2013. CCXXXIV. törvény a Magyarország és a Szerb Köztársaság között a szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről.

2013. CCXXXIV. törvény a Magyarország és a Szerb Köztársaság között a szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e  törvénnyel felhatalmazást ad a  Magyarország és a  Szerb Köztársaság között a  szociális biztonságról szóló egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő: „Egyezmény Magyarország és a Szerb Köztársaság között a szociális biztonságról Magyarország és a  Szerb Köztársaság (a  továbbiakban: a  Szerződő Felek) azon kívánságuktól vezérelve, hogy szabályozzák kapcsolataikat a szociális biztonság területén, az alábbiakban állapodtak meg: I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Fogalommeghatározások (1) A jelen Egyezményben használt fogalmak jelentése a következő: 1. „felségterület” – Magyarország tekintetében: Magyarország felségterülete, – a Szerb Köztársaság tekintetében: a Szerb Köztársaság felségterülete; 2. „jogszabályok” a jelen Egyezmény 2.  cikkében említett területekre vonatkozó törvények, rendeletek és más általánosan kötelező érvényű előírások, ideértve azokat a  nemzetközi szerződéseket, egyezményeket, amelyek a Szerződő Felek belső jogának részét képezik; 3. „illetékes hatóság” – Magyarország tekintetében: a jelen Egyezmény 2.  cikkében meghatározott jogszabályok által szabályozott területekért felelős miniszterek, minisztériumok vagy megfelelő hatóságok; – a Szerb Köztársaság tekintetében: a Szerb Köztársaságban működő, a  jelen Egyezmény 2.  cikkében meghatározott jogszabályok által szabályozott területekért felelős minisztériumok; 4. „intézmény” az a  szerv, illetve szervezet, amelynek feladata a  jelen Egyezmény 2.  cikkében meghatározott jogszabályok végrehajtása; 5. „illetékes intézmény” az az intézmény, amelynél az illető személy az ellátási kérelem benyújtásának időpontjában biztosított, vagy igényjogosultsággal rendelkezik vagy rendelkezne; 6. “összekötő szerv” a jelen Egyezmény hatékony végrehajtása érdekében, az illetékes hatóság által kijelölt szerv; 7. „biztosítási idő” a járulékfizetési és ezzel azonos megítélés alá eső olyan idő, amelyek a  Szerződő Felek jogszabályai szerint annak minősül; 8. „pénzbeli ellátás” a nyugdíj és más pénzbeli ellátás, továbbá ezek valamennyi pótléka, kiegészítése, korrekciója és emelése; 9. “természetbeni ellátás” pénzbeli ellátásnak nem minősülő, egészségügyi szolgáltatás, ellátás; A törvényt az Országgyűlés a 2013. december 17-i ülésnapján fogadta el. 10. “lakóhely” az állandó, szokásos tartózkodás helye; 11. “tartózkodás helye” az ideiglenes tartózkodás helye; 12. „biztosított” az a  személy, aki a  jelen Egyezmény 2.  cikkében meghatározott jogszabályok szerint biztosított vagy biztosított volt; 13. “jogosult” a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályok szerint jogosultságot szerzett személy. (2) A  jelen Egyezményben használt más fogalmak jelentése az, amelyet azoknak a  Szerződő Felek jogszabályai tulajdonítanak. 2. cikk Tárgyi hatály (1) Jelen Egyezmény – Magyarország jogszabályai tekintetében: 1. a társadalombiztosítási ellátások keretén belül: 1.1. a biztosítási kötelezettségre, a  társadalombiztosítási ellátások és a  munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokról, 1.2. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, 1.3. a társadalombiztosítási nyugellátásokról, valamint 1.4. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól; 2. a munkanélküli ellátások keretén belül: 2.1. az álláskeresési járadékról, 2.2. a nyugdíj előtti álláskeresési segélyről; – a Szerb Köztársaság jogszabályai tekintetében: 1. az egészségbiztosításról, egészségvédelemről és az anyaságról, 2. a munkahelyi balesetekről és foglalkozási betegségekről, 3. a nyugdíj- és rokkantsági biztosításról, 4. a munkanélküliség esetével kapcsolatos biztosításról szóló jogszabályokra vonatkozik. (2) A jelen Egyezmény mindazokra a jogszabályokra is vonatkozik, amelyek összefoglalják, módosítják vagy kiegészítik az e cikk (1) bekezdésében felsorolt jogszabályokat. (3) A  jelen Egyezmény hatálya kiterjed az  egyik Szerződő Fél azon jogszabályaira is, amelyek a  szociális biztonság új rendszereit vagy ágait határozzák meg, feltéve, hogy ezekről a  Szerződő Fél illetékes hatósága a  másik Szerződő Fél illetékes hatóságát írásban értesíti, és az utóbbi illetékes hatóság az  írásbeli értesítés kézhezvételének napjától számítva három hónapon belül nem fejezi ki ellenvéleményét. 3. cikk Személyi hatály A jelen Egyezmény hatálya kiterjed: 1) azokra a személyekre, akikre az egyik vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak vagy vonatkoztak; 2) más olyan személyekre, akik jogaikat az 1) pontban említett személyektől származtatják. 4. cikk Az egyenlő bánásmód elve Ha az  Egyezmény másképp nem rendelkezik, az  egyik Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazásakor a  jelen Egyezmény 3. cikkében említett személyek az e Szerződő Fél állampolgáraival azonos elbírálás alá esnek. 5. cikk Az ellátások átutalása (1) Az  egyik Szerződő Fél jogszabályain alapuló pénzbeli ellátások nem csökkenthetők, nem módosíthatók, nem függeszthetők fel, nem vonhatók meg vagy vonhatóak el azért, mert a  jogosult lakóhelye vagy tartózkodási helye a másik Szerződő Fél felségterületén van. (2) Az  egyik Szerződő Fél jogszabályain alapuló pénzbeli ellátásokat a  másik Szerződő Fél felségterületén lakóhellyel rendelkező jogosultak részére is teljesíteni kell. (3) Az  e  cikk (1)  bekezdésben megállapított ellátások átutalása a  másik Szerződő Fél állampolgárai részére a  saját állampolgárokkal azonos feltételek szerint történik, ha a  jogosult lakóhelye vagy tartózkodási helye harmadik országban van. (4) Jelen cikk (2)  bekezdése nem vonatkozik a  Szerb Köztársaság tekintetében a  befizetett járulékokon alapuló nyugdíjösszeg minimál nyugdíjra történő kiegészítésére. (5) Az e cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezés a munkanélküliség alapján járó ellátásra nem vonatkozik. 6. cikk Tényállások azonos elismerése (1) Amennyiben az  egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti tényállás kihat valamely ellátásra, illetve jogosultságra, a  másik Szerződő Félnél bekövetkező azonos tényállást a  Szerződő Fél úgy veszi figyelembe, mintha a  saját felségterületén történt volna. (2) A  Szerb Köztársaság jogszabályainak alkalmazása során jelen cikk (1)  bekezdése nem kerül alkalmazásra abban az  esetben, ha a  nyugellátásban részesülő foglalkoztatására vagy részéről önálló tevékenység folytatására Magyarország felségterületén kerül sor. II. RÉSZ AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLyOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 7. cikk Általános rendelkezés (1) A  biztosítási kötelezettség – ha a  jelen Egyezmény 8. és 9.  cikk szerinti előírásai másként nem rendelkeznek – annak a Szerződő Félnek a jogszabályaihoz igazodik, amelynek felségterületén az illető személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi, abban az  esetben is, ha a  munkavállaló lakóhelye vagy a  munkáltató székhelye a  másik Szerződő Fél felségterületén található. (2) Azon személy esetében, aki egyidejűleg mindkét Szerződő Fél felségterületén munkaviszonyban áll vagy önálló tevékenységet végez, kizárólag azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely felségterületén a  lakóhelye van. (3) Azon személy esetében, aki egyik Szerződő Fél felségterületén munkaviszonyban áll és a  másik Szerződő Fél felségterületén önálló tevékenységet végez, kizárólag azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely felségterületén munkaviszonyban áll. 8. cikk Különleges rendelkezések (1) Azokra az  állami és közszolgálatban foglalkoztatott és más velük egy tekintet alá eső személyekre, akiket a  másik Szerződő Fél felségterületére küldenek, a küldő Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni. (2) Amennyiben az  egyik Szerződő Fél felségterületén székhellyel rendelkező munkáltató a  munkavállalóját a  másik Szerződő Fél felségterületére küldi, hogy ott a  nevében munkát végezzen, továbbra is az  első Szerződő Fél jogszabályai alkalmazandók úgy, mintha az  illető személyt még ennek a  felségterületén foglalkoztatnák, feltéve, hogy a kiküldetés várható időtartama nem haladja meg a 24 hónapot. (3) Az egyik Szerződő Fél felségterületén önálló tevékenységet végző személyre, ha a tevékenység ideiglenes folytatása céljából a másik Szerződő Fél felségterületére utazik, továbbra is az első Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, mintha ennek a felségterületén látná el a tevékenységet, feltéve, hogy a kiküldetés várható időtartama nem haladja meg a 24 hónapot. (4) Azokra a munkavállalókra, akiket az egyik Szerződő Fél felségterületén székhellyel rendelkező, a légi, a közúti vagy a vasúti közlekedéssel (szállítással, szállítmányozással és fuvarozással) foglalkozó munkáltató a másik Szerződő Fél felségterületére küld, továbbra is a  munkáltató székhelye szerinti Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni úgy, mintha az illető személyt még ennek a felségterületén foglalkoztatnák. (5) A hajókon vagy egyéb vízi járműveken foglalkoztatottakra azon Szerződő Fél jogszabályai alkalmazandók, amelynek lobogója alatt az hajózik. (6) Azon személyek tekintetében, akiket nem a  hajón vagy egyéb vízi járműn foglalkoztatnak, de akiket annak rakodásával, javításával vagy felügyeletével megbíznak abban az időben, amíg az a másik Szerződő Fél kikötőjében tartózkodik, azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amely felségterületéhez a kikötő tartozik. (7) Az egyik Szerződő Fél jogszabályainak a (2) és (3) bekezdésben említett személyekre való alkalmazása a munkáltató és a  munkavállaló közös kérelmére, illetve az  önálló tevékenységet végző személy kérelmére kivételesen a tevékenység végzésének helye szerinti Szerződő Fél illetékes hatósága, illetve az általa meghatalmazott intézmény egyetértésével még 24 hónappal meghosszabbítható. (8) A  jogszabályok alkalmazásának meghosszabbítása céljából szükséges egyetértés megadásával kapcsolatos kérelmet Magyarországon az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz, a Szerb Köztársaságban pedig a nyugdíj- és rokkantbiztosítási ügyekben illetékes minisztériumhoz kell benyújtani. 9. cikk A diplomáciai és konzuli képviseletek (1) A diplomáciai vagy konzuli képviseleteknek a másik Szerződő Fél felségterületére küldött tagjaira, valamint a velük egy háztartásban élő családtagjaikra – amennyiben más módon nem biztosítottak – az  őket küldő Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak. (2) A  diplomáciai és a  konzuli képviseleteken alkalmazott, a  másik Szerződő Fél felségterületére küldött magánszemélyzet tagjaira és a  velük egy háztartásban élő családtagjaikra – amennyiben más módon nem biztosítottak – az őket küldő Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak. (3) A  (2)  bekezdésben említett azon alkalmazottakra, akiket nem kiküldetés keretében foglalkoztatnak, annak a  Szerződő Félnek a  jogszabályai vonatkoznak, amelynek a  felségterületén őket foglalkoztatják; a  diplomáciai és konzuli képviselet őket foglalkoztató tagjainak pedig be kell tartaniuk mindazokat a jogszabályokat, amelyeket ezen Szerződő Fél jogszabályai a munkáltatókra rónak. (4) A  (3)  bekezdéstől eltérően azok a  foglalkoztatottak, akik a  diplomáciai, illetve konzuli képviselőket küldő Szerződő Fél állampolgárai, a  foglalkoztatásuk megkezdésének napjától, illetve, ha a  szolgálat a  jelen Egyezmény hatályba lépésének napján fennállt, a  hatályba lépés napjától számított 3 hónapon belül az  említett Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazását választhatják. 10. cikk Kivételek A Szerződő Felek illetékes hatóságai vagy az  általuk megnevezett szervek a  munkáltató és a  munkavállaló közös kérelmére – vagy az  önálló tevékenységet végző kérelmére – közös megegyezés alapján a  jelen Egyezmény 7–9. cikkei alóli kivételeket állapíthatnak meg azzal, hogy ennek során figyelembe kell venni a foglalkoztatás jellegét és körülményeit. III. RÉSZ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK 1. Fejezet BeteGSÉG ÉS ANYASÁG 11. cikk Biztosítási idők összeszámítása A természetbeni, illetve pénzbeli ellátásokra vonatkozó igényjogosultságok megszerzéséhez, illetve az  ellátások időtartamának megállapításához mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket – amennyiben ez szükséges – össze kell számítani, kivéve, ha ezek ugyanazon időre esnek. 12. cikk Természetbeni ellátások (1) Az a személy, aki az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint természetbeni ellátásra jogosult, a másik Szerződő Fél felségterületén való ideiglenes tartózkodása során ott természetbeni ellátásokat vehet igénybe, ha állapota miatt sürgősségi egészségügyi ellátásra szorul, és ha az  illető nem orvosi kezelés igénybevétele miatt utazott a  másik Szerződő Fél felségterületére. (2) Az Egyezmény jelen cikkének (1) bekezdésétől eltérően a 8. cikk (1) bekezdése és a 9. cikk (1)–(2) bekezdése szerinti személyek jogosultak igénybe venni természetbeni ellátást a  tartózkodási hely szerinti illetékes intézményre vonatkozó szabályok szerint, az illetékes intézmény terhére. (3) Természetbeni ellátásokra jogosult az a személy is, aki előzetesen megszerezte az illetékes intézmény hozzájárulását ahhoz, hogy kezelés céljából utazzon be ideiglenesen a másik Szerződő Fél felségterületére. (4) Az ellátásra való igényjogosultság megszerzésének feltételeire az illetékes intézmény által alkalmazott jogszabályok az  irányadóak, míg az  ellátás nyújtásának módjára a  tartózkodás helye szerinti illetékes intézményre vonatkozó jogszabályok az irányadóak. (5) A jelen cikk (1), (2) és (4) bekezdésének rendelkezései a családtagokra is irányadóak. 13. cikk Az egyik Szerződő Fél felségterületén lakóhellyel rendelkező, de a másik Szerződő Fél felségterületén dolgozó személyek ellátása (1) Az egyik Szerződő Fél felségterületén lakóhellyel rendelkező olyan személy, aki a munkavégzésének helye szerinti másik Szerződő Fél jogszabályai szerint eleget tesz a  jogosultság megszerzéséhez szükséges feltételeknek, az  illetékes intézmény terhére és a  lakóhely szerinti illetékes intézményre vonatkozó jogszabályok szerint a lakóhelye szerinti illetékes intézmény által nyújtott természetbeni ellátásokat is igénybe veheti. (2) Az  (1)  bekezdésben említett személy, abban az  esetben, ha az  illetékes intézmény szerinti Szerződő Fél felségterületén tartózkodik, a  természetbeni ellátásokat a  rá vonatkozó jogszabályok szerint veheti igénybe úgy, mintha ott lenne a  lakóhelye, akkor is, ha ott-tartózkodása előtt ugyanazon betegség vagy anyaság miatt már természetbeni ellátásban részesült. 14. cikk A másik Szerződő Fél felségterületén lakóhellyel rendelkező családtagok ellátása (1) Az egyik Szerződő Fél illetékes intézményénél biztosított személy családtagjai természetbeni ellátásra jogosultak, ha a lakóhelyük a másik Szerződő Fél felségterületén található, úgy mintha a lakóhelyük szerinti illetékes intézménynél lennének biztosítva. A  részükre járó ellátás nyújtásának mértékét és módját a  szóban forgó illetékes intézmény jogszabályainak rendelkezései határozzák meg. (2) Az  illetékes Szerződő Fél felségterületén tartózkodó vagy lakóhelyüket oda áthelyező családtagok az  ellátásokat az illető Szerződő Fél jogszabályi rendelkezéseivel összhangban veszik igénybe. E szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a családtagok az ellátást ugyanazon betegség vagy anyaság miatt már a korábbi lakóhelyük szerinti Szerződő Fél illetékes intézményénél igénybe vették. (3) Ha az  (1)  bekezdésben említett családtagok olyan hivatásszerű tevékenységet végeznek vagy nyugellátásban, illetve életjáradékban részesülnek, amely alapján a  lakóhelyük szerinti Szerződő Fél jogszabályai értelmében természetbeni ellátásra jogosultak, rájuk e cikk rendelkezései nem vonatkoznak. 15. cikk Nyugdíjasok (1) Az  a  nyugdíjas, aki mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint nyugdíjat kap, az  egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira a lakóhely szerinti illetékes intézmény terhére, ezen Szerződő Fél jogszabályai szerint jogosult. (2) Annak a személynek, aki csak az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint kap nyugdíjat és lakóhelye a másik Szerződő Fél felségterületén van, az egészségbiztosítás természetbeni ellátásait a lakóhely szerinti illetékes intézmény nyújtja a rá vonatkozó szabályok szerint, de az illetékes intézmény terhére. (3) Amennyiben a  jelen cikk (2)  bekezdésében említett nyugdíjasnak, akinek a  lakóhelye az  egyik Szerződő Fél felségterületén van, a másik Szerződő Fél felségterületén való tartózkodása során állapota sürgősségi egészségügyi ellátást igényel, e  szolgáltatásra a  másik Szerződő Fél jogszabályai szerint és annak illetékes intézménye terhére jogosult. (4) Az  (1)–(3)  bekezdés rendelkezéseit a  nyugdíjas azon igényjogosult családtagjaira is alkalmazni kell, akiknek jogosultsága a nyugdíjas jogából ered. (5) E cikk rendelkezései nem alkalmazandók, ha az érintett személy hivatásszerű tevékenysége alapján a Szerződő Felek valamelyikének jogszabályai szerint biztosítva van. 16. cikk Nagyobb értékű ellátások engedélyezése (1) Protézisek és más, nagyobb értékű természetbeni ellátások nyújtásához nem szükséges az  illetékes intézmény hozzájárulása, amennyiben az  ellátás életveszély miatt, vagy az  illető egészsége szempontjából halaszthatatlan, vagy amennyiben az  ellátások költségeit átalányelszámolás keretében egyenlítik ki a  jelen Egyezmény 21.  cikk (2) bekezdése szerint. Minden más esetben az illetékes intézmény hozzájárulását kell beszerezni. (2) Az e cikk (1) bekezdésében említett ellátások alatt azokat a szolgáltatásokat kell érteni, amelyek értéke a szolgáltatás nyújtásának időpontjában meghaladja az 500 eurónak megfelelő, nemzeti valutában kifejezett értéket. 17. cikk Természetbeni ellátások nyújtása (1) Az  Egyezmény 12–16.  cikkében, valamint a  29.  cikk (1)  bekezdésében megjelölt természetbeni ellátások igénybe vétele esetén a  személy az  ellátásokra való jogosultságot az  illetékes intézmény által kiállított nyomtatvánnyal igazolja. Amennyiben a  személy az  ellátás nyújtásakor nem tudta bemutatni a  nyomtatványt, a  tartózkodási hely szerinti illetékes intézmény az illetékes intézményhez fordulhat a nyomtatvány utólagos beszerzése érdekében. (2) Az  a  személy, aki az  Egyezmény 12.  cikk (3)  bekezdésében megjelölt természetbeni ellátásokban akar részesülni a másik Szerződő Fél felségterületén, köteles egy olyan nyomtatványt bemutatni, amely tanúsítja, hogy az illetékes intézmény engedélyezte számára az  állapotának megfelelő gyógykezelés másik Szerződő Fél felségterületén történő igénybevételét. (3) Az  a  személy, aki az  Egyezmény 13–15.  cikkében megjelölt természetbeni ellátásokban akar részesülni, köteles magát, valamint családtagjait is bejelenteni a  lakóhelye szerinti illetékes intézménynek, bemutatva az  illetékes intézmény által kiállított igazolást. A  személy lakóhelye szerinti illetékes intézmény ezen igazolást utólag megkérheti. (4) Az e cikk (3) bekezdése szerinti igazolás a  rajta feltüntetett érvényességi idő utolsó napjáig, vagy addig érvényes, amíg a  lakóhely szerint illetékes intézmény nem kapja meg az érvényesség megszűnéséről szóló hivatalos írásbeli értesítést. 18. cikk A természetbeni ellátások megtérítése az előírt eljárás be nem tartása esetén (1) Az  Egyezmény 12–16.  cikkében említett személy részére, aki a  természetbeni egészségügyi ellátást nem a  jelen Egyezményben meghatározott módon vette igénybe, a keletkezett költségeket az illetékes intézmény téríti meg a rá vonatkozó jogszabályok szerint. (2) A  jelen cikk (1)  bekezdésében említett ellátást nyújtó illetékes intézmény az  illetékes intézmény részére, annak kérésére a szükséges dokumentációt köteles megküldeni. 19. cikk Pénzbeli ellátások A betegség vagy anyaság esetén járó pénzbeli ellátásokat az  igényjogosultnak az  illetékes intézmény az  általa alkalmazott jogszabályok szerint közvetlenül folyósítja. 20. cikk A természetbeni ellátást nyújtó illetékes intézmény A jelen Egyezmény 12–16. cikkeiben felsorolt természetbeni ellátásokat – Magyarország tekintetében: az egészségbiztosítási szerv, – a Szerb Köztársaság tekintetében: egészségbiztosítási illetékes intézmény szervezeti egysége nyújtja. 21. cikk A költségek megtérítése (1) Az  illetékes intézmény az  igazgatási költségek kivételével megtéríti a  másik Szerződő Fél illetékes intézményének a jelen Egyezmény alapján nyújtott természetbeni ellátások teljesítése kapcsán felmerült tényleges költségeket. (2) A Szerződő Felek összekötő szervei megállapodhatnak abban, hogy az elszámolási eljárás egyszerűsítése érdekében a  felmerült költségeket a  jogosultak bizonyos csoportjai esetében átalányösszegben számolják el és térítik meg egymásnak. 2. Fejezet Az ÖReGSÉG, ROKKANtSÁG ÉS HALÁL 22. cikk A biztosítási idők összeszámítása (1) Ha az  egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely ellátásra való jogosultság megszerzése, fenntartása vagy feléledése biztosítási idők megszerzésétől függ, akkor ennek a  Szerződő Félnek az  illetékes intézménye –  amennyiben szükséges – figyelembe veszi a  másik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket is, mintha azokat az  általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték volna, feltéve, hogy azok nem ugyanazon időszakra esnek. (2) Ha az  egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint meghatározott ellátások nyújtása olyan foglalkozásban szerzett biztosítási idő megszerzésétől függ, amelyre külön rendszer létezik vagy az ellátásra való jogosultság meghatározott szakmában vagy foglalkozásban töltött idő függvénye, úgy e  Szerződő Fél illetékes intézménye ezen ellátások nyújtása érdekében a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket figyelembe veszi, ha azokat a megfelelő rendszerben, vagy pedig hasonló szakmában vagy foglalkozásban szerezték. (3) Amennyiben jelen cikk (1) bekezdésében felsorolt rendelkezések alkalmazása mellett még mindig nincsenek meg a  feltételek az  ellátási igényjogosultságra, az  illetékes intézménynek figyelembe kell vennie azokat a  biztosítási időket is, amelyek olyan harmadik államban teljesültek, amelyhez mindkét Szerződő Fél társadalombiztosítási egyezménnyel kötődik, és amelynek rendelkezései kiterjednek a  biztosítási idők összeszámítására. Amennyiben harmadik állammal csak az egyik Szerződő Fél rendelkezik egyezménnyel, akkor ez a Szerződő Fél az állampolgárai által a harmadik államban szerzett biztosítási időket is figyelembe veszi, ha a harmadik állammal való egyezmény másként nem rendelkezik. (4) Magyarország tekintetében a (3) bekezdés nem vonatkozik azon beszámítható időszakokra, amelyet olyan harmadik állam jogszabályai szerint szereztek, amellyel Magyarország területi elven alapuló egyezményt kötött. (5) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai értelmében a nyugellátásban töltött idő meghosszabbítja a biztosítási időt, akkor ezt az  időszakot a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósított nyugellátásban töltött idővel meg kell hosszabbítani. 23. cikk Önálló ellátás megállapítása Ha az  ellátási jogosultság a  jelen Egyezmény 22.  cikkének alkalmazása nélkül is fennáll, az  illető állam illetékes intézménye az ellátást kizárólag ezen jogszabályok alapján figyelembe vett biztosítási idők alapján állapítja meg. 24. cikk Az ellátások pro rata megállapítása a Szerb Köztársaságban Ha az ellátásra való jogosultság csak a jelen Egyezmény 22. cikkének alkalmazásával áll fenn, az illetékes intézmény az ellátás összegét úgy állapítja meg, hogy: 1. az  ellátás azon elméleti összegét számítja ki, amely az  ellátás kiszámításához összesen figyelembe vett biztosítási idők alapján járna, ha az  időket az  általa alkalmazott jogszabályok alapján szerezték volna meg. Az ellátásnak a biztosítási idő hosszától nem függő összege elméleti összegnek tekintendő; 2. az  így kiszámolt összeg alapján kell az  ellátás összegét megállapítani a  kizárólag az  általa alkalmazott jogszabályok szerint szerzett biztosítási idők és az ellátás megállapításakor figyelembe vett összes biztosítási idők közötti arányban; 3. ha a  mindkét Szerződő Fél jogszabályai értelmében szerzett biztosítási idők összege meghaladja a  teljes ellátás megszerzéséhez szükséges leghosszabb biztosítási időt, ezen állam illetékes intézménye a  megszerzett biztosítási idők összege helyett az  általa alkalmazott jogszabályok szerint megszerzett leghosszabb időt veszi figyelembe. 25. cikk A nyugdíjak pro rata elven történő megállapítása Magyarországon Ha az  érintett személy csak a  biztosítási idők összeszámításának figyelembevételével rendelkezik a  magyar jogszabályok szerinti nyugdíjra való jogosultsággal, úgy a  magyar illetékes intézmény kiszámítja a  nyugdíj azon összegét, amelyet viselnie kellene, ha a  nyugdíj kiszámításánál mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási időket kellene figyelembe venni. Az így kiszámított nyugdíjnak azon részét folyósítja, amely a  magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időknek a  mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időkhöz viszonyított arányának megfelel. 26. cikk Az ellátások megállapításának alapja Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai az ellátás kiszámítását a jövedelemre, a biztosítási alapra, a befizetett járulékra, illetve a járulékalapra alapozzák, az illetékes intézmény kizárólag a saját jogszabályai szerinti jövedelmet, biztosítási alapot, befizetett járulékot, illetve járulékalapot veszi figyelembe. 27. cikk Egy évnél rövidebb biztosítási időszak (1) Ha az  ellátás kiszámításakor az  egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett összes biztosítási idő nem éri el az  egy évet – feltéve, hogy csak ezen biztosítási idő alapján nem áll fenn semmilyen ellátásra való igényjogosultság  –, ennek a  Szerződő Félnek az  illetékes intézménye az  egy évnél rövidebb időszakra nem nyújt semmilyen ellátást. (2) Az  (1) bekezdésben meghatározott biztosítási időt – amelynek alapján az egyik Szerződő Fél illetékes intézménye nem nyújt ellátást – a  másik Szerződő Fél illetékes intézménye a  szolgáltatásra való jogosultság megszerzése, megőrzése és feléledése, valamint összegének megállapítása tekintetében úgy veszi figyelembe, mintha ezt az  ő jogszabályai alapján szerezték volna. 28. cikk A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítására vonatkozó szabályok Magyarországon (1) A 23., 25. és 27.  cikkek rendelkezéseitől eltérően a  megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása Magyarországon az alábbiak szerint történik. (2) Ha az ellátásra való jogosultság a magyar biztosítási idő figyelembevételével fennáll, az ellátást az alábbiak szerint kell megállapítani: 2.1. meg kell határozni az  önálló magyar jogosultság alapján járó ellátásnak a  másik Szerződő Fél illetékes intézménye által megállapított ellátás összegével csökkentett összegét; és 2.2. meg kell határozni az  önálló magyar jogosultság alapján járó ellátásnak azt az  összegét, amely a  magyar jogszabályok szerint megszerzett biztosítási időnek a  mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett összes biztosítási időhöz viszonyított arányának felel meg. (3) A  (2)  bekezdés 2.1–2.2.  pontjai alapján számított összegek közül a  magasabbat kell folyósított ellátásként megállapítani. (4) Ha az  ellátásra való jogosultság a  másik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett biztosítási idő figyelembevételével állapítható csak meg, meg kell határozni a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők alapján kiszámított ellátás elméleti összegéből a  magyar jogszabályok szerinti szerzett biztosítási idők és a  mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási idők egymáshoz viszonyított arányának megfelelően kiszámított arányos ellátást. A  magyar illetékes intézmény csak a  magyar biztosítási idővel arányos ellátás nyújtására kötelezett. (5) A  (2)  bekezdés 2.2.  pontja és a  (4)  bekezdés alapján megállapított ellátás összege a  másik Szerződő Fél illetékes intézménye által megállapított ellátás összegével nem csökkenthető. (6) A  nemzeti jog sérelme nélkül, ha a  magyar jogszabályok szerint megszerzett összes biztosítási idő nem éri el a 365 napot, a magyar illetékes intézmény nem állapít meg ellátásokat a jelen cikk előírásaival összhangban. (7) A rehabilitációs ellátás kizárólag magyarországi lakóhellyel rendelkező személy részére állapítható meg. 3. Fejezet MuNKAHeLYI BALeSeteK, FOGLALKOzÁSI MeGBeteGeDÉSeK 29. cikk Ellátások munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén (1) Az a személy, aki munkahelyi balesetet szenvedett vagy foglalkozási megbetegedésben szenved, annak a Szerződő Félnek a  jogszabályai szerint érvényesítheti igényjogosultságát természetbeni ellátásra, amelynek felségterületén biztosítva van. (2) Az a  személy, aki munkahelyi balesetet szenved, annak a  Szerződő Félnek a  jogszabályai szerint érvényesítheti igényjogosultságát pénzbeli ellátásra, amelynek felségterületén munkahelyi baleset bekövetkezésének időpontjában biztosítva van. (3) A  munkahelyi balesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos természetbeni ellátások nyújtására a jelen Egyezmény megfelelő cikkében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Ezen ellátások költségeit a Szerződő Felek illetékes intézményei elszámolják egymással a jelen Egyezmény 21. cikkében foglalt szabályok szerint. (4) Ha az  egyik Szerződő Fél jogszabályai előírják, hogy a  munkaképességnek a  munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében beállt csökkenése vagy elvesztése fokának vagy az  ellátásra való igényjogosultságnak a  megállapításánál a  megelőző munkahelyi balesetet vagy foglalkozási megbetegedést is figyelembe kell venni, akkor a  másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti munkahelyi baleseteket és foglalkozási megbetegedéseket is figyelembe kell venni. (5) Ha a  munkavégzés helyére történő utazás során baleset történik, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha annak a Szerződő Félnek a felségterületén történt volna, ahol a biztosított biztosítva van. 30. cikk Pénzbeli ellátás foglalkozási megbetegedés esetén (1) A valamely foglalkozási megbetegedés alapján nyújtandó ellátásra vonatkozó igényjogosultság megállapításakor az  egyik Szerződő Fél illetékes intézménye azokat az  egészségre veszélyes foglalkozásokat is figyelembe veszi, amelyek a  kérdéses foglalkozási megbetegedés okozóiként a  másik Szerződő Fél jogszabályai szerint és jellegük folytán számításba jöhetnek. Ha pénzbeli ellátásra való igényjogosultság foglalkozási megbetegedés esetén mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint fennáll, az  ellátást annak a  Szerződő Félnek a  jogszabályai szerint kell folyósítani, amelynek jogszabályai szerint a foglalkozási megbetegedést okozó tevékenység végzése alapján utoljára a személy biztosítva volt. (2) Ha a  személy, aki foglalkozási megbetegedése okán az  egyik Szerződő Fél illetékes intézményétől pénzbeli ellátásban részesül vagy részesült, amennyiben a  másik Szerződő Fél jogszabályai szerint a  foglalkozási megbetegedést kiváltó tevékenység végzése következtében előálló állapotrosszabbodása miatt a  másik Szerződő Fél illetékes intézményéhez ellátás iránti kérelmet nyújt be, a  korábban megállapított ellátást továbbra is az  első Szerződő Fél illetékes intézménye folyósítja az állapotrosszabbodásra tekintet nélkül, a  rá vonatkozó jogszabályok szerint. A  másik Szerződő Fél illetékes intézménye az  állapotrosszabbodást követően nyújtandó ellátás és a jogszabályai szerint a foglalkozási megbetegedés alapján nyújtandó ellátás közötti különbözet összegét folyósítja. 4. Fejezet MuNKANÉLKÜLISÉG 31. cikk Munkanélküliség esetén járó ellátás (1) Ha az  egyik Szerződő Fél jogszabályai egy bizonyos hosszúságú időtartam teljesítésétől teszik függővé a  munkanélküli ellátás folyósítását vagy az  ellátás időtartamát, ugyanezen Szerződő Fél illetékes intézménye úgy tekinti a  másik Szerződő Fél jogszabályai értelmében teljesített időtartamokat, mintha azok a  saját jogszabályai értelmében teljesültek volna, ha az első Szerződő Fél jogszabályai értelmében is biztosítási időtartamoknak, illetve jogosultság megszerzésének alapjául szolgáló időtartamoknak minősülnek és nem esnek egybe. (2) A  Szerb Köztársaság vonatkozásában a  munkanélküliség alapján járó ellátás megszerzésének feltétele, hogy az  igénylőnek az  igény benyújtása előtt legalább annyi hónap időtartamra, amennyire azt a  belső jogszabályok előírják, biztosítottnak kell lennie. (3) A  munkanélküli ellátás összegének a  magyar jogszabályok szerint történő megállapításánál a  másik Szerző Félnél szerzett biztosítási idők tekintetében ugyanolyan, ennek hiányában hasonló foglalkozásnak megfelelő kereset magyarországi azon átlagát kell figyelembe venni, amelyet az  arra illetékes szerv nyilvántart és közzétesz. A munkanélküli ellátást a magyar jogszabályok szerint kell megállapítani. IV. RÉSZ VEGyES RENDELKEZÉSEK 32. cikk Összekötő szervek és illetékes intézmények (1) A  Szerződő Feleknek a  jelen Egyezmény végrehajtására jogosult összekötő szerveit az  igazgatási megállapodás rögzíti. (2) Az  összekötő szervek, valamint az  illetékes intézmények jogosultak megállapodni az  Egyezmény hatékony végrehajtásához szükséges intézkedésekben. 33. cikk Igazgatási megállapodások A Szerződő Felek kormányai, vagy azok illetékes hatóságai a  jelen Egyezmény végrehajtása érdekében külön megállapodásokat is kötnek. 34. cikk A szervek és intézmények együttműködése (1) Az  illetékes hatóságok, összekötő szervek és illetékes intézmények kölcsönösen tájékoztatják egymást a  jelen Egyezmény végrehajtására vonatkozó valamennyi intézkedésükről és a jelen Egyezmény alkalmazásával kapcsolatos összes jogszabályváltozásukról. (2) A  Szerződő Felek illetékes hatóságai, összekötő szervei és illetékes intézményei a  jelen Egyezmény alkalmazása során kölcsönös térítésmentes segítséget nyújtanak egymásnak. (3) Azon személyek esetében, akiknek lakóhelye vagy tartózkodási helye a  másik Szerződő Fél felségterületén van, az  egyik Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazásával összefüggésben elvégzendő orvosi vizsgálatokat a  lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti illetékes intézmény végzi az  illetékes intézmény kérésére és terhére. Ha az  orvosi vizsgálat mindkét Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazása érdekében történik, akkor a  költségek megtérítésére az illetékes intézmények között nem kerül sor. (4) A bíróságok jogsegélyt nyújtanak az általuk az e felségterületen alkalmazott jogszabályokkal összhangban. (5) A Szerződő Felek illetékes intézményei kölcsönösen és haladéktalanul tájékoztatják egymást valamennyi, az ellátás nyújtásával kapcsolatos adatokról, tényekről, amennyiben azokkal rendelkeznek. 35. cikk Életbenlét igazolása Az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban, de legalább évente egyszer az  igényjogosult személy az  illetékes intézmény felhívására életben létének tényét igazolni köteles az e célra megállapított formanyomtatványon. 36. cikk Átutalások (1) A  jelen Egyezmény alapján járó pénzbeli ellátásokat az  illetékes intézmények a  nemzeti jogszabályaikkal összhangban teljesítik. (2) Ha az egyik Szerződő Fél illetékes intézménye a másik Szerződő Fél illetékes intézménye részére kifizetéseket köteles teljesíteni, úgy ezeket a másik Szerződő Fél hivatalos pénznemében kell megtenni, ha a másik Szerződő Fél hivatalos pénzneme konvertibilis. Ellentétes esetben a kifizetések euróban teljesítendők. (3) Ha az  egyik Szerződő Fél rendelkezéseket hoz a  devizaforgalom korlátozására, a  Szerződő Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy biztosíthassák a  jelen Egyezmény szerint járó átutalásokhoz szükséges pénzeszközöket. 37. cikk Illetékek és hitelesítések alóli mentesítés (1) Az egyik Szerződő Fél jogszabályai értelmében az ezen jogszabályok alkalmazásával összefüggésben bemutatandó ügyiratokra vagy okiratokra vonatkozó illetékmentesség vagy illetékkedvezmény a másik Szerződő Fél jogszabályai alkalmazásával összefüggésben bemutatandó megfelelő ügyiratokra és okiratokra is kiterjed. (2) A  jelen Egyezmény végrehajtásakor csatolandó ügyiratokat, okiratokat és más beadványokat az  illetékes hatóságoknak nem kell felülhitelesíteni. 38. cikk Nyelvhasználat (1) A  Szerződő Felek illetékes hatóságai, összekötő szervei és illetékes intézményei a  jelen Egyezmény és az  annak tárgyi hatálya által érintett jogszabályok végrehajtása során saját hivatalos nyelvükön közvetlenül érintkezhetnek egymással, az érintett személyekkel és azok képviselőivel. (2) A  Szerződő Felek illetékes hatóságai, összekötő szervei és illetékes intézményei beadványokat és okiratokat nem utasíthatnak vissza azért, mert azok a másik Szerződő Fél hivatalos nyelvén készültek. 39. cikk A kérelmek azonos elbírálása (1) Ha az  egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra vonatkozó kérelmeket, okiratokat és más beadványokat a  másik Szerződő Félnek egy olyan illetékes hatóságánál, összekötő szervénél vagy illetékes intézményénél nyújtották be, amely a rá vonatkozó jogszabályok szerint jogosult ezek átvételére, akkor az úgy tekintendő, mintha ezt az illetékes intézménynél nyújtották volna be. (2) Az egyik Szerződő Fél azon illetékes hatóságának, összekötő szervének és illetékes intézményének, amelynél a kérelmet, okiratot és más beadványt benyújtották, haladéktalanul továbbítania kell azt a rá vonatkozó szabályok szerint a másik Szerződő Fél illetékes intézményéhez. (3) Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint benyújtott ellátás iránti kérelem a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti megfelelő ellátás iránti kérelemnek is minősül, kivéve, ha a kérelmező kifejezetten kéri, hogy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett pénzbeli ellátásra vonatkozó igényjogosultság megállapítását halasszák el. 40. cikk Határozatok, döntések elismerése, végrehajtása (1) Az egyik Szerződő Fél bíróságainak végrehajtható határozatait, valamint illetékes intézményeinek vagy hatóságainak a  társadalombiztosítással kapcsolatos járulékokra és egyéb követelésekre vonatkozó végrehajtható döntéseit és okiratait a másik Szerződő Fél elismeri. (2) Az elismerés csak akkor tagadható meg, ha az  ellentétes lenne azon Szerződő Fél jogszabályaival, illetve közrendjével, amelyben valamely határozatot vagy okiratot el kellene ismerni. (3) Az (1)  bekezdés szerint elismert végrehajtható döntéseket és okiratokat a  másik Szerződő Fél felségterületén végre kell hajtani. A  végrehajtási eljárás lefolytatására azon Szerződő Félnek a  végrehajtásra vonatkozó hatályos jogszabályait kell alkalmazni, amelynek felségterületén a  szóban forgó határozatok és okiratok végrehajtására sor kerül. A döntéseken és okiratokon feltüntetendő a végrehajthatóságot igazoló záradék (végrehajtási záradék). (4) Az  illetékes intézmények kölcsönös segítségnyújtása a  jelen cikk alkalmazásakor nem foglalja magában a bírósági eljárásban való képviseletet. 41. cikk Kártérítés (1) Ha egy személy az  egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a  másik Szerződő Fél felségterületén bekövetkezett egészségkárosodás miatt részesül ellátásban, és ezen állam jogszabályai szerint harmadik személlyel szemben kártérítési igény benyújtására jogosult, abban az esetben az ellátást nyújtó illetékes intézmény jogosult a harmadik személlyel szemben költségei megtérítésére. (2) Amennyiben egyazon káresetből származó, azonos jellegű ellátásra vonatkozó kártérítési igényjogosultság mindkét Szerződő Fél illetékes intézményét megilleti, a harmadik személy az (1) bekezdés szerinti kártérítési igényt az egyik vagy a  másik illetékes intézmény javára történő befizetéssel is kielégítheti, úgy hogy ez  által mentesül a  további ilyen kártérítési kötelezettség alól. Az illetékes intézmények ilyen alapú követeléseiket az általuk folyósított ellátások arányában tartoznak elszámolni egymásnak. 42. cikk Jogalap nélküli pénzbeli ellátások Ha az  egyik Szerződő Fél illetékes intézménye jogalap nélkül vagy tévesen folyósított pénzbeli ellátást, az  így folyósított összeg a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósított megfelelő típusú pénzbeli ellátásból az illető illetékes intézmény javára levonható. A levonás a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint történik. 43. cikk Adatvédelem Személyes adatoknak a  jelen Egyezmény végrehajtása során és a  Szerződő Felek jogszabályaival összhangban történő továbbítására az alábbi rendelkezések érvényesek: 1. A  jelen Egyezmény végrehajtása céljából az  egyik Szerződő Fél illetékes hatósága, összekötő szerve vagy illetékes intézménye csak olyan személyes adatokat közölhet a  másik Szerződő Fél illetékes hatósága, összekötő szerve vagy illetékes intézménye részére, amelyek a nyújtandó ellátás teljesítéséhez szükségesek. A fogadó fél ezeket az adatokat kizárólag ilyen célra dolgozhatja és használhatja fel. 2. A  fogadó fél minden konkrét esetben tájékoztatja az  adatszolgáltatót arról, hogy milyen céllal és milyen eredménnyel használták fel az átadott adatokat. 3. Az  adatszolgáltató gondoskodik a  közölt adatok helyességéről, valamint arról, hogy rendeltetésüknek megfelelőek és szükségesek-e. Amennyiben megállapítja, hogy a  közölt adatok hibásak, vagy, hogy azokat az  általa alkalmazott jogszabályok szerint nem lett volna szabad közölni, úgy erről haladéktalanul értesíti az adatfogadót, aki az ilyen adatokat, a körülményektől függően helyesbíti vagy törli. 4. Azon személyt, akire a  közölt adatok vonatkoznak, a  róla szóló adatokról és azok felhasználási céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kiknek és milyen célból küldték meg az adatokat, kérelmére, az adatot közlő illetékes intézmény tájékoztatja. 5. Az adatokat a felhasználásuk iránti igény megszűnésével haladéktalanul törölni kell. 6. Az  adatot átadó és adatot fogadó fél köteles gondoskodni az  átadott személyes adatok védelméről az illetéktelen hozzáférés, valamint a megváltoztatás és nyilvánosságra hozatal ellen. 7. A Szerződő Felek az adatkezelés ellenőrzését a nemzeti jogszabályaikkal összhangban biztosítják. 8. A  Szerződő Felek biztosítják, hogy az  adatvédelemmel kapcsolatos jogaik megsértése esetén az  érintett személyek a  jogsértés helye szerinti Szerződő Fél jogszabályaival összhangban jogorvoslatra, jogosultak legyenek. 44. cikk A vitás kérdések rendezése (1) Bármely vitás kérdést, amely a  jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerül, a Szerződő Felek illetékes hatóságai közös megegyezéssel oldják meg. (2) Amennyiben a fennálló probléma az (1) bekezdés szerinti módon nem rendezhető, akkor azt diplomáciai úton kell rendezni. V. RÉSZ ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 45. cikk Átmeneti rendelkezések (1) A jelen Egyezmény nem biztosítja az ellátásra való jogosultságot a hatálybalépése előtti időszakra. (2) Jelen Egyezmény alkalmazása során figyelembe kell venni mindazokat a  tényeket amelyek a  jelen Egyezmény hatálybalépése előtt fennálltak. (3) A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt megállapított ellátásokat nem kell újra megállapítani. 46. cikk Magyarország jelen Egyezménnyel kapcsolatos különleges kötelezettségei A jelen Egyezmény semmilyen formában nem befolyásolja azokat a  kötelezettségeket, amelyek Magyarország európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen jelen Egyezmény rendelkezései nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek megszüntetik, felfüggesztik vagy bármilyen más módon befolyásolják Magyarország az Európai Uniót alapító Szerződésekből fakadó kötelezettségeit. 47. cikk Hatálybalépés (1) Jelen Egyezményt meg kell erősíteni. (2) Jelen Egyezmény a  megerősítésről szóló utolsó értesítés kézhezvételének hónapját követő harmadik hónap első napján lép hatályba. (3) A  jelen Egyezmény hatálybalépésével egyidejűleg a  Magyar Népköztársaság Kormánya és a  Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között állampolgáraik szociális biztonságával kapcsolatos kérdések rendezése tárgyában Budapesten, az  1957. október 7-én aláírt Egyezmény hatályát veszti Magyarország és a  Szerb Köztársaság vonatkozásában. 48. cikk Időbeli hatály és felmondás (1) A  jelen Egyezményt a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. Mindkét Szerződő Fél jogosult a  jelen Egyezményt – diplomáciai úton – a folyó naptári év december 31-ével legalább hat hónapos határidővel írásban felmondani. (2) A jelen Egyezmény felmondása esetén annak rendelkezéseit a megszerzett jogokra és a felmondás előtt benyújtott kérelmekre továbbra is alkalmazni kell. Ennek hiteléül a Szerződő Felek meghatalmazottai a jelen Egyezményt aláírták és pecsétjükkel látták el. Készült Budapesten, 2013. november 29. napján magyar és szerb nyelven két eredeti példányban azzal, hogy mindegyik szöveg egyaránt hiteles. (aláírások)” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. § az Egyezmény 47. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az  Egyezmény, illetve a  2.  § és a  3.  § hatálybalépésének naptári napját a  külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az egészségügyért felelős miniszter gondoskodik. Áder jános s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke