223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelete a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről.

223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelete a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről. A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a III. Fejezet tekintetében a  vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45.  § (11)  bekezdésében, a  környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A.  §-ában és a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában és b)  pont bb)  alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEjEzET Az orSzáGoS VízÜGyI FőIGAzGATóSáG 1. Országos Vízügyi Főigazgatóság jogállása 1. § (1) Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: OVF) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv. (2) Az OVF működési köre az ország egész területére kiterjed. 2. § (1) Az OVF-et főigazgató vezeti. (2) Az OVF foglalkoztatottjai felett – a  gazdasági vezető esetén a  kinevezés és felmentés kivételével – a  munkáltatói jogkört a főigazgató gyakorolja. 2. Az OVF feladatai 3. § (1) Az OVF a) irányítja, koordinálja és ellenőrzi a  területi vízügyi igazgatóságok szakmai tevékenységét, és részt vesz a területi vízügyi igazgatóságok stratégiai céljainak kialakításában, b) ellátja az  államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9.  § (1)  bekezdés f ), g) és h)  pontjában meghatározott irányítási hatásköröket, amelyekre tekintettel a  területi vízügyi igazgatóságok ügyvezetési jellegű feladatai vonatkozásában teljes körű ellenőrzési joggal rendelkezik, c) ellátja a vizek kártételei elleni védelemmel, és ennek részeként az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetésével kapcsolatos feladatokat, d) ellátja a  területi vízügyi igazgatóságok vízrajzi tevékenységének országos szintű irányításával, a  vízrajzi tevékenység egységességét biztosító szakfelügyelet ellátásával, a vízrajzi tevékenység összehangolásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, e) ellátja az  egységes vízügyi nyilvántartást biztosító Vízgazdálkodási Információs Rendszer (a  továbbiakban: VIZIR) országos vonatkozású üzemeltetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, f ) végzi a vizek állapotértékelésével kapcsolatos feladatokat, g) ellátja a közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel kapcsolatos feladatokat, h) végzi a vízügyi tárgyú nemzetközi kapcsolatok koordinálásával kapcsolatos feladatokat, i) végzi az egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló vízügyi projektek tervezésével, a források felhasználásával megvalósuló központi, pályázati, valamint kiemelt kormányzati projektek megvalósításával kapcsolatos feladatokat, j) ellátja az egyéb, jogszabály vagy a miniszter által a feladatkörébe utalt feladatokat. (2) Az OVF irányítja a) a területi vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésében lévő felszíni vizek, vízfolyások és csatornák, vízgazdálkodási rendszerek és védművek fenntartását, üzemeltetését, rekonstrukcióját és fejlesztését, b) a területi vízügyi igazgatóságok fenntartásában, üzemeltetésében lévő vízfolyásokon és csatornákon az öntözési célú vízszolgáltatást, c) a területi vízügyi igazgatóságok felszíni és a felszín alatti vízkészletekkel való gazdálkodását, d) a lehetséges víznyerő területek távlati ivóvízbázissá nyilvánításával kapcsolatos területi vízügyi igazgatósági feladatellátást, e) a VIZIR működtetésével kapcsolatos területi vízügyi igazgatósági feladatellátást, gondoskodva a  más információs rendszerekkel történő országos és nemzetközi adatcseréről, valamint adatszolgáltatásról, f ) a területi vízügyi igazgatóságok uniós jogi aktusból következő vízgazdálkodási feladatait, g) a Startmunka program keretében megvalósuló vízügyi közfoglalkoztatási feladatok ellátását, valamint h) az Ivóvízminőség-javító Program végrehajtását. (3) Az OVF részt vesz a) az országos vízgazdálkodási stratégia és koncepció, valamint az  egyéb ágazati stratégiák és koncepciók szakmai megalapozásában, valamint b) a jogszabályokhoz kapcsolódó előzetes és utólagos hatásvizsgálatok, valamint háttéranyagok elkészítésében. (4) Az OVF egyéb feladatkörében a) ellátja a vízügyi múzeumi és levéltári feladatokat, továbbá felügyeli a területi vízügyi igazgatásra vonatkozó oktatási, kutatási, múzeumi és levéltári tevékenységekkel kapcsolatos feladatokat, b) véleményezi a  kiemelt térségre és megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, c) közreműködik a  vízvédelmi politika terén a  közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásához kapcsolódó vízgazdálkodási vonatkozású feladatokban, d) végzi a vízgyűjtő-gazdálkodással kapcsolatosan jogszabály által feladatkörébe utalt feladatokat, e) előkészíti a  települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv által meghatározott jelentést, f ) előkészíti a  Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program kétévenkénti felülvizsgálatával összefüggő szakmai anyagot, g) ellátja a  Települési Szennyvíz Információs Rendszer szakmai feladatait, elvégzi a  szakmai honlap karbantartását, fejlesztését, valamint az adatszolgáltatáshoz szükséges fejlesztéseket, h) gondoskodik a víziközmű online adatfeldolgozó és információs rendszer üzemeltetéséről és fejlesztéséről, i) végzi a szomszédos országokkal létesített vízgazdálkodási egyezmények végrehajtásából eredő feladatokat és biztosítja a képviseletet, j) közreműködik a  többoldalú nemzetközi együttműködések vízgazdálkodási és vízvédelmi feladatainak végrehajtásából származó feladatokban, k) a szakterülete vonatkozásában közreműködik az  országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország), 1991. február 26. napján aláírt egyezmény, illetve az  egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti nemzetközi eljárásokban, l) ellátja a Duna-menti országok nemzetközi vízminőségi riasztórendszer ügyeleti működtetésével kapcsolatos feladatokat, m) közreműködik a  vízgazdálkodási szakterületi feladatok ellátását támogató hatástanulmányok, vizsgálatok elvégzésében, jelentések készítésében, illetve alkalmazott kutatások folytatásában, alapozó kutatási tevékenységek koordinációjában és monitorozásában, n) háttéranyagokat, helyzetelemzéseket, felméréseket és statisztikai elemzéseket készít szakterületi stratégiák és tervek kialakításához, valamint egyedi döntésekhez. II. FEjEzET A TErÜlETI VízÜGyI IGAzGATóSáGoK 3. A területi vízügyi igazgatóságok jogállása 4. § (1) Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv. (2) Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv. (3) A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv. (4) Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv. (5) Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv. (6) A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv. (7) A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv. (8) A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv. (9) A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv. (10) A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv. (11) A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv. (12) A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv. 5. § (1) A területi vízügyi igazgatóságok működési területét az 1. melléklet tartalmazza. (2) A területi vízügyi igazgatóság gazdasági szervezettel rendelkezik. 6. § A területi vízügyi igazgatóságot igazgató vezeti, aki – a  gazdasági vezető kinevezése és felmentése kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat a területi vízügyi igazgatóság foglalkoztatottjai felett. 4. A területi vízügyi igazgatóságok feladata 7. § (1) A területi vízügyi igazgatóság a) ellátja a  vizek kártételei elleni védelemmel, a  vízkárelhárítással (árvíz- és belvízvédekezéssel, vízhiány kárelhárítással, valamint a vízminőségi kárelhárítással) összefüggő, jogszabályban meghatározott feladatokat, ennek keretében aa) végzi az  elsőrendű árvízvédelmi létesítmények fejlesztését és fenntartását, azokon a  védekezést, az  árvízmentesítést, ha az  kettőnél több települést érint, továbbá a  védelmi szakfelszerelés karbantartását és fejlesztését, ab) irányítja és ellátja a vízkárelhárítás műszaki, igazgatási teendőit, ac) tervezi, szervezi és szakmailag irányítja a védekezés területi feladatainak ellátását, ad) irányítja a  helyi önkormányzatok, valamint a  vízitársulatok vízkárelhárítási tevékenységét, ebben a jogkörében eljárva – elrendelt védekezési készültség esetén – a vízkárelhárítási szakmai feladatok tekintetében utasítási jogkörrel rendelkezik, ae) adatokat szolgáltat a  helyi önkormányzatok számára a  vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő, a  közigazgatási feladatok ellátásához szükséges tervek elkészítéséhez, vagy törvény felhatalmazása alapján elkészíti, felülvizsgálja a terveket, af ) összehangolja a  védőművek építését, fejlesztését, továbbá lebonyolítja a  beruházási tevékenységeket, ag) végzi a vízhiány kárelhárítást az állami tulajdonú vízilétesítmények tekintetében, ah) végzi a  vízminőségi kárelhárítást, ideértve a  tevékenység műveleti (operatív) irányítását, valamint – szükség és technikai lehetőség esetén – annak végrehajtását, b) üzemelteti és fejleszti a  vízrajzi észlelőhálózatot, ennek részeként víztest monitoringot tart fenn, vízrajzi adatokat gyűjt és feldolgoz, c) ellátja a  VIZIR területi nyilvántartásának és vízgazdálkodási adatgyűjtésének üzemeltetési és fejlesztési feladatait, a  gyűjtött adatokat feldolgozza, értékeli és tárolja, továbbá együttműködik az  országos vonatkozású feladatok teljesítésében, d) ellátja a távlati ivóvízbázisok vízkészletének felhasználható állapotban tartásával kapcsolatos feladatokat, e) ellátja a vizeink állapotértékelésével kapcsolatos területi feladatokat, f ) ellátja a  közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel, ideértve a  települési ivóvízminőség-javítással, valamint a  települési szennyvizek tisztításával és ártalommentes elhelyezésével kapcsolatos nemzeti és regionális programok elkészítésével kapcsolatban a feladatkörébe utalt feladatokat, g) részt vesz a vízügyi tárgyú nemzetközi kapcsolatok fenntartásával összefüggő feladatok ellátásában, h) ellátja az  egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló projektek tervezésével, a  források felhasználásával megvalósuló központi, pályázati, valamint kiemelt kormányzati projektek megvalósításával kapcsolatos feladatokat, i) ellátja a vízitársulatok szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat, j) szervezi és irányítja a  vízügyi igazgatás keretén belül megvalósuló közfoglalkoztatási programok végrehajtását, k) múzeumi, levéltári, oktatási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat lát el, l) ellátja az egyéb, jogszabály vagy a miniszter által a feladatkörébe utalt feladatokat. (2) A területi vízügyi igazgatóság vagyongazdálkodási feladatai körében fenntartja, üzemelteti és fejleszti az  egyes állami tulajdonú vagyontárgyakat (medrek, vízilétesítmények, erdők), így különösen a vízrajzi törzshálózatot, illetve az  állami alapfeladatokat ellátó vízrajzi üzemi hálózatot, a  távlati ivóvízbázisok mérő- és megfigyelő rendszerét, a  vízminőségi monitoring-rendszert, az  ár- és belvízvédelmi létesítményeket, a  vízelvezető műveket, az  öntözési célú vízilétesítményeket, a vízépítési műtárgyakat, a vízlépcsőket, a folyók duzzasztott tereit, a vízelosztó- és többes rendeltetésű rendszereket, továbbá a vízkészlet-gazdálkodási feladatokat ellátó vízátvezető, vízpótló műveket. (3) A területi vízügyi igazgatóság végzi a) a vagyonkezelésében lévő vízilétesítmények fenntartását, üzemeltetését és fejlesztését, b) a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vízfolyások, holtágak és természetes állóvizek szabályozását, mederfenntartását, partvédelmét, c) a kitűzési terv szerint és a  hajózási hatóság egyetértésével a  hajózható folyószakaszokon, a  természetes tavakon és csatornákon a hajóút kijelölését, kitűzését és fenntartását, d) a védekezési célokat szolgáló gépek, felszerelések, hordozható szivattyúk, szállító járművek, hajópark üzemképességének biztosítását, e) a vizek medrében található nádasok vízminőség-védelmi nádgazdálkodását, f ) az állami tulajdonban lévő vízilétesítményeken a mezőgazdasági vízszolgáltatást, g) háttéranyagok készítését szakterületi stratégiák és tervek kialakításához és egyedi döntésekhez, helyzetelemzések, felmérések és statisztikai elemzések készítését, h) a vízgyűjtő-gazdálkodással kapcsolatosan jogszabály által feladatkörébe utalt feladatokat. (4) A területi vízügyi igazgatóság gondoskodik a) az állami, az  önkormányzati és a  magántulajdonban lévő vízkárelhárítási vagy mezőgazdasági célú vízilétesítmények fenntartói, üzemeltetési, rekonstrukciós és fejlesztési összhangjának megteremtéséről, b) az Ivóvízminőség-javító Program területi végrehajtásáról, továbbá c) a vízkészletekkel való gazdálkodás körében ca) a vízkészletek térbeli, időbeli, mennyiségi és minőségi számbavételéről és azok elosztásáról, cb) a vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzéséről a  természetes vizek hasznosíthatósági feltételeinek rendszeres ellenőrzésével, a  vízhasználatot akadályozó vízminőségi károk megelőzésével, csökkentésével és elhárításával, cc) a vizek mennyiségi és minőségi védelme érdekében a  távlati ivóvízbázisok megóvásáról, védőidomainak, illetve védőterületének meghatározásáról, valamint ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről, valamint cd) a laboratóriumainak működtetéséről a vízrajzi, vízkészlet-gazdálkodási és vízminőségi kárelhárítási feladatai ellátása érdekében. (5) A területi vízügyi igazgatóság részt vesz a) a vízellátást és szennyvízkezelést érintő szakmai pályázatok, projektek értékelésében, b) az országos vízgazdálkodási stratégia és koncepció, valamint az  egyéb ágazati stratégiák és koncepciók szakmai megalapozásában, c) a vízhasználatok ellenőrzésében, és az ebben a feladatkörben hatáskörrel rendelkező hatóságnál intézkedést kezdeményezhet, továbbá d) ügyfélként a  vagyonkezelésébe tartozó, vagy az  azokra hatást jelentő vízhasználatok, vízilétesítmények és vízimunkák vízjogi engedélyezési (elvi, létesítési, üzemeltetési, fennmaradási) eljárásában. (6) A területi vízügyi igazgatóság közreműködik a) a vízvédelmi politika terén a  közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásához kapcsolódó vízgazdálkodási vonatkozású feladatokban, b) a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv által meghatározott jelentés előkészítésében, c) a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program kétévenkénti felülvizsgálatával összefüggő szakmai anyag elkészítésében, d) a Települési Szennyvíz Információs Rendszer ügyfélszolgálatának szakmai feladatainak ellátásában, e) a vízkészletjárulék befizetésével, vagy annak elmulasztásával összefüggésben indult hatósági eljárásban, f ) a szomszédos országokkal létesített vízgazdálkodási egyezmények végrehajtásában, g) a többoldalú nemzetközi együttműködések vízgazdálkodási feladatainak végrehajtásában. (7) A területi vízügyi igazgatóság véleményezi a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket. (8) A területi vízügyi igazgatóság együttműködik a  helyi önkormányzatokkal és a  vízitársulatokkal a  vízgazdálkodási feladatok megoldásában. III. FEjEzET VízÜGyI IGAzGATáSI SzErVEK, HATóSáGoK éS SzAKHATóSáGoK KIjElöléSE 5. Vízügyi igazgatási szervek kijelölése 8. § (1) A Kormány vízügyi igazgatási szervként a) az OVF-et, és b) a területi vízügyi igazgatóságot jelöli ki. (2) Vízügyi igazgatási szervként – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a területi vízügyi igazgatóság jár el. 9. § A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az  érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 4.  §-a szerinti vízügyi igazgatási szervként a) a vízkárelhárítási célú szükségtározók és a nagyvízi mederben történő beavatkozások tekintetében az OVF, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben a területi vízügyi igazgatóság jár el. 6. Vízügyi hatóságok, vízvédelmi hatóságok és szakhatóságok kijelölése 10. § (1) Területi vízügyi hatóságként és szakhatóságként, továbbá területi vízvédelmi hatóságként és szakhatóságként – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – első fokon 1. a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 2. a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 3. a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 4. a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 5. a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 6. a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 7. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 8. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 9. a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 10. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 11. a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, és 12. a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (az 1–12. pontban foglaltak a továbbiakban együtt: hatóság) jár el. (2) A hatóság illetékességi területét a 2. melléklet határozza meg. (3) A Kormány országos vízügyi hatóságként – országos illetékességgel – a  Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelöli ki, amely a  hatóság első fokú vízügyi hatósági vagy szakhatósági, vízvédelmi hatósági vagy szakhatósági eljárása esetén másodfokon jár el. (4) A (3)  bekezdés szerinti szerv részt vesz a  szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a  belső piaci információs rendszeren keresztül megvalósított igazgatási együttműködésben a  belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a  2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben és kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint. (5) A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az  érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény alapján megvalósuló vízilétesítmények és vízimunkák engedélyezése esetén vízügyi hatóságként első fokon az (1) bekezdés 10. pontja szerinti szerv jár el. 7. A vízügyi hatóság eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése 11. § (1) A Kormány a hatóság elvi vízjogi engedélyezési, vízjogi létesítési engedélyezési, vízjogi üzemeltetési engedélyezési és vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásában a) – ha a  vízimunka, vízhasználat vagy vízilétesítmény nem környezeti hatásvizsgálat vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles – annak elbírálására, hogy a  vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 2.  melléklete szerinti tevékenységek és létesítmények esetében feltételezhető-e jelentős környezeti hatás, az  első fokú eljárásban a  környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a  másodfokú eljárásban az  Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget, b) annak elbírálására, hogy ivóvízkivétel, vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás vagy fürdők vízilétesítményeinek engedélyezésénél a  vizek minőségét és egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők fennállnak-e, ba) az első fokú eljárásban a  fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a  másodfokú eljárásban a  fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, bb) a legalább 1000 m3/nap kapacitású vagy 5000 főnél nagyobb állandó népességet ellátó, valamint az egy járás határán átnyúló ivóvízellátó rendszerek esetében az első fokú eljárásban a  fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, a másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát, c) az elvi vízjogi engedélyezés kivételével, ha a  tevékenység a  termőföldre hatást gyakorol vagy a  vízilétesítmény termőföldön valósul meg – a  termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés kérdésében – az  első fokú eljárásban a  megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, d) az elvi vízjogi engedélyezés kivételével, valamint ha ugyanezen szakkérdést a  hatóság korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálta és az  eljárás termőföldön megvalósuló vízilétesítmény engedélyezésére irányul, – a termőföld mennyiségi védelme követelményeinek való megfelelés kérdésében – az első fokú eljárásban a járási hivatal járási földhivatalát, másodfokon a megyei kormányhivatal földhivatalát, e) ha a  tevékenység erdőt érint és ugyanezt a  szakkérdést korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem vizsgálták – az  erdőre gyakorolt hatások, valamint ha a  vízilétesítmény megvalósítása erdő igénybevételével jár, akkor az  erdő igénybevétel engedélyezhetőségének a  vizsgálatára – az  első fokú eljárásban a  megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, a  másodfokú eljárásban a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, f ) ha az  eljárás külterületet, belterületen országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang felszíni védőövezetét vagy egyedi tájértéket közvetlenül érint, – annak elbírálása érdekében, hogy a  táj- és természetvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a  kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e – az első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a  másodfokú eljárásban az  Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget, g) ha a  tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet érint, – annak elbírálása érdekében, hogy a  tevékenység a  helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek megfelel-e – az első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt, h) a vízjogi üzemeltetési engedélyezés kivételével, ha az  eljárás régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő tevékenység engedélyezésére irányul, – annak elbírálása kérdésében, hogy a  kulturális örökség védelmének jogszabályban meghatározott követelményei a  kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e – az  első fokú eljárásban a  fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalát, a másodfokú eljárásban, ha) ha az  eljárás régészeti lelőhelyen, vagy régészeti védőövezet területén megvalósuló tevékenység engedélyezésére irányul, Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalát, hb) ha az eljárás műemléki területen megvalósuló, vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő tevékenység engedélyezésére irányul, a  fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát, i) vízjogi létesítési engedélyezés esetén, ha a  kérelmező az  útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a  hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, – annak elbírálása kérdésében, hogy a  közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a  közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a  közút állagára gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e – ia) gyorsforgalmi utak és közúti határátkelőhelyek esetében az  első fokú eljárásban a  Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát, a  másodfokú eljárásban a  Nemzeti Közlekedési Hatóság központi szervét, ib) országos közutak és a  települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében az  első fokú eljárásban a  fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőségét, a  másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság központi szervét, ic) a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében az  első fokú eljárásban a  Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelőségét, a  másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság központi szervét, id) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében az első fokú eljárásban Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát, a másodfokú eljárásban a Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelőségét, j) a vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 100 méteren belüli vízjogi létesítési engedélyezés esetén, ha a  vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a  megtagadását vagy a  hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja, – annak elbírálása kérdésében, hogy a  vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a tervezett igénybevételnek a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján a  kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett engedélyezhető-e – az  első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság központi szervét, továbbá k) a vízjogi létesítési engedélyezés esetén, ha az  eljárás víziutat érint – a  víziközlekedés biztonsága, hajózási érdekek érvényre juttatása jogszabályban meghatározott követelményeinek való megfelelés kérdésében  – az  első fokú eljárásban a  Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát, a  másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság központi szervét, l) ha az  eljárás halastavakkal, horgásztavakkal, jóléti tavakkal, víztározókkal vagy holtágakkal kapcsolatos és a  kialakítás ásványi nyersanyag kitermeléssel jár, a  kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a  felhasználás, hasznosítás módja meghatározásának, az  ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítésének, valamint a  bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapításának szakkérdésében az  első fokú eljárásban a bányakapitányságot, másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. (2) Az (1)  bekezdés i)–k)  pontja szerinti eljárásban hozott határozatot akkor is közölni kell a  fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelőségével, ha az az eljárásban szakhatóságként nem vesz részt. (3) Az (1)  bekezdés l)  pontja szerinti vízilétesítmények tekintetében kiadott fennmaradási engedélyt a bányakapitánysággal is közölni kell. 12. § (1) A Kormány a hatóságnak az  ivóvízellátás célját szolgáló üzemelő és távlati vízbázisok védelme érdekében történő védőidom, védőterület és védősáv kijelölésére irányuló eljárásában, a) – az  ivóvíz, az  ásvány- és a  gyógyvíz minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálata kérdésében – az  első fokú eljárásban a  fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, a  másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát, b) – a  termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés kérdésében – az  első fokú eljárásban a  megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a  másodfokú eljárásban a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, továbbá c) külterület, belterületen országos jelentőségű védett természeti terület vagy Natura 2000 terület érintettsége esetén – annak elbírálása érdekében, hogy a  táj- és természetvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e – az első fokú eljárásban a  környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a  másodfokú eljárásban az  Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget, d) ha a  tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet érint, – annak elbírálása érdekében, hogy a  tevékenység a  helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek megfelel-e – az első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt, e) erdő érintettsége esetén – erdővédelmi kérdésekben – az  első fokú eljárásban a  megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. (2) A Kormány a  hatóságnak a  vízbázisok, a  távlati vízbázisok, valamint az  ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 15.  § (2)  bekezdésében szabályozott egyedi vizsgálati eljárásában, a) – az  ivóvíz, az  ásvány- és a  gyógyvíz minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálata kérdésében – az  első fokú eljárásban a  fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, a  másodfokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát, továbbá b) – a  termőföld minőségi védelme és a  növényvédelem követelményeinek való megfelelés kérdésében – az  első fokú eljárásban a  megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a  másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, c) erdő érintettsége esetén – erdővédelmi kérdésekben – az  első fokú eljárásban a  megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. (3) A Kormány a  hatóság vízjogi engedélyezési eljárásában, ha a  geotermikus energia kinyerése felszín alatti víz kitermelését igényli – a  fúróberendezés alkalmassága, a  kút kiképzés műszaki-biztonsági feltételeknek való megfelelősége, a  bányajáradék-fizetési, a  bányafelügyelet felé történő adatszolgáltatási kötelezettség, valamint a víz-kitermelés szénhidrogén ásványvagyonra vonatkozó hatásának megállapítása szakkérdésében – az első fokú eljárásban a bányakapitányságot, a másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. (4) A Kormány a  hatóságnak az  500 méternél mélyebben elhelyezkedő mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló létesítési, üzemeltetési, fennmaradási engedélyezési eljárásában, – a  fúróberendezés alkalmassága, a  kút kiképzés műszaki-biztonsági feltételeknek való megfelelősége, valamint a  víz-kitermelés szénhidrogén ásványvagyonra vonatkozó hatásának szakkérdésében – első fokú eljárásban a bányakapitányságot, másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. (5) A Kormány a hatóságnak az ivóvízkivételre nem hasznosítható és ivóvízbázisnak ki nem jelölhető felszíni vízből való egyedi ivóvízkivétel engedélyezésére irányuló eljárásában – annak elbírálására, hogy a megfelelő kezelési eljárások után az ivóvíz minőségi jellemzői megfelelőek-e – az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét szakhatóságként jelöli ki. (6) A Kormány a  hatóságnak a  gázveszélyes vízkészletet igénybe vevő vízilétesítmény vízjogi létesítési, valamint üzemeltetési engedélyének kiadására irányuló eljárásában, fürdési célú víztermelést folytató vízmű esetében – a  termelt víz fürdési célú felhasználhatósága, valamint annak feltételei kérdésében – az  első fokú eljárásban a  fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, a  másodfokú eljárásban az  Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalát szakhatóságként jelöli ki. (7) A Kormány a  hatóságnak a  nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz átvételére köteles szennyvíztisztító telep, szennyvízelvezető mű erre kijelölt eleme, a tavas vagy egyéb szennyvíztisztító mű kijelölése iránti eljárásában, a) környezet-egészségügyi szakkérdésben, így különösen az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a  fertőző betegségek terjedésének megakadályozására, a  rovar- és rágcsálóirtás, a  veszélyes készítményekkel végzett tevékenység vizsgálatára, a  nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények érvényesítésére kiterjedően az  első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét, a  másodfokú eljárásban a  fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, b) ha a  tevékenység külterületet, belterületen országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet, barlang felszíni védőövezetét vagy egyedi tájértéket közvetlenül érint, – annak elbírálása érdekében, hogy a  táj- és természetvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a  kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e – az első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a  másodfokú eljárásban az  Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget, c) ha a  tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet érint, – annak elbírálása érdekében, hogy a  tevékenység a  helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek megfelel-e – az első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt, d) ha a  tevékenység a  termőföldre hatással lehet vagy termőföldön valósul meg – a  termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés szakkérdésében – az  első fokú eljárásban a  megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a  másodfokú eljárásban a  Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatalt, továbbá e) ha a  tevékenység erdőt érint – az erdőre gyakorolt hatások vizsgálatára – az első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, a  másodfokú eljárásban a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, f ) annak elbírálása kérdésében, hogy a  létesítmény megfelel-e, és milyen feltételekkel felel meg a  településrendezési követelményeknek és a  helyi építési szabályzatnak, az  első fokú eljárásban a létesítmény helye szerint illetékes települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Budapest Főváros Önkormányzata által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát szakhatóságként jelöli ki. 13. § (1) A halastavak, a  horgásztavak, a  jóléti tavak, a  víztározók, a  bányatavak, valamint a  holtágak vízjogi engedélyezési eljárásában a  11.  § (1)  bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy ha a  kérelemmel érintett vízilétesítmény halászati, horgászati, illetve haltermelési hasznosítási célt szolgál, vagy azon halászati, horgászati, illetve haltermelési hasznosítási cél megvalósítását tervezik, ideértve a  vízilétesítmény halastó funkcióval történő üzemeltetését is, – annak elbírálása érdekében, hogy a  kérelem szerinti tevékenység megfelel-e a  halgazdálkodásról és a  hal védelméről szóló jogszabályokban meghatározott követelmények közül a  haltermelésre és a  haltermelési létesítményekre, a  halászatra, illetve a  horgászatra vonatkozó előírásoknak – a  Kormány az  első fokú eljárásban a  megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát, a  másodfokú eljárásban a  Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatalt is szakhatóságként kijelöli. (2) A Kormány a  hatóságnak a  duzzasztással szabályozott víziúton vízlépcsőnél a  víziút osztálya szerinti méretű úszólétesítmények, illetve azok tolt kötelékének áthaladását biztosító hajózsilip és a  hozzá tartozó létesítmények terveinek, létesítésének és üzembe helyezésének engedélyezésére irányuló eljárásában a) – a  hajózsilip méretei tekintetében a  jogszabályi követelményeknek, továbbá a  tervezett, felújított vagy átalakított hajózsilipnek és tartozékainak a  zavartalan és biztonságos hajóforgalom lebonyolítására való alkalmasságának és a  nemzetközi gyakorlatnak való megfelelőségének szakkérdésében – az  első fokú eljárásban a  Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalát, a  másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság központi szervét, továbbá b) külterület, belterületen országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy egyedi tájérték közvetlen érintettsége esetén – annak elbírálása érdekében, hogy a  táj- és természetvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a  kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e – az  első fokú eljárásban a  környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget, c) ha a  tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet érint, – annak elbírálása érdekében, hogy a  tevékenység a  helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek megfelel-e – az első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt szakhatóságként jelöli ki. (3) A Kormány a hatóság vizek medrének vízgazdálkodási célt szolgáló alakítására, kotrására vagy mesterséges vízterek vagy tározók létesítésére irányuló vízjogi engedélyezési eljárásában a) – a kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a  felhasználás, hasznosítás módja meghatározásának, az  ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítésének, valamint a  bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapításának szakkérdésében – az  első fokú eljárásban a  bányakapitányságot, a  másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt, valamint b) erdő érintettsége esetén – erdővédelmi kérdésekben – az  első fokú eljárásban a  megyei kormányhivatal erdészeti igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, c) külterület, belterületen országos jelentőségű védett természeti terület, Natura 2000 terület vagy egyedi tájérték érintettsége esetén, – annak elbírálása érdekében, hogy a  táj- és természetvédelem jogszabályban meghatározott követelményei a  kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett érvényesülnek-e  – az  első fokú eljárásban a  környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, a másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget, d) ha a  tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet érint, – annak elbírálása érdekében, hogy a  tevékenység a  helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek megfelel-e – az első fokú eljárásban a települési önkormányzat jegyzőjét, a másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalt szakhatóságként jelöli ki. 14. § A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a  hatóság szakhatósági állásfoglalását a  megkeresés beérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles megadni. A  szakhatósági állásfoglalás megadására tizenöt nap áll rendelkezésre, ha az  eljáró hatóság a  sürgősséget megkeresésében megindokolja. IV. FEjEzET záró rENdElKEzéSEK 8. Hatályba léptető rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az I–III. Fejezet, a 16–18. §, a 21. §, az 1. melléklet és a 2. melléklet 2014. szeptember 10-én lép hatályba. 9. Átmeneti rendelkezések 16. § E rendeletet a 2014. szeptember 10-én folyamatban lévő ügyben is alkalmazni kell. 17. § (1) A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a vízvédelmi hatósági és szakhatósági feladat- és hatáskörök tekintetében az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség jogutódja. (2) Vízvédelmi hatósági és szakhatósági feladat- és hatáskörében a) a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az  Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, b) a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a  Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, c) a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a  Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, d) a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a  Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, e) a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a  Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, f ) a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a  Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, g) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a  Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, h) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, i) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a  Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, j) a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az  Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség jogutódja. (3) A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az  illetékességi területét érintő vízvédelmi hatósági és szakhatósági feladatkörében jogutódja az  Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek, a  Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság pedig a  Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek. 18. § (1) A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az Országos Vízügyi Hatóság jogutódja. (2) A a) Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság, b) Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Nyugat-dunántúli Vízügyi Hatóság, c) Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Közép-dunántúli Vízügyi Hatóság, d) Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Dél-dunántúli Vízügyi Hatóság, e) Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság, f ) Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Tiszántúli Vízügyi Hatóság, g) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság, h) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-magyarországi Vízügyi Hatóság, i) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság, j) Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Hatóság, k) Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság, l) Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Körös-vidéki Vízügyi Hatóság jogutódja. (3) Az Országos Vízügyi Hatóságtól a  Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz, valamint a területi vízügyi hatóságoktól a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerveihez kerülő kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők kormányzati szolgálati jogviszonya folyamatos. 19. § (1) A Nemzeti Környezetügyi Intézet kirendeltségeitől a  területi vízügyi igazgatóságokhoz kerülő létszámot és a  feladatuk ellátásához szükséges eszközöket a  kirendeltség a  működési terület szerinti igazgatóság részére 2014. szeptember 10-éig átadja. (2) Az (1)  bekezdés szerinti átadás során a  2014. június 6-i állapotot kell alapul venni, a  létszám átadása magában foglalja a  foglalkoztatottak átadását a  közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 24.  §-ának alkalmazásával. (3) A folyamatban lévő hatósági, szakhatósági ügyek iratanyagának átadása-átvétele, valamint a  folyamatban lévő vízvédelmi hatósági és szakhatósági eljárásokhoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjak átadása 2014. szeptember 10-éig történik meg. (4) Az átadás-átvétel tárgyában a) az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a Nemzeti Környezetügyi Intézet az OVF-el, b) a (3) bekezdésben foglaltakra tekintettel az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal e rendelet hatálybalépésétől számított öt napon belül megállapodást köt. 20. § (1) E rendeletben meghatározott feladatok átadás-átvétele során a  központi költségvetés központosított bevételeire vonatkozó követelés- és teljesítésadatokról vezetett részletező nyilvántartásokat a  bevételt korábban beszedő szervezet átadja a beszedő feladatokat e rendelet alapján ellátó szervnek. (2) Az átadás-átvétel megtörténtét bevételi jogcímenkénti bontásban, írásban kell rögzíteni úgy, hogy az átadás-átvételt követően rendezetlen tételek ne maradjanak. E megállapodást a beszedő feladatokat e rendelet alapján ellátó szerv a kincstár részére a megállapodás aláírását követő 8 napon belül megküldi. (3) Az átadás-átvételt követően a  központi költségvetés központosított bevételeit e  rendelet szerint beszedő szerv szolgáltat adatot a kincstár részére, kivéve ha a kötelezett tévesen a korábban beszedő szervezet számára teljesíti az őt terhelő fizetési kötelezettséget. Ilyen esetben a bevételt korábban beszedő szervezet a  számára megfizetett összeget a  központi költségvetés központosított bevételeit beszedő szervezetekre vonatkozó szabályok szerint utalja át a kincstárnak, és erről a kincstárt és a beszedő szervezetet tájékoztatja. 10. Hatályon kívül helyező rendelkezések 21. § Hatályát veszti a  vízügyi igazgatási, valamint a  vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet. orbán Viktor s. k., miniszterelnök