335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelete a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairó

335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelete a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről. A Kormány a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 78. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában, a 33. § (2) bekezdés b) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A postai szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó általános szabályok 1. § A postai küldeményekkel kapcsolatos, nemzetközi viszonylatú postai szolgáltatásra e rendelet rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés, különösen az Egyetemes Postaegyesület 1964. évi július hó 10. napján Bécsben aláírt Alapokmányának kihirdetéséről szóló 1967. évi 26. törvényerejű rendelet alapján kötött nemzetközi szerződés vagy ezek rendelkezése szerint megkötött külön megállapodás eltérően nem rendelkezik. 2. § A postai szolgáltatók általános szerződési feltételeinek kötelező tartalmi elemei: a) a postai szolgáltatás vagy a postai szolgáltatáshoz kapcsolódó többletszolgáltatás megnevezése; b) a postai szolgáltatás keretében feladható vagy kézbesíthető küldemények méret- és tömeghatárai; c) a feltételesen vagy különleges előírások figyelembevételével szállított tartalmakkal kapcsolatos szabályok; d) külföldre szóló postai küldemény esetében a cím szerinti és a kezelésben részt vevő országban hatályos behozatali tilalommal (korlátozással) kapcsolatos szabályok; e) a cím adattartalmával és annak feltüntetésével kapcsolatos szabályok; f) a szolgáltatás minősége; g) a szolgáltatás díjának megfizetési módjai; h) a kézbesítés feltételeivel kapcsolatos felhasználói jogok és kötelezettségek; i) a szolgáltatással kapcsolatos panaszok és a panaszkezelés felhasználókat érintő szabályai; j) a szolgáltató adatkezelésének felhasználókat érintő szabályai; k) a szolgáltatással kapcsolatos felelősségi szabályok, a kártérítési igény érvényesítésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek, valamint az igényérvényesítés módjának meghatározása; l) a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) vagy e rendelet alapján az általános szerződési feltételekben megjelenítendő, a postai szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének egyéb részletes feltételei. 3. § (1) A postai szolgáltatásból – a küldemény szállítási módjának függvényében – kizárt minden olyan küldemény, amely olyan árut tartalmaz, aminek közúton, vasúton vagy légi úton történő szállítását jogszabály kizárja. (2) Amennyiben jogszabály meghatározott áru közúton, vasúton vagy légi úton történő szállítását feltételhez köti, az ilyen árut tartalmazó postai küldeményre vonatkozó postai szolgáltatás kizárólag a feltételek teljesítése esetén nyújtható. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl a postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben meghatározhatja azon tartalmak vagy áruk körét, amelyekkel kapcsolatos postai szolgáltatást – tekintettel az általa alkalmazott felvételi, gyűjtési, feldolgozási, szállítási vagy kézbesítési módokra, vagy az ezekhez használt eszközökre – nem vállalja. (4) Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatásokra vonatkozóan a (3) bekezdés alapján kizárólag olyan tartalmat, árut zárhat ki a belföldi postai szolgáltatásából vagy olyan tartalom, áru szállítását kötheti feltételhez, amelyet az Egyetemes Postaegyezmény a nemzetközi postai szolgáltatások vonatkozásában kizárt a szállításból vagy amelynek szállítását feltételhez kötötte. 2. A postai küldemények felvétele 4. § (1) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladott küldemények esetében megfelelőnek kell tekinteni a postai küldemény címzését, amennyiben az az alábbi sorrendben, latin betűkkel, arab számokkal (szükség esetén római számmal) a következő adatokat tartalmazza: a) a címzett (címzettek) neve, elnevezése; b) a küldemény rendeltetési helye (a település neve); c) közterületi cím (út, utca, egyéb közterület neve és a házszám), és ha van a közelebbi címadatokként a lépcsőház-, emelet-, ajtószám, ezek hiányában helyiség megjelölése, (a közterületi cím és a közelebbi címadatok a továbbiakban együtt: címhely); d) a címhely irányítószáma. (2) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében külföldre címzett küldemények esetében fel kell tüntetni a rendeltetési ország nevét is. (3) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható küldemények címzésében szereplő adatok elhelyezésének módját és a címzés egyéb tartalmi és formai követelményeit az egyetemes szolgáltató az általános szerződési feltételeiben határozza meg. 5. § Az egyetemes postai szolgáltatások keretében küldeményenkénti díjszabás szerint feladott küldeményekkel kapcsolatos postai szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyomtatványokat – a feladáshoz szükséges mennyiségben – a szolgáltató díjmentesen bocsátja rendelkezésre. E nyomtatványokat a postai szolgáltató által kitöltendő adatok kivételével hiánytalanul, kitöltötten kell a küldemény feladásakor a szolgáltató számára átadni. 6. § A postai szolgáltató köteles a feladó figyelmét felhívni a külföldre szóló postai küldemény esetében arra, hogy a küldemény tartalmával kapcsolatban a cím szerinti és a küldemény kezelésében részt vevő országban felmerülhet behozatali tilalom (korlátozás). 7. § (1) A postai szolgáltató a könyvelt küldeményre vonatkozó postai szolgáltatási szerződés létrejöttének igazolásául köteles a feladó részére a feladást igazoló okiratot átadni. Az okiratnak tartalmaznia kell legalább a) a postai szolgáltató nevét és a felvétel napját, időgarantált szolgáltatás esetében az időpontját is; b) a feladó nevét és címét; c) a küldemény egyedi azonosító jelzését; d) a postai szolgáltató által az okirat hitelesítésére alkalmazott jelzést; e) küldeményenkénti díjszabás szerint feladott küldemény esetében a címzésében szereplő adatokat; f) az általános szerződési feltételek elérhetőségéről szóló tájékoztatást. (2) A feladást igazoló okiraton tájékoztatást kell adni arról, hogy a szerződésre a Postatv. és e rendelet rendelkezései az irányadók. (3) A feladást igazoló okiratot – a feladó és a postai szolgáltató között létrejött erre vonatkozó megállapodás esetében – mindkét szerződő fél által elektronikusan is visszakereshető jelzés vagy elektronikus formában rögzített adatbázis is helyettesítheti. (4) A feladónak a könyvelt postai küldeményen, annak csomagolásán vagy az ahhoz tartozó listán – kivéve, ha jelzése alapján a küldemény pályázatot vagy versenytárgyalási ajánlatot tartalmaz – fel kell tüntetnie az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat, amelyeket a postai szolgáltató a küldemény esetleges visszakézbesítése során köteles figyelembe venni. 8. § A postai szolgáltató a postai küldemények feladását igazoló okiratot, valamint a postai küldeményt és annak kísérő okiratát közcélú vagy postai szolgáltatásra vonatkozó tájékoztatást tartalmazó reklám lenyomattal is elláthatja, amennyiben az a feladási és címadatok áttekinthetőségét nem zavarja. 3. A postai küldemény kézbesítésének általános szabályai 9. § (1) A postai küldeményt a címzett vagy e rendelet eltérő rendelkezésének hiányában az egyéb jogosult átvevő részére kell kézbesíteni. Egyéb jogosult átvevőnek a 15. § (4) bekezdése és a 16. § (4) bekezdése szerinti alkalmi átvevő, a 16. § (3) bekezdésében meghatározott helyettes átvevő, a 19. §-ban meghatározott meghatalmazott, valamint a 20. §-ban meghatározott közvetett kézbesítő minősül. (2) A postai küldeményt – a (3)–(6) bekezdésben foglalt kivételekkel – a küldemény címén kell kézbesíteni. A küldemény címe az a cím, melyet a feladó feltüntetett a küldeményen, annak csomagolásán vagy ahhoz tartozó listán. (3) A postai küldeményt a címében feltüntetettől eltérően azon a helyen kell kézbesíteni, a) amelyet a feladó vagy a címzett – ha a postai szolgáltatási szerződés tartalmazta a feladó vagy a címzett részére a címváltoztatás lehetőségét, és a felhasználó élt is ezzel – a legkésőbb adott meg, b) amelyet a címzett a postai szolgáltatóval kötött, olyan tartalmú szerződésben adott meg, mely a részére érkező küldemény kézbesítését a címtől eltérő helyen biztosítja. (4) A postai szolgáltató a települések belterületén kívüli lakott helyekre címzett levélszekrénybe kézbesíthető küldemények kézbesítését, valamint – a kézbesítés megkísérlésének mellőzésével – a személyes átadással kézbesítendő küldemény érkezéséről szóló értesítő elhelyezését a közutak mentén a postai szolgáltató által kijelölt helyen, a címhelyekhez rendelten telepített és üzemeltetett kézbesítésre alkalmas eszköz útján biztosíthatja. (5) Ha személyes kézbesítést igénylő küldemény esetében a címzett vagy egyéb jogosult átvevő a kézbesítés megkísérlésekor nem tartózkodik a címen, a postai szolgáltató – értesítő hátrahagyása mellett – kézbesítési ponton való kézbesítéssel, vagy a 25. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjában meghatározott esetekben a feladó részére történő visszakézbesítéssel teljesítheti a postai szolgáltatási szerződést. (6) A postai szolgáltató jogosult arra, hogy az értéknyilvánítás többletszolgáltatás igénybevételét, ha az értéknyilvánítás összege meghaladja a) egyetemes postai szolgáltatás esetében a 100 000 forintot, b) egyetemes postai szolgáltatásnak nem minősülő postai szolgáltatás esetében a postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben meghatározott összeget, ahhoz a feltételhez kösse, hogy a küldeményt kézbesítési ponton kézbesíti. 10. § (1) A postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben meghatározott címadatokon kívül a postai küldeményre feljegyzett egyéb adatokat nem köteles figyelembe venni. (2) A postai szolgáltató nem köteles vizsgálni, hogy a címhelyen van-e más ugyanolyan nevű természetes személy, aki a küldeményre igényt tarthat. (3) A jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéb szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) számára címzett küldeménynek tekinthető a küldemény akkor is, ha a címzésben a szervezet neve vagy címe mellett valamely természetes személy neve is fel van tüntetve. (4) Ha a címzésben több természetes személy neve szerepel, a postai küldemény a megnevezettek bármelyikének kézbesíthető. 4. Levélszekrénybe történő kézbesítés feltételei és szabályai 11. § (1) A személyes kézbesítést nem igénylő küldemények kézbesítésére, valamint a személyes kézbesítést igénylő küldeményekhez kapcsolódó értesítő elhelyezésére az ingatlan tulajdonosa vagy a címzett által biztosított, a címhelyhez tartozó levélszekrény abban az esetben felel meg a Postatv. 41. § (2) bekezdésében foglalt könnyű és biztonságos megközelíthetőség követelményének, ha a levélszekrény megközelítése közvetlenül biztosított és a postai küldemények kézbesítését végző személy testi épségét nem veszélyezteti, továbbá ha elhelyezése a) a közterületről közvetlenül meg nem közelíthető, csak közterületi címmel rendelkező címhely esetében a telek cím szerinti bejáratánál történt; b) a közterületről közvetlenül meg nem közelíthető, több címhellyel rendelkező épület esetében a telek cím szerinti bejáratánál egy csoportban, de címhelyenként külön-külön biztosítva (a továbbiakban: csoportos levélszekrény) történt; c) a közterületről közvetlenül megközelíthető lakóépület, irodaház, üzletház és egyéb hasonló jellegű intézmény esetében az épület bejárata közelében, az épületen kívül, vagy amennyiben az ahhoz való eljutás biztosított, az épületen belül a földszinten csoportos levélszekrényként történt; d) ipari park, gyártelep vagy egyéb, a gyalogos kézbesítést korlátozottan lehetővé tévő ingatlan esetében ezek bejáratánál, csoportos levélszekrényként történt; vagy e) a levélszekrény vagy a csoportos levélszekrény esetében közterületről közvetlenül megközelíthető módon történt. (2) A kézbesíthetőség érdekében a levélszekrénynek a következő követelményeknek kell megfelelnie: a) a bedobó nyílás minimális mérete: 30 x 230 mm; b) a bedobó nyílás középvonalának földtől, padlószinttől mért távolsága: 700 mm és 1700 mm között; c) a levélszekrény kialakításának olyannak kell lennie, hogy alkalmas legyen a postai küldemények biztonságos és sérülésmentes elhelyezésére, valamint a kézbesített küldeményhez való jogosulatlan hozzáférés megakadályozására; d) csoportos levélszekrény elhelyezése esetén a csoporton belül minden címhelyhez külön-külön kell levélszekrényt biztosítani oly módon, hogy azok mindegyikén szerepelnie kell a közelebbi címadatnak és a címzett vagy lehetséges címzettek nevének. 12. § (1) A levélszekrénybe kézbesíthető küldeményt a postai szolgáltató a címben megjelölt címhelyhez tartozó levélszekrénybe kézbesíti. Amennyiben a címhelyhez nem tartozik a 11. § (2) bekezdésének megfelelő levélszekrény, és a postai szolgáltató a 13. §-ban foglalt rendelkezést nem alkalmazza, a küldemény a csak közterületi címmel rendelkező címhely esetében a címhely közelében erre a célra használt helyen történő elhelyezéssel is kézbesíthető. (2) Amennyiben egy közterületi címen több, a küldemény címzésében feltüntetett névvel egyező megjelölésű levélszekrény van, és a címhely alapján nem lehet eldönteni, hogy a küldeményt mely levélszekrénybe kell kézbesíteni, a küldeményt kézbesíthetetlennek kell tekinteni és azt – amennyiben a küldeményen a feladó feltüntette nevét és címét – „cím nem azonosítható” jelzéssel a feladó részére vissza kell kézbesíteni. (3) A méretei miatt levélszekrénybe nem kézbesíthető küldemény érkezéséről a postai szolgáltató értesítőt hagy hátra a levélszekrényben, ennek hiányában a címhely közelében erre a célra használt helyen. (4) Amennyiben a 11. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott ingatlanon vagy épületben erre a célra kialakított és a küldemények biztonságos őrzését lehetővé tévő postázó helyiség működik, akkor a levélszekrénybe kézbesíthető küldemények kézbesítése a postázóban e célból foglalkoztatott személy részére történő átadással vagy a levelek elhelyezésére kialakított, levélszekrénynek nem minősülő eszközbe történő elhelyezéssel is megtörténhet. 13. § Ha a belterületi közterületi címen vagy címhelyhez rendelten nincs a 11. §-ban rögzített követelményeknek megfelelő levélszekrény, postázó helyiség, vagy annak könnyű és biztonságos megközelítése nem biztosított, a postai szolgáltató legalább 30 napos határidő kitűzésével felszólíthatja a címzettet a jogszabálynak megfelelő levélszekrény elhelyezésére, valamint a könnyű és biztonságos megközelítés biztosítására. A felszólítással egyidejűleg a postai szolgáltató felhívja a címzett figyelmét arra, hogy amennyiben ezt elmulasztja, a postai szolgáltató a levélszekrénybe kézbesítendő postai küldemények kézbesítését nem kísérli meg. A felszólítás eredménytelensége esetén a postai szolgáltató a küldeményt kézbesíthetetlenként kezeli mindaddig, amíg a címzettől értesítést nem kap arról, hogy megfelelő levélszekrény felszerelése megtörtént és az ahhoz való könnyű és biztonságos megközelítés biztosított. 5. Könyvelt postai küldemények kézbesítése a címen 14. § Könyvelt postai küldemény a feladó által megjelölt címen a 9. § (1) bekezdésében meghatározott személyek számára kézbesíthető. A személyes kézbesítés érdekében a címzett köteles biztosítani a címhely könnyű és biztonságos megközelítését. 15. § (1) Szervezet címére érkezett könyvelt postai küldeményt a postai szolgáltató akkor kézbesítheti személyes átadással, ha a szervezet az általa használt, címként feltüntethető ingatlanon (székhely, telephely, fióktelep, ügyintézés egyéb helye) gondoskodik ésszerű időn belül a képviselő elérhetőségéről. A szervezet képviselőjét jogosultnak kell tekinteni a szervezet számára érkezett postai küldemények átvételére. (2) A szervezet vezetője, valamint – a 19. § szerinti meghatalmazás nélkül – a kézbesítési megbízott, a kézbesítési ügygondnok, a felszámoló és a végelszámoló képviselőnek minősül. A rendelet alkalmazása során vezetőnek minősül a vezető tisztségviselő, a cégvezető, a vezető állású munkavállaló, továbbá minden olyan személy, aki cégjegyzésre vagy a szervezet általános képviseletére jogosult. (3) A postai küldemények átvétele vonatkozásában a hivatalos iratok kivételével a szervezet képviselőjének kell tekinteni a 19. § szerinti meghatalmazás nélkül is a) szervezet üzlethelyiségében vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségében történő kézbesítés során a szervezet által foglalkoztatott munkavállalót vagy tagot, b) amennyiben a szervezet postázó helyiséget vagy recepciót működtet, az ott foglalkoztatott természetes személyt. (4) A szervezet azon munkavállalóját, aki nem minősül a (2)–(3) bekezdésben foglalt képviselőnek, a postai szolgáltató – alkalmi átvevőként – a postai küldemények átvételére jogosultnak tekintheti. 16. § (1) Amennyiben a természetes személy címzett a kézbesítés megkísérlésének időpontjában nem tartózkodik a címen, a postai küldeményt elsősorban az ott tartózkodó meghatalmazottja részére kell kézbesíteni. (2) Ha a kézbesítés megkísérlésének időpontjában sem a természetes személy címzett, és – a helyettes átvevő nyilatkozata szerint – a meghatalmazott sem tartózkodik a címen, a postai küldemény az ott tartózkodó helyettes átvevőnek is kézbesíthető. (3) Helyettes átvevőnek minősül a) a címzett 14. életévét betöltött, a polgári törvénykönyv szerinti hozzátartozója, b) a címhelyen lévő ingatlan bérbeadója vagy a címzett szállásadója, ha az természetes személy. (4) Ha a postacsomag kézbesítése megkísérlésének időpontjában jogosult átvevő nem tartózkodik a címhelyen, a postai szolgáltató a küldemény átvételére – alkalmi átvevőként – jogosultnak tekintheti a címhely szerinti közvetlen szomszédot abban az esetben, ha erről a feladó egyedi szerződésben vagy az általános szerződési feltételek alapján külön így rendelkezett és ezzel egyidejűleg arról is nyilatkozott, hogy ehhez a címzett is kifejezett hozzájárulását adta. A közvetlen szomszédnak történő kézbesítés megtörténtéről a postai szolgáltató címzettet értesítő elhelyezésével tájékoztatni köteles. (5) A postai szolgáltató – a 25. § (1) bekezdés a), b), d), e) és f) pontja szerinti esetek kivételével – azokat a könyvelt postai küldeményeket, amelyeket a címen nem tudott kézbesíteni, értesítő hátrahagyása mellett a szolgáltató által erre kijelölt kézbesítési pontján a címzett rendelkezésére tartja. 17. § Amennyiben a könyvelt postai küldemény kézbesítésére a Postatv. 41. § (9) bekezdése szerinti eszközbe történő elhelyezéssel kerül sor, a kézbesítéssel kapcsolatos szabályokat a postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben állapítja meg. 6. Könyvelt postai küldemények kézbesítése a címtől eltérő helyen 18. § (1) A postai szolgáltató a postai küldeményt a címben megjelölt hely helyett kézbesítési ponton kézbesíti a) a küldeményt, ha a személyes átadással kézbesítendő küldemény kézbesítése a szolgáltatón kívülálló okból sikertelen volt, és a címen nem került sor az átvétel megtagadására, b) azt a postai küldeményt, amelyet – a feladó, illetve a címzett és a postai szolgáltató között létrejött megállapodás alapján – kézbesítési ponton kell kézbesíteni, c) az értéknyilvánítás többletszolgáltatással feladott küldeményt, ha a postai szolgáltató általános szerződési feltételei a 9. § (5) bekezdése alapján ezt tartalmazza. (2) A kézbesítési ponton a címzett, a címzett meghatalmazottja és a cím szerinti lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező helyettes átvevő jogosult a küldemények átvételére. 7. A postai küldemény átvételére adott meghatalmazás speciális szabályai 19. § (1) A címzett a postai küldemény átvételére más személy vagy szervezet részére meghatalmazást adhat. A szervezet mint címzett nevében az adhat meghatalmazást a küldemény átvételére, aki – a 15. § (3) bekezdése kivételével – jogszabály alapján a szervezet képviseletére jogosult. Az egészségügyi vagy szociális intézményben ápolt személy által adott meghatalmazást az intézmény vezetője vagy megbízottja, a szabadságelvonással járó büntetés vagy intézkedés, illetve kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy által adott meghatalmazást a fogva tartást végrehajtó szerv vezetője vagy annak megbízottja aláírásával, valamint az intézmény vagy a szervezet bélyegzőjével hitelesítheti. A postai szolgáltató az így hitelesített meghatalmazásokat a hitelesítő személy jogosultságának vizsgálata nélkül fogadja el. Ezekben az esetekben a (6) és a (7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. (2) A meghatalmazás szólhat valamennyi postai küldeménynek, egy egyedileg azonosított küldeménynek, illetve a postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben meghatározottak szerint a postai küldemények egyéb körének átvételére. (3) A polgári törvénykönyv szerinti általános meghatalmazást a postai küldemények teljes körének átvételére szóló meghatalmazásnak kell tekinteni. (4) A meghatalmazott a címben megjelölt helyen és a szolgáltató által a címhez rendelt kézbesítési ponton jogosult a postai küldemény átvételére. (5) Egy meghatalmazásban több személy vagy szervezet is meghatalmazható, akik közül bárki jogosult a küldemény átvételére. Egy meghatalmazásban ugyanazt a természetes személyt vagy szervezetet több személy is meghatalmazhatja. (6) A meghatalmazás adható: a) közokiratban, b) a postai szolgáltató erre feljogosított képviselője előtt, írásban vagy c) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 196. §-a szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratban. (7) Értéknyilvánítással feladott küldemény átvételére a (6) bekezdés c) pontjában szereplő magánokiratban kizárólag a Pp. 196. § (1) bekezdés c)–e) pontjában foglaltaknak megfelelő meghatalmazás adható. (8) A nem Magyarországon kiállított közokirat – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – kizárólag felülhitelesített formában vagy a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet szabályai szerinti Apostille záradékkal ellátott formában fogadható el. Amennyiben nemzetközi szerződés a külföldön kiállított okiratnak az ettől eltérő formában való elfogadását írja elő, úgy a nemzetközi szerződés fennállását, hatályát és tartalmát a postai szolgáltató a meghatalmazott közreműködésével vizsgálja. Ennek keretében a postai szolgáltató felkérheti a meghatalmazottat, az általa hivatkozott nemzetközi szerződés megjelölésére, annak igazolására, hogy a nemzetközi szerződés személyi, tárgyi és időbeli hatálya az ügyben alkalmazandó, valamint annak közlésére, hogy mely okirati körre vonatkozóan írja elő a nemzetközi szerződés az eltérő okirati forma elfogadását. (9) A postai szolgáltató köteles elfogadni a meghatalmazást, amennyiben az legalább az alábbiakat tartalmazza: a) természetes személy esetében a meghatalmazó és a meghatalmazott természetes személyazonosító adatait és a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány megnevezését és számát, szervezet esetében a szervezet nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát vagy a nyilvántartásba vételt elrendelő intézmény nevét és a szervezet nyilvántartási számát, b) azt a címet, amelyre érkező postai küldemények átvételére a meghatalmazó a meghatalmazást adja, c) a meghatalmazás keltét (hely és időpont), d) a meghatalmazó aláírását és a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a teljes bizonyító erőhöz szükséges egyéb kötelező elemeket, e) egy meghatározott küldemény átvételére vonatkozó meghatalmazás esetében annak a küldeménynek az azonosítószámát, amelynek átvételére a meghatalmazást adták. (10) A postai szolgáltató a küldemények kézbesítését – az általános meghatalmazás kivételével – a meghatalmazás postai szolgáltató részére történő végleges átadásától teheti függővé. Az általános meghatalmazás esetében a postai szolgáltató a kézbesítést a meghatalmazás másolata készítésére vonatkozó beleegyezés megadásától vagy az abban foglalt adatok rögzítésére és kezelésére történő írásbeli felhatalmazás megadásától teheti függővé. (11) A meghatalmazás megszűnésének tényét – a (2) bekezdés szerinti egy egyedileg azonosított küldemény átvételére szóló meghatalmazás kivételével – a meghatalmazó, illetve – a meghatalmazó halála, jogutód nélküli megszűnése vagy tartós akadályoztatása esetén – a meghatalmazott köteles a postai szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni. A bejelentés elmulasztásából eredő károkért a postai szolgáltató nem felel. 8. Postai küldemény kézbesítése közvetett kézbesítő útján 20. § (1) A postai szolgáltató a postai küldeményt és a postai küldemény érkezéséről szóló értesítőt a címzett részére a küldemény címzésében megjelölt helyen működő szervezet (a továbbiakban: közvetett kézbesítő) útján kézbesíti, amennyiben a címzett lakóhelye, tartózkodási helye, munkahelye a) Magyar Honvédség, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, rendvédelmi szerv, b) büntetés-végrehajtási, illetve javítóintézet, c) egészségügyi, illetve szociális ellátást nyújtó intézet, d) szálloda, diákszálló, munkásszálló, üdülő. (2) A több címzett által használt vagy nem a használó által üzemeltetett irodaház, üzletház, ipari park, gyártelep vagy más hasonló létesítmény esetében az ezen létesítményeket üzemeltető szervezet köteles közvetett kézbesítőként eljárni, ha a postai szolgáltatónak az épületben vagy az ingatlan területén működő címzetthez történő eljutása bármilyen módon korlátozott, nem biztonságos, vagy a címzettek elérési helye nem egyértelműen beazonosítható. (3) A közvetett kézbesítő az ingatlan bejárata közelében postázó helyiséget vagy egyéb, a biztonságos kézbesítést lehetővé tévő teret köteles kialakítani. A közvetett kézbesítő a nem könyvelt küldemények kézbesítéséről a postai szolgáltatótól történő átvétellel vagy a küldemények kézbesítését lehetővé tévő csoportos levélszekrény, vagy egyéb kézbesítési lehetőség biztosításával, a könyvelt küldemények átvétele érdekében pedig erre felhatalmazott személy kijelölésével gondoskodik. (4) A közvetett kézbesítő – az (5)–(6) bekezdésben foglaltak kivételével – a postai küldeményt köteles átvenni és köteles gondoskodni arról, hogy a küldemények és a küldemények érkezéséről szóló értesítők – a címzettel történt eltérő megállapodás vagy az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti létesítményeket üzemeltető szervezet esetében jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – legkésőbb az átvételt követő munkanap végéig a címzettnek átadásra kerüljenek. A közvetett kézbesítő részére történő átadással a postai küldeményt kézbesítettnek kell tekinteni. (5) A közvetett kézbesítő a postai küldemény átvételétől elzárkózhat, ha a címzettet a küldeménnyel kapcsolatban fizetési kötelezettség terheli. (6) Közvetett kézbesítőnek nem kézbesíthető a) a sérült állapotban lévő könyvelt küldemény; b) a vámdíjjal terhelt küldemény; c) az általános szerződési feltételekben meghatározott összeget meghaladó értéknyilvánítással feladott postai küldemény; d) az olyan postai küldemény, amelynek közvetett kézbesítő útján való kézbesítését jogszabály vagy egyedi szerződés, vagy az általános szerződési feltételek alapján a feladó külön rendelkezésével kizárja. (7) A postai szolgáltató annak a postai küldeménynek az érkezéséről, amelyet az (5) vagy a (6) bekezdésben foglaltak szerint nem kézbesített, a címzett részére a közvetett kézbesítőnél értesítést hagy hátra. (8) A közvetett kézbesítő köteles a saját szervezete részére érkező postai küldeményeket, valamint a küldemények érkezéséről szóló értesítőket a közvetett kézbesítőként átvett küldeményektől és értesítőktől elkülönítetten kezelni. (9) Ha a közvetett kézbesítés lehetőségéről az (1)–(2) bekezdés szerinti létesítményeket üzemeltető szervezet nem gondoskodik, akkor a postai küldeményeket a postai szolgáltató a feladó részére visszakézbesítheti vagy visszakézbesítés helyett megkísérelheti azok kézbesítését. Az e bekezdés alkalmazása esetén felmerülő többletköltségeket az (1)–(2) bekezdés szerinti létesítményeket üzemeltető szervezet köteles megtéríteni a postai szolgáltató számára. (10) A közvetett kézbesítő képviseleti joggal rendelkező vezetője vagy ilyen joggal felruházott munkavállalója a küldemények átvételére feljogosított személy részére köteles névre szóló igazolást kiállítani az átvételi jogosultságról, melyen fel kell tüntetni a közvetett kézbesítést ellátó szervezet elnevezését (cégnevét) is, valamint köteles az átvételre feljogosított személyekről nyilvántartást vezetni oly módon, hogy a küldeményt átvevő személy személyazonossága legalább az átvételt követő két évig megállapítható és visszakereshető legyen. (11) A közvetett kézbesítő által a küldemények átvételére feljogosított személy az átvételi jogosultságát a névre szóló igazolással köteles igazolni a postai szolgáltató előtt. Az átvételre feljogosított személy a küldemények kézbesítését igazoló okiraton vagy a kézbesítés során az aláírást rögzítő egyéb technikai eszközön köteles feltüntetni a közvetett kézbesítő szervezet nevét, a közvetett kézbesítői minőségét és a küldeményt átvevő személy nevét is. A név aláírása helyett a nevet tartalmazó bélyegző lenyomat is használható. 9. Az átvételi jogosultság és a személyazonosság igazolása 21. § (1) A címhelyen történő kézbesítéskor az átvételi jogosultság jogcímének fennállásáról közvetett kézbesítés kivételével szóbeli nyilatkozat is irányadónak tekintendő. Amennyiben a szóbeli nyilatkozat alapján az átvételi jogosultság jogcíme kétséges, a postai szolgáltató kérheti a jogcím fennállásának további igazolását. Közvetett kézbesítő az átvételi jogosultság jogcímének fennállását a 20. § (10) bekezdése szerinti névre szóló igazolással igazolja. (2) A címhelyen történő kézbesítéskor kizárólag ajánlott többletszolgáltatással feladott küldemény átadásakor a postai szolgáltató a dokumentumok bemutatása nélkül is elfogadhatja az igazolt jogcímmel rendelkező átvevő aláírását és az átvevő által a személyazonosság igazolására alkalmas okiratnak a kézbesítési okiratra vagy az aláírást rögzítő egyéb technikai eszközre feljegyzett számát. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túli egyéb könyvelt küldemény címhelyen történő kézbesítése esetén az igazolt jogcímmel rendelkező átvevő személyazonosságát az arra alkalmas hatósági igazolvány postai szolgáltató részére történő bemutatásával igazolja. Meghatalmazottnak történő kézbesítés esetében a személyazonosság igazolására csak az a hatósági igazolvány alkalmas, amelyben a meghatalmazott nevén kívül legalább egy olyan – a személyazonosság megállapítására alkalmas – adat szerepel, amelyet a meghatalmazás is tartalmaz. 22. § (1) Természetes személy címzett részére küldött postai küldeménynek kézbesítési ponton történő kézbesítésekor az átvételi jogosultság jogcímének fennállása vonatkozásában a küldemény átvétele érdekében megjelenő személy szóbeli nyilatkozata irányadónak tekinthető, amennyiben bemutatja, illetve a postai szolgáltató kérésére átadja a küldemény érkezéséről szóló értesítőt. Helyettes átvevő esetében a lakcímének vagy tartózkodási címének a postai küldemény címével vagy az utánküldési címmel való egyezőségét is igazolni kell. A postai szolgáltató jogosult a kézbesítést megelőzően az átvételi jogosultság jogcímének további igazolását kérni. (2) A szervezet mint címzett esetében a vezető átvételi jogosultságát olyan, egy évnél nem régebbi eredeti okirattal vagy arról készített közokiratba foglalt vagy egyszerű másolattal igazolhatja, amely a szervezetre vonatkozó jogszabály alapján egyébként alkalmas a vezetői minőség igazolására, vagy amelyet a postai szolgáltató ezen túlmenően az általános szerződési feltételei szerint e célból elfogad. A postai szolgáltató az okiratok érvényességét, hatályosságát ezen túlmenően nem vizsgálja, a bemutatott okiratok közül a később kiállítottat fogadja el. (3) A könyvelt küldemény kézbesítési ponton történő kézbesítésekor az igazolt jogcímmel rendelkező átvevő a személyazonosságát az arra alkalmas hatósági igazolvány postai szolgáltató részére történő bemutatásával igazolja. Meghatalmazottnak történő kézbesítés esetében a személyazonosság igazolására csak az a hatósági igazolvány alkalmas, amelyben a meghatalmazott nevén kívül legalább egy olyan – a személyazonosság megállapítására alkalmas – adat szerepel, amelyet a meghatalmazás is tartalmaz. (4) A kézbesítési ponton történő kézbesítés esetében, amennyiben a küldemény átvétele érdekében megjelenő személy nem mutatja be, illetve a postai szolgáltató kérésére nem adja át a küldemény érkezéséről szóló értesítőt, a küldemény csak az átvételi jogosultság jogcímének és a személyazonosságnak hatósági igazolvánnyal, illetve közhitelű dokumentummal történő igazolását követően kézbesíthető. Helyettes átvevő esetében a lakcímének vagy tartózkodási címének a postai küldemény címével vagy az utánküldési címmel való egyezőségét is igazolni kell. (5) Könyvelt küldemény címhelyen és kézbesítési ponton történő kézbesítése esetén a küldemény átadásának igazolásaként a kézbesítési okiraton, vagy az aláírást rögzítő egyéb technikai eszközön az átvevő személyazonosságát igazoló okirat számának, az átvétel jogcímének – kivéve, ha a küldeményt a címzett veszi át – feltüntetése, és az átvevő saját kezű aláírása szükséges. Saját kezű aláírásnak minősül az is, ha az átvevő a kézbesítési okiraton vagy a tértivevényen a személyét hitelesen, utólag általa nem vitatható módon tanúsító jelzést helyez el, a jelzés használatának részletes szabályait a postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben határozza meg. A jelzés hitelességét tanúsító okiratot az átvevő és a postai szolgáltató a jelzés utolsó használatát követő három évig köteles megőrizni. 23. § A postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben jogosult a könyvelt küldemény kézbesítését – a 22. §-ban megállapított rendelkezésekben foglaltakon túl – további, az átvételi jogcím és a személyazonosság igazolása vonatkozásában a címzett által kötelezően teljesítendő előírások teljesítésétől függővé tenni. 10. A postai küldemény átvételének megtagadása 24. § (1) A postai küldemény átvétele megtagadásának a címzett vagy a meghatalmazott azonnali átvételtől elzárkózó egyértelmű nyilatkozata minősül. Szervezet esetében a címzett általi megtagadásnak minősül, ha a 15. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott személy tagadja meg az átvételt. (2) Az átvétel megtagadása esetén ennek tényét mint kézbesíthetetlenségi okot a kézbesítési okiraton vagy az aláírást rögzítő egyéb technikai eszközön, valamint a küldeményen vagy a kísérőokiraton fel kell tüntetni, és a postai küldeményt – értesítő hátrahagyása és rendelkezésre tartási idő biztosítása nélkül – a feladó részére vissza kell kézbesíteni. (3) Nem minősül a küldemény átvétele megtagadásának, amennyiben a) a címzett vagy meghatalmazott a kézbesítéskor esedékes díj megfizetését az összeg mértéke vagy a fizetési mód miatt csak a kézbesítési kísérletet követően, a Postatv. 42. § (1) bekezdésében rögzített rendelkezésre tartási időn belül vállalja teljesíteni, vagy b) a címzetten és meghatalmazotton kívüli egyéb jogosult átvevő nem kívánja átvenni a küldeményt, vagy elzárkózik a kézbesítéskor esedékes díj megfizetésétől, az átvétel jogcímének vagy személyazonosságának igazolásától, továbbá a kézbesítési okirat vagy tértivevény aláírásától vagy az átvétel során feltüntetendő adatok rögzítésétől. Ezen esetekben a címzett részére a küldemény érkezéséről értesítőt kell hátrahagyni. 11. A postai küldemény kézbesíthetetlensége és a kézbesíthetetlenségi ok jelzése 25. § (1) A postai szolgáltatón kívül álló okból kézbesíthetetlen a postai küldemény a címzett részére, ha a) a küldemény címzése vagy címe nem megfelelő, vagy a cím nem létező, továbbá ha a címhely azonosításra nem alkalmas, vagy az nem egyértelmű (jelzése: cím nem azonosítható), b) a címzett a címen nem egyértelműen azonosítható, vagy – különösen a 26. § (3) bekezdése szerint tett bejelentés alapján – nem ismert (jelzése: címzett ismeretlen), c) a címzett vagy egyéb jogosult átvevő a kézbesítésről szóló értesítésben megjelölt határidő lejártáig a rendelkezésére tartott küldeményért nem jelentkezett (jelzése: nem kereste), d) a 24. § (1) bekezdése szerinti kézbesíthetetlenségi ok áll fenn (jelzése: átvételt megtagadta), e) a címzett – a 26. § (3) bekezdése szerinti bejelentés tartalma alapján – elköltözött (jelzés: elköltözött), f) a levélszekrénybe történő elhelyezéssel vagy személyes átadással történő kézbesítés vagy az értesítő hátrahagyása nem lehetséges (jelzése: kézbesítés akadályozott). (2) A kézbesíthetetlenség (1) bekezdésben meghatározott okát a postai szolgáltató az ott meghatározott jelzésnek megfelelően köteles a kézbesítési okiraton vagy az aláírást rögzítő egyéb technikai eszközön, valamint a küldeményen vagy a kísérőokiraton feltüntetni, valamint a postai küldeményt a feladónak visszakézbesíteni. (3) A postai szolgáltató a kézbesíthetetlenség (1) bekezdésben meghatározott okain belül az általános szerződési feltételeiben megállapítottak szerint további kézbesíthetetlenségi okokat is visszajelezhet a feladó részére. (4) A postai szolgáltató a kézbesíthetetlenség (1) és (3) bekezdésben meghatározott okáról e-mail, rövid szöveges üzenet vagy egyéb technikai eszköz alkalmazásával tájékoztatja a feladót, ha erről vele egyedi szerződésben vagy az általános szerződési feltételek alapján megállapodott. 12. A postai küldemény kézbesítésének egyéb szabályai 26. § (1) Az írni nem tudó, a latin betűket nem ismerő vagy egyéb ok miatt írásában gátolt címzettnek a könyvelt küldeményt írni tudó, nagykorú tanú jelenlétében kell kézbesíteni. A kézbesítő a kézbesítés előtt a címzett és a tanú személyazonosságát a 21–22. § szerint ellenőrzi. A tanú – e minőségének feltüntetése mellett – a kézbesítési okiraton vagy az aláírást rögzítő egyéb technikai eszközön saját nevét írja alá. (2) A cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló természetes személy részére címzett személyes kézbesítést igénylő küldeményt a törvényes képviselőnek vagy a gondnoknak kell kézbesíteni. A gondnoknak e minőségét jogerős bírósági ítélettel vagy hatósági határozattal kell igazolnia. Az életkora miatt cselekvőképtelen természetes személy részére címzett küldeményt a törvényes képviselő címzettként veheti át. (3) A postai szolgáltató a postai küldemény kézbesítését érintő, a címzettel vagy az egyéb jogosult átvevővel kapcsolatos információt tartalmazó bejelentést vagy nyilatkozatot – kivéve, ha annak valódisága kétséges – legalább a következő feltételek megléte esetén fogadja el: a) a bejelentés személyesen és írásban, magyar nyelven történik, és b) a bejelentő a bejelentés valódiságát ba) okirattal igazolja és az okirat eredetijét vagy eredetijének bemutatásával egyidejűleg másolatát csatolja, bb) okirat hiányában a bejelentésen nyilatkozik, hogy az abban foglaltak a valóságnak megfelelnek, c) és a bejelentés tartalmazza a bejelentő aláírását és természetes személyazonosító adatait. (4) A (3) bekezdés szerinti bejelentéssel vagy nyilatkozattal kapcsolatos eljárás, valamint a nyilatkozat alkalmazásának részletes szabályait a postai szolgáltató általános szerződési feltételeiben állapíthatja meg. 13. A hivatalos iratokkal kapcsolatos szolgáltatások részletes szabályai 27. § A hivatalos iratok felvételét, szükség szerint gyűjtését, feldolgozását, szállítását és kézbesítését együttesen vagy részben magában foglaló, gazdasági tevékenység keretében végzett szolgáltatás vonatkozásában e rendelet szabályait ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 28. § (1) A hivatalos irat tértivevénye vagy az annak megfelelő elektronikus dokumentum előállításáról a feladó a saját költségén köteles gondoskodni. A feladónak a tértivevényen minden esetben meg kell jelölnie, hogy sikertelen személyes kézbesítési kísérlet esetében milyen adattartalmú értesítést kell a címzett részére hátrahagyni. (2) A hivatalos irat feladásához rendszeresített kötelezően alkalmazandó belföldi és nemzetközi tértivevény vagy az annak megfelelő elektronikus dokumentum tartalmi és formai követelményeit az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés tartalmazza. 29. § (1) A hivatalos iratot a címzettnek vagy a jogosult átvevőnek személyes átadással kell kézbesíteni. (2) Hivatalos irat a feladóval kötött egyedi szerződés vagy az általános szerződési feltételek szerinti külön rendelkezés alapján sem kézbesíthető alkalmi átvevőnek, a 15. § (3) bekezdés a) pontja szerinti képviselőnek, valamint a 16. § (3) bekezdés b) pontja szerinti helyettes átvevőknek. 30. § (1) Hivatalos irat kézbesítésekor a küldemény átadásának igazolásaként a kézbesítési okiraton vagy az aláírást rögzítő egyéb technikai eszközön a 22. § (5) bekezdésében meghatározottakon túl szerepelnie kell az átvevő személy olvasható nevének is. (2) Nemzetközi viszonylatú hivatalos irat belföldi kézbesítése során a kézbesítési okiraton vagy az aláírást rögzítő egyéb technikai eszközön az (1) bekezdésben foglalt adatok mellett az átvevő lakcímét is fel kell tüntetni. 31. § (1) Amennyiben az első kézbesítési kísérlet nem vezetett eredményre – kivéve, ha az átvételt a címzett megtagadta, vagy a postai szolgáltató a 26. § (3) bekezdése szerinti kézbesítést érintő információval rendelkezik –, a postai szolgáltató a hivatalos irat érkezéséről és a sikertelen kézbesítési kísérletről a címzett részére a (3) bekezdésben meghatározott adattartalommal bíró értesítőt hagy hátra, a hivatalos iratot az értesítőn megjelölt kézbesítési ponton a címzett rendelkezésére tartja, és a kézbesítést a sikertelen kézbesítés napját követő ötödik munkanapon újból megkísérli. (2) A második kézbesítési kísérlet sikertelensége esetén a postai szolgáltató a címzett részére a (3) bekezdésben meghatározott adattartalommal bíró értesítőt hagy hátra, a hivatalos iratot az értesítőn megjelölt kézbesítési ponton a második kézbesítési kísérlet napját követő öt munkanapig a címzett rendelkezésére tartja. (3) Az értesítőnek tartalmaznia kell: a) az „értesítés hivatalos irat érkezéséről” kifejezést és az értesítésnek a feladó által meghatározott típusát – az értesítő fejrészén, b) a hivatalos iratot feladó szervezet nevét és a feladó szerinti település nevét, c) a hivatalos iraton megjelölt címzett nevét és a küldeményen feltüntetett kézbesítési címet, d) annak megjelölését, hogy hányadik sikertelen kézbesítési kísérletet követően került elhelyezésre az értesítő, e) a sikertelen kézbesítési kísérlet napjának megjelölését, f) a hivatalos irat azonosítására alkalmas jelzést, g) annak a kézbesítési pontnak a megjelölését, ahol a jogosult átvevő a küldeményt átveheti, h) a rendelkezésre tartás kezdő és végső időpontjának megjelölését – órára pontosan, i) a küldemény átvételére való jogosultság e rendeletben meghatározott jogcímeit és a jogosultság igazolásának módját, arra való figyelmeztetést, ha a címzett a küldeményt csak saját maga veheti át, j) az első kézbesítési kísérletet követően elhelyezett értesítőn annak megjelölését, hogy mely napon történik meg a második kézbesítési kísérlet, k) a küldemény kézbesítési kísérletét végző kézbesítő olvasható nevét vagy a személyazonossága azonosítását lehetővé tévő egyéb jelzést, a kézbesítő aláírását, l) az egyes hivatalos irat típusokra vonatkozóan az átvétel elmaradásának jogkövetkezményére figyelmeztető tartalom elérhetőségét. (4) A második értesítőben megjelölt átvételi határidő eredménytelen elteltét követő munkanapon a postai szolgáltató a hivatalos iratot a tértivevényen feltüntetendő „nem kereste” jelzéssel a feladónak visszaküldi. (5) A postafiókra címzett hivatalos irat érkezéséről az egyetemes postai szolgáltató a fiókban elhelyezett (1)–(2) bekezdés szerinti értesítővel ad tájékoztatást, abban az esetben is, ha a hivatalos irat postafiókra címzett, de nem a postafiók bérlőjének szól. 32. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató a címzett eltérő rendelkezése esetén is köteles a hivatalos iratot a címzett – utánküldés szolgáltatás igénybevétele alapján a nyilvántartásában szereplő – új címére továbbítani az utánküldés szolgáltatásra vonatkozó szerződés hatálya alatt. (2) A postai szolgáltató abban az esetben is hátrahagyja a címzett számára a 31. § (1)–(2) bekezdése szerinti értesítőt, ha a hivatalos irat átvételétől a meghatalmazott zárkózik el. 14. Záró rendelkezések 33. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a) a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet; b) a postai szolgáltatók piacra lépésének feltételeiről szóló 68/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet. (3) E rendelet rendelkezéseit a Postatv. 77. § (1) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezések szerint eljáró postai szolgáltatók a Postatv. rendelkezéseinek való megfeleléssel egyidejűleg kötelesek általános szerződési feltételeikben megjeleníteni, és mindaddig az időpontig a postai szolgáltatást a 2012. december 31-én hatályos, a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletnek megfelelő általános szerződési feltételeik szerint nyújthatják. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök