📄 Jogszabály szövege
17/2016. (VII. 29.) ORFK utasítása az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv készenlétbe helyezéséről, a különleges jogrend bevezetésére történő felkészülésének szabályairól, valamint személyi állományának értesítéséről.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított
szervek értesítési rendjéről szóló 2/2016. (II. 25.) BM utasításban, valamint a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított
szervek készenlétbe helyezésének, különleges jogrendi feladatokra való felkészülésének és ellenőrzésének rendjéről szóló
3/2016. (II. 25.) BM utasításban foglaltakra, kiadom az alábbi utasítást:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Hatály 1. Az utasítás hatálya kiterjed:
a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) központi szervére
(a továbbiakban: ORFK);
b) a Készenléti Rendőrségre (a továbbiakban: KR), a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra (a továbbiakban: RRI),
a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központra (a továbbiakban: NEBEK), a Rendőrségi Oktatási és Kiképző
Központra (a továbbiakban: ROKK), a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetre (a továbbiakban: BSZKI), a megyei
(fővárosi) rendőr-főkapitányságokra (a továbbiakban együtt: területi szervek);
c) a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre (a továbbiakban együtt: helyi szervek);
[az a)–c) alpontokban felsoroltak a továbbiakban együtt: rendőri szervek].
2. Értelmező rendelkezések 2. Az utasítás alkalmazásában:
a) békeidőszak: a rendőri szervek olyan állapota, amikor felkészülnek a készenlét fokozására előírt feladataik
végrehajtására, melynek célja megteremteni a rendőri szervek vezetésének és irányításának folyamatos
biztosítását, valamint azokat a feltételeket, amelyek alapján képessé válnak az állam- és a közbiztonság,
a lakosság életének és az anyagi javak fokozott védelmére, a készenlét fokozásával összefüggő feladatok
végrehajtására;
b) infokommunikációs eszközrendszer: a Rendőrségen alkalmazott informatikai és kommunikációs eszközök
összessége;
c) készenlét: a rendőri szervek olyan állapota, mely biztosítja békeidőszakban, valamint a különleges jogrend
időszakában jelentkező rendkívüli feladatok szervezett megkezdését, majd a személyi és anyagi-technikai
feltételek megteremtése után a folyamatos végrehajtást;
d) készenlét fokozása: olyan rendszabályok bevezetése, végrehajtása, melyek eredményeként a rendőri szervek
felkészültsége eléri az általánostól eltérő, a különleges jogrend időszakában jelentkező feladatok
végrehajtásához szükséges szintet;
e) RobotZsaru Neo Harcérték modul: a rendőri szervek személyi állománya naprakész berendelhetőségi
létszámadatait tartalmazó nyilvántartás (a továbbiakban: harcérték modul).
II. FEJEZET
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK 3. A készenlétbe helyezéssel, a különleges jogrend bevezetésére történő felkészüléssel kapcsolatos
alapvető szabályok
3. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló
2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: Korm. rendelet) 42. § (2) bekezdése szerinti igénybevételre jogosult rendőri szervek a készenlétbe
helyezésük feltételeinek megteremtése során technikai eszközöket, objektumokat, illetve szolgáltatásokat igényelnek,
rendszeres időközönként felkészítik személyi állományukat, illetve ellenőrzés céljából egyrészről értesítési és
berendelési, másrészről készenlétbe helyezési gyakorlatokat hajtanak végre.
4. A rendőri szervek a békeidőszaki rendeltetésüknek, szervezeti felépítésüknek és rendszeresített létszámuknak
megfelelően és a szükséges erő és eszköz átcsoportosításokkal hajtják végre a különleges jogrend időszaki feladataikat.
5. A rendőri szervek különleges jogrend idején feladataik ellátását a veszélyeztetettség mértékével arányos készenléti
fokozatban biztosítják.
6. Az országot ért váratlan légitámadás vagy annak közvetlen veszélye esetén, a Belügyminisztérium és a belügyminiszter
által irányított szervek készenlétbe helyezésének, különleges jogrendi feladatokra való felkészülésének
és ellenőrzésének rendjéről szóló 3/2016. (II. 25.) BM utasítás (a továbbiakban: 3/2016. BM utasítás) 10. §-a alapján
elrendelt légiriadó esetén
a) az ORFK állandó ügyeleti szolgálata (a továbbiakban: ORFK Főügyelet);
b) a KR, az RRI ügyeletei;
c) a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok tevékenység-irányítási központjai (a továbbiakban: TIK);
[az a)–c) alpontokban felsoroltak a továbbiakban együtt: ügyeleti szolgálat] folyamatosan figyelemmel kísérik
a közszolgálati műsorszolgáltatók adásait.
7. A rendőri szervek készenlétbe helyezésére, valamint kitelepülésére készenléti fokozat elrendelése nélkül
a belügyminiszter utasítása alapján az országos rendőrfőkapitány jogosult intézkedni.
8. A készenlétbe helyezési tervekben előírt szabályok bevezetését és a kitelepülést – ha annak késedelmes elrendeléséből
különösen jelentős hátrány származhat – a területi szervek vezetői is elrendelhetik. Az elrendelés tényét és a tett
intézkedéseket haladéktalanul jelenteni kell az országos rendőrfőkapitánynak.
9. Az értesítést úgy kell megszervezni, hogy a Belügyminisztérium és a belügyminiszter által irányított szervek értesítési
rendjéről szóló 2/2016. (II. 25.) BM utasítás (a továbbiakban: 2/2016. BM utasítás) 13. §-ában foglaltakon kívül biztosítsa
a rendőri szervek készenlétbe helyezési terveiben meghatározott, továbbá a váratlan, speciális helyzetekből adódó
feladatok végrehajtását is.
10. A személyi állomány tagjának a 2/2016. BM utasítás 15. §-ában foglaltak, valamint az általa vállalt beérkezési idő
vonatkozásában kitöltendő nyilatkozatának mintáját az 1. melléklet tartalmazza.
4. A készenlét fokozása, a különleges jogrend időszakában történő működés szabályai
11. A készenlét fokozása, valamint a különleges jogrend időszakában meghatározott feladatok ellátása érdekében
szükséges feltételeket a rendőri szervek békeidőszakban teremtik meg.
12. A rendőri szervek a készenlét fokozása során a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, valamint
egyéb normákban, szervezeti és működési szabályzataikban vagy ügyrendjeikben meghatározott feladatrendszerükkel
összhangban hajtják végre az alábbi honvédelmi feladatokat:
a) részvétel a Magyar Honvédség mozgósításának a közigazgatás részéről történő biztosításában;
b) az ország fegyveres védelmi terve alapján a Magyar Honvédséggel együttműködve részvétel az államhatár
megerősített őrizetében, a határvédelem biztosításában;
c) részvétel a honvédelem, az állam működése és a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos objektumok
őrzésében;
d) a Rendőrség szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrségek szakmai irányításának fokozása;
e) a lakosság és a védelmi igazgatás vezető szervei kitelepítésének biztosítása, a visszamaradó anyagi javak
őrzése;
f ) a kárt, illetve rombolást szenvedett területeken a közrend, közbiztonság fenntartása, részvétel a kialakult
káresetek következményeinek felszámolásában;
g) részvétel a terrorista és külső fegyveres csoportok felderítésében, felszámolásában;
h) közreműködés a Magyar Honvédség és a szövetséges haderők műveleteinek biztosításában;
i) részvétel a veszélyeztetett területekről honvédelmi, nemzetgazdasági és más szempontból fontos
vagyontárgyak elszállításában, biztonságba helyezésében. 13. A rendőri szervek különleges jogrend időszakában a békeidőszaki működési helyükről kitelepítésre kerülhetnek.
Külön elrendelés esetén tartalék vezetési pontot kell beüzemelni és működtetni. A rendőri szervek vezetői – az ORFK
tekintetében a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes – elsődlegesen rendőri objektumban kijelölik
az általuk vezetett szerv tartalék vezetési pontját és az oda beosztásra tervezett állományt.
14. A különleges jogrend időszakában jelentkező feladatok vonatkozásában a területi szervek vezetői a központi
államigazgatási szervekkel a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes útján egyeztetnek.
15. A rendőri szervek a készenlétbe helyezési és a különleges jogrend időszakára meghatározott feladatok hatékony,
gyors és szakszerű végrehajtásához a felkészülés során az alábbi terveket készítik el:
a) Összesített Készenlétbe Helyezési Tervet:
aa) az ORFK főigazgatóságai,
ab) a területi szervek;
b) Készenlétbe Helyezési Tervet:
ba) az országos rendőrfőkapitány közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elemek,
bb) a területi szervek vezetőinek közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti elemek,
bc) a helyi szervek.
16. A Rendőrség egészére vonatkozóan a Központi Készenlétbe Helyezési Tervet az ORFK Rendészeti Főigazgatóság
Védelmi Igazgatási Osztálya (a továbbiakban: ORFK VIO) készíti el.
17. A 15. pontban meghatározott terveket a közvetlen felettes szerv vezetője hagyja jóvá, a 15. pont a) alpontjában
és a ba) alpontjában szereplő szervek terveinek jóváhagyásához az ORFK VIO vezetőjének ellenjegyzése szükséges.
18. A 15. pontban meghatározott és a magasabb készenlétbe helyezés végrehajtása érdekében kidolgozandó terveknek
tartalmazniuk kell:
a) a rendelkezésre álló tervezési alapadatokat, a készenlét fokozatait;
b) a rendőri szerv, szervezeti egység vagy elem készenléte fokozásának szabályait;
c) a magasabb készenlétbe helyezés elrendelésére és a különleges jogrend bevezetésére történő felkészülés
helyzetének ellenőrzésére jogosultak körét;
d) a helyzet értékelését (prognózist);
e) valamennyi szolgálati ág, szolgálat vagy szakszolgálat feladatai végrehajtásának elgondolását az egyes
készenléti fokozatra lebontva;
f ) készenléti fokozatonként az egyes rendszabályokat, azok normaidejét és a végrehajtásukért felelős személyek
megjelölését;
g) a rendkívüli intézkedések hatályba léptetésére, illetve kihirdetésére vonatkozó feladatokat;
h) az együttműködés és a tájékoztatás szabályait;
i) a logisztikai biztosítás feladatait;
j) a vezetés és a jelentések rendjét.
19. A 15–16. pontban meghatározott tervekben – a készenléti fokozatokra előírt szabályok bevezetésére a 3/2016.
BM utasítás 21. §-ában meghatározott normaidők figyelembevételével – az egyes készenléti fokozatokhoz rendelt
rendszabályok (feladatok) végrehajtásának normaidejét egész órákban kell meghatározni úgy, hogy
a) a megelőző készenlét valamennyi rendszabálya végrehajtásának normaideje legfeljebb 96 óra;
b) a fokozott készenlét valamennyi rendszabálya végrehajtásának normaideje legfeljebb 120 óra;
c) a fokozott készenlét valamennyi rendszabálya végrehajtásának normaideje megelőző készenlétből történő
elrendelés esetén legfeljebb 24 óra;
d) a teljes készenlét valamennyi rendszabálya végrehajtásának normaideje legfeljebb 192 óra;
e) a teljes készenlét valamennyi rendszabálya végrehajtásának normaideje megelőző készenlétből történő
elrendelés esetén legfeljebb 96 óra;
f ) a teljes készenlét valamennyi rendszabálya végrehajtásának normaideje fokozott készenlétből történő
elrendelés esetén legfeljebb 72 óra
lehet. 5. A békeidőszak, a készenlét fokozására történő felkészülés és ellenőrzés főbb feladatai
20. A békeidőszak során biztosítani kell:
a) a rendőri szervek értesítésének, készenléte fokozásának feltételeit;
b) a készenlétbe helyezési tervek kidolgozását, naprakészen tartását, a feladatok ismeretét és begyakorlását,
az értesítés végrehajtásának feltételrendszerét;
c) a honvédelmi felkészülés rendszerében a rendőri szervekre háruló, a magasabb készenléti fokozatokra
meghatározott feladatok ellátására való felkészülést;
d) a magasabb készenléti fokozatban történő továbbműködéshez szükséges szervezeti, személyi feltételeket;
e) a pénzügyi, anyagi-technikai, egészségügyi, híradó és informatikai (a továbbiakban együtt: logisztikai),
biztonságtechnikai eszközök és anyagok szükséges mennyiségben való beszerzését, készletezését
és használható állapotban tartását;
f ) a logisztikai előkészítésben résztvevő szervek, felelős személyek kijelölését;
g) a személyi állomány pihentetési feltételeinek, az élelmezési ellátás elemeinek kialakítását, megteremtését;
h) az államhatár őrizetével, a határforgalom ellenőrzésével, a határrend fenntartásával összefüggő korlátozó
intézkedések bevezetésének feltételeit;
i) a nemzetközi mentőerők, segélyszállítmányok államhatáron történő soron kívüli be- vagy kiléptetését.
21. A Rendőrség költségvetési szervei a különleges jogrend időszakára való felkészüléshez és működéshez szükséges
forrásokat az éves költségvetésük terhére biztosítják.
22. A rendőri szervek a különleges jogrend időszakában történő működéshez szükséges terveket, kimutatásokat,
nyilvántartásokat folyamatosan aktualizálják, valamint legalább évente felmérik az ingatlan, szolgáltatás igénybevételi
célú kijelölésére vonatkozó új igényeiket, továbbá szükség esetén megteszik a Korm. rendelet 50. § (2) bekezdésében
foglalt intézkedéseket.
23. A rendőri szervek személyi állománya különleges jogrend időszakában jelentkező feladatait a – 2. melléklet szerinti
minta alapulvételével elkészített – munkaköri leírások tartalmazzák.
24. A területi szervek vezetői intézkednek az irányításuk alá tartozó rendőri szervek különleges jogrend időszakára való
felkészítésére, évente ellenőrzik és értékelik a felkészülés helyzetét, amelyről évente január 15-ig jelentést tesznek
az országos rendőrfőkapitánynak.
25. A különleges jogrend időszakára történő felkészülés helyzetének ellenőrzésére jogosult:
a) valamennyi rendőri szerv esetében a 2/2016. BM utasítás 4. § a)–c) pontjában meghatározott személyeken túl
aa) az országos rendőrfőkapitány és helyettesei,
ab) az ORFK Ellenőrzési Szolgálat vezetője,
ac) az aa)–ab) alpontokban meghatározott személyek által írásos megbízással (nyílt paranccsal) ellátott
személyek;
b) az irányítása alatt álló szervezeti egységek, elemek vonatkozásában a területi szerv vezetője.
26. A rendőri szervek különleges jogrend időszakára való felkészülésének ellenőrzése a 20. pontban felsorolt feladatok
végrehajtottsága szempontjából történik.
27. A területi szervek vezetői a tervezett ellenőrzésekről – amennyiben azok kiterjednek a különleges jogrend időszakára
vonatkozó felkészültségre – az ellenőrzés megkezdése előtt 15 munkanappal jelentést tesznek a rendészeti országos
rendőrfőkapitány-helyettes részére.
28. A rendőri szervek különleges jogrend időszakában történő vezetésének szervezetét és feladatait a szervezeti
és működési szabályzataik, valamint az ügyrendjeik tartalmazzák.
29. Az értesítési gyakorlat elrendelésére jogosult vezető kijelöli a gyakorlatok ellenőrzésére jogosult személyeket,
és intézkedik nyílt paranccsal (megbízólevéllel) történő ellátásukra.
30. Az ORFK és a területi szervek a saját hatáskörben tervezett készenlétbe helyezési és értesítési gyakorlatokat,
ellenőrzéseket a tervezett végrehajtást megelőző évben – heti részletességgel – ütemterv keretében tervezik,
a költségeket az éves költségvetésükben szerepeltetik. Az ütemterv egy példányát a tárgyévet megelőző év
november 30-ig a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes részére
a) az országos rendőrfőkapitány helyettesei megküldik;
b) a területi szervek vezetői felterjesztik.
6. Megelőző készenlét 31. A megelőző készenlét feladatainak végrehajtása érdekében a rendőri szervek a 3/2016. BM utasítás 25. §-ában,
valamint a 20. pontban meghatározottakon túl a jogszabályokban, a közjogi szervezetszabályozó eszközökben,
valamint egyéb normákban, szervezeti és működési szabályzataikban vagy ügyrendjeikben meghatározott
feladatrendszerükkel összhangban vesznek részt az alábbi feladatok végrehajtásában:
a) megkezdik a megerősített szolgálatra történő áttérést, intézkednek a feladatok végrehajtásának ellenőrzésére;
b) pontosítják a kijelölt, honvédelmi érdekből fokozott védelmet igénylő objektumok őrzésére vonatkozó
terveket;
c) megszervezik az államhatár-közeli területek fokozott figyelését és az információgyűjtést, különös tekintettel
az ellenséges felderítő tevékenységre, csapatmozgásokra, gyakorlatokra és idegen személyek határ közeli
megjelenésére;
d) felkészülnek a szomszédos ország területén szolgálatot teljesítő személyi állomány visszavonására;
e) fokozottan ellenőrzik az elrendelt feladatok végrehajtását.
32. A megelőző készenlét feladatainak végrehajtása során a határrendészeti feladatot ellátó szervezeti egységek esetében
biztosítani kell:
a) a megerősített határellenőrzési szolgálat elrendelését és fenntartását;
b) a határvédelemmel összefüggésben szükségessé váló erő-eszköz átcsoportosítás végrehajtásának feltételeit.
33. A megelőző készenlét elrendelését követően:
a) az ORFK Főügyelet a bevezetett készenléti fokozatról és szabályokról értesíti az alárendelt ügyeleti szolgálatokat,
jelent a BM Ügyelet részére, illetve tájékoztatja a Magyar Honvédség és a társ rendvédelmi szervek központi
ügyeleteit;
b) a hivatali munkaidőn kívül történő elrendelés esetén az ügyeleti szolgálatok végrehajtják a vezetők, a védelmi
igazgatási szakterületen dolgozók, valamint a védelmi feladatok végrehajtásához kijelölt személyek értesítését;
c) a rendőri szervek vezetői szigorítják a rendőri objektumokba történő beléptetés szabályait;
d) a rendőri szervek vezetői tájékoztatják az alárendelt vezetőket, és meghatározzák a végrehajtandó feladatokat;
e) a rendőri szervek vezetői a készenlétbe helyezési terveikben rögzített feladatok alapján végrehajtják
az alárendelt személyi állomány eligazítását. 34. A rendőri szervek a megelőző készenlét logisztikai feltételeinek biztosítása érdekében:
a) intézkednek az anyagi-technikai eszközök javítási és karbantartási munkálatainak mielőbbi befejezésére;
b) végrehajtják az újonnan beszerzett termékek átvételét, tárolását, valamint a raktárakban készletezett anyagok,
felszerelések, eszközök elosztását, kiadását;
c) megszervezik a számítástechnikai eszközökön lévő adatok mentését, és fokozzák a minősített adatok
védelmével kapcsolatos előírások betartásával összefüggő ellenőrzést;
d) végrehajtják a gazdálkodó szervezeteknél polgári jogi szerződésekkel lekötött szolgáltatások, objektumok
és technikai eszközök rendelkezésre állásának és használhatóságának ellenőrzését, pontosítását;
e) az illetékes katonai igazgatási központtal együttműködve végrehajtják a nemzetgazdaságból igényelt
és lebiztosított technikai eszközök soron kívüli ellenőrzését, pontosítását;
f ) a híradás folyamatos biztosítása mellett a híradó eszközökre és azok használatára vonatkozó korlátozó
rendszabályokat vezetnek be;
g) a rendőri alapellátást végző orvosi rendelőkben állandó elsősegélynyújtó ügyeletet működtetnek;
h) közegészségügyi és munkavédelmi ügyeletet látnak el a személyi állomány egészségvédelme érdekében.
35. A rendőri szervek vezetői a megelőző készenlét feladatainak végrehajtását követően a készenlét további fokozása
érdekében végrehajtják a személyi állomány felkészítését, gyakoroltatását.
7. Fokozott készenlét 36. A fokozott készenlét feladatainak végrehajtása érdekében a rendőri szervek a 3/2016. BM utasítás 29–30. §-ában,
valamint a 31–34. pontban meghatározottakon túl az alábbi rendelkezések betartására kötelesek:
a) a hivatásos állomány – amennyiben a szolgálati feladat ellátását nem akadályozza – gyakorló öltözetben látja
el feladatát;
b) a határrendészeti kirendeltségek megerősített szolgálati módban őrzik az államhatárt, amelynek során
intézkednek:
ba) a járőrszolgálatok megerősítésére, járőrcsoportok szolgálatba állítására,
bb) az ellenséges fegyveres csoportok felderítésének megszervezésére, felszámolásuk végrehajtására,
bc) honvédelmi érdekből fontos objektumok, a határterületen kijelölt műtárgyak a készenléti fokozatnak
megfelelő őrzésének megkezdésére. 37. A rendőri szervek a fokozott készenlét logisztikai feltételeinek biztosítása érdekében:
a) átveszik a polgári jogi szerződésekkel lekötött szolgáltatásokat, objektumokat és technikai eszközöket;
b) előkészítik az illetékes katonai igazgatási központtal együttműködve – jegyzőkönyv alapján –
a nemzetgazdaságból lebiztosított objektumok átvételét; c) ahol ez a meglévő személyi állománnyal biztosítható, állandó jelleggel orvosi ügyeletet működtetnek;
d) felkészülnek a tartalék vezetési pont beüzemelésére.
38. A rendőri szervek vezetői a fokozott készenlét feladatainak végrehajtását követően a készenlét további fokozása
érdekében végrehajtják a személyi állomány felkészítését, gyakoroltatását.
8. Teljes készenlét 39. A teljes készenlét feladatainak végrehajtása érdekében a rendőri szervek a 3/2016. BM utasítás 31–32. §-ában, valamint
a 36–37. pontban foglaltak végrehajtásán túl a teljes készenlét logisztikai feltételeinek biztosítása érdekében:
a) átveszik a nemzetgazdaságból lebiztosított objektumokat, technikai eszközöket, szolgáltatásokat és az
üzemeltetésükhöz honvédelmi munkakötelezettség alapján biztosított személyi állományt;
b) a nemzetgazdaságból átvett objektumokban beszüntetik az eredeti békeidőszaki tevékenységet;
c) bevezetik a tervezett hírforgalmi rendszabályokat és korlátozásokat;
d) üzemeltetik a tartalék vezetési pontját.
9. A személyi állomány értesítésének szabályai 40. Az utasításban meghatározott feladatok végrehajtása érdekében önálló értesítési tervet készítenek a személyi
állományuk értesítésének végrehajtására:
a) az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság;
b) az ORFK Rendészeti Főigazgatóság;
c) az ORFK Gazdasági Főigazgatóság;
d) az ORFK Humánigazgatási Szolgálat;
e) az ORFK Ellenőrzési Szolgálat;
f ) az ORFK Hivatal;
g) az ORFK Titkársági Főosztály;
h) az ORFK Kommunikációs Szolgálat;
i) az ORFK Költségvetési Ellenőrzési Iroda;
j) a területi szervek;
k) a helyi szervek.
41. Az értesítési terv a 2/2016. BM utasítás 24. §-ában foglaltakon túl tartalmazza:
a) az értesítési terv személyi hatályát;
b) az értesítés elrendelésének visszaellenőrzését;
c) az értesítés elrendelését követően végrehajtandó részletes feladatrendszert;
d) az értesítés módjait, kidolgozva a közforgalmi telekommunikációs eszközök használhatatlanná válása esetére
is, továbbá a végrehajtásukhoz szükséges adatokat;
e) mellékletként az értesítések alkalmával bevonulásra kötelezett személyi állomány névjegyzékét;
f ) a feladatok végrehajtásához szükséges személyek
fa) értesítésére,
fb) szolgálati vagy munkahelyükre tömegközlekedési eszközök igénybevételével, illetve azok kiesése
esetén történő beérkezésére,
fc) beérkezése regisztrálásával kapcsolatos feladatokra
vonatkozó szabályokat;
g) a tartalék bevonulási hely(ek) adatait;
h) az ügyeleti szolgálat, a szolgálatparancsnok feladatait.
42. A rendőri szerv összesített névjegyzékét a szervezeti elemek névjegyzékeinek összessége alkotja. A szervezeti elemek
névjegyzékeit a közvetlen vezető aláírásával kell elhelyezni az összesített névjegyzékben. A névjegyzék tartalmára
vonatkozó előírásokat a 3. melléklet szerinti minta tartalmazza.
43. Az értesítési terv és annak mellékletét képező névjegyzék egy példányát:
a) az ügyeleti szolgálattal rendelkező rendőri szerveknél az ügyeleti szolgálaton;
b) a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság irányítása alá tartozó rendőrkapitányságok esetében a
szolgálatparancsnoknál;
c) az ügyeleti szolgálattal nem rendelkező rendőri szerveknél a vezetőnél, a helyettesénél és az ügyeleti
szolgálattal rendelkező felettes rendőri szerv ügyeleténél
kell elhelyezni.
44. A rendőri szervek vezetői gondoskodnak az értesítési tervben és annak mellékletét képező névjegyzékben
bekövetkezett változás esetén a soron kívüli pontosításról, frissítésről, valamint kijelölik az értesítési tervben szereplő
adatok folyamatos naprakészen tartásáért felelős személyt vagy személyeket.
45. A beérkezésnek a 2/2016. BM utasítás 20. §-ában meghatározott normaidejét az ott rögzítettekre figyelemmel
a rendőri szerv vezetője csökkentheti.
46. A 2/2016. BM utasítás 49. §-a alapján a rendőri szervek személyi állományának értesítését elrendelheti:
a) a Rendőrség teljes személyi állománya vonatkozásában
aa) az országos rendőrfőkapitány,
ab) az országos rendőrfőkapitány helyettesei;
b) a területi szerv személyi állománya vonatkozásában a területi szerv vezetője,
c) a helyi szerv személyi állománya vonatkozásában a helyi szerv vezetője;
d) az a)–c) alpontokban meghatározott személyek által az ott meghatározott körben írásos megbízással (nyílt
paranccsal) ellátott személyek. 47. A rendőri szervek értesítésének végrehajtása során az ORFK Főügyelet értesíti
a) az ORFK főigazgatóságai, az ORFK Humánigazgatási Szolgálat, az ORFK Ellenőrzési Szolgálat, az ORFK Hivatal,
az ORFK Titkársági Főosztály, az ORFK Kommunikációs Szolgálat, az ORFK Költségvetési Ellenőrzési Iroda,
valamint a NEBEK, a ROKK és a BSZKI értesítési feladataira kijelölt három-három munkatársát;
b) a KR, az RRI ügyeleteit;
c) a TIK-eket.
48. A személyi állomány azon tagjai esetében, akiknek telefonos kiértesítése nem volt lehetséges és lakó- vagy
tartózkodási helyük nem a szolgálati hely szerinti illetékességi területén van, kiértesítéséről – amennyiben az más
módon nem hajtható végre – felkérés alapján a területileg illetékes rendőri szerv gondoskodik.
49. Az ORFK személyi állománya értesítésére az ORFK Főügyelet intézkedik a 47. pont a) alpontjában felsorolt szervezeti
elemek állományából értesítési feladatra kijelölt személyek útján.
50. A rendőri szervek vezetői az értesítési feladatok végrehajtására a helyi körülmények figyelembevételével tartalék
bevonulási helyet jelölnek ki. Amennyiben tartalék bevonulási helyként nem saját objektum kerül tervezésre,
kijelölésre, a rendőri szervek vezetői előzetesen egyeztetnek az ORFK VIO és a kijelölendő intézmény vezetőjével.
51. A személyi állomány azon tagjainak, akiknek a bevonulása a szolgálati hely, tartalék bevonulási hely, valamint
a gyülekezési hely (amennyiben kijelölésre került) megközelíthetetlensége miatt nem lehetséges, a legközelebbi
rendőri szervhez kell bevonulniuk, és ezt a szolgálati- vagy munkahelyüknek az adott rendőri szerv ügyeleti
szolgálatán, valamint a szolgálatparancsnokon keresztül kötelesek jelenteni. A továbbiakban a kapott utasítások
szerint kell eljárniuk.
52. A 46. pont b)–c) alpontjában meghatározott esetekben az elrendelés tényét és a tett intézkedéseket – amint lehetővé
válik – az értesítést elrendelő vezető jelenti a felettes szerv vezetőjének, illetve az elöljáró parancsnoknak, valamint
tájékoztatja az illetékes védelmi bizottság elnökét.
53. Az értesítés személyesen történő elrendelése esetén az ügyeleti szolgálat, valamint a szolgálatparancsnok, továbbá
az ügyeleti szolgálattal vagy szolgálatparancsnokkal nem rendelkező rendőri szerv vezetője vagy megbízottja
az értesítési tervben meghatározott feladatok végrehajtásának megkezdése előtt a 2/2016. BM utasítás 7. §-ában
meghatározottakon túl:
a) feljegyzi, hogy kitől, milyen feladatot kapott, illetve annak időpontját (nap, óra, perc), valamint az elrendelőnél
lévő megbízólevél (nyílt parancs) számát;
b) jelenti a rendőri szerv vezetőjének, valamint a felettes szerv ügyeleti szolgálatának a feladat vételét, valamint
hogy kitől és milyen utasítást kapott, az elrendelés időpontját, az elrendelt feladat végrehajtásának
megkezdését, majd megkezdi az értesítési tervben foglalt feladatok végrehajtását.
54. A szolgálatparancsnok, továbbá az ügyeleti szolgálattal vagy szolgálatparancsnokkal nem rendelkező rendőri szerv
vezetője vagy megbízottja az értesítés befejezéséről jelentést tesz az elrendelő szerv vezetőjének, valamint ügyeleti
szolgálatának.
55. Légiriadó elrendelése esetén a rendőri szervek végrehajtják a teljes személyi állomány értesítését, berendelését.
56. A személyi állomány értesítése során a bevonulással kapcsolatosan kiegészítő közlések is adhatóak, melyek
a gyülekezési és tartalék bevonulási helyekre, valamint a 2/2016. BM utasítás 17. §-a szerinti bevonulás módjára
vonatkozhatnak.
57. Amennyiben a kiértesítő személy beazonosítása indokolt, a személyi állomány az értesítés vétele után köteles
közvetlen vezetője visszahívásával meggyőződni a feladat elrendelésének hitelességéről, majd a 2/2016. BM utasítás
19. §-ában foglaltak szerint eljárni.
58. A rendőri szervek személyi állományának a meghatározott szolgálati (munka-) helyre történő bevonulást követően
jelentkeznie kell a vezetőjénél, és annak utasítása szerint kell eljárnia. Az egyenruha-ellátásra jogosult személyi
állomány előkészíti a rendszeresített személyi felszerelését, így különösen gyakorló öltözetét, fegyverét,
védőfelszerelését, és magához veszi a riadócsomagját.
59. Az értesítés, illetve az abban foglalt feladatok végrehajtására vonatkozó intézkedés visszavonására az elrendelő
személy vagy annak szolgálati elöljárója jogosult.
60. A 2/2016. BM utasítás 22. § (2) pontjában meghatározott esetben az érintett szervek vezetői egyeztetést követően
a szolgálati érdek figyelembevételével a 4. melléklet szerinti minta alapulvételével rendelkeznek, hogy melyik fél
kötelezett a bevonulásra. Megállapodás hiányában az érintett rendőri szerv vezetője a rendészeti országos
rendőrfőkapitány-helyettesnél kezdeményezi a szükséges egyeztetések végrehajtását.
61. A rendőri szervek az értesítési feladatok végrehajtása érdekében a harcérték modult folyamatosan vezetik
és naprakészen tartják.
62. A rendőri szervek a 61. pontban meghatározott feladat végrehajtása érdekében a személyi állományuk naprakész
berendelhetőségre vonatkozó jelentési kötelezettségüket munkanapokon 10 óráig teljesítik a harcérték modulban
az alábbiak szerint:
a) munkanapokon a következő munkanapra vonatkozóan;
b) munkaszüneti napot megelőző munkanapon a következő munkanapig bezárólag.
63. A rendőri szervek vezetői gondoskodnak arról, hogy a naprakész berendelhetőségi létszámadatokat tartalmazó
névjegyzék az ügyeleti szolgálat és az irányítása alá tartozó rendőrkapitányság szolgálatparancsnoka részére
állandóan, az informatikai eszközök esetleges meghibásodása esetén is hozzáférhető legyen.
64. Azon rendőri szerveknél, ahol nincs állandó ügyeleti szolgálat, a rendőri szerv vezetőjének rendelkeznie kell
a berendelhetőségi létszámadatokat tartalmazó névjegyzékkel, és gondoskodnia kell annak az értesítést végrehajtó
rendőri szerv ügyeleti szolgálatán történő elhelyezéséről.
65. A rendőri szervek vezetőinek, valamint az ügyeleti szolgálatoknak – az infokommunikációs eszközök üzemen kívül
kerülése esetén is – képesnek kell lenniük a saját, az alárendelt, illetve az értesítésre utalt rendőri szervek személyi
állományának értesítésére.
66. Értesítési feladat elrendelése esetén az igénybe vett személyi állomány élelmezésének, tisztálkodásának
és pihentetésének megszervezéséről a feladat végrehajtásában érintett rendőri szervek vezetői gondoskodnak.
67. A megyei (fővárosi) és helyi védelmi bizottságok vezető állományának értesítését a TIK, valamint a szolgálatparancsnokok
– a védelmi bizottság által kijelölt két vezető értesítésével, az elérhetőségüket is tartalmazó névjegyzék alapján –
végzik.
68. A 40. pont a)–i) alpontjában felsorolt szervezeti egységek és elemek vezetői az értesítési terveiket az elsődlegesen
kiértesítendő három személy adataival együtt az ORFK Főügyelet részére az utasítás hatálybalépését követő 60 napon
belül megküldik, és szükség esetén gondoskodnak a kiértesítendő személyek adatainak pontosításáról.
69. A rendőri szervek vezetői a bevonulási normaidő elteltét követően a berendelés okának és egyéb körülményeinek
ismeretében intézkednek:
a) az értesített, de normaidőn túl bevonult személyek felelősségének vizsgálatára;
b) az értesített, de be nem vonult személyek felelősségének vizsgálatára, valamint
c) a nem elérhető személyek felelősségének vizsgálatára.
10. Az értesítés gyakorlása 70. A rendőri szerv részére váratlanul jelentkező és a személyi állomány értesítését és berendelését is eredményező
feladat, valamint a tervezett értesítési gyakorlat abban az esetben minősül a 2/2016. BM utasítás 29. §-ában
meghatározott kötelezettség végrehajtásának, amennyiben az értesítés során a bevonulásra kötelezett személyi
állomány létszáma a rendőri szerv teljes személyi állományának 50%-át meghaladja.
71. A rendőri szervek részére tervezett értesítési gyakorlatok végrehajtására és ellenőrzésére készített levezetési terv
az alábbiakat tartalmazza:
a) az értesítésre kerülő rendőri szerv megnevezését;
b) az elrendelés helyét, idejét;
c) az ellenőrző csoport összetételét;
d) az elrendelésre kerülő feladatot;
e) a végrehajtáshoz szükséges technikai eszközök felsorolását;
f ) az értesítési feladathoz kapcsolt rendészeti, bűnügyi és egyéb feladat leírását;
g) a végrehajtás tervezett költségkihatását.
72. Az ellenőrzést elrendelő rendőri szerv vezetője a tervezett értesítési gyakorlat végrehajtásának helyéről és idejéről,
annak esedékessége előtt 15 nappal, amennyiben e határidőn belüli tájékoztatást objektív okok akadályozzák, soron
kívül tájékoztatja az ORFK VIO vezetőjét.
73. A rendőri szerv vezetője az ellenőrzésről készített jelentést a végrehajtást követő 8 napon belül felterjeszti a rendészeti
országos rendőrfőkapitány-helyettes részére. A jelentés a 2/2016. BM utasítás 33. §-ában foglaltakon túl tartalmazza
a technikai eszközök állapotát, alkalmazhatóságát is.
74. Az ORFK Rendőrségi Igazgatási Központban (a továbbiakban: RIK) elhelyezett szervezeti egységeinek és elemeinek
elrendelt értesítési gyakorlatáról készült jelentéseket a végrehajtást követő 15 napon belül az országos
rendőrfőkapitány küldi meg a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára részére.
75. A rendőri szervek vezetői gondoskodnak arról, hogy a személyi állomány a készenlét fokozásával, az értesítéssel
és berendeléssel összefüggő feladatait részletesen megismerje, begyakorolja, és azt a vezető az éves ütemtervek
alapján tartandó gyakorlatok keretében ellenőrzi.
76. A rendőri szervek vezetői az utasításban foglalt feladatok rendszeres oktatásáról éves munkaterv alapján
gondoskodnak.
11. Védelmi Igazgatási Osztály 77. A Rendőrség készenlétének fokozására, a különleges jogrend időszakában meghatározott feladatokra történő
felkészülés koordinálásának, tervezésének és szervezésének központi irányítását, valamint az előzőekben
meghatározott feladatok ellenőrzését az ORFK VIO végzi.
78. A Rendőrség összesített ellenőrzési ütemterve alapján, az ORFK éves munkaterve részeként az ORFK VIO vezetője
tervezi a különleges jogrend időszakára való felkészülés helyzetének ellenőrzését.
79. A rendőri szervek ellenőrzési ütemterve alapján az ORFK VIO készíti el a Rendőrség összesített ellenőrzési ütemtervét.
80. A RIK-ben elhelyezett rendőri szervek értesítési gyakorlatát az ORFK VIO vezetője koordinálja.
81. A védelmi tisztek folyamatos felkészítéséről az ORFK VIO vezetője éves szakmai továbbképzés keretén belül
gondoskodik.
12. A védelmi tisztekre vonatkozó általános rendelkezések 82. Az utasításban meghatározott feladatokat
a) a KR-nél két fő;
b) az RRI-n legalább egy fő;
c) a Budapesti Rendőr-főkapitányságon két fő;
d) a megyei rendőr-főkapitányságokon legalább egy fő
kinevezett védelmi kiemelt főelőadó (a továbbiakban: kinevezett védelmi tiszt) látja el.
83. Az alábbi szervek, szervezeti egységek, szervezeti elemek vezetői a vezetésük alá tartozó személyi állományból
a védelmi igazgatási feladatok irányítása, felügyelete és ellenőrzése érdekében írásban egy-egy személyt
(a továbbiakban: megbízott védelmi tiszt) jelölnek ki:
a) az ORFK főigazgatóságai;
b) a KR Költségvetési Igazgatóság;
c) a KR Különleges Szolgálatok Igazgatósága Állami Futárszolgálat;
d) az ORFK Humánigazgatási Szolgálat;
e) az ORFK Ellenőrzési Szolgálat;
f ) az ORFK Hivatal;
g) az ORFK Titkársági Főosztály;
h) az ORFK Kommunikációs Szolgálat;
i) az ORFK Költségvetési Ellenőrzési Iroda;
j) a NEBEK;
k) a ROKK;
l) a BSZKI;
m) a helyi szervek.
84. A megbízott védelmi tiszt eredeti beosztásának ellátása melletti megbízás alapján látja el feladatait, és a mindenkori
rendvédelmi illetményalap 50%-ának megfelelő megbízási díjazásra jogosult.
85. A KR, az RRI és a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok vezetői szervezési hatáskörükben meghatározzák
a kinevezett védelmi tiszt(ek) szervezeti elhelyezkedését, amely során figyelembe kell venni a szakirányítást végző
ORFK VIO-nak az ORFK szervezetében történő elhelyezkedését.
86. A kinevezett és a megbízott védelmi tisztek (a továbbiakban együtt: védelmi tisztek) a feladataik ellátását akadályozó
távollétük esetén történő helyettesítésükről az érintett rendőri szervek vezetői gondoskodnak.
87. A védelmi tiszteknek az alábbi együttes követelményeknek kell megfelelniük:
a) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem védelmi igazgatási szakán szerzett felsőfokú végzettség, vagy más felsőfokú
végzettség és a felsőfokú rendőrszervező (tiszti) szakképzésen szerzett végzettség vagy Rendőrtiszti Főiskolán
szerzett diploma;
b) legalább öt év szolgálati idő teljesítése hivatásos rendvédelmi, katonai területen;
c) az utasítás szerinti berendelhetőség biztosítottsága;
d) jogszabályban meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés megléte.
88. A védelmi tisztek szakirányú képesítési követelményeknek való megfelelésével kapcsolatban, a munkáltatói jogkörrel
rendelkező vezető a kinevezésük, illetve a megbízásuk előtt köteles egyeztetni a rendészeti országos
rendőrfőkapitány-helyettessel.
89. A 88. pontban meghatározott egyeztetési kötelezettség teljesítése érdekében a tervezett kinevezést, megbízást
megelőző harminc nappal a jelölt személy által készített szakmai önéletrajzot a vezetői indoklással együtt meg kell
küldeni a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes részére. A jelölt személy kinevezésére, megbízására csak az
egyeztetést követően kerülhet sor.
13. A kinevezett védelmi tisztek 90. A kinevezett védelmi tiszt a 85. pontban meghatározott szervezeti alárendeltségben, az ORFK VIO szakirányítása
mellett végzi a feladatait. A kinevezett védelmi tiszt alapvető feladata a Rendőrség különleges jogrend időszakában
történő továbbműködésének biztosítása érdekében a védelmi igazgatási tevékenység tervezése, szervezése,
koordinálása.
91. A kinevezett védelmi tiszt szakirányítói tevékenysége körében jogosult a védelmi igazgatási tevékenységgel
összefüggésben az alárendelt szerveket ellenőrizni, az alárendelt szervek védelmi megbízottai részére feladatot
meghatározni.
92. A kinevezett védelmi tiszt a felkészülés időszakában
a) köteles:
aa) a védelmi igazgatási feladatok ellátása során a minősített adatok védelmére vonatkozó adatvédelmi
és az ügykezelési szabályok megtartására,
ab) folyamatosan pontosítani, naprakészen tartani a különleges jogrend időszakában történő
működéshez szükséges terveket, kimutatásokat, nyilvántartásokat, adatokat, kiutaló határozatokat
és valamennyi dokumentumot,
ac) folyamatosan figyelemmel kísérni a különleges jogrend időszakában jelentkező feladatokat
szabályozó normákat, a részére azokban meghatározott feladatokat ellátni,
ad) elkészíteni az éves értesítési gyakorlatok és ellenőrzések tervét,
ae) éves munkatervet készíteni a védelmi igazgatási feladatok végrehajtására,
af ) a személyi állomány és a szakirányítása alá tartozó megbízott védelmi tisztek részére az aktuális
feladatok körében évente rendszeresen továbbképzést tartani,
ag) folyamatosan figyelemmel kísérni a harcérték modul pontos vezetését,
ah) ellenőrizni minden hét utolsó munkanapján 11 óráig a következő munkaszüneti napokra és az azt
követő első munkanapra vonatkozó berendelhetőségi adatok leadását, illetve az adott héten
teljesített harcérték jelentések végrehajtását, és az ellenőrzések tapasztalatairól köteles jelentést
tenni közvetlen vezetője részére;
b) képviseli a szervet:
ba) a rendőri szerv védelmi igazgatási szempontjai és feladatai alapján a Védelmi Bizottság szakértői
munkacsoportjában,
bb) megbízás alapján védelmi igazgatási konferenciákon, értekezleteken, gyakorlatokon;
c) védelmi igazgatási szempontok alapján véleményezi, illetve javaslatot tesz közvetlen elöljárójának:
ca) a munkatervi feladatokra,
cb) a védelmi igazgatási kiadások költségvetési terveire,
cc) a különleges jogrend időszakára vonatkozó feladatokkal összefüggő normatervezetekre.
93. A kinevezett védelmi tiszt a különleges jogrend időszakában, illetve annak rendszabályaként elrendelt magasabb
készenlétbe helyezés esetén:
a) részt vesz a különleges jogrend időszakában történő vezetési rendszerek magasabb készenlétbe helyezésével
kapcsolatos rendőri feladatok koordinálásában;
b) közreműködik a nemzetgazdaságból lebiztosított anyagi, technikai eszközök, objektumok és szolgáltatások
kijelölő (kiutaló) határozat alapján történő átvételében;
c) külön utasításra részt vesz az operatív törzs munkájában;
d) ellátja a rendőri szerv különleges jogrend időszakára vonatkozó terveiben a részére meghatározott feladatokat.
94. A kinevezett védelmi tiszt közreműködik:
a) az értesítési tervek aktualizálásában;
b) a hadkötelesek meghagyásba helyezésében;
c) a különleges jogrend időszakára vonatkozó készletek és normák kidolgozásában;
d) a magasabb készenlétbe helyezéssel kapcsolatos tervek kidolgozásában;
e) a szervezeti és működési szabályzat különleges jogrend időszakára vonatkozó fejezetének kidolgozásában;
f ) az értesítési gyakorlatok tervezésében és végrehajtásában;
g) a rendőri szerv életvédelmi létesítményei (óvóhelyek) működőképességének ellenőrzésében;
h) a személyi állomány egyéni védőeszközei állapotának ellenőrzésében;
i) a különleges jogrend időszakában történő igények lebiztosításában;
j) a veszélyelhárítási feladattervek kidolgozásában.
95. A kinevezett védelmi tiszt tervezi, szervezi, koordinálja és ellenőrzi:
a) a rendőri szerv magasabb készenlétbe helyezésével és a különleges jogrend időszakában jelentkező feladatok
ellátására történő felkészülésével kapcsolatos tevékenységét;
b) a rendőri szerv védelmi igazgatási gyakorlatait;
c) a vezetők és beosztottak különleges jogrend időszakában jelentkező feladatokra történő felkészítését;
d) a vezetők és beosztottak részére a harcérték modullal kapcsolatos feladatokra történő felkészítését;
e) a rendőri szerv együttműködését a védelmi igazgatási tevékenység során.
96. A kinevezett védelmi tiszt jelentést tesz elöljárójának:
a) évente a rendőri szerv védelmi igazgatási feladatai végrehajtásáról;
b) az értesítési gyakorlatok végrehajtásáról és eredményéről.
97. A kinevezett védelmi tiszt együttműködik:
a) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek törzseivel, valamint a területi és helyi védelmi bizottságokkal;
b) a sajtó- és lakosságtájékoztatási feladatok ellátásáért felelős személlyel.
98. A kinevezett védelmi tisztek munkaköri leírását a 90–97. pontok alapulvételével, az adott szerv sajátosságaihoz
igazodva kell meghatározni.
14. A megbízott védelmi tisztek 99. A 83. pont a) és d)–l) alpontjában felsorolt szervezeti egységek és elemek megbízott védelmi tisztje a szervezeti
egység és szervezeti elem vezetőjének közvetlen alárendeltségében, az ORFK VIO szakirányítása mellett végzi védelmi
igazgatási feladatait.
100. A 83. pont b)–c) és m) alpontjában felsorolt szervezeti egységek és elemek megbízott védelmi tisztje e szervezeti
egység és elem vezetőjének közvetlen alárendeltségében, a kinevezett védelmi tiszt szakirányítása mellett végzi
védelmi igazgatási feladatait.
101. A megbízott védelmi tiszt alapvető feladata a Rendőrség különleges jogrend időszakában történő továbbműködésének
biztosítása érdekében a szerv, szervezeti egység vagy elem által végrehajtandó védelmi igazgatási feladatok tervezése,
szervezése és koordinálása.
102. A megbízott védelmi tiszt a felkészülés időszakában
a) köteles:
aa) a megbízás keretében végzett védelmi igazgatási tevékenység során ellátott feladatokról
nyilvántartást vezetni,
ab) a védelmi igazgatási feladatok ellátása során a minősített adatok védelmére vonatkozó adatvédelmi
és az ügykezelési szabályok megtartására,
ac) folyamatosan naprakészen tartani a különleges jogrend időszakában a működéshez szükséges
terveket, kimutatásokat, nyilvántartásokat, adatokat és valamennyi dokumentumot,
ad) folyamatosan figyelemmel kísérni a különleges jogrend időszakára vonatkozó feladatokat szabályozó
normákat, a részére azokban meghatározott feladatokat ellátni,
ae) a rendőri szerv személyi állománya részére az aktuális feladatok körében évente rendszeresen
továbbképzést tartani;
b) jelentést tesz elöljárójának:
ba) évente a rendőri szerv védelmi igazgatási feladatai végrehajtásáról,
bb) az értesítési gyakorlatok végrehajtásáról és eredményéről;
c) közreműködik:
ca) a kiértesítési tervek aktualizálásában,
cb) a hadkötelesek meghagyásba helyezésében,
cc) a különleges jogrend időszakára vonatkozó készletek és normák kidolgozásában,
cd) a magasabb készenlétbe helyezéssel kapcsolatos tervek kidolgozásában,
ce) az értesítési gyakorlatok végrehajtásában,
cf ) a rendőri szerv életvédelmi létesítményei (óvóhelyek) működőképességének ellenőrzésében,
cg) a személyi állomány egyéni védőeszközei állapotának ellenőrzésében;
d) segíti:
da) a különleges jogrend időszakára vonatkozó igények összeállítását,
db) a veszélyelhárítási feladattervek kidolgozását;
e) együttműködik az illetékes védelmi bizottsággal;
f ) képviseli a rendőri szervet:
fa) a rendőri szerv védelmi igazgatás szempontjai és feladatai alapján a helyi védelmi bizottság szakértői
munkacsoportjában,
fb) megbízás alapján védelmi igazgatási konferenciákon, értekezleteken, gyakorlatokon;
g) védelmi igazgatási szempontok alapján véleményezi, illetve javaslatot tesz elöljárójának a különleges jogrend
időszakában jelentkező feladatokkal összefüggő normatervezetek koordinációjával kapcsolatosan;
h) tervezi, szervezi, koordinálja és ellenőrzi:
ha) a rendőri szerv magasabb készenlétbe helyezésével és a különleges jogrend időszakában jelentkező
feladatokra való felkészülésével kapcsolatos tevékenységét,
hb) az értesítési feladatok végrehajtását,
hc) a rendőri szerv más szervekkel történő együttműködését a védelmi igazgatási tevékenység során,
hd) a védelmi igazgatási felkészülést és a minősített adatvédelmi szabályok betartását.
103. A megbízott védelmi tiszt a különleges jogrend időszakában:
a) részt vesz a különleges jogrend időszakában történő vezetési rendszerek magasabb készenlétbe helyezésével
kapcsolatos rendőri feladatok koordinálásában;
b) közreműködik a lebiztosított anyagi, technikai eszközök, objektumok, szolgáltatások kiutaló határozat alapján
történő átvételében. 104. A megbízott védelmi tisztek megbízási parancsa mellékletét képező feladatrendszert a 99–103. pontban foglaltak
alapulvételével, az adott szerv sajátosságaihoz mérten kell meghatározni.
III. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 105. A tervkészítésre kötelezett rendőri szervek vezetői az utasítás hatálybalépését követő 60 napon belül intézkednek
az értesítéssel és a készenlétbe helyezéssel kapcsolatos terveik felülvizsgálatára és új tervek készítésére.
106. A tervek végrehajthatóságáért és naprakészen tartásáért a rendőri szervek vezetői a felelősek.
107. A rendőri szervek vezetői az új tervek jóváhagyását követően 8 napon belül intézkednek a régi tervek saját hatáskörben
történő irattári kezelésére.
108. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
109. Hatályát veszti az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv készenlétbe helyezéséről, a különleges
jogrend bevezetésére történő felkészülésének szabályairól, valamint személyi állományának értesítéséről szóló
30/2013. (VII. 5.) ORFK utasítás.
Papp Károly r. altábornagy s. k.,
országos rendőrfőkapitány
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.