24/2018. (VII. 19.) HM utasítása a honvédelmi szervezetek békeidőszakban történő elhelyezéséhez szükséges objektumok kialakításának elveiről és követe

24/2018. (VII. 19.) HM utasítása a honvédelmi szervezetek békeidőszakban történő elhelyezéséhez szükséges objektumok kialakításának elveiről és követelményeiről, valamint a honvédelmi feladatok ellátásához szükséges ingatlanok, gyakorlatok és rendezvények infrastrukturális és élőerős őrzés-védelmi biztosításáról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdés i) pontja alapján a következő utasítást adom ki: 1. Általános rendelkezések 1. § Az utasítás hatálya a) a  Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a  honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, a  miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézményre, továbbá a  Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezetek), b) a  2. és 3.  §-ban foglaltak kivételével a  Magyar Állam (a továbbiakban: állam) tulajdonában és a  HM vagyonkezelésében lévő ba) katonai ingatlanokra, azok folyamatos üzemeltetésére, fenntartására és élőerős őrzés-védelmére, bb) lakóépületek, lakások, helyőrségi szállók – ideértve a  szálló céljára hasznosított lakásokat is – személygépkocsi tárolók és személygépkocsi állóhelyek, továbbá a lakóingatlanban nem lakás céljára szolgáló helyiségek üzemeltetésére, fenntartására, valamint lakóház- és helyőrségi szálló kezelésére, c) a  katonai szervezetek által Magyarország területén végrehajtott kiképzési rendezvények és gyakorlatok (a továbbiakban együtt: gyakorlatok) infrastrukturális biztosítására, d) a  HM által szervezett központi és a  honvédelmi szervezetek által szervezett intézményi rendezvények infrastrukturális biztosítására, e) a katasztrófavédelmi feladatok infrastrukturális és élőerős őrzés-védelmi biztosítására, f ) a  tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben (a továbbiakban: válsághelyzetben) vagy a  különleges jogrendben az MH által végrehajtott feladatok infrastrukturális és élőerős őrzés-védelmi biztosítására, és g) a honvédelmi célból ideiglenesen használatba vett, nem a HM vagyonkezelésébe tartozó ingatlanok ideiglenes üzemeltetésére, fenntartására és élőerős őrzés-védelmi biztosítására terjed ki. 2. § A  Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója a  vagyonkezelésében lévő katonai ingatlanok üzemeltetésére, fenntartására és élőerős őrzés-védelmére saját hatáskörben intézkedik. 3. § Az utasítás hatálya nem terjed ki az állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévő a) azon katonai ingatlanokra, melyek üzemeltetése, fenntartása és élőerős őrzés-védelme külön intézkedés szerint történik és b) a honvédelmi szervezetek által nem használt azon ingatlanokra, melyekre vonatkozóan a HM vagyonkezelői jogának megszüntetése tervezett, kivéve a  közigazgatási hatósági döntésekben a  vagyonkezelő részére meghatározott feladatokat. 4. § Az utasítás alkalmazásában a) építmény: az épület és műtárgy gyűjtőfogalma, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8. pontja szerinti műszaki alkotás, b) infrastrukturális biztosítás: a  honvédelmi szervezetek alaptevékenysége és feladatai ellátásához szükséges elhelyezési hálózatok, létesítmények és szervezetek összességének megteremtése, így különösen az ingatlanok megszerzése, létesítése, az objektumok és létesítmények folyamatos fenntartása, üzemeltetése, illetve ezen tevékenységekkel kapcsolatos támogatási feladatok ellátása, c) fenntartás: a létesítmény állagának megóvása és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges megelőző karbantartási feladatok, valamint felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetve egyes alkatrészek cseréje, d) katonai objektum: a honvédelmi szervezetek személyi állományának, haditechnikai eszközeinek és anyagainak elhelyezését, a  rendeltetésszerű működés minden oldalú biztosítását, valamint a  kiképzést szolgáló létesítmények a hozzájuk tartozó területtel, e) lakóingatlanban nem lakás céljára szolgáló helyiségek: ea) azok a  személygépkocsi-tároló helyiségek, melyek bérbeadására a  honvédségi lakásgazdálkodási rendszer keretén belül kerül sor, de a természetben önálló ingatlanban helyezkednek el, eb) a lakóingatlanban, lakóépületben lévő, korábban közös használatot szolgáló helyiségek, f ) laktanya- vagy objektumparancsnok (a továbbiakban együtt: laktanyaparancsnok): a  Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 24/2005. (VI. 30.) HM rendelet Mellékletének (a továbbiakban: MH  Szolgálati Szabályzata) 130.2.  pontja szerint kijelölt és 130.1.  pontja szerinti hatáskörrel rendelkező személy és g) üzemeltetés: a  létesítmény rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges szolgáltatások és a központi berendezések üzemben tartói feladatainak biztosítása. 5. § (1) Az ingatlangazdálkodást, az ingatlan-nyilvántartást, az elhelyezési szakanyag-gazdálkodás és ellátás rendjét, továbbá az  elhelyezési ellenőrzés szabályait a  kiadásra kerülő, a  Magyar Honvédség építmény-fenntartási és elhelyezési szabályzat I. rész kiadásáról szóló HM KÁT-HVKF együttes intézkedés (a továbbiakban: Elhelyezési szabályzat I. rész) tartalmazza. (2) Az ingatlangazdálkodás egyes feladataira az Elhelyezési szabályzat I. rész mellett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a  Honvédelmi Minisztérium között 2008. május 29-én megkötött Vagyonkezelési Szerződés ingatlanvagyonra vonatkozó rendelkezései végrehajtásának egyes szabályairól szóló 11/2010. (I. 27.) HM utasítás rendelkezik. 6. § A  honvédelmi szervezetek személyi állománya lakhatásának támogatását a  HM által nyújtott lakhatási támogatásokról szóló HM rendelet szabályozza. 2. A katonai objektumok 7. § Funkciójuk szerint a katonai objektumok lehetnek a) a katonai szervezetek elhelyezését szolgáló aa) laktanyák, ab) állandó és ideiglenes jellegű táborok, ac) nem a HM vagyonkezelésében lévő, lakott helyiségekben elszállásolásra kijelölt ingatlanok és ad) külföldön, műveleti területen – a műveletet szervező, irányító külföldi szervezet vagy az MH által – biztosított elhelyezési körletek; b) az a) pontba nem tartozó, a honvédelmi szervezetek elhelyezésére szolgáló épületek és a hozzájuk tartozó területek, így különösen a  minisztériumi objektumok, intézetek, köznevelési intézmények, kórházak, művelődési és rekreációs létesítmények. 8. § A 7. § a) pont a) ab) alpontja szerinti tábori elhelyezés kialakításának követelményeit és szabályait a kiadásra kerülő, Magyar Honvédség építmény-fenntartási és elhelyezési szabályzat II. rész kiadásáról szóló HM KÁT-HVKF együttes intézkedés (a továbbiakban: Elhelyezési szabályzat II. rész) tartalmazza, és b) ad)  alpontja szerinti külföldön, műveleti területen létrehozásra kerülő elhelyezési körletekre vonatkozó követelményeket, a külföldön végrehajtásra kerülő feladatra kiadott közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy belső rendelkezés határozza meg. 3. A laktanyák kialakításának elvei és követelményei 9. § (1) A laktanyában a) önálló elhelyezés esetén egy és b) összevont elhelyezés esetén több, szervezetileg egymáshoz nem tartozó katonai szervezet helyezhető el. (2) Egy katonai szervezet több laktanyában is elhelyezhető. 10. § (1) A laktanyák funkcionális kialakítása, szerkezeti rendszere és nagysága a létrehozáskor oda tervezett katonai szervezet vagy szervezetek alaprendeltetésétől, személyi állományának létszámától, technikai eszközeinek mennyiségétől és típusától függ. (2) A rendeltetésük szerint összetartozó épületeket, építményeket egy területi egységen, az övezeten belül kell elhelyezni. Az  övezetek egymáshoz való kapcsolásának rendjét a  kiképzési követelmények, a  készenléti előírások és az  MH Szolgálati Szabályzatában előírt napirend szerinti élet határozza meg. Az  övezetek épületeinek telepítésénél az előírásoknak megfelelő telepítési távolságot be kell tartani. A laktanyák kialakítása során a következő övezeteket kell létrehozni: a) parancsnoki és szolgálati övezet, amely magába foglalja a parancsnoki és iroda jellegű épületeket, az őrség és a híradó központok épületét vagy helyiségeit, a központi fegyvertárolót, a tűzoltó szertárat, a személyi és gépjárműforgalmi létesítményeket és a gépkocsi parkolót, b) elhelyezési övezet, melyben a  legénységi épületek, a  nőtlen szálló, a  konyha és éttermi épületek és az egészségügyi blokk kerülhetnek kialakításra, c) kiképzési övezet, melyhez a  tantermek, a  laktanyai zárt lőtér, az  őrség felkészítési, a  vegyi és tűzvédelmi létesítmények, a  víz alatti gyakorló-, a  vezetési gyakorló- és a  harcászati akadálypálya, valamint az  egyéb, sajátos kiképzési létesítmények tartozhatnak, d) technikai, telephely övezet, amelyben az  ellenőrző és ügyeleti épületek, az  üzemanyagtöltő és kiadó létesítmények, a karbantartó és javító létesítmények, a gépjármű- és harcjárműmosók, a technikai eszközök tároló helyei, egyéb, a  technikai eszközökhöz kapcsolódó létesítmények, a  speciális szaktantermek, akkumulátortöltők és tárolók, valamint a műhelyeket közvetlenül kiszolgáló raktárak kerülhetnek kialakításra, e) sport és szabadidő övezet, amely tartalmazhatja a  kondicionáló termet, a  sportlőteret, az  akadálypályát, a  tornatermet, az  uszodát, a  sportkombinátot, a  teniszpályát, az  egyéb sportlétesítményeket a  szükséges kapcsolódó helyiségekkel, valamint a női és férfiöltözőkkel, f ) raktárövezet és g) övezetbe nem sorolható létesítmények, amelybe tartoznak az őrzésvédelmi létesítmények, kerítések, kapuk kazánház vagy hőközpont, a  víz- és energiaellátási, szennyvízkezelési létesítmények, az  úthálózat, a nyomvonalas létesítmények és a hulladékgyűjtők, tárolók. 11. § (1) A laktanyai elhelyezést a rendeltetésnek megfelelő sajátosságok figyelembevételével úgy kell kialakítani, hogy a) biztosítsa a  készenléti és a  biztonsági követelményeknek, valamint a  működéshez szükséges műszaki előírásoknak való megfelelést, továbbá a  honvédelmi szervezet személyi állományának kiképzéséhez szükséges létesítmények létrehozását, b) biztosítsa a  tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelményeknek megfelelő szolgálati, munka- és életfeltételeket, ideértve a laktanya helyiségeinek megfelelő hőmérsékletét is, c) épületei és építményei feleljenek meg az  építészeti, tűzvédelmi környezetvédelmi, közegészségügyi, járványügyi, munkavédelmi és munkaegészségügyi szabályoknak, d) biztosítsa – a  lakhatási támogatás körébe nem tartozó – a  személyi állomány állománycsoportonkénti és nemenkénti, – nőtlen szálló laktanyán belüli megléte esetén laktanyaparancsnoki külön engedéllyel a  katonaházastársak és a  honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet 18/A. §-a szerint igazolt élettársak – laktanyán belüli, önálló épületben vagy épületrészben, történő elszállásolását, e) biztosítsa a  szálláshelyiségek megfelelő berendezettségét, továbbá a  tisztálkodáshoz és az  elszállásoláshoz kapcsolódó egyéb kiszolgáló helyiségeket, f ) a munkahelyek berendezése vagy külön helyiség biztosítsa a naponta bejáró katonaállomány átöltözéséhez és személyes felszerelése biztonságos elzárásához szükséges feltételeket, g) az épületek bejáratainak megvilágítása biztosítsa azok felismerhetőségét és a külső térvilágítás a balesetmentes közlekedést, h) a helyiségek világítása biztosítsa a balesetmentes, illetve az egészség károsodása nélküli szolgálatellátást és munkát, i) a katonák elhelyezését szolgáló épületekben a hálótermek, a folyosók és a lépcsőházak éjszaka csökkentett, ügyeleti világítása biztosított legyen, j) a  személyi állomány létszámától és mindennapi igényeitől függően, megfelelő helyiségek biztosításával szolgáltató létesítmények – így különösen fodrászat és kantin vagy büfé – üzemelhessenek, k) a  laktanyában elhelyezett honvédelmi szervezetek, illetve felhasználók infokommunikációs igényeinek kiszolgálása érdekében biztosítsa ka) a  híradó, informatikai és információvédelmi eszközök telepítéséhez szükséges alapterületű és az információbiztonsági feltételeknek megfelelő helyiségeket (a továbbiakban: hírközpontokat), kb) a hírközpontok távközlő hálózatokhoz történő csatlakozási lehetőségét, kc) a  szolgáltatások objektumon belüli végződtetéséhez szükséges alépítményeket és csőhálózatot, illetve az infokommunikációs eszközök folyamatos működési feltételeit, l) telephely létrehozásával biztosítsa la) a  haditechnikai eszközök, egyéb gépek, eszközök és berendezések biztonságos elhelyezését, szabályos tárolását és gyors menetkész állapotba helyezését, lb) a technikai kiszolgálások, javítások végrehajtásának szükséges és előírt feltételeit, lc) a  helyi adottságok figyelembevételével, a  belső rendelkezésekben előírt telephely elemek technológiai sorrendnek megfelelő elhelyezését, ld) a  haditechnikai eszközök és egyéb gépjárművek telephelyen belüli használata és tárolása során az előírt tűz-, vagyon-, baleset-, munka- és környezetvédelmi szabályok betartásának feltételeit, és le) szükség esetén a haditechnikai eszközök és egyéb gépjárművek szervezett, gyors kivonását. (2) A telephelyet a) a megbízható őrzés céljából be kell keríteni, ki kell világítani, és annyi kaput kell létesíteni, amennyi biztosítja annak gyors elhagyását, és b) a gép- és harcjárművek ellenőrzésére kijelölt helyet úgy kell megvilágítani, hogy azon a (3) bekezdés szerinti ellenőrzést sötétedés után is végre lehessen hajtani. (3) Azoknál a katonai szervezeteknél, ahol a rendszeresen üzemeltetett gép- és harcjárművek mennyisége a 25 darabot meghaladja, a  telephely állandó használatra kijelölt kapujánál műszaki ellenőrző állomást kell létrehozni és működtetni, melynek rendeltetése a gép- és harcjárművek igénybevétel előtti, valamint igénybevétel utáni műszaki ellenőrzése, a  menetokmányok meglétének és érvényességének, a  vezető vagy kezelő igénybevételre való alkalmasságának ellenőrzése. 12. § A 7. § b) pontja szerinti új katonai objektumok kialakításának elvei és követelményei az azok rendeltetésére vonatkozó ágazati és szakmai követelmények, valamint a rendelkezésre álló költségvetési források figyelembevételével, egyedi döntéssel kerülnek meghatározásra. 4. A laktanya használatával kapcsolatos szabályok 13. § (1) A laktanya építményeinek és elhelyezési infrastruktúrájának használatát a laktanyaparancsnok szabályozza, melynek során a következő követelményeket kell figyelembe venni: a) a  HM Védelemgazdasági Hivatal (a továbbiakban: HM VGH) vagyonkezelői engedélye nélkül nem lehet új épületeket és építményeket létesíteni, a meglévők eredeti rendeltetését módosítani, szerkezetileg átalakítani, áthelyezni, lebontani, illetve használatba venni, b) a elektromos-, gáz-, fűtési, gőz-, vízvezeték- és csatornahálózat szerelésével, javításával, üzemeltetésével csak a  helyi üzemeltetési szervezet vagy a  vele szerződésben álló, illetve az  általa felhatalmazott, megbízott személyek foglalkozhatnak, c) a laktanya épületeinek és egyéb létesítményeinek használata során be kell tartani mindazokat a szabályokat, amelyek az  épületek, azok felszerelései és berendezései állapotának megőrzésére, valamint a  bennük szolgálatot teljesítő vagy dolgozó személyek biztonságának, egészségének megóvására irányulnak, d) fűtési időszakban a laktanya épületeit és egyéb helyiségeit a rendeltetésüknek megfelelően fűteni kell, e) az utasítás hatálya alá tartozó ingatlanok, gyakorlatok és rendezvények infrastrukturális és élőerős őrzés-védelmi feladatainak ellátására a  HM mint megrendelő, valamint a  HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság mint szolgáltató között – 2001. évben a  21520/01/44/10-01-03 nyilvántartási számon – határozatlan időtartamra kötött szolgáltatási szerződésben (a továbbiakban: Szolgáltatási szerződés) foglaltakra figyelemmel, télen kiemelt feladatként kell kezelni a külső körletek hó- és síkosságmentesítését, f ) a  laktanya épületeinek, létesítményeinek rendben tartása érdekében a  laktanya minden épülethez és létesítményhez felelős személyt kell kijelölni, aki az  építmény működtetésére előírt szabályok betartásáért, a használaton kívüli ajtók lezárásáért és az építmény balesetmentes, biztonságos használatáért felel, g) laktanyában elhelyezett katonai szervezetek körleteit, a  hozzájuk tartozó utcarészekkel együtt állandóan rendben kell tartani. A  takarítási körleteket – a  Szolgáltatási szerződésben foglaltak figyelembevételével – ki kell jelölni, és h) a 11. § (1) bekezdés j) pontja szerinti létesítményekbe történő áruszállítás rendjét, valamint a létesítmények nyitvatartási idejét úgy kell meghatározni, hogy a  személyi állomány azok szolgáltatásait a  kiképzési vagy munkanap kezdete előtt is igénybe vehesse. (2) A  laktanya építményei fűtésének kezdetét és befejezését, a  fűtésére alkalmazható fűtőberendezéseket, és azok üzemeltetésének rendjét az Elhelyezési szabályzat I. rész tartalmazza. (3) A repülőterek üzemi területeinek jégmentesítését az érintett katonai szervezet parancsnoka szabályozza. 14. § A laktanyaparancsnok a laktanya építményeinek és elhelyezési infrastruktúrájának használatával kapcsolatban a) a  külső szolgáltatókkal szemben igényt támaszt, és engedély alapján adatokat szolgáltat a  közbeszerzés tárgyát képező szolgáltatás műszaki-technikai megvalósíthatósági követelményeihez, b) a  beszerzési eljárás keretében – a  beszerzést végző honvédelmi szervezet vezetőjének igénye szerint – biztosítja, hogy a  vállalkozók a  helyszínen megismerjék a  beszerzés tárgyát képező konkrét helyi követelményeket, c) igazolja a szolgáltatók által elvégzett feladatokat, d) biztosítja a  katonai szervezetre háruló – a  Szolgáltatási szerződésben előírt – a  szolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket, e) gondoskodik a  Szolgáltatási szerződésben foglaltak folyamatos és maradéktalan betarthatóságáról és betartásáról, f ) együttműködik a  laktanyát kezelő és üzemeltető szervezettel, illetve a  tisztek és altisztek elhelyezése tekintetében a területileg illetékes helyi lakásgazdálkodási szervvel, g) irányítja a  laktanya elhelyezési gazdálkodását, ideértve a  személyi állomány laktanyai szálláson történő elhelyezését, a szálláshelyek el-, illetve beosztását is. 5. A lakott helyiségekben a nem a HM vagyonkezelésében lévő, elszállásolásra kijelölt ingatlanok használatával kapcsolatos szabályok 15. § Katonai szervezetek kivételes esetekben, így különösen katasztrófahelyzetben, válsághelyzetben, valamint különleges jogrendben és csak az  elöljáró parancsnok parancsára szállásolhatók el lakott helyiségekben a  nem a  HM vagyonkezelésében lévő, kijelölt ingatlanokban. Erre a  célra elsősorban az  állam vagy a  helyi önkormányzat tulajdonosi joggyakorlásában vagy vagyonkezelésében, továbbá a többségi állami tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonában álló ingatlanok használhatók fel, ha arra a HM rendelkezési jogot, így különösen vagyonkezelési, bérleti, térítésmentes használatba vételi, bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogot szerzett. 16. § Az elszállásolásra kijelölt ingatlanokban a) katonai szervezeteket elhelyezni csak közegészségügyi-járványügyi szempontból átvizsgált és megfelelőre minősített helyiségekben lehet, b) a személyi állományt század-, szakasztagozódásban, nemek szerint elkülönítve kell elhelyezni, c) a tiszteket és altiszteket külön helyiségekben, a nekik alárendelt alegység körletében vagy annak közelében kell elhelyezni, d) az  elszállásolás ideje alatt a  helyiségek tulajdonosainak berendezési tárgyait azok írásos engedélye nélkül használni nem lehet, e) ivásra és főzésre vízvételi helyeket kell kijelölni, f ) ha a kijelölt vízvételi hely önálló víznyerőhely, akkor azt meg kell óvni a szennyeződéstől, őrizni kell, és g) különös gondot kell fordítani a  kialakítandó szálláshelyek, valamint a  kapcsolódó kiszolgáló és ellátó objektumokkal szemben támasztott közegészségügyi követelmények betartására, valamint a  környezet- és tűzvédelemre. 6. A honvédelmi szervezetek állandó elhelyezését és feladataik végrehajtását biztosító ingatlanok használatba adása 17. § (1) Az ingatlanok honvédelmi szervezetekhez történő elhelyezési utalására és a honvédelmi szervezetek részére történő használatba adására a Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről szóló HM utasítás rendelkezik. (2) A  honvédelmi szervezetek a  használatba kapott ingatlanokat és létesítményeket kötelesek rendeltetésüknek megfelelően, feladatuk teljesítése érdekében használni. (3) A honvédelmi szervezet vezetője a) feladatbővülés vagy feladatváltozás miatt szükségessé váló ingatlanfejlesztési igényeit közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy belső rendelkezésben meghatározottak szerint, azok hiánya estén soron kívül kezdeményezi a HM VGH-nál, b) a  honvédelmi szervezet feladatai ellátásához átmenetileg felesleges ingatlanok időszakos hasznosításáról a hatályos belső szabályozók figyelembevételével gondoskodik, és c) a honvédelmi szervezet feladatai ellátásához véglegesen felesleges ingatlanok, ingatlanrészek hasznosítása érdekében az  állam tulajdonában és a  HM vagyonkezelésében lévő, honvédelmi célra feleslegessé vált ingatlanok értékesítésének, és az  értékesítésre nem tervezett felesleges ingatlanok vagyonkezelői jogának vagyonkezelésre jogosult más szervek részére történő átadása, valamint a  tulajdonjog ingyenes átruházása előkészítésének szabályait tartalmazó HM utasításban meghatározottak szerint jár el. 7. Az ingatlanok üzemeltetése, fenntartása és élőerős őrzés-védelme, valamint a gyakorlatok és rendezvények infrastrukturális ellátása 18. § Az  utasítás hatálya alá tartozó ingatlanok, gyakorlatok és rendezvények infrastrukturális és élőerős őrzés-védelmi feladatainak ellátására a Szolgáltatási szerződés alapján kerül sor. 19. § A Szolgáltatási szerződés a) az ingatlanokhoz és az intézményi rendezvényekhez kapcsolódó átalánydíjas térítésű és tételes elszámolású szolgáltatásokat részletesen és b) a gyakorlatokhoz, valamint a központi rendezvényekhez kapcsolódó, eseti térítésű szolgáltatásokat felsorolás jelleggel tartalmazza. 20. § A Szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos megrendelői jogokat és kötelezettségeket a HM védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár (a továbbiakban: HM VGHÁT) gyakorolja. 21. § A HM VGHÁT az 1. § b) pontja szerinti ingatlanállományban bekövetkezett változás vagy a 24. § szerinti átalánydíjas szolgáltatási igények változása esetén szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal – a tárgyévet követő évre vonatkozóan – kezdeményezi a szolgáltató felé a Szolgáltatási szerződés felülvizsgálatát és módosítását. 22. § (1) HM VGH a) vezeti a Szolgáltatási szerződés ártárgyalásait, b) az ártárgyalások befejezését követő 10. munkanapig összefoglaló jelentést terjeszt fel a HM VGHÁT részére, amely a Szolgáltatási szerződés tervezett összegét és költségvetési előirányzat-igényét is tartalmazza, c) előkészíti a  Szolgáltatási szerződés módosítására irányuló kezdeményezést és azt a  HM VGHÁT részére felterjeszti, d) folyamatosan aktualizálja az  1.  § b)  pontja szerinti ingatlanok listáját és a  változásokat – szükség szerint – jóváhagyásra felterjeszti a HM VGHÁT részére, e) végrehajtja a Szolgáltatási szerződés műszaki felügyeletével és pénzügyi teljesítésével kapcsolatos feladatokat és kötelezettségeket, f ) gyakorolja a költségviselői jogokat és teljesíti a kötelezettségeket, és g) megrendeli a 26. § szerint nem átalánydíjas eseti szolgáltatásokat. (2) Az ártárgyalásokon a) a HM Gazdasági Tervezési és Szabályozási Főosztály, b) a lakóház- és honvédszálló-kezelési szolgáltatások tekintetében a HM Vagyonfelügyeleti Főosztály és c) az élőerős őrzés-védelmi szolgáltatás vonatkozásában a HVK Hadműveleti Csoportfőnökség (a továbbiakban: HVK HDMCSF), a Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) mint követelménytámasztó képviselőjeként vesz részt. (3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti lista az ingatlanok pontos címét – így különösen a település és utca megnevezését, valamint a házszámot – vagy helyrajzi számát tartalmazza. 23. § A 24. és 25. § szerinti ingatlanüzemeltetési és -fenntartási feladatokat a Szolgáltatási szerződés hatálya alá nem vagy csak részlegesen tartozó katonai objektumok esetében az  ingatlanüzemeltetési feladatokat ellátó állománnyal rendelkező honvédelmi szervezet saját szakállománya végzi. 8. Az átalánydíjas szolgáltatások 24. § A Szolgáltatási szerződés átalánydíjas térítésű szolgáltatásai a következők: a) az ingatlan üzemeltetési szolgáltatások közül aa) a lég- és klímatechnikai berendezések üzemeltetése, ab) a kéményseprés, ac) az épülettakarítás, ad) a rovar- és rágcsálóirtás, ae) a parkápolás, kaszálás, hóeltakarítás és síkosságmentesítés, af ) a vezetői karbantartási keret biztosítása, ag) a bútorjavítás, ah) az intézményi rendezvények biztosítása és ai) az  ingatlankezelés, így különösen a  nyilvántartások vezetése és a  hatósági felülvizsgálatok végrehajtása, b) az ingatlan-fenntartási szolgáltatások közül ba) a központi szerviz, bb) a hibaelhárítás és bc) a karbantartás, c) a lakóház- és helyőrségi szálló kezelési szolgáltatások közül ca) az üzemeltetés, cb) a fenntartás, cc) a szabályozás, cd) az igazgatás és ce) az adatszolgáltatás, d) az egyéb szolgáltatások közül da) a tisztogató, takarító és berendezés kiegészítő anyag-biztosítás, db) a technikai őrzés-védelmi nyomsáv karbantartás, dc) a mélyfúrású kút létesítése és karbantartása, dd) a csatornatisztítás és de) a gépjavítás, e) az élőerős őrzés-védelmi szolgáltatások közül ea) a fegyveres biztonsági őrség, eb) a fegyveres vagyonőrség, ec) a fegyver nélküli vagyonőrség és ed) az igény szerinti, őr- vagy jelzőkutyával történő kutyás őrzés biztosítása. 9. A tételes elszámolású szolgáltatások 25. § A Szolgáltatási szerződés tételes térítésű szolgáltatásai a) a fűtés- és melegvíz-ellátás és vételezés, b) a közüzemi vízellátás és vételezés, c) a közüzemi szennyvízelvezetés, d) a közüzemi gázellátás és vételezés, e) az elektromos energiaellátás és vételezés és f ) a települési szilárd hulladék elszállítás. 10. Az eseti térítésű szolgáltatások 26. § A Szolgáltatási szerződés eseti térítésű szolgáltatásai a) az ingatlanokat érintő aa) a mindenkori hibajavítási értékhatárt meghaladó azonnali és halasztható hibajavítási feladatok, ab) anyagmozgatási szolgáltatások, ac) egyes kötelező, időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok, ad) légszennyező pontforrások időszakos emisszió mérése és hatásterület lehatárolás-számítása, ae) liftek- és emelőgépek külön program szerinti karbantartása, af ) hőtermelő berendezések és nyomástartó edények külön program szerinti karbantartása, b) a gyakorlatok, és központi rendezvények infrastrukturális, valamint élőerős őrzés-védelmi biztosítása, c) a 3. § b) pontja szerinti feladatok végrehajtása, ideértve a parlagfűirtást is és d) a HM vagyonkezelésű adótornyok külön program szerinti karbantartása. 11. A hazai és nemzetközi résztvevőkkel végrehajtott gyakorlatok és egyéb feladatok infrastrukturális biztosítása 27. § A  honvédelmi szervezetek részvételével végrehajtott (a továbbiakban: hazai) és a  Magyarországon nemzetközi résztvevőkkel végrehajtott (a továbbiakban: nemzetközi) gyakorlatok, valamint katasztrófavédelem során, illetve válsághelyzetben, vagy különleges jogrendben az  MH által végrehajtott feladatok (a továbbiakban együtt: egyéb feladatok) infrastrukturális biztosítása a  Szolgáltatási szerződés alapján, valamint a  központi természetbeni ellátás körébe tartozó eszközök és szolgáltatások igénybevételével történik. 12. A hazai gyakorlatok infrastrukturális biztosításának elvei 28. § (1) A gyakorlatok a) tervezése során törekedni kell arra, hogy azok laktanyában, illetve helyőrségi vagy helyőrség közeli HM vagyonkezelésű területen kerüljenek végrehajtásra, b) infrastrukturális igényeinek összeállítása során figyelemmel kell lenni a  hatályos közegészségügyi, munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi szabályokra, azokat a végrehajtás során be kell tartatni, c) végrehajtásához igényelt infrastrukturális szolgáltatások kiépítése után, a  tábor használatba vétele előtt biztonságtechnikai – közegészségügyi, munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi – bejárást kell tartani, melynek felelőse a kijelölt katonai szervezet, d) befejezése után a  terület megfelelő hátrahagyásának érdekében a  c)  pontban meghatározott feladatokat ismételten végre kell hajtani, és e) tábori bútorzattal történő ellátását az Elhelyezési szabályzat II. rész tartalmazza. (2) Az  (1)  bekezdés c)  pontja szerinti biztonságtechnikai bejárás során jegyzőkönyvben kell rögzíteni a  helyszín állapotfelmérését, a feltárt hiányosságokat és a terület használatba vétele alkalmasságának igazolását. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni a HVK Kiképzési és Oktatási Csoportfőnökség (a továbbiakban: HVK KIKOCSF) és a HM VGH részére is. Csak a biztonságtechnika bejárást követően vehető használatba az adott helyszín, épület és terület. 13. A hazai gyakorlatok infrastrukturális biztosításával kapcsolatos költségvetés tervezése és jóváhagyása 29. § (1) A  tárgyévre tervezett, infrastrukturális biztosítási igénnyel járó gyakorlatok jegyzékét az  MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság (a továbbiakban: MH HFKP) a tárgyévet megelőző év szeptember 15-ig megküldi a HM VGH részére. (2) A jegyzék gyakorlatonként tartalmazza a) a helyszínt, b) a gyakorlat kezdetének és befejezésének vagy a gyakorlatra történő kitelepülés és elvonulás tervezett dátumát, ezek hiányában a tervezett időtartamát és c) a  gyakorlatot előkészítő, az  azon részt vevő és a  gyakorlat bontását végző állomány tervezett létszámát, időbeni ütemezéssel. (3) A HM VGH a) a jegyzék szerinti gyakorlatok infrastrukturális költségvetési előirányzat-igényének megállapítása érdekében, a (2) bekezdés szerinti adatok alapján – a tárgyévet megelőző évek elszámolási adatai alapján meghatározott fajlagos tervezési egységár alkalmazásával – kiszámítja az egyes helyszíneken végrehajtásra kerülő gyakorlatok költségigényét, és b) a tárgyévet megelőző év október 31-ig tájékoztatja az MH HFKP-t ba) a  gyakorlatok infrastrukturális biztosítására rendelkezésére álló tárgyévi költségvetési előirányzat – vagy előirányzat-keret – összegéről, és bb) a  gyakorlatonként, valamint összesen beárazva összeállított infrastrukturális költségvetési előirányzat-igényről. (4) Ha a  gyakorlatok infrastrukturális biztosítására rendelkezésre álló költségvetési előirányzat vagy előirányzat-keret összegét a gyakorlatok infrastrukturális előirányzat-igényének összege meghaladja, az MH HFKP javaslatot terjeszt fel a HVK KIKOCSF útján a HVKF részére és annak döntése szerint a) végrehajtja a gyakorlatok visszatervezését, vagy b) a gyakorlatok infrastrukturális biztosításához szükséges előirányzat-átcsoportosítást kezdeményez, vagy c) pótelőirányzatot igényel. (5) Az MH HFKP a pontosított vagy visszatervezett jegyzéket – a (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben előirányzatátcsoportosítási javaslatával vagy pótigénylésével együtt – a  tárgyévet megelőző év december 10-ig megküldi a HM VGH részére. 30. § Ha a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat előkészítése és az Országgyűlés részére történő beterjesztése az  általános gyakorlattól eltérően nem a  tárgyévet megelőző év júniusában és októberében kerül végrehajtásra, úgy a gyakorlatok jegyzéke megküldésének határideje a 29. § szerinti határidőtől eltérően, az évente kiadásra kerülő, a HM fejezet költségvetési javaslatának összeállításához szükséges adatszolgáltatás rendjét tartalmazó eljárásrendben kerül meghatározásra. 14. A hazai gyakorlatok infrastrukturális ellátása igénylésének rendje 31. § A gyakorlatok infrastrukturális igénylése – a 29. § (2) bekezdése szerinti kötelező tartalmi elemeken és a szolgáltatások teljesítésének helyszínen történő igazolásával megbízott személy nevén, rendfokozatán és mobiltelefonszámán kívül – a következő, központi természetbeni ellátás körébe tartozó szolgáltatásokat tartalmazhatja: 1. az időszakosan használt épületek és helyiségek takarítását a) a közös használatú helyiségek, konténerek – így különösen folyosók, vizesblokkok –, a gyengélkedő és a szolgálati helyiségek esetében naponta egyszer, b) az étkezdék vonatkozásában az étkezések számának megfelelően, c) a tantermek és irodák esetében heti 3 alkalommal, 2. a  kitelepülő szaktechnikai eszközök – így különösen a  hűtő- és műhelykocsik, a  lakó- és irodakonténerek, valamint a hűtőkonténer – elektromos hálózatba kötését, 3. a kitelepülő szaktechnikai berendezések – így különösen a konyhai kisgépek, a toronysütők és az elektromos szerszámok – elektromos hálózatba kötését, 4. a használati meleg víz biztosítását, 5. fűtési időszakban a fűtés biztosítását, 6. fűtési időszakban az üzemeltetni tervezett sátorfűtő olajkályhák és hőlégbefúvók mennyiségét, 7. a hulladéktárolók mennyiségének, és térfogatának megjelölésével a települési szilárd hulladék elszállítását, 8. a szennyvízszippantást és elszállítást, 9. a mobil WC-k tervezett helyét, mennyiségét és ürítési gyakoriságát, 10. a kitelepítendő mosdó-, fürdő-, WC- és a használati melegvíz-termelő konténerek mennyiségét és telepítési helyét, 11. a mozgókonyhák üzemeltetéséhez szükséges tűzifaigényt tonnában, 12. az ideiglenes jelleggel kiépítendő elektromos energia, víz- és szennyvízvezetékek helyét, illetve a csatlakozási pontok – így különösen a térvilágító reflektorok és az oszlopok helyének – megjelölését, 13. a szükséges sátortartozékok – sátorpadozat és világítókészlet – mennyiségét, 14. a települési körlet területének kaszálási vagy hóeltakarítási és síkosságmentesítési igényét négyzetméterben, 15. a cserélendő PB-gázpalackok mennyiségét, 16. az  MH Bakony Harckiképző Központ Újdörögd Bázisán az  étkezdeépület időszakos jelleggel történő beüzemelését és üzemeltetését, 17. a kitelepülés területén rágcsálóirtás végrehajtását, 18. a táborüzemeltető ügyeleti szolgáltatás iránti igényt, 19. a HM EI Zrt. Újmajor Bázis igénybevételét, az igénybevételre tervezett helyiségek, épületek és az igénybevétel idejének megjelölésével, 20. a takarító és tisztogató anyag biztosítását és 21. az egyéb igényeket, így különösen a homok biztosítását és az olajkályha bevizsgálását, valamint az élőerős őrzés-védelmi szolgáltatás iránti igényt. 32. § (1) Az  egyes gyakorlatok infrastrukturális ellátásához szükséges szolgáltatások igénylését – a  31.  §-ban foglaltakra figyelemmel – a gyakorlatot végrehajtó honvédelmi szervezet vagy azokban a katonai objektumokban, amelyekben több honvédelmi szervezet települ, az elhelyezési ellátást biztosító katonai szervezet, a kitelepülés megkezdése előtt legalább 45 nappal a) a b) és c) pontban foglaltak kivételével közvetlenül az MH HFKP, b) az  MH Összhaderőnemi Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖHP) szolgálati alárendeltségébe tartozó szervezetek vonatkozásában az MH ÖHP, c) az MH Logisztikai Központ (a továbbiakban: MH LK) szolgálati alárendeltségébe tartozó szervezetek esetében az MH LK és d) az élőerős őrzés-védelmi szolgáltatás vonatkozásában a HVK HDMCSF részére küldi meg, terjeszti fel. (2) Az  (1)  bekezdés b)–c)  pontja szerinti szolgálati elöljárók a  katonai szervezetek által megküldött infrastrukturális igényeket összegyűjtik, szakmailag felülvizsgálják, az  ugyanazon gyakorlatra felterjesztett igényeket összesítik és a  felülvizsgált, összesített igényeket – a  gyakorlatok logisztikai keretgazdája – az  MH HFKP részére, javaslatukkal ellátva a kitelepülés megkezdése előtt legalább 35 nappal megküldik. (3) Az MH HFKP az (1) bekezdés a) pontja, valamint a (2) bekezdés szerint megküldött és általa ellenőrzött igényléseket a kitelepülés megkezdése előtt legalább 30 nappal a HM VGH részére megküldi. (4) A HVK HDMCSF az élőerős őrzés-védelmi szolgáltatás iránti igényt felülvizsgálja, elkészíti a véglegesített igényt és azt a kitelepülés megkezdése előtt legalább 30 nappal megküldi a HM VGH részére. Fegyveres Biztonsági Őrség esetén elkészíti a  miniszter által kiadásra kerülő hatósági határozatot a  létrehozásról vagy annak szükség szerinti módosításáról. 33. § (1) A gyakorlatok és egyéb feladatok végrehajtása során felmerülő a) a gyakorlat és egyéb feladat létszámának, helyének és idejének változásából vagy egyéb okokból felmerülő többlet igényeket vagy lemondást közvetlenül a HM VGH-tól kell igényelni, illetve a részére bejelenteni, b) az  élet- és balesetveszélyt előidéző valamint a  feladat végrehajtását súlyosan akadályozó szolgáltatáshiány pótlását, vagy jelentős költségmegtakarítást eredményező szolgáltatás lemondását haladéktalanul telefonon, majd azt követően írásban igényelni kell a HM VGH-tól. (2) Az (1) bekezdés szerinti pótigénylésről vagy lemondásról szóló jelentést az MH HFKP részére is meg kell küldeni. 15. A nemzetközi gyakorlatok infrastrukturális ellátása 34. § A nemzetközi gyakorlatok infrastrukturális ellátása kérdéseiben a gyakorlatra vonatkozó nemzetközi megállapodás az irányadó, mely szerint a) a magyar fél, mint befogadó nemzet aa) a 35. § szerinti alapvető vagy ab) a 31. §-nak megfelelő, igény szerinti teljes körű infrastrukturális ellátást biztosít, vagy b) a  külföldi fél – az  egyes közüzemi szolgáltatások kivételével – az  infrastrukturális ellátását saját eszközeivel biztosítja. 35. § Az alapvető infrastrukturális ellátás magába foglalja a) a személyi és technikai állomány elhelyezéséhez szükséges HM vagyonkezelésű táborhelyet és vagy épületet, és b) az ideiglenes közmű hálózat kiépítését, valamint a többlet kommunális szolgáltatást nem igénylő ellátásokat, így ba) a közcélú hálózatról az elektromos energiaellátást, bb) a közcélú hálózatról vagy HM vagyonkezelésű kútról az ivóvízellátást, bc) a ~70L/fő/nap szennyvízelvezetést vagy -elszállítást, bd) az ~50L/fő/nap települési szilárd hulladék gyűjtését és elszállítását, be) a létszámnak megfelelő számú WC-, zuhany- és mosdóállás biztosítását, ~20 fő/eszközzel számolva, bf ) a biztosított zuhanyokhoz és mosdókhoz ~50L/fő/nap használati melegvíz-ellátást, és bg) a biztosított vizesblokkokban a napi egyszeri takarítást és a higiéniai készletekkel történő feltöltést. 36. § A nemzetközi gyakorlat koordinálására vagy biztosítására kijelölt katonai szervezet az infrastrukturális ellátási forma valamelyikének kiválasztásához és a  kiválasztott ellátási formán belül kínált szolgáltatások igényléséhez – a  34.  § szerinti szolgáltatásokról külön-külön – angol nyelvű igényjegyzéket küld a  külföldi fél részére, amelyhez kéri a kiválasztott szolgáltatások mennyiségének és időtartamának megjelölését is. 37. § Ha a  magyar fél, mint befogadó nemzet vesz részt a  nemzetközi gyakorlaton, a  részt vevő külföldi felek – a  31.  § figyelembevételével összeállított – infrastrukturális igényeit a gyakorlat biztosítására kijelölt katonai szervezet gyűjti össze, vizsgálja felül és terjeszti fel a 32. § szerinti eljárásrendben. 38. § Ha a nemzetközi gyakorlat a hazai gyakorló- és lőterek külföldiek által, térítés ellenében történő igénybevételéről szóló 83/2001. (V. 18.) Korm. rendelet szerint kerül lebonyolításra, a gyakorlatot végrehajtó külföldi fél HM-től igényelt, 31.  § szerinti infrastrukturális ellátási szükségleteit hazai koordinációra az  MH-ból kijelölt katonai szervezet gyűjti össze, vizsgálja felül és terjeszti fel a 32. § szerinti eljárásrendben. 39. § A HM VGH a nemzetközi gyakorlatok során a HM által biztosított és a részt vevő külföldi fél által térítés ellenében igénybe vett infrastrukturális szolgáltatások közül a) a 34. § a) pont aa) alpontja szerinti alapvető, b) a 34. § b) pontja szerinti közüzemi – közcélú hálózatról elektromos energia ellátás, közcélú hálózatról vagy HM vagyonkezelésű kútról ivóvízellátás és szennyvízelvezetés vagy elszállítás – szolgáltatási egységcsomag egységárát a  nemzetközi gyakorlat koordinálására vagy biztosítására kijelölt katonai szervezet 36. § szerinti igényjegyzékéhez biztosítja, és c) a 34. § a) pont ab) alpontja szerinti szolgáltatások esetében a hazai gyakorlatokra alkalmazott egységárakat alkalmazza. 40. § A nemzetközi gyakorlatok során a HM által biztosított és a részt vevő külföldi fél által térítés ellenében igénybe vett infrastrukturális szolgáltatások költségeinek térítési módját a 34. § szerinti nemzetközi megállapodásban kell rögzíteni. 41. § (1) A  34.  § b)  pontja szerinti esetben a  nemzetközi megállapodásban rögzíteni kell, annak előkészítése során pedig tájékoztatni kell a külföldi felet arról, hogy a) az  általa megbízott polgári szolgáltató kitelepülési területre történő beléptetéséhez az  MH kijelölt katonai szervezetének engedélye szükséges, és b) a külföldi fél által megbízott polgári szolgáltató a HM vagyonkezelésű ingatlanon meglévő közműhálózatokra kizárólag a HM EI Zrt. területileg illetékes alvállalkozója engedélyével és jelenlétében csatlakozhat. (2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyek beszerzését – a külföldi féllel egyeztetve – a nemzetközi gyakorlat koordinálására vagy biztosítására kijelölt katonai szervezet végzi. 16. A hazai és nemzetközi gyakorlatokkal kapcsolatos egyéb rendelkezések 42. § A HM VGH állományából kijelölt ügyintéző a) a gyakorlat tervezési fázisában meghívás esetén képviseli a HM VGH-t a gyakorlatindító tervező konferencián, a  fő tervező konferencián és végső koordinációs konferencián, illetve részt vesz gyakorlat központi tervező csoportjának munkájában, b) felülvizsgálja a HM VGH részére megküldött igényeket, szükség esetén javaslatot tesz azok módosításra, c) az  elfogadott igényeket összesíti, majd a  szolgáltatások HM EI Zrt.-től történő megrendelését aláírásra előkészíti, d) a  benyújtott elszámolások alapján végrehajtja a  megrendelt szolgáltatások kifizetéséhez szükséges – a  HM Egységes Számviteli Politikája szerinti – utalványrendelet szakmai ellenőrzését, és e) végzi a megrendelt szolgáltatás megfelelő teljesítésének ellenőrzését, mely ea) a  31.  § szerint a  helyszíni teljesítésigazolással megbízott személy által aláírt igazoló bizonylaton –  így  különösen a  szerviznaplón, a  számlamásolaton vagy a  munkalapon – szereplő mennyiségek számvetésével, eb) a végrehajtás időszakában történő célellenőrzésekkel, és ec) a  megrendelt és számlázott tételek – előzetesen elfogadott kalkulációs lapok szerinti  – összevetésével történik, f ) a gyakorlat ideje alatt kapcsolatot tart a HM EI Zrt. kijelölt képviselőjével, és g) kapcsolatot tart a gyakorlatot végrehajtó katonai szervezet által a teljesítések helyszínen történő igazolására kijelölt személlyel. 43. § A gyakorlatot végrehajtó honvédelmi szervezet vezetője által a teljesítés igazolására kijelölt személy feladata a) a megrendelt szolgáltatások teljesítésének igazolása, így különösen a szennyvízszállítások, a települési szilárd hulladék elszállításának, a  tüzelőanyag felhasználás, a  PB-gázpalack töltésének, a  mobil WC biztosítás, a szerviznaplók és a takarítási feladatok végrehajtásának, valamint a tisztítószer és egyéb anyagok átvételének igazolása és b) a gyakorlat ideje alatt a HM EI Zrt. szolgáltatást végző alvállalkozójának kijelölt képviselőjével és a HM VGH kijelölt ügyintézőjével történő kapcsolattartás. 17. Záró rendelkezések 44. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 45. § A Magyar Állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő, honvédelmi célra feleslegessé vált ingatlanok értékesítésének, és az  értékesítésre nem tervezett felesleges ingatlanok vagyonkezelői jogának vagyonkezelésre jogosult más szervek részére történő átadása, valamint a  tulajdonjog ingyenes átruházása előkészítésének rendjéről szóló 139/2011. (XII. 27.) HM utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A  honvédelmi szervezetek működésének az  államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól szóló 346/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 29/A. § (1) bekezdésére figyelemmel, az utasítás hatálya nem terjed ki a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak az alaptevékenysége ellátásához szükséges, speciális kezelésű vagyonelemeire.” 46. § Az Utasítás 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az utasítás alkalmazásában a) HM vagyonfelügyeleti feladatokat ellátó szerv: HM Vagyonfelügyeleti Főosztály, b) HM vagyonkezelői feladatokat ellátó szerv: HM Védelemgazdasági Hivatal (a továbbiakban: HM VGH), c) HM közgazdasági és pénzügyi feladatokat ellátó szerv: HM VGH és d) HM védelmi tervezési, gazdasági tervezési és szabályozási feladatokat ellátó szerv: HM Gazdasági Tervezési és Szabályozási Főosztály.” 47. § Az  Utasítás 18.  § (4)  bekezdésében az „a HM védelmi tervezési feladatokat ellátó szerv, valamint a  HM gazdasági tervezési és szabályozási” szövegrész helyébe a „valamint a HM védelmi tervezési, gazdasági tervezési és szabályozási” szöveg lép. 48. § Hatályát veszti a) a  Honvédelmi feladatok ellátásához szükséges infrastrukturális és élőerős őrzés-védelmi feladatok végrehajtásáról szóló 36/2017. (VII. 19) HM utasítás és b) a  hazai és nemzetközi résztvevőkkel Magyarországon végrehajtott kiképzési rendezvények és gyakorlatok infrastrukturális biztosításának rendjéről szóló 14/2017. (HK 8.) HM VGHÁT szakutasítás. 49. § A  HM VGH főigazgatója az  5.  § szerinti Elhelyezési szabályzat I. részt az  utasítás hatálybalépését követő 30. napig aláírásra előkészíti. 50. § Az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság parancsnoka a 8. § a) pontja szerinti Elhelyezési szabályzat II. részt az utasítás hatálybalépését követő 150. napig aláírásra előkészíti. Dr. Benkő Tibor s. k., honvédelmi miniszter