogy lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozás esetén a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása felfüggesztésre, illetve visszatartásra kerül, kivéve, ha az Áht. 13/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetésből nyújtott támogatás köztartozás esetén is folyósítható; d) a c) pontban foglalt kivétellel da) ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy daa) adószámát a támogatás folyósítója és a Kincstár felhasználja a lejárt köztartozások teljesítése, illetve a köztartozás bekövetkezése tényének és összegének megismeréséhez, és dab) a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott igénylői, kedvezményezetti adataihoz – azok konstrukciós forrásainak költségvetésbeli elhelyezkedésétől függetlenül – a jogszabályban meghatározott jogosultak, valamint a támogatás folyósítója, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Pénzügyminisztérium és a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek hozzáférjenek, vagy db) a költségvetésből nyújtott támogatás –, illetve azok részleteinek – kifizetése előtt a köztartozás-mentességét igazolja; e) arról, hogy megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok Áht. 15. §-ában megfogalmazott követelményeinek, valamint az Áht. 15. §-ának (11) bekezdése szerint vizsgálandó jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait rendelkezésre bocsátja; f) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Közpénztv.) hatálya alá tartozó költségvetésből nyújtott támogatás esetén annak 14. §-ában foglaltakról; g) arról, hogy a támogatási igény szabályszerűségének és a költségvetésből nyújtott támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul; h) a támogató által előírt biztosítékok rendelkezésre bocsátásának vállalásáról; i) arról, hogy a költségvetésből nyújtott támogatás célja tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e, és j) annak tudomásul vételéről, hogy a költségvetésből nyújtott támogatás kedvezményezettjének megnevezése, célja, összege, a támogatott tevékenység megvalósítási helye, valamint a kedvezményezett Közpénztv. 5. § (1)–(2) bekezdése szerinti érintettsége nyilvánosságra hozható. (6) A támogatási igényhez csatolni kell a) a támogató által a támogatási igények előterjesztésére meghatározott és a felhívás mellékleteként közzétett adatlapot kitöltve, illetve az abban előírt adatokat; b) jogszabály, a pályázati felhívás vagy a támogató által előírt egyéb dokumentumokat. (7) Az (5)–(6) bekezdés alapján benyújtott dokumentumok kiállításának dátuma – az (5) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével – nem lehet a támogatási igény benyújtásának napjától számított harminc napnál régebbi. 9. § (1) Ha a benyújtott támogatási igény nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, valamint a támogatási felhívásban meghatározott formai követelményeknek, egy ízben, tizenöt napos határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – fel kell szólítani a támogatási igény benyújtóját a hiba kijavítására, a hiányosság pótlására. (2) Ha a támogatási igény előterjesztője a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, illetve a hiányosságokat nem pótolja a megadott határidőn belül, a kérelmet további vizsgálat nélkül el kell utasítani, és erről a támogatási igény előterjesztőjét értesíteni kell. Döntés a támogatási igényről, a támogatási szerződés 10. § (1) A támogatási igényről a szakállamtitkár dönt. A döntésről a támogatási döntés meghozatalát követő tizenöt napon belül tájékoztatja a támogatási igény benyújtóját. Az értesítés tartalmazza a támogatási szerződés megkötésének – harminc napnál nem hosszabb határidejét, továbbá a szerződéskötés feltételeit, elutasítás esetén pedig az elutasítás indokait. (2) Nem részesülhet támogatásban, aki a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tett. 11. § (1) A szakállamtitkár (a továbbiakban: támogató) – pozitív támogatási döntés esetén – a támogatási igény előterjesztőjével (a továbbiakban: kedvezményezett) a támogatás felhasználásáról írásbeli szerződésben állapodik meg. (2) A támogatási szerződés tartalmazza a felek jogszabályban előírt kötelezettségeit, továbbá a kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket. A támogatási szerződésben rögzíteni kell a) a támogatott tevékenység konkrét meghatározását, szakfeladatrend szerinti besorolását; b) a költségvetésből nyújtott támogatás összegét, intenzitását és az elszámolható költségeket; c) a költségvetésből nyújtott támogatás időtartamát, illetve felhasználásának határidejét; d) a költségvetésből nyújtott támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését; e) visszatérítendő költségvetésből nyújtott támogatás esetén a visszafizetés módját – egy összegben vagy részletekben – és határidejét; f) az elszámolással (ideértve a szakmai, pénzügyi beszámoló tartalmi követelményeit is); továbbá az ellenőrzéssel (a támogató ellenőrzési jogával és a támogatott ellenőrzés-tűrési kötelezettségével) kapcsolatos szabályokat; g) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, a visszafizetés rendjét, a visszafizetés biztosítékait; h) a költségvetésből nyújtott támogatással kapcsolatos iratok, valamint a költségvetésből nyújtott támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatok teljes körű megőrzésének határidejét, i) a folyósított előleggel, illetve az előfinanszírozással kapcsolatos szabályokat; j) a támogatott tevékenység megvalósításába közreműködők bevonásának lehetőségét, a közreműködők által megvalósítható tevékenységeket; k) az előírt bejelentési kötelezettségek elmulasztásának következményeit; l) az elállási, illetve a támogatás visszavonási okokat, és m) a támogatások felhasználásának elkülönített nyilvántartási kötelezettségét. 12. § (1) A kisebbségi előirányzatból a) kizárólag a támogatási igényben meghatározott cél egészének megvalósítására, vagy önállóan is megvalósítható részére nyújtható támogatás; b) kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv alapításához (átvételéhez) abban az esetben nyújtható állami támogatás, ha az alapító nyilatkozik az alapításhoz (átvételhez) szükséges források részbeni rendelkezésre állásáról, továbbá a működtetéshez szükséges forrásokról. (2) Tízmillió forintot meghaladó értékű beruházás esetén a saját forrás legalább a beruházás értékének, illetőleg – ha a támogatási igény a beruházás összértékét nem éri el – az igényelt támogatási összegnek a húsz százaléka. A támogatás biztosítékai 13. § (1) A támogatási szerződésben rendelkezni kell a visszafizetési kötelezettséggel kapott költségvetésből nyújtott támogatás és a támogatási szerződés felmondása, az attól történő elállás esetén visszafizetendő költségvetésből nyújtott támogatás visszafizetésének biztosítékairól. (2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének biztosítéka a kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legalább harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt, vagy bármely olyan eszköz – így különösen zálogjog kikötése, bankgarancia, óvadék –, amely biztosítja, hogy a támogató a költségvetésből nyújtott támogatás visszafizetésére vonatkozó igényét maradéktalanul, a lehető legrövidebb időn belül eredményesen tudja érvényesíteni. (3) A támogatottnak a kikötött biztosítékok rendelkezésre állását legkésőbb a költségvetésből nyújtott támogatás első folyósítását megelőzően biztosítania kell. A biztosítékoknak a támogatási jogviszony alapján fennálló kötelezettségek megszűnéséig rendelkezésre kell állniuk. (4) Ha a támogatott tevékenység beruházás, a beruházással létrehozott vagyon tekintetében – amennyiben az a kedvezményezett tulajdonába vagyonkezelésébe kerül – a támogatási szerződésben működtetési kötelezettséget kell előírni, előírandó továbbá, hogy a vagyon a szerződésben meghatározott időpontig csak a támogató előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, más használatába, illetve terhelhető meg. A támogató előzetes jóváhagyásával a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalása nélkül is lehetséges az idő előtt elhasználódott, egy-egy vagyontárgy-pótlással együtt járó selejtezése; (5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti vagyon nem kerül a kedvezményezett tulajdonába vagy vagyonkezelésébe, a támogatással egészben (részben) megvásárolt, létrehozott vagy felújított ingatlan (ingó) vagyon esetében működtetési kötelezettséget kell előírni a tulajdonos számára. (6) Amennyiben a kedvezményezett és a tulajdonos személye eltérő, a tulajdonos a támogatás szerződés mellékletét és elválaszthatatlan részét képező nyilatkozatot tesz a működtetési kötelezettség vállalásáról. A működtetési kötelezettség előírt időtartama alatt a vagyontárgy csak a kötelezettségvállaló előzetes engedélyével és a szerződésben vállalt foglalkoztatási, illetve szolgáltatási és egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve terhelhető meg. (7) A működtetési kötelezettség időtartama a) két év, ha a támogatás összege eléri az egymillió forintot, de nem éri el az ötmillió forintot; b) három év, ha a támogatás összege eléri az ötmillió forintot, de nem éri el a tízmillió forintot; c) öt év, ha a támogatás összege tízmillió forint vagy azt meghaladó összeg. (8) A tízmillió forintot meghaladó támogatásból megvalósuló beruházásokkal létrehozott értékre, vásárolt ingatlanra a támogató a támogatási szerződésben elidegenítési és terhelési tilalmat köt ki, – annak a szerződéskötéstől számított tizenöt napon belül történő – bejegyeztetésének kötelezettsége és a bejegyeztetés költségei a kedvezményezettet terhelik; a pénzügyi teljesítésre csak a bejegyeztetésről szóló igazolás benyújtását követően kerülhet sor. A támogatási szerződés módosítása, a támogató elállási és felmondási joga 14. § A támogató jogosult a támogatási szerződéstől elállni, ha az alábbiakban foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik: a) a támogatási szerződésben meghatározott megvalósítási időszak kezdő időpontjától számított három hónapon belül a támogatott tevékenység nem kezdődik meg, vagy a kedvezményezett a költségvetésből nyújtott támogatás igénybevételét neki felróható okból nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki, b) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a támogatási igény benyújtásakor, c) a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt ütemezéshez képest jelentős késedelmet szenved, d) a kedvezményezett neki felróható okból megszegi a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben foglalt, illetve más jogszabályi kötelezettségeit, így különösen nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek következtében a támogatott tevékenység szabályszerű megvalósítását nem lehet ellenőrizni, e) a kedvezményezett az e rendelet szerint tett nyilatkozatai bármelyikét visszavonja, f) a kedvezményezett részéről, vagy a kedvezményezettre tekintettel harmadik személy részéről nyújtott biztosíték megszűnik, megsemmisül vagy értéke egyébként számottevően csökken, és a kedvezményezett megfelelő új biztosíték, vagy az értékcsökkenésnek megfelelő további biztosíték nyújtásáról a támogató által megszabott ésszerű határidőn belül nem intézkedik, g) a kedvezményezett teljesítését biztosító bankgarancia, kezesség – annak lejárata előtt legalább negyvenöt nappal – nem kerül meghosszabbításra. 15. § (1) Ha a támogatási szerződésben meghatározott bármely körülmény, feltétel, adat megváltozik, a kedvezményezett a tudomására jutástól számított nyolc napon belül köteles azt írásban bejelenteni a támogatónak. A bejelentést követően a támogató támogatási szerződésben rögzített határidőn belül megteszi az általa nyilvántartott adatok megváltoztatására, a költségvetésből nyújtott támogatás feltételeinek módosítására, vagy a támogatási szerződésben meghatározott esetekben annak visszavonására, az attól történő elállásra, annak módosítására, felmondására, továbbá a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére, illetve más szükséges eljárás lefolytatására irányuló intézkedéseket. (2) A támogatási szerződés felmondásáról, az attól történő elállásról a támogató írásban értesíti a kedvezményezettet. (3) A támogatási szerződés módosítása – a vis maior helyzetek kivételével – nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott összegen felüli többlet költségvetésből nyújtott támogatás biztosítására. (4) Amennyiben a támogatott tevékenység összköltsége csökken a tervezetthez képest, a költségvetésből nyújtott támogatás összegét az összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell, több forrás esetén az eredeti arányoknak megfelelően. A támogatás folyósítása 16. § (1) Pénzügyi teljesítésre érvényes szerződés alapján, kizárólag a szakfőosztály által meghatározott, ellenőrzött és a szerződésben meghatározott kedvezményezett számlájára, vagy a kedvezményezett által megjelölt engedményes számlájára, banki átutalással kerülhet sor. A támogatás folyósítása egy összegben vagy részletekben, időarányosan vagy teljesítményarányosan történhet. (2) Az előirányzatok terhére egyedi, vagy pályázati úton nyújtott támogatások folyósítása, amennyiben az utólagosan történik, a kedvezményezett által benyújtott és az illetékes szakfőosztály által ellenőrzött és elfogadott elszámolások alapján történhet. (3) Támogatási előleg, illetőleg a támogatás egy összegben előre történő folyósítására (előfinanszírozásra) csak abban az esetben kerülhet sor, ha a teljesítésarányos finanszírozás a támogatási cél megvalósítását nem teszi lehetővé. Támogatási előleg nyújtása esetén a fennmaradó támogatás folyósításának feltétele az előleggel történő elszámolás. Az előlegnyújtás, illetőleg előfinanszírozás tényét a szerződésben rögzíteni kell. (4) A támogatott működéséhez nyújtott támogatások biztosítása időarányosan történik. Az időarányostól eltérő folyósítást a kedvezményezett megfelelő indokokkal alátámasztott írásbeli kérelemmel kezdeményezheti. Az időarányostól eltérő felhasználás engedélyezésére – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – a támogató jogosult. Abban az esetben, ha az eltérő finanszírozást megalapozó indokok a szerződés megkötését követően merülnek fel, a szerződést módosítani szükséges. (5) A pénzügyi teljesítést az illetékes szakfőosztály a szerződést és a legalább kiemelt előirányzati bontást és költségvetést is tartalmazó mellékleteinek csatolásával írásban kezdeményezi, mely alapján a szerződésben szereplő pénzforgalmi számlára, a szerződésben meghatározott kiemelt előirányzatonkénti bontás alapján a MeH Költségvetési Főosztálya (a továbbiakban: Költségvetési Főosztály) intézkedik a támogatás átutalásáról. (6) Abban az esetben, ha a támogatási szerződésben részelszámolási kötelezettséget is előírtak, annak elmulasztása, illetve nem megfelelő teljesítése esetén a támogatás folyósítója a további költségvetésből nyújtott támogatás folyósítását felfüggeszti, amíg a támogatott a kötelezettségének nem tesz eleget. A támogatás felhasználása és a támogatással történő elszámolás 17. § (1) A támogatott a támogatás felhasználásáról utólag, a szerződésben rögzítettek szerint, szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás benyújtásával számol el. (2) A támogatás összegének felhasználásáról készített pénzügyi elszámolásnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a) összesítő kimutatást a szerződés mellékletét képező költségvetésben szereplő költségekre vetítve; b) a támogatás felhasználását igazoló számlákat, bizonylatokat, illetve azok hitelesített másolatait, költségtételek szerinti bontásban; c) készpénzes kifizetés esetén a készpénzfelvétel tényét igazoló bizonylatot, átutalás esetén teljesített számlamásolat mellett a pénzforgalmi számla terheléséről szóló banki igazolást, vagy kivonatot (megjelölve a vonatkozó tételt); d) a támogatási szerződésben vállalt saját forrás és/vagy társfinanszírozás dokumentumainak másolatát (megállapodás, határozat); e) a támogatási szerződésben vállalt saját forrás és/vagy társfinanszírozás felhasználásáról szóló kimutatást (számla, bérjegyzék, egyéb kifizetést igazoló bizonylat stb.), valamint f) bérköltség elszámolása esetén a pontos jogcímek meghatározását. (3) Az elszámoláshoz felhasznált bizonylatok eredeti példányán fel kell tüntetni a szerződés iktatószámát, nyilvántartási számát. Másolat esetében az iktatószámon, és a nyilvántartási számon túlmenően, az iratnak az eredetivel történő egyezőségre vonatkozó záradékot is tartalmaznia kell. Az elszámolással egyidejűleg a támogatás fel nem használt részét a támogatott köteles az előirányzat javára a támogatási szerződésben meghatározott számlára visszautalni. (4) A támogatott kizárólag a támogatási szerződésben meghatározott időtartam alatt felmerült, és a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket számolhatja el a beszámolóban. (5) A támogatási igény jogosultságát és a költségvetésből nyújtott támogatás felhasználását a külön jogszabályokban, a támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik. A támogatott köteles minden, az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást és egyéb segítséget megadni. Az ellenőrzések lefolytatására a támogatási döntés meghozatalát, a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a költségvetésből nyújtott támogatás igénybevétele alatt, a támogatott tevékenység befejezésekor, illetve lezárásakor, valamint a lezárást követően kerülhet sor. (6) Az illetékes szakfőosztály által kiállított, a szakmai teljesítésről szóló igazolás a támogatott szakmai beszámolóján és pénzügyi elszámolásán, valamint a teljesítés eredményeként létrehozott tárgyi eszköz, szellemi termék, egyéb alkotás, valamint a megvalósított program hasznosíthatóságának, működéshez nyújtott támogatás esetén a működés eredményességének szakmai megítélésén alapul. A szakmai teljesítésről szóló igazolásnak tartalmaznia kell az elvégzett vizsgálatok eredményét. (7) A támogatottnál folytatott szakmai ellenőrzésről a támogatás dokumentációjához csatolandó feljegyzést kell készíteni, melyet az elszámolás ellenőrzése során figyelembe kell venni. Az ellenőrzés során helyszíni ellenőrzésre is sor kerülhet, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni. A helyszíni ellenőrzés során különösen vizsgálni kell a támogatás hasznosulását. Szerződésszegés esetén a kötelezettségvállalót írásban kell értesíteni. (8) Ha szükséges a szakmai beszámoló kiegészítése, vagy a beszámolóval kapcsolatos egyéb probléma megállapítására kerül sor, a támogató határidő kitűzésével felszólítja a kedvezményezettet a hiánypótlásra. (9) Ha támogatott határidőben nem tesz eleget maradéktalanul az elszámolási kötelezettségének, a támogatás jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül, ezért a támogató intézkedik annak visszafizettetése iránt. (10) A támogatott a támogatás összegéből kizárólag akkor számolhatja el az egyes költségek után járó ÁFA-t (bruttó elszámolás), amennyiben a támogatott tevékenységével kapcsolatban általános forgalmi adó levonására, vagy annak visszaigénylésére nem jogosult. A nyertes pályázó, illetve a kedvezményezett a támogatás összegét más jellegű adó – ide nem értve a bérjellegű adót, illetve járulékot – kifizetésére nem használhatja fel. (11) A szakmai és a pénzügyi elszámoltatás lezárásáról az illetékes szakfőosztály a Költségvetési Főosztályt írásban tájékoztatja. (12) Az el nem számolt előlegek állományáról a Költségvetési Főosztály a negyedévet követő hónap 10-ig tájékoztatja az illetékes szakfőosztályt. (13) A döntési, a kötelezettségvállalási (szerződés és mellékletei), valamint az elszámolási dokumentumok eredeti példányait az illetékes szakfőosztály a jogszabályban meghatározott ideig őrzi. 18. § (1) Ha a támogató a támogatási szerződésben meghatározott, vagy a támogatott felróható magatartásából származó egyéb okból a támogatást visszavonja, a támogatási szerződéstől eláll, azt felmondja, vagy módosítja, a magyarországi kedvezményezett az igénybe vett költségvetésből nyújtott támogatásból a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni. (2) A visszafizetési kötelezettségről a támogató a támogatási szerződés felmondásáról, módosításáról, az attól történő elállásról küldött értesítésben, vagy külön fizetési felszólításban értesíti a kedvezményezettet. A visszafizetési kötelezettséget annak az előirányzatnak a javára kell teljesíteni, amelyből a támogatás folyósítása történt. (3) Több előirányzatból együttesen nyújtott támogatás esetén a visszafizetési kötelezettséggel terhelt támogatást és a kamatot, késedelmi kamatot a folyósított támogatások arányában kell megosztani. (4) A visszafizetési kötelezettség a támogató döntése alapján részletekben is teljesíthető, azonban ennek időtartama nem haladhatja meg a harminchat hónapot. Ilyen esetben a visszafizetés ütemezését a támogatási szerződés módosítása, felmondása, vagy az attól történő elállás esetében kiegészítő megállapodásban kell rögzíteni. (5) Ha támogatott a visszafizetési kötelezettség teljesítésével késedelembe esik, e késedelme után is a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell érvényesíteni. (6) A visszafizetési kötelezettség érvényesítése, amennyiben a támogatási szerződésben biztosíték kikötésre került, akkor annak érvényesítésével történik, ha a (2) bekezdés szerint megküldött értesítésben foglalt határidőn belül a kedvezményezett nem teljesíti fizetési kötelezettségét és a visszafizetési kötelezettség részletfizetés formájában történő engedélyezésére sem került sor. (7) A (6) bekezdésben írt határidő eredménytelen lejárta esetén a támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ezért a támogató intézkedik annak visszafizettetése iránt. A pályázati úton nyújtott támogatások 19. § (1) A kisebbségi előirányzatból pályázati úton nyújtott támogatásokra az e rendelet 7–18. §-ának rendelkezéseit a jelen szakaszban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2) A pályázati felhívásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati felhívás közzétételétől számítva legalább 30 nap álljon rendelkezésre. (3) A támogatási döntés előkészítését írásban dokumentálni kell. Ebben rögzíteni szükséges az elbírálás során tett észrevételeket, a pályázatok értékelését, és a véleményezésre jogosultak javaslatait a támogató részére. (4) A pályázatok elbírálásáról emlékeztetőt, a pályázat nyerteseiről a támogató által aláírt döntési listát kell készíteni. Az emlékeztető a pályázat elbírálásában részt vevő személyek által a benyújtott pályázattal kapcsolatban tett főbb hozzászólásokat, valamint a pályázat támogathatóságára vonatkozó javaslatait – a javaslatok indokaival együtt – rögzíti. A döntési lista tartalmazza a nyertes pályázók adatait, az elnyert költségvetésből nyújtott támogatás összegét és az ebből tárgyévben kifizetni tervezett összeget. (5) A döntési lista e rendelet alkalmazásában kötelezettségvállalásnak minősül. A döntési lista alapján kiadott támogatói okiratok vagy megkötött támogatási szerződések a támogatási döntés végrehajtásának tekintendők, önmagukban nem jelentenek új kötelezettségvállalást. A pályázók az emlékeztető pályázatukra vonatkozó részét megtekinthetik. (6) A támogató a felszabaduló támogatási keret összegéig a szakmailag megfelelő, de támogatást el nem nyert pályázók rangsorában a következő helyen álló pályázók részére lehetővé teheti a költségvetésből nyújtott támogatás igénybevételét abban az esetben, ha a) a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötésétől visszalép, b) a támogatási döntés érvényét veszti, a támogató a támogatói okiratot visszavonja, vagy c) a felek a támogatási szerződést egyoldalúan vagy közös megegyezéssel felbontják, megszüntetik. (7) Ha a pályázók a (6) bekezdés szerinti eljárás során felkínált lehetőséggel élni kívánnak, a döntési listát az újonnan belépett kedvezményezettek tekintetében módosítani kell. A költségvetésből nyújtott támogatás biztosítására irányuló eljárás lefolytatása a továbbiakban az általános szabályok szerint történik. A kifogás 20. § (1) Államháztartáson kívüli kedvezményezettnek nyújtott támogatás esetén a kedvezményezett a fejezetet irányító szerv vezetőjéhez címzett kifogást nyújthat be a támogatónál, ha a pályázati eljárásra, a támogatási igény befogadására, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatási szerződés megkötésére, a támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő. (2) A kifogás előterjesztésére írásban, kizárólag jogszabálysértésre hivatkozva, annak a tudomásra jutásától számított nyolc napon belül, de legfeljebb a sérelmezett intézkedést, döntéshozatalt követő tizenöt napon belül kerülhet sor. A kifogást, annak beérkezésétől számított három munkanapon belül a támogató a kifogáshoz fűzött véleményével együtt megküldi a fejezetet irányító szerv vezetőjének. (3) A kifogás előterjesztésére nyitva álló (2) bekezdés szerinti tizenöt napos határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. (4) A kifogás alapján – kizárólag a kifogásban meghatározott konkrét eljárási jogszabálysértés megszüntetése érdekében – a felterjesztést követő öt munkanapon belül új eljárás rendelhető el. (5) Az elrendelt új eljárást támogató annak elrendelésétől számított tizenöt munkanapon belül lefolytatja, az új eljárás eredményéről a kifogás előterjesztőjét – a fejezetet irányító szerv vezetőjének egyidejű értesítése mellett – további három munkanapon belül írásban értesíti. (6) A kifogás tárgyában további jogorvoslatnak nincs helye. III. FEJEZET A HATÁRON TÚLI ELŐIRÁNYZATOKBÓL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK SAJÁTOS SZABÁLYAI 21. § A határon túli támogatások eltérő szabályozásának rendjéről szóló 84/2005. (V. 2.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a határon túli előirányzatokból nyújtott támogatásokra e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, egyidejűleg e rendelet 8. §–15. §-ai, továbbá 19–20. §-ai nem alkalmazandóak. A támogatási kérelem benyújtása 22. § (1) A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell: a) a támogatást igénylő nevét, székhelyét (postai címét), telefon- és telefaxszámát, valamint e-mail címét, adószámát (adóazonosító jelét) és a bejegyzés tényét igazoló nyilvántartási számát, továbbá a képviseletére jogosult személy nevét és lakcímét; b) a támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok részletes ismertetését; c) a megvalósításhoz igényelt támogatás összegét, külön feltüntetve az általános forgalmi adó (ÁFA) összegét, a részletes költségvetési tervet és a saját forrás mértékét; d) a megvalósítás és finanszírozás időbeni ütemezését; (2) A döntést követően, legkésőbb a támogatási szerződés megkötésével egyidejűleg a kérelmezőnek csatolnia kell az előírt valamennyi dokumentációt, illetve nyilatkozatot. (3) Ha a benyújtott támogatási kérelem nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, valamint a támogatási felhívásban meghatározott formai követelményeknek, a támogatási kérelem benyújtójának körülményeit (különösen székhelye, telephelye földrajzi távolságát és a kérelem benyújtásához rendelkezésére álló feltételeket) figyelembe vevő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – fel kell hívni a támogatási kérelem benyújtóját a hiba kijavítására, a hiányosság pótlására. (4) Ha a támogatási kérelem előterjesztője a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, illetve a hiányosságokat nem pótolja a megadott határidőn belül, a kérelmet további vizsgálat nélkül el kell utasítani, és erről a támogatási igény előterjesztőjét értesíteni kell. Szerződéskötés 23. § (1) A támogatási kérelemről a szakállamtitkár dönt. A döntésről tájékoztatni kell a támogatási igény benyújtóját. Az értesítés tartalmazza a támogatási szerződés megkötésének határidejét, továbbá a szerződéskötés feltételeit. (2) A támogatási kérelem elfogadásáról szóló döntés szerződéskötési ajánlat elfogadásának minősül, melyre a következők szerint meghatározott határidőig az ajánlati kötöttség szabályait kell alkalmazni: érvényét veszíti a támogatási döntés, ha az értesítésben megjelölt határidőre a kedvezményezettnek felróható okból a támogatási szerződés nem jön létre. (3) Támogatás az igényeltnél kisebb összegben is nyújtható, azzal, hogy a részletes költségtervben a támogatott részt fel kell tüntetni. (4) Támogatási szerződés akkor köthető, ha a következő dokumentumok rendelkezésre állnak: a) a támogatott nyilatkozata, vagy az adóhatóság (APEH, VPOP önkormányzati adóhatóság) igazolása arról, hogy a kedvezményezettnek nincs esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás folyósítója e nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje az Áht. 18/C. § (13)–(15) bekezdésében meghatározott eljárásban; b) a jogi személy bejegyzéséről szóló 60 napnál nem régebbi hitelesített igazolás, a támogatott létesítő okiratáról/alapszabályáról készített egyszerű másolatot; c) közjegyző, vagy az adott ország jogrendszere szerinti más hatóság által, illetve az igazolás kiadására jogosult szervezet részéről kiállított, hitelesített aláírási címpéldányt; d) a támogatott bankszámláit vezető valamennyi hitelintézet 30 napnál nem régebbi eredeti (azonos támogatott esetében tárgyévente egyszer kell eredetiben becsatolni) igazolása a bankszámláinak vezetéséről – a pontos számlaszám megjelölésével –; e) a szükséges hatósági engedélyek (beruházások esetében); valamint f) a támogatott szervezet nyilatkozata arról, hogy nem áll felszámolási eljárás, csőd-, végelszámolás, illetve adósságrendezési eljárás alatt. (5) Magyarországi támogatott esetében további feltétel, hogy munkaadóként a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az Áht. 15. §-ában meghatározott feltételeinek megfeleljen, és azok teljesülését a külön jogszabályban meghatározott módon igazolja. (6) A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell a 11. §, továbbá a 22. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakon túl a) a támogatás konkrét célját; b) a támogatás folyósításának feltételeit; c) a szakmai, műszaki teljesítés időpontját, melyet tárgyévi előirányzat terhére történő kötelezettségvállalás esetében úgy kell megállapítani, hogy a pénzügyi teljesítés határideje – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem haladhatja meg a tárgyévet követő év június 30-át; d) a kifizetendő összeget; e) az összeg kifizetésének ütemezését és időpontját, a következő évre (évekre) ütemezhető kötelezettségek esetében évenkénti bontásban; f) a támogatás felhasználásával kapcsolatos beszámolási kötelezettséget; g) a támogatott kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy a támogatás felhasználása során érvényesíti a vonatkozó számviteli, adóügyi, társadalombiztosítási jogszabályok előírásait és a támogatás magyarországi felhasználása során a hatályos közbeszerzésekről szóló törvény szerint jár el, illetve érvényesíti annak előírásait; h) hogy a támogatott a támogatásból finanszírozott kiadások esetében rendelkezik-e adólevonási joggal (ÁFA); i) a támogatott tevékenység meghiúsulása esetén a támogatási összeg visszatartásának, illetve visszafizettetésének szabályait; j) a szerződésszegés eseteit és szankcióit. (7) A támogatás folyósítását azonnali hatállyal fel kell függeszteni, és a már kiutalt támogatás visszafizetését kell előírni, ha a) a támogatott szervezet a támogatás igénylésekor lényeges körülményről, tényről valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, b) a támogatott szervezet, neki felróható okból nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit, különösen, ha a támogatást a megjelölt céltól eltérően használja vagy használta fel, illetve c) a támogatott feladat megszűnt. (8) A szerződéskötés feltételeként a támogató kikötheti, magyarországi támogatottnál kiköti az azonnali beszedési megbízás alkalmazásához történő hozzájárulás megadását. (9) Egy előirányzatból ugyanazon kedvezményezettnek ugyanarra a célra a tárgyéven belül csak különösen indokolt esetben nyújtható ismételt támogatás. (10) Nem nyújtható támogatás annak a részére, aki valótlan vagy megtévesztő adatokat szolgáltat, valamint, aki a támogatóval korábban kötött szerződésben foglalt feltételeket megszegte. (11) A támogatási szerződésben meg kell határozni, hogy a támogatással megvásárolt, létrehozott vagy felújított vagyon, a működtetési kötelezettség előírt időtartama alatt, csak a kötelezettségvállaló előzetes jóváhagyásával és a szerződésben vállalt foglalkoztatási, illetve szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve terhelhető meg. Ha támogatásból megvalósuló beruházásokkal létrehozott értékre, vásárolt ingatlanra a támogató a támogatási szerződésben elidegenítési és terhelési tilalmat kötött ki – szerződéskötéstől számított 15 napon belül történő – bejegyeztetésének kötelezettsége és a bejegyeztetés költségei a kedvezményezettet terhelik. A pénzügyi teljesítésre csak a bejegyeztetésről, vagy annak kezdeményezéséről szóló igazolás benyújtását követően kerülhet sor. 24. § (1) A kedvezményezett a határon túli támogatásokról a szomszédos államokban élő magyaroknak nyújtott támogatások központi nyilvántartásáról szóló 233/2005. (X. 19.) Korm. rendelet szerint köteles a Támogatás Nyilvántartási Rendszernek adatszolgáltatást teljesíteni. (2) A határon túli előirányzatok esetében legfeljebb a költségvetési törvény szerint rendelkezésre álló előirányzatok 10%-a használható fel az előirányzatok kezelésével és felhasználásával kapcsolatos működési és felhalmozási kiadásokra, ideértve a szerződések előkészítésével és megkötésével, a nyilvántartással, a könyveléssel és a szakmai, továbbá pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos költségeket, valamint a mindezek ellátásához szükséges feltételek biztosításával összefüggő kiadásokat is. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 25. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Áht., az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 110–136. §-ában, illetve a határon túli előirányzatok vonatkozásában a határon túli támogatások eltérő szabályozásának rendjéről szóló 84/2005. (V. 2.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók. 26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Molnár Csaba s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter