17/2014. (II. 3.) Korm. rendelete a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről.

17/2014. (II. 3.) Korm. rendelete a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről. A Kormány a 31. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az 1–9. alcím tekintetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (3) bekezdésében, a 29. § tekintetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1) bekezdés c) pontjában, a 30. § tekintetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1) bekezdés b) pontjában, kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: 1. A világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszer alkalmazása 1. § Az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére a  csődeljárásról és a  felszámolási eljárásról szóló 1991.  évi XLIX. törvény (a  továbbiakban: Cstv.) 49/E–49/G.  §-ában meghatározott szabályok alapján létrehozott, a világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszert (a továbbiakban: EÉR) 2015. január 1-jétől kell alkalmazni, mindazon esetekben, amikor a  Cstv. 49.  § (1)  bekezdése értelmében a  nyilvános értékesítés kötelező, kivéve az értékpapíroknak a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a  felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: Ért. Korm. r.) 4.  § (6)  bekezdése szerinti módon történő értékesítését. 2. Az EÉR létrehozása, működtetése 2. § (1) Az EÉR létrehozására, működtetésére és üzemeltetésére a Kormány a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalt jelöli ki (a továbbiakban: működtető). (2) Az  (1)  bekezdés szerinti fejlesztés megvalósításával és a  működtetéssel összefüggésben kiírt közbeszerzési eljárásokban a  bíráló bizottságba be kell vonni a  Nemzeti Biztonsági Felügyelet és az  elektronikus ügyintézési felügyelet képviselőjét is. 3. § (1) Az  EÉR-t a  sikeres tesztüzem befejezését követően a  működtetőnek auditáltatnia kell annak igazolására, hogy az  megfelel a  jogszabályban és a  működtetéssel összefüggésben hozott szabályzatokban meghatározott feltételeknek, továbbá a  rendszer megbízhatóan, ellenőrizhetően működik, és a  díjszabások nem tartalmaznak indokolatlan költségelemeket. (2) Az  EÉR a  sikeres auditálást követően helyezhető üzembe. Az  EÉR internetes honlapjának elérhetőségéről a  működtető közleményt tesz közzé a  Cégközlönyben és a  honlapján. Az  EÉR internetes honlapjának elérhetőségéről az igazságügyért felelős miniszter honlapján is tájékoztatást kell közzétenni. (3) Az auditálást legalább kétévenként újra el kell végeztetni, és ezen időtartamon belül abban az esetben is, ha olyan körülmény jut a  működtető tudomására, amely alapján fennáll a  veszélye annak, hogy az  (1)  bekezdés és a  4.  § szerinti követelmények nem teljesülnek a működtetés során. (4) Az  auditáló szervezetet a  működtető választja ki, és viseli az  auditálással összefüggő költségeket. Az  auditáló szervezet kiválasztásánál ki kell kérni az állami adóhatóság és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet véleményét is. 3. Az EÉR üzemeltetésére vonatkozó követelmények 4. § (1) Az üzemeltetés során biztosítani kell az EÉR adatainak megőrzését és biztonságos kezelését, a nem nyilvános adatok védelmét, a  titokvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését. Biztonságcentrikus rendszerüzemeltetési feltételeket kell kialakítani és folyamatosan biztosítani, a  biztonsági kockázatot jelentő üzemeltetési hibákat haladéktalanul ki kell javítani, az üzemeltetési hibából adódó károkat fel kell mérni, és gondoskodni kell a jogszerű állapot helyreállításáról. (2) A  fizikai és adminisztratív biztonsági rendszer kiépítését, a  rendszerüzemeltetés főbb biztonsági feltételeit és követelményeit, az  adatállományok vészhelyzetben történő mentését szabályzatba kell foglalni, amelyről ki kell kérni a  Nemzeti Biztonsági Felügyelet és az  igazságügyért felelős miniszter véleményét is. Az  üzemeltetési szabályzat kötelező tartalmi elemeit és az üzemeltető által készítendő egyéb belső szabályzatok körét az 1. melléklet tartalmazza. (3) Az üzemeltetés során a rendszergazdai feladatokat ellátó (annak helyettese) és az informatikai biztonságért felelős nem lehet ugyanaz a  személy, és nem lehetnek egymásnak a  Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói. Ezeknek a személyeknek a kinevezése előtt ki kell kérni a Nemzeti Biztonsági Felügyelet véleményét. 4. Az EÉR felhasználóira vonatkozó szabályok 5. § (1) Az EÉR felhasználói a) a  felszámolási eljárásokban értékesítési feladatokat ellátó felszámoló szervezetek (a  továbbiakban: értékesítő), b) a  nyilvános értékesítési eljárásban (árverés vagy értékesítési pályázat) részt vevő licitálók vagy pályázók (a továbbiakban együtt: licitáló), c) azok a  személyek vagy szervezetek, amelyek az  értékesítési rendszer működésének és az  ajánlatoknak a  megismerése érdekében az  EÉR honlapjára belépnek, de nem regisztráltatták magukat licitálóként (a továbbiakban: betekintő), d) az értékesítési pályázat felbontásában közreműködő közjegyzők, e) azok a  szervezetek, amelyek az  EÉR-ben rögzített adatok és dokumentumok hatósági és bírósági ellenőrzésére jogosultak (a továbbiakban: ellenőrzésre jogosult szervezetek). (2) Az értékesítőként történő belépés lehetőségét a működtetőnek biztosítania kell a) minden, a felszámolók névjegyzékébe bejegyzett, b) a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti, valamint c) a Cstv. 27/A. § (6) bekezdése alapján a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban még közreműködő felszámoló szervezet számára. (3) Amennyiben az  értékesítő az  EÉR értékesítők jegyzékéből törlésre kerül, a  működtető erről haladéktalanul elektronikus értesítést küld a felszámoló szervezet hatósági nyilvántartását ellátó szervnek. 6. § (1) Az  EÉR létrehozásához, fenntartásához, továbbfejlesztéséhez, auditálásához és állami ellenőrzéséhez szükséges kiadások fedezetének megteremtése érdekében a) az értékesítők havonta aa) rendszerhasználati felhasználói alapdíjat és ab) tárhelyhasználat-arányos használati díjat, b) a nyertes licitálók a nettó vételár 1%-át mint jutalékot kötelesek fizetni a működtető részére. (2) Az  (1)  bekezdés a)  pontja szerinti díjakba beépülő költségelemeket és a  díjak összegét a  működtető az  igazságügyért felelős miniszter és az  államháztartásért felelős miniszter véleményének figyelembe vételével állapítja meg, és közzéteszi a  Felhasználói Szabályzat értékesítői fejezetében. A  díjak emelésére a  költségek emelkedése esetén kerülhet sor, az  említett miniszterek egyetértésével. A  díjak változását azok bevezetése előtt legalább 30 nappal közzé kell tenni. (3) A licitáló a licitálók nyilvántartásába történő első felvétele alkalmával 7000 Ft regisztrációs díjat fizet. (4) Az (1) és (3) bekezdésben említett díjakat az EÉR honlapján közzé kell tenni. Ezeket a bevételeket kizárólag az EÉR fejlesztésére és a  működtetésével összefüggő kiadásokra (ideértve az  auditálást, a  rendszer továbbfejlesztését, az  archiválást, a  működtetés ellenőrzését, a  felhasználók oktatását, valamint az  üzemeltetés személyi és dologi kiadásait is) lehet fordítani. 7. § (1) Az EÉR működtetője Felhasználói Szabályzatot alkot, amelyet az EÉR honlapján közzé kell tenni, legalább 30 nappal az  EÉR működésének megkezdését megelőzően. A  Felhasználói Szabályzat elkészítésekor és módosításakor ki kell kérni az  Országos Bírósági Hivatal, az  igazságügyért felelős miniszter, az  államháztartásért felelős miniszter, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, továbbá a  felszámolók és vagyonfelügyelők országos érdekképviseletének véleményét. A Felhasználói Szabályzat módosítását legalább 30 nappal az alkalmazása előtt kell közzétenni. (2) A Felhasználói Szabályzat kötelező tartalmi elemei: a) tájékoztató az  EÉR által az  értékesítők, továbbá a  licitálók számára nyújtott szolgáltatásokról és az  egyes szolgáltatások igénybevételének módjáról, b) a licitálók jegyzékébe történő felvételi eljárása tekintetében ba) a bejegyzéshez szükséges adatok igazolása, bb) nyilatkozat az adatok kezeléséhez való hozzájárulásról, bc) a  6.  § (1)  bekezdés b)  pontja szerinti jutalék és 6.  § (3)  bekezdés szerinti regisztrációs díj megfizetésének módja, bd) a felhasználói azonosítók képzésének módja (felhasználói név, jelszó, egyedi azonosító), c) a  licitálók jegyzékéből történő törlés tekintetében a  törlés esetei (kérelemre, vagy a  jogszabályban meghatározott esetekben enélkül is), d) a licitálók jegyzékében szereplő adatok megváltoztatása tekintetében da) a ba) és a bd) alpontban foglaltak, db) a jelszó elvesztése esetén követendő eljárás, e) licitálók felhasználói neve képzésének és jelszavuk aktiválásának módja, f ) tájékoztatás a  licitálók adatainak kezeléséről (adatok köre, kezelésük időtartama, adatok továbbítása, adatkezelő), g) a betekintők számára az EÉR által ingyenesen biztosított szolgáltatások köre és igénybe vételének módja, h) az értékesítők jegyzékébe történő felvételi eljárása tekintetében ha) a bejegyzéshez szükséges adatok igazolása, hb) az  értékesítők által belépni jogosult személyek körének meghatározása, meghatalmazásuk igazolása, aláíró kártyával történő belépésük módja, hc) nyilatkozat az adatok kezeléséhez való hozzájárulásról, hd) a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti díjak megfizetésének módja, he) a felhasználói azonosítók képzésének módja (felhasználói név, jelszó, egyedi azonosító), i) az  értékesítők jegyzékéből történő törlés tekintetében a  törlés esetei (kérelemre, vagy a  jogszabályban meghatározott esetekben enélkül is), j) az értékesítők jegyzékében szereplő adatok megváltoztatása tekintetében ja) a ha) és a he) alpontban foglaltak, jb) a jelszó elvesztése esetén követendő eljárás, k) az értékesítők felhasználói neve képzésének és jelszavuk aktiválásának módja, l) az értékesítőnek a rendszer használatával összefüggő jogosultságai és kötelezettségei, m) tájékoztatás az  értékesítők adatainak kezeléséről (adatok köre, kezelésük időtartama, adatok továbbítása, adatkezelő), n) az  értékesítők, továbbá a  licitálók rendelkezésére álló technikai segítségnyújtó szolgáltatás (Help Desk) tartalma, elérési módja, o) a honlap oldalfrissítés beállításának módja, p) az EÉR üzemszerű karbantartási idejéről és az erről szóló tájékoztatásról szóló tájékoztatás formája, q) az  EÉR esetleges üzemzavaráról szóló tájékoztatás formája, amely tájékoztatást haladéktalanul közzé kell tenni a működtető honlapján is. 8. § (1) A  licitálók és a  betekintők számára az  EÉR Felhasználói Szabályzata legalább a  következő szolgáltatásokat köteles ingyenesen lehetővé tenni: a) Felhasználói Szabályzat vevőkre vonatkozó fejezetének megtekintése, b) általános rendszerüzenetek megtekintése, c) betekintés az értékesítési hirdetmények nyilvántartásába és az archivált nyilvántartásba, d) nyilvános licitnaplók megtekintése, e) technikai segítségnyújtás (Help desk szolgáltatás), f ) ügyfélszolgálat az értékesítési rendszerrel és annak továbbfejlesztésével összefüggő javaslatok megtételére. (2) Az értékesítők számára az EÉR Felhasználói Szabályzata legalább a következő szolgáltatásokat köteles ingyenesen lehetővé tenni: a) Felhasználói Szabályzat megtekintése, b) általános rendszerüzenetek megtekintése, c) betekintés az értékesítési hirdetmények nyilvántartásába és az archivált nyilvántartásba, d) licitnaplók megtekintése, e) technikai segítségnyújtás (Help desk szolgáltatás), f ) ügyfélszolgálat az értékesítési rendszerrel és annak továbbfejlesztésével összefüggő javaslatok megtételére, g) a rendszergazda szolgáltatások, h) az  értékesítési hirdetmények, közlemények, azok mellékletei feltöltésével, az  adatok karbantartásával kapcsolatos szolgáltatások, i) archiválási szolgáltatások. (3) A  felszámoló szervezetekkel kapcsolatos hatósági és bírósági ellenőrzési jogkörére tekintettel az  EÉR Felhasználói Szabályzata az  ellenőrzésre jogosult szervezetek számára legalább a  következő szolgáltatást köteles ingyenesen lehetővé tenni: a) betekintés az  értékesítési hirdetmények nyilvántartásába, az  archivált nyilvántartásokba, illetve eseménytárakba, b) a  teljes licitnaplókhoz, az  értékesítési eljárással kapcsolatos adatokhoz, dokumentumok, értékesítési tájékoztatókhoz, valamint adásvételi szerződésekre vonatkozó adatokhoz történő hozzáférés, c) a licitáló által az azonosítása érdekében megadott adatok megismerhetősége. 5. Az értékesítő elektronikus értékesítéssel összefüggő feladatai és eljárása 9. § Az EÉR-en történő értékesítés rendjére a Cstv.-ben, továbbá az Ért. Korm. r.-ben foglaltakat az e rendeletben foglalt sajátos rendelkezésekkel, eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni. 10. § (1) Az EÉR-en a következő értékesítési hirdetmények tehetők közzé magyar nyelven, továbbá – az értékesítő döntésétől függően, szakfordításban – idegen nyelven is: a) felszámolás alatt lévő adósok vagyona egészének vagy telephelyük eszközei összességének értékesítése, b) üzletrészek értékesítése, c) ingatlanok értékesítése, d) ingóságok (termelőeszközök, járművek, berendezések, nagyobb értékű készletek, állatállomány) értékesítése, e) követelések értékesítése, f ) kis értékű (1 millió forint alatti becsértékű) készletek, termény, állatállomány és egyéb ingóságok értékesítése. (2) Az  (1)  bekezdés d) és f )  pont szerinti ingóságok értékesítése akkor is lebonyolítható az  EÉR-en keresztül, ha azok gyorsan romló, vagy különleges kezelést igénylő jellegére, illetőleg azok csekély értékére tekintettel a  Cstv. nem teszi kötelezővé a nyilvános árverést vagy pályázatot. (3) A  (2)  bekezdés szerinti vagyoni körre az  EÉR-en közzétett értékesítési hirdetményben az  értékesítő – a  12.  § (1)  bekezdésben foglaltak szerint – rövidebb határidőt határozhat meg a  vételi, illetve pályázati ajánlatok megtételére, az adásvételi szerződés megkötésére, a vételár megfizetésére, és a megvásárolt ingóságok vevő általi átvételére és elszállítására. (4) A betekintőket és a  licitálókat – az  (1) bekezdés szerinti vagyoncsoportokban és azokon belül – tartalmi ismérvek alapján történő szűréseket végző segédprogram segíti, így különösen a  vagyontárgyak elnevezésére, típusára, az  ingatlanok földrajzi elhelyezkedésére, jellemzőire, továbbá a  meghirdetési árra vonatkozó keresés támogatása érdekében. (5) Az  EÉR-ben a  Cégközlönyben – a  Cstv. 49/A.  § (1)  bekezdés szerinti módon közzétett – értékesítési hirdetmény szövege kerül közzétételre, legkésőbb a  Cégközlönyben történő közzétételt követő munkanap 24 óráig. A hirdetmény szövegét a Cégközlöny kiadója juttatja el a működtetőhez. (6) Az értékesítéssel kapcsolatban minden más információt is az EÉR-en kell közzétenni. 11. § (1) Az értékesítőnek a rendszerbe való belépésekor az elektronikus azonosító kártyáját kell használnia. (2) Az  értékesítő nem jogosult a  számítógépes rendszerben a  más értékesítő eljárásaival kapcsolatos adatokhoz, dokumentumokhoz való hozzáférésre. 12. § (1) Az  értékesítési hirdetményben a  licitálásra, illetve az  értékesítési pályázat benyújtására olyan határidőt kell az  értékesítőnek meghatároznia, ami az  értékesítésre kerülő vagyontárgyak tekintetében elegendő időt biztosít a  hirdetmény és annak mellékletei megismerésére, a  (4)  bekezdés szerinti részletes értékesítési tájékoztató és a vagyontárgy (vagyontárgyak, üzleti létesítmény) megtekintésének biztosítására. A határidő 15 napnál csak a 10. § (2) bekezdés szerint vagyontárgyak esetén lehet rövidebb, de ekkor sem lehet kevesebb 5 munkanapnál. (2) A  hirdetményben a  részletes értékesítési feltételek között tájékoztatást kell adni az  esetleges részletfizetési feltételekről és a vételár megfizetésére nyitva álló határidőről is. (3) Az értékesítési hirdetményhez csatolva – a betekintők és a licitálók számára – az értékesítő az értékesítendő vagyoni elemekről, azok jellemzőiről egy összefoglaló jellegű értékesítési tájékoztatót (tender füzetet) is közzétesz, és ehhez képeket társíthat, továbbá tájékoztatást ad az  értékesítendő vagyon megtekintésének módjáról. Az  értékesítési tájékoztatót a  felszámoló – a  könnyebb áttekinthetőség érdekében – egységesített formában, formanyomtatvány alkalmazásával is elkészítheti. (4) A  nagy értékű, sok vagyonelemet tartalmazó cégvagyon értékesítése esetén az  értékesítési hirdetményben közzétett ismertetés és a  (3)  bekezdésben említett értékesítési tájékoztatóban felsoroltakat tovább részletező, részletes értékesítési tájékoztató (részletes tenderfüzet) is feltöltésre kerülhet az EÉR-ben, amelynek megtekintését és letöltését költségtérítéshez kötheti a felszámoló. A licitálói részvételt azonban nem lehet a részletes tenderfüzet igényléséhez kötni, a pályázat vagy licit a részletes tenderfüzet megrendelése vagy igénylése nélkül is érvényesen benyújtható. (5) Ha az értékesítési forma pályázat, meg kell határozni a részletes pályázati feltételeket is, így különösen: a) hogy a licitálónak a vételárfizetésen kívül milyen kötelezettségek átvállalására vagy teljesítésére kell ajánlatot tennie, és ezt milyen részszempontokkal teheti, b) annak meghatározását, hogy a vételár összegét, megfizetésének ütemezését és az egyéb részszempontokat az értékesítő milyen súlyozással értékeli, c) annak meghatározását, hogy az  értékesítő az  érvényes pályázatok közül milyen módszerrel választja ki az összességében legkedvezőbb ajánlatot tartalmazó nyertes pályázatot. 13. § (1) Az  értékesítő köteles elvégezni az  EÉR-be bejelentkező licitáló által az  azonosítása érdekében megadott adatok formai ellenőrzését annak érdekében, hogy ne vegyen részt a licitálásban az értékesítésből jogszabály alapján kizárt személy vagy szervezet [ideértve azt is, akinek kizárására a  korábbi értékesítési eljárás során történt mulasztása miatt került sor a  Cstv. 49/B.  § (5)  bekezdése alapján, továbbá az  sem, akiről megállapításra került, hogy valótlan adatok vagy hamisított, illetve érvénytelen dokumentumok megadásával vagy más módon az eljárás eredményét csalárd módon próbálta befolyásolni, vagy a Cstv. 49/G. § (3) bekezdése alapján nem vehet részt az értékesítésben]. (2) Ha az  (1)  bekezdés alapján a  licitáló részvételének nincs akadálya, az  értékesítő a  részvétele engedélyezésére vonatkozó elektronikus üzenetet küld. (3) A  Cstv. és az  Ért. Korm. r. szerinti árverési előleg, illetőleg a  pályázati biztosíték befizetését az  értékesítő ellenőrzi. A  befizetések és a  szabályzatokban előírt feltételek szabályszerű teljesülésének megtörténte esetén az  értékesítő az árverésen vagy pályázaton való részvétel végleges engedélyezésére vonatkozóan elektronikus üzenetet küld. (4) A  nem engedélyezett licitáló részére az  értékesítő haladéktalanul visszautalja az  általa befizetett árverési előleget vagy pályázati biztosítékot. 14. § (1) Az  értékesítő az  árverés, illetve a  pályázat ajánlattételi határidejének lejártakor megtekinti és ellenőrzi a  teljes licitnaplót annak megállapítása céljából, hogy szabályszerű volt-e az elektronikus értékesítés, és hogy melyek voltak az érvényes vételi ajánlatok, melyik lett a nyertes ajánlat, illetve kell-e második értékesítési fordulót tartani. (2) Az  értékesítő az  elektronikus értékesítés érvényességének és eredményességének megállapításáról vagy pedig érvénytelenné, illetőleg eredménytelenné nyilvánításáról közleményt tesz közzé az  EÉR internetes felületén. Az  értékesítés érvénytelenné vagy eredménytelenné nyilvánítása esetén meg kell jelölni ennek indokát is. Az  érvényes és eredményes elektronikus értékesítés esetén a  közlemény tartalmazza a  nyertes ajánlat összegét, a nyertes ajánlattevő azonosító számát, a szerződéskötés dátumát, továbbá azt a tényt, hogy a szerződés a nyertes ajánlattevővel kerül megkötésre, vagy elővásárlási jog jogosultjának megkeresése szükséges. Az eredménytelenné nyilvánított értékesítés esetén a  közlemény tájékoztatást adhat arról, hogy sor kerülhet-e – a  Cstv. 49/A.  § (5) bekezdése vagy 49/B. § (7) bekezdése alapján – a zálogjogosult hitelező részére történő értékesítésre. (3) Az érvényes, de a Cstv. 49/A. § (4) bekezdése értelmében ártárgyalást igénylő esetekben az elektronikus értékesítési rendszerben egy második értékesítési fordulót kell meghirdetni. Az erről szóló közleményben az értékesítő utal arra is, hogy az előző értékesítési hirdetmény során megtett érvényes ajánlatok érvényben maradnak, és a második és minden további értékesítési fordulóra a megelőző értékesítési hirdetmény ügyszámán kerül sor. A Cstv. 49/A. §-át és az Ért. Korm. r. 4. § (4) bekezdésének szabályait az elektronikus értékesítésben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy közjegyző igénybevételére nem kerül sor. (4) Az Ért. Korm. r. 4. § (1) bekezdése szerinti, az önálló termelő egységként vagy az adós vagyontárgyai összességének értékesítésére irányuló eljárás esetén, ha nem érkezett a  pályázati feltételeknek megfelelő, érvényes ajánlat, az  értékesítés eredménytelenné nyilvánításáról szóló közleményben utalni kell arra is, hogy az  egyes vagyoni elemekre, vagyontárgyakra vonatkozóan egy külön értékesítési hirdetménynél lehet majd ajánlatot tenni. (5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti közleményt az értékesítőnek legalább 90 napig elérhetőként kell tartania az internetes felületen, ezt követően a közleményt az értékesítő az adott eljárás archivált eseménytárába helyezi át. (6) Az archivált eseménytár-állomány felszámolási eljárásonként külön-külön tartalmazza az értékesítési eseményeket és a  kapcsolódó dokumentumokat. Az  értékesítőnek az  eredményesen és eredménytelenül lezárt, a  visszavont és az  érvénytelen értékesítési eljárások archivált eseménytárba helyezett adatállományát az  EÉR működtetővel archiváltatnia kell. Ezt az  archivált állományt a  működtető még 5 évig megőrzi visszatölthető formában, továbbá ezt követően is, ha értesítést kap arról, hogy az  értékesítési eljárással összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. Ez  utóbbi esetben az  archivált állományt ezeknek az  eljárásoknak a  jogerős befejezéséig kell megőriznie. A működtető az archivált állományból – az archivált állományba helyezéstől számított 10 évig – köteles megőrizni az értékesítési hirdetményt, az értékesítést lezáró hirdetményt és a törlésre vonatkozó utasítást. 15. § (1) Az elektronikus értékesítést az értékesítő akkor nyilvánítja érvénytelenné, ha a) az értékesítés nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek (ide értve azt is, ha az EÉR üzemeltetési folyamatok nem feleltek meg az  e  rendelet szerinti eljárásrendnek, vagy nem biztosították a  titkosítást, illetve ha a titkosítás sérült), b) az értékesítéssel összefüggésben illetéktelenek információkat szereztek, és ezzel az értékesítés eredményét befolyásolhatták, c) jogosulatlan hozzáférés vagy adatmódosítás történt, és ez az értékesítés eredményét befolyásolhatta, d) vevőként kizárt személy vagy szervezet szerezne tulajdont. (2) Az érvénytelenné vagy eredménytelenné nyilvánítás esetén az értékesítő megteszi az intézkedéseket a megismételt értékesítésre, az  újabb értékesítési hirdetményt az  előző hirdetmény ügyszámán teszi közzé. Nem kell újabb értékesítési hirdetményt közzétenni a  Cstv. 49/A.  § (5)  bekezdése és 49/B.  § (7)  bekezdése szerinti esetekben, ha a zálogjogosult részére, becsértéken történik az értékesítés. (3) Az  EÉR honlapján a  már lezárt értékesítésre vonatkozó nyilvános adatok, az  eljárást rögzítő dokumentumok és az  elektronikus üzenetek nyilvános elérhetőségét a  működtető – a  lezárt értékesítések listájában – még 90 napig biztosítja, és a  honlapról az  értékesítés lezárását követő 91. napon helyezi át az  archiválási szabályzatnak megfelelően az archivált eseménytárba. 6. A licitálók jogai és kötelezettségei az elektronikus értékesítés során 16. § (1) A  licitáló az  értékesítésben személyesen, vagy törvényes képviselője, illetőleg a  polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti meghatalmazottja útján vehet részt. A meghatalmazást az értékesítőnél minden önálló értékesítési eljárásban igazolni kell. (2) A licitálóként történő részvétel feltétele a regisztráció során a Felhasználói Szabályzat elfogadása és az értékesítéssel, valamint az  elektronikus árveréssel összefüggő jogszabályi feltételek tudomásul vétele. A  licitálónak az  első bejelentkezésekor meg kell adnia az értékesítő számára az azonosítására szolgáló, következő adatokat: a) magánszemély licitáló esetében: név, állampolgárság, lakóhely, anyja neve, személyazonosító okmányának neve és száma, levelezési címe, adóazonosító jele, esetleges általános forgalmi adó alanyiság, elektronikus elérhetősége (jelszóval védett, kizárólag a  vevő által használt e-mail cím), – képviselő, illetve állandó meghatalmazott esetén – az  említett személy (szervezet) neve, lakóhelye (székhelye), anyja neve, személyazonosító okmányának neve és száma, levelezési címe, elektronikus elérhetősége, b) szervezeti formában résztvevő licitáló esetében: név, a  szervezet bírósági (hatósági, köztestületi) bejegyzésének száma, adószám, általános forgalmi adó alanyiság ténye, székhely, levelezési cím, képviselőjének neve, a képviselő személyazonosító okmányának neve és száma, levelezési címe, elektronikus elérhetősége (jelszóval védett, kizárólag a vevő által használt e-mail cím). (3) A  licitáló az  első bejelentkezésekor az  értékesítő számára kitölti az  elektronikus űrlapot az  adatairól. A  licitálónak a (2) bekezdésben meghatározott adatok valódiságáról is nyilatkoznia kell, vállalnia kell továbbá, hogy az adataiban bekövetkező változást haladéktalanul bejelenti. Ha az  adatváltozást jogi személy legfőbb szervének döntése keletkezteti, akkor az  EÉR számára is ekkor keletkezik az  értesítési kötelezettség. A  (2)  bekezdés adatai alapján a  licitálót az értékesítő felveszi a  licitálók elektronikus nyilvántartásába. Az adatváltozást és a nyilvántartásból való törlést bármelyik értékesítőnél kezdeményezni lehet. (4) A  licitálónak az  értékesítési rendszer számára – az  adott értékesítési eljáráson való részvétel céljából – jelszót is meg kell adnia, ezzel léphet be a  rendszerbe és végezhet eljárási cselekményeket. A  jelszó megváltoztatható egy értékesítési eljáráson belül is, de akkor a  vevőnek az  azonossága ismételt megállapítását biztosító adatokat ismét meg kell adnia. A  licitálónak a  regisztrációs célú első bejelentkezésekor nyilatkoznia kell arról, hogy a  rendszer a  regisztrációját a  későbbi licitálásokon való részvétel céljából megőrizze-e, vagy a  bejelentkezése csak az  adott értékesítési eljáráson való részvétel céljából történt. (5) A  licitáló a regisztrálásáról és az árverésben vagy az értékesítési pályázaton való részvételéről szóló engedélyezést tartalmazó elektronikus értesítést követően vehet részt az  elektronikus értékesítésben. Ha később derül ki, hogy részvételének jogi akadálya van, az  értékesítőtől elektronikus levélben kap értesítést arról, hogy kizárásra került, megjelölve ennek okát is. (6) A  licitáló az  értékesítési eljárás lezárását követően – érvényes és eredményes értékesítés esetén – elektronikus értesítést kap arról, hogy nyertes lett-e vagy nem, illetve hogy sor kerül-e a  legjobb ajánlatot tevők között egy második értékesítési fordulóra, illetve ártárgyalásra, és ha igen, az  ezzel kapcsolatos tudnivalókat. Amennyiben a  licitáló nyertes lett, de van elővásárlásra jogosult, akkor ennek tényét is tartalmazza az elektronikus értesítés. Ha az elővásárlási joggal rendelkezők egyike sem él ezzel a  jogával, a  felszámoló elektronikus értesítés mellett postai úton is értesíti a nyertes licitálót a szerződéskötéssel és a vagyontárgy átvételével kapcsolatos tennivalóiról, a vételár még hátralévő részének megfizetéséről, valamint a vevő esetleges mulasztásainak jogkövetkezményeiről. 7. A rendszerüzemeltetés feltételei, feladatai 17. § (1) Az EÉR üzemeltetését biztosító eszközparknak a működtető székhelyén vagy telephelyén (fióktelepén) kell lennie. A rendszerkarbantartásra vonatkozó tájékoztatást legalább 30 nappal korábban az EÉR honlapján közzé kell tenni. (2) A  működtető díjmentesen biztosítja az  értékesítők számára az  EÉR használatával összefüggő oktatást legkésőbb a  tesztüzem előtt 30 nappal és a  tesztüzem alatt is, továbbá az  EÉR továbbfejlesztésekor, illetve az  új értékesítő nyilvántartásba vételét megelőzően. (3) A  működtető folyamatosan együttműködik az  értékesítőkkel és az  értékesítők szakmai szervezeteivel, a  rendszergazdai feladatokat ellátó személyzet ügyfélszolgálatot tart fenn az  EÉR működésével kapcsolatos problémák megszüntetésére, a hibák kijavítására, továbbá az EÉR működésével, fejlesztésével összefüggő javaslatok fogadására. (4) A  működtető együttműködik az  auditáló, illetve az  állami ellenőrző szervezetekkel, az  említett szervezetek ellenőrzési tevékenységét tűrni köteles. 18. § (1) Az  EÉR fejlesztésével és az  informatikai alkalmazás üzemeltetésével megbízottak az  e  tevékenységük végzése során tudomásukra jutott, az  informatikai alkalmazással és az  értékesítésekkel kapcsolatos adatok tekintetében titoktartásra kötelesek. A titoktartási kötelezettség nem érinti az ellenőrzésre jogosított, az auditáló szervezetekkel és a  bíróságokkal, hatóságokkal szemben fennálló együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget. A  titoktartási kötelezettség az  említett tevékenységgel összefüggő jogviszony megszűnését követően is fennmarad. Az üzemeltetési feladatot ellátó személyeknek az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével kell az elektronikus értékesítési rendszerben nyilvántartott adatokat kezelniük. (2) Az informatikai alkalmazás üzemszerű karbantartási idejéről, valamint az esetleges üzemzavarról az EÉR üzemeltető az  EÉR honlapján előzetesen és a  karbantartás ideje alatt tájékoztatást ad. Ezekről az  eseményekről elektronikus eseménynaplót vezet, amely tartalmazza az  esemény leírását, időpontját, időtartamát és megtett intézkedéseket. Az eseménynaplót az auditáló szervezetnek és az állami ellenőrző szervezeteknek is be kell mutatni. (3) Az  informatikai alkalmazásnak lehetővé kell tennie az  adatkeresési eredmények találati listájának, valamint a rendszerüzeneteknek a megtekintését és kinyomtatását, valamint az eljárási cselekmények naplózását. (4) A  működtetőnek biztosítania kell a  mentési és archiválási szabályzatban meghatározott eljárások elvégzését, a mentett, archivált adatok helyreállítható módon történő tárolását, a 14. § (6) bekezdésben foglaltak szerint. 19. § A működtetőnek az  egyes felszámolási eljárásokkal kapcsolatban külön-külön kell az  értékesítő részére a rendszerhasználati alapdíjat és a tárhely-használati díjakat kiszámítani, és arról a számlát kiállítani. 8. Az elektronikus licitálás és pályáztatás menete, az érvényes licitálás, illetve pályázat 20. § (1) Az  EÉR számítógépes programnak a  betekintők számára tájékoztatást kell adnia az  értékesítéssel, valamint az elektronikus licitálással összefüggő jogszabályi feltételekről, és utalnia kell a betekintői felületről is elérhető, vevői Felhasználói Szabályzat megismerésének és elfogadásának szükségességére. (2) Az EÉR számítógépes program a bejelentkezett és nyilvántartásba vett licitáló számára egyedi azonosítót generál, és erről elektronikus üzenettel tájékoztatja a licitálót és az értékesítőt. A licitálónak az egyedi azonosítót és a jelszavát titkosan kell kezelnie. Az  egyedi azonosítót a  rendszer minden értékesítési eljárás során újra képezi. A  program ezeket az adatokat a későbbi ellenőrizhetőség érdekében, az ahhoz szükséges ideig archiválja. A program lehetővé teszi a  licitálóknak a  nekik is szóló rendszerüzenetek megtekintését, a  licitnapló megtekintését, kinyomtatását, a többi licitáló adatainak megismerhetősége nélkül. (3) A működtető az értékesítő részére nem teszi megismerhetővé a licitálók jelszavát. Az értékesítő a vevővel a licitálás lezárásáig kizárólag az  értékesítési rendszeren keresztül érintkezik, ezeket a  levelezéseket a  rendszer rögzíti (naplózza) és archiválja. A licitáló az árajánlatát (pályázatának tartalmát) az EÉR-en kívül, közvetlenül az értékesítővel nem közölheti. (4) Az  EÉR számítógépes program biztosítja, hogy az  értékesítő által közzétett értékesítési hirdetményt ne lehessen módosítani, a  hirdetmény az  értékesítő által meghatározott nyilvánosságra hozatali időpont előtt ne legyen a nyilvánosság számára megismerhető. (5) A  számítógépes program lehetővé teszi az  értékesítő által engedélyezett licitálók számára a  licitálást, értékesítési pályázat esetén pedig a  pályázatuk elektronikus úton történő benyújtását, fogadását, tárolását. Az  információk, dokumentumok továbbítása során biztosítani kell az  adatvesztés nélküli, megváltoztathatatlan formában történő továbbítást. A  nem nyilvános vagy titkos információk a  megismerésükre nem jogosítottak számára nem lehetnek hozzáférhetőek. A  rendszernek el kell végeznie a  pályázatok, árverési licitek beérkeztetését, a  beérkezés időpontjának rögzítését, az eljárási cselekmények megtörténtének naplózását. 21. § (1) Árveréses értékesítési forma esetén a  számítógépes program egy több szintű jogosultsághoz kötött licitnaplót rögzít, amelynek legszűkebb adattartalmú változata a  nyilvános licitnapló és a  legrészletesebb adattartalmú változata a  teljes licitnapló. A  nyilvános licitnapló tartalmazza a  licit megnyitásának és lezárásának időpontját, az  összes regisztrált ajánlatot (ezen belül külön gyűjtve a  megtett érvényes ajánlatokat), az  ajánlattételek beérkezésének időpontját, az  ajánlattevők egyedi azonosítójával (az ajánlattételek sorrendje szerint). A  nyilvános licitnapló kinyomtatható. (2) A  teljes licitnapló csak az  auditálásra, ellenőrzésre jogosult szervezet számára ismerhető meg, a  licitálás határidejének leteltét követően. Az értékesítő jogosultságának megfelelő licitnapló az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az összes értékesítési eljárásban részt vevő licitáló azonosítását lehetővé tevő adatot tartalmazza, az értékesítő számára megismerhető és kinyomtatható. 22. § (1) Az  elektronikus értékesítést működtető programnak úgy kell működnie, hogy biztosítsa az  árverezők esélyegyenlőségét és annak megakadályozását, hogy a  benyújtott ajánlatok nem nyilvános tartalma megismerhetővé váljon. (2) A  licitálási határidő lejártát követően érkezett vagy az  értékesítő által megadott minimálárat (kikiáltási árat) el nem érő ajánlatokat nem kell regisztrálni, a  regisztrálás visszautasításáról és ennek okáról licitálót a  rendszer egy automatikus üzenettel értesíti, külön elektronikus levél küldésére ez okból nem kerül sor. Az üzenet tájékoztatást ad arról, hogy az árajánlat nem minősül érvényes ajánlatnak, és megjelöli ennek okát. (3) A  licitálásnál ötezer forintra kerekítve kell az  ajánlatokat megtenni. Az  aktuális legmagasabb ajánlatnál csak magasabb összegű ajánlatot lehet tenni, a (4) bekezdésben meghatározott licitlépcső szabályai szerint. (4) A  licitálható vételárösszeget a  számítógépes program – az  értékesítő által az  adott értékesítésre megszabott licitlépcső szerint – automatikusan emeli. A  licitlépcső legkisebb és legnagyobb értéke a  legmagasabb érvényes ajánlathoz képest a) 1 millió forintig minimum 5 ezer, de maximum 30 ezer forint, b) 1 000 000 forint és 5 millió forint között minimum 30 ezer, de maximum 50 ezer forint, c) 5 000 000 forint és 20 millió forint között minimum 50 ezer, de maximum 200 ezer forint, d) 20 000 000 forint és 200 millió forint között minimum 200 ezer, de maximum 500 ezer forint, e) 200 000 000 forint és afelett minimum 500 ezer, de maximum 2 millió forint. (5) Az adott értékesítésre vonatkozó licitlépcsőt – a (4) bekezdésben meghatározott keretek között – az értékesítő állítja be a rendszer számára. (6) A  licitáló a  megtett ajánlatát nem vonhatja vissza. A  rendszer nem teszi lehetővé, hogy a  licitálók egymással kapcsolatba léphessenek vagy egymást azonosíthassák. 23. § (1) A  licitálók tevékenységének megkönnyítésére és kényelmessé tételére az EÉR a (2) bekezdés szerinti, automatikus, levédett ajánlattal összefüggő informatikai támogatást is felajánlja, amit a  licitálónak nem kötelező elfogadnia, de ha már elfogadta, akkor egy értékesítési eljáráson belül nem változtathatja meg. (2) Az  automatikus, levédett ajánlat egy olyan licitálási módszer, amely informatikailag támogatja a  licitálót egy adott elektronikus értékesítési eljárás során. Ehhez a  licitálónak a  rendszerüzemeltető számára – levédett ajánlatként – meg kell adnia azt a  maximum összeget, amelyet hajlandó fizetni az  adott cégvagyonért vagy vagyontárgyért. A  számítógépes rendszer a  licitáló nevében vételi ajánlatot generál, amely összeg megegyezik a  minimálárral, illetőleg a licitlépcső értékével megnövelt aktuális árral. Ha ezt követően az érintett árverező ajánlatát felüllicitálják, akkor a  rendszer automatikusan a  licitlépcső összegével növelt árajánlatot ad az  árverező nevében, de csak azon összegig, amíg a megajánlandó összeg nem lenne nagyobb, mint az árverező által levédett ajánlatként megadott összeg. 24. § (1) A  Cstv. 49/A.  § szerinti értékesítési pályázat esetén a  számítógépes rendszer formai vizsgálatot végez arra nézve, hogy a pályázat határidőben érkezett-e, és az előírt mellékleteket csatolták-e. A mellékleteket szkennelt formában kell csatolni. (2) Az  elektronikus pályáztatáskor biztosítani kell a  pályázók esélyegyenlőségét, és annak megakadályozását, hogy a  benyújtott pályázat nem nyilvános tartalma megismerhetővé váljon. A  pályázat tartalmát az  értékesítő a pályázatbontásig nem ismerheti meg. (3) A pályázati határidő lejártát követően érkezett vagy az értékesítő által megadott formai feltételeket nem teljesítő, illetve az  előírt mellékleteket nem tartalmazó pályázati ajánlatok regisztrálását a  rendszer visszautasítja, erről és ennek okáról a pályázót automatikus elektronikus üzenettel értesíti, külön elektronikus levél küldésére ez okból nem kerül sor. Az üzenet tájékoztatást ad arról, hogy formai okokból a pályázat nem érvényes. (4) A pályázati hirdetményben meghatározott pályázatbontásra közjegyző jelenlétében kerül sor. Az EÉR-t működtető számítógépes programot úgy kell kialakítani, hogy a  pályázóként azonosított felhasználó által feltöltött pályázati anyagok a  közjegyzőként azonosított felhasználó részére hozzáférhetőek legyenek. A  közjegyző a  rendszer használatához a  hivatali minősített elektronikus aláírás készítésére rendszeresített tanúsítványát veszi igénybe. A  pályázat értékeléséről a  közjegyző által készített jegyzőkönyvet az  értékesítő tölti fel az  adott értékesítés dokumentumai közé az  EÉR-be. A  felszámoló az  általa kinyomtatott jegyzőkönyvet küldi meg a  hitelezői választmánynak, illetve a hitelezők képviselőjének. 25. § (1) Ha az értékesítés árverés útján történik, és a licitálás lezárásának időpontját megelőző 10 percben érkezik érvényes ajánlat, a  lezárást meg kell hosszabbítani mindaddig, amíg el nem telik 15 perc anélkül, hogy érvényes ajánlat érkezne. (2) Meghosszabbodik a  licitálásra rendelkezésre álló idő az  üzemzavar, illetve rendszerkarbantartás időtartamával is, oly módon, hogy ha annak időtartama több mint 1 óra, vagy az üzemzavar a  licit lezárását megelőző 1 órán belül keletkezik, akkor minimum 12 óra a  meghosszabbítás időtartama. Az  üzemzavarra és a  rendszerkarbantartásra vonatkozó adatokat az  üzemeltetőnek meg kell őriznie, és arról az  értékesítőket is tájékoztatnia kell annak érdekében, hogy minden értékesítő hitelt érdemlő módon meg tudja állapítani, hogy mikor zárult le a licitálás. (3) Az  árverést az  nyeri, aki a  licit lezárása előtt a  legmagasabb összegű érvényes árajánlatot teszi. Az  értékesítőnek az árverési hirdetményben kell közzétennie, hogy lehetővé teszi-e a vételár részletekben történő megfizetését, és ha igen, milyen ütemezéssel. 26. § (1) Ha a  Cstv. 49/A.  § (4)  bekezdés szerinti pályázati ártárgyalás feltételei fennállnak, akkor a  pályázat nyertesének azonnali megállapítása helyett az EÉR-nek az elektronikus ártárgyalás lebonyolítását is biztosítania kell oly módon, hogy az EÉR a legmagasabb árajánlatot adó pályázót és az ettől legfeljebb 10%-al alacsonyabbat ajánló pályázókat a  licitzárást követően értesíti az  elektronikus online ártárgyalási fordulóról, annak kezdő és záró időpontjáról, és arról, hogy az eddigi legmagasabb érvényes árajánlatuk automatikusan részt vesz, és módjuk van az ártárgyalásra megadott határidőn belül az  árajánlatukat emelni. A  licitlépcsőt az  elektronikus ártárgyalás során a  program automatikusan a  felére csökkenti. A  licitáló az  árajánlatát (pályázatának tartalmát) közvetlenül az  értékesítővel a  pályázati ártárgyalás esetén sem közölheti. Az  online ártárgyalás időtartalma az  5 órát nem haladhatja meg, a megtett ajánlatokat a rendszer rögzíti (naplózza) és archiválja. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti esetben a  25.  § (1)  bekezdésben meghatározott licitálási szabályokat azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a  lezárás időpontját megelőző 5 percben érkezik érvényes ajánlat, a  lezárást meg kell hosszabbítani mindaddig, amíg el nem telik 10 perc anélkül, hogy érvényes ajánlat érkezne. Üzemzavar esetén az értékesítő elektronikus levél útján értesíti a résztvevőket, és új időpontot jelöl ki az elektronikus ártárgyalásra. 9. Szerződéskötés az EÉR szerinti értékesítés eredményeképpen 27. § (1) A nyertes licitálóval a felszámoló a szerződést akkor kötheti meg, ha az igazolja a 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jutalék működtető részére történő megfizetését. (2) Ha a  nyertes licitálónak felróható okból nem történik meg a  szerződéskötés, akkor a  felszámoló a  sorrendben következő másodikkal köti meg a szerződést, amennyiben csak egyetlen sorrendben következő második licitáló van, az ajánlata érvényes, és összege nem alacsonyabb, mint a korábbi nyertes ajánlat alatti licitlépcső szerinti összeg. Árverés esetében csak akkor kerül azonosításra a második sorrendben licitáló az értékesítő számára, ha az első helyi licitálóval való szerződéskötés meghiúsulása indoklással együtt rögzítésre kerül a rendszerben. (3) A vevő – a Cstv. 49. § (4) bekezdése értelmében és az ott meghatározott kivételtől eltekintve – az adóssal szemben beszámítási igényt nem érvényesíthet az elektronikus értékesítés során sem. (4) A  felszámoló az  elektronikus értékesítés érvényességének és eredményességének megállapítását követően a  nyertes ajánlatot bemutatja az  elővásárlási joggal rendelkezőknek, az  őket megillető sorrendben, annak érdekében, hogy nyilatkozzanak: kívánnak-e élni elővásárlási jogukkal. A nyilatkozat tételére legalább 10 napot kell biztosítani nekik, kivéve az 10. § (1) bekezdés f ) pontja szerinti kis értékű vagyontárgyakra vonatkozó egyszerűsített elektronikus értékesítési eljárást, amely esetekben legalább 5 napot kell biztosítani e  nyilatkozat megtételére az elővásárlási jog jogosultjainak. (5) Az  értékesítő az  árverés, vagy pályázat alapján a  licitálóval megkötött adásvételi szerződés szkennelt változatát – az EÉR-ben való rögzítés céljából – a szerződés megkötésétől számított 10 napon belül elektronikus úton megküldi a működtetőnek. Az adás-vételi szerződés a teljes licitnapló mellékleteként kerül rögzítésre az EÉR-ben. 10. Záró rendelkezések 28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E  rendelet rendelkezéseit a  2015. január 1-jét követően a  Cégközlönyben közzétett értékesítési hirdetmények alapján lefolytatott elektronikus értékesítésekre kell alkalmazni. 29. § A felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet 5.  § (3)  bekezdése helyébe a  következő rendelkezés lép: „(3) A névjegyzékből való törlésről, illetve a névjegyzékbe történő felvételről szóló jogerős határozatot a nyilvántartó szerv elektronikus úton, haladéktalanul megküldi az Országos Bírósági Hivatalnak, továbbá eljuttatja a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről szóló kormányrendeletben az értékesítési rendszer működtetőjének. Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben azt is fel kell tüntetni, hogy az új névjegyzékbe vételre a jogszabályi feltételek teljesítésének hiánya miatt vagy a keretszám miatt nem került sor.” 30. § (1) Az Ért. Korm. r. 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Ha az  adós törvényben meghatározott működési engedélyhez kötött tevékenységet folytat, a  pályázati felhívás, árverési hirdetmény és a  pályázati dokumentáció szövegének tervezetét a  felszámoló előzetesen, véleményezésre megküldi az engedélyező hatóság részére.” (2) Az Ért. Korm. r. a) 3.  § (3)  bekezdésében a  „vagyontárgyak megtekintésére szolgáló időpontokat” szövegrész helyébe a  „vagyontárgyak megtekintésére szolgáló időpontokat vagy a  megtekintési idő felszámolóval történő egyeztetésére vonatkozó figyelemfelhívást”, b) 4. § (6) bekezdésében az „Az átruházható értékpapírt” szövegrész helyébe a „Ha az átruházható értékpapírt” szöveg lép. 31. § A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet a következő 5/A. §-sal egészül ki: „5/A.  § A  Hivatal – kormányrendeletben foglalt kijelölés alapján – ellátja a  felszámolási eljárásban az  adós szervezetek vagyontárgyai elektronikus értékesítési rendszerének létrehozásával és működtetésével összefüggő feladatokat.” Orbán Viktor s. k., miniszterelnök