64/2012. (XII. 12.) BM rendelete az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról.

64/2012. (XII. 12.) BM rendelete az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével – a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § E rendelet alkalmazásában a) állományilletékes parancsnok: a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti állományilletékes parancsnok, a más szervhez vezényeltek esetében a munkáltatói jogkört gyakorló vezető; b) igényjogosult: az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának egyenruha-ellátásra jogosult tagja; c) ruházati raktár: az Országgyűlés Hivatala által a hivatásos állomány alapfelszerelési és utánpótlási egyenruházati igényeinek kiszolgálása érdekében működtetett raktár; d) ruházati termékek és felszerelési cikkek: da) a hivatásos állomány egyenruházati termékei (felsőruházat, alsóruházat, lábbeli, sapka, ékítmények, ruházati kiegészítők, valamint személyi felszerelés), ezek alap- és kellékanyagai, db) a munka- és védőruházat, valamint a védőeszközök, védőfelszerelések, dc) a ruházati egységfelszerelési anyagok, dd) a szolgálati azonosító jelvény, a hivatásos állománykategóriát kifejező jelvény, a testületi jelvény, a kitüntetések és tartozékai, valamint de) a javító és karbantartó anyagok; e) szolgálati feladatokhoz igazodóan az alapellátási norma: ea) egyenruhás alapellátási norma, amely egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket tartalmaz, az e normába besoroltak szolgálati feladataikat egyenruhában látják el, eb) vegyes ruhás alapellátási norma, amely egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket tartalmaz, az e normába besoroltak szolgálati feladatok ellátása során polgári ruházatot és egyenruházatot is viselhetnek, ec) polgári ruhás alapellátási norma, amely a hivatásos állomány esetében szolgálati ruházatot tartalmaz, az e normába besoroltak alapvetően polgári ruházatban teljesítenek szolgálatot. 2. § (1) Az igényjogosult – a rendszeresítésre tervezett termékeknek, valamint cikkeknek csapatpróba keretében történő próbahasználatát kivéve – csak rendszeresített, a szolgálati feladataihoz igazodó egyenruházati terméket és felszerelési cikket viselhet. (2) A használatból kivont vagy a rendszeresítettől eltérő egyenruházati termékeknek vagy felszerelési cikkeknek egyenruhaként, valamint egyenruhán való viselése, továbbá a ruházati termékeknek és felszerelési cikkeknek a rendszeresítettől bármilyen eltérést okozó megváltoztatása és átalakítása nem megengedett. (3) Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek hivatásos használatból történő kivonása esetén polgári célra történő további felhasználása tilos, azokat az igényjogosult köteles a ruházati raktár részére visszaszolgáltatni. (4) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka kérelemre engedélyezheti az egyenruházati termékeknek és felszerelési cikkeknek, vagy ezek utánzatának nem e rendelet hatálya alá tartozó szervezet, oktatási intézmény vagy személy általi felhasználását. 3. § (1) A ruházati termékek és felszerelési cikkek meglétét, valamint az öltözködési előírások betartását a szolgálati elöljáró rendszeresen ellenőrzi. A ruházati termékek és felszerelési cikkek folyamatos utánpótlását az igényjogosult és – az Országgyűlési Őrség parancsnokának állományparancsa alapján, az általa kijelölt ruházati szakértő felügyeletével – a ruházati raktár végzi. (2) Ruházati szemlét évente legalább két alkalommal, a ruházati utánpótlási ellátmány kifizetését megelőzően és a harmadik negyedévben kell tartani az egyenruha-viselésre kötelezett hivatásos állomány öltözetének ellenőrzése érdekében. A ruházati szemle megtartására és a szemle során tapasztalt hiányosságok megszüntetésére az Országgyűlési Őrség parancsnoka intézkedik. (3) A ruházati szemle kiterjed az igényjogosultak ruházati termékeire és felszerelési cikkeire (beleértve azokat a ruházati termékeket és felszerelési cikkeket is, amelyeket az ellenőrzéskor nem visel), különös tekintettel a szolgálati öltözet, a munka- és védőruházat, valamint a riadócsomag hiánytalan meglétére, állagmegóvására, megfelelő tárolására, rendeltetésszerű használatára, minőségére, a ruházat egységes, az évszaknak megfelelő viseletére. (4) A ruházati szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a szemle lefolytatását, eredményét. (5) A végrehajtott ruházati szemlékről és a hiányosságok megszüntetésére tett intézkedésekről, valamint a ruházati termékek és felszerelési cikkek ellátási tapasztalatairól szóló jelentést az Országgyűlési Őrség parancsnoka minden év január 31-ig felterjeszti az Országgyűlés elnökének. 4. § A szolgálati elöljáró felelős a szolgálatban lévő, valamint a közös rendezvényen részt vevő egyenruha-viselésre jogosultak egységes öltözködéséért. Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek összetételét a szolgálati követelményekre, a rendezvények jellegére, a viselési alkalomra, továbbá a viselési időszakra tekintettel kell meghatározni. 5. § (1) Nem kötelező egyenruházatot beszerezni: a) az egyenruha-viselésre nem kötelezett állomány tagjának, b) a hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának, amennyiben a szolgálat ellátásához nincs kötelezően előírva a szolgálati egyenruha viselése és annak megvásárlása nem kerül részére elrendelésre, c) a rendelkezési állományban lévőknek, d) a nyugdíj előtti rendelkezési állományban lévőknek, e) a felmentési idejüket töltőknek, valamint f) a tárgyévben nyugállományba vonulóknak. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyt nem érheti hátrányos jogkövetkezmény azért, mert egyenruházatot nem visel. (3) Ha a hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának az állományilletékes parancsnok szolgálati ruha viselését rendeli el, akkor a ruházat biztosítása – amennyiben a ruházat az igényjogosult ruházati normájában nem szerepel – az elrendelő vagy a fogadó szerv költségvetése terhére történik. 6. § Az alapellátási normákat az 1. melléklet tartalmazza. II. FEJEZET A RUHÁZATI ELLÁTÁSBAN RÉSZTVEVŐK 1. A ruházati ellátásban közreműködők feladatai 7. § (1) Az Országgyűlési Őrség a) kidolgozza és rendszeresen karbantartja az alapellátási ruházati normákat, b) a bevezetésre tervezett ruházati cikkek rendszeresítési eljárását lefolytatja, a rendszeresítési jegyzőkönyveket elkészíti, c) irányítja a ruházati szükségletek felmérését, d) meghatározza a ruházati termékek méretmegoszlását, e) összeállítja a ruházati termékek igénybejelentéseit, f) évente legalább két alkalommal ellenőrzi a hivatásos állomány ruházatának meglétét és állapotát, az illetékes szolgálati elöljáróval együttműködve bejelentett vagy be nem jelentett ruhaszemlét tart, a ruházati szemléről jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti a szemle lefolytatását, eredményét és az igényjogosultak észrevételeit, g) figyelemmel kíséri a szabályzatok, szakmai utasítások végrehajtását, szükség esetén javaslatot tesz a módosításra, h) ellenőrzi a ruházati utánpótlási ellátmány felhasználását. (2) Az Országgyűlési Őrség az Országgyűlés Hivatalával együttműködve a) gondoskodik az igényjogosultak felszereléséről, az alegységek megfelelő színvonalú ellátottságáról, valamint a leszerelők ruházattal kapcsolatos elszámoltatásáról, b) karbantartja és nyilvántartja a ruházati anyagok, ruházati termékek és felszerelési cikkek műszaki leírásait, c) szervezi az Országgyűlési Őrség zavartalan működéséhez szükséges ellátást, d) meghatározza a ruházati termékek és felszerelési cikkek minőségi átvételének szabályait, módszereit, ellátja az ezzel összefüggő feladatokat. 8. § Az Országgyűlés Hivatala a) gondoskodik az igényjogosultak egyenruházatának és felszerelési cikkeinek folyamatos rendelkezésre bocsátásáról, raktározásáról, valamint szerződést köt – méretre készítésére – a méretes ruhákat vagy lábbeliket készítő egységet üzemeltető cégekkel, továbbá figyelemmel kíséri a megrendelések teljesítését, b) véleményt ad az ellátás, gazdálkodás során felmerülő vitás ügyekben, c) az Országgyűlési Őrség igénye alapján ellátja a közbeszerzési törvényben, más jogszabályokban, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglaltak szerint a ruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzését, tárolását, kiadását, d) a beszerzések végrehajtása után tájékoztatja az Országgyűlési Őrséget az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek nyilvántartási árairól, e) elkészíti a beszerzési körébe tartozó ruházati termékek és felszerelési cikkek részletes cikkjegyzékét, f) a hivatásos állomány alapfelszerelési és utánpótlási egyenruházati igényeinek kiszolgálása érdekében ruházati raktárt tart fent és készletgazdálkodást folytat, valamint nyilvántartja az igényjogosultak járandóságait, g) az Országgyűlési Őrséggel együttműködve ellátja a ruházati termékek és felszerelési cikkek reklamációs ügyintézését, h) végzi az elszámolás keretében visszavételezett ruházat tisztíttatását. 9. § Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a) biztosítja a feltételeket a 7. §-ban meghatározott feladatok végrehajtásához, b) gondoskodik arról, hogy az igényjogosult állományban beállott változásról (különösen az új felvétel, áthelyezés, vezénylés, leszerelés esetén) az Országgyűlés Hivatala az állományparancs útján értesüljön, c) gondoskodik arról, hogy az igényjogosult a ruházati ellátás alapvető szabályait, valamint az ezzel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit megismerje, d) a szolgálati követelmények változásainak megfelelően – az Országgyűlés Hivatala főigazgatójával egyetértésben – kezdeményezi a ruházati ellátási-, szolgáltatási-, illetve készletezési normák módosítását, a korszerűtlen ruházati termékek rendszerből való kivonását, valamint új ruházati termékek rendszeresítését, meghatározza a fejlesztés irányát, e) felelős az igényjogosultak öltözködésének irányításáért és az öltözködés megfelelő színvonalon tartásáért, f) az Országgyűlés Hivatalánál kezdeményezi a raktárkészlet feltöltését a szükséges ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel. 2. Az igényjogosult általános kötelezettségei és felelőssége 10. § Az igényjogosult a) felelős a részére kiadott, valamint az általa vásárolt egyenruházati termékek és felszerelési cikkek megőrzéséért, rendeltetésszerű használatáért, állagmegóvásáért, továbbá a ruházat megvásárlására és utánpótlására kifizetett összegek előírásoknak megfelelő felhasználásáért, b) köteles a ruházatát mindig olyan állapotban tartani és úgy öltözködni, hogy a szolgálati követelményeknek megfeleljen, valamint az Országgyűlési Őrség tekintélyét ne sértse, c) az egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket egyenruha jellegüktől megfosztva (gombot, parolit, feliratot, valamint paszpólozást eltávolítva) sem viselheti polgári öltözetként, d) a használatra kiadott, valamint biztosított ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – a testhez igazítást kivéve – nem alakíthatja át. 3. A ruházati termékek csoportosítás és átadás-átvétele 11. § (1) A ruházati termékek és felszerelési cikkek felsorolását a cikkjegyzék részletezi. (2) A ruházati anyagokat és a ruházati termékeket a számvitelről szóló törvény szabályai szerint kell értékelni. 12. § A ruházati termékeket és felszerelési cikkeket bizonylatok alapján kell átadni, illetve átvenni. III. FEJEZET ELLÁTÁSI ALAPELVEK 4. A hivatásos állomány ruházati ellátásának rendszere és szabályai 13. § (1) Az igényjogosultat a szolgálati beosztásához és feladatainak, vagy munkakörének végrehajtásához igazodó ruházati ellátás illeti meg. (2) Az igényjogosult a ruházati normákban meghatározott egyenruházati termékek és felszerelési cikkek beszerzéséhez alapfelszerelési ellátmányban, ezt követően évente ruházati utánpótlási ellátmányban részesül. (3) Az alapfelszerelési ellátmány az egyenruházati felszereltség megalapozását szolgálja. (4) A ruházati utánpótlási ellátmány az elhasználódott egyenruházati termékek és felszerelési cikkek pótlását, továbbá az Országgyűlési Őrség parancsnoka által elrendelt, valamint a fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházati termékek és felszerelési cikkek megvásárlását szolgálja. (5) Az egyenruhás, a vegyes és polgári ruhás normába sorolt állomány a ruházati utánpótlási kötelezettségének teljesítése után a ruházati utánpótlási ellátmány terhére polgári ruházati termékeket is vásárolhat. (6) A közvetlen szolgálati elöljáró folyamatosan ellenőrzi a beosztott ruházatát, és mindazon termékeket és cikkeket pótoltatja, amelyek az alapellátási normában előírt mennyiséggel szemben hiányoznak, vagy amelyek utánpótlása elhasználtság miatt szükséges. 14. § (1) Az igényjogosult az alapfelszerelési ellátmányból és a ruházati utánpótlási ellátmányból a ruházati raktár és az Országgyűlés Hivatala által meghatározott méretes szabóságok útján kapja meg az alapellátási normában meghatározott termékeket és cikkeket, és gondoskodik az elhasználódott vagy szolgálatban már nem viselhető alapellátási termékek és cikkek utánpótlásáról. (2) Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek tárgyévre érvényes, új és használt nyilvántartási értékéről (a továbbiakban: nyilvántartási értékek) az Országgyűlés Hivatala minden év január 31-ig tájékoztatja az Országgyűlési Őrség parancsnokát és a ruházati raktárban is kifüggeszti a nyilvántartási értékeket. Az évközi módosításokról az Országgyűlés Hivatala haladéktalanul értesíti az Országgyűlési Őrség parancsnokát és gondoskodik a ruházati raktárban kifüggesztett nyilvántartási értékek aktualizálásáról. 15. § (1) Az alapfelszerelésben részesültek a besorolásuknak megfelelő, az előírt alapellátási normában meghatározott ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel, valamint a ruházati utánpótlási ellátmány összegével kötelesek elszámolni. (2) A ruházati utánpótlási ellátmány pénzben kifizetett részének felhasználását igazoló számlával az igényjogosultnak tárgyév október 31-ig kell elszámolnia. (3) Amennyiben az időarányos ruházati utánpótlási ellátmány kifizetésére tárgyév október 1. és november 30. között kerül sor, az igényjogosultnak a kifizetett összeggel 30 napon belül el kell számolnia. Az igényjogosult elhalálozása esetén a 26. § (1) bekezdése szerint kell eljárni. (4) Amennyiben az igényjogosult részére történő kifizetés dátuma december hónapra esik, tájékoztatni kell az igényjogosultat a tárgyévben történő elszámolási kötelezettségéről. (5) Az adott naptári évre szóló számlát az Országgyűlési Őrség nevére és címére kell kiállíttatni. (6) A ruházati utánpótlási ellátmány terhére számla ellenében a 2. mellékletben meghatározott polgári ruházati termékek számolhatók el. 16. § (1) A számlát elszámolás céljából az Országgyűlési Őrséghez kell benyújtani. (2) Ha az igényjogosult a ruházati utánpótlási ellátmánnyal nem vagy csak részben számol el, az Országgyűlési Őrség a számla benyújtására nyitva álló határidő elteltét követő 30 napon belül értesíti a ruházati utánpótlási ellátmányt folyósító szervet az igényjogosultnak az elszámolás után fennálló adó- és járulékfizetési kötelezettségéről. Adó- és járulékfizetési kötelezettség fennmaradása esetén az illetményfolyósító szerv gondoskodik a megfizetendő adó és járulék következő havi illetményből történő levonásáról. 5. Az ellátás módja 17. § (1) Az igényjogosultak részére az alapfelszerelési ellátmányt és a ruházati utánpótlási ellátmányt az Országgyűlési Őrség parancsnoka állapítja meg. A ruházati utánpótlási ellátmány pénzben kifizetendő részét az illetményfolyósító szerv bocsátja az igényjogosult rendelkezésére. (2) Az új felszerelők alapfelszerelési ellátmányának összegét az Országgyűlés Hivatala által kiadott nyilvántartási értékeket alapul véve kell kiszámítani. Az alapfelszerelési ellátmány az igényjogosult részére kizárólag természetben biztosítható. (3) A ruházati raktár, valamint az Országgyűlés Hivatala által megbízott méretes szabóságok biztosítják a hivatásos állomány részére az utánpótlási jellegű igények ellátását. (4) A ruházati raktár a kiadott egyenruházati termékekről és felszerelési cikkekről raktári kivételezési dokumentumot készít. 18. § (1) Alapfelszereléskor és alapfelszerelés-kiegészítés során az igényjogosultak részére – természetbeni ellátás keretében – konfekcionált termékeket kell biztosítani. A méretes ruházatok, valamint lábbelik beszerzési ára csak azokra a termékekre és cikkekre fizethető ki, amelyekből az igényjogosult méretére konfekcionált kivitelű nem áll rendelkezésre. (2) A méretes és konfekcionált ár közötti különbözetet, valamint a méretre igazítás költségét az alapfelszerelésben és az alapfelszerelés-kiegészítésben részesülőknek az Országgyűlési Őrség nevére és címére kiállított számla ellenében ki kell fizetni. Ezen összeg elszámolását a 15. és 16. § alapján kell végrehajtani. Az alapfelszerelés és alapfelszerelés-kiegészítés keretében az igényjogosult részére – megfelelő méret esetén – a ruházati raktár készletében lévő I. osztályú, új ruházati termék is biztosítható. Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek a ruházati raktár használt készletéből is kiadhatók. (3) A hivatásos állomány részére rendszeresített egyenruházati termékeket és felszerelési cikkeket az igényjogosultak részére alapfelszerelésként természetben, térítésmentesen kell biztosítani. A térítésmentes természetbeni alapfelszerelést az Országgyűlés Hivatala biztosítja. (4) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka által elrendelt, újonnan rendszeresített egyenruházat rendelkezésre bocsátása a ruházati utánpótlási ellátmány terhére történhet. 6. Az alapfelszerelés és az alapfelszerelés-kiegészítés általános szabályai 19. § (1) Az alapfelszerelési ellátmány egyszeri ellátmány, amelynek rendeltetése, hogy az igényjogosultak a szolgálatuk megkezdésekor rendelkezzenek mindazon ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel, amelyek a szolgálati feladataik ellátásához szükségesek. (2) Az alapellátási norma az új felszerelők első ellátásához szükséges ruházati termékek és felszerelési cikkek körét, valamint mennyiségét határozza meg. A normában előírt termékek és cikkek beszerzése minden igényjogosult részére kötelező. (3) Az igényjogosultak alapellátási normába való besorolása a szolgálati beosztás alapján történik. A ruházati normába történő besorolásról mindig az érvényes állománytáblázat alapján kell határozni. Eltérő beosztásban történő foglalkoztatás esetében a ruházati normába történő besorolásról az Országgyűlési Őrség parancsnoka határoz. A ruházati normába történő besorolásról, átsorolásról, átminősítésről az Országgyűlési Őrség parancsnoka állományparancsban intézkedik. (4) Az alapfelszerelést a kinevezési állományparancs alapján kell kiadni. Ettől eltérni csak az Országgyűlési Őrség parancsnokának írásbeli engedélye alapján lehet, különösen takarékossági megfontolásból, ha már a kinevezéskor ismert, hogy a kinevezett rövid időn belül más beosztásba kerül áthelyezésre, amely alapján más alapellátási normára lesz jogosult. (5) Az alapfelszerelésre való igényjogosultság kezdő időpontja az új kinevezés esetén az állományparancsban meghatározott időpont. (6) Az alapfelszerelés kiadásának terhelési időpontja az igényjogosultság kezdeti hónapjának első napja. (7) Teljes alapfelszerelésre a hivatásos állomány szolgálati viszonyt újonnan létesítő tagja, valamint a más fegyveres szervtől áthelyezett tagja jogosult. 20. § (1) Alapfelszerelés-kiegészítésre jogosult a) az Országgyűlési Őrségen belül a hivatásos állomány aa) polgári ruhás állományból vegyes vagy egyenruhás állományba, ab) vegyes ruhás állományból egyenruhás állományba átsorolt tagja, vagy b) a hivatásos állomány tábornokká kinevezett tagja. (2) Az alapfelszerelés-kiegészítésben részesülők a tárgyévben kifizetett ruházati utánpótlási ellátmány teljes összegére jogosultak. (3) A hivatásos állomány tagja magasabb rendfokozatba történő kinevezésekor valamint előléptetésekor jogosult 1 pár rendfokozati jelzéssel ellátott váll-lapra. (4) Ugyanazon igényjogosultnak az Országgyűlési Őrségen belül, két éven belül történt ismételt vagy többszöri áthelyezése, illetve átsorolása esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka dönt az igényjogosult újbóli ellátásáról. 7. Az alapfelszerelés utánpótlása 21. § (1) A teljes alapfelszerelés terhelési időpontjától számított 12 hónapig ruházati utánpótlási ellátmány nem jár. Ezt követően a 13. hónap első napján a tárgyévre vonatkozó ruházati utánpótlási ellátmány december 31-ig járó időarányos részét, majd a továbbiakban évente január 1-jével az ellátmány teljes összegét kell jóváírni. (2) A ruházati utánpótlási ellátmány pénzben kifizethető részét tárgyév június 30-ig kell kifizetni. Az ellátmány természetbeni részét tárgyév december 31-ig kell kiadni. (3) A Hszt. 116. § (3) bekezdésében meghatározott, a ruházati utánpótlási ellátmány kiadásának rendjére vonatkozó rendeletet úgy kell előkészíteni, hogy a rendészetért felelős miniszter azt a tárgyév április 15-éig kiadhassa. (4) A ruházati utánpótlási ellátmány az elhasználódott egyenruházati termékek és felszerelési cikkek utánpótlására, az Országgyűlési Őrség parancsnoka által elrendelt egyenruházat megvásárlására vagy a fejlesztés eredményeként újonnan rendszeresített egyenruházatnak és felszerelési cikkeknek, valamint polgári ruházati termékeknek a megvásárlására szolgál. (5) A szolgálati viszony megszűnésekor még ki nem fizetett ruházati utánpótlási ellátmányt a szolgálatban töltött időre pótlólag időarányosan biztosítani kell. (6) A ruházati utánpótlási ellátmány rendeltetés szerinti felhasználását – az Országgyűlési Őrség parancsnokának intézkedése alapján – folyamatosan ellenőrizni kell. (7) Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek előírás szerinti tárolásáról és karbantartásáról az igényjogosult köteles gondoskodni. 22. § (1) Az igényjogosult előléptetésével kapcsolatos átszerelési költség az Országgyűlési Őrséget terheli, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott esetet. (2) Az igényjogosultat terheli az átszerelési költség, ha az igényjogosult előléptetésére a rendfokozatban történő visszavetését követően került sor. 23. § (1) Illetmény nélküli szabadságon lévő, továbbá gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben (a továbbiakban: gyes) részesülő személy – a gyes melletti újbóli munkába állást kivéve – ruházati utánpótlási ellátmányra a távolléte időtartama alatt nem jogosult. A távollét időtartamát – összevontan – egész hónapokban kell számítani, a töredék hónap nem vehető figyelembe. Az ezen személyek részére előre kifizetett ruházati utánpótlási ellátmánynak azon részét, amelyre vonatkozóan a jogosultság nem áll fenn, túlellátásként kell előjegyezni és a következő évi ruházati utánpótlási ellátmányból le kell vonni, illetve leszerelés esetén vissza kell téríttetni. (2) A hivatásos állomány szolgálati beosztásból felfüggesztett, előzetes letartóztatásba helyezett vagy katonai fogdában letöltendő szabadságvesztésre ítélt tagja részére – függetlenül a felfüggesztés, előzetes letartóztatás vagy szabadságvesztés időtartamától – esedékessé váló ruházati utánpótlási ellátmányt vissza kell tartani. (3) Ha a) a szolgálati beosztásból történő felfüggesztésre okot adó fegyelmi, illetve büntetőeljárásban jogerősen olyan döntést hoznak, amely alapján az igényjogosult szolgálati viszonyát meg kell szüntetni, vagy b) a szolgálati beosztásból történő felfüggesztésre okot adó fegyelmi, illetve büntetőeljárásban érintett igényjogosult szolgálati viszonya a fegyelmi, illetve büntetőeljárás jogerős befejezését megelőzően egyéb okból megszűnik, az igényjogosultnak a fegyelmi, illetve büntetőeljárás megindításának első naptári hónapjának utolsó napjától visszamenőleges hatállyal kell elszámolnia a 25. és 26. §-ban meghatározottak szerint. (4) Ha az igényjogosult a szolgálati beosztásból történő felfüggesztésére okot adó fegyelmi, illetve büntetőeljárás jogerős befejezését követően továbbra is szolgálati viszonyban marad, úgy visszamenőlegesen ki kell adni, vagy ki kell fizetni részére a visszatartott és esedékessé vált ruházati utánpótlási ellátmányt. A kifizetett ellátmánnyal a 15. és 16. §-ban foglaltak alapján kell elszámolni. (5) Nem szünetel az ellátás azon igényjogosult részére: a) akit állományviszonya fenntartása mellett más szervhez vezényeltek, b) aki szülési szabadságát tölti, c) aki betegállományban van. (6) Az igényjogosult részére a más szervhez vezénylése esetén az ellátást az állományilletékes szerv és a vezénylés helye szerinti szerv megállapodása alapján kell folyósítani. 24. § (1) A megrongálódott, megsemmisült vagy elveszett egyenruházati termékek és felszerelési cikkek pótlásából adódó kár megtérítése érdekében a hivatásos állomány kártérítési felelősségére vonatkozó külön jogszabályban meghatározott kártérítési felelősség szabályai szerint kell eljárni. (2) Az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek megrongálódását, megsemmisülését, elvesztését az igényjogosultnak haladéktalanul írásban jelentenie kell a szolgálati elöljárójánál. A kártérítési felelősség megállapításától függetlenül intézkedni kell az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek javításáról, pótlásáról, amelynek a költségét az Országgyűlés Hivatala megelőlegezi. (3) Ha a kár bekövetkeztében a használó vagy harmadik személy vétkessége nem állapítható meg, a kárt az Országgyűlési Őrség viseli. Az erre irányuló igényt a kártérítési felelősségre vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint kell elbírálni. (4) Ha a kárért harmadik személy felel, a kár megtérítése iránt az Országgyűlési Őrség parancsnoka intézkedik. (5) A kártérítés összegét a tisztítás, javítás címén teljesített tényleges kifizetés, pótlás szükségessége esetén a kár bekövetkezése előtti használhatósági foknak megfelelő érték alapján kell megállapítani, amelyhez értékbecslő vagy szakértő igénybe vehető. 8. A szolgálati viszony megszűnése esetén követendő eljárás 25. § (1) Attól, akinek a szolgálati viszonya megszűnt – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a kiadott ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – az egyenruha jellegétől megfosztott sapka, póló, lábbeli, téli alsóruházat és zokni kivételével – azonnali hatállyal be kell vonni és azt az állomány további ellátására fel lehet használni. A ruházati elszámolást a szolgálati viszony megszűnésekor hatályos ruházati normatáblázat, valamint a két éven belüli átminősítés figyelembevételével kell végrehajtani. (2) Nem kell bevonni a kiadott ruházati termékeket és felszerelési cikkeket a) attól, akinek a szolgálati viszonya nyugállományba helyezésére tekintettel szűnik meg, b) a Hszt. 64. § (5) bekezdése alapján a hivatásos állományba visszavett, szolgálati járandóságra jogosulttól a szolgálati viszonyának megszűnésekor. (3) A szolgálati viszony létesítésétől számított egy éven belüli leszerelőnek vissza kell fizetnie azon összeget is, amelyet ruházati termékek és felszerelési cikkek vásárlása céljából fizettek ki részére, de amely összegből ruházati terméket vagy felszerelési cikket még nem vásárolt. (4) A leszerelők a szolgálati viszony megszűnése esetén, a tárgyévben kifizetett ruházati utánpótlási ellátmányból csak a leszerelés vagy az azt megelőző felfüggesztés hónapjának végéig esedékes összegre jogosultak. 26. § (1) A hivatásos állomány elhunyt tagjának ruházati termékeire és felszerelési cikkeire a szolgálati időre való tekintet nélkül az öröklési jog általános szabályai az irányadók. Az utolsó szolgálati évre jóváírt egész évi ruházati utánpótlási ellátmányt – amennyiben még nem került kifizetésre – az örökös részére az adózási szabályok betartása mellett ki kell fizetni. A kifizetett ruházati utánpótlási ellátmánynak azon részét, amelyre a jogosultság megszűnt, visszatéríttetni nem kell. (2) Annak az igényjogosultnak, aki a leadásra kötelezett ruházati termékekkel és felszerelési cikkekkel nem tud elszámolni, a cikkek tárgyévi forintértékének 50%-át kell visszafizetnie. 9. Az elszámolás rendje és a nyilvántartás okmányai 27. § (1) Az Országgyűlés Hivatala a ruházati alapfelszerelésről és a ruházati utánpótlási ellátmányról, valamint annak felhasználásáról – egyénenkénti nyilvántartást vezet, amelyet minden év december 31-ig le kell zárni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott időponton kívül a nyilvántartást le kell zárni az igényjogosult szolgálati viszonyának megszűnésekor. Az elszámolást a záráskor a nyilvántartásban szereplő készletek alapján, a 25. § (1) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével kell elvégezni. (3) A rendszeres évi záráskor az elszámolás időpontjáig jóváírt és ki nem fizetett összegeket jóváírásként, az esetleges túlellátást pedig terhelésként kell a következő évre átvinni. (4) Az elszámolást a szolgálati viszony megszűnésekor, valamint más fegyveres szervhez történő áthelyezéskor a 25. és 26. § előírásai szerint kell végrehajtani. (5) Az alapfelszerelés, az alapfelszerelés-kiegészítés és a ruházati utánpótlási ellátmány raktári kiadásának tényét, továbbá a kifizetett összeg számlával történő elszámolásának tényét az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban kell szerepeltetni. IV. FEJEZET A MUNKARUHÁZATI-, A VÉDŐRUHÁZATI-, VÉDŐESZKÖZ- ÉS VÉDŐFELSZERELÉSI-, ILLETVE A RUHÁZATI EGYSÉGFELSZERELÉS-ELLÁTÁS RENDSZERE ÉS SZABÁLYAI 10. Az ellátás alapelvei 28. § (1) Az igényjogosultat a hatályos normák figyelembevételével munkaruházat, valamint a munkakörhöz kapcsolódó kockázatelemzés alapján védőruházat, védőeszköz és védőfelszerelés (a továbbiakban: egyéni védőfelszerelés), továbbá – szükség esetén – ruházati egységfelszerelés illeti meg. (2) Az igényjogosultat nagyfokú szennyeződéssel vagy a ruházat jelentős mértékű kopásával járó munkakörökben munkaruházat illeti meg. (3) Az igényjogosultat az egészséget, testi épséget veszélyeztető munkakörökben, valamint közegészségügyi vagy szolgálati érdekből egyéni védőfelszerelés illeti meg. (4) Az egyéni védőfelszerelés kiválasztása munkavédelmi (munkabiztonsági és munkaegészségügyi) szaktevékenységnek minősül. A védőeszközök körének meghatározása és biztosítása érdekében – a munkafeladatok, valamint használt eszközök figyelembevételével – kockázat-értékelést kell készíteni. (5) Az igényjogosultnak speciális szolgálati feladat ellátásakor a feladat ellátását segítő vagy annak ellátását szolgáló ruházati egységfelszerelés biztosítható. 29. § Az igényjogosultat a 28. § alapján megillető munkaruházatot, egyéni védőfelszerelést, valamint ruházati egységfelszerelést az Országgyűlési Őrség parancsnoka a hivatásos állomány tagja által ellátandó szolgálati feladatok alapján a szolgálati beosztásba kinevezéssel egyidejűleg állományparancsban állapítja meg. 30. § Az állományparancsban meg kell határozni a) az igényjogosultság alapját képező munkakört, b) az adott munkakör ellátásához szükséges munkaruházati termékek, egyéni védőfelszerelések cikkösszetételét, a cikkek mennyiségi egységét, mennyiségét, c) a juttatás jellegét: munkaruha, egyéni védőfelszerelés vagy ruházati egységfelszerelés, valamint d) az egyéni védőfelszerelés kivételével a kiadott cikkek egy-egy darabra vagy párra vetített viselési, használati vagy tervezési idejét. 11. A készletek kialakítása 31. § (1) A készleteket a különféle károsító hatásokat és közegészségügyi érdekeket meghatározó külön jogszabály alapján kell kialakítani. Az Országgyűlési Őrségnél kizárólag olyan egyéni védőfelszerelést lehet használni, amely a vonatkozó jogszabályban meghatározott megfelelőségi tanúsítvánnyal vagy tanúsítással, EK típustanúsítvánnyal, EK megfelelőségi nyilatkozattal vagy homologizációs típusbizonyítvánnyal rendelkezik. (2) Az igényjogosultak részére kiadásra kerülő munkaruházatok viselési idejének meghatározásakor mérlegelni kell a ruházat viselésének rendszerességét, átlagos időtartamát. (3) A munkaruha-ellátást – több munkakör ellátása esetén – arra a munkakörre kell biztosítani, amelynek végzésével az igényjogosult a munkaidejének nagyobb részét tölti. A munkaruha kihordási idejének meghatározásakor mérlegelni kell a munkaidő kisebb részét kitevő munkakör ellátásával járó szennyeződés, kopás mértékét is. (4) Az egyéni védőfelszerelést a munkavégzés vagy más tevékenység egész időtartamára – függetlenül a tevékenység formájától és a munkaidőtől – a munka végzése során előforduló minden ártalomra biztosítani kell. (5) Ha az igényjogosult egészségének, testi épségének megóvása vagy a közegészségügyi érdek indokolttá teszi, az Országgyűlési Őrség – az Országgyűlés Hivatala útján – az állományparancsban meghatározott eseteken kívül is köteles a megfelelő egyéni védőfelszerelést biztosítani. 32. § Az ellátási szükségletek fedezetét a hatályos normák és a tervezési előírások alapján, az éves költségvetés keretében kell megtervezni. 33. § A tervezett viselési, használati időt teljes szolgálati idő, a ruházati egységfelszerelések körében a tényleges használati idő figyelembevételével, teljes hónapokra kell meghatározni. A terhelés időpontja az igényjogosultság kezdeti hónapjának első napja. 12. A szükségletek kielégítése, a járandóságok rendelkezésre bocsátása 34. § (1) Az igényjogosult akkor válik a 28. § (1) bekezdésben meghatározott ellátásra jogosulttá, ha kinevezés áthelyezés vagy más szervhez vezénylés folytán juttatásra jogosító munkakörbe lép. (2) Az igényjogosultak ellátását az Országgyűlési Őrség a hatályos normák figyelembevételével, a ruházat természetbeni kiadása útján teljesíti. (3) Az egyéni védőfelszereléssel történő ellátást és utánpótlást elsősorban a raktári készletben tárolt, használt, de kellő védőképességű termékekből és cikkekből kell biztosítani. Új minőségű ruházat védőfelszerelési célra csak akkor adható ki, ha a raktári készletben megfelelő jellegű, méretű használt ruházat nincs. (4) Az igényjogosultak részére kiadott egyéni védőfelszerelés az Országgyűlés Hivatala tulajdonát képezi. A védőfelszerelésnek kihordási ideje nincs, mindaddig viselni kell, amíg rendeltetésszerű használatra alkalmas, kivéve, ha annak gyártója vagy a gyártó művi bizonylat szavatossági időt határoz meg. A védőképességet az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatait ellátó – az Országgyűlés Hivatala által foglalkoztatott – munkavédelmi megbízott rendszeresen ellenőrzi, a szükséges védőfelszerelés cseréje iránt soron kívül intézkedik. Az egyéni védőfelszerelést használó személy köteles azonnal jelenteni, ha a felszerelés már nem javítható, illetve ha nagyfokú károsodása, védőképességének az előírt mértéket meghaladó csökkenése következik be. (5) A lejárt viselési idejű munkaruházatot, valamint az elhasználódott, szolgálati célra alkalmatlan egyéni védőfelszerelést az igényjogosultság további fennállása esetén pótolni szükséges. A munkaruha-utánpótlás kiadásának késedelme esetén az igényjogosultat visszamenőleges hatályú ellátás illeti meg. Az igényjogosult hibájából eredő késedelem esetén a viselési idő a kiadás időpontjával veszi kezdetét. (6) A munkaruha kiadásakor az igényjogosulttal közölni kell a ruházat viselési idejét, illetve az utánpótlás időpontját, továbbá azt, hogy a munkaruházat mosatása, karbantartása az igényjogosult kötelessége. A ruházat a viselési idő lejártáig az Országgyűlés Hivatala, ezt követően a használó tulajdonát képezi. 13. Az ellátás szüneteltetése és a viselési idő módosítása 35. § (1) A munkaruházat viselési idejébe nem számítható be a megszakítás nélkül egy hónapot meghaladó tanfolyam – amennyiben a munkaruházatot nem használják –, és a szolgálati beosztásból történő felfüggesztésének időtartama, valamint az egészségügyi, az illetmény nélküli, a rendkívüli vagy a szülési szabadságon eltöltött idő. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a viselési idő a távollét időtartamával meghosszabbodik. A meghosszabbítás időtartamát egész hónapokban kell számolni. 14. Elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült cikkek pótlása 36. § (1) Az elveszett, továbbá a szolgálat ellátása közben vagy elemi csapás következtében megrongálódott, megsemmisült egyéni védőfelszerelést, valamint a le nem járt viselési idejű munkaruházatot – a megrongálódott ruházat bevonása mellett – pótolni kell. (2) Az elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült cikk pótlását akkor is biztosítani kell, ha a kár az igényjogosult hibájából keletkezett. Ilyen esetben a pótlásként kiadott munkaruhára a kiadás napjával kezdődő teljes viselési időt kell számítani. (3) A használatra kiadott ruházat elvesztése, megrongálódása, megsemmisülése esetén – függetlenül attól, hogy a kár kinek a hibájából következett be – jegyzőkönyvet kell felvenni, és a hivatásos állomány kártérítési felelősségére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint kártérítési eljárást kell lefolytatni. (4) Ha a kárért harmadik személy felel, a kár megtérítése iránt az Országgyűlési Őrség parancsnoka intézkedik. 15. Az igényjogosultság megszűnésekor követendő eljárás 37. § (1) Az igényjogosult a használatára kiadott valamennyi egyéni védőfelszerelést, valamint a viselési idő 50%-ánál rövidebb ideig használt munkaruházatot vagy ellenértékét – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a) a szolgálati viszonya megszűnésekor, b) más fegyveres szervhez történő áthelyezésekor, vagy 3 hónapot meghaladó vezénylésekor, c) 3 hónapnál hosszabb ideig tartó illetmény nélküli szabadság megkezdésekor, valamint d) olyan munkakörbe kerülésekor, amelyben az ellátás már nem illeti meg, köteles visszaszolgáltatni. (2) A térítési összeg megállapításánál a munkaruházat bekerülési értékét osztani kell a normában megjelölt viselési idő hónapjának számával és az így kapott eredményt annyival kell megszorozni, ahány teljes hónap a viselési idő 50%-ából még hátravan. (3) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személy a használatban lévő, le nem járt viselési idejű munkaruházatot térítésmentesen megtarthatja. (4) Az elhalálozott használatában volt egyéni védőfelszerelést be kell vonni. Hiánya esetén jegyzőkönyvet kell felvenni, amely kimondja az Országgyűlési Őrség kárviselését. Az elhalálozott munkaruházatát térítésmentesen a közeli hozzátartozó tulajdonába kell adni, ha közeli hozzátartozó nincs, akkor a munkaruházatot be kell vonni. 16. Nyilvántartási előírások 38. § Az Országgyűlés Hivatala a használatra természetben kiadott munkaruházat mennyiségét, kihordási idejét és bekerülési értékét, valamint a természetben kiadott egyéni védőruha, védőfelszerelés mennyiségét és bekerülési értékét a személyi leltárban tartja nyilván. V. FEJEZET A RIADÓCSOMAGGAL VALÓ ELLÁTÁS RENDSZERE, SZABÁLYAI 39. § (1) Az igényjogosultat kinevezésekor a riadócsomag összetételének megfelelő ellátás illeti meg. (2) A riadócsomag egyszeri ellátás, amit az illetményfolyósító szerv – az Országgyűlési Őrség költségvetésének terhére – pénzben bocsát az igényjogosult rendelkezésére. A kifizetett összeg elszámolás köteles. Az elszámolást a ruházati utánpótlási ellátmánnyal megegyező módon kell végrehajtani. (3) A riadócsomag értéke 6800 Ft. (4) A hivatásos állomány újonnan kinevezett tagja a riadócsomagot a kinevezését követő 30 napon belül köteles összeállítani. (5) A riadócsomag összetétele: a) tisztálkodó felszerelés (törölköző, szappan, fogkefe, fogkrém, WC papír, fésű, borotválkozó felszerelés/intim csomag), b) kétnapi hidegélelem (legalább 2 db melegíthető 400 gr-os készételkonzerv, 2 db 65 gr-os és 2 db 150 gr-os húskészítmény konzerv), konzervnyitó, c) tisztító, karbantartó felszerelés (lábbeli tisztító- és varrókészlet), d) füzet (A/5), íróeszköz. 40. § (1) A riadócsomagot az igényjogosultnak a szolgálati helyén kell tárolnia. A riadócsomagban tárolt cikkek, felszerelések és eszközök karbantartását, és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a pótlását – a szavatossági idővel rendelkezők szavatossági frissítését is beleértve – az igényjogosult saját költsége terhére hajtja végre. (2) Riadó elrendelése esetén az igényjogosult köteles a rendkívüli feladat elrendelésére felkészülni, a riadócsomagot, az esővédő öltözetet és az évszaknak megfelelő szolgálati öltözetet magához venni. (3) Az elrendelt rendkívüli feladatok végrehajtása során, amennyiben az igényjogosult élelmezési ellátásban nem részesül, a felhasznált hidegélelem (1400 Ft/nap) visszapótlásra kerül (reggeli 25%, ebéd 45%, vacsora 30%). (4) A szolgálati viszony megszűnése esetén – amennyiben a szolgálati viszony a létesítésétől számított egy éven belül megszűnik – az igényjogosult köteles a kifizetett összeget visszatéríteni. Az egy évet elérő vagy meghaladó hivatásos szolgálat után történő leszerelés esetén a leszerelőt visszatérítési kötelezettség nem terheli. (5) A riadócsomag ellenőrzését a ruházati szemle során kell végrehajtani. Az ellenőrzésnek ki kell térnie a riadócsomag összetételére, minőségére és a szavatossági időre. A tapasztalt hiányosságok megszüntetésére az Országgyűlési Őrség parancsnokának azonnal intézkedni kell. VI. FEJEZET ÖLTÖZKÖDÉSI SZABÁLYZAT 17. Az egyenruházati termékek viselésének általános szabályai 41. § (1) Egyenruha viselésére jogosultak az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagjai, valamint a hivatásos állományából nyugállományba helyezettek, amennyiben az egyenruha viselésétől nem tiltották el őket. (2) Az egyenruhás normatípusba sorolt igényjogosult szolgálatban egyenruhát köteles viselni, kivéve, ha szolgálati elöljárója szolgálati érdekből polgári ruha viselését rendeli el. (3) A vegyes ruhás normatípusba sorolt igényjogosult szolgálatban polgári ruhát viselhet. A szolgálat ellátásának érdekében, a szervezeti hovatartozás kinyilvánítása és az egyöntetű megjelenés biztosítása céljából a szolgálati elöljáró egyenruha viselését is elrendelheti. A tábornoki állomány normabesorolása vegyes ruhás alapellátási norma. (4) A polgári ruhás normatípusba sorolt igényjogosult ruházatának mindig az adott szolgálati feladat követelményeihez kell igazodnia. (5) Az egyenruha viselésére jogosult szolgálati célú külföldi tartózkodása esetében az egyenruházati termékek és felszerelési cikkek viselését az Országgyűlési Őrség parancsnoka engedélyezi. (6) Az igényjogosult nem viselhet egyenruhát, ha a) beosztásából felfüggesztették, vagy b) nem szolgálati céllal külföldön tartózkodik, kivéve, ha az Országgyűlési Őrség parancsnoka azt előzetesen írásban engedélyezte számára. 42. § (1) A hivatásos szolgálattal össze nem függő, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony folytatása során egyenruházati termék és felszerelési cikk nem viselhető. (2) Az öltözködési könnyítés a szolgálati elöljáró engedélyével – a szolgálati követelmények figyelembevételével – hajtható végre. 43. § (1) A rendszeresített egyenruházati termékeknek és felszerelési cikkeknek a viselési alkalomhoz és a viselési időszakhoz alkalmazkodó öltözködési lehetőséget kell biztosítaniuk. (2) Viselési alkalom szerint az egyenruházat a) díszelgő, b) társasági vagy c) szolgálati öltözet. (3) Viselési időszak szerint az egyenruházat a) nyári, b) téli, vagy c) átmeneti öltözet. (4) A viselési időszakok: a) a nyári időszak: június 1-jétől szeptember 15-ig, b) a téli időszak: december 1-jétől március 15-ig, c) az átmeneti időszak: március 16-tól május 31-ig és szeptember 16-tól november 30-ig tart. (5) A (4) bekezdésben meghatározott időszakokra előírt rendszeresített egyenruházatot irányadónak kell tekinteni. Az aktuális viselési időszakban megszokottól eltérő időjárási viszonyok vagy szélsőséges hőmérsékleti értékek esetén a ruházat meghatározása a szolgálati elöljáró hatáskörébe tartozik. 44. § (1) A szolgálati öltözet a hivatásos állomány ruházata a szolgálati és kiképzési feladatok végrehajtása során. (2) A társasági öltözet a hivatásos állomány alkalmi ruházata állami és nemzeti ünnepeken, szolgálati eseményeken, jelentős társadalmi rendezvényeken, és egyéb ünnepi alkalmakkor. Az öltözet jelentősebb családi események (például házasságkötés, keresztelő) alkalmával is viselhető. (3) A díszelgő öltözet az az öltözet, amelyet a hivatásos állománynak a protokolláris díszelgési feladatok ellátására kijelölt tagjai a díszelgési feladatok ellátása során, alkalmi ruházatként viselnek állami és nemzeti ünnepeken, valamint az Országgyűlési Őrség parancsnoka által meghatározott esetekben egyéb eseményeken. 45. § Az egyenruha viselésére jogosultak öltözetének egységességét az Országgyűlési Őrség parancsnoka biztosítja. 46. § A szolgálati elöljáró felelős beosztottai öltözködéséért. A szolgálati elöljáró ellenőrzi, hogy beosztottai ruházata megfelel-e az adott szolgálati követelményeknek. A szolgálati elöljáró köteles megkövetelni, hogy a ruházat mindig jó állapotú, tiszta legyen. 47. § (1) A kitüntetési szalagsáv elhelyezése a társasági zubbonyon, a bal oldalon lévő zsebtakaró felett közvetlenül, annak szélével párhuzamosan megengedett úgy, hogy a szalagsáv és a zseb középvonala egybeessen. Egy sorban legfeljebb négy kitüntetés viselhető. (2) A köztársasági elnök, a Kormány, az Országgyűlés elnöke, továbbá a jogszabályban feljogosított más szerv által alapított kitüntetéseket – az egyes kitüntetések viselésére kiadott szabályozókban meghatározottaknak megfelelően – eredeti formában a társasági zubbonyon a bal zsebtakaró felett elhelyezve kell viselni. 48. § (1) A szolgálati azonosító jelvényt a szolgálati ruházaton kell viselni. (2) A hivatásos állomány a szolgálati azonosító jelvényt az egyenruházati felsőruházat mellzsebén, bal oldalt a zsebfedő alatt, a rögzítő gombjára gombolva viseli. A szolgálati azonosító jelvényt a zsebtakaró alsó széle alá úgy kell feltűzni, hogy az a zseb függőleges középvonalával egybeessen. 49. § (1) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyek egyenruha-viselésének jogosultságáról a nyugállományba helyezési állományparancs intézkedik. A nyugállományba helyezett csak társasági egyenruházat viselésére jogosult. (2) A társasági egyenruhát az öltözködési előírások figyelembevételével kell viselni. (3) A hivatásos állományból nyugállományba helyezettet az egyenruha viselésétől és a rendfokozat használatától utólag el kell tiltani, amennyiben a bíróság jogerősen lefokozta vagy a közügyektől eltiltotta. Amennyiben a nyugállományba helyezett e rendeletben meghatározott öltözködési szabályokat durván megszegi (például megszégyenítő módon, más nem egyenruházati cikkel együtt hordva viseli), az egyenruha viselésétől és a rendfokozat használatától eltiltható. Az eltiltásról a nyugállományba helyezésről rendelkező elöljáró, tábornok esetében az Országgyűlés elnöke határozatban jogosult dönteni. (4) A hivatásos állományból nyugállományba helyezett külföldi tartózkodása folyamán az egyenruházati terméket és felszerelési cikket az Országgyűlési Őrség parancsnokának jóváhagyásával viselheti. VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 50. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba. (2) A ruházati termékek és felszerelési cikkek viselési változatairól az Országgyűlési Őrség parancsnoka e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül intézkedik. (3) A 21. § (3) bekezdése szerinti rendelet kiadását első alkalommal a 2014. évben kell előkészíteni. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter