288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelete a fővárosi és megyei kormányhivatalokról.

288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelete a fővárosi és megyei kormányhivatalokról. A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a)–c) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. § (3a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Illetékességi és hatásköri szabályok 1. § (1) A megyei kormányhivatal illetékessége a székhelye szerinti megyére terjed ki. A fővárosi kormányhivatal illetékessége Budapest főváros területére, a Pest Megyei Kormányhivatal illetékességi területe Pest megyére terjed ki. (2) Kormányrendelet a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területét egyes államigazgatási feladatok tekintetében a megyétől (fővárostól) eltérően is megállapíthatja. (3) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 60/H. § (2) bekezdése alapján az országos kisebbségi önkormányzat törvényességi ellenőrzésére a Kormány az országos kisebbségi önkormányzat székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. (4) A fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja. 2. Szakigazgatási szervek 2. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervek (a továbbiakban: szakigazgatási szerv): 1. a szociális és gyámhivatal a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, és gyámügyi feladatok ellátására, 2. az építésügyi hivatal az állami főépítészi feladatok és az építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátására, 3. az igazságügyi szolgálat a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, és áldozatsegítési feladatok ellátására, 4. a növény- és talajvédelmi igazgatóság a növényvédelmi, talajvédelmi, növénytermesztési és növényi termékek esetében élelmiszer-biztonsági hatósági és zöldség-gyümölcs ellenőrzési feladatok ellátására, 5. az erdészeti igazgatóság az erdészeti igazgatási feladatok ellátására, 6. a földművelésügyi igazgatóság a mezőgazdasági igazgatási, vadászati és halászati hatósági feladatok ellátására, 7. élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság az élelmiszer-biztonsági, élelmiszerminőség ellenőrzési, takarmányellenőrzési élelmiszerlánc-felügyeleti, és állategészségügyi, illetve egyes állattenyésztési és borászati feladatok ellátására, 8. a földhivatal az ingatlanügyi feladatok ellátására, 9. az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv az egészségbiztosítási pénztári feladatok ellátására, 10. a nyugdíjbiztosítási igazgatóság a nyugdíjbiztosítási és a hatáskörébe tartozó más pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos feladatok ellátására, 11. a munkaügyi központ a foglalkoztatási, munkaügyi, munkaerőpiaci feladatok ellátására, 12. a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv a munkaügyi ellenőrzési és a munkavédelmi feladatok ellátására, 13. a fogyasztóvédelmi felügyelőség a fogyasztóvédelmi feladatok ellátására, 14. a kulturális örökségvédelmi iroda a kulturális örökségvédelmi feladatok ellátására, 15. a népegészségügyi szakigazgatási szerv a népegészségügyi feladatok ellátására, 16. a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság mérésügyi és műszaki biztonsági feladatok ellátására, 17. a közlekedési felügyelőség a közlekedési hatósági feladatok ellátására. (2) Kormányrendelet más területi államigazgatási szervet is a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként határozhat meg. (3) Amennyiben kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a szakigazgatási szerv illetékessége megegyezik a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességével. 3. § A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatának tervezetét a szakigazgatási szerv által ellátott államigazgatási feladat tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező ágazati szakmai irányító miniszter (a továbbiakban: a szakigazgatási szerveket irányító miniszter) részére véleményezés céljából megküldi. A szakigazgatási szerveket irányító miniszter véleményét 7 napon belül megküldi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter részére. Amennyiben a szakigazgatási szerveket irányító miniszter 7 napon belül nem nyilatkozik, azt a tervezettel egyetértő véleménynek kell tekinteni. 3. A fővárosi és megyei kormányhivatal szakmai irányítása 4. § (1) A törzshivatal hatáskörébe e kormányrendelet és külön jogszabályok alapján tartozó államigazgatási ügyek tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjaiban meghatározott hatásköröket azon központi államigazgatási szerv vezetője gyakorolja, melyet kormányrendelet az adott államigazgatási feladatért felelős központi szervként meghatároz. (2) A törzshivatal hatáskörébe e kormányrendelet és külön jogszabályok alapján tartozó államigazgatási ügyek tekintetében a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést az (1) bekezdésben meghatározott szakmai irányító szerv vezetője a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter bevonásával folytatja le. (3) A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter ellátja a helyi önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok társulásai törvényességi ellenőrzésének a szakmai irányítását, melynek keretében gyakorolja a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g)–h) pontjaiban meghatározott hatásköröket. (4) A területfejlesztésért felelős miniszter ellátja a fejlesztési tanácsok törvényességi felügyeletének a szakmai irányítását, melynek keretében gyakorolja a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést, és a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g)–h) pontjaiban meghatározott hatásköröket. (5) Az oktatásért felelős miniszter ellátja a közoktatási feladatok szakmai irányítását, ennek keretében gyakorolja a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést, valamint a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott hatásköröket. (6) A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter – a helyi és kisebbségi önkormányzatok, valamint a helyi önkormányzatok társulásainak törvényességi ellenőrzése, a fejlesztési tanácsok törvényességi felügyelete és a közigazgatási hatósági ügyek kivételével – meghatározott ügyben – a szakigazgatási szervet érintő ügyben a szakmai irányító szerv egyidejű tájékoztatása mellett – bejelentésre, illetve kérelemre az illetékességgel rendelkező fővárosi és megyei kormányhivatal helyett másik fővárosi és megyei kormányhivatalt jelölhet ki eljárásra. 5. § A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a fővárosi és megyei kormányhivatalok bevonásával kezdeményezi és ellenőrzi a) a több ágazatot érintő közigazgatással kapcsolatos kormányzati feladatok végrehajtásának területi összehangolását, valamint b) a közigazgatás fejlesztésével és korszerűsítésével kapcsolatos kormányzati feladatok területi összehangolását. 6. § (1) A szakigazgatási szervek tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. §-ában meghatározott hatáskörök – a Ksztv. 2. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti hatáskört is beleértve – gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetőjét a szakigazgatási szerv feladat- és hatáskörét szabályozó külön kormányrendelet határozza meg. (2) A szakigazgatási szervek tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés h)–i) pontjaiban meghatározott hatáskört a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter is gyakorolhatja. (3) A szakigazgatási szervek feladatkörébe tartozó támogatások és ellátások felhasználásának szabályszerűségét a szakmai irányító szerv vezetője törvényességi ellenőrzés keretében, hatékonysági vizsgálatát a szakmai irányító szerv vezetője a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter közreműködésével végzi. (4) A szakmai irányító szerv vezetője írásban tájékoztatja a kormánymegbízottat a feladatkörét érintő ágazati tervekről, ágazatpolitikai elképzelésekről, a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire vonatkozó javaslatairól, valamint – a szakigazgatási szervek vezetőinek meghívásával egyidejűleg – az e szervek vezetői részére tartandó szakmai értekezletekről. (5) A szakmai irányító szerv vezetője a tervezett szakszerűségi és törvényességi ellenőrzésről tájékoztatja a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert. (6) A szakmai irányító szerv vezetője gondoskodik a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek által végzett ellenőrzések összehangolásáról. 4. A fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzése 7. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzése a fővárosi és megyei kormányhivatalok törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági vizsgálata, amely a hivatalok működésének szakmai és szervi, jogszerűségi és célszerűségi szempontok szerinti teljes körű, vagy részleges, jogszabályban meghatározott eszközökkel történő vizsgálata. (2) Az ellenőrzés célja a megelőzés és segítségnyújtás, valamint az érdemi, vagy ügy érdemére is kiható jogsértések, hibák és hiányosságok feltárása, keletkezési okuk megállapítása, a működés megfelelőségének helyreállítása, a jogsértések kiküszöbölése. (3) A törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat az 1. melléklet határozza meg, amely az ott meghatározottak szerint átfogó, téma-, cél- és utóellenőrzés lehet. (4) Átfogó ellenőrzést legalább négyévenként, téma-, cél- vagy utóellenőrzést a munkatervben meghatározott ütemezéssel kell tartani. (5) A szakigazgatási szervekre is kiterjedő ellenőrzést a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a szakmai irányító szerv vezetője közreműködésével látja el. (6) A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter gondoskodik a fővárosi és megyei kormányhivatal feletti ellenőrzések összehangolásáról. 5. A kormánymegbízott feladatai 8. § A kormánymegbízott a) vezeti a fővárosi és megyei kormányhivatalt, gyakorolja annak feladat- és hatásköreit, ellátja a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe utalt feladatokat, b) biztosítja a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szervei feladatellátásának feltételeit, c) elkészíti és a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter részére megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó javaslatát, d) gondoskodik a jogszabályban előírt belső szabályzatok elkészítéséről. 9. § (1) A szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezésére és felmentésére a kormánymegbízott a szakmai irányító szerv vezetőjével előzetes egyeztetést tart. (2) Az előzetes egyeztetést követően a kormánymegbízott a szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezésére és felmentésére a Khtv. 14. § (1) bekezdése szerinti egyetértés érdekében javaslatot tesz a szakmai irányító szerv vezetőjének. (3) A szakmai irányító szerv vezetője a javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül tájékoztatja a kormánymegbízottat egyetértéséről vagy annak hiányáról. (4) Amennyiben a szakmai irányító szerv vezetője a javaslattal nem ért egyet, a kormánymegbízott és a szakmai irányító szerv vezetője egyeztetést tart. (5) Amennyiben a szakmai irányító szerv vezetője a javaslat kézhezvételétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, a javaslatról a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter dönt. (6) Amennyiben a szakmai irányító szerv vezetője és a kormánymegbízott között az egyeztetés során a javaslat kézhezvételétől számított 30 napon belül nem alakul ki egyetértés, a javaslatról a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter dönt. 10. § (1) A kormánymegbízott minden évben – a (2) bekezdésben meghatározott szervek bevonásával – az előző évi tevékenységéről szóló összegző beszámolót készít. (2) A beszámolási kötelezettség kiterjed a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területén működő, illetve székhellyel rendelkező központi államigazgatási szerv bármely jogállású területi szervére, továbbá az államigazgatási feladatot ellátó más szervre és személyre, valamint a polgármesterre és jegyzőre az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően. (3) A (2) bekezdésben felsorolt szervek adatok, információk szolgáltatásával közreműködnek a beszámolási feladatok teljesítésében. (4) A beszámolónak tartalmaznia kell: a) a központi államigazgatási szervek területi szervei számára a Kormány, illetve az ágazati feladatokért felelős miniszterek által meghatározott ágazatpolitikai célkitűzések érvényesülését, b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósítását segítő államigazgatási feladatok végrehajtásának helyzetét, c) a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi ellenőrzési és törvényességi felügyeleti tevékenységének tapasztalatait, d) a fővárosi és megyei kormányhivatal hatósági tevékenységét, valamint a jegyző és a polgármester államigazgatási tevékenységére vonatkozó tapasztalatait, e) a fővárosi és megyei kormányhivatal egyéb tevékenységeit, különös tekintettel az ügyfélszolgálat működésének tapasztalatait, f) a (2) bekezdésben meghatározott államigazgatási szervek működésének, tevékenységének tapasztalatait, g) a szakigazgatási szervek tevékenységét, h) egyéb, a Kormány által meghatározott szempontokat, valamint i) a d)–e) pontban meghatározott szerveknél a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos ügyek intézésének helyzetét. 6. A fővárosi és megyei kormányhivatal feladatai 11. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában. Ennek keretében a törzshivatal koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékenységet, valamint képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatokat lát el, a törzshivatal és a szakigazgatási szervek működtetésével összefüggő funkcionális feladatokat lát el. 7. Koordináció 12. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a Khtv. 16. § (3) bekezdésében meghatározott koordinációs jogkörében ellátott koordinációs feladat- és hatáskörében különösen a) gondoskodik a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról, b) a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által meghatározottak szerint közreműködik a központi közszolgálati nyilvántartás működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában, c) közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével, az e-közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok területi összehangolásában, szervezésében, d) kezdeményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati rendszerének összehangolását, továbbá szakmai támogatást nyújt az ügyfélszolgálati tevékenység bővítéséhez, valamint e) gondoskodik a területi elektronikus ügyfél-tájékoztatási rendszer koordinálásáról, ennek keretében elősegíti annak naprakész működését. 13. § (1) A fővárosi, megyei államigazgatási kollégium (a továbbiakban: kollégium) létrehozásáról, működéséről, ügyrendjének előkészítéséről a kormánymegbízott gondoskodik. (2) A kollégium testületként működik, működésének részletes szabályait az ügyrend tartalmazza. A kollégium ügyrendjét a kormánymegbízott terjeszti elő és a kollégium állapítja meg. (3) A kormánymegbízott a kollégium ülését az ügyrendben meghatározott időközönként, illetve szükség szerint hívja össze, gondoskodik a napirendek, az állásfoglalások előkészítéséről, figyelemmel kíséri az állásfoglalások végrehajtását. (4) A kormánymegbízott szükség szerint meghívja a kollégium ülésére a koordinációs és ellenőrzési jogkörébe nem tartozó közigazgatási szervek vezetőit. Az államigazgatási feladatot ellátó más szervezet meghívott vezetője a kollégium ülésén tanácskozási joggal vehet részt. 14. § A kollégium a) elemzi és értékeli a kormányzati feladatok területi megvalósításának helyzetét, a fővárosi és megyei kormányhivatal, a központi államigazgatási szervek területi szervei és a helyi önkormányzatok együttműködésének, továbbá az államigazgatási feladatok területi végrehajtásának tapasztalatait, a közigazgatási szervek közigazgatási hatósági ügyintézését, b) egyezteti és értékeli az ellenőrzések tapasztalatait, állást foglal az ellenőrzési tervek tartalmáról, ütemezéséről, végrehajtásáról, c) előmozdítja a területi informatikai kapcsolatok összehangolt fejlesztését és működését, d) értékeli a képzési, továbbképzési tevékenységet, véleményezi az erre vonatkozó terveket, ajánlásokat dolgoz ki a képzés, továbbképzés tárgyköreire és módszereire vonatkozóan, e) elemzi a központi államigazgatási szervek területi szerveinek és az érdek-képviseleti szervek, köztestületek együttműködését, ajánlást dolgozhat ki az együttműködések továbbfejlesztésére, f) véleményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyvitel-, informatika- és szervezetfejlesztési döntéseinek tervezeteit, előmozdítja a területi szinten összehangolt ügyvitel-, informatika- és szervezetfejlesztést, g) értékeli, véleményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási rendjét, ügyfélszolgálati tevékenységét, módszertani segítséget nyújt az összehangolt ügyfélfogadási rend, ügyfélszolgálati tevékenység megvalósításhoz, h) figyelemmel kíséri és közigazgatási hatásait tekintve értékeli a területi társadalmi-gazdasági reálfolyamatokat; az állami feladat felmerülésével járó vagy államigazgatási szervek közreműködését igénylő országos kihatással bíró, vagy kiemelkedő területi jelentőségű társadalmi-gazdasági problémákat jelzi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek; elősegíti az állami és a központi államigazgatási szervek területi szervei koordinált közreműködői tevékenységét a problémák kezelésében. 8. Ellenőrzés 15. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a Khtv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörében ellátott ellenőrzési feladat- és hatáskörében a) ellenőrzi a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőinek a kormánytisztviselői és a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói intézkedései törvényességét, illetve külön jogszabályban meghatározottak szerint kormányzati szolgálati ellenőrzést végez, b) ellenőrzi – az illetékes ügyészséggel egyeztetett ellenőrzési terv és program szerint – a központi államigazgatási szervek területi szervei tevékenységében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény végrehajtását, c) ellenőrzi – az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenőrzési terv és program szerint – az ügyiratkezelésről, valamint a központi államigazgatási szervek területi szervei által az ügyiratkezeléssel összefüggésben kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtását, d) a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter irányítása mellett és az általa biztosított feltételek keretei között ellenőrzi a központi államigazgatási szervek területi szervei infokommunikációs rendszereinek üzemeltetését, az üzemmenet-folytonosság biztosításának feltételeit, a megfelelő személyi és szakmai feltételek meglétét, valamint az informatikai üzemeltetés kereteit meghatározó szabályzatok jogszabályoknak való megfelelőségét, e) gondoskodik a központi államigazgatási szervek területi szervei ellenőrzési terveinek összehangolásáról, egyeztetett végrehajtásáról, a tapasztalatok közös elemzéséről, f) gondoskodik a gazdaságos, egymást kiegészítő ellenőrzési módok kialakításáról, alkalmazásáról. (2) A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése érdekében jogosult a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőitől e feladata tekintetében határidő tűzésével adatokat, felvilágosítást kérni, e szervek irataiba – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – betekinteni. (3) A fővárosi és megyei kormányhivatal az ellenőrzések tapasztalatairól tájékoztatja a felügyeleti szervet, illetve az ágazati minisztert, szükség esetén – különösen, ha jogszabálysértést tapasztal – kezdeményezi intézkedését, gyakorolja a 26. §-ban meghatározott jogait. (4) A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter gondoskodik az ellenőrzések tervezésének és végrehajtásának egységes rendjéről. 16. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzati szervek tekintetében a) külön jogszabályban meghatározottak szerint közszolgálati ellenőrzést végez, b) ellenőrzi – az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenőrzési terv és program szerint – az ügyiratkezelésről, továbbá a szerv által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtását, c) ellenőrzi a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény végrehajtását. 9. Véleményezési jogkör 17. § (1) A kormánymegbízott a Khtv. 18. §-ában meghatározott véleményét megküldi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek és az államháztartásért felelős miniszternek, valamint az érintett szerv tevékenységének szakmai irányítását ellátó, a Kormánynak alárendelt szerv vezetőjének és az érintett területi államigazgatási szerv vezetőjének. (2) A vélemény kikérésének elmulasztása esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal jelzéssel él a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter felé, aki a kérdésben egyeztetési eljárást kezdeményezhet. 10. Hatósági feladatok 18. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatala, valamint a szakigazgatási szerv vezetője az államigazgatási feladatokat ellátó, államigazgatási hatósági jogkörben eljáró helyi önkormányzati szervek vonatkozásában jogosult a) szakmai-koordinációs értekezletet összehívni, b) a polgármesteri hivatalnál, a körjegyzőségnél, a megyei közgyűlés hivatalánál, a főpolgármesteri hivatalnál, a hatósági igazgatási társulásnál felügyeleti szervként ellenőrzést tartani. (2) A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ellenőrzés során feltárt, vagy más módon tudomására jutott jogszabálysértés esetén gyakorolja a 26. §-ban meghatározott jogait. 11. Informatika 19. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal az e-közigazgatásért felelős miniszter, valamint a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter irányítása és az általa biztosított feltételek keretei között közreműködik a közigazgatási informatikai tevékenység területi összehangolásában. (2) A fővárosi és megyei kormányhivatal ellátja a választásokkal, népszavazásokkal összefüggő informatikai feladatokat. 12. Képzés, továbbképzés 20. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánytisztviselők és köztisztviselők képzése, továbbképzése körében a) éves terv alapján szervezi a fővárosban, megyében az államigazgatási feladatokat ellátó helyi önkormányzati szervek köztisztviselőinek képzését, továbbképzését, továbbá részt vesz a területi államigazgatási szervek kormánytisztviselőinek képzése, továbbképzése szervezésében, b) oktatási-módszertani központként közreműködik a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternek a köztisztviselők és kormánytisztviselők képzésével, továbbképzésével, valamint a szakember-utánpótlás megszervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásában; a Kormány középtávú továbbképzési tervében meghatározott módszertani feladatok végrehajtásában, c) gondoskodik a közigazgatási versenyvizsgák, szakvizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, állampolgársági vizsgák, továbbá külön jogszabály által meghatározott egyéb vizsgák, valamint az ezek előkészítésére szolgáló tanfolyamok megszervezéséről és lebonyolításáról, d) előmozdítja az ágazati, szakmai alapképzés rendszerességét, kezdeményezheti az ágazati képzéseket a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőinél, a szakmai irányító szerv vezetőjénél, illetve a feladatkörében érintett miniszternél, e) közreműködik a helyi önkormányzatok, valamint a kisebbségi önkormányzatok tisztségviselőinek, képviselőinek képzésében, f) összehangolja a központi államigazgatási szervek területi szervei feladatkörébe tartozó, kormánytisztviselőket és köztisztviselőket érintő képzési, továbbképzési feladatok ellátását, g) elemzi a képzés, továbbképzés színvonalát és eredményességét, kezdeményezi az érintett szerveknél a szükséges intézkedéseket, h) összehangolja, és az erre biztosított költségvetési kereteknek megfelelően megszervezi a közigazgatási ügyintézéshez szükséges informatikai ismeretek oktatását, továbbképzését, érvényesíti a köztisztviselői vizsgarendszerben az informatikai követelményeket. (2) A fővárosi és megyei kormányhivatal összehangolja a közigazgatási szervek által az ügyfelek számára nyújtott elektronikus ügyintézést támogató képzéseket, továbbképzéseket, biztosítja azok megfelelő nyilvánosságát, terjeszti az elektronikus ügyintézés módszereit. 13. A fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati feladatai 21. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálatot működtet. (2) Ügyfélkapu létesítése személyes megjelenés útján a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati irodáján is kezdeményezhető. (3) A fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati irodája lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyfél az ügyfélkapun keresztül az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában róla nyilvántartott adatokat megismerje, az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlanok adatait nem hiteles és elektronikusan hitelesített tulajdoni lap másolat lekérdezésével, valamint térképmásolat lekérdezésével külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében megismerje. 22. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati irodáján előterjeszthetőek az e rendelet 2. mellékletének 1. pontjában meghatározott kérelmek. (2) A fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálata az (1) bekezdés szerint előterjeszthető kérelmekkel összefüggő ügyekben tájékoztatja az ügyfelet az eljárás menetéről valamint az eljárással kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről. A fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati irodája segítséget nyújt az ügyfélnek a kérelem kitöltésében. 23. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálata az e rendelet 2. mellékletének 2. pontjában meghatározott ügyekben tájékoztatást nyújt az ügyfélnek az eljárás menetéről, valamint az eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről. (2) A fővárosi és megyei kormányhivatal az ügyfelek számára az ügyintézéshez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújt az e rendelet 2. mellékletének 3. pontjában meghatározott ügyekben. 14. A fővárosi és megyei kormányhivatal egyéb feladatai 24. § (1) A Kormány – ha törvény vagy nemzetközi szerződés másképpen nem rendelkezik – a külföldi hatósági határozat végrehajtására irányuló megkereséssel kapcsolatban intézkedésre jogosult szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. (2) A Kormány a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. § (3a) bekezdése alapján a kisajátítási hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. (3) A fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatala és szakigazgatási szerve ellátja a törvényben, illetve kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. 15. Eljárási szabályok 25. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal kormánymegbízottja gyakorolja a kormánymegbízott jogait, ha a területi szerv illetékessége a fővárosra és megyére terjed ki. E jogkörben tett intézkedésről a fővárosi kormányhivatal tájékoztatja az érintett kormányhivatalokat. (2) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal nem a központi államigazgatási szerv területi szervének székhelye szerinti megyében, de annak illetékességi területén működik, feladatainak ellátása érdekében a központi államigazgatási szerv területi szerve tekintetében gyakorolhatja a 12. § a), c) pontjaiban, valamint a Khtv. 16. § (2) bekezdésében meghatározott jogokat. E jogkörében tett intézkedéséről tájékoztatja az érintett szerv székhelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatalt. 26. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatala, illetve a szakigazgatási szerve a 18. §-ban meghatározott szervek ellenőrzése és a 15. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése során feltárt, vagy más módon tudomására jutott jogszabálysértés esetén a) felügyeleti eljárást kezdeményez vagy felügyeleti eljárás keretében megteszi a szükséges intézkedéseket, b) felhívja az ügyben ellenőrzésre jogosult más szerv figyelmét a tapasztalt jogszabálysértésre, c) megkeresi intézkedés végett a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet, d) jogszabálysértés esetén intézkedést kezdeményez a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, e) fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményez. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett szerv köteles a fővárosi és megyei kormányhivatal, a szakigazgatási szerv megkeresését érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről vagy annak mellőzése okáról a hivatalt, a szakigazgatási szervet – a megkereséstől számított 30 napon belül – tájékoztatni. 16. A fővárosi és megyei kormányhivatal gazdálkodása 27. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. (2) A fővárosi és megyei kormányhivatal költségvetésének előkészítése során a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter kikéri a szakigazgatási szervek és tevékenységével összefüggésben a szakigazgatási szerveket irányító miniszter véleményét. 17. Az átalakulás és a jogutódlás általános szabályai 28. § (1) A Khtv. alapján létrejövő fővárosi és megyei kormányhivatalokat a székhelyük szerinti fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok bázisán kell létrehozni. A fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok egyesítés (összeolvadás) révén szűnnek meg, a fővárosi és megyei kormányhivatalok egyesítéssel (összeolvadással) alakulnak meg 2011. január 1-jén. A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal jogutódja a székhelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal. (2) A 2. § (1) bekezdés 3–17. pontjában meghatározott szakigazgatási szervek közül a) a megyei illetékességű költségvetési szerv egyesítés (összeolvadás) révén szűnik meg, és válik 2011. január 1-jén a székhelye szerinti megyei (fővárosi) kormányhivatal szakigazgatási szervévé, b) a regionális illetékességű költségvetési szerv szétválasztással (különválással) szűnik meg – oly módon, hogy a korábbi illetékességi területén működő szervezet megyei szintre tagozódik –, és így válik összeolvadással 2011. január 1-jén az adott megye (főváros) kormányhivatalának szakigazgatási szervévé, c) a központi államigazgatási szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi szerve vagy szervezeti egysége az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet 11. § (6) bekezdése alapján a központi államigazgatási szerv alapító okiratának módosításával, és az ezzel egyidejű megyei (fővárosi) kormányhivatal alapító okiratában foglaltak szerint válik 2011. január 1-jén a megyei (fővárosi) kormányhivatal szakigazgatási szervévé. 29. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően megyei (fővárosi) illetékességgel működő – szakigazgatási szervvé váló – költségvetési szerv jogutóda a székhelye szerinti megyei (fővárosi) kormányhivatal. (2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően regionális illetékességgel működő – különválással egyidejűleg összeolvadás révén szakigazgatási szervvé váló – költségvetési szerv jogutóda az alapító okiratban foglaltak szerint a korábbi illetékességi területén működő azon megyei (fővárosi) kormányhivatal, mellyel a megyei (fővárosi) illetékességi területet illetően az összeolvadás megtörténik. (3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően a központi államigazgatási szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező, megyei (fővárosi) illetékességű szerve jogutódjának a szakigazgatási szerv számára jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörök és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében az alapító okiratban foglaltak szerint az a megyei (fővárosi) kormányhivatal tekintendő, amelynek a szakigazgatási szervévé válik. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában a központi államigazgatási szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező, regionális illetékességű (működési területű) szerve (szervezeti egysége) jogutódjának a szakigazgatási szerv feladat- és hatáskörei és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében az alapító okiratban foglaltak szerint az, a korábbi illetékességi területén működő megyei (fővárosi) kormányhivatal tekintendő, amelyeknek a szakigazgatási szervévé vagy szervezeti egységévé a megyei (fővárosi) illetékességi területet alapul véve válik. (5) A (2)–(4) bekezdéstől eltérően, ahol kormányrendelet a szakigazgatási szerv számára általában, illetve egyes feladat- és hatáskörei tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességétől eltérő illetékességi területet állapít meg, az adott feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a kormányrendeletben megjelölt megye (főváros) kormányhivatala tekintendő az alapító okiratokban foglaltak szerint az azonos feladatot ellátó, megszűnt területi szerv jogutódjának. (6) Az (1)–(2) bekezdéstől eltérően, a megszűnő költségvetési szerv által korábban ellátott, külön jogszabály rendelkezése alapján központi hivatal hatáskörébe kerülő feladatok esetén a központi hivatal feladatátvevő, illetve ezen feladat ellátáshoz kapcsolódóan a feladatot ellátó foglalkoztatottak tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlója és a kötelezettségek teljesítője. Az átvett feladathoz kapcsolódóan az alapító okiratokban és a 30. § szerinti megállapodásban foglaltak alapján a feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében jogutódnak tekintendő. (7) A (3)–(6) bekezdésben meghatározott jogviszonyok alatt a szerv működtetésével kapcsolatos jogviszonyok, így vagyoni jogok és kötelezettségek, az átvett feladathoz tartozó ingó és ingatlan eszköz- és infrastruktúra-állomány (kivéve a megállapodás alapján továbbra is központi hivatalok kezelésében lévő infrastruktúra, így különösen az informatikai hálózat), a kormánytisztviselői, illetve munkajogviszonyban foglalkoztatottak feletti munkáltató jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint kormányzati szolgálati és munkajogviszonyuk is értendő. (8) A feladatellátáshoz kapcsolódó vagyoni jogok, ingó és ingatlan állomány – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – térítésmentesen kerül átadásra a jogutód részére. 30. § A feladat- és hatáskörök és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a jogutódlás egyes kérdéseit az átalakulásban érintett szervek közötti megállapodások rögzítik. 31. § (1) E rendelet hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyek közül a rendelet hatálybalépését követően az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a közigazgatási hatósági ügy ellátása jogszabály rendelkezése szerint kerül. (2) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő másodfokú eljárásokban a rendelet hatálybalépését követően az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe az eljárás tárgyát képező közigazgatási hatósági ügyben külön jogszabály rendelkezése szerint a fellebbezés elbírálása 2011. január 1-jétől tartozik. 18. Értelmező rendelkezések 32. § (1) E rendelet alkalmazásában államigazgatási feladatot ellátó, államigazgatási hatáskörrel, hatósági jogkörrel rendelkező helyi önkormányzati szerven polgármestert, jegyzőt és a képviselő-testület hivatala ügyintézőjét kell érteni. (2) E rendelet alkalmazásában polgármester alatt a főpolgármestert és a megyei közgyűlés elnökét, jegyző alatt a főjegyzőt és a körjegyzőt is érteni kell. (3) E rendelet alkalmazásában központi államigazgatási szervek területi szerve alatt a Khtv. 1. § 1. pontjában meghatározott szervet kell érteni. (4) E rendelet alkalmazásában funkcionális feladat az igazgatási funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított szervezeti egységek által ellátott szervi működést szolgáló, – nem szakmai feladatellátáshoz kötődő – belső igazgatási feladat, különösen a humánpolitikai és humán-erőforrás gazdálkodási, költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, jogi (peres képviseleti), nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására szolgáló, ellenőrzési, koordinációs, saját szervi működtetését szolgáló informatikai és informatikai rendszer fenntartási, kommunikációs feladatok, valamint a személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi feltételek biztosítását szolgáló műveletek. 19. Átmeneti és záró rendelkezések 33. § (1) A 2010. december 31-én megszűnő – szakigazgatási szervvé váló – költségvetési szervek, valamint a központi államigazgatási szervek a szakigazgatási szervvé váló területi szervük, illetve szervezeti egységük tekintetében jelen rendelet kihirdetésétől a megszűnés napjáig a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter hozzájárulása nélkül nem vállalhatnak a szakigazgatási szervvé váló szervet érintő új kötelezettséget, és nem létesíthetnek foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a napi üzemi működést érintően 2010. december 23-ig vállalhatnak a 2011. június 30-ig átnyúló időszakot érintő kötelezettséget. 34. § (1) A 30. §-ban meghatározott megállapodást a kormányhivatalok kialakítását megelőzően, az átalakulásban érintett területi szervek 2010. december 28-ig kötik meg. (2) A jogutódlás egyes kérdéseinek rendezése és a megállapodás során a jogok és kötelezettségek, különösen a létszám-, a vagyon-, a szerződés- és kötelezettség-állományt illetően a 2010. november 30-i állapotot kell figyelembe venni. (3) A 2010. november 30-i állapotot követően a megszűnésig keletkező jogokról és kötelezettségekről a megállapodás külön rendelkezik. 35. § (1) A 2010. december havi, 2011. januárban esedékes illetmények, munkabérek és egyéb járandóságok, valamint azok közterhei kifizetéséhez a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a jogelőd központi államigazgatási szervek 2011. január hónapra – 2011. március havi visszapótlással – támogatási keret-előrehozást igényelhetnek külön indokolás nélkül a Magyar Államkincstártól. (2) A jogutódlással érintett megyei (fővárosi) kormányhivatal köteles 2011. január 31-ig a teljesítéseket megtéríteni a kifizetéseket teljesítő kormányhivatal, jogelőd központi államigazgatási szerv részére. 36. § (1) A 28. § (2) bekezdés a)–b) pontja alapján megszűnő költségvetési szervek kötelezettségvállalással terhelt maradványát a megszűnő költségvetési szerv irányító szerve az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint legkésőbb 2011. január 31-ig átadja a jogutód megyei (fővárosi) kormányhivatalnak. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a 28. § (2) bekezdés c) pontja szerinti területi szerv vagy szervezeti egység működése során keletkezett kötelezettségvállalással terhelt maradványra is. Ha a központi államigazgatási szerv nyilvántartásaiból nem állapítható meg egyértelműen, hogy az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi szerve vagy szervezeti egysége működése során keletkezett kötelezettségvállalással terhelt maradvány mekkora hányadot képvisel a központi államigazgatási szerv összes kötelezettségvállalással terhelt maradványán belül, a kötelezettségvállalással terhelt maradvány akkora hányadát kell a jogutód megyei (fővárosi) kormányhivatal számára átadni, amekkora hányadot az átalakulást megelőzően az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi szerven, szervezeti egységen belül munkát végzők hányada a központi államigazgatási szerv szakmai létszámán belül képviselt. 37. § A megszűnő szervek az állami adóhatóság (2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal) felé teljesítendő bejelentési, változásbejelentési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségüket a megszűnésre vonatkozó általános szabályok szerint teljesítik. 38. § (1) A kormányhivatalok megalakulását követően a főigazgató, illetve az igazgató kinevezéséig, de legkésőbb 2011. február 28-ig a jogelőd fővárosi és megyei közigazgatási hivatal hivatalvezetője a főigazgatói feladatokat, a főtitkára az igazgatói feladatokat látja el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt a hivatalvezető, illetve a főtitkár a korábbi illetményének megfelelő összegű illetményre és juttatásokra jogosult. (3) A kormányhivatalok megalakulását követően a szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezéséig, de legkésőbb 2011. augusztus 31-ig a szakigazgatási szerv vezetői feladatait a) a szociális és gyámhivatal esetében a jogelőd fővárosi és megyei közigazgatási hivatal szociális és gyámhivatalának vezetője, b) az építésügyi hivatal esetében, amely fővárosi és megyei kormányhivatalban állami főépítész működik ott a jogelőd fővárosi és megyei közigazgatási hivatal korábbi állami főépítésze, amely fővárosi és megyei kormányhivatalban állami főépítész nem működik ott a jogelőd fővárosi és megyei közigazgatási hivatal építésfelügyeletének korábbi vezetője, c) az igazságügyi szolgálat esetében a 2011. január 1-jét megelőzően működött megyei igazságügyi hivatal igazgatója, d) a növény- és talajvédelmi igazgatóság esetében a jogelőd megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal növényés talajvédelmi igazgatója, e) az erdészeti igazgatóság esetében a jogelőd megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal erdészeti igazgatója, f) a földművelésügyi igazgatóság esetében a jogelőd megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal földművelésügyi igazgatója, g) az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság esetében a jogelőd megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatója, h) a földhivatal esetében a jogelőd megyei földhivatal hivatalvezetője, i) az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv esetében ia) a megszűnt regionális egészségbiztosítási pénztár korábbi régiószékhelyén működő megyei (fővárosi) kormányhivatal szakigazgatási szerve esetében a jogelőd regionális egészségbiztosítási pénztár igazgatója, ib) a megszűnt regionális egészségbiztosítási pénztár korábbi illetékességi területén működő további megyei (fővárosi) kormányhivatalok esetében a jogelőd regionális egészségbiztosítási pénztár megyei kirendeltségnek vezetője, j) a nyugdíjbiztosítási igazgatóság esetében ja) a megszűnt regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság korábbi régiószékhelyén működő megyei (fővárosi) kormányhivatal esetében a jogelőd regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság igazgatója, jb) a megszűnt regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság korábbi illetékességi területén működő további megyei kormányhivatalok esetében a kormánymegbízott által a nyugdíjbiztosítási igazgatóság állományából megbízott vezetői munkakörrel rendelkező személy, k) a munkaügyi központ esetében ka) a megszűnt regionális munkaügyi központ korábbi régiószékhelyén működő megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központja esetében a jogelőd regionális munkaügyi központ főigazgatója, kb) a megszűnt regionális munkaügyi központ korábbi illetékességi területén működő további megyei (fővárosi) kormányhivatalok esetében a munkaügyi központ állományából a kormánymegbízott által megbízott vezetői munkakörrel rendelkező személy, l) a népegészségügyi szakigazgatási szerv esetén la) a megszűnt Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Regionális Intézete tekintetében a regionális tisztifőorvos hivatali szervezetének székhelye szerinti megye (főváros) kormányhivatalának népegészségügyi szakigazgatási szerve esetében a regionális tisztifőorvos, lb) a megszűnt Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Regionális Intézetének korábbi illetékességi területén működő további megyei (fővárosi) kormányhivatalok esetében a kormánymegbízott által a népegészségügyi szakigazgatási szerv állományából megbízott vezetői munkakörrel rendelkező személy, m) a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv esetében a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv állományából a kormánymegbízott által megbízott vezetői munkakörrel rendelkező személy, n) a fogyasztóvédelmi felügyelőség esetén na) a regionális fogyasztóvédelmi felügyelőség korábbi régiószékhelyén működő megyei (fővárosi) kormányhivatal szakigazgatási szerve esetében a 2011. január 1-jét megelőzően működött regionális fogyasztóvédelmi felügyelőség igazgatója, nb) a korábbi regionális fogyasztóvédelmi felügyelőség korábbi illetékességi területén működő további megyei (fővárosi) kormányhivatalok esetében a 2011. január 1-jét megelőzően működött fogyasztóvédelmi felügyelőség kirendeltségének vezetője, ennek hiányában a kormánymegbízott által fogyasztóvédelmi felügyelőség állományából megbízott vezetői munkakörrel rendelkező személy, o) a kulturális örökségvédelmi iroda esetében oa) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal korábbi regionális irodájának régiószékhelyén működő megyei (fővárosi) kormányhivatal szakigazgatási szerve esetében a 2011. január 1-jét megelőzően működött regionális iroda irodavezetője, ob) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal korábbi regionális irodájának illetékességi területén működő további megyei (fővárosi) kormányhivatal esetében a kormánymegbízott által a kulturális örökségvédelmi iroda állományából megbízott vezetői munkakörrel rendelkező személy, p) a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság esetében a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal korábbi területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságának igazgatója, q) a közlekedési felügyelőség esetében qa) a Nemzeti Közlekedési hatóság korábbi regionális igazgatóságának régiószékhelyén működő megyei (fővárosi) kormányhivatal szakigazgatási szerve esetében a 2011. január 1-jét megelőzően működött regionális igazgatóság igazgatója, qb) a Nemzeti Közlekedési hatóság korábbi regionális igazgatóságának illetékességi területén működő további megyei (fővárosi) kormányhivatalok esetén, a kormánymegbízott által a közlekedési felügyelőség állományából megbízott vezetői munkakörrel rendelkező személy látja el. (4) A (3) bekezdésben meghatározott időtartam alatt a szakigazgatási szerv vezetői feladatait ellátó kormánytisztviselő a korábbi illetményének megfelelő illetményre és juttatásokra jogosult. (5) A kormányhivatalok megalakulását követően a gazdasági vezető kinevezéséig, de legkésőbb 2011. február 28-ig a jogelőd fővárosi és megyei közigazgatási hivatal gazdasági vezetője látja el a gazdasági vezetői feladatokat. 39. § (1) E rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E rendelet 1–27. §-a, 31–32. §-a, 36–38. §-ai, valamint 39. § (3) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 214/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök