53/2012. (III. 28.) Korm. rendelete a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályai

53/2012. (III. 28.) Korm. rendelete a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól. A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontjában, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés v) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés c) pontjában, a 35–37. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés o) pontjában, a 21. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés d) pontjában, és a 48. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya az 1–3. mellékletben felsorolt sajátos építmény (a továbbiakban: sajátos építmény) építésügyi hatósági eljárására és az annak lefolytatásához szükséges műszaki dokumentáció tartalmi követelményeire, valamint a sajátos építmény építésügyi hatósági ellenőrzésére és kötelezési eljárásaira terjed ki. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló, helyhez kötött építmény: olyan törő-, aprító-, osztályozó vagy mosóberendezés a termelvény közvetlen feladását biztosító berendezésekkel együtt, amelyet teherviselő aljzathoz rögzítettek és a rögzítés megbontása nélkül máshová át nem helyezhető, el nem szállítható; 2. közmű: a víz-, csatorna-, gáz-, távhő- és villamosenergia rendszer és a nyomvonalas hírközlési építmény; 3. kutatóakna: földtani szerkezet vagy ásványi nyersanyag előfordulás kutatása érdekében mélyített függőleges-, vagy lejtősakna; 4. kutatóárok: földtani szerkezet vagy ásványi nyersanyag előfordulás kutatása érdekében a külszínről kialakított, elsősorban az ásványi nyersanyag horizontális elterjedésének megismerésére szolgáló külszíni kutatási építmény, amelynek alapterülete meghaladja a 20 m2-t; 5. kutatótáró: földtani szerkezet vagy ásványi nyersanyag előfordulás kutatása érdekében mélyített vízszintes, vagy enyhe, 3°-nál nem nagyobb lejtésű vágat. 3. Az építésügyi hatósági engedély és a bejelentés 3. § A rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység végzéséhez a) az 1–2. mellékletben felsorolt sajátos építmények tekintetében a bányafelügyelet engedélye, vagy b) a 3. mellékletben felsorolt sajátos építmények tekintetében a bányafelügyelethez történő bejelentés megtétele szükséges. 4. § (1) Építésügyi hatósági engedélyek: a) az elvi építési engedély, b) az építési engedély, c) a használatbavételi engedély, d) a fennmaradási engedély, e) a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély, és f) a bontási engedély. (2) Az építtető a 2. mellékletben meghatározott sajátos építmények esetében az (1) bekezdés b) és f) pontjában foglalt engedélyt és a műszaki üzemi terv jóváhagyását együttesen is kérelmezheti. 4. Az építtető kérelme 5. § (1) Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet – ha e rendelet másként nem rendelkezik – az építtető a 4. melléklet szerinti adattartalmú, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon írásban terjesztheti elő a bányafelügyelethez. A kérelemhez csatolni kell: a) a tervezett építési munkának az V. Fejezetben meghatározott tartalmú műszaki tervdokumentációját 2 példányban, és – az előzetes szakhatósági állásfoglalást kiadó szakhatóság kivételével – az érintett szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban, b) a tervező 8. § szerinti nyilatkozatát, c) ha rendelkezésre áll, a szakhatóság előzetes szakhatósági állásfoglalását a hozzá tartozó, záradékolt műszaki dokumentációval együtt, d) az elvi építési és a használatbavételi engedély iránti kérelem kivételével az építési jogosultság 6. § szerinti igazolását tartalmazó okiratot. (2) Az eljárásban közreműködő szakhatóság megkereséséhez az 5. mellékletben felsorolt dokumentációkat kell csatolni. 5. Az építési jogosultság igazolása 6. § (1) Az elvi építési és a használatbavételi engedélyezési eljárás kivételével az építésügyi hatósági engedély megadásához, valamint a használatbavételi bejelentés kivételével a bejelentéshez az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint. (2) Az építési jogosultság a következő okiratokkal igazolható: a) az építtető tulajdonában lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén aa) az érintett földrészlet tekintetében az építtető tulajdonjogának fennállására vonatkozó nyilatkozattal, ab) jogerős és végrehajtható hagyatékátadó végzéssel, ac) jogerős bírósági vagy jogerős és végrehajtható hatósági határozattal, vagy ad) ha van egyéb, az ingatlannal rendelkezni jogosult személy, úgy annak hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal; b) nem az építtető tulajdonában lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén jogerős és végrehajtható hatósági határozattal vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal; c) a közös tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az ingatlannal rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal; d) társasház esetében az a) pontban meghatározottakon túl da) a társasházi közös tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén a társasház közgyűlésének határozatával, db) a társasházi külön tulajdonban álló ingatlanon tervezett építési tevékenység esetében, ha az építési tevékenység az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt építményrészt érinti, a közgyűlés hozzájáruló nyilatkozatával, dc) a társasházi külön tulajdonban álló ingatlanon történő, közös tulajdont nem érintő építési tevékenységhez a külön tulajdonnal rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozatával, dd) ha az építtető nem társasházi tulajdonos, az építési jogosultság igazolására a b) pont az irányadó; e) a lakás-, üdülő-, garázsszövetkezet tulajdonában álló ingatlanon történő építési tevékenység esetében az a) pontban meghatározottakon túl a szövetkezet hozzájáruló nyilatkozatával ea) a szövetkezeti tag tulajdonában álló lakást, üdülőt vagy garázst érintő építési tevékenység esetében, ha az az épületszerkezetet is érinti, eb) a szövetkezet tulajdonában álló, az épülethez tartozó földrészletet, az épületszerkezetet, az épület közös használatra szolgáló területét és helyiségét, a központi berendezéseket, a lakást, továbbá a szövetkezet célját szolgáló más építményt és vagyontárgyat érintő építési tevékenység esetében; f) a jelzálogjoggal terhelt ingatlan esetében építmény bontására irányuló építésügyi hatósági engedélyezéskor a jelzálogjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozatával. (3) A (2) bekezdés b)–f) pontja szerinti hozzájáruló nyilatkozatot az építési jogosultság igazolásához közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. 6. A szakhatóság közreműködése 7. § (1) Ha az építtető előzetes szakhatósági állásfoglalást kér, a szakhatóság a kérelem mellékleteként megküldött műszaki tervdokumentáció egy példányát az állásfoglalásával megegyező azonosítószámmal, keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal, a műszaki tervdokumentáció valamennyi tervlapját bélyegzőlenyomattal látja el, és azt a szakhatósági állásfoglalásával együtt megküldi az építtetőnek. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás iránti kérelemhez a műszaki tervdokumentációt két példányban kell benyújtani. (2) A bányafelügyelet az építtető által a kérelemhez csatolt előzetes szakhatósági állásfoglalást legfeljebb az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadásától számított egy évig elfogadja, ha a hozzá és a szakhatósághoz benyújtott kérelem és műszaki tervdokumentáció tartalma azonos, és a szakhatóság az (1) bekezdésben foglaltak szerint a műszaki tervdokumentációt záradékolta. 7. A tervezői nyilatkozat tartalma 8. § (1) A tervezői nyilatkozat tartalmazza a) a felelős tervező és a szakági tervező nevét, címét és tervezői névjegyzéki számát; b) az általuk tervezett építési tevékenység, és műszaki tervdokumentáció megnevezését, az építtető nevét, megnevezését; c) a tervezett építési tevékenység ca) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát, mélyműveléses bánya esetében a bányatelek védnevét, a bányamező megnevezését és a vágat elnevezését, cb) rövid leírását, jellemzőit, cc) környezetének meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, és d) az a) pontban megnevezett tervezők aláírását. (2) A tervezőnek nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy a) az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak, b) a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése szükséges-e, c) a vonatkozó szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, d) az adott tervezési feladatra azonos méretezési módszert alkalmazott a hatások (terhek) és az ellenállások (teherbírás) megállapítására és azt a tervezés során teljes körűen alkalmazta, és e) a sajátos építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás megfelel a létesítménnyel szemben támasztott általános követelményeknek. (3) A tervezőnek dokumentált egyeztetést kell lefolytatnia az érintett közmű és vasútvonal üzemeltetőjével, valamint a közút kezelőjével (a továbbiakban együtt: közösségi szolgáltató) a tulajdonukban, kezelésükben vagy üzemeltetésükben lévő közmű és építmény rendeltetésszerű használata, védelme érdekében indokolt feltételekről. Az egyeztetésekről készült dokumentumokat a tervezői nyilatkozathoz csatolni kell. 8. Az építésügyi felelős műszaki vezető és az építésügyi műszaki szakértő nyilatkozata 9. § (1) A használatbavételi vagy fennmaradási engedély iránti kérelemhez vagy a használatbavételi bejelentéshez csatolni kell az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a mérnöki kamaránál a sajátos építménynek megfelelő szakterületen nyilvántartásba vett felelős műszaki vezetőnek a szakterületére vonatkozó nyilatkozatát. (2) Felelős műszaki vezető hiányában a fennmaradási engedély iránti kérelemhez a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló kormányrendelet szerinti a) építési – az építmények tervezésére és kivitelezésére vonatkozó – SZÉS-jelű építésügyi műszaki szakértői vagy b) épületnek nem minősülő építmények, sajátos építményfajták, valamint műszaki infrastruktúra hálózatok és rendszerek – tervezésére és kivitelezésére vonatkozó – SZÉM-jelű építésügyi műszaki szakértői szakterületen nyilvántartásba vett műszaki szakértő (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát kell csatolni. 9. Az építésügyi hatósági engedély tartalmi követelményei 10. § Az építésügyi hatósági engedély rendelkező részének – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell: a) az engedélyezett építési tevékenység feltételeit, b) tájékoztatást arról, hogy ba) az építésügyi hatósági engedély nem mentesít az egyéb engedélyek, hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól, bb) az építtetőt a tervezett építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével kapcsolatban milyen bejelentési kötelezettség terheli, és bc) az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az építőipari kivitelezési tevékenység folytatása során építtetői fedezetkezelő közreműködése kötelező-e, c) az engedély hatályát, meghosszabbításának lehetőségeit és feltételeit, d) a sajátos építmény helyét, helyrajzi számát, megnevezését és rendeltetését, mélyműveléses bánya esetében a bányatelek védnevét, a bányamező megnevezését és a vágat elnevezését, és e) a létesítménnyel, valamint a sajátos építmény bányafelügyelet által megállapított biztonsági övezetével érintett ingatlanok címét és helyrajzi számát. 10. Az építésügyi hatósági engedély hatálya 11. § (1) A jogerős és végrehajtható használatbavételi vagy fennmaradási engedély határozatlan ideig hatályos. (2) Az építési vagy a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély hatályát veszti, ha jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a) az építési tevékenységet nem kezdték meg, és a hatályát a (4) bekezdés szerint nem hosszabbították meg, vagy b) az építési tevékenységet megkezdték, de a megkezdés napjától számított tíz éven belül a sajátos építmény használatbavételi engedély megadására nem válik alkalmassá. (3) A bontási engedély hatályát veszti, ha jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül a) az építési tevékenységet nem kezdték meg, és a hatályát a (4) bekezdés szerint nem hosszabbították meg, vagy b) az építési tevékenységet megkezdték, de a megkezdés napjától számított tíz éven belül nem fejezték be. (4) A bányafelügyelet, ha az építési tevékenységet nem kezdték meg, az építési, a rendeltetés megváltoztatására irányuló vagy a bontási engedélyt a hatályának lejárta előtt előterjesztett kérelemre egy évvel meghosszabbítja, ha az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem módosultak, vagy ha a módosítások az engedély tartalmát nem érintik. Az engedély több alkalommal is meghosszabbítható, de a hosszabbítások együttes időtartama a tíz évet nem haladhatja meg. (5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a sajátos építményre fennmaradási engedély kérhető. 11. Egyéb általános eljárási szabályok 12. § (1) Több bányakapitányság illetékességi területét érintő sajátos építmény engedélyezési ügyében az eljáró bányakapitányságot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal jelöli ki. (2) Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység esetében a) az építési tevékenység megkezdését annak megtörténte előtt 8 nappal, és b) a 7. mellékletben meghatározott adat változását 8 napon belül be kell jelenteni a bányafelügyeletnek. II. FEJEZET AZ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK 12. Az elvi építési engedélyezési eljárás 13. § Az építési vagy a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély iránti kérelem benyújtása előtt az építtető a településrendezési előírások teljesíthetőségével, továbbá a kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, életvédelmi, tűzvédelmi, valamint a sajátos építmény elhelyezésével, kialakításával, a műszaki, geometriai jellemzőivel, új rendeltetése megvalósíthatóságával kapcsolatos műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési engedélyt kérhet. 14. § Az elvi építési engedélynek a 10. §-ban előírtakon túl tartalmaznia kell a sajátos építmény rövid leírását. 13. Az építési engedélyezési eljárás 15. § (1) Az építési engedélyt – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az elvégezni kívánt építési tevékenység egészére kell kérni. (2) Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő sajátos építményekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni, illetve bejelentést tenni. (3) A sajátos építményekkel kapcsolatos műszaki biztonsági szabályzatban előírt követelményektől eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelmet az építési engedély iránti kérelemmel együtt kell előterjeszteni. 16. § (1) Az építési engedély iránti kérelemhez az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túl mellékelni kell: a) a környezetvédelmi hatóság aa) jogerős és végrehajtható környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyét, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az összes szakaszra együttesen, vagy ab) előzetes vizsgálati eljárásban hozott határozatát, amely szerint az építkezéssel kapcsolatban nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, b) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum r.) 4/A. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a Statútum r. 4/A. § (8) bekezdése szerinti adatlapot, c) termőföldön megvalósítandó sajátos építmény esetében az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről vagy a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulásáról szóló jogerős és végrehajtható határozatot, és d) gázelosztó-vezeték építése esetén a gázelosztó-vezeték üzemeltetőjének nyilatkozatát, ha nem az építtető az üzemeltető. (2) Ha az építési tevékenység felelős műszaki vezetője az építési engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert, az építési engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését, az építési tevékenység megkezdése előtt nyolc nappal be kell jelentenie a bányafelügyeletnek. A bejelentés elmulasztása esetén – annak pótlásáig – a bányafelügyelet az építési munkák végzését felfüggeszti. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a felelős műszaki vezető személyében bekövetkező változás esetében is. 17. § Az építési engedélynek a 10. §-ban foglaltakon túl tartalmaznia kell: a) a sajátos építmény helyét, helyrajzi számát, megnevezését, célját vagy rendeltetését, állandó vagy ideiglenes jellegét, mélyműveléses bánya esetében a bányatelek védnevét, a bányamező megnevezését és a vágat elnevezését, b) a sajátos építmény biztonsági övezetének mértékét és az ezzel érintett ingatlanok helyrajzi számát, c) az építési tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását, d) az esetleges próbaüzemre vonatkozó feltételeket, továbbá szállító- elosztó vagy célvezeték próbaüzemi feltételei között annak előírását, hogy a vezeték biztonsági övezetével érintett ingatlantulajdonosokat a vezeték gáz alá helyezéséről annak megtörténtét megelőzően 8 nappal korábban értesíteni kell, e) a sajátos építményre vonatkozó használatbavételi engedély iránti kérelem kötelező benyújtására vonatkozó felhívást. 18. § (1) Az építtető csak a jogerős és végrehajtható vagy a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított építési engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – műszaki tervdokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt építkezhet. (2) Az építtető jogutódja az építési engedély alapján jogosított építtető helyébe léphet, köteles azonban a jogutódlást – annak megfelelő igazolása mellett – az építési tevékenység megkezdése vagy folytatása előtt írásban a bányafelügyeletnek bejelenteni. 19. § (1) Ha a bányafelügyelet az építési engedélyt kiadja, annak végrehajthatóvá válásának napját követő 8 napon belül az engedélyezésre benyújtott műszaki tervdokumentáció egy záradékolt példányát az irattárában helyezi el, egy példányát az építtetőnek kiadja. (2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott esetekben a bányafelügyelet a műszaki tervdokumentáció egy példányát visszatartja és a további példányait az építtetőnek kiadja. 14. A használatbavételi engedélyezési eljárás 20. § (1) Az építési engedélyhez kötött sajátos építmény – az 1. melléklet 1.1. és 4.2. pontjában felsorolt sajátos építmények kivételével – csak használatbavételi engedély alapján vehető használatba és üzemeltethető. (2) Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az építési engedély szerinti egyes megvalósulási szakaszokban megépített sajátos építményekre vagy a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas sajátos építményrészekre önállóan is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni, illetve bejelentést tenni. 21. § A használatbavételi engedély iránti kérelemhez az 5. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakon túl mellékelni kell: a) a sajátos építmény megnevezését, helyrajzi számát, mélyműveléses bánya esetében a bányatelek védnevét, a bányamező megnevezését és a vágat elnevezését, b) az üzemeltető nevét vagy megnevezését, címét vagy székhelyét, és adószámmal rendelkező üzemeltető esetében az adószámot, c) a főbb műszaki-biztonsági jellemzőket; robbanóanyag-raktár esetében a tárolható robbantóanyag mennyiségét, továbbá – szükség szerint – javaslatot az üzemeltetés különös feltételeire, d) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát, e) az 5. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat, ha a kivitelezés során a jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott műszaki tervdokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek, f) szükség szerint a sajátos építmény rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát és biztonságos használhatóságát igazoló szakvéleményeket, vizsgálati és mérési bizonylatokat, g) jelentést az esetleges próbaüzem tapasztalatairól, h) vezetékjog és használati jog alapítása esetén annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés kezdeményezését igazoló dokumentumot, és i) gázelosztó- vagy célvezeték esetében a vezeték üzemeltetőjének a használatba vételhez történő hozzájáruló nyilatkozatát. 22. § A bányafelügyelet a használatbavételi engedélyt megadja, ha a) az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó tervdokumentációnak, továbbá engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték el, és b) a sajátos építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van. 23. § A használatbavételi engedélynek a 10. § b) és c) pontjában előírtakon túl tartalmaznia kell: a) az építési engedély számát és keltét, b) a sajátos építmény helyének, helyrajzi számának és rendeltetésének megjelölését, megállapítva a használat főbb műszaki, biztonsági jellemzőit, mélyműveléses bánya esetében a bányatelek védnevét, a bányamező megnevezését és a vágat elnevezését, c) a biztonsági övezet és a védőtávolság mértékét és esetlegesen a kapcsolatos idegen ingatlanokra vonatkozó korlátozásokat, tilalmakat, d) a használatbavétel hatósági feltételeit, e) a biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges további munkálatok elvégzésére vonatkozó kötelezést határidő tűzésével, f) ha a sajátos építmény megépítése révén az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást eredményez, figyelmeztetést arra, hogy a használatbavételi engedély közlését követően az építtető köteles – az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából – a megvalósult állapotról változási vázrajzot és mellékleteit az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani, és g) szállítóvezeték esetében a szolgalom alapításának határidejét. 24. § A még befejezetlen sajátos építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan alkalmas részére vagy a 23. § e) pontjában meghatározott esetben ideiglenes használatbavételi engedély adható. A végleges használatbavételi engedély csak a sajátos építmény teljes befejezése után adható ki. 15. A fennmaradási engedélyezési eljárás 25. § (1) A fennmaradási engedély kiadására irányuló eljárásban az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni. (2) Ha a sajátos építményt vagy annak részét építési engedély nélkül vagy az építési engedélyben foglaltaktól eltérő módon létesítették, a bányafelügyelet arra – az építtető vagy a létesítménnyel rendelkezni jogosult kérelme alapján – építési bírság kiszabása mellett fennmaradási engedélyt adhat, ha a szabályossá tétel feltételei fennállnak vagy megteremthetők. (3) Nem lehet építési bírságot kiszabni, ha a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánított építési engedélyt megsemmisítették, vagy azt a bíróság hatályon kívül helyezte. 26. § (1) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez a 16. és a 21. §-ban foglaltakon túl csatolni kell a) a termőföldön megvalósult sajátos építmény esetében az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről vagy a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulásáról szóló jogerős és végrehajtható határozatát, és b) a mérnöki kamaránál a sajátos építménynek megfelelő szakterületen nyilvántartásba vett építésügyi műszaki szakértő szakvéleményét arról, hogy a sajátos építményt a vonatkozó szakmai és minőségi előírások megtartásával, szakszerűen építették meg, és az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. (2) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez csatolt helyszínrajzon és a műszaki terveken a tényleges – még befejezetlen sajátos építmény vagy sajátos építményrész esetében pedig a további tervezett – állapotot is ábrázolni kell. 27. § (1) A bányafelügyelet a fennmaradási engedélyt megadja, ha a megépített sajátos építmény vagy sajátos építményrész megfelel vagy átalakítással megfeleltethető a jogszabályokban foglalt követelményeknek. A sajátos építményrészre vonatkozó fennmaradási engedélyben a bányafelügyeletnek rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítés feltételeiről is. (2) A fennmaradási engedély egyben a sajátos építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, ha ennek feltételei fennállnak. Továbbépítés esetében a továbbépített sajátos építményrész csak használatbavételi engedély alapján vehető használatba és üzemeltethető. (3) A fennmaradási engedély iránti kérelem elutasítása esetén rendelkezni kell a sajátos építmény bontásáról vagy műszaki felszámolásáról és az eredeti állapot lehetőség szerinti helyreállításáról. 16. A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárás 28. § (1) A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárásban a) a bányafelügyelet engedélyéhez kötött építési tevékenység esetében az építési engedélyezési eljárásra vagy b) bejelentéshez kötött építési tevékenység esetében a bejelentésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel. (2) A rendeltetés megváltoztatásának engedélyezésére irányuló kérelemhez az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túl mellékelni kell a környezetvédelmi engedélyt vagy az egységes környezethasználati engedélyt 1 példányban, ha a rendeltetés megváltoztatása következtében a sajátos építmény vagy az abban végzendő tevékenység környezetvédelmi engedélyhez kötött. (3) A bányafelügyelet az engedélyt megadja, ha a) a módosított rendeltetésű sajátos építmény megfelel a biztonsági követelményeknek, és b) a rendeltetés módosításával létrejövő sajátos építmény az érintett területen engedélyezhető. (4) A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélynek a 10. §-ban foglaltakon túl tartalmaznia kell a) a létesítménnyel rendelkezni jogosultak nevét, címét, és b) a rendeltetés megváltoztatásával érintett sajátos építmény vagy földrészlet azonosításra alkalmas adatait, a sajátos építmény eredeti és új rendeltetésének megjelölését. 17. Bontási engedélyezési eljárás 29. § (1) A sajátos építmény bontására vonatkozó engedélyezési eljárás a sajátos építmény tulajdonosának kérelmére indul. (2) A bontási engedély sajátos építményrészre is kérhető. (3) Új sajátos építmény építése esetén a bontási és építési eljárás egy eljárás keretében is lefolytatható. 30. § (1) A sajátos építmény bontására irányuló kérelemhez az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túl mellékelni kell: a) a bontási technológia leírását, b) a sajátos építmény elbontása utáni állapotot tartalmazó helyszínrajzot és c) a megszűnő sajátos építmény hiányában bekövetkező helyzet biztonsági elemzését. (2) Mélyműveléses bánya föld alatti sajátos építményei esetében a kérelemhez kizárólag az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakat, a műszaki tervdokumentációt és a szükséges műszaki intézkedések leírását kell mellékelni. 31. § (1) A bontási engedélynek tartalmaznia kell: a) a bontásra kerülő sajátos építmény megjelölését, b) a munkálatok végzéséért felelős műszaki vezető nevét, címét, c) a környezet rehabilitáció során történő kialakításának főbb paramétereit, d) a tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását, és e) az engedélytől eltérő végrehajtás szankcionálási lehetőségére való figyelemfelhívást. (2) Ha a bontási tevékenység felelős műszaki vezetője a bontási engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert, a bontási engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését, a bontási tevékenység megkezdése előtt nyolc nappal be kell jelentenie a bányafelügyeletnek. A bejelentés elmulasztása esetén – annak pótlásáig – a bányafelügyelet a bontási munkák végzését felfüggeszti. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a felelős műszaki vezető személyében bekövetkező változás esetében is. (4) A bontási tevékenység befejezését az építtető 8 napon belül köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek. (5) A bontási tevékenység végrehajtásának elfogadásáról a bányafelügyelet dönt. 18. Engedélytől eltérés, az engedély módosítása 32. § (1) Az építésügyi hatósági engedélyben és az ahhoz tartozó műszaki tervdokumentációban foglaltaktól való eltéréshez a bányafelügyelet engedélye szükséges, ha az eltérés a) megváltoztatja a sajátos építmény rendeltetési célra való alkalmasságát, vagy biztonsági szintjét kedvezőtlenül befolyásolja, b) megváltoztatja a sajátos építmény befogadó vagy teljesítő képességét vagy geometriai paramétereit, vagy c) szükségessé teszi nyomvonalas sajátos építmény esetében új ügyfél, szakhatóság, közösségi szolgáltató bevonását az eljárásba és megváltoztatja a biztonsági övezet mértékét. (2) Az engedély módosítása iránti kérelemhez az eltérés jellegétől függően a) a helyszínrajzi elhelyezés változása esetén módosított helyszínrajzot, b) módosított műszaki tervrészletet, és c) a műszaki leírás változása esetén módosított műszaki leírást kell mellékelni az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti példányban. (3) A bányafelügyelet teljes körű műszaki tervdokumentáció elkészítésére kötelezheti az építtetőt, ha a tervezett módosítás az engedélyezett műszaki tervdokumentáció több részletére terjed ki. III. FEJEZET BEJELENTÉSI ELJÁRÁS 33. § (1) A 3. melléklet 1. pontjában meghatározott építési tevékenység megkezdését a kezdés előtt legalább 10 nappal, a 6. melléklet szerinti adattartalommal be kell jelenteni a bányafelügyeletnek. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott építési tevékenység a bejelentés megtételétől számított egy évig folytatható. (3) Az építtető haladéktalanul köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek az (1) bekezdésben meghatározott építési tevékenység befejezését. 34. § A 3. melléklet 2. pontjában meghatározott építési tevékenység befejezését a 6. melléklet szerinti adattartalommal, összevontan, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell bejelenteni. IV. FEJEZET A BÁNYAFELÜGYELET ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ÉS ÉPÍTÉSFELÜGYELETI ELLENŐRZÉSÉNEK SZABÁLYAI 35. § A bányafelügyelet az építési, a bontási, a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárási ügyekben építésügyi hatósági hatáskörében az engedélyhez, valamint a bejelentéshez kötött, az építéssel összefüggő tevékenység végzésével kapcsolatosan a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl ellenőrzi: a) a jogerős és végrehajtható építési engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terv meglétét, helyszíni rendelkezésre állását és azok alkalmazását, b) a sajátos építmény szerkezeteinek az engedélyezési tervnek megfelelő, továbbá a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történő megvalósulását, c) a létesítéssel összefüggő tevékenység végzését irányító felelős műszaki vezető szakmai jogosultságát, d) az élet- és vagyonbiztonságra vonatkozó követelmények megtartását, és e) az építési naplót. 36. § A bányafelügyelet építésfelügyeleti ellenőrzési eljárására az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 3. § (2)–(4) bekezdésében, 4. § (2) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében és 7/A. §-ában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni. 19. Építésügyi hatósági, építésfelügyeleti intézkedések 37. § (1) A bányafelügyelet elrendeli az építési tevékenység felfüggesztését és a szabálytalan állapot megszüntetését a) az állékonyságot, állagot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető állapot esetében, b) a kivitelezési tevékenység végzésének, a beépített anyagok, szerkezetek, berendezések minőségében azonnali intézkedést igénylő hatás, állapot esetében, c) súlyos környezetkárosítás közvetlen veszélyének fennállása vagy súlyos környezetkárosítás esetében, d) ha a kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezető nélkül, vagy jogosultsággal nem rendelkező felelős műszaki vezető részvételével történt, vagy e) ha jogszabályban meghatározott feltételeknek nem megfelelő anyagok, szerkezetek, berendezések és termékek felhasználását, beépítését állapítja meg. (2) A bányafelügyelet elrendelheti a) a sajátos építmény vagy sajátos építményrész építésügyi hatósági engedélyben meghatározott, ennek hiányában az eredeti rendeltetésétől eltérő használatának megszüntetését, b) szabálytalan építkezés esetében az építési tevékenység megszüntetését és az építést megelőző állapot helyreállítását, a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott műszaki tervdokumentációnak megfelelő állapot kialakítását, illetve c) a műszaki követelményeknek meg nem felelő építési termékek kicserélését. (3) A bányafelügyelet elrendeli a sajátos építmény vagy sajátos építményrész azon hibájának és hiányosságának megszüntetését, amely a rendeltetésszerű és biztonságos használatot, más ingatlan állékonyságát, az életet és egészséget, vagy a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti. (4) Ha a sajátos építmény az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot, a természeti vagy épített környezetet vagy kulturális örökségi elemet közvetlenül veszélyezteti, és a veszélyhelyzet másként nem szüntethető meg, a sajátos építmény bontását kell elrendelni. 20. Bírságok és intézkedések alanyai és kiszabásának esetei 38. § (1) A bányafelügyelet azzal az építtetővel szemben, aki vagy amely sajátos építményt vagy annak részét a) jogerős és végrehajtható vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánított engedély nélkül végzi, b) az a) pontban meghatározott engedélytől eltérően végzi, c) bejelentés nélkül, vagy attól eltérően végzi, vagy d) a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat és az általános érvényű kötelező építésügyi előírások és biztonsági szabályzatok megszegésével létesít [a továbbiakban az a)–d) pont együtt: szabálytalanul], bírságot szab ki, továbbá az építtetőt – ha az építési tevékenységet megelőző állapot nem állítható helyre – eltiltja a tevékenység folytatásától. (2) Fennmaradási engedély esetében nem szabható ki a bírság, ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben az építésügyi bírság kiszabására meghatározott határidő eltelt, vagy a szabálytalan állapot – e határidőn belül – legalább már egy éve a bányafelügyelet tudomására jutott. (3) A bírság megfizetésére az építtetőt kell kötelezni. 21. A bírság mértéke és megállapítása 39. § (1) A bírság mértéke a) engedély nélküli építés esetében – a készültségi fok figyelembevételével meghatározott – a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének 50%-a, b) engedélytől eltérő építés esetében – a készültségi fok figyelembevételével meghatározott – a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének 40%-a, c) engedély nélkül végzett bontás esetében a sajátos építmény vagy sajátos építményrész könyvszerinti értékének 20%-a, d) bejelentés nélküli építés esetében – a készültségi fok figyelembevételével meghatározott – a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének 30%-a, e) bejelentéstől eltérő építés esetében – a készültségi fok figyelembevételével meghatározott – a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének 20%-a, f) bejelentés nélkül végzett bontás esetében a sajátos építmény vagy sajátos építményrész könyvszerinti értékének 15%-a, vagy g) a 38. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben építés esetében – a készültségi fok figyelembevételével meghatározott – a sajátos építmény vagy sajátos építményrész beruházási értékének, bontás esetében könyvszerinti értékének 10%-a, de legalább ötszázezer forint, legfeljebb tízmillió forint. (2) Ha a sajátos építmény vagy sajátos építményrész kivitelezését az építési vagy a bontási engedély közlését követően, de annak jogerőre emelkedése előtt kezdték meg, kivéve, ha az engedély fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, és később az építési vagy a bontási engedély változatlan tartalommal jogerőre emelkedik, akkor a bírság mértéke az (1) bekezdésben meghatározott mérték 50%-a. Ebben az esetben a bírság megállapítására vonatkozó eljárást az építési vagy bontási engedély jogerőssé és végrehajthatóvá válásáig fel kell függeszteni. (3) A bírság mértékét – a kerekítés általános szabályai szerint – ezer forintra való kerekítéssel kell megállapítani. 40. § A bírságot fizetési számlára történő készpénz befizetéssel, vagy átutalással az azt megállapító jogerős és végrehajtható döntésben előírt határidőn belül a bányafelügyelet Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000 01417179-00000000 számú számlájára kell befizetni. A fizetési számlára történő készpénz befizetésen vagy az átutalási megbízáson a döntés számát is fel kell tüntetni. V. FEJEZET A MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓ 41. § A tervezett építési tevékenység műszaki tervdokumentációját a tervezett sajátos építmény helyének, környezetének, rendeltetésének, a tervezett építési tevékenység jellegének, a tervfajtának, valamint az építésügyi hatósági eljárás jellegének megfelelő tartalommal és részletezettséggel, magyar nyelven kell összeállítani. 42. § A műszaki tervdokumentációban az építési szakmai követelmények teljesítését a vonatkozó szabványok alkalmazása hiányában azokkal legalább egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával kell igazolni. 43. § (1) A műszaki tervdokumentációt aláíró-címlappal, tartalomjegyzékkel és tervjegyzékkel kell ellátni. A címlap az engedélyezés tárgyát képező építési tevékenység megnevezésén túl tartalmazza az építtető nevét vagy megnevezését és a tervező nevét. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett minden tervező nevét, a tervezési jogosultság számát és a tervező sajátkezű eredeti aláírását. (2) Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell: a) a tervezett építési tevékenység megnevezését, az építmény rendeltetését, b) az építési tevékenységgel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát, c) az adott tervrajz megnevezését és méretarányát önálló ábránként, d) a tervező vagy tervezők nevét, tervezői névjegyzéki számát és aláírását, e) a tervlap elkészítésének időpontját, és f) az építésügyi hatósági engedélyt kérelmező nevét. 44. § (1) A műszaki tervdokumentáció tervrészei: a) a sajátos építmény általános műszaki leírása, b) a terület-előkészítési munkák műszaki tervei, c) a sajátos építményt, és a biztonsági övezetével érintett ingatlanokat tartalmazó, az ingatlanügyi hatóság által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térképmásolat, továbbá földalatti és külszíni bányászati sajátos építmény esetében a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról szóló rendelet szerinti bányaművelési térkép, d) az Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV) koordináta hálóval ellátott helyszínrajz, e) a technológiai berendezések tervei és tervrajzai, f) a közlekedés, a közművek, az energiaátvitel, az adatátviteli és kommunikációs rendszer hálózata, valamint ezek kapcsolatainak tervei, g) a műszaki- és munkabiztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi és a környezetvédelmi előírások érvényesítésének ismertetése, a sajátos építmény környezetbe illeszkedésének módja, és h) a tervezett próbaüzem tervei, a próbaüzem szükségességének indokolása. (2) Az általános műszaki leírásnak tartalmaznia kell a sajátos építmény főbb adatait és rendeltetését, a technológia főbb, meghatározó berendezéseit, a technológiai folyamat leírását, a termelésirányítás rendszerét és műszerezettségét, az irányítástechnikai berendezéseket, a belső anyagmozgatást, a várható veszélyek ismertetését, valamint a sajátos építményen belül elhelyezésre kerülő, nem technológiai célú berendezések leírását. (3) A terület előkészítési munkák terveiben ismertetni kell a kivitelezéshez szükséges tereprendezési, bontási és földmunkákat. Ennek keretében kell részletezni a vizek medrét és a vízi létesítményeket érintő, szükségessé váló keresztezések, átalakítások és egyéb beavatkozások munkáit is. (4) A technológiai berendezések terveit és tervrajzait, valamint a közlekedés, a közművek, az energiaátvitel, az adatátviteli és kommunikációs rendszer hálózata kapcsolatainak terveit olyan részletességgel és méretarányban kell elkészíteni, és annyi magassági adattal kell kiegészíteni, hogy azok alapján elrendezésük, kialakításuk egyértelműen megállapítható legyen. 22. A helyszínrajz 45. § (1) Földalatti bányászati sajátos építmény helyszínrajzát legfeljebb 1:1000 méretarányban, égtájjelöléssel és legalább a biztosítás, a szabad távolságok, a szellőztető légáram iránya és a védőpillér feltüntetésével úgy kell elkészíteni, hogy a sajátos építmény elrendezése, kialakítása egyértelműen megállapítható legyen. Akna, lejtősakna és táró kivételével táró esetében a helyszínrajzot a (3) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel kell elkészíteni. (2) Külszíni bányászati- és kutató sajátos építmény, továbbá a földalatti bánya külszíni sajátos építménye esetében – figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezéseire is – a helyszínrajzot legfeljebb 1:1000 méretarányban, égtájjelöléssel úgy kell elkészíteni, hogy a sajátos építmény elrendezése, kialakítása egyértelműen megállapítható legyen. Külszíni bányavasút vagy személyszállításra szolgáló sajátos építmény esetében a helyszínrajz részét képezi a keresztező építményeket is ábrázoló 1:100 magassági méretarányú hossz-szelvény. (3) A külszíni bányászati- és kutató sajátos építmény engedélyezéséhez készített helyszínrajzon mérethelyesen fel kell tüntetni a) a tervezett sajátos építményt és biztonsági övezetét, a védőtávolságokat, valamint – ha a helyrajzi számokat, belterület esetében az utcaneveket és a házszámokat külön jegyzékben nem közölték – a létesítménnyel érintett földrészleteket, azok helyrajzi számait, belterület esetében megjelölve az utca nevét és a házszámot is, b) a földrészletre vonatkozó szabályozási és építési vonalakat, megjelölve az építési előírásokat és korlátozásokat, c) az érintett területen meglévő és meghagyni vagy lebontani tervezett, továbbá a létesítendő épületek, épületrészek és más építmények külső határoló körvonalait, megjelölve a terep jellegzetességeit, d) az érintett közműveket, e) a sajátos építménynek a közlekedési, az energia- és a közműhálózathoz, továbbá a felszíni vizek medréhez, a felszín alatti vizekhez, a vízi létesítményekhez való csatlakozás szempontjából lényeges adatokat, és f) az érintett területen lévő védett természeti és kulturális örökségi elemeket. (4) A kőolaj- és földgázbányászati sajátos építmény helyszínrajzát legfeljebb 1:1000 méretarányban, égtájjelöléssel kell elkészíteni. A kőolaj- és a földgázbányászati mezőbeli vezeték, továbbá a kőolaj- és a földgáz-, valamint azok termékei szállítóvezetékének helyszínrajzát a közigazgatási határokat és megnevezéseket is tartalmazó távvezetéki térképen kell megadni. A vezetékek esetében a helyszínrajz részét képezik a keresztező építményeket is ábrázoló 1:100 magassági méretarányú hossz-szelvények. (5) Az 1. melléklet 3. és 4. pontja szerinti sajátos építmények helyszínrajzát a (3) bekezdés előírása szerint kell elkészíteni legfeljebb 1:1000 méretarányban. (6) Külterületi gázelosztó vezeték helyszínrajza a célnak megfelelő legfeljebb 1:2000 méretarányban is elkészíthető. A külterületi gázelosztó vezeték hossz-szelvénye helyettesíthető a keresztező építményeket is ábrázoló keresztszelvénnyel. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 46. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2012. március 31-én lép hatályba. (2) Az 1–45. §, a 47. §, a 48. § a) pontja és az 1–7. melléklet az e rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. 47. § (1) E rendelet rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépése előtt megkezdett, de 10 évnél nem régebbi és a hatálybalépést követően a bányafelügyelet tudomására jutott szabálytalan építkezések esetében az építés időpontjában hatályban volt, a sajátos építményre vagy építészeti-műszaki megoldásra vonatkozó jogszabályok és általános érvényű szakmai szabályok szerint kell eljárni. 48. § Hatályát veszti a) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet, és b) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 19. § (4) bekezdésében az „ , és ezen tárolókapacitás kereskedelmi célra szabad, nem megszakítható kapacitásként nem ajánlható fel” szövegrész. 49. § Nem lép hatályba a villamosenergia-ellátással, a földgázellátással és a távhőszolgáltatással összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 378/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 39. §-a. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök