104/2013. (XI. 14.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez a LEADER Helyi Akciócsopo

104/2013. (XI. 14.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez a LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2013-ban nyújtandó támogatások részletes feltételeiről. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007.  évi XVII.  törvény 81.  § (3)  bekezdés a)  pontjában kapott felhatalmazás alapján – az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94.  § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. agroturisztikai szolgáltató tevékenység: szálláshely-szolgáltatáshoz nem kötődő a) a  helyi, vagy saját népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek, örökségek, termékek bemutatása, b) a  falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása, c) falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben a  házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra, valamint értékesítésre turisztikai és vendéglátói céllal a gazdaság területén, d) a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása; 2. borturizmus: a  szőlészeti és a  borászati adatszolgáltatás, valamint a  származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX.  29.) FVM rendelet 1. számú melléklete szerinti borvidékhez tartozó településen az  adott borvidéken termelt borok értékesítésére és kóstoltatására alkalmas helyiségek kialakítása; 3. egyéb szálláshely: a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet [a  továbbiakban: 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet] 2. § h) pontja szerinti egyéb szálláshely; 4. erdei turizmus: a  természetjáró turizmusnak az  a  válfaja, amely belterületi túraútvonalak, turistautak kivételével az  ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott területen a  természeti javak ingyenes igénybevételére, illetve ellenértékes hasznosítására épül, turistautak külterületi szakaszai, tanösvények és a  természet megfigyelésére alkalmas létesítmények kialakításával, karbantartásával, fejlesztésével; 5. falusi szálláshely: a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 2. § i) pontja szerinti falusi szálláshely; 6. falusi turizmus: a  Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a  Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000.  évi CXII.  törvény 1/2. számú melléklete szerinti parti települések kivételével az  5.  melléklet szerinti településen történő vendégfogadás, étkezés- és programszolgáltatás, amelynek keretében a  látogató megismerkedik a  falu jellegzetes életformájával, hagyományaival, és aktívan részt vehet annak életében; 7. hasznos alapterület: az  országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 46. pontja szerinti fogalom; 8. hátrányos helyzetű terület: a  kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. mellékletében foglalt leghátrányosabb helyzetű kistérségek, valamint 4. mellékletében szereplő természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott kedvezményezett kistérségek vagy az  ezekkel azonos elbánásban részesülő, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott település; 9. horgászturizmus: a szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban horgászok igényeinek kiszolgálására alkalmas javak igénybevételére, illetőleg hasznosítására épül; 10. konferenciaturizmus: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében vállalati vagy szakmai konferencián, szimpóziumon, kerekasztalon, tudományos tanácskozáson, találkozón, rendezvényen való részvételhez kapcsolódó turisztikai szolgáltatások nyújtása, valamint az  ezekhez kapcsolódó egyéb, nem turisztikai tevékenységek összessége; 11. közhasznú tevékenység: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 20. pontja szerinti tevékenység; 12. LEADER HACS: az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 62.  cikkének megfelelő, és az Irányító Hatóság (a továbbiakban: IH) által elismert, jogi személyiséggel rendelkező helyi közösség, amely az  elismerés iránti kérelemmel egyidejűleg vállalta a  LEADER HACS minősítéshez kapcsolódó feltételek teljesítését; 13. LEADER HACS illetékességi területe: a LEADER HACS előzetes elismeréséről vagy a LEADER HACS elismeréséről szóló határozatában meghatározott terület, amelynek vonatkozásában a LEADER HACS helyi vidékfejlesztési stratégiát fogalmaz meg; 14. lovas turisztikai szolgáltatás: a  lovas szolgáltató tevékenységről szóló 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendeletben, valamint e  rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően a  lovaglás és a  hajtás közül a  lovagoltatáshoz, lovas oktatáshoz, lovas terápiához, terep- vagy túralovagláshoz, fogatoztatáshoz kapcsolódó turisztikai szolgáltatás; 15. nonprofit szervezet: az  egyesületként, az  alapítványként, a  közalapítványként, a  nonprofit gazdasági társaságként és a  közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezetként működő szervezet, kivéve a biztosító egyesületet, a politikai pártot és a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet; 16. rekreációs szolgáltatás: az aktív szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó, az egészségmegőrzést célul kitűző szolgáltatás; 17. vadászatra jogosult: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 6. §-a szerinti jogosult; 18. vadászturizmus: a  turizmus azon formája, amelynek elsődleges célja a  vad elejtése által a  résztvevő számára történő élményszerzés, valamint az  ahhoz kapcsolódó helyben nyújtott kiegészítő szolgáltatások igénybevétele; 19. vízi turizmus: olyan szabadidős tevékenység, amelyet vízben, vízen végeznek; az  aktív turizmus egy formája, amely során a  turista utazásának motivációja valamilyen fizikai aktivitást igénylő szabadidős vagy sporttevékenység gyakorlása hazánk álló és folyóvizein a  fürdőmedencék, fürdőházak és a  hozzájuk kapcsolódó különböző wellness szolgáltatások kivételével. (2) E  rendeletben nem szabályozott fogalmakat a  mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007.  évi XVII.  törvényben (a  továbbiakban: Törvény) és az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltaknak megfelelően kell értelmezni. 2. A támogatás tárgya és a támogatás felhasználása során elszámolható kiadások 2. § (1) Támogatás vehető igénybe a) a falusi szálláshely és kapcsolódó szolgáltatások kialakításához, már működő falusi szálláshelyek bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, szolgáltatásaik fejlesztéséhez (1. célterület); b) egyéb szálláshely és kapcsolódó szolgáltatások kialakításához, már működő egyéb szálláshely és kapcsolódó szolgáltatások kialakításához, már működő egyéb szálláshelyek bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, szolgáltatásaik fejlesztéséhez, kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a  Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000.  évi CXII. törvény 1/2. számú mellékletben foglalt parti települések (2. célterület); c) a  vidéki térségekben a  nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet] 3. § (2) bekezdés c) pont 2. alpont szerinti gyermek- és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakításához, már működő szálláshelyek bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, szolgáltatásainak fejlesztéséhez (3. célterület); d) szálláshelyhez nem kötődő: da) agroturisztikai szolgáltató tevékenységhez, db) lovas turisztikai szolgáltatáshoz, dc) vadászturizmushoz, dd) erdei turizmushoz, de) horgászturizmushoz, df ) vízi turizmushoz, dg) borturizmushoz kapcsolódó épület, építmény kialakításához, bővítéséhez, átalakításához és eszközrendszer fejlesztéséhez (4. célterület). (2) E rendelet alapján nem igényelhető támogatás a) termőföld és ingatlan vásárlásához, b) ingatlan bérleti díjához, c) élő állat vásárlásához, d) gondnoki lakás, szolgálati lakás, az ügyfél saját maga által használt lakrésze, a gondnok vagy az ügyfél által kizárólagosan használt helyiségek megépítéséhez, felújításához, vagy ilyen lakásba, lakrészbe eszköz, berendezés beszerzéséhez, e) bontott építési anyag beszerzéséhez és beépítéséhez, f ) motorral hajtott szárazföldi, légi, vízi közlekedési jármű vagy motorral hajtott sporteszköz és vitorlás hajó beszerzéséhez, g) élelmiszeripari gépek beszerzéséhez, h) konferenciaturizmushoz, i) a  kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 28.  § d) pontjában meghatározott melegkonyhás vendéglátóhelyhez, j) lóversenypálya, lovas vagy fogathajtó versenyek megrendezésére alkalmas létesítmények vagy hozzájuk kapcsolódó létesítmények létrehozáshoz, fejlesztéséhez, k) lőfegyver beszerzéséhez, l) az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a  falumegújításra és -fejlesztésre igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján támogatható tevékenységhez, fejlesztéshez, m) az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a  mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján támogatható tevékenységhez, fejlesztéshez, n) az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a  vidéki örökség megőrzéséhez igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján támogatható tevékenységhez, fejlesztéshez, o) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az  integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján támogatható tevékenységhez, fejlesztéshez. (3) A  támogatás természeti és környezeti értékeket károsító, valamint ezen értékek hozzáférhetőségét korlátozó sportturisztikai tevékenység – így különösen terepmotorozás, quadozás, downhill kerékpározás – céljára, valamint gazdaságon belüli fejlesztéséhez nem vehető igénybe. 3. § (1) E rendelet alapján elszámolható kiadásnak minősül a) a Vhr. 30. §-ában foglaltaknak megfelelő építés, a fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó építési munka, b) a  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a  továbbiakban: MVH) által rendszeresített Árajánlatos tételbejelentő lapon igényelhető, a 3. mellékletben nem szereplő, a szálláshelyek, szolgáltatások működését szolgáló berendezési tárgy, eszköz, c) horgászati célú fejlesztés, falusi szálláshely vagy egyéb szálláshely kialakítása esetén fa telepítése, a  hazai fajták, különösen a tájfajták előnyben részesítésével, d) a szolgáltatás működtetéséhez szükséges minősítési eljárás díja, e) a Vhr. 31. §-ában meghatározott egyéb elszámolható kiadás, f ) a  Vhr. 31.  § (1)  bekezdés c)  pontjától eltérően eszközként elszámolható kiadás az  ügyfél támogatható tevékenységét szolgáló szoftver licencek ellenértéke. (2) Kiadásként nem számolható el a 3. mellékletben meghatározott eszközök beszerzésének költsége. (3) Ha a  2.  § (1)  bekezdése szerinti célterületekhez kapcsolódó tevékenységeken kívül a  támogatott tevékenységgel érintett épület, építmény vagy épületrész, építményrész más célt is szolgál, az  elszámolható kiadásokat a  támogatásból fejleszteni kívánt tevékenységgel érintett helyiségek hasznos alapterülete és a  támogatásból fejleszteni kívánt tevékenységgel nem érintett helyiségek hasznos alapterületének arányában kell megállapítani a támogatással érintett épületrészre, építményrészre. 3. A támogatás forrása, mértéke 4. § (1) A támogatás forrása az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap. (2) A  támogatásokra a  Szerződés 87. és 88.  cikkének a  de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletet (a  továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) kell alkalmazni. (3) A 2. § (1) bekezdés d) pont dg) alpontja szerinti szolgáltatás esetén az igénybe vehető csekély összegű támogatás összege legfeljebb 20 000 000 forint. (4) A támogatás mértéke, ha az 5. § (1) bekezdése szerinti ügyfél a) természetes személy, mikro-, kis- vagy középvállalkozás, települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, egyházi jogi személy vagy nem közhasznú tevékenységet folytató nonprofit szervezet és aa) a fejlesztést hátrányos helyzetű területen valósítja meg, az összes elszámolható kiadás 65%-a, ab) a fejlesztést nem hátrányos helyzetű területen valósítja meg, az összes elszámolható kiadás 60%-a, b) nonprofit szervezet, és a  beruházás az  ügyfél közhasznú tevékenységének ellátásához köthető, az  összes elszámolható kiadás 100%-a, de legfeljebb 35 000 000 forint. (5) A  (4)  bekezdés szerinti támogatás nem lehet több, mint a  LEADER HACS illetékességi területén igényelhető – a 7. mellékletben meghatározott – legmagasabb támogatási összeg. (6) Költségvetési szerv esetében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 71.  cikk (3)  bekezdés a)  pontja alapján a támogatás számításának alapja az összes nettó elszámolható kiadás. 4. A támogatás igénybevételének feltételei 5. § (1) Támogatás igénybevételére jogosult a) a természetes személy, b) a mikro-, kis- vagy középvállalkozás, c) a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat vagy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.  évi CLXXXIX.  törvény (a  továbbiakban: Mötv.) 87.  §-ában meghatározott önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, d) a nonprofit szervezet, és e) az egyházi jogi személy [az a)–e) pont a továbbiakban együtt: ügyfél]. (2) Az  ügyfél abban az  esetben jogosult támogatási kérelem benyújtására, amennyiben a  mezőgazdasági tevékenységéből származó árbevétele az 50%-ot nem érte el a 2011. és 2012. évben. (3) Az  ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe szerinti LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló fejlesztések támogathatóak. Az  ügyfél kérelme vonatkozásában a  beruházás csak egy LEADER HACS területén valósulhat meg. (4) A  2.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontjában meghatározott célterület esetén a  támogatás igénybevételére kizárólag természetes személy, mikro-, kis- vagy középvállalkozás jogosult. (5) A 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott célterület esetén a támogatás igénybevételére kizárólag mikro-, kisvagy középvállalkozás, települési önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, és a Mötv. 87. §-ában meghatározott önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, nonprofit szervezet és egyházi jogi személy jogosult. (6) A 2. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában meghatározott célterület esetén a támogatás igénybevételére kizárólag természetes személy, őstermelő és egyéni vállalkozó, valamint nonprofit szervezet jogosult. (7) A  2.  § (1)  bekezdés d)  pont dc)  alpontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén a  támogatás igénybevételére az az ügyfél jogosult, aki a fejlesztéssel érintett területen vadászatra jogosult. (8) E  rendelet vonatkozásában nem alkalmazandóak a  Vhr. 7.  § (2)  bekezdésében, 8.  § (2)  bekezdésében, 9.  § (2) bekezdésében, 12. § (4) bekezdésében, 15. § (1) bekezdés b) pontjában, 17. § (2) bekezdésében, 24. §-ában, 25. § (2)  bekezdésében, 27.  § (1)  bekezdés e)–f )  pontjaiban, 33.  § (4)  bekezdésében, valamint 35.  § (5)  bekezdésében foglalt rendelkezések. 6. § (1) Támogatás olyan, az  5. vagy 6.  melléklet szerinti település bel- vagy külterületén megvalósuló fejlesztéshez igényelhető, amely település bel- vagy külterületén az ügyfél a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában a) – ha az ügyfél természetes személy – lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, b) – ha az  ügyfél mikro-, kis- vagy középvállalkozás, a  települési önkormányzat, a  nemzetiségi önkormányzat vagy a  Mötv. 87.  §-ában meghatározott önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, nonprofit szervezet, egyházi jogi személy – székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik. (2) Az  (1)  bekezdéstől eltérően a  2.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti célterület esetében támogatás olyan, kizárólag az 5. melléklet szerinti település bel- vagy külterületén megvalósuló fejlesztéshez igényelhető, amely település belvagy külterületén az ügyfél a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában a) – ha az ügyfél természetes személy – lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, b) – ha az ügyfél mikro-, kis- vagy középvállalkozás – székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel, c) – ha az ügyfél nonprofit szervezet – székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik. (3) Ha a  kérelem az  5. vagy 6.  mellékletben meghatározott települések közül több települést is érint, az  ügyfélnek valamely településen vagy annak külterületén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel kell rendelkeznie. 7. § (1) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy – a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában – a fejlesztéssel érintett szálláshely helyrajzi számához tartozó telek alapterületének nagysága új falusi szálláshely, egyéb szálláshely kialakítása esetén legalább 500 m2, új gyermek- és ifjúsági tábor kialakítása esetén legalább 2000 m2 legyen. (2) A 2. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti falusi és egyéb szálláshely esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a) a fejlesztéssel – ideértve a bővítést és a felújítást is – kialakított szálláshely aa) megfeleljen a 4. mellékletben meghatározott feltételeknek, ab) legalább hat, legfeljebb tizenhat férőhellyel rendelkezzen, ac) a saját használatú helyiségektől és lakrésztől elkülönüljön, ad) összkomfortos legyen, ae) területén ne működjön más típusú szálláshely kivéve a sátorozóhelyet, és b) az ügyfél az a) pont szerinti szálláshelyre vonatkozóan – új szálláshely létesítése esetén legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig – a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet alapján jogerős üzemeltetési engedéllyel rendelkezzen és c) a  2.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti falusi szálláshely esetén legkésőbb az  utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig rendelkezni kell a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége szerinti 4 napraforgós nemzeti tanúsító védjeggyel. (3) Több különböző ügyfél nem hozhat létre egy ingatlanon azonos típusú szálláshelyet. (4) A 2. § (1) bekezdés a)–d) pontjai szerinti falusi és egyéb szálláshely esetén meglévő szálláshely fejlesztésére irányuló fejlesztésre a  13.  § (1)  bekezdésében hivatkozott támogatások valamelyike alapján támogatott berendezési tárgy, eszköz cseréjére nem igényelhető támogatás. (5) A  2.  § (1)  bekezdés c)  pontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén a  173/2003. (X. 28.) Korm. rendeletnek megfelelően legalább harminc férőhelyes a) legalább „B” kategóriájú gyermek- és ifjúsági tábor, vagy b) legalább „B” kategóriájú gyermek- és ifjúsági táborban telepített sátortábor, fejlesztése, kialakítása támogatható. (6) Ha a 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés új szálláshely létesítésére irányul a  173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 14/C.  § alapján kiállított hatósági igazolvány beszerzése szükséges az  utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig. 8. § (1) A  Vhr. 23.  § (1)  bekezdés b)  pontjától eltérően az  üzemeltetési kötelezettség az  utolsó kifizetési kérelem benyújtásától számított öt évig tart. (2) Az ügyfél köteles az üzemeltetési kötelezettség alatt a) a  2.  § (1)  bekezdés a)–c)  pontjában meghatározott célterületekre irányuló fejlesztés esetén a  vendégeknek az étkeztetés, a szabadidős sport vagy rekreációs szolgáltatás, a vezetett túrázási lehetőség vagy a természeti, gasztronómiai vagy kulturális értékek megismertetése, bemutatása közül legalább kétféle szolgáltatást nyújtani, amelyből az egyik más szolgáltatóval történő megállapodás alapján is nyújtható; b) az  a)  pont szerinti szolgáltatásokról nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza legalább a  nyújtott szolgáltatás megnevezését, a vendég szolgáltatáson való részvételének időpontját és időtartamát, valamint a szolgáltatást igénybevevő vendég nevét és aláírását; c) a  2.  § (1)  bekezdés d)  pont da)  alpontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén az agroturisztikai szolgáltató tevékenységek valamelyikét végezni; d) a  2.  § (1)  bekezdés d)  pont db)  alpontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén legalább a  Magyar Lovas Turisztikai Szövetség szerinti három patkós minősítésű lovas szolgáltatást végezni, és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által a nyilvántartásba vételről kiadott igazolással rendelkezni; e) a 2. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetében vadászati jogosultsággal rendelkezni; f ) tagságot fenntartani turisztikai szakmai szervezetben vagy olyan szervezetben, amely szorosan kapcsolódik a  tervezett fejlesztendő tevékenységekhez és csatlakozni annak minősítési vagy promóciós rendszeréhez (területi, regionális, országos egyesülethez, szövetséghez, turisztikai termék, vagy nemzetközi, vagy nemzeti védjegy vagy minősítési rendszerhez); g) a  2.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén a  239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet alapján kiadott üzemeltetési engedéllyel rendelkezni; h) a  2.  § (1)  bekezdés a)  pontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén legalább a  Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége szerinti 4 napraforgós minősítésű szállásszolgáltatást végezni; i) a 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetében a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet alapján minősítéssel és a jegyző által kiadott hatósági igazolvánnyal rendelkezni. (3) Az  ügyfélnek a  (2)  bekezdés a)  pontjában meghatározott vállalásokról a  támogatási kérelem benyújtásának időpontjában kell nyilatkoznia. Amennyiben az  ügyfél a  kötelező szolgáltatások vállalásáról nem nyilatkozik, a támogatási kérelem elutasításra kerül. (4) Amennyiben az  ügyfél a  (2)  bekezdés a)  pontjában meghatározott vállalást részben együttműködés keretében kívánja teljesíteni, abban az  esetben a  10.  § (1)  bekezdésben meghatározott formai és tartalmi feltételeknek megfelelő együttműködési megállapodást köteles benyújtani. 9. § (1) A  4.  § (4)  bekezdés b)  pontja alapján jogosult támogatást igényelni az  az ügyfél, aki a  támogatási kérelem benyújtásáig az  egyesülési jogról, a  közhasznú jogállásról, valamint a  civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.  évi CLXXV.  törvény 33.  §-a szerinti közhasznúsági nyilvántartásba veteti magát és tevékenységét ekként végzi. (2) E  rendelet alapján benyújtott támogatási kérelmek vonatkozásában a  Vhr. 7.  § (1)  bekezdés b)  pontját nem kell alkalmazni. (3) A  2.  § (1)  bekezdés d)  pont de) és df )  alpontjához kapcsolódó fejlesztések esetében nem minősül Vhr. 23.  § (1) bekezdés c) pontja szerinti bérbeadásnak, ha a fejlesztés tárgyát képező eszköz turisztikai szolgáltatás keretében alkalomszerűen bérelhető. (4) Ha az  ügyfél valamely kiadási tételéhez kapcsolódóan árajánlatot csatol be a  támogatási kérelméhez vagy a  kifizetési kérelméhez, a  támogatásra csak olyan árajánlat alapján jogosult, amelyet e  rendelet hatálybalépését megelőzően legfeljebb 30 nappal állítottak ki és tartalmazza a) az  ajánlatkérő nevét, címét és ajánlattevő nevét, címét és adószámát, természetes személy esetén adóazonosító jelét, b) a kiadási tétel műszaki adatait, és típus jelöléssel rendelkező eszköz esetén legalább a konkrét típust, c) a kiadási tétel mennyiségét és mértékegységét, d) a kiadási tétel nettó összegét, a felszámított áfát és bruttó összegét, ha az az árajánlat további adataiból nem megállapítható, e) a kiadási tétel pénznemét, amennyiben az forinttól eltérő, f ) az ajánlattevő aláírását, és g) az árajánlat kiállításának dátumát. (5) Elektronikus árajánlat (webáruház, elektronikus levél) esetén a  (4)  bekezdés f )  pontja szerinti követelményt nem kell alkalmazni, azonban ha az árajánlattevő az ajánlatát elektronikus levélben adta, mellékelni kell az elektronikus levelet és az  elektronikus levél csatolmányainak is meg kell felelniük a  (4)  bekezdés a)–e), valamint g)  pontjában meghatározott követelménynek. Webáruházból letöltött árajánlat esetén a  (4) bekezdés a), f ) és g) pontja szerinti követelményt nem kell alkalmazni. Az elektronikus árajánlat akkor fogadható el, ha tartalmazza a webáruház honlap címét, valamint azt az elektronikus levelet, amelynek csatolmányaként az árajánlat érkezett. (6) Ha a  referenciaár az adott tétel esetében nem állapítható meg a Gépkatalógus vagy az Építési Normagyűjtemény (a továbbiakban: ÉNGY) alapján, az ügyfél köteles legalább két árajánlatot csatolni az elszámolni kívánt kiadásokról. (7) A  két árajánlatnak hasonló és egymással összehasonlítható műszaki tartalommal kell rendelkeznie, és az  ügyfél köteles indokolni a magasabb ár elfogadását. (8) Az  árajánlat nem származhat a  területileg illetékes HACS-tól, valamint az  ügyfél saját tulajdonában lévő vagy kapcsolt vállalkozásától, illetve olyan vállalkozástól, amelyben az ügyfél többségi tulajdoni hányaddal rendelkezik. (9) Az  ajánlattevőnek a  Cégbíróságnál vagy a  Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál bejelentett tevékenysége tekintetében adott árajánlata fogadható el. (10) Amennyiben az árajánlat a (4)–(9) bekezdésben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek nem felel meg, az elszámolni kívánt árajánlatos tételek vonatkozásában az ügyfél támogatásra nem jogosult. 10. § (1) Ha az  ügyfél a  8.  § (2)  bekezdés a)  pontjában meghatározott szolgáltatások közül valamelyiket együttműködés keretében kívánja nyújtani, abban az  esetben csak olyan a  támogatási kérelemhez mellékelt együttműködési megállapodás alapján igazolt a  8.  § (2)  bekezdése szerinti szolgáltatás nyújtása, vagy ha az  ügyfél az  1.  melléklet 2. szakmai szempontjában meghatározott együttműködési megállapodást kíván benyújtani, abban az esetben csak olyan a  támogatási kérelemhez mellékelt együttműködési megállapodás vehető figyelembe az  értékelés során, amely tartalma alapján nem minősül beszállítói, vagy értékesítési szerződésnek, megállapodásnak és tartalmazza a) az  együttműködő partnerek nevét, székhelyének címét és adószámát, természetes személy esetén adóazonosító jelét, b) az együttműködő partnerek hivatalos képviselőjének nevét, c) az együttműködés tárgyát, amely kapcsolódik a fejleszteni kívánt tevékenységhez, d) az együttműködés időtartamát, amely legalább a fenntartási időszak végéig szól, e) az egyes együttműködő partnerek vállalt kötelezettségeit, valamint f ) az együttműködő partnerek cégszerű aláírását. (2) Amennyiben az ügyfél az 1. melléklet 2. szakmai szempontjához az együttműködési megállapodásokat nem nyújtja be vagy nem a  (1)  bekezdésében meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelően nyújtja be, a fenti értékelési szempont nem vehető figyelembe. (3) A Vhr. 25. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a műveletet 2014. december 31-ig meg kell valósítani. (4) A  Vhr. 24.  § (1)  bekezdésében foglaltaktól eltérően az  ügyfél a  helyt adó vagy részben helyt adó támogatási határozat közlésétől számított 6 hónapon belül köteles a támogatási határozatban jóváhagyott, egyéb elszámolható kiadásnak nem minősülő nettó elszámolható kiadások legalább 10%-ára vonatkozóan kifizetési kérelmet benyújtani. (5) Az  utolsó kifizetési kérelmet a  művelet megvalósulását követő 6 hónapon belül, vagy ha az  ügyfél a  műveletet a támogatási határozat jogerőre emelkedése előtt megkezdte, akkor a támogatási határozat jogerőre emelkedését követő 6 hónapon belül, de legkésőbb 2015. január 31-ig be kell nyújtani. (6) Induló vállalkozás, egyéni vállalkozóként kérelmező és természetes személy ügyfél vonatkozásban a  Vhr. 7.  § (1) bekezdés c) pontja szerinti nehéz helyzetben lévőségre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. (7) A  Vhr. 28.  § (3)  bekezdésétől eltérően a  támogatási határozattal jóváhagyott árajánlatos tétel (gép, eszköz, berendezés, szolgáltatás) helyett más árajánlatos tétel beszerzésére akkor van lehetőség, ha az árajánlatos tételek funkciójukat tekintve egymással helyettesíthetőek, és az új árajánlatos tétel ugyanazt a célt szolgálja a műveleten belül, mint a  lecserélni kívánt tétel. A  támogatás az  árajánlatos tétel módosításának jóváhagyását követően sem haladhatja meg a  lecserélni kívánt árajánlatos tétel vonatkozásában a  támogatási határozatban jóváhagyott összeget. (8) Az  árajánlatos tételek módosulása esetén a  kifizetési kérelemhez csatolni kell legalább két darab, a  9.  § (4)–(9) bekezdésének megfelelő, legfeljebb 30 nappal a módosítási kérelem benyújtása előtt kiállított, a teljesítéskor érvényes árajánlatot, és az ügyfélnek meg kell indokolnia, hogy a két árajánlat közül melyiket választja. (9) A  (3)  bekezdésben foglalt határidőig, illetve a  (4)  bekezdésben foglaltak teljesítése esetén 2014. december  31-ig az  ügyfél teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, visszavonhatatlan nyilatkozatában vállalhatja, hogy az  intézkedésben való jogosulatlan részvétel jogkövetkezményeinek alkalmazása mellett a  támogatás egészéről lemond. 5. A támogatási kérelem benyújtása 11. § (1) A  támogatási kérelmet az  egyes mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén postai úton 2013. november 25. és 2013. december 20. között lehet benyújtani az  MVH által rendszeresített és az  MVH  honlapján közzétett, a  (2)  bekezdésben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon – a  Törvény 16. §-a, valamint 21. §-a alapján az MVH és a LEADER HACS között létrejött delegálási szerződés szerint – a beruházás helye szerinti illetékes LEADER HACS munkaszervezeti irodájához. (2) Egy ügyfél a  támogatási kérelem benyújtási időszakban kizárólag egy támogatási kérelmet nyújthat be, kivéve, ha a korábban benyújtott támogatási kérelmét legkésőbb az újabb támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg visszavonja. Egy támogatási kérelem több támogatási célterületre is irányulhat. (3) A támogatási kérelem tartalmazza a) az ügyfélazonosító-adatokat, b) az ÁFA-visszaigénylésre vonatkozó adatokat, c) az igényelt támogatásra vonatkozó adatokat, d) az elszámolható kiadásokra vonatkozó adatokat, e) a fejlesztés előtti állapotra vonatkozó adatokat, f ) a tervezett fejlesztésre vonatkozó adatokat, valamint g) az ügyfél nyilatkozatát a vonatkozó feltételek megismeréséről és tudomásulvételéről, h) az ügyfél (cégszerű) aláírását. (4) A  természetes személy ügyfél a  lakóhelye vagy tartózkodási helye igazolása céljából a  lakcímet igazoló hatósági igazolványa másolatának és az annak tartalmát képező személyes adatainak kezeléséhez való írásbeli hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatának benyújtásával kérheti, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv megkeresése helyett a  lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján állapítsák meg a támogatásra való jogosultság fennállását. (5) Amennyiben egy LEADER HACS címe visszavonásra kerül és új LEADER HACS címmel rendelkező szervezet nincs a  korábbi LEADER HACS illetékességi területén, a  LEADER HACS illetékességi területén a  támogatási kérelmet az MVH illetékes regionális kirendeltségéhez kell benyújtani. (6) Az  (5)  bekezdés alapján benyújtott támogatási kérelmet az  MVH az  1.  mellékletben lévő, a  LEADER HACS illetékességi területére vonatkozó Értékelési táblázat, valamint a 2. melléklet szerinti üzleti terv vagy működtetési és fenntarthatósági terv táblázat alapján bírálja el. (7) A  7.  mellékletben a  LEADER HACS-ok illetékességi területére vonatkozó igényelhető legmagasabb támogatási keretösszeget kell figyelembe venni abban az esetben is, ha a LEADER HACS cím birtokosa változik. 12. § (1) A  támogatási kérelemhez mellékelni kell az  ügyfél által kiállított dokumentumok esetében eredeti példányban, a további dokumentumok tekintetében eltérő rendelkezés hiányában egyszerű másolatban a) települési önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás ügyfél esetén az  érintett önkormányzat képviselőtestületének vagy a  társulási tanácsnak a  beruházás megvalósításáról szóló, a  támogatási kérelem alapjául szolgáló jogszabály és annak a  célterületet meghatározó rendelkezésének megjelölését, valamint a fejlesztéssel érintett ingatlan helyrajzi számát tartalmazó határozata kivonatát; b) – ha a  települési önkormányzat képviseletében a  képviselőtestület hivatala jár el – a  képviselőtestület felhatalmazást adó határozatának kivonatát; c) egyházi jogi személy ügyfél esetében az  egyházi jogi személy nyilvántartásba vett adatait igazoló kivonatot, vagy az egyházi jogi személyiséget igazoló egyházi igazolást, amelyet a bevett egyház egészének vagy legfőbb szervének vagy az  adott belső egyházi jogi személy közvetlen felettes egyházi szervének az  egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszternél bejelentett képviselője vagy a  bevett egyház belső szabályai szerint erre feljogosított tisztviselő állít ki; d) a Vhr. 27. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltaknak megfelelő pénzügyi tervet, ha a kérelmezett támogatás összege 5 000 000 forint alatti; e) a  Vhr. 27.  § (1)  bekezdés i)  pontjában foglaltaknak megfelelően, ha a  kérelmezett támogatás összege 5  000 000 forint vagy azt meghaladja, a  természetes személy, mikro-, kis- vagy középvállalkozás ügyfél esetében pénzügyi és a  2.  melléklet szerinti értékelési szempontokat tartalmazó üzleti tervet, a  települési önkormányzat, települési nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, egyházi jogi személy vagy nonprofit szervezet ügyfélnek pénzügyi, valamint működtetési és fenntarthatósági tervet; f ) vadászatra jogosult ügyfél esetén a  megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága által kiadott, az  ügyfélnek az  üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt fennálló jogosultságáról szóló határozat másolatát; g) az értékeléshez az 1. mellékletben meghatározott dokumentumokat; h) az  1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó szervezetek esetében az  ügyfél által az  adott pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi évben igénybe vett csekély összegű támogatásról szóló nyilatkozatát; i) közhasznú szervezet esetén a közhasznúsági nyilvántartásba vételről szóló igazolást; j) az arról szóló megállapodást, amely alapján az ügyfél a 8. § (2) bekezdés a) pontjában felsorolt szolgáltatások közül valamelyiket más szolgáltatóval történő megállapodás keretében végzi; k) a  kiadásokat célterületenként, létesítményenként elkülönítetten tartalmazó, a  Vhr. 30.  § (1)  bekezdésében meghatározott MVH által rendszeresített formanyomtatványokat; l) a fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó ingatlan-nyilvántartási térképmásolatot; m) amennyiben a  fejlesztés építési beruházásra, illetve beépítésre kerülő eszközbeszerzésre irányul, és az ingatlan nem az ügyfél tulajdonában van, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot arra vonatkozóan, hogy az ügyfél jogosult a beruházást az  ingatlanon megvalósítani és az üzemeltetési kötelezettség lejártáig használni; n) eszköz, illetve gépkatalógusban nem szereplő gép esetében a műszaki leírást; o) árajánlatos tételbejelentő lapot, valamint a magasabb árajánlat elfogadása esetén a választás indoklását; p) legalább két, a  9.  § (4)–(5)  bekezdésében meghatározottaknak megfelelő árajánlatot, amennyiben a referenciaár nem állapítható meg; q) az  üzleti vagy működtetési és fenntarthatósági terv kitöltési útmutatójában meghatározott dokumentumokat; r) amennyiben a  fejlesztés a  2.  § (1)  bekezdés a), illetve b)  pontja szerinti, meglévő, már működő szálláshely fejlesztésére irányul, a szálláshelyre vonatkozó jogerős, üzemeltetési engedélyt. (2) Az  (1)  bekezdés k)  pontja szerinti kiadásokat abban az  esetben is elkülönítetten kell feltüntetni, amennyiben a  támogatási kérelemben megjelölt fejlesztés egy épületben valósul meg, de azok külön-külön célterületre irányulnak. (3) A támogatási kérelemhez építési beruházások esetén a Vhr. 27. § (1) bekezdés c) pontjától eltérően mellékelni kell a) építési engedélyköteles beruházás esetén az ügyfél nevére szóló jogerős és végrehajthatóan hatályos építési engedélyt, a  hozzá jóváhagyott engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációval együtt, vagy ennek hiányában a  hatóság közokirati formában kiállított igazolását az  építésügyi eljárás megindításáról az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációval; b) nem építési engedélyköteles beruházás esetén ba) az ügyfél nevére szóló, az illetékes építésügyi hatóság szolgáltatása keretében kiadott nyilatkozatát arról, hogy a tervezett építési tevékenység nem építési engedélyhez kötött, és bb) az ügyfél és a  tervezésre jogosult tervező ellenjegyzésével ellátott, a  tervezett építmény jellegétől függő építési tervdokumentációt; c) a tervezett beruházás településen belüli elhelyezkedését bemutató térképrészletet. (4) Ha az  ügyfél az  (1) és (3)  bekezdésben meghatározott bármely dokumentumot a  kérelem benyújtására nyitva álló határidőn belül nem nyújtja be vagy hiányosan nyújtja be, hiánypótlásnak nincs helye, és amennyiben annak a Törvényben foglalt feltételei fennállnak, a kérelem érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasításra kerül. 13. § (1) Az  ügyfél nem jogosult támogatási kérelem benyújtására ugyanarra a  projektre, beruházásra, vagy fejlesztésre, amely kapcsán a  Nemzeti Diverzifikációs Program vagy az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott elbírálatlan támogatási kérelme vagy jogerős támogatási határozata van. (2) El kell utasítani a támogatási kérelmet, ha az ügyfél az (1) bekezdés szerinti támogatáshoz kapcsolódóan benyújtott támogatási kérelme vonatkozásában nem rendelkezik jogerős határozattal, vagy akinek benyújtott támogatási vagy kifizetési kérelme alapján hozott döntések vonatkozásában bírósági eljárás van folyamatban. 6. A támogatási kérelem elbírálása 14. § (1) A  támogatási kérelmek bírálatát – a  Törvény 16.  §-a, valamint 21.  §-a alapján az  MVH és a  LEADER HACS között létrejött delegálási szerződés szerint – a  beruházás helye szerint illetékes LEADER HACS az  1.  mellékletben, a LEADER HACS területére megállapított pontozási rendszer és a 2. melléklet szerint végzett értékeléssel, továbbá a Törvény 32.  § (1)  bekezdés c)  pontja szerinti rangsor állításával végzi. A  támogatási kérelmek rangsorolása után a  rendelkezésre álló, az  IH által LEADER HACS-onként megállapított keret alapján a  Törvény 14.  § (1)  bekezdés c)  pont ce)  alpontja szerinti IH közleményben közzétett minimum pontszám ismeretében az  MVH hozza meg a támogatási határozatot. (2) A rangsorba állított kérelmek esetén a támogatás igénybevételéhez szükséges minimális ponthatárt a rendelkezésre álló forrás ismeretében, annak figyelembe vétele mellett az  IH azon támogatási kérelem alapján határozza meg, amelynek vonatkozásában a támogatás nyújtására fordítható keretösszeg még teljességgel fedezi az adott kérelem és a rangsorban azt megelőző támogatási kérelmek összesített támogatási igényét. A minimális ponthatárt el nem érő támogatási kérelmek a Törvény 56. § (1) bekezdés b) pontja alapján forráshiány miatt kerülnek elutasításra. (3) El kell utasítani a támogatási kérelmet, ha a) a megítélhető támogatási összeg nem éri el az 1 000 000 forintot, b) az 1. melléklet és a 2. melléklet szerint meghatározott értékelési rendszerben elérhető maximum pontszám legalább 50%-át nem éri el; c) a  részben helyt adó támogatási határozattal jóváhagyható összes elszámolható kiadás összege nem éri el a támogatási kérelemben megadott, tervezett összes elszámolni kívánt kiadás 50%-át. (4) Ha az  ügyfél a  12.  § (1)  bekezdés d) és e)  pontjában meghatározott értékhatárokra tekintettel nem köteles üzleti tervet, vagy működtetési és fenntarthatósági tervet benyújtani, a  támogatási kérelem elbírálása során az értékeléssel adott pontokat arányosan kell figyelembe venni. (5) A  benyújtott támogatási kérelem alapján részben helyt adó határozat meghozatalának akkor van helye, ha a kérelem támogatható része megfelel a jogcímrendelet által támogatott célterület feltételeinek, és az elutasítandó rész nem befolyásolja érdemben a fejleszteni kívánt tevékenységet és az  intézkedés célját. Amennyiben a részben helyt adó támogatási határozattal megítélhető összes elszámolható kiadás összege nem éri el a  támogatási kérelemben megadott, tervezett összes elszámolni kívánt kiadás 50%-át, a kérelmet el kell utasítani. 7. A kifizetési kérelem benyújtása 15. § (1) Kifizetési kérelmet a  helyt adó vagy részben helyt adó, jogerős támogatási határozat alapján a  Vhr. 16/B.  § (1)  bekezdésében meghatározott időszakokban lehet benyújtani az  elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon, ügyfélkapun keresztül. A kérelemhez benyújtandó dokumentumokat szkennelt formában kell csatolni a kérelemhez. (2) Egy ügyfél ugyanazon jóváhagyó támogatási határozat alapján az  első kifizetési kérelem benyújtását követően három havonta nyújthat be kifizetési kérelmeket a  kifizetési kérelmek benyújtására nyitva álló időszakon belül. Az egyes kérelmekben – az utolsó kifizetési kérelem kivételével – legalább a támogatási határozatban jóváhagyott támogatási összeg 10%-ával kell elszámolni. (3) Új szolgáltatás kialakítása vagy a szolgáltatásminőség változása esetében az utolsó kifizetési kérelemhez mellékelni kell a) a  2.  § (1)  bekezdés a) és b)  pontjában meghatározott fejlesztés esetén a  239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet alapján az üzemeltetési engedélyt, b) a 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott fejlesztés esetén a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 14/C. §-a szerint kiadott hatósági igazolványt, c) a  2.  § (1)  bekezdés d)  pont db)  alpontjában meghatározott fejlesztések esetén a  szolgáltatás minősítéséről szóló (2 évnél nem régebbi) igazolást, továbbá a  Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által a nyilvántartásba vételről kiadott igazolást, és d) a 8. § (2) bekezdés f ) pontjában meghatározott szervezeti tagság igazolását e) a  2.  § (1)  bekezdés a)  pontjában meghatározott célterületre irányuló fejlesztés esetén legalább a  Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége szerinti 4 napraforgós nemzeti tanúsító védjegyről szóló igazolást. (4) Amennyiben az  ügyfél a  támogatási kérelemhez nem csatolta, úgy legkésőbb az  első kifizetési kérelemhez mellékelni kell a  12.  § (3)  bekezdés a)  pontja szerinti, az  ügyfél nevére szóló jogerős és végrehajthatóan hatályos építési engedélyt, a  hozzá jóváhagyott engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációval együtt. (5) Engedélyköteles építési tevékenység esetén az  utolsó kifizetési kérelemhez mellékelni kell az  ügyfél nevére szóló jogerős használatbavételi engedélyt vagy a  használatbavétel tudomásulvételét igazoló építésügyi hatósági bizonyítványt. 8. Jogkövetkezmények 16. § (1) Ha az  ügyfél a  támogatási kérelemben vállalt átlagos foglalkoztatotti létszámnál kevesebb főt foglalkoztat az  üzemeltetési kötelezettség harmadik évétől kezdődően, köteles – hiányzó foglalkoztatottanként egyszer – a kifizetési kérelmek alapján jóváhagyott támogatási összeg 1%-ának megfelelő összeg, de legalább 300 000 forint visszafizetésére. (2) A  pontozási szempontok tekintetében vállalt kötelezettség nem teljesítése esetén, amennyiben a  nem teljesítés pontszámvesztést eredményezne, az  ügyfél szempontonként kifizetett támogatási összeg 1%-ának megfelelő összeget köteles visszafizetni. (3) Amennyiben az  ügyfél a  10.  § (3)  bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget, de az  első kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló határidőben nyújtott be kifizetési kérelmet, amellyel a  támogatási határozatban jóváhagyott támogatási összeg egy részével elszámolt, akkor a Vhr. 35. § (9) bekezdése alkalmazásának van helye azzal, hogy a kizárásra vonatkozó szabályokat ezen ügyfél esetében nem kell alkalmazni. (4) Amennyiben az  ügyfél a  10.  § (4)  bekezdésében foglaltaknak nem tesz eleget, úgy a  Vhr. 35.  § (9)  bekezdése alkalmazásának van helye. 9. Támogatott beruházásokhoz igényelhető előleg 17. § E rendelet alapján támogatott beruházásokhoz az  ügyfél előleget igényelhet, amelyre vonatkozóan az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az egyes beruházási jogcímek esetén nyújtandó támogatási előlegfizetésről szóló 118/2012. (XI. 22.) VM rendeletet kell alkalmazni. 10. Záró rendelkezések 18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 19. § Ez a  rendelet az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 55.  cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter