8/2010. (VIII. 6.) NFM rendelete a propán-bután töltő- és tároló üzemek Biztonsági Szabályzatáról.

8/2010. (VIII. 6.) NFM rendelete a propán-bután töltő- és tároló üzemek Biztonsági Szabályzatáról. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. §-a (2) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) E rendelet hatálya a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti eljárás engedélyesére, a propán-bután töltő- és tároló üzemet (a továbbiakban: töltőtelep) tervező, kivitelező, üzemeltető, a töltőtelep karbantartását, átalakítását, felújítását, felhagyását és elbontását végző vállalkozóra, valamint a töltőtelep biztonsági övezetével érintett ingatlanok tulajdonosára, vagyonkezelőjére és használójára terjed ki. (2) E rendelet előírásait kell alkalmazni a töltőtelep építményeire, berendezéseire ezek alkotórészeire és tartozékaira, valamint a töltőtelep tervezése, létesítése, üzemeltetése, karbantartása, átalakítása, felújítása, felhagyása és elbontása során. 2. § (1) Cseppfolyós propán-bután gázokat (a továbbiakban: pébégáz) és ezek elegyeit – a turista palackok és a gázüzemű gépjárművek üzemanyagtartályainak kivételével – az e rendelet alapján létesített és üzemeltetett töltőtelepen szabad tölteni. (2) A töltőüzemet működtető gázforgalmazó – erre vonatkozó szerződés hiányában – csak saját tulajdonú márkázott pébégáz palackot tölthet. 1. Értelmező rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában: 1. felelős gázüzemi vezető: a töltőtelep irányításával írásban megbízott egyszemélyi felelős vezető, aki rendelkezik a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról szóló rendelet szerinti szakmai képesítéssel és gyakorlati idővel; 2. felelős személy: a felelős gázüzemi vezető által a töltőtelepen munkát végző munkavállalók közvetlen irányításával írásban megbízott személy; 3. műszaki-biztonsági irányítási rendszer: a töltőtelep működésével kapcsolatos műszaki-biztonsági tevékenységek irányítására és felügyeletére vonatkozó folyamatokba rendezett, a tevékenységek végrehajtásának visszaigazolhatóságát is biztosító szabályozások összessége; 4. mobil töltőberendezés: gyárilag egy technológiai egységbe szerelt és minősített, a töltőtelep gáz és egyéb segédüzemi energiaellátó vezetékeihez és védelmi rendszeréhez csatlakoztatható komplett berendezés. A mobil töltőberendezés tartalmazza a palacktöltéshez szükséges előkészítő, töltő és ellenőrző funkciók eszközeit is; 5. telepítési távolság: az a távolság, amelyet a technológiai létesítmények és más védendő létesítmények között biztonsági szempontból minimálisan biztosítani kell; 6. üzemen kívül helyezés: olyan tevékenység, melynek során a nyomástartó berendezést vagy töltőtelep meghatározott technológiai egységét a működő technológiai rendszerről leválasztják, kiszakaszolják, töltetét leürítik és a benne uralkodó túlnyomást megszüntetik. 7. robbanásveszélyes zóna: a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló rendelet szerint meghatározott munkatér. 2. Műszaki-biztonsági irányítási rendszer 4. § (1) A töltőtelep üzemeltetőjének a tervezésre, a létesítésre, az üzemeltetésre, a karbantartásra, a felújításra, valamint az elbontásra, és a felhagyásra kiterjedő műszaki-biztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkeznie. (2) A bányafelügyelet hatósági felügyeleti jogkörében felügyeli az engedélyes műszaki-biztonsági irányítási rendszerét. 3. Biztonsági övezet 5. § (1) A töltőtelep, valamint környezetének védelmére, valamint zavartalan üzemeltetésére, ellenőrzésére, karbantartására, javítására és üzemzavar-elhárítására – a kockázat értékelés eredményeit figyelembe véve – a töltőtelep építményei körül legalább 15 m széles biztonsági övezetet kell biztosítani. A biztonsági övezet a telekhatáron túl nem nyúlhat. (2) A biztonsági övezeten belül tilos: a) az építési tevékenység, továbbá bármilyen építmény elhelyezése, b) a tűzrakás, illetve anyagok égetése, c) külszíni szilárdásvány-bányászati tevékenység, d) a robbantási tevékenység, e) anyagok elhelyezése, tárolása, f) halastó, víztározó, zagytér létesítése, g) fák, bokrok, cserjék, szőlő, más fás szárú növény ültetése, és h) a töltőtelep talajszintjénél mélyebb terepszint kialakítása. 4. A töltőtelepek besorolása 6. § A töltőtelepeket a következő kategóriákba kell sorolni a) A1 kategóriájú az a töltőtelep, melynek gáztárolási kapacitása nagyobb, mint 200 t és palacktöltési tevékenység is folyik, b) A2 kategóriájú az a töltőtelep, melynek gáztárolási kapacitása kisebb, mint 200 t és palacktöltési tevékenység is folyik, c) B1 kategóriájú az a töltőtelep, melynek gáztárolási kapacitása nagyobb, mint 200 t és ahol csak a 25. §-ának (1) bekezdése szerinti palacktöltési tevékenység folyik, d) B2 kategóriájú az a töltőtelep, melynek gáztárolási kapacitása kisebb, mint 200 t és ahol palacktöltési tevékenység nem folyik. 5. Tűzvédelem 7. § (1) A töltőtelepnek tűzvédelmi szakértő által készített tűzvédelmi tervvel kell rendelkezni, amely meghatározza a szükséges tűzvédelmi eszközöket, az oltóvíz mennyiségét, az alkalmazott oltó eszközök helyét és számát. (2) A1 és B1 kategória esetén a töltő és lefejtő helyeket, a tűzvédelmi terv szerinti oltó berendezéssel kell ellátni, amely előírás nem vonatkozik a palacktöltő helyre. 6. Szennyvízelvezetés 8. § (1) A töltőtelep olyan helyiségéből, ahol technológiai szennyvizek gázszennyezettségével kell számolni, a szennyvizet folyadékzáron keresztül, a legrövidebb útvonalon kell elvezetni. (2) Az ilyen helyiség csatornarendszerét úgy kell kialakítani, hogy nyomvonala a legrövidebb útvonalon csatlakozzon a kigáztalanításra alkalmas műtárgyhoz, valamint árokhoz. (3) A technológiai szennyvíz csak kigáztalanítást követően juttatható a töltőtelepen kívüli csatornarendszerbe vagy természetes vízfolyásba. II. FEJEZET TERVEZÉSI KÖVETELMÉNYEK 9. § (1) A töltőtelep helyét lehetőleg külterületen, oly módon kell kijelölni, hogy az épített és természetes környezetet a legkisebb mértékben veszélyeztesse. (2) A töltőtelep tervezésénél az 1. mellékletben meghatározott telepítési távolságokat kell figyelembe venni. A föld alatti és a földdel takart tárolóknál a telepítési távolság felére csökkenthető. 10. § (1) A töltőtelepet úgy kell tervezni, méretezni, a beépített elemeket, berendezéseket, anyagokat úgy kell kiválasztani, hogy a töltőtelep építése, használata, karbantartása során fellépő igénybevételek, és a környezeti hatások ne veszélyeztessék sem a töltőtelep, sem a környezet biztonságát. (2) A töltőtelepek gáztechnológiai csővezetékeit (a továbbiakban: technológiai csővezeték) a legnagyobb terhelésre kell méretezni. (3) A technológiai csővezeték szilárdsági méretezése során a szilárdsági és alakváltozási számításokat a vezetékek tervezési nyomása alapján kell elkészíteni. (4) A töltőtelep tervezése során a telep biztonságos kialakítása érdekében el kell készíteni az egyes technológiák kockázatértékelését. (5) A töltőtelep tervezése során figyelembe kell venni e Rendelet rendelkezéseit, a vonatkozó műszaki, környezetvédelmi követelményeket, továbbá a tervezői kockázat értékelés által feltárt kockázatokat. (6) Az alkalmazott szabványokra, szakmai rendeletekre a tervekben hivatkozni kell. III. FEJEZET 7. Általános telepítési követelmények 11. § (1) A töltőtelep és létesítményeinek telepítési távolságát a 2. mellékletben foglalt távolságok figyelembevételével úgy kell kijelölni, hogy azok a környezetet és egymást ne veszélyeztessék, a kezelő, a karbantartó és hibaelhárító személyzet közlekedése, valamint a rakodógépek és a közúti gépjárművek mozgása, továbbá a vasúti kocsik mozgatása minden esetben biztosítható legyen. (2) A telepítési távolságok meghatározásakor figyelemmel kell lenni a töltőtelepen belüli egyes létesítmények, nyomástartó és más berendezések, rendszerek biztonsági övezetére, a robbanásveszélyes zónák terjedelmére, a tűzvédelmi előírások és a sajátos műszaki építmények védőtávolságaira. (3) A töltőtelep területén a létesítményeket a 2. mellékletben foglalt távolságok figyelembevételével kell elhelyezni. (4) A töltőtelep területén a létesítmények elhelyezésénél figyelembe kell venni az uralkodó légáramlat irányát. A megfelelő átszellőztetés biztosítása érdekében az üzemi létesítmények az ingatlan alapterületének legfeljebb 50%-át vehetik igénybe. 8. Tárolótartályok telepítése 12. § (1) Cseppfolyósított pébégáz tárolására földalatti, föld feletti, valamint földdel takart tárolótartály alkalmazható. (2) A föld feletti tárolótartályok közelében a legnagyobb tartály térfogatának megfelelő felfogó teret kell kialakítani, amelybe a cseppfolyós gáz összegyűjthető. Földdel takart tartályok alkalmazása esetén a felfogó tér megépítését mellőzni lehet. (3) A tárolótartály alapozását a fellépő terhelések figyelembevételével kell méretezni. (4) A földalatti, és a földdel takart tárolótartályt a várható legmagasabb talajvízszintnél magasabbra kell telepíteni. (5) A tartályt biztonsági szeleppel és azt lefúvató csőtoldattal kell ellátni. A csőtoldatot úgy kell méretezni, és megválasztani, hogy lefúvás esetén rezgés, lengés ne léphessen fel és a környezetét se veszélyeztesse. 13. § (1) A tartályt folyamatos szintmérővel és ettől független működő vész-szintjelző berendezéssel kell ellátni. A folyamatos szintmérő berendezésnek hang- és fényjelzéssel kell jeleznie, ha a tartályban a cseppfolyós gáz szintje a tartály térfogatának 90%-át eléri. (2) A vész-szintjelző a tartály 93%-os feltöltését hang- és fényjelzéssel jelezze, és a tartály töltését, a töltővezeték szerelvényének lezárásával vagy a töltőszivattyú villamos motorjának leállításával automatikusan meg kell, hogy szüntesse. (3) A vész-szintjelző rendszert olyan retesz feltétellel kell beépíteni, hogy a hang és fényjelzés a folyadékszint 90%-os tartályszintre való leszívatásáig biztosított legyen. (4) A tartályt távműködtetett töltő- és ürítő berendezés esetében nyomás, szint és hőmérséklet távadóval is el kell látni. 14. § (1) A tárolótartály első elzáró szerelvényét közvetlenül a tartálycsonkon kell elhelyezni. A tartálycsonkot szükség esetén a járulékos terhelések figyelembevételével merevíteni kell. (2) A tárolótartályok vezetékkel való összekapcsolása akkor megengedett, ha egyidejűleg mind a folyadékfázis, mind a gázfázis össze van kötve. Mindkét fázishoz tartozó összekötő vezetékbe záró szerelvényt kell beépíteni. (3) A pébégáz visszafejtésének lehetőségét biztosítani kell (4) A tartályok korrózió elleni védelméről gondoskodni kell. (5) A tartályszerelvények könnyű megközelíthetőségét, kezelését, karbantartását és szerelését arra alkalmas feljárók, járdák és kezelő pódiumok kialakításával biztosítani kell. Ezen eszközök rögzítését úgy kell megoldani, hogy az a tartály és tartószerkezetének szilárdságát ne csökkentse. 9. Technológiai csővezetékek elhelyezése 15. § (1) A technológiai csővezetéket a föld felszíne felett úgy kell elhelyezni, hogy a környezeti hatások a vezetékek üzembiztonságát ne veszélyeztessék. (2) A technológiai csővezetéket úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy káros vagy veszélyes mértékű elmozdulás ne következhessen be. A csővezetékek várható dilatációs mozgását feszültségmentesen kell biztosítani. (3) A technológiai csővezetékek, csőidomok, szerelvények és kötőelemek anyagát legalább –20 C°-os mértékadó hőmérsékletre kell megválasztani. (4) A szerelvényeket úgy kell elhelyezni, hogy könnyen megközelíthetőek legyenek, kezelésükhöz és karbantartásukhoz megfelelő hely álljon rendelkezésre. (5) Oldható kötés csak szerelvényeknél, mérőelemeknél, és a karbantartáshoz szükséges helyeken alkalmazható. (6) A csővezetékek tartószerkezeteit az üzemeltetés körülményeire és a járulékos terhelésekre tekintettel szilárdságilag is méretezni kell. 16. § (1) A folyadékot szállító technológiai csővezeték minden bezárható csőszakaszába folyamatosan ellenőrizhető nyomáshatároló elemet kell beépíteni, amelynek üzem közbeni kiszerelhetőségét biztosítani kell. (2) A nyomáshatárolókat úgy kell beépíteni, a kilépő közeget úgy kell elvezetni, hogy a kezelő személyzetet és a környezetet ne veszélyeztesse. 17. § (1) Technológiai csővezeték szerelvénye nyílászáró szerkezet, és közlekedési út felett nem helyezhető el. (2) A pneumatikus távműködtető rendszernek a tervezett üzemi hőmérséklet tartományon belül üzembiztosan kell működnie. A rendszerben olyan előkészített levegőt vagy semleges gázt kell használni, amely téli időszakban sem okoz kondenzátum képződést. (3) Mechanikus működtetésű eszközöknél és berendezéseknél a szikraképződés lehetőségét ki kell zárni. (4) Biztosítani kell a technológiai csővezeték légtelenítését és leüríthetőségét. (5) A technológiai csővezeték és tartozékai korrózió elleni védelméről gondoskodni kell. 10. Szivattyúk és kompresszorok 18. § (1) A töltőtelepen belül a cseppfolyós pébégázok zárt térben történő mozgatásához, az ott végzett manipulációs feladatok ellátásához pébégáz szállítására alkalmas szivattyúkat és kompresszorokat kell beépíteni. (2) A szivattyú és a kompresszor, és szerelvényei között a kezelőtér méretét a biztonságos kezelés, karbantartás figyelembevételével kell meghatározni, de legalább 0,8 m szabad kezelőteret kell biztosítani. (3) A szivattyú és kompresszor alapja emelkedjen környezetének talajszintje fölé. (4) A szivattyú-, valamint a gázkompresszor teréhez közvetlenül csatlakozó létesítmény falsíkján csak gáztömören záró, ki nem nyitható ablakfelület alakítható ki. A csatlakozó létesítmény ajtaja nem nyílhat a szivattyú-, valamint a gázkompresszor tere felé. (5) A létesítmény padlószintje a szivattyú- és kompresszortér padozatszintjénél magasabb legyen. 19. § (1) A szivattyú- és kompresszortér csőrendszerének kialakításakor biztosítani kell a kondenzátumok leválasztását és azt, hogy a hőtágulásból, rezgésből eredő káros igénybevétel ne léphessen fel. A rezgések megakadályozása miatt a kapcsolódó csővezetékbe flexibilis átmenetet kell beépíteni. (2) A kompresszort és a technológiai csővezeték rendszert az engedélyezettnél nagyobb nyomás ellen védeni kell. A gázkompresszort légtelenítő szeleppel kell ellátni. (3) A kompresszor és szivattyú elé szűrőt kell beépíteni, melynek tisztíthatóságát biztosítani kell. (4) A szivattyút és a gázkompresszort olyan kapcsoló berendezéssel kell ellátni, amely a helyi és a távleállítás lehetőségét biztosítja. Ha a szivattyú kezelőszemélyzet felügyelete nélkül üzemel, a nyomóvezetékbe – a szivattyú nyomócsonkjától 6 m-nél nem távolabb – olyan áramlásérzékelő berendezést kell beépíteni, amely a szivattyú üzemét leállítja, ha a cseppfolyós gázszállítás megszűnik. (5) A szivattyú, illetve gázkompresszor szívó- és nyomóoldalán a kiszakaszolhatóság biztosítása céljából elzáró szerelvényt kell beépíteni. A szivattyú nyomóoldali elzáró szerelvénye után a visszaáramlás megakadályozásáról gondoskodni kell. (6) A szivattyú és kompresszor nyomócsonkjától 5 m távolságon belül nyomásmérőt kell beépíteni. 11. Villamos berendezések 20. § (1) A villamos berendezések telepítése esetén gondoskodni kell a megfelelő érintésvédelmi, robbanás elleni védelmi, villámvédelmi, másodlagos túlfeszültség és a sztatikus feltöltődés elleni védelmi megoldásról. (2) A villamosenergia-ellátást – különösen a töltőtelep biztonsági berendezéseinek energiaellátását – úgy kell megoldani, hogy a villamosenergia-kimaradás veszélyhelyzetet ne teremtsen. (3) Az automatikus működésű villamos berendezéseket kézi működtetésű biztonsági vészkapcsolóval kell ellátni. (4) A villamos műszerezést és berendezést a robbanásveszélyes zónák számított nagyságának, illetve az (5) bekezdés követelményeinek figyelembevételével kell kialakítani. (5) A robbanásveszélyes zónák határai nem lehetnek kisebbek a következő értékeknél a) „Zóna 1” besorolás esetén aa) a töltőterem teljes belső tere (A1 és A2 besorolás esetén), ab) a palacklefejtő helyiség teljes belső tere (A1 és A2 besorolás esetén), ac) a szivattyúk és kompresszorok környezete 3,0 m-es gömbalakban, valamint ad) a vasúti és közúti tartálykocsi csatlakoztatási pontja 3,0 m-es gömbalakban. b) „Zóna 2” besorolás esetén ba) a szivattyúk és kompresszorok környezete 8,0 m-es övezet határig – 3,0 m-en kívül – 5,0 m magasságig, bb) a vasúti és közúti tartálykocsi csatlakoztatási pontja 8,0 m-es övezet határig – 3,0 m-en kívül – 5,0 m magasságig, bc) a tárolótartályok 5,0 m-es övezete 5,0 m magasságig. Védősánc vagy védőfal esetén a védősánccal vagy védőfallal lehatárolt rész, bd) szabadtéri technológiai csővezeték esetén annak 2,0 m-es övezete minden irányban, be) a töltőterem és palacklefejtő helyiség nyílászáróinak 5,0 m-es övezete vízszintesen és 3,0 m függőlegesen, és bf) a teljes palacktároló tér. 12. Közúti és vasúti tartálykocsi töltő- és lefejtő helyek kialakítása 21. § (1) A töltő- és lefejtő helyek kialakításakor gondoskodni kell arról, hogy a közúti vagy vasúti tartálykocsikkal történő megközelítése biztonságos legyen. (2) A töltőhelyen a tartálykocsi töltését és lefejtését is biztosítani kell. A töltés-lefejtés alatt álló tartálykocsik biztonságos megközelítését a személyzet részére biztosítani kell. (3) A töltést és a lefejtést zárt rendszerben kell végezni. A töltő-lefejtő rendszerben a folyadékfázis jelenlétének ellenőrizhetőségét biztosítani kell. (4) A tartálykocsi és a tárolótartály folyadék- és gázfázisú tereinek összekötési lehetőségét biztosítani kell. (5) A töltő és a lefejtő helyről kiinduló folyadék- és gázfázisú vezetékbe kézi működtetésű záró szerelvényt és nyomásmérőt kell beépíteni. A folyadékfázisú csatlakozó vezetékbe csőtörés biztosító elemet kell beépíteni. (6) Amennyiben a lefejtő berendezéstől a lefejtő szivattyúk, vagy kompresszorok 50 m-nél távolabb vannak vagy a közvetlen rálátás nem biztosítható, azok folyamatos ellenőrzését és szükség esetén távműködtetéssel történő leállítását is biztosítani kell. 13. Palacktöltő hely 22. § (1) Palacktöltési tevékenység épületben csak A1 vagy A2 kategóriájú töltőtelepen végezhető. Épületben végzett palacktöltési tevékenység esetén az általános tűzrendészeti és munkavédelmi rendelkezések mellett, a töltőhelyiségnek a következő feltételeknek is meg kell felelnie: a) a töltőhelyiség I. tűzállósági fokozatú legyen, megfelelő könnyűszerkezetes kialakítással, legalább 4 m-es belmagassággal, b) falfelületén hasadó-nyíló felületet kell kialakítani, c) az épület villámvédelemmel legyen ellátva, d) töltőhelyiség padozata sztatikus feltöltődést nem okozó, szikramentes anyagú, egyenletes és csúszásmentes felületű, hézagmentes kivitelű legyen, és e) a töltőhelyiség és a munkahelyek megvilágításának meg kell felelnie az érvényes munkavédelmi követelményeknek. (2) A töltőhelyiségnek legalább a két egymással szemben lévő oldalán legyen kijárata és ezek közül az egyik kifelé a szabadba nyíljon, ajtaja tűzálló anyagból készüljön. (3) A töltőhelyiség munkahelyeit és közlekedési útvonalait úgy kell kialakítani, illetve kijelölni, hogy a munkavállalók a töltőhelyiséget veszély esetén – akadályoztatás nélkül – a lehető legrövidebb időn belül elhagyhassák. (4) Töltőhelyiség alatt egyéb építmény nem létesíthető. (5) A töltőépület fűtésére olyan műszaki megoldást kell alkalmazni, amelynél a fűtési rendszer elemeinek felületi hőmérséklete az alsó gyulladási határ 50%-át nem haladja meg. 23. § (1) A töltőépületben a töltőhelyiségtől az egyéb feladatok ellátására szolgáló helyiségeket válaszfallal el kell különíteni, amelyen csak gáztömören záró, nem nyitható ablakfelület alakítható ki. (2) A töltőhelyiségből nem technológiai célú helyiség csak légzsilip közbeiktatásával nyílhat, melynek padlószintje legalább 0, 2 m-rel legyen magasabban, mint a töltőhelyiségé. (3) A töltőépületben az egyéb technológiai jellegű helyiségek padlószintje nem lehet mélyebben, mint a töltőhelyiség padlószintje. 24. § (1) A töltőhelyiségben olyan mértékű légcserét kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy a töltőteremben robbanásveszélyes gázkoncentráció ne alakulhasson ki. (2) A szellőztetés céljára gázmentes, friss levegőt kell biztosítani. A szellőztetőrendszer működése a bent tartózkodó munkavállalóknak nem okozhat huzathatást. (3) A töltő- és a gáztechnológiai egyéb zárt helyiségeibe pébégáz koncentrációmérő és jelzőberendezést (a továbbiakban: gázkoncentráció mérő berendezés) kell beépíteni. (4) A helyhez kötött gázkoncentráció mérő berendezés által vezérelt fény vagy hang jeladó egységet olyan helyen kell elhelyezni, ahol az állandó jelenlét biztosított. (5) A töltőhely közelében – a töltőszivattyú, valamint a töltő- és a szállítóberendezés leállítására alkalmas – több ponton elérhető vészleállítót kell beépíteni. A vészleállító kapcsolókat jól látható helyen biztonsági jellel ellátva kell elhelyezni. 25. § (1) A palacktöltési tevékenység a töltőtelepen szabadtéren is végezhető, amennyiben ahhoz olyan gyárilag szerelt mobil töltőberendezést használnak, amelynek teljesítménye legfeljebb 100 db egységpalack/óra és kezeléséhez legfeljebb 2 fő szükséges. (2) A mobil töltőberendezést a töltőtelepen úgy kell telepíteni, hogy biztosított legyen annak a gáztechnológiai rendszerről legfeljebb két órán belüli leválaszthatósága. (3) A mobil töltőberendezés a) telepítési helyét a 2. melléklet előírásainak betartásával kell meghatározni, b) csak sík, szikrát nem húzó, sztatikus feltöltődést nem okozó, nem éghető anyagú, megfelelő teherbírású, szilárd alapon helyezhető el, c) alapjának síkja a talajszinttől legalább 0,15 méterre emelkedjen ki, d) villámvédelméről gondoskodni kell, e) földelését a töltőtelep földelő rendszerébe be kell kötni, és f) elektromos rendszere csak robbanásbiztos kivitelű lehet. (4) A mobil töltőberendezés gőz és sűrített levegő csatlakozásai méretezett és bizonylatolt flexibilis kötésekkel is biztosítható. (5) A mobil töltőberendezés áramtalanítási lehetőségét úgy kell kialakítani, hogy a töltőtelep védelmi rendszerén keresztül is működtethető legyen. (6) A mobil töltőberendezést több ponton működtethető, jelzőtáblával és felirattal jelzett vészleállítóval kell ellátni. 14. Palacktároló hely 26. § (1) Töltőtelep területén a propán-bután palack (a továbbiakban: palack) szabadban, és építményben is tárolható. (2) A szabadtéri tároló helyen a tárolás szintje nem lehet alacsonyabb, mint a környezet térszintje. (3) A szabadtéri tároló helyet megfelelő teherbírású, gyújtószikrát nem adó burkolattal kell borítani. A csapadék és egyéb víz elvezetését biztosítani kell. (4) A szabadtéri tároló hely vízzel való hűtésének lehetőségét biztosítani kell. 27. § Építményben történő palacktárolás esetén az építmény a) különálló, földszintes, pince nélküli kivitelben, nem éghető anyagból készülhet és tetőszerkezete terhelése 120 kg/m2 nagyobb nem lehet, b) tároló helyének rakfelülete, padozata sík, nem éghető, szikrát nem húzó, sztatikus feltöltődést nem okozó anyagú lehet, c) padozatának síkja a talajszinttől legalább 0,15 méterre emelkedjen ki, d) határoló szerkezeteibe kéményt, füst- és lefolyócsatornát, ezek nyílásait, gázvezetéket beépíteni nem szabad, e) nyílászáró szerkezetei csak nem éghető anyagból készülhetnek, kifelé nyílhatnak és szélességük legalább 0,8 méter legyen, és f) szellőztetését úgy kell biztosítani, hogy 20 m2-es alapterületenként legalább 1–1 db, legalább 0,15 m2-es keresztirányú szellőzést biztosító nyílást kell kialakítani a padozat vonalában. 28. § Földhöz nem rögzített, építménynek nem minősülő palacktároló állvány (konténer ketrec) esetében a) a palacktároló állványokat nem éghető anyagból kell készíteni, b) a palacktároló állvány határoló elemei jól átszellőző rácsos kivitelűek legyenek, melyek biztosítják a tárolt palackok mechanikai és vagyonvédelmét, c) a palacktároló állványokban palackok legfeljebb két szinten tárolhatók, d) az alsó tároló szint síkjának a talajszinttől legalább 0,1 méterre ki kell emelkednie, és e) a palacktároló állvány ajtaja csak kifelé nyílhat. 15. Szállítást végző járművek tárolásának követelményei 29. § (1) A parkoló gépkocsik helyét a burkolat felfestésével meg kell jelölni. (2) Az egyes üzemi létesítményeknek a várakozóhelyektől való minimális távolságát a 2. melléklet határozza meg. A parkolóhelyen a gépjárművek helyét úgy kell kijelölni, hogy a gépjárművek a tárolt palackokat ne veszélyeztessék, a töltőtelepen való közlekedést ne akadályozzák és bármelyik gépkocsi a helyét külön-külön is elhagyhassa. IV. FEJEZET 16. Építés, szerelés, felújítás 30. § (1) Az építés, szerelés, felújítás folyamatát és az egyes kivitelezési munkákat meg kell tervezni. (2) Az építési, szerelési, felújítási munkák műszaki átvétele során ellenőrizni kell a) a beépített anyagok és termékek (különösen a nyomástartó elemek és berendezések) megfelelőségét, minőségét és annak bizonylatolását, b) a hegesztések vizsgálatával, továbbá a szilárdsági és a tömörségi nyomáspróbák elvégzésével az összeépítés minőségét, c) az előírt mérésekkel a villamos berendezések megfelelőségét, és d) az üzemi próbákkal a rendszer megfelelő védelmét. 17. A beépíthető anyagok és termékek 31. § (1) A töltőtelep létesítéséhez, üzemeltetéséhez és karbantartásához csak a tervező által előírt, időálló jelöléssel ellátott és megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező termékek, eszközök, gépek, nyomástartó edények és berendezések használhatók fel. A termék és a tanúsítvány kapcsolata a jelölések alapján nyomonkövethetőnek kell lennie. (2) Az üzemszerűen belső nyomással igénybe vett anyagokat, csöveket, berendezéseket úgy kell kiválasztani, hogy biztonsággal elviseljék a szállítás, a beépítés, a nyomáspróba, az üzemeltetés során adódó terheléseket és üzemi feltételek között a ridegtörés veszélye nélkül üzemeltethetők legyenek. (3) Darabolás során az adagszámot és az azonosító számot át kell jelölni a jelzés nélkül maradt csődarabra. 18. Hegesztési követelmények 32. § (1) A technológiai rendszer hegesztésére üzemi utasítást kell kidolgozni. (2) A hegesztési tevékenység irányításával és ellenőrzésével hegesztési szakembert kell megbízni. (3) A technológiai csővezetéken hegesztést csak az alkalmazott hegesztési eljárásra érvényes minősítéssel rendelkező hegesztő végezhet. (4) A hegesztési varratokat a varratoktól mért 100 mm-es sávon belül úgy kell megjelölni, hogy a hegesztő személye a jelölés alapján egyértelműen azonosítható legyen. Ha jelölés nem lehetséges, akkor a műveletet úgy kell dokumentálni, hogy annak alapján a varrat helye és a hegesztő személye egyértelműen azonosítható legyen. 33. § (1) A hegesztési munkát és minőségét az üzemi utasításban meghatározott gyakorisággal ellenőrizni kell. A hegesztési varratok vizsgálatát csak erre jogosult szervezet végezheti. Az előírt vizsgálatok megtörténtét és a vizsgálatok eredményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (2) Az ellenőrzés terjedjen ki a) a hegesztés technológiai előírások szerinti munkavégzésre, b) minden varrat szemrevételezéssel történő ellenőrzésére, valamint c) a varratok roncsolásmentes, műszeres vizsgálatára. (3) A technológiai csővezeték és minden gáztöltetű nyomástartó berendezés hegesztési varratainak 100%-át roncsolásmentes vizsgálattal ellenőrizni kell. 34. § (1) A nem megfelelő hegesztési varratokat ki kell javítani, vagy újra kell készíteni. (2) Hibás varratszakaszt legfeljebb két esetben szabad javítani. Ha az ismételt javítás után a minőség nem megfelelő, úgy az egész varratot ki kell vágni és egy új csődarab behegesztésével kell pótolni. A kijavított hegesztési varratot szemrevételezéssel és roncsolásmentes vizsgálatokkal ismételten vizsgálni kell. (3) Javítás csak érvényes hegesztési technológia birtokában végezhető. Ha az eredeti hegesztési technológia alkalmazása nem lehetséges, akkor új javítási hegesztési technológiát kell kidolgozni. A hegesztett kötés technológia vizsgálatát ez alapján is el kell végezni. 19. Nyomáspróbák 35. § (1) Töltőtelep létesítése, átalakítása, bővítése során, minden új, vagy átalakított nyomás alatt lévő technológiai berendezésen a tervező által előírt módon szilárdsági és tömörségi nyomáspróbát kell tartani. (2) A nyomáspróba megfelelőségi követelményeit a nyomáspróba tervben kell előírni. 20. Villamos berendezések 36. § (1) A villamos berendezések szerelésének befejezése után, a kivitelezőnek erre feljogosított független szervezettel ellenőriztetni kell a) az érintésvédelmi, szabványossági és villámvédelmi méréseket, b) a gyújtószikramentes külső áramkörök mérésekkel megállapított RLC értékeit, c) a mérő-, szabályozó körök, rendszerek hitelesítési és beállítási méréseit, d) az erősáramú berendezések védelmi beállításait, e) a vezérlő reteszelő rendszerek működési próbáit, f) az aktív korrózióvédelmi rendszer méréssel meghatározott beállítási értékeit, és g) a távközlő rendszer üzemképes működését bizonyító dokumentumokat. (2) A mérésekről jegyzőkönyvet kell készíteni és a vizsgált szerelések, berendezések megfelelőségét minősíteni kell. A tervezőnek a jegyzőkönyvekben foglalt megállapításokat értékelnie kell. (3) Potenciálisan robbanásveszélyes környezetben villamos berendezést csak a robbanás elleni védelem megfelelőségét igazoló ellenőrző vizsgálatok elvégzését követően szabad használatba venni. V. FEJEZET 21. Üzembe helyezés 37. § (1) Üzembe helyezni csak megfelelően légtelenített, kitisztított, kiszárított, eredményesen nyomáspróbázott technológiai rendszert szabad. (2) Technológiai csővezetéket és szerelvényeit eredményes nyomáspróba után szabad gáz alá helyezni. (3) A maximális üzemi nyomások nem haladhatják meg az engedélyezési nyomásokat. (4) A külső energiával működtetett berendezéseket csak akkor lehet üzembe helyezni, ha energiaellátásuk biztosított, és minden, a biztonságos üzemeltetéshez vagy leállításhoz szükséges készülék, biztonsági és nyomáshatároló berendezés bekötése megtörtént, a védelmeket az arra megbízott és kiképzett szakemberek ellenőrizték, és megfelelőnek minősítették. (5) Próbaüzem a felelős gázüzemi vezető engedélyével indítható és az általa megbízott felelős személy felügyelete mellett hajtható végre. 22. Az üzemeltetés feltételei 38. § A töltőtelepet akkor szabad üzemeltetni, ha a) kinevezték az üzem felelős gázüzemi vezetőjét, a felelős személyeket és írásban szabályozták az üzemeltetéssel kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket, b) az üzemeltető rendelkezik a töltőtelep biztonságos üzemeltetésére alkalmas, megfelelő ismeretekkel rendelkező munkavállalókkal, c) az üzemeltető rendelkezik éjjel-nappal behívható készenléti szolgálattal, és d) az adatátviteli eszközök működőképes állapotban rendelkezésre állnak. 39. § Az üzemeltető üzemi utasításban köteles szabályozni a) a gépek, berendezések üzemeltetését, kezelését, karbantartását, javítását és ellenőrzését, meghatározva az ezzel kapcsolatos feladatokat, nyilvántartási és jelentési kötelezettségeket, b) a töltőtelep villamos berendezéseinek üzemeltetését, rendszeres ellenőrzését, a robbanásveszélyes környezetben üzemelő villamos gyártmányok felülvizsgálatát, karbantartását és javítását, c) a vasúti és közúti tartálykocsik lefejtését és töltését, d) a palackok töltését, meghatározva a töltés előtti és töltést követő ellenőrzéseket, különös tekintettel a töltőtömegre és a tömörségre, e) a palacktárolás követelményeit, f) a gépjárművek üzemen belüli közlekedését és tárolását, g) a technológiai csővezetékek és szerelvények ellenőrzését, vizsgálatát, h) az üzemzavar és havária elhárítást, meghatározva az elhárítással kapcsolatos személyi és tárgyi feltételeket, i) a veszélyes munkavégzési engedély kiadásának feltételeit és tartalmát, és j) a robbanásvédelmi dokumentáció tartalmát. 40. § (1) A személyi és tárgyi feltételeket a besorolási kategóriák alapján az üzemi utasításokban kell meghatározni. (2) A töltőtelepen a technológiai paraméterek mérésére ellenőrzött műszerek használhatók. (3) Pébégáz fizikai paramétereinek mérésére szolgáló, hitelesítési kötelezettség alá nem tartozó műszereket legalább évenként, hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrizni kell. (4) Joghatással járó mérésekhez hitelesített mérőeszközök használhatók. (5) A technológiai folyamatábrának megfelelő jelölést (számozást) a berendezéseken fel kell tüntetni. A technológiai csővezetékeken a gáz áramlási irányát jelölni kell. 23. Tárolótartályok 41. § (1) A tárolótartály hőmérséklete nem haladhatja meg a tartály méretezésénél figyelembevett hőmérsékletet. Szükség esetén a tartály hűtéséről gondoskodni kell. (2) A tartályok és szerelvényeik megfelelőségét, korróziós állapotát, valamint a korrózió elleni védelmének hatékonyságát rendszeresen ellenőrizni kell. A védettség, illetve a védelem helyreállításához szükséges feladatokat a karbantartási tervben kell meghatározni. 24. Technológiai csővezetékek 42. § A technológiai csővezeték valamint szerelvényeik megfelelőségét, korróziós állapotát, valamint a korrózió elleni védelmének hatékonyságát rendszeresen ellenőrizni kell. A védettség, illetve a védelem helyreállításához szükséges feladatokat a karbantartási tervben kell meghatározni. 25. Szivattyúk és kompresszorok 43. § (1) Minden szivattyút és gázkompresszort adattáblával kell ellátni, amelyet jól olvasható állapotban kell tartani. (2) A szivattyú, a gázkompresszor, valamint a meghajtómotor felületének hőmérséklete a 300 °C-t nem haladhatja meg. 26. Villamos berendezések 44. § (1) A töltőtelep villamos berendezéseinek üzemeltetésére, rendszeres ellenőrzésére, a robbanásveszélyes környezetben üzemelő villamos gyártmányok felülvizsgálatára, karbantartására és javítására üzemviteli utasítást kell kidolgozni. (2) A töltőtelep villamos berendezéseit a rendszeres ellenőrzés keretében a) üzembe helyezés , karbantartás, és javítás után (az első feszültség alá helyezés előtt) a felelős gázüzemi vezető által kijelölt személynek, b) legalább évenként felsőfokú, vagy középfokú villamos szakirányú végzettségű személynek, és c) legalább hetente villanyszerelőnek kell ellenőriznie. (3) Az éves ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni, a heti ellenőrzésről naplót kell vezetni. (4) A villamos berendezést a vonatkozó előírások szerint feszültségmentesíteni kell, ha a) a hálózat földzárlatos, b) az előírt érintés- vagy hálózatvédelme meghibásodott, c) az üzemképtelen, sérült vagy rendellenes üzemű, d) a robbanásveszélyes térségben robbanásbiztossága megszűnt, e) a villamos berendezés környezetében a gázkoncentráció az alsó robbanási határ 40%-át elérte, kivéve, az (5) bekezdésben felsoroltakat, vagy f) élet- és vagyonvédelmet befolyásoló, egyéb meghibásodás állapítható meg. (5) A villamos berendezést nem kell feszültségmentesíteni a gázkoncentráció miatt, ha a) az gyújtószikramentes, vagy túlnyomásos szellőztetésű, b) az robbanásbiztos és helyiség szellőztetésére, vagy vészvilágításra szolgál, vagy c) közvetlen veszélyelhárítást szolgál és robbanásbiztos kivitelű. (6) Ha gázszivárgás, tűz, robbanás következtében a töltőépületben, a szivattyú, illetve gázkompresszor terében, a lefejtő helyen veszélyhelyzet alakul ki, az erőátviteli villamos berendezéseket le kell kapcsolni. 45. § A töltőtelepen csak engedélyezett típusú, hitelesített, illetve ellenőrzött műszerek használhatók. 27. Töltő és lefejtő helyek 46. § (1) Töltésre és lefejtésre csak sérülésmentes tömlő használható. A tömlőket használat előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell. (2) Használaton kívüli lefejtő tömlőt állványon kell tárolni. (3) A lefejtés befejezésekor a lefejtő tömlőben visszamaradt gázt szakaszosan kell leüríteni. (4) A lefejtő tömlőket az üzemi utasításban meghatározott időközönként szilárdsági nyomáspróbának kell alávetni. 28. Palacktöltés 47. § (1) A töltőhelyiségben csak a palacktöltéssel és palack visszafejtéssel közvetlenül összefüggő technológiai feladatok – ideértve a töltés előtt végezhető javítást – végezhetők. (2) A palacktöltés ideje alatt a töltőépületben a palack töltésén, visszafejtésén és a szelepcserén kívül egyéb tűz- és robbanásveszélyes tevékenység nem végezhető, hibás palack nem tárolható. (3) A töltőhelyiségben a közlekedési útvonalakon, a szellőzőnyílások 1 m-es körzetén belül anyag, berendezés még átmenetileg sem tárolható. (4) Megtölteni csak a biztonságos használatot nem veszélyeztető sérüléstől mentes, le nem járt használati idejű gázpalackot szabad. 48. § (1) A töltőhelyiségben a gázkoncentráció mérő berendezés érzékelő fejét úgy kell beállítani, hogy jelezze, ha a pébégáz koncentráció az alsó robbanási határérték 20%-át elérte. (2) Amennyiben a gázkoncentráció az alsó robbanási határérték 40%-át eléri, a gázkoncentráció mérő berendezésnek a töltő helyiség berendezéseit – a szellőzőventillátorok és a világítás kivételével – le kell állítania. (3) A töltőtermi palackszállító berendezés olyan legyen, hogy gyújtó forrásként ne szerepeljen. 49. § (1) A palackok töltési súlyának ellenőrzésére legalább 0,1 kg mérési érzékenységű, hitelesített mérleget kell biztosítani. (2) A töltőnyomás értékét, legalább 1.6 pontossági osztályú hitelesített nyomásmérővel ellenőrizni kell. (3) A töltött palackok tömörségét ellenőrizni kell, illetve biztosítani kell a vizuális szúrópróbaszerű ellenőrzés lehetőségét is. (4) A túltöltött, vagy szivárgó palackok lefejtéséhez zártrendszerű lefejtő berendezést kell alkalmazni. A lefejtő berendezés és a hozzá tartozó kompresszor, szivattyú a töltőhelyiségben is elhelyezhető. A túltöltött, vagy szivárgó palackokból lefejtett gázt a tárolótartályba vissza kell vezetni. 29. Palacktárolás 50. § (1) Az üres, töltött és hibás palackokat egymástól elkülönítve, megjelölt módon a palacktárolásra kijelölt helyen szabad tárolni. (2) A palackokkal egyidejűleg egyéb anyag vagy tárgy nem tárolható. (3) A nyomáspróbára, javításra kijelölt, valamint a különböző gázokat tartalmazó palackokat egymástól is elkülönítetten kell tárolni. (4) Töltött palackot csak lezárt állapotban szabad tárolni. (5) A töltött palackok álló helyzetben, szeleppel felfelé – a visszacsapó szeleppel ellátott palackok kivételével – gáztömören záró anyával és megfelelő szelepvédelem biztosításával tárolhatók. 51. § (1) A palacktároló területén és a konténer sorok között legalább 4,0 m széles útvonalat kell biztosítani. (2) A palacktároló területén a személy és gépkocsi közlekedési útvonalakat, mindenkor járható állapotban kell tartani. (3) A konténereket úgy kell kialakítani, hogy a konténerek mozgatása közben a konténerekből a palack ne eshessen ki, egymásra helyezéskor elmozdulás mentesen illeszkedjenek. (4) Konténeres tárolásnál a palackokból egymás felett legfeljebb öt sor tárolható. Az egymás mellett elhelyezett konténerek sorhossza a 25 m-t nem haladhatja meg. Egymás mögött legfeljebb két konténersor helyezhető el. VI. FEJEZET DOKUMENTÁLÁSI KÖVETELMÉNYEK 30. Nyilvántartások 52. § (1) Nyilvántartást kell vezetni a) a nyomástartó edényekről, b) a gépekről és gépi berendezésekről, c) a gázkoncentráció mérő műszerekről, d) a távadós, illetve regisztráló műszerekről, e) a biztonsági szelepekről, f) a technológiai berendezések meghibásodásáról és üzemzavarairól, javításának, karbantartásának időpontjáról és jellegéről, g) az előírt ellenőrző mérések elvégzéséről, és h) a technológiai berendezések és csővezetékek nyomáspróbáiról. (2) A nyilvántartásnak olyannak kell lennie, hogy abból a nyilvántartás tárgya, a nyilvántartott eszköz tárolási, felhasználási helye azonosítható, a karbantartásra, javításra, meghibásodásokra, átalakításokra és vizsgálatokra vonatkozó valamennyi műszaki és biztonsági jellemző megismerhető és ellenőrizhető legyen. (3) A nyilvántartáshoz vagy a meg valósulási dokumentációhoz csatolni kell: a) a gépek, készülékek műbizonylatait, b) a technológiai rendszerbe beépített csövek, idomok, szerelvények megfelelőségi bizonylatát, c) a javítás utáni bizonylatokat, d) a nyomástartó edények dokumentumait, e) a nyomáspróba bizonylatokat, f) a biztonsági szelepek beállítási bizonylatait, és g) robbanásbiztos villamos berendezések dokumentumait, vizsgálati bizonylatait. 31. Üzemi térképek 53. § (1) A töltőtelepről térképet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni: a) a védőtávolságot, b) a biztonsági övezetet, c) a töltőtelepen belüli létesítményeket, különösen ca) a tűz elleni védelmet, szolgáló berendezéseket és eszközöket, cb) a technológiai létesítményeket, cc) a nyomvonalas létesítményeket, cd) a főelzáró szerelvényeket, ce) a tűzveszélyességi osztályba sorolásokat, a robbanásveszélyes zóna besorolásokat. (2) A bekövetkezett változásokat a változástól számított 22 munkanapon belül át kell vezetni. (3) Az üzem technológiai folyamatairól folyamatábrát kell készíteni, a változásokat az ábrán haladéktalanul fel kell tüntetni. A folyamatábrákat a töltőtelep térképével együtt kell megőrizni. (4) Az üzemeltető a töltőtelepről készített térképet, illetve annak módosításait az elkészítést követő 30 napon belül köteles az illetékes tűzoltóság részére megküldeni. 32. Naplók 54. § (1) A felelős gázüzemi vezető a következő naplók vezetéséről kell, hogy gondoskodjon a) üzemviteli napló, b) ellenőrzési napló, c) lefejtési napló, d) oktatási napló. (2) Az üzemviteli naplóba a telephely közvetlen felügyeletét ellátó felelős személyeknek és a berendezések kezelőinek a műszak átadás-átvétel adatai mellett be kell jegyezni a munkakezdés előtti műszakellenőrzés eredményét, a berendezések üzemállapotának ellenőrzése során mért, és leolvasott adatokat, az üzemmenet során bekövetkezett rendellenességeket, a főbb adatoktól való eltérést, az előírt karbantartás, javítás, felülvizsgálat elvégzését. (3) Az ellenőrzési napló az üzemi utasításban előírt felelős személy által elvégzett ellenőrzést tartalmazza. Az ellenőrzési naplóba legalább be kell jegyezni az ellenőrzés időpontját és résztvevőit, az ellenőrzött technológia, technológiai gép, berendezés, készülék, műszer megnevezését, a megállapított és azonnal meg nem szüntethető hiányosságokat, valamint a hiányosságok megszüntetésével kapcsolatos intézkedéseket. (4) A lefejtő helyen lefejtési naplót kell vezetni, amelybe be kell jegyezni a) a tárolt teli és lefejtett vagonok típusát, sorszámát, űrtartalmát, b) a tartálykocsi lefejtése kezdetének és befejezésének időpontját, a lefejtő helyen végzett munka kezdetét és végét, a keletkezett üzemzavarokat, az ok, valamint a megszüntetés körülményeinek feltüntetésével. (5) Az oktatási napló tartalmazza az előírt munkavédelmi és tűzvédelmi oktatások témakörét, időtartamát, időpontját, az oktatást végző nevét és aláírását, az oktatásban résztvevők nevét, aláírását. VII. FEJEZET ÜZEMZAVAR ELHÁRÍTÁSA, KARBANTARTÁS 33. Karbantartás 55. § (1) A töltőtelep karbantartására üzemi műszaki-karbantartási tervet kell készíteni. (2) A gépek, berendezések, készülékek, szerelvények, nyomástartó edények és a mobil töltőberendezés karbantartási, felújítási munkáit a gyártó kezelési, karbantartási előírásaira figyelemmel kell meghatározni. (3) A technológia megbontásával járó karbantartási, felújítási munkákat csak a nyomás atmoszférikusra való csökkentése, a folyadék leürítése és a gázok, gőzök kiszellőztetése után szabad végezni. 56. § (1) A biztonsági övezetben tűzveszélyes tevékenységet, veszélyes munkát végezni a felelős gázüzemi vezető eseti írásbeli munkavégzési engedélyével szabad. (2) A munkák időtartamára a munkát végző megfelelő tűzoltó eszközöket köteles a helyszínen tartani. 34. Üzemzavar elhárítása 57. § Az üzemzavar elhárítás helyszíni irányítását a felelős személy végezheti. VIII. FEJEZET A TÖLTŐTELEP ÜZEMEN KÍVÜL HELYEZÉSE ÉS BONTÁSA 58. § (1) A töltőtelep azon részét, amelyet üzemen kívül helyeznek, le kell választani az üzemben maradó részekről. Minden vezetékcsatlakozást biztonságosan le kell zárni. (2) Az üzemen kívül helyezésre műszaki tervet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a) a leválasztandó és az üzemben maradó üzemrészek kapcsolatának bemutatását, b) a leválasztandó üzemrész töltet és nyomásmentesítésének végrehajtását, c) a munkavégzéssel kapcsolatos biztonsági előírásokat, d) a leválasztás megfelelőségének ellenőrzését. (3) Ismételt üzembe helyezése előtt felül kell vizsgálni a leválasztott üzemrészt, hogy alkalmas-e a meghatározott paraméterek szerinti üzemeltetésre. (4) Elbontani csak üzemen kívül helyezett technológiát, berendezést vagy üzemrészt szabad. IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 59. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke szerinti elő zetes bejelentése megtörtént. Dr. Fellegi Tamás s. k., nemzeti fejlesztési miniszter