223/
- (IX. 4.) Korm. rendelete a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről. A Kormány az Alaptörvény
- cikk
(2)bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a III. Fejezet tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §
(11)bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló
- évi LIII. törvény 110/A. §-ában és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény 174/A. §
(1)bekezdés
- a)pontjában és
- b)pont
- bb)alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEjEzET Az orSzáGoS VízÜGyI FőIGAzGATóSáG 1. Országos Vízügyi Főigazgatóság jogállása 1. §
(1)Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
(2)Az OVF működési köre az ország egész területére kiterjed. 2. §
(1)Az OVF-et főigazgató vezeti.
(2)Az OVF foglalkoztatottjai felett – a gazdasági vezető esetén a kinevezés és felmentés kivételével – a munkáltatói jogkört a főigazgató gyakorolja. 2. Az OVF feladatai 3. §
(1)Az OVF
- a)irányítja, koordinálja és ellenőrzi a területi vízügyi igazgatóságok szakmai tevékenységét, és részt vesz a területi vízügyi igazgatóságok stratégiai céljainak kialakításában,
- b)ellátja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. §
(1)bekezdés f ),
- g)és
- h)pontjában meghatározott irányítási hatásköröket, amelyekre tekintettel a területi vízügyi igazgatóságok ügyvezetési jellegű feladatai vonatkozásában teljes körű ellenőrzési joggal rendelkezik,
- c)ellátja a vizek kártételei elleni védelemmel, és ennek részeként az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetésével kapcsolatos feladatokat,
- d)ellátja a területi vízügyi igazgatóságok vízrajzi tevékenységének országos szintű irányításával, a vízrajzi tevékenység egységességét biztosító szakfelügyelet ellátásával, a vízrajzi tevékenység összehangolásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,
- e)ellátja az egységes vízügyi nyilvántartást biztosító Vízgazdálkodási Információs Rendszer (a továbbiakban: VIZIR) országos vonatkozású üzemeltetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, f ) végzi a vizek állapotértékelésével kapcsolatos feladatokat,
- g)ellátja a közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel kapcsolatos feladatokat,
- h)végzi a vízügyi tárgyú nemzetközi kapcsolatok koordinálásával kapcsolatos feladatokat,
- i)végzi az egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló vízügyi projektek tervezésével, a források felhasználásával megvalósuló központi, pályázati, valamint kiemelt kormányzati projektek megvalósításával kapcsolatos feladatokat,
- j)ellátja az egyéb, jogszabály vagy a miniszter által a feladatkörébe utalt feladatokat.
(2)Az OVF irányítja
- a)a területi vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésében lévő felszíni vizek, vízfolyások és csatornák, vízgazdálkodási rendszerek és védművek fenntartását, üzemeltetését, rekonstrukcióját és fejlesztését,
- b)a területi vízügyi igazgatóságok fenntartásában, üzemeltetésében lévő vízfolyásokon és csatornákon az öntözési célú vízszolgáltatást,
- c)a területi vízügyi igazgatóságok felszíni és a felszín alatti vízkészletekkel való gazdálkodását,
- d)a lehetséges víznyerő területek távlati ivóvízbázissá nyilvánításával kapcsolatos területi vízügyi igazgatósági feladatellátást,
- e)a VIZIR működtetésével kapcsolatos területi vízügyi igazgatósági feladatellátást, gondoskodva a más információs rendszerekkel történő országos és nemzetközi adatcseréről, valamint adatszolgáltatásról, f ) a területi vízügyi igazgatóságok uniós jogi aktusból következő vízgazdálkodási feladatait,
- g)a Startmunka program keretében megvalósuló vízügyi közfoglalkoztatási feladatok ellátását, valamint
- h)az Ivóvízminőség-javító Program végrehajtását.
(3)Az OVF részt vesz
- a)az országos vízgazdálkodási stratégia és koncepció, valamint az egyéb ágazati stratégiák és koncepciók szakmai megalapozásában, valamint
- b)a jogszabályokhoz kapcsolódó előzetes és utólagos hatásvizsgálatok, valamint háttéranyagok elkészítésében.
(4)Az OVF egyéb feladatkörében
- a)ellátja a vízügyi múzeumi és levéltári feladatokat, továbbá felügyeli a területi vízügyi igazgatásra vonatkozó oktatási, kutatási, múzeumi és levéltári tevékenységekkel kapcsolatos feladatokat,
- b)véleményezi a kiemelt térségre és megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet,
- c)közreműködik a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásához kapcsolódó vízgazdálkodási vonatkozású feladatokban,
- d)végzi a vízgyűjtő-gazdálkodással kapcsolatosan jogszabály által feladatkörébe utalt feladatokat,
- e)előkészíti a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv által meghatározott jelentést, f ) előkészíti a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program kétévenkénti felülvizsgálatával összefüggő szakmai anyagot,
- g)ellátja a Települési Szennyvíz Információs Rendszer szakmai feladatait, elvégzi a szakmai honlap karbantartását, fejlesztését, valamint az adatszolgáltatáshoz szükséges fejlesztéseket,
- h)gondoskodik a víziközmű online adatfeldolgozó és információs rendszer üzemeltetéséről és fejlesztéséről,
- i)végzi a szomszédos országokkal létesített vízgazdálkodási egyezmények végrehajtásából eredő feladatokat és biztosítja a képviseletet,
- j)közreműködik a többoldalú nemzetközi együttműködések vízgazdálkodási és vízvédelmi feladatainak végrehajtásából származó feladatokban,
- k)a szakterülete vonatkozásában közreműködik az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország), 1991. február 26. napján aláírt egyezmény, illetve az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti nemzetközi eljárásokban,
- l)ellátja a Duna-menti országok nemzetközi vízminőségi riasztórendszer ügyeleti működtetésével kapcsolatos feladatokat,
- m)közreműködik a vízgazdálkodási szakterületi feladatok ellátását támogató hatástanulmányok, vizsgálatok elvégzésében, jelentések készítésében, illetve alkalmazott kutatások folytatásában, alapozó kutatási tevékenységek koordinációjában és monitorozásában,
- n)háttéranyagokat, helyzetelemzéseket, felméréseket és statisztikai elemzéseket készít szakterületi stratégiák és tervek kialakításához, valamint egyedi döntésekhez. II. FEjEzET A TErÜlETI VízÜGyI IGAzGATóSáGoK 3. A területi vízügyi igazgatóságok jogállása 4. §
(1)Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
(2)Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
(3)A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
(4)Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
(5)Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
(6)A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
(7)A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
(8)A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
(9)A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
(10)A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
(11)A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv.
(12)A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv. 5. §
(1)A területi vízügyi igazgatóságok működési területét az 1. melléklet tartalmazza.
(2)A területi vízügyi igazgatóság gazdasági szervezettel rendelkezik.
- § A területi vízügyi igazgatóságot igazgató vezeti, aki – a gazdasági vezető kinevezése és felmentése kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat a területi vízügyi igazgatóság foglalkoztatottjai felett.
- A területi vízügyi igazgatóságok feladata
- §
(1)A területi vízügyi igazgatóság
- a)ellátja a vizek kártételei elleni védelemmel, a vízkárelhárítással (árvíz- és belvízvédekezéssel, vízhiány kárelhárítással, valamint a vízminőségi kárelhárítással) összefüggő, jogszabályban meghatározott feladatokat, ennek keretében
- aa)végzi az elsőrendű árvízvédelmi létesítmények fejlesztését és fenntartását, azokon a védekezést, az árvízmentesítést, ha az kettőnél több települést érint, továbbá a védelmi szakfelszerelés karbantartását és fejlesztését,
- ab)irányítja és ellátja a vízkárelhárítás műszaki, igazgatási teendőit,
- ac)tervezi, szervezi és szakmailag irányítja a védekezés területi feladatainak ellátását,
- ad)irányítja a helyi önkormányzatok, valamint a vízitársulatok vízkárelhárítási tevékenységét, ebben a jogkörében eljárva – elrendelt védekezési készültség esetén – a vízkárelhárítási szakmai feladatok tekintetében utasítási jogkörrel rendelkezik,
- ae)adatokat szolgáltat a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő, a közigazgatási feladatok ellátásához szükséges tervek elkészítéséhez, vagy törvény felhatalmazása alapján elkészíti, felülvizsgálja a terveket, af ) összehangolja a védőművek építését, fejlesztését, továbbá lebonyolítja a beruházási tevékenységeket,
- ag)végzi a vízhiány kárelhárítást az állami tulajdonú vízilétesítmények tekintetében,
- ah)végzi a vízminőségi kárelhárítást, ideértve a tevékenység műveleti (operatív) irányítását, valamint – szükség és technikai lehetőség esetén – annak végrehajtását,
- b)üzemelteti és fejleszti a vízrajzi észlelőhálózatot, ennek részeként víztest monitoringot tart fenn, vízrajzi adatokat gyűjt és feldolgoz,
- c)ellátja a VIZIR területi nyilvántartásának és vízgazdálkodási adatgyűjtésének üzemeltetési és fejlesztési feladatait, a gyűjtött adatokat feldolgozza, értékeli és tárolja, továbbá együttműködik az országos vonatkozású feladatok teljesítésében,
- d)ellátja a távlati ivóvízbázisok vízkészletének felhasználható állapotban tartásával kapcsolatos feladatokat,
- e)ellátja a vizeink állapotértékelésével kapcsolatos területi feladatokat, f ) ellátja a közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel, ideértve a települési ivóvízminőség-javítással, valamint a települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésével kapcsolatban a feladatkörébe utalt feladatokat,
- g)részt vesz a vízügyi tárgyú nemzetközi kapcsolatok fenntartásával összefüggő feladatok ellátásában,
- h)ellátja az egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló projektek tervezésével, a források felhasználásával megvalósuló központi, pályázati, valamint kiemelt kormányzati projektek megvalósításával kapcsolatos feladatokat,
- i)ellátja a vízitársulatok szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat,
- j)szervezi és irányítja a vízügyi igazgatás keretén belül megvalósuló közfoglalkoztatási programok végrehajtását,
- k)múzeumi, levéltári, oktatási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat lát el,
- l)ellátja az egyéb, jogszabály vagy a miniszter által a feladatkörébe utalt feladatokat.
(2)A területi vízügyi igazgatóság vagyongazdálkodási feladatai körében fenntartja, üzemelteti és fejleszti az egyes állami tulajdonú vagyontárgyakat (medrek, vízilétesítmények, erdők), így különösen a vízrajzi törzshálózatot, illetve az állami alapfeladatokat ellátó vízrajzi üzemi hálózatot, a távlati ivóvízbázisok mérő- és megfigyelő rendszerét, a vízminőségi monitoring-rendszert, az ár- és belvízvédelmi létesítményeket, a vízelvezető műveket, az öntözési célú vízilétesítményeket, a vízépítési műtárgyakat, a vízlépcsőket, a folyók duzzasztott tereit, a vízelosztó- és többes rendeltetésű rendszereket, továbbá a vízkészlet-gazdálkodási feladatokat ellátó vízátvezető, vízpótló műveket.
(3)A területi vízügyi igazgatóság végzi
- a)a vagyonkezelésében lévő vízilétesítmények fenntartását, üzemeltetését és fejlesztését,
- b)a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vízfolyások, holtágak és természetes állóvizek szabályozását, mederfenntartását, partvédelmét,
- c)a kitűzési terv szerint és a hajózási hatóság egyetértésével a hajózható folyószakaszokon, a természetes tavakon és csatornákon a hajóút kijelölését, kitűzését és fenntartását,
- d)a védekezési célokat szolgáló gépek, felszerelések, hordozható szivattyúk, szállító járművek, hajópark üzemképességének biztosítását,
- e)a vizek medrében található nádasok vízminőség-védelmi nádgazdálkodását, f ) az állami tulajdonban lévő vízilétesítményeken a mezőgazdasági vízszolgáltatást,
- g)háttéranyagok készítését szakterületi stratégiák és tervek kialakításához és egyedi döntésekhez, helyzetelemzések, felmérések és statisztikai elemzések készítését,
- h)a vízgyűjtő-gazdálkodással kapcsolatosan jogszabály által feladatkörébe utalt feladatokat.
(4)A területi vízügyi igazgatóság gondoskodik
- a)az állami, az önkormányzati és a magántulajdonban lévő vízkárelhárítási vagy mezőgazdasági célú vízilétesítmények fenntartói, üzemeltetési, rekonstrukciós és fejlesztési összhangjának megteremtéséről,
- b)az Ivóvízminőség-javító Program területi végrehajtásáról, továbbá
- c)a vízkészletekkel való gazdálkodás körében
- ca)a vízkészletek térbeli, időbeli, mennyiségi és minőségi számbavételéről és azok elosztásáról,
- cb)a vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzéséről a természetes vizek hasznosíthatósági feltételeinek rendszeres ellenőrzésével, a vízhasználatot akadályozó vízminőségi károk megelőzésével, csökkentésével és elhárításával,
- cc)a vizek mennyiségi és minőségi védelme érdekében a távlati ivóvízbázisok megóvásáról, védőidomainak, illetve védőterületének meghatározásáról, valamint ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről, valamint
- cd)a laboratóriumainak működtetéséről a vízrajzi, vízkészlet-gazdálkodási és vízminőségi kárelhárítási feladatai ellátása érdekében.
(5)A területi vízügyi igazgatóság részt vesz
- a)a vízellátást és szennyvízkezelést érintő szakmai pályázatok, projektek értékelésében,
- b)az országos vízgazdálkodási stratégia és koncepció, valamint az egyéb ágazati stratégiák és koncepciók szakmai megalapozásában,
- c)a vízhasználatok ellenőrzésében, és az ebben a feladatkörben hatáskörrel rendelkező hatóságnál intézkedést kezdeményezhet, továbbá
- d)ügyfélként a vagyonkezelésébe tartozó, vagy az azokra hatást jelentő vízhasználatok, vízilétesítmények és vízimunkák vízjogi engedélyezési (elvi, létesítési, üzemeltetési, fennmaradási) eljárásában.
(6)A területi vízügyi igazgatóság közreműködik
- a)a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásához kapcsolódó vízgazdálkodási vonatkozású feladatokban,
- b)a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv által meghatározott jelentés előkészítésében,
- c)a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program kétévenkénti felülvizsgálatával összefüggő szakmai anyag elkészítésében,
- d)a Települési Szennyvíz Információs Rendszer ügyfélszolgálatának szakmai feladatainak ellátásában,
- e)a vízkészletjárulék befizetésével, vagy annak elmulasztásával összefüggésben indult hatósági eljárásban, f ) a szomszédos országokkal létesített vízgazdálkodási egyezmények végrehajtásában,
- g)a többoldalú nemzetközi együttműködések vízgazdálkodási feladatainak végrehajtásában.
(7)A területi vízügyi igazgatóság véleményezi a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket.
(8)A területi vízügyi igazgatóság együttműködik a helyi önkormányzatokkal és a vízitársulatokkal a vízgazdálkodási feladatok megoldásában. III. FEjEzET VízÜGyI IGAzGATáSI SzErVEK, HATóSáGoK éS SzAKHATóSáGoK KIjElöléSE 5. Vízügyi igazgatási szervek kijelölése 8. §
(1)A Kormány vízügyi igazgatási szervként
- a)az OVF-et, és
- b)a területi vízügyi igazgatóságot jelöli ki.
(2)Vízügyi igazgatási szervként – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a területi vízügyi igazgatóság jár el. 9. § A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 4. §-a szerinti vízügyi igazgatási szervként
- a)a vízkárelhárítási célú szükségtározók és a nagyvízi mederben történő beavatkozások tekintetében az OVF,
- b)az
- a)pont hatálya alá nem tartozó esetekben a területi vízügyi igazgatóság jár el. 6. Vízügyi hatóságok, vízvédelmi hatóságok és szakhatóságok kijelölése 10. §
(1)Területi vízügyi hatóságként és szakhatóságként, továbbá területi vízvédelmi hatóságként és szakhatóságként – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – első fokon
- a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
- a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
- a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
- a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
- a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
- a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
- a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
- a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
- a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
- a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
- a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, és
- a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (az 1–
- pontban foglaltak a továbbiakban együtt: hatóság) jár el.
(2)A hatóság illetékességi területét a 2. melléklet határozza meg.
(3)A Kormány országos vízügyi hatóságként – országos illetékességgel – a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelöli ki, amely a hatóság első fokú vízügyi hatósági vagy szakhatósági, vízvédelmi hatósági vagy szakhatósági eljárása esetén másodfokon jár el.
(4)A
(3)bekezdés szerinti szerv részt vesz a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a belső piaci információs rendszeren keresztül megvalósított igazgatási együttműködésben a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben és kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint.
(5)A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény alapján megvalósuló vízilétesítmények és vízimunkák engedélyezése esetén vízügyi hatóságként első fokon az
(1)bekezdés
- pontja szerinti szerv jár el.
- A vízügyi hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése
- §
(1)A Kormány a hatóság elvi vízjogi engedélyezési, vízjogi létesítési engedélyezési, vízjogi üzemeltetési engedélyezési és vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásában
- a)– ha a vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles – annak elbírálására, hogy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti tevékenységek és létesítmények esetében feltételezhető-e jelentős környezeti hatás, az első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget,
- b)annak elbírálására, hogy ivóvízkivétel, vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás vagy fürdők vízilétesítményeinek engedélyezésénél a vizek minőségét és egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők fennállnak-e,
- ba)az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét,
- bb)a legalább 1000 m3/nap kapacitású vagy 5000 főnél nagyobb állandó népességet ellátó, valamint az egy járás határán átnyúló ivóvízellátó rendszerek esetében az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, a másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát,
- c)az elvi vízjogi engedélyezés kivételével, ha a tevékenység a termőföldre hatást gyakorol vagy a vízilétesítmény termőföldön valósul meg – a termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés kérdésében – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt,
- d)az elvi vízjogi engedélyezés kivételével, valamint ha ugyanezen szakkérdést a hatóság korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálta és az eljárás termőföldön megvalósuló vízilétesítmény engedélyezésére irányul, – a termőföld mennyiségi védelme követelményeinek való megfelelés kérdésében – az első fokú eljárásban a járási hivatal járási földhivatalát, másodfokon a megyei kormányhivatal földhivatalát,
- e)ha a tevékenység erdőt érint és ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták – az erdőre gyakorolt hatások, valamint ha a vízilétesítmény megvalósítása erdő igénybevételével jár, akkor az erdő igénybevétel engedélyezhetőségének a vizsgálatára – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, f ) ha az eljárás külterületet, belterületen országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang felszíni védőövezetét vagy egyedi tájértéket közvetlenül érint, – annak elbírálása érdekében, hogy a táj- és természetvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e – az első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget,
- g)ha a tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet érint, – annak elbírálása érdekében, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek megfelel-e – az első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt,
- h)a vízjogi üzemeltetési engedélyezés kivételével, ha az eljárás régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő tevékenység engedélyezésére irányul, – annak elbírálása kérdésében, hogy a kulturális örökség védelmének jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e – az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalát, a másodfokú eljárásban,
- ha)ha az eljárás régészeti lelőhelyen, vagy régészeti védőövezet területén megvalósuló tevékenység engedélyezésére irányul, Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalát,
- hb)ha az eljárás műemléki területen megvalósuló, vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő tevékenység engedélyezésére irányul, a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát,
- i)vízjogi létesítési engedélyezés esetén, ha a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, – annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e –
- ia)gyorsforgalmi utak és közúti határátkelőhelyek esetében az első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság központi szervét,
- ib)országos közutak és a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőségét, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság központi szervét,
- ic)a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében az első fokú eljárásban a Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelőségét, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság központi szervét,
- id)a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében az első fokú eljárásban Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát, a másodfokú eljárásban a Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelőségét,
- j)a vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli vízjogi létesítési engedélyezés esetén, ha a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, – annak elbírálása kérdésében, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a tervezett igénybevételnek a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett engedélyezhető-e – az első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság központi szervét, továbbá
- k)a vízjogi létesítési engedélyezés esetén, ha az eljárás víziutat érint – a víziközlekedés biztonsága, hajózási érdekek érvényre juttatása jogszabályban meghatározott követelményeinek való megfelelés kérdésében – az első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság központi szervét,
- l)ha az eljárás halastavakkal, horgásztavakkal, jóléti tavakkal, víztározókkal vagy holtágakkal kapcsolatos és a kialakítás ásványi nyersanyag kitermeléssel jár, a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módja meghatározásának, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítésének, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapításának szakkérdésében az első fokú eljárásban a bányakapitányságot, másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(2)Az
(1)bekezdés i)–k) pontja szerinti eljárásban hozott határozatot akkor is közölni kell a fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőségével, ha az az eljárásban szakhatóságként nem vesz részt.
(3)Az
(1)bekezdés l) pontja szerinti vízilétesítmények tekintetében kiadott fennmaradási engedélyt a bányakapitánysággal is közölni kell. 12. §
(1)A Kormány a hatóságnak az ivóvízellátás célját szolgáló üzemelő és távlati vízbázisok védelme érdekében történő védőidom, védőterület és védősáv kijelölésére irányuló eljárásában,
- a)– az ivóvíz, az ásvány- és a gyógyvíz minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálata kérdésében – az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, a másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát,
- b)– a termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés kérdésében – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, továbbá
- c)külterület, belterületen országos jelentőségű védett természeti terület vagy Natura 2000 terület érintettsége esetén – annak elbírálása érdekében, hogy a táj- és természetvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e – az első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget,
- d)ha a tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet érint, – annak elbírálása érdekében, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek megfelel-e – az első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt,
- e)erdő érintettsége esetén – erdővédelmi kérdésekben – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(2)A Kormány a hatóságnak a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 15. §
(2)bekezdésében szabályozott egyedi vizsgálati eljárásában,
- a)– az ivóvíz, az ásvány- és a gyógyvíz minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálata kérdésében – az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, a másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát, továbbá
- b)– a termőföld minőségi védelme és a növényvédelem követelményeinek való megfelelés kérdésében – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt,
- c)erdő érintettsége esetén – erdővédelmi kérdésekben – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(3)A Kormány a hatóság vízjogi engedélyezési eljárásában, ha a geotermikus energia kinyerése felszín alatti víz kitermelését igényli – a fúróberendezés alkalmassága, a kút kiképzés műszaki-biztonsági feltételeknek való megfelelősége, a bányajáradék-fizetési, a bányafelügyelet felé történő adatszolgáltatási kötelezettség, valamint a víz-kitermelés szénhidrogén ásványvagyonra vonatkozó hatásának megállapítása szakkérdésében – az első fokú eljárásban a bányakapitányságot, a másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(4)A Kormány a hatóságnak az 500 méternél mélyebben elhelyezkedő mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló létesítési, üzemeltetési, fennmaradási engedélyezési eljárásában, – a fúróberendezés alkalmassága, a kút kiképzés műszaki-biztonsági feltételeknek való megfelelősége, valamint a víz-kitermelés szénhidrogén ásványvagyonra vonatkozó hatásának szakkérdésében – első fokú eljárásban a bányakapitányságot, másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(5)A Kormány a hatóságnak az ivóvízkivételre nem hasznosítható és ivóvízbázisnak ki nem jelölhető felszíni vízből való egyedi ivóvízkivétel engedélyezésére irányuló eljárásában – annak elbírálására, hogy a megfelelő kezelési eljárások után az ivóvíz minőségi jellemzői megfelelőek-e – az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét szakhatóságként jelöli ki.
(6)A Kormány a hatóságnak a gázveszélyes vízkészletet igénybe vevő vízilétesítmény vízjogi létesítési, valamint üzemeltetési engedélyének kiadására irányuló eljárásában, fürdési célú víztermelést folytató vízmű esetében – a termelt víz fürdési célú felhasználhatósága, valamint annak feltételei kérdésében – az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, a másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát szakhatóságként jelöli ki.
(7)A Kormány a hatóságnak a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz átvételére köteles szennyvíztisztító telep, szennyvízelvezető mű erre kijelölt eleme, a tavas vagy egyéb szennyvíztisztító mű kijelölése iránti eljárásában,
- a)környezet-egészségügyi szakkérdésben, így különösen az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a fertőző betegségek terjedésének megakadályozására, a rovar- és rágcsálóirtás, a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység vizsgálatára, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények érvényesítésére kiterjedően az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét,
- b)ha a tevékenység külterületet, belterületen országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang felszíni védőövezetét vagy egyedi tájértéket közvetlenül érint, – annak elbírálása érdekében, hogy a táj- és természetvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e – az első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget,
- c)ha a tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet érint, – annak elbírálása érdekében, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek megfelel-e – az első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt,
- d)ha a tevékenység a termőföldre hatással lehet vagy termőföldön valósul meg – a termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés szakkérdésében – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatalt, továbbá
- e)ha a tevékenység erdőt érint – az erdőre gyakorolt hatások vizsgálatára – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, f ) annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény megfelel-e, és milyen feltételekkel felel meg a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak, az első fokú eljárásban a létesítmény helye szerint illetékes települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Budapest Főváros Önkormányzata által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát szakhatóságként jelöli ki. 13. §
(1)A halastavak, a horgásztavak, a jóléti tavak, a víztározók, a bányatavak, valamint a holtágak vízjogi engedélyezési eljárásában a 11. §
(1)bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy ha a kérelemmel érintett vízilétesítmény halászati, horgászati, illetve haltermelési hasznosítási célt szolgál, vagy azon halászati, horgászati, illetve haltermelési hasznosítási cél megvalósítását tervezik, ideértve a vízilétesítmény halastó funkcióval történő üzemeltetését is, – annak elbírálása érdekében, hogy a kérelem szerinti tevékenység megfelel-e a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló jogszabályokban meghatározott követelmények közül a haltermelésre és a haltermelési létesítményekre, a halászatra, illetve a horgászatra vonatkozó előírásoknak – a Kormány az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatalt is szakhatóságként kijelöli.
(2)A Kormány a hatóságnak a duzzasztással szabályozott víziúton vízlépcsőnél a víziút osztálya szerinti méretű úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékének áthaladását biztosító hajózsilip és a hozzá tartozó létesítmények terveinek, létesítésének és üzembe helyezésének engedélyezésére irányuló eljárásában
- a)– a hajózsilip méretei tekintetében a jogszabályi követelményeknek, továbbá a tervezett, felújított vagy átalakított hajózsilipnek és tartozékainak a zavartalan és biztonságos hajóforgalom lebonyolítására való alkalmasságának és a nemzetközi gyakorlatnak való megfelelőségének szakkérdésében – az első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság központi szervét, továbbá
- b)külterület, belterületen országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy egyedi tájérték közvetlen érintettsége esetén – annak elbírálása érdekében, hogy a táj- és természetvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e – az első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget,
- c)ha a tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet érint, – annak elbírálása érdekében, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek megfelel-e – az első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt szakhatóságként jelöli ki.
(3)A Kormány a hatóság vizek medrének vízgazdálkodási célt szolgáló alakítására, kotrására vagy mesterséges vízterek vagy tározók létesítésére irányuló vízjogi engedélyezési eljárásában
- a)– a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módja meghatározásának, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítésének, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapításának szakkérdésében – az első fokú eljárásban a bányakapitányságot, a másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt, valamint
- b)erdő érintettsége esetén – erdővédelmi kérdésekben – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt,
- c)külterület, belterületen országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy egyedi tájérték érintettsége esetén, – annak elbírálása érdekében, hogy a táj- és természetvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e – az első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget,
- d)ha a tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet érint, – annak elbírálása érdekében, hogy a tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek megfelel-e – az első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt szakhatóságként jelöli ki. 14. § A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a hatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles megadni. A szakhatósági állásfoglalás megadására tizenöt nap áll rendelkezésre, ha az eljáró hatóság a sürgősséget megkeresésében megindokolja. IV. FEjEzET záró rENdElKEzéSEK 8. Hatályba léptető rendelkezések 15. §
(1)Ez a rendelet – a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)Az I–III. Fejezet, a 16–
- §, a
- §, az
- melléklet és a
- melléklet
- szeptember 10-én lép hatályba.
- Átmeneti rendelkezések
- § E rendeletet a
- szeptember 10-én folyamatban lévő ügyben is alkalmazni kell.
- §
(1)A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a vízvédelmi hatósági és szakhatósági feladat- és hatáskörök tekintetében az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség jogutódja.
(2)Vízvédelmi hatósági és szakhatósági feladat- és hatáskörében
- a)a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség,
- b)a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség,
- c)a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség,
- d)a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség,
- e)a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, f ) a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség,
- g)a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség,
- h)a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség,
- i)a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség,
- j)a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség jogutódja.
(3)A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az illetékességi területét érintő vízvédelmi hatósági és szakhatósági feladatkörében jogutódja az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság pedig a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek. 18. §
(1)A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az Országos Vízügyi Hatóság jogutódja.
(2)A
- a)Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság,
- b)Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Nyugat-dunántúli Vízügyi Hatóság,
- c)Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Közép-dunántúli Vízügyi Hatóság,
- d)Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Dél-dunántúli Vízügyi Hatóság,
- e)Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság, f ) Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Tiszántúli Vízügyi Hatóság,
- g)Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság,
- h)Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-magyarországi Vízügyi Hatóság,
- i)Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság,
- j)Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság,
- k)Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság,
- l)Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Körös-vidéki Vízügyi Hatóság jogutódja.
(3)Az Országos Vízügyi Hatóságtól a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz, valamint a területi vízügyi hatóságoktól a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerveihez kerülő kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők kormányzati szolgálati jogviszonya folyamatos. 19. §
(1)A Nemzeti Környezetügyi Intézet kirendeltségeitől a területi vízügyi igazgatóságokhoz kerülő létszámot és a feladatuk ellátásához szükséges eszközöket a kirendeltség a működési terület szerinti igazgatóság részére 2014. szeptember 10-éig átadja.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti átadás során a
- június 6-i állapotot kell alapul venni, a létszám átadása magában foglalja a foglalkoztatottak átadását a közalkalmazottak jogállásáról szóló
- évi XXXIII. törvény
- §-ának alkalmazásával.
(3)A folyamatban lévő hatósági, szakhatósági ügyek iratanyagának átadása-átvétele, valamint a folyamatban lévő vízvédelmi hatósági és szakhatósági eljárásokhoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak átadása 2014. szeptember 10-éig történik meg.
(4)Az átadás-átvétel tárgyában a) az
(1)bekezdésben foglaltakra tekintettel a Nemzeti Környezetügyi Intézet az OVF-el, b) a
(3)bekezdésben foglaltakra tekintettel az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal e rendelet hatálybalépésétől számított öt napon belül megállapodást köt. 20. §
(1)E rendeletben meghatározott feladatok átadás-átvétele során a központi költségvetés központosított bevételeire vonatkozó követelés- és teljesítésadatokról vezetett részletező nyilvántartásokat a bevételt korábban beszedő szervezet átadja a beszedő feladatokat e rendelet alapján ellátó szervnek.
(2)Az átadás-átvétel megtörténtét bevételi jogcímenkénti bontásban, írásban kell rögzíteni úgy, hogy az átadás-átvételt követően rendezetlen tételek ne maradjanak. E megállapodást a beszedő feladatokat e rendelet alapján ellátó szerv a kincstár részére a megállapodás aláírását követő 8 napon belül megküldi.
(3)Az átadás-átvételt követően a központi költségvetés központosított bevételeit e rendelet szerint beszedő szerv szolgáltat adatot a kincstár részére, kivéve ha a kötelezett tévesen a korábban beszedő szervezet számára teljesíti az őt terhelő fizetési kötelezettséget. Ilyen esetben a bevételt korábban beszedő szervezet a számára megfizetett összeget a központi költségvetés központosított bevételeit beszedő szervezetekre vonatkozó szabályok szerint utalja át a kincstárnak, és erről a kincstárt és a beszedő szervezetet tájékoztatja. 10. Hatályon kívül helyező rendelkezések 21. § Hatályát veszti a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet. orbán Viktor s. k., miniszterelnök