222/2009. (X. 14.) Korm. rendelete az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről.

222/2009. (X. 14.) Korm. rendelete az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről. A Kormány az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 31. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, a (2) bekezdés a) és f) pontjában, a (3) bekezdésében, valamint az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a) az elektronikus közszolgáltatást nyújtó, valamint az elektronikus közszolgáltatáshoz szakmai és informatikai támogatást biztosító természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli szervezetekre, b) a központi elektronikus szolgáltató rendszer (a továbbiakban: központi rendszer) útján nyújtott szolgáltatásokra, c) az elektronikus közszolgáltatásokat igénybe vevő szervezetekre és személyekre (a továbbiakban: felhasználó). (2) E rendelet szabályait a központi rendszeren keresztül vagy annak szolgáltatásai igénybevételével nyújtott elektronikus közszolgáltatások vonatkozásában kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) 2D pontkód: az elektronikus űrlapon rögzített tartalom nyomtatott formában történő, megfelelő vonalkód olvasóval elektronikus információvá alakítható, tömörített ábrázolása. A kinyomtatott és postán, papír alapon beküldött vagy személyesen benyújtott elektronikusan kitöltött űrlapok feldolgozásánál használatos megoldás; b) fix IP cím: egy hálózati eszköz (pl. számítógép, szerver) elektronikus címzésének az a módja, amikor az eszközhöz az internet címzés szabályainak megfelelő állandó címet rendelünk. Állandó közvetlen internet kapcsolattal rendelkező eszközöknél általános megoldás; c) informatikai közháló: a magyarországi közintézmények, oktatási intézmények, könyvtárak, önkormányzatok és más közösségi hozzáférési helyek számára széles sávú internetelérést biztosító és kapcsolódó egyéb szolgáltatások igénybevételét lehetővé tevő virtuális hálózati szolgáltató, a végponton elhelyezett hálózati eszközök üzemeltetésének biztosításával; d) illesztő felület: két vagy több informatikai rendszer, alrendszer olyan közös felülete, ahol képesek egymásnak adatokat egymás által értelmezhető formában átadni-átvenni; e) KR boríték: a központi rendszerben továbbított üzenetek címzésének és védelmének eszköze, amely biztosítja a tartalom megismerhetetlenségét és lehetővé teszi a címzéshez, eljuttatáshoz szükséges adatok kezelését, feldolgozását; f) második szintű domain: a h) pont szerinti URL szerkezetben az első szint a pontokkal elválasztott utolsó elem, ettől balra található a második szint, jelen esetben a gov.hu tartomány, amelyben a Miniszterelnöki Hivatal regisztrál címeket (azaz a harmadik szinten); g) metaadat: az adatok leírását, tulajdonságaik rögzítését szolgáló adat, információ; h) működtető: e rendeletben kijelölt, az elektronikus közszolgáltatás megvalósítását a központi elektronikus szolgáltató rendszeren lehetővé tevő, a közszolgáltatásokat összehangoló közigazgatási szerv; i) szervezet: valamennyi jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiséggel nem rendelkező jogképes szervezet, valamint az egyéni vállalkozás; j) URL: webcím (Uniform Resource Locator [egységes erőforrás-azonosító] rövidítése), az Interneten megtalálható bizonyos erőforrások (például szövegek, képek) szabványosított címe. A formátumot részletesen az IETF RFC 1738 szabványa írja le. Egyetlen címben összefoglalja a dokumentum megtalálásához szükséges négy alapvető információt: ja) a protokollt, amit a célgéppel való kommunikációhoz használunk; jb) a szóban forgó gép vagy tartomány nevét; jc) a hálózati port számát, amin az igényelt szolgáltatás elérhető a célgépen; jd) a fájlhoz vezető elérési utat a célgépen belül; k) üzemeltető: e rendeletben kijelölt, a központi rendszer elemeinek létrehozását, fejlesztését és üzemeltetését a működtető irányításával – szükség esetén más szervezetek bevonásával – közszolgáltatási szerződés keretében ellátó, a rendszer, mint egész működőképességét biztosító szervezet. II. FEJEZET A KÖZPONTI RENDSZER SZOLGÁLTATÓI A központi rendszer működtetője, adatkezelője és üzemeltetője 3. § Az elektronikus közszolgáltatásokat biztosító központi elektronikus szolgáltató rendszert a Miniszterelnöki Hivatal működteti (a továbbiakban: működtető) a Pénzügyminisztérium, mint az elektronikus fizetési szolgáltatást biztosító alrendszer működtetője közreműködésével. 4. § (1) A központi rendszerben a) az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény (a továbbiakban: Ekszt.) 16. § (4) bekezdése alapján az ügyfélkapu létesítése céljából kezelt adatok, b) az Ekszt. 25. § (2) bekezdése alapján a hivatali kapu létesítéséhez szükséges, a hivatali kapu használatára feljogosított személyek adatainak kezelésére felhatalmazott képviselők adatainak, c) az elektronikus tárhelyek, valamint d) a szervezeti postafiókok adatkezelője a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban rövidítve: KEK KH). (2) Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés tekintetében az adatkezelő adatfeldolgozókat vehet igénybe. Az adatfeldolgozók bevonására a közigazgatási informatikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jóváhagyásával megkötött adatfeldolgozási szerződéssel kerülhet sor. (3) Az adatkezelő az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban szereplő adatok esetében csak a címzéshez kapcsolódó információt ismeri, kivéve, ha a felhasználó nem gondoskodott a rendelkezésre bocsátott eszközökkel annak titkosításáról, illetve nem tette lehetővé azok titkosítását a részére üzenetet küldők számára. 5. § (1) A központi rendszer – mint rendszer – üzemeltetését a Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt. (a továbbiakban: üzemeltető) a működtetővel kötött közszolgáltatási szerződés keretében látja el. (2) Az üzemeltető a központi rendszer elemeinek létrehozását, fejlesztését és üzemeltetését a működtető irányításával látja el, a miniszter előzetes hozzájárulásával, a feladat jellegének megfelelően költségvetési szervek, illetve megfelelő beszerzési eljárásban kiválasztott vállalkozók közreműködését igénybe veheti. (3) A 4. § szerinti adatkezelő az üzemeltetővel a központi rendszer üzemeltetése érdekében adatfeldolgozási megállapodást köt. (4) Az üzemeltető köteles a központi rendszerhez kapcsolódó beszerzési eljárásaiba a működtető képviselőit bevonni. Az Európai Unió közbeszerzési értékhatárát meghaladó, a központi rendszerhez kapcsolódó beszerzései a miniszter jóváhagyásával válnak hatályossá (feltételhez kötött közbeszerzések). (5) Az üzemeltető és az adatkezelő a központi rendszer bármely, a működés folyamatosságát veszélyeztető állapota vagy üzemzavara esetén köteles a működtető erre kijelölt képviselőit haladéktalanul értesíteni, és szükség esetén bevonásukkal megtenni a helyzet elhárításához szükséges lépéseket. (6) Az üzemeltető havi rendszerességgel, utólag, a kormányzati portálon közzéteszi a központi rendszer igénybevételi adatait, valamint költségelszámolását, illetve a rendszer működtetéséből származó bevételeket. A csatlakozott szolgáltatók 6. § (1) Az Ekszt. szerinti közigazgatási hatóságok – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – kötelesek csatlakozni a központi rendszerhez, és az egymás közötti elektronikus kapcsolattartást a központi rendszeren keresztül bonyolítani. (2) A közigazgatási hatóság az elektronikus kapcsolattartás során – törvény eltérő rendelkezése hiányában – kizárólag a központi rendszer azonosítási szolgáltatását veheti igénybe. A közigazgatási hatóság az azonosítási szolgáltatás igénybevételéhez az informatikai rendszereit – az üzemeltetővel előre egyeztetett – illesztő felülettel látja el. (3) A közigazgatási hatóság feladata az Ekszt. 7. § (1) és (3) bekezdése és a 9. § (1) bekezdése, valamint a 24. § (1) bekezdése szerinti kötelezettsége teljesítéséhez a központi rendszer és az informatikai rendszerei közötti e rendelet 18–19. §-aiban meghatározott követelményeknek megfelelő illesztő felület biztosítása. (4) A közigazgatási hatóság a központi rendszerhez történő csatlakozást a központi rendszer működtetőjénél egyoldalú nyilatkozattal kezdeményezi. A központi rendszer működtetője a kezdeményezést köteles befogadni, arról az üzemeltetőt értesíteni, és 15 munkanapon belül megvizsgálni, hogy a közigazgatási hatóság és az általa nyújtani kívánt elektronikus közszolgáltatás a (2) és (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint az Ekszt. 19. § (1) és (4), továbbá az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról szóló kormányrendeletben foglalt biztonsági feltételeknek megfelel-e. A vizsgálat befejezését követően a működtető haladéktalanul értesíti a közigazgatási hatóságot és az üzemeltetőt a csatlakozás tervezett ütemezéséről, illetve a külön jogszabályban foglalt biztonsági feltételek hiánya esetében a csatlakozás megtagadásáról és a megtagadás okairól. (5) A központi rendszer az Ekszt. 6. § (1) bekezdése alapján csatlakozók számára az Ekszt. 11. § (1) bekezdése szerinti alapszolgáltatásokon túl díjmentesen biztosítja: a) a közigazgatási hatóságok csatlakozását, valamint b) a közigazgatási hatóságok díjmentes, vagy jogszabállyal megállapított illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséhez kötött közszolgáltatásainak hozzáférhetővé tételét. (6) A központi rendszer a kiegészítő és emelt szintű szolgáltatásait a csatlakozott szervezetek számára – az Ekszt. 11. § (2) bekezdése alapján – a 10. § szerinti eljárásban, külön jogszabályban meghatározott díj ellenében nyújtja. 7. § (1) A közüzemi és egyetemes szolgáltatók– különösen a csatorna-, gáz-, távhő-, víz-, elektromos, köztisztasági, postai, temetkezési és tömegközlekedési szolgáltatók – (a továbbiakban együtt: közüzemi szolgáltatók) az Ekszt. 6. § (3), 7. § (2) és (3), valamint 19. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében csatlakoznak a központi rendszerhez. Az érintett informatikai rendszerek az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról szóló kormányrendeletben foglalt biztonsági feltételeknek és az e rendelet 18–19. §-aiban meghatározott követelményeknek megfelelő illesztése a központi rendszerhez – az üzemeltetővel előzetesen egyeztetetten – a közüzemi szolgáltató feladata. (2) Az (1) bekezdés szerinti közüzemi szolgáltatók az 6. § szerinti hatóságokkal a kapcsolatot a központi rendszeren keresztül tartják. Az (1) és e bekezdés szerinti elektronikus kapcsolattartás során a személy- és szervezetazonosítási szolgáltatást a központi rendszer biztosítja. (3) A közüzemi szolgáltatók a (2) bekezdésben nyújtott azonosítási szolgáltatás mellett ügyfeleiktől az ügyfeleik által velük kötött szolgáltatási szerződésre vonatkozó azonosító megadását is igényelhetik az elektronikus kapcsolattartáshoz. (4) A közüzemi szolgáltatók csatlakozására a 6. § (4) bekezdésében meghatározott követelmények érvényesek azzal, hogy amennyiben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tevékenységeken túlmenő szolgáltatásokkal kívánnak csatlakozni, akkor ezen szolgáltatások tekintetében – az Ekszt. 6. § (7) bekezdésében foglaltak alapján – a kapcsolattartás a 11. §-ban foglaltak szerint díjköteles. (5) A közüzemi szolgáltatók a várható ügyfélforgalommal arányosan – melynek megállapítására évenként, az előző év a központi rendszer naplózása nyomán megállapított forgalma alapján kerül sor – hozzájárulnak a központi rendszer fenntartásához. A hozzájárulást időarányosan, havonta kell megfizetni. 8. § (1) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság az általuk folytatott eljárásokban egymással, a többi hatósággal, a védővel és a jogi képviselővel a központi rendszeren keresztül tartják az eljárási szabályok szerint írásbeliséget (dokumentummozgást) szükségessé tevő kapcsolatot. Az azonosítást a központi rendszer biztosítja. (2) Az (1) bekezdésben említett szervezetek közérdekű és közérdekből nyilvános adataikat a kormányzati portálon is közzéteszik. 9. § (1) A 6–8. §-okban nem említett költségvetési szervek a 6. § (5) bekezdés b) pontja szerinti közszolgáltatások nyújtása és a 6–8. §-okban említett szervezetekkel való kapcsolattartás érdekében a 6. § (4) bekezdésben meghatározott eljárásrendben díjmentesen jogosultak a központi rendszerhez csatlakozni. (2) Az (1) bekezdésben említett szervezetek az ott fel nem sorolt szolgáltatások nyújtásához a működtetővel kötött megállapodás alapján vehetik igénybe a központi rendszert. A megállapodás részeként az igényelt szolgáltatás erőforrás-igényével arányosan járulnak hozzá a központi rendszer fenntartásához. A költségek elszámolása havonta utólag, teljesítményarányosan történik. 10. § (1) A 6–9. §-okban nem említett nonprofit szervezetek a működtetővel kötött megállapodás alapján nyújthatnak szolgáltatásokat a központi rendszeren keresztül. (2) A működtető a 6. § (4) bekezdésében rögzített feltételeknek megfelelő (1) bekezdés szerinti igénylőket – az üzemeltető egyidejű értesítése mellett – 30 munkanapon belül tájékoztatja a csatlakozás és szolgáltatásnyújtás rájuk érvényes feltételeiről. (3) A megállapodásban rögzíteni kell a szervezet csatlakoztatásának díját és teljesítményigénnyel arányos költségviselésének feltételeit. (4) A működtető közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetek által nyújtott közérdekű, díjtalan szolgáltatások esetében jogosult eltekinteni a csatlakozási díjtól és a költségviseléstől. 11. § (1) Az 5–10. § hatálya alá nem tartozó szervezet az Ekszt. 6. § (7) bekezdése alapján, a működtető egyetértésével, az üzemeltetővel kötött visszterhes szerződés alapján csatlakozhat a központi rendszerhez, nyújthat szolgáltatásokat azon keresztül, illetve veheti igénybe annak szolgáltatásait. A csatlakozás kezdeményezését az üzemeltetőhöz kell benyújtani. Az üzemeltető a kezdeményezést – a kezdeményezés megérkezésétől számított 15 munkanapon belül –, a csatlakozás műszaki lehetőségeire és költségeire vonatkozóan kidolgozott javaslatával együtt továbbítja a működtetőnek. (2) A működtető a csatlakozás támogatásáról az üzemeltető javaslatának kézhezvételét követő 15 munkanapon belül dönt. Elutasítás esetén döntését indokolnia kell. Amennyiben az elutasítás oka kapacitáshiány, meg kell jelölnie azt az időpontot, amikor az igényt ismételten meg fogja vizsgálni. (3) Az üzemeltetőt a működtető egyetértése esetén is csak a 6–10. és 12. § alapján csatlakozó szervezetekkel szemben terheli szerződéskötési kötelezettség. A szerződéskötési kötelezettség csak az Ekszt. szerinti alapszolgáltatások biztosítására vonatkozik. (4) A szerződés alapján csatlakozott szervezeteket a központi rendszer szolgáltatásainak igénybevételéért az üzemeltető felé terheli díjfizetési kötelezettség. (5) Az üzemeltető maximum 5%-os haszonkulcsot érvényesíthet e szerződésekben és a tevékenység eredményét köteles a rendszer üzemeltetésére és fejlesztésére fordítani. 12. § (1) A működtető jogosult – a központi rendszer által és a központi rendszeren keresztül biztosított szolgáltatások elérhetőségének biztosítása érdekében – a központi rendszer erőforrásait az ügysegédi tevékenységre vállalkozók, a felhasználóknak informatikai, ügyintézési támogatást biztosító természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek számára, térítés ellenében rendelkezésére bocsátani. (2) A vállalkozás jelleggel végzett ügysegédi tevékenység szakmai, biztonsági és informatikai feltételeit, az ellenőrzés szabályait külön jogszabály tartalmazza. (3) A vállalkozás jelleggel ügysegédi tevékenységet végző által a központi rendszer üzemeltetőjének – a vele kötött szerződés alapján – fizetendő térítés egységes díjtételeit az üzemeltető a kormányzati portálon közzéteszi. (4) A (2) bekezdésben szereplő feltételek nem teljesítése esetén a szolgáltatásra vonatkozó szerződés azonnali hatállyal felmondható. A szervezetek és szolgáltatások csatlakoztatásának eljárásrendje 13. § (1) A 6–12. §-okban meghatározott szervezetek – az elektronikus közszolgáltatások nyújtásában való részvételre vonatkozó – csatlakozási igényüket a (3) és (4) bekezdésben meghatározott módon, csatlakozási űrlapon (a továbbiakban: űrlap) nyújthatják be a működtetőhöz. (2) Az űrlap adattartalma: a) A szervezet neve b) A szervezet rövid neve c) A szervezet nyilvántartási vagy regisztrációs azonosító száma (költségvetési szervek esetében kincstári azonosító, PIR szám) d) A szervezet által használt fix IP cím e) A szervezet hivatali kapu kezelésére felhatalmazott képviselőjének neve és elektronikus levélcíme, valamint telefonszámai munkaidőben és azon kívül f) A szervezet – a bejegyzésére, nyilvántartására jogszabályban feljogosított szerv által vezetett nyilvántartás szerinti – képviselőjének aláírása (3) A (2) bekezdés szerinti adatokat a (2) bekezdés f) pontja szerinti nyilvántartás adattartalmával megegyezően kell megadni. A (2) bekezdés f) pontja szerinti aláírás mellőzhető, amennyiben a csatlakozási űrlapot a (2) bekezdés f) pontja szerinti képviselő saját ügyfélkapuján keresztül továbbítja a működtető számára. (4) Az űrlap a kormányzati portálról és a működtető honlapjáról tölthető le. A kitöltött űrlapot a csatlakozó szervezet (2) bekezdés f) pontja szerinti nyilvántartás szerint képviseletre jogosult vezetője a saját ügyfélkapujáról – a (3) bekezdésnek megfelelően, aláírás nélkül – elektronikusan küldheti meg. Amennyiben a (2) bekezdés f) pontja szerinti képviselőnek nincs ügyfélkapuja, az űrlapot postai úton kell megküldeni, a szervezet (2) bekezdés f) pontja szerinti képviselőjének aláírásával, valamint azt – a szervezet hivatali kapujának kezelésére felhatalmazott képviselő ügyfélkapuján keresztül – aláírás nélkül – is továbbítani szükséges. (5) A megküldött űrlapban szereplő adatok módosítása az űrlap – a szervezet számára megnyitott hivatali kapun keresztüli, a szervezet hivatali kapujának kezelésére felhatalmazott képviselő általi – ismételt megküldésével lehetséges. Az adatok módosítása a hivatali kapu nyilvántartásában 1 üzemórán belül megtörténik. (6) Amennyiben a szervezet hivatali kapujának kezelésére felhatalmazott képviselő adatai változnak, arra a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával kerülhet sor. (7) A csatlakozó szervezetek a csatlakozást követően lehetőséget kapnak az ügyfélkapuval, hivatali kapuval – annak a különböző szervezettípusok számára kialakított megjelenési formáival – rendelkező felhasználóktól érkező, a központi rendszerben rendszeresített elektronikus űrlapok fogadására, azok a szervezet nevében történő megválaszolására, valamint a hivatali kapuval, ügyfélkapuval rendelkező jogalanyokkal történő dokumentált, hiteles üzenetváltásra. 14. § (1) A csatlakozott szervezet a csatlakozást követően vagy azzal egyidejűleg igényelheti az általános nyomtatványtervezőnek a szervezet számára biztosított példányát, melynek segítségével megtervezheti a saját elektronikus és hagyományos beküldésre is alkalmas űrlapjait. (2) Az általános nyomtatványtervező igényléséhez a 13. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon kívül az ott előírt űrlapon a következő kiegészítő adatokat kell megadni: a) A szervezet nyomtatványainak és frissítéseinek elérését biztosító URL b) A szervezet nyomtatvány-erőforrásainak frissítését biztosító URL c) A szervezet ügyfélszolgálatának e-mail címe, telefon- és telefaxszáma, egyéb elérhetősége, az ügyfélszolgálat rendelkezésre állási ideje d) Igényli-e 2D pontkód nyomtatását e) A KR borítékon kezelendő speciális adatok, jellemzők (3) A működtető a megszemélyesített nyomtatványtervezőt 10 munkanapon belül – az üzemeltető és az elektronikus űrlapok kezeléséért felelős KEK KH egyidejű értesítése mellett – elektronikus úton bocsátja rendelkezésre. (4) A nyomtatványtervező rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg a fix IP címmel csatlakozott szervezetek számára 2 felhasználói jelszóval az üzemeltető hozzáférést biztosít a központi rendszer tesztrendszeréhez, ahol lehetősége nyílik még jóvá nem hagyott nyomtatványok kipróbálására, ellenőrzésére. (5) A működtető folyamatosan gondoskodik a nyomtatványtervező aktualizálásáról, továbbfejlesztéséről és az új verzió kibocsátásáról, illetve a szükséges teendőkről, ismeretekről, segédanyagokról a központi rendszeren keresztül tájékoztatja a szervezet – a csatlakozási űrlapon megjelölt – kapcsolattartóját. A nyomtatványok kialakítása során a KIB 27. számú ajánlásában foglaltakat kell figyelembe venni. (6) A technikai vagy biztonsági okból szükséges verzióváltásra a működtető határidőt tűzhet ki. Az verzióváltás szükségességéről a (3) bekezdésben megjelölt, az elektronikus űrlapok kezeléséért felelős szerv értesíti az elektronikus űrlapokat előállító szervezeteket, akik elkészítik az új verziókat és azokat minőségellenőrzésre megküldik az értesítést küldő szervezet részére. (7) A verzióváltásra megjelölt határidő lejártát követően a lecserélt, elavult űrlapokat az űrlap előállítója és a (3) bekezdésben megjelölt, az elektronikus űrlapok kezeléséért felelős szerv egyaránt archívumba helyezi. Az archivált űrlapokat a központi rendszer a továbbiakban nem fogadja, azok csak a korábban elküldött adatszolgáltatások értelmezéséhez, megjelenítéséhez használhatók fel. 15. § (1) Az űrlapot készítő szervezet – az APEH kivételével – a bevezetésre tervezett elektronikus űrlapot minőségellenőrzés céljából az erre szolgáló, a kormányzati portálról letölthető elektronikus űrlap mellékleteként a 14. § (3) bekezdésében megjelölt, az elektronikus űrlapok kezeléséért felelős szervnek elektronikusan megküldi. (2) A 14. § (3) bekezdése szerinti, az elektronikus űrlapok kezeléséért felelős szerv 15 munkanapon belül elvégzi a tervezett nyomtatványok minőségellenőrzését, és javaslatot tesz az esetleg szükséges módosításokra, kiegészítésekre. (3) A 14. § (3) bekezdése szerinti, az elektronikus űrlapok kezeléséért felelős szerv az általa megfelelőnek minősített elektronikus űrlapokat a kormányzati portál elektronikus űrlapok közzétételére szolgáló aloldalán haladéktalanul közzéteszi, és az elkészült elektronikus űrlapot az előkészítő szervezetnek megküldi. (4) Az APEH az (1) bekezdés szerinti minőségellenőrzést önállóan végzi, és az elkészült űrlapot megküldi a 14. § (3) bekezdése szerinti, az elektronikus űrlapok kezeléséért felelős szervnek. A közzétételt a kormányzati portálon 1 munkanapon belül kell biztosítani. (5) A központi rendszer csak a 14–15. §-okban meghatározott eljárásrend alapján közzétett űrlapok forgalmazását biztosítja az ügyfélkapuk és a hivatali kapuk között. (6) Biztonsági kockázat vagy más az űrlapot tervező szervezettől független ok miatt bekövetkező rendkívül verzióváltás vagy űrlap soron kívüli bevezetésének szükségessége esetén a 14. § (3) bekezdése szerinti, az elektronikus űrlapok kezeléséért felelős szerv a miniszter utasítására haladéktalanul elvégzi az e rendelkezés szerinti feladatait. 16. § (1) Amennyiben egy csatlakozott szervezet vagy azok társulása olyan alkalmazást, szolgáltatást kíván megvalósítani, amely használja a központi rendszer valamely szolgáltatását, erre az üzemeltetővel előzetesen egyeztetett, a működtetővel kötött együttműködési megállapodás alapján kerülhet sor. A működtető a csatlakozáshoz, az egyes szolgáltatások igénybevételéhez szükséges dokumentumokat, segédleteket a www.ekk.gov.hu honlapon bocsátja rendelkezésre. (2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmazni kell: a) az együttesen megvalósítandó szolgáltatást, annak jogalapját, b) az adatok kezelésére vonatkozó felhatalmazás megjelölését, c) a központi rendszer és a csatlakozott rendszer által e szolgáltatás megvalósításához biztosított szolgáltatásokat, d) a szolgáltatások kialakításához, együttműködési képességéhez (interoperabilitásához) szükséges információkat, előírásokat, e) az adatok kezelésére vonatkozó felhatalmazás alapján átadandó és átveendő adatokat, f) a szolgáltatás támogatásával, a tájékoztatással, az ügyfélszolgálat feltételrendszerével kapcsolatos rendelkezéseket, valamint g) az üzemzavar esetén követendő eljárásrendet. (3) A megállapodásban rendelkezni kell továbbá a vállalt rendelkezésre állási szintről és az esetlegesen elégtelen kapacitás esetén követendő eljárásokról. (4) A megállapodást újabb szolgáltatás igénybevétele esetén ki kell egészíteni az arra vonatkozó követelményekkel. Nem kell a megállapodás műszaki tartalmát módosítani, ha azonos szolgáltatás igénybevétele, illetve nyújtása bővül. Ebben az esetben, amennyiben az új szolgáltatás e rendelet 6–12. §-ai alapján díjköteles, csak a költségviselésről szükséges kiegészítő megállapodás. (5) A működtető és megbízottja jogosult a megállapodásban foglaltak az üzemeltetőnél és a csatlakozott szervezetnél történő helyszíni ellenőrzésére. (6) A megállapodás megkötését és a külön jogszabályban rögzített biztonsági, adatbiztonsági követelmények igazolását követően az alkalmazást először a központi rendszer tesztrendszeréhez kell csatlakoztatni, majd az elvégzett sikeres együttműködési, kommunikációs teszteket követően kell a szolgáltatást a központi rendszerben hozzáférhetővé tenni. A tesztelést dokumentálni kell. (7) A működtető jogosult a (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzített korlátozási feltételek bekövetkezésekor, valamint a rendszer biztonsága és működőképessége veszélyeztetésének észlelése esetén a veszélyeztető vagy túlterhelő szolgáltatásokat korlátozni, felfüggeszteni. (8) Veszélyhelyzet esetén az üzemeltető – a működtető és az érintett egyidejű tájékoztatása mellett – jogosult a (7) bekezdésben rögzített azonnali intézkedésekre. Együttműködés az ügyfélvonallal 17. § (1) Minden az Ekszt. hatálya alá tartozó szervezet – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – együttműködésre kötelezett az ügyfélvonallal. (2) A központi államigazgatási szervek kötelesek az ügyfélvonal rendelkezésére bocsátani: a) az általuk és az általuk irányított szervek által intézett ügyekre vonatozó ügymenet modelleket, és b) az egyes ügytípusokhoz kapcsolódó, állampolgári tájékoztatást szolgáló információkat. (3) A központi, területi és helyi önkormányzati közigazgatási hatóságok az egyedi ügyben történő felvilágosítás biztosíthatósága érdekében – törvény eltérő rendelkezése hiányában – kötelesek az ügyfélvonal rendelkezésére bocsátani az egyes ügytípusok intézéséért felelős vezető nevét, hivatali elérhetőségét. (4) Az egyéb elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezetek kötelesek az ügyfélvonal rendelkezésére bocsátani az ügyfélszolgálataik elérhetőségét, az ügyfélszolgálatoknál tájékoztatásra használt információkat, segédanyagokat. (5) Az együttműködés tartalmi elemeit az ügyfélvonal (2) bekezdés szerinti alaptevékenysége, valamint az érintett közigazgatási szerv feladat-, hatáskörére, illetve a közszolgáltató szerv tevékenységi, ellátási körére figyelemmel az elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezet és az ügyfélvonal üzemeltetője között megkötött – a 16. § szerinti megállapodás részét képező – együttműködési megállapodás rögzíti. (6) Az ügyfélvonal üzemeltetőjét és az adatszolgáltatásra kötelezett elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezetet az elektronikus közszolgáltatás igénybevételéről szóló rendelet szerinti alaptevékenységek vonatkozásában kölcsönös megállapodáskötési és az ügyfélvonal üzemeltetőjét feladatellátási kötelezettség terheli. (7) Az ügyfélvonal üzemeltetője az ügyfélvonal alaptevékenységéhez nem tartozó ügyfélkapcsolati szolgáltatások igénye esetén a szolgáltatásra megbízást adó szervezettel költségtérítésben állapodhat meg. III. FEJEZET A SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEI 18. § (1) Az elektronikus közszolgáltatásban részt vevő informatikai rendszerek tervezése és megvalósítása során biztosítani kell a következő követelmények teljesítését: a) képesnek kell lenniük az egymás közötti együttműködésre, az alrendszerek közötti kommunikáció, azonosítás, adatcsere, adatelérés, alkalmazás-integráció és azok biztonsága terén, b) adatjelentéstani (szemantikai) szempontból egységes alapra kell épülniük, ami lehetővé teszi az átadott adatok, metaadatok közvetlen feldolgozását, az egységes fogalmi modellezést, tranzakció- és eseménykezelést, c) ügyféloldalon a megkövetelt informatikai eszközök lehetséges minimumára kell építeni úgy, hogy azok minden, széles körben elterjedt operációs rendszerből funkcióvesztés nélkül elérhetők legyenek, d) képesnek kell lenniük – megfelelő illesztéssel – az Európai Unió hasonló rendszerei számára történő adatszolgáltatásra, illetve az onnan átvett adatok értelmezésére. (2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott követelményeknek való megfeleléshez elégséges szabványokat, ajánlásokat és más műszaki előírásokat a miniszter az egységes közigazgatási informatikai követelmény- és tudástár részeként elektronikusan közzéteszi a www.ekk.gov.hu honlapon, illetve gondoskodik annak karbantartásáról, frissítéséről. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott technikai információk kialakításában a Közigazgatási Informatikai Bizottság részt vesz. A Közigazgatási Informatikai Bizottság tagjai jogosultak javaslatot tenni a követelmény- és tudástár bővítésére, egyes elemeinek cseréjére, módosítására. (4) Költségvetési és EU forrásokból csak olyan elektronikus közszolgáltatás létrehozása, fejlesztése valósítható meg, amely biztosítani képes az együttműködést a központi rendszerrel. Együttműködésre a követelménytárban szereplő előírásokat kielégítő vagy az együttműködési képességet egyéb módon igazoló rendszer képes. Az együttműködési képesség igazolása, illetve annak a működtető általi elfogadása a fejlesztés indításának feltétele. (5) A lehetséges fejlesztési irányok gyakorlati kipróbálása érdekében a miniszter engedélyével a követelmény- és tudástárban rögzített megoldásoktól el lehet térni. A miniszter engedélyét indoklással ellátott javaslatban kell kérni, melyben ki kell térni az eltérő fejlesztési irány elvárt előnyeire és a követelmény- és tudástár többi elemeivel való összhang megteremtésének költségeire. A javaslatról a miniszter – szükség esetén független szakértők és szakmai szervezetek, illetve a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács véleményének kikérésével – dönt. 19. § (1) Az elektronikus közszolgáltatások nyújtása, illetve igénybevétele során az elektronikus űrlapokhoz csatolt elektronikus dokumentum akkor kezelhető, ha a dokumentum olyan formátumban készült, amelyre a 18. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek és szerepel a 18. § (2) bekezdése szerint közzétett, a követelmények teljesítésére alkalmas megoldások között. (2) A dokumentum csak akkor tekinthető a követelményeket kielégítőnek, ha a tartalmához való hozzáférést nem akadályozza olyan műszaki intézkedés (így különösen rejtjelezés, nyomtatás tiltása, korlátozása, a hozzáférés időbeli, funkciók vagy felhasználók szerinti korlátozása digitális jogvédelem útján vagy bármely egyéb hasonló módon), amelyet a beküldő a szolgáltatás nyújtójával előzetesen nem egyeztetett, vagy jogszabály annak használatát nem írja elő. (3) Az űrlapot fogadó szervezet a 18. § (2) bekezdés szerint közzétett megoldásokon túlmenően is alkalmazhat dokumentumformátumokat a küldemények mellékleteiben – különösen nemzetközi együttműködés alapján fennálló kötelezettségek miatt –, ha az adott formátum meghatározását előzetesen a miniszter egyetértésével jogszabályban rögzítette, valamint honlapján és a kormányzati portálon az űrlapra vonatkozó tájékoztató részeként közzétette. (4) A szolgáltatást nyújtó szervezet a (3) bekezdésben meghatározott közzététel érdekében a miniszterhez benyújtja: a) az alkalmazni kívánt formátum meghatározását, amely magában foglalja a szabványt vagy a formátumra vonatkozó nyilvános dokumentumot, továbbá szükség szerint a formátummal kapcsolatos egyes korlátozásokat vagy más jellemzőket, és az elfogadni kívánt adatszerkezet vagy más műszaki tartalom tételes, az alkalmazáshoz és az egyetértés gyakorlásához szükséges részletezettségű leírását; b) annak a közigazgatási hatósági eljárásnak a megnevezését, amelyben a javasolt formátumot elfogadni tervezi, valamint azt a jellemzőt, amely miatt a formátumot a követelménytárban szereplőknél célszerűbbnek ítéli a feladat ellátására. (5) A miniszter a formátum egyedi alkalmazási lehetőségéről 22 munkanap alatt dönt. Az engedélyezést akkor tagadhatja meg, ha egyenértékű vagy jobb megoldás szerepel a követelmény- és tudástárban, és a konverzió külön költség nélkül és egyenértékűen biztosított. (6) Az elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezet a 18. § (2) bekezdés szerint közzétett lehetőségekhez képest szűkítheti a kezelt formátumokat, ha az az adott feladatra nem értelmezhető, és erről a honlapján és a kormányzati portálon megfelelő tájékoztatást tett közzé. A tájékoztatás az alkalmazható formátumok felsorolásával is történhet. (7) A támogatott, kezelt formátum megváltozása esetén a fogadó szervezet legalább az új formátum közzétételétől számított 60 napig köteles a már nem támogatott formátumot is fogadni, kivéve, ha a formátum alkalmazása biztonsági kockázatot jelent. Ez utóbbi esetben 60 napig szankciómentes hiánypótlási lehetőséget kell biztosítani. (8) Az elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezet egyes felhasználóival egyedileg is megállapodhat a közzétett formátumtól eltérő formátumok használatában, de ez a megoldás nem érinti a szervezet irattárazási, dokumentálási – illetve amennyiben van – levéltárba adási kötelezettségének egységességét. 20. § Az elektronikus ügyintézés használatának könnyítése céljából az elektronikus közszolgáltatást ellátó alrendszerek kialakítása során törekedni kell az egységes arculat és ügyfélbarát felhasználói felület használatára, és biztosítani kell az akadálymentességet. Az ennek megvalósítását lehetővé tevő dokumentumokat a működtető a www.ekk.gov.hu honlapon közzéteszi. IV. FEJEZET AZ ELEKTRONIKUS KÖZSZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓK SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK Hálózati alap- és emelt szintű szolgáltatások 21. § (1) A központi rendszer részét képező elektronikus kormányzati gerinchálózat (a továbbiakban: EKG), illetőleg az informatikai közháló (a továbbiakban: IKH) alapszolgáltatásként biztosítja a hálózatokhoz csatlakozottak számára az internet-hozzáférést, illetve az elektronikus közszolgáltatást az EKG-n keresztül nyújtók számára a szolgáltatásuk EKG-n keresztüli nyújtásának lehetőségét, elérhetőségét. (2) A Miniszterelnöki Hivatal a) felügyeli a gov.hu második szintű domaint, amelyben minden kormányzati, közigazgatási szerv külön díjazás nélkül domain-név használati lehetőséget kaphat; b) működteti az e szolgáltatáshoz szükséges névfeloldó (DNS) szervereket; c) az EKG és IKH felhasználói számára biztosítja virtuális magánhálózatok kialakításának lehetőségét és működtetését; d) az EKG-n és IKH-n elektronikus levéltovábbítási szolgáltatást biztosít; e) az EKG és IKH felhasználóinak a biztonságos működés támogatására folyamatos helpdesk szolgáltatás biztosít interneten és telefonon. (3) Az e szakaszban leírt szolgáltatások külön díjazás nélkül vehetők igénybe. 22. § (1) A központi rendszer az Ekszt. 11. § (2) bekezdése alapján kiegészítő infrastrukturális szolgáltatásokat is nyújthat, ennek minősül különösen: a) az időbélyeg szolgáltatás; b) az emelt szintű integrált adatszolgáltatás; c) az internet-telefon (VoIP) alapú hangszolgáltatás; d) az informatikai biztonsági és védelmi szolgáltatások; e) a videokonferencia szolgáltatás; f) az elektronikus adatcsere szolgáltatás (EDI); g) üzemeltetési szolgáltatás az intézmények tulajdonában lévő, a központi rendszerhez csatlakozó eszközök vonatkozásában; h) központilag felügyelt tűzfal-szolgáltatás; i) adatközpont szolgáltatások. (2) Felhasználói igény esetén az üzemeltető az (1) bekezdéstől eltérő, további kiegészítő szolgáltatást is nyújthat, ennek feltételeiről és az igénybevételért fizetendő díjról az üzemeltető és a szolgáltatás igénybe vevője külön megállapodást köt. (3) Az EKG, illetve az IKH használója a hálózati kapcsolatot biztosító és a kiegészítő szolgáltatásokat is kizárólag a működtető által lebonyolított nemzetbiztonsági beszerzés eredményeként létrejött keretmegállapodásban szereplő szolgáltatóktól, egyoldalú nyilatkozattal rendelheti meg. (4) A szolgáltatások – az alapvető biztonság, nemzetbiztonsági érdekeket érintő beszerzések szabályairól szóló kormányrendelet alapján létrejött keretmegállapodás szerinti – kiinduló díjait – melyeknél a csatlakozott szervezet a szolgáltatóval folytatott írásbeli konzultáció alapján kedvezőbb feltételekben is megállapodhat – a működtető a www.ekk.gov.hu, az EKG, illetve IKH a szolgáltatást igénybe vevő felhasználói számára hozzáférhető aloldalán teszi közzé. (5) A központi rendszer igénybe vett kiegészítő szolgáltatásainak díjait, továbbá a megyei EKG csatlakozási ponttól a szervezetig terjedő hálózati szolgáltatás díját a felhasználó tervezi és viseli. Az elektronikus kormányzati gerinchálózat 23. § (1) Az EKG hálózatgazdája a zártcélú hálózatokról szóló kormányrendelet alapján, az ott rögzített jogokkal és kötelezettségekkel a közigazgatási informatikáért felelős miniszter. A miniszter a hálózat működtetésével kapcsolatos feladatát a közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala közreműködésével látja el. (2) Az EKG biztosítja a közigazgatási és rendvédelmi szervek egységes hálózati infrastruktúrájának alapját. Ezen szervek – jogszabályban meghatározott kivételekkel – más zárt célú hálózatot nem tarthatnak fenn, az EKG-tól eltérő hordozón – a nyilvános vezetékes és mobil távközlési szolgáltatóktól igénybe vett beszédcélú telefonszolgáltatáson kívül – nem létesíthetnek távközlési, informatikai összeköttetéseket. (3) A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság az EKG-t mint infrastruktúrát használva működteti a kormányzati hálózatot. (4) Az EU intézményeivel kapcsolatot tartó közigazgatási szervek számára a TESTA kapcsolat az EKG-n keresztül biztosított. (5) Az EKG Budapesten kívüli hálózati csomópontjai a Magyar Államkincstár megyei szolgáltató egységeinek épületeiben üzemelnek. (6) Nem részei az EKG-nak a következő – részben közigazgatási feladatot is ellátó – zártcélú hálózatok: a) a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális műveleti hálózatai; b) a Honvédelmi Minisztérium által működtetett katonai műveleti hálózatok; c) az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer; d) a Külügyminisztérium által Magyarországon és külképviseleti viszonylatban működtetett diplomáciai információs rendszerek; e) a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeiből adódóan működtetett nemzetközi zártcélú hálózatok. (7) A (6) bekezdés c) pontjában meghatározott zártcélú hálózat és az EKG együttműködését összekapcsolással kell biztosítani. (8) Az EKG-val összefüggő használati követelményeket, az e rendelet mellékletében foglalt EKG használati szabályzat tartalmazza. (9) Rendkívüli esemény esetén, annak észlelését követően az érintettek kötelesek haladéktalanul tájékoztatni erről a hálózatgazdát, és haladéktalanul kötelesek megkezdeni hiba, veszélyhelyzet felszámolását. Amennyiben az EKG üzembiztonsága ezt megköveteli, úgy a rendellenesség megszüntetéséig a hálózatgazda a hálózat működőképességének fenntartása érdekében a hálózati zavart okozó hálózati kapcsolatát megszakítja. 24. § (1) A központi államigazgatási szervek, a kormányhivatalok – törvény eltérő rendelkezése hiányában – területi szerveikkel együtt kötelesek csatlakozni az EKG-hoz. (2) Rendvédelmi szervek – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – kötelesek csatlakozni az EKG-hoz. (3) Más költségvetési szervek, köztestületek, valamint a helyi önkormányzatok önként csatlakozhatnak az EKG-hoz. (4) Vállalkozás csak a következő esetekben csatlakozhat az EKG-hoz, és annak szolgáltatásait csak a következő célokból használhatja: a) jogszabályban közfeladat ellátására kötelezett vállalkozás – a közfeladatával összefüggésben nyújtott elektronikus közszolgáltatással kapcsolatban, b) a központi rendszer egyes elemeit üzemeltető vagy a központi rendszerhez csatlakozásra kötelezett szervezet által nyújtott elektronikus közszolgáltatást üzemeltető vállalkozás – ezen üzemeltetési feladatainak ellátásával kapcsolatban. (5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakon túl, az EKG-hoz más jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve természetes személy nem csatlakozhat. 25. § (1) Az EKG-hoz csatlakozni kívánó vagy arra kötelezett szervezet az EKG csatlakozást a hálózatgazdához címzett és a központi rendszert működtetőjének megküldött EKG csatlakozási bejelentésben igényli. (2) Az EKG felhasználói hozzáférési pontja az EKG és a felhasználó rendszere között kapcsolatot biztosító hálózati elem (felhordó hálózat) felhasználói végpontján létesül. Amennyiben a felhasználónál – műszaki, gazdasági okok miatt – hozzáférési pont nem létesíthető, úgy az EKG hálózatgazdája és a felhasználó megállapodhat arról, hogy a felhasználó a csatlakozást e célra külső szolgáltató által létesített összeköttetés igénybevételével is megvalósíthatja. (3) A felhasználó által igénybe vett sávszélességről, a szolgáltatás körülményeiről az EKG hálózatgazdája – az üzemeltető szakmai előkészítésével, támogatásával – a felhasználóval állapodik meg. (4) Az EKG-hoz csatlakozott elektronikus közszolgáltatást nyújtó szervezet – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – szolgáltatásait kizárólag az EKG útján teheti elérhetővé. (5) A szervezetet az EKG-hoz történő csatlakozása – az EKG és a központi rendszer számára nyújtott szolgáltatásain túlmenően – nem jogosítja fel arra, hogy a központi rendszer útján elektronikus közszolgáltatást nyújtson. Az elektronikus közszolgáltatás nyújtásának további feltétele e rendelet 16. § szerinti megállapodás megkötése. Az informatikai közháló 26. § (1) Az IKH működtetését a Miniszterelnöki Hivatal a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala közreműködésével biztosítja. A rendszer felügyeletét, szolgáltatásait az EKG-val összehangoltan valósítja meg. A szolgáltatást közbeszerzés alapján kiválasztott szolgáltatók biztosítják. (2) A közhálóra csatlakozott szervezetek alapszintű szolgáltatásra külön díj megfizetése nélkül jogosultak, emelt szintű szolgáltatások igénybevétele esetén a közbeszerzési eljárás eredményeként kialakult díjtételeket meg kell fizetniük. (3) Az IKH alapszintű szolgáltatása: szélessávú internet és levelezési szolgáltatás a legjobb gyakorlat szerint, minőségi garanciák nélkül. V. FEJEZET MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK 27. § (1) A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatásköréről szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 16/C. § (5) bekezdése c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A KEK KH] „c) a központi elektronikus szolgáltató rendszer által kezelt adatok tekintetében adatkezelőként jár el, továbbá a központi rendszer működtetőjével és üzemeltetőjével együttműködve ellátja az ügyfélkapuhoz és hivatali kapuhoz történő csatlakozások koordinációs és adminisztratív feladatait.” (2) Az R. 16/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A KEK KH ellátja – az APEH kivételével – központi államigazgatási szervek és helyi, területi szerveik hatósági eljárásaiban rendszeresített, elektronikusan kitölthető nyomtatványok ellenőrzési, minőségbiztosítási, valamint a központi rendszerben történő megjelenítési feladatait. Szakmai támogatást nyújt a közigazgatási szerveknek az űrlapok tervezése során.” VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 28. § (1) A rendelet – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Az 5. § (1) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba. (3) A 8. § 2012. január 1-jén lép hatályba. (4) A 27. § 2009. november 1-jén hatályát veszti. (5) A 30. § 2011. január 2-án hatályát veszti. (6) A 31–32. § 2012. január 2-án hatályát veszti. 29. § Hatályát veszti az elektronikus ügyintézési eljárásban alkalmazható dokumentumok részletes technikai szabályairól szóló 12/2005. (X. 27.) IHM rendelet. Átmeneti rendelkezések 30. § (1) A közüzemi szolgáltatók a 7. § (1) bekezdésben meghatározott adataik és szolgáltatásaik hozzáférhetővé tétele, illetve a közigazgatási hatóságokkal való elektronikus kapcsolattartás érdekében az Ekszt. 33. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig (2010. január 1.) kötelesek a központi rendszerhez csatlakozni. (2) Az első naptári évben a 7. § (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások nyújtásához biztosított központi rendszer szolgáltatás díjmentes. 31. § A bíróságok a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről szóló törvény 14–15. §-ában meghatározott feladataik megvalósítása érdekében 2010. január 1-jéig a 6. § (4) bekezdésében meghatározott módon csatlakoznak a központi rendszerhez. 32. § A jelenleg elektronikus közszolgáltatást nyújtó rendszereknek az e rendelet 18–20. §-aiban foglalt együttműködési feltételeknek 2011. december 31-ig kell megfelelniük az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról szóló kormányrendelet szerinti auditálással együtt. 33. § A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény hatálya alá tartozó intézkedésekkel összefüggő eljárásokban 2012. január 1-jéig terjedő időszakban az ügyfélkapu azonosításával, részben a központi rendszeren keresztül nyújtja az elektronikus közszolgáltatást. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök