172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelete a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről.

172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelete a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről. A Kormány a II. fejezet tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 3. pontja d) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, és a III. fejezet tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 3. pontja c) alpontjában, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 75. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET HATÁLY 1. § (1) A rendelet II. fejezetének hatálya Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteire, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire, valamint más állami képviseleteire (a továbbiakban együtt: külképviselet) és az oda kihelyezett kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre terjed ki. (2) A rendelet II. fejezetét a külföldi magyar intézetekben tartós külszolgálatot ellátó, illetve a honvédelmi miniszter által felügyelt külképviseleti szervezeti egységekben foglalkoztatott kormánytisztviselőkre akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik. (3) Nem tartoznak a rendelet II. fejezetének hatálya alá a) a tiszteletbeli konzulok és a tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek alkalmazottai, b) a külképviseletek által foglalkoztatott helyi alkalmazottak, a háztartási alkalmazottak és a magánszemélyzet tagjai. 2. § (1) A rendelet III. fejezetének hatálya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény szerinti politikai vezetőkre, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § a)–d) pontjában meghatározott szerveknél foglalkoztatott szakmai vezetőkre, kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre (a továbbiakban együtt: kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra) terjed ki. (2) Nem tartoznak a rendelet III. fejezetének hatálya alá az autonóm államigazgatási szerveknél foglalkoztatottak, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjai. II. FEJEZET A KORMÁNYTISZTVISELŐK ÉS KORMÁNYZATI ÜGYKEZELŐK TARTÓS KÜLSZOLGÁLATÁRÓL 1. Értelmező rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában 1. tartós külszolgálat: az a külképviseleten teljesített közszolgálat, amelynek tervezett időtartama – megszakítás nélkül – a három hónapot meghaladja; 2. külképviselet (állomáshely): a kihelyező szerv hivatali szervezetének – a Kormány döntése alapján létrehozott – külföldön működő, következő önálló szervezeti egységei: a) Magyarország diplomáciai képviselete, b) Magyarország konzuli képviselete, c) az előbbiek alá rendelt, a fogadó államban, illetve – nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján – harmadik államban működő kereskedelmi képviselet, hivatal és iroda, d) nemzetközi szervezet mellett működő állandó képviselet, e) külföldi magyar intézet; 3. kihelyező szerv: az a központi államigazgatási szerv, amely az általa foglalkoztatott kormánytisztviselőt e rendelet szabályai szerint, tartós külszolgálat ellátására, kihelyező okirattal kihelyezi; 4. kihelyezett: kihelyező okirattal tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő; 5. diplomata: az a diplomáciai ranggal rendelkező kormánytisztviselő, aki a külpolitikáért felelős miniszter hatáskörébe tartozó feladatokat belföldön a Külügyminisztériumban, illetve külföldön Magyarország külképviselete munkatársaként végzi; 6. szakdiplomata: az a kormánytisztviselő, akit központi államigazgatási szerv egy ágazati szakmai feladatnak Magyarország külképviseletén történő ellátására, meghatározott időre helyez át a Külügyminisztériumba; 7. külszolgálat: Magyarország külképviseletein a kihelyező szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője – szakdiplomaták esetében a szaktárca – által munkaköri leírásban meghatározott, a közigazgatás általános munkafeltételeitől eltérő, a diplomáciai tevékenység nemzetközi gyakorlatának és normáinak megfelelő körülmények és feltételek között végzett tevékenység; 8. kihelyezés: munkáltatói intézkedés, mellyel a kihelyező szerv a kormánytisztviselőt tartós külszolgálat ellátására rendeli; 9. biztonsági szolgálat: a kihelyezett munkaköri leírásában meghatározott olyan szolgálat, amely a külképviseletek személyzete és családtagjaik életének, testi épségének és egészségének védelmét, a külképviseletek működőképességének fenntartását, valamint a külképviseletek vagyonának megóvását, biztonságának védelmét biztosítja; 10. válsághelyzet: közvetlen életveszélyt okozó természeti vagy ipari katasztrófa, súlyos járvány, terrorfenyegetettség, fegyveres zavargás, polgárháború vagy háború közvetlen veszélye; 11. szolgálati érdek: a külpolitikáért felelős miniszter, illetve a szakmai irányítást ellátó központi államigazgatási szerv vezetőjének feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletekben megállapított feladatok végrehajtásával kapcsolatos érdek; 12. ellátmánypótlékra jogosító személy: a kihelyező okiratban szereplő, a kihelyezett írásbeli nyilatkozata alapján a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a külszolgálat helyén tartózkodó házastársa vagy élettársa (a továbbiakban együtt: házastárs), valamint gyermeke, örökbe fogadott gyermeke, a házastársa gyermeke, illetve annak örökbe fogadott gyermeke (a továbbiakban együtt: gyermeke). 2. A külképviseletek vezetői 4. § (1) A külképviseletek vezetését a) a rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, b) a rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, c) a főkonzul, d) az állandó ügyvivő, e) a kereskedelmi képviselet-vezető, a hivatalvezető, az irodavezető, f) a külföldi magyar intézet igazgatója (a továbbiakban együtt: képviselet-vezető) látja el. (2) Képviselet-vezető hiányában, távollétében, illetve akadályoztatása esetén – a képviselet-vezető jogkörében és feladatkörében – ideiglenes ügyvivő jár el. Ideiglenes ügyvivő – a következő sorrend szerint – a külpolitikáért felelős miniszter által kijelölt személy, az első beosztotti feladatkört ellátó diplomata, a külképviselet legmagasabb rangú diplomatája, a képviselet-vezető által kijelölt szakdiplomata. 5. § A 4. § (1) bekezdésében meghatározott személy a külképviselet egyszemélyi felelős vezetője. 6. § A nagykövetség vezetője az érintett képviselet-vezetők útján – a nemzetközi szervezetek mellé rendelt állandó képviseletek kivételével – ellátja a fogadó államban működő valamennyi külképviselet képviseleti tevékenységének összehangolását, irányítását. 7. § A nagykövetek, a főkonzulátust vezető főkonzulok külszolgálatuk ideje alatt a Kttv. szerinti osztályvezetői munkakört látnak el. Egyedi döntés alapján osztályvezetői munkakört a 4. § (1) bekezdés d)–f) pontjában felsorolt képviselet-vezetők is elláthatnak. 3. A szakdiplomaták 8. § (1) Szakdiplomata álláshely létesítése érdekében a külpolitikáért felelős miniszter az érintett szaktárca vezetőjével (a továbbiakban: szakminiszter) tesz együttes előterjesztést a Kormánynak. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az álláshely létesítésének szakmai indokolását, a létesítés időpontját, az állomáshelyet, a biztosított létszám és pénzügyi előirányzat rendelkezésre bocsátásának módját, időpontját és pontos összegét (2. melléklet). (2) Az előterjesztés alapján szakdiplomata álláshely létesítéséről és a költségvetési előirányzatok átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt. A Külügyminisztérium a későbbi költségvetési tervezésnél figyelembe veszi a szaktárcák igényeit. 9. § A szakdiplomata kiválasztásának módját a szakminiszter határozza meg. A szakdiplomata álláshelyeket a szaktárca – indokolt esetben – a Kttv. szerinti pályázat útján meghirdeti. A szakdiplomata személyére a szakminiszter tesz javaslatot a külpolitikáért felelős miniszternek. A külpolitikáért felelős miniszter egyetértése esetén a szaktárca a kiválasztott személyt – a külügyi-diplomáciai felkészülés és a külszolgálat idejére – a Kttv. szerinti határozott idejű áthelyezéssel a Külügyminisztérium állományába helyezi. 10. § (1) A szakdiplomata külügyi-diplomáciai felkészítése – a Külügyminisztérium döntése szerint – egytől hat hónapig terjedhet. (2) A szakdiplomata kiválasztásának, felkészítésének, szakmai irányításának, valamint a szakminisztérium és a szakdiplomata közötti kapcsolattartásnak a részletes szabályait a külpolitikáért felelős miniszter a szakminiszterrel együttes utasításban szabályozza. (3) A szakdiplomata kihelyezésére csak akkor kerülhet sor, ha teljesíti a 17. §-ban foglalt, a külszolgálat ellátásához előírt általános és különös feltételeket. (4) A szakdiplomata rangját, ellátmányszorzóját, illetve a kihelyezés időpontját a szakminiszter javaslata alapján a külpolitikáért felelős miniszter állapítja meg. Határozott idejű áthelyezése és külszolgálata időtartama alatt a szakdiplomatára is irányadóak az általános rangadományozási és előmeneteli szabályok. 11. § (1) A szakdiplomata külügyi-diplomáciai feladatokkal kapcsolatos irányítását a Külügyminisztérium, szakmai irányítását – a képviselet-vezető útján – a szaktárca végzi. A szakdiplomata alaputasítását és munkaköri leírását a szaktárca készíti el. A munkaköri leírás megállapításához a külpolitikáért felelős miniszter egyetértése szükséges. (2) A szakdiplomata a külképviselet munkájában a képviselet-vezető utasításai szerint vesz részt. A biztonsági szolgálat ellátása a szakdiplomata munkaköri kötelezettsége. 12. § (1) A külszolgálat leteltekor, annak idő előtti megszűnésekor, illetve meghiúsulásakor a Külügyminisztérium a szakdiplomatát visszahelyezi a szaktárca állományába. (2) A szakdiplomata külszolgálatának megszüntetésére vagy kihelyezésének visszavonására a szaktárca tesz javaslatot, amelyhez a Külügyminisztérium kötve van. A külszolgálatot a Külügyminisztérium a szaktárca javaslatának megfelelően köteles megszüntetni, illetve visszavonni. A kihelyezés visszavonásáról rendkívüli esetben (pl. vis maior, válsághelyzet) – a szakminiszter egyidejű értesítése mellett – a külpolitikáért felelős miniszter is dönthet. 4. Rangadományozás 13. § (1) Magyarország külképviseletén diplomáciai vagy hivatásos konzuli feladatokat ellátó kormánytisztviselőnek – amennyiben ilyen ranggal még nem rendelkezik – a külpolitikáért felelős miniszter diplomáciai vagy konzuli rangot adományoz. (2) A Külügyminisztérium állományába más központi államigazgatási szervtől határozott időre áthelyezett kormánytisztviselők esetében az első rang adományozására – a külpolitikáért felelős miniszternek a rangadományozásról kiadott szabályzatának figyelembevételével – a szakminiszter tesz javaslatot. 14. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter által adományozott diplomáciai rangok: a) segédattasé, b) attasé, c) III., II., illetve I. osztályú titkár, d) II., illetve I. osztályú tanácsos. (2) A külpolitikáért felelős miniszter által a konzuli tisztviselőknek adományozott hivatásos konzuli rangok: a) alkonzul, b) konzul, c) főkonzul. 15. § (1) Diplomáciai, illetve konzuli rangját a kormánytisztviselő hivatalos tevékenysége során a protokolláris szabályoknak megfelelően külföldön és belföldön egyaránt szabadon használhatja. A rang használata a magánéletben akkor megengedett, ha az a rang rendeltetésével és a kormánytisztviselő hivatali funkciójával összhangban történik. (2) A rangadományozás részletes eljárási rendjét a külpolitikáért felelős miniszter szabályozza. 5. A tartós külszolgálat létesítése és megszüntetése, ideiglenes hazarendelés 16. § A kormánytisztviselőt külszolgálatra a kihelyező szerv helyezi ki. A kihelyezéshez a külszolgálatra jelölt személy egyetértése szükséges. 17. § (1) Tartós külszolgálatot az a személy láthat el, aki az alábbi feltételeknek megfelel: a) magyar állampolgár, aki nem állampolgára a fogadó államnak, lakóhelye Magyarországon van, büntetlen előéletű és cselekvőképes; b) a munkakörhöz jogszabályban, illetve az e rendelet 3. mellékletében, továbbá a kihelyező szerv szabályzatában előírt iskolai végzettséggel, valamint szakképesítéssel rendelkezik; c) a kihelyező szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által elvégzett orvosi vizsgálat eredménye alapján a kijelölt állomáshelyen külszolgálatra alkalmas; d) a kihelyező szerv által előírt, munkakörének megfelelő szintű idegennyelv-ismerettel rendelkezik; e) a kihelyező szerv szabályzatában előírt szakmai vizsgakövetelményeknek megfelelt; f) a munkaköréhez előírt típusú nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték, illetve annak elvégzéséhez írásban hozzájárult. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek alól felmentés nem adható. Az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak teljesítésére a külpolitikáért felelős miniszter legfeljebb egy év halasztást engedélyezhet. (3) A kihelyező szerv a kihelyezéshez előzetesen további szakmai és az adott állomáshely viszonyainak megfelelő és a munkakörhöz szükséges egyéb feltételeket írhat elő. (4) Meghatározott külszolgálati munkakörök, illetve állomáshelyek esetében a kihelyező szerv az orvosi alkalmassági vizsgálat keretében pszichikai vizsgálat elvégzését is előírhatja. (5) A külszolgálat várható időtartamáról, amely legfeljebb négy év lehet, a kihelyező szerv és a külszolgálatra jelölt személy írásban megállapodnak. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kihelyezés kezdő dátumát és a külszolgálat befejezésének naptári évét. A külszolgálat megszüntetésére a megállapodás szerinti időtartam lejártának naptári évében bármikor sor kerülhet. (6) A munkáltatói jogkör gyakorlója – szakdiplomaták esetében a szakminiszter egyetértésével – a külszolgálat megállapított időtartamát szolgálati érdekből, továbbá különös méltányolást érdemlő ok miatt, a kihelyezett egyetértésével, legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja. 18. § (1) A külszolgálat időtartama alatt a kihelyezett a fogadó országot – hivatalos, illetve magáncélból egyaránt – a kihelyező szerv által meghatározott rend szerint hagyhatja el. (2) A kihelyező szerv a kihelyezettet ideiglenesen – legfeljebb három hónapos időtartamra – hazarendelheti (ideiglenes hazarendelés) a) válsághelyzetben, illetve az államigazgatási szerv működési körén kívül eső egyéb elháríthatatlan okból; b) hazai gyógykezelése, illetve soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése miatt; c) szolgálati érdekből. (3) Ezen időtartam alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a külszolgálat folytatásáról vagy megszüntetéséről. A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója az ideiglenes hazarendelés időtartamát egy alkalommal, legfeljebb három hónapos időtartamra meghosszabbíthatja. (4) Ha az ideiglenes hazarendelésre a (2) bekezdés b) pontja alapján került sor, a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményéről, valamint a hazai gyógykezelés – külszolgálat folytatása, illetve megszüntetése szempontjából lényeges – körülményeiről a munkáltatói jogkör gyakorlóját a hazaérkezéstől számított 60 napon belül a kihelyezett köteles tájékoztatni. 19. § (1) A külszolgálat megszűnik a) a kihelyező okiratban megállapított naptári évben, az értesítő okiratban meghatározott napon, b) a kihelyező okiratban meghatározott feltétel bekövetkeztével, c) a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésével vagy három hónapot meghaladó szünetelésével, d) a kihelyezett halálával. (2) A külszolgálat megszüntethető a) a felek közös megegyezésével, b) a kihelyezés visszavonásával, c) a kihelyezett kérelmére, d) nemzetközi jogi okokból. (3) A (2) bekezdés d) pontjában foglaltak fennállása kérdésében a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. 20. § (1) A határozott idejű áthelyezés alapján tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselők külszolgálatának megszűnésekor, illetve megszüntetésekor a Külügyminisztérium annak pontos időpontjáról előzetesen írásban értesíti az áthelyező államigazgatási szervet. (2) A kihelyezés 19. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnéséről, illetve az áthelyezésről és annak időpontjáról a kihelyezettet a kihelyező szerv lehetőleg hat hónappal megelőzően írásban értesíti. (3) Más állomáshelyre történő áthelyezés esetén a tartós külszolgálatot folyamatosnak kell tekinteni. Az áthelyezéshez a kihelyezett egyetértése szükséges. (4) A kihelyezettnek a kihelyezés megszüntetésére vonatkozó kérését a munkáltatói jogkör gyakorlója három hónapon belül teljesíti. 21. § (1) A kihelyezés a 19. § (2) bekezdés b) pontja szerinti visszavonásával a külszolgálat bármely szakaszában megszüntethető. (2) A külszolgálatnak a kihelyezés visszavonásával történő megszüntetéséről a külképviselet diplomáciai személyzetének tagjai és hivatásos konzuli tisztviselői esetében a külpolitikáért felelős miniszter – szakdiplomata esetében a 12. § (2) bekezdésében foglaltak szerint – dönt. 6. A kihelyező, az áthelyező, az értesítő és a kihelyezést visszavonó okirat 22. § (1) A kihelyezést, a külszolgálat megszüntetését és a kihelyezés visszavonását, a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezést írásba kell foglalni. (2) A kihelyezésre és az áthelyezésre vonatkozó okiratnak tartalmaznia kell a külszolgálattal kapcsolatos minden lényeges adatot, így különösen a kihelyezett a) rangját, munkakörét, és az 1. melléklet szerinti munkaköri kulcsszámát; b) állomáshelyét; c) a kihelyezés (áthelyezés) időpontjában érvényes alapellátmányának pénznemét, összegét, az arra utaló pontos jogszabályhelyet, ellátmánya szorzószámát, az ellátmánypótlékokra való jogosultságát; d) ellátmánypótlékra jogosító személyek nevét, családi jogállását, a gyermekek születési idejét; e) állomáshelyére és visszautazásához, valamint a szabadságra történő hazautazásához biztosított utazási napok számát; f) külszolgálatának kezdő időpontját (kihelyezés napja), valamint a külszolgálat megszüntetésének a 17. § (5) bekezdése szerint megállapított naptári évét, illetve az áthelyezés napját; g) a biztonsági szolgálat ellátására vonatkozó kötelezettséget; h) kötelezettségeit és jogosultságait, a külszolgálat ellátásával kapcsolatos egyéb feltételeket. (3) A kihelyező okirat a felek közös megegyezésével bármikor módosítható. (4) A kihelyező okirathoz csatolni kell a kihelyezett részletes munkaköri leírását. A munkaköri leírás tartalmazza a helyettesítés rendjét is. (5) Az értesítő okiratban rögzíteni kell a végleges hazautazás napját, és tájékoztatni kell a kihelyezettet a hazautazással kapcsolatban. 7. Járandóságok 23. § A külszolgálat időtartama alatt a kihelyezettet – a Kttv. szerinti illetményén felül – maga és a 3. § 12. pontjában meghatározott személyek külföldi életvitelének, valamint a külszolgálati tevékenységgel kapcsolatos egyéb költségeinek megtérítésére szolgáló ellátmány, ellátmánypótlék, valamint e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg. 24. § (1) A kihelyezettet a külszolgálat során ellátandó feladatkörének megfelelően az 1. mellékletben meghatározott külképviseleti munkaköri kulcsszámba kell besorolni. Összevont munkakörök esetén a magasabb szorzószámú munkaköri kulcsszám az irányadó. (2) Az alapellátmány összegét a külpolitikáért felelős miniszter a közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint az érintett szakminiszterek egyetértésével állapítja meg. 8. Ellátmány 25. § (1) A havi ellátmány összegét az adott állomáshelyre érvényes alapellátmány és a kihelyezettre meghatározott, 1. melléklet szerinti szorzószám szorzata adja. A szorzószám a kihelyezett munkaköri feladatainak változása, rangemelés vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése esetén a külszolgálat időtartama alatt módosítható. (2) Az ellátmány a kihelyezett részére a külszolgálat kezdő napjától a végleges hazautazás napjáig – az utazási napokat is beleértve – jár. Amennyiben a kihelyezett végleges hazautazásnak az értesítő vagy a kihelyezést visszavonó okiratban rögzített napja előtt – bármilyen okból – végleg elhagyja állomáshelyét, a tényleges elutazás napját kell a végleges hazautazás napjának tekinteni. A töredékhavi ellátmány kiszámításánál a tárgyhó naptári napjainak számát kell alapul venni. (3) Az ellátmányt és az ellátmánypótlékot havonta utólag, legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. A külszolgálat megszűnése, illetve megszüntetése esetén az ellátmány kifizethető a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban. (4) Ha az ideiglenes hazarendelésre a kihelyezett ellen indított fegyelmi eljárás lefolytatása miatt kerül sor, az ideiglenes hazarendelés idején az ellátmány hetven százalékának folyósítása felfüggesztésre kerül. Amennyiben a fegyelmi eljárás felmentő határozattal zárul, akkor a ki nem fizetett ellátmányt utólag folyósítani kell. 26. § (1) A kihelyezettet a keresőképtelenséggel járó betegsége időtartamára – esetenként legfeljebb 90 napig – állomáshelyén a havi ellátmány 80%-a, belföldön 30%-a illeti meg. Amennyiben a kihelyezett nincs szállítható állapotban, havi ellátmánya 30%-a megilleti az állomáshelyen 90 napot meghaladó ideig is, de legfeljebb hazaszállításáig. (2) A kihelyezettet beteg gyermekének ápolása miatti keresőképtelenségének időtartamára – legfeljebb 90 napig – az (1) bekezdésben meghatározott ellátmány illeti meg. (3) A kihelyezett halála esetén a halál bekövetkeztéig járó ellátmányon és ellátmánypótlékon felül egyhavi ellátmányt és ellátmánypótlékot az ellátmánypótlékra jogosító személynek ki kell fizetni. 9. Ellátmánypótlék 27. § (1) A kihelyezett a 3. § 12. pontjában meghatározott személyek után jogosult ellátmánypótlékra. Az ellátmánypótlék a kihelyezett külszolgálatának idejére, az arra jogosító személy tényleges kiutazásától végleges hazautazásának napjáig – az utazási napokat is beleértve – jár. A töredékhavi ellátmánypótlék kiszámításánál a tárgyhó naptári napjainak számát kell alapul venni. (2) Az ellátmánypótlék összege a) ellátmánypótlékra jogosító házastárs esetén aa) amennyiben nem rendelkezik munkajövedelemmel, a kihelyezett ellátmányának 25%-a, ab) ha a kihelyező szerv által fizetett munkabéren (illetményen) kívül a belföldi munkajövedelme és a kihelyező szerv által fizetett ellátmánya, illetve a külföldön szerzett munkajövedelme (megbízási díja, munkabére) összességében nem éri el az állomáshely szerinti alapellátmány összegét, a kihelyezett ellátmányának 12,5%-a; b) ellátmánypótlékra jogosító gyermek esetén a 2,5 szorzószámmal számított ellátmánynak ba) a 12. életév betöltéséig 10%-a, bb) a 12. életév betöltését követően 15%-a, ameddig iskolai rendszerű oktatás keretében középfokú (érettségit adó) képzésben, vagy szakképzésben vesz részt, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig; c) ellátmánypótlékra jogosító fogyatékos gyermek esetén a 2,5 szorzószámmal számított ellátmánynak ca) a 12. életév betöltéséig 15%-a, cb) a 12. életév betöltését követően 20%-a, ameddig iskolai rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig. (3) Ellátmánypótlék nem jár a) ha az ellátmánypótlékra jogosító személy – a kihelyező szerv által fizetett munkabéren (illetményen) kívüli – belföldi munkajövedelme és a kihelyező szerv által fizetett ellátmánya, illetve a külföldön szerzett munkajövedelme (megbízási díja, munkabére) összességében tárgyhónapban meghaladja az állomáshely szerinti, 1,0 szorzószámmal számított ellátmány összegét. A jövedelem megszerzését a kihelyezett írásban köteles bejelenteni; b) az ellátmánypótlékra jogosító személynek a fogadó államtól való távollétének időtartama alatt, az elutazás és a visszaérkezés napját is beleértve, amennyiben nem a kihelyezettel együtt van távol; c) ha a kihelyezett házastársa uniós intézménynél vagy nemzetközi szervezetnél dolgozik és a vele közös háztartásban élő, gyermeke, gyermekei után pótlékot, költségtérítést kap. Ennek tényét a kihelyezett írásban köteles bejelenteni munkáltatójának. (4) A (3) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha a távollétre a kihelyezett évi rendes szabadsága miatt kerül sor, illetve ha az ellátmánypótlékra jogosító személy a kihelyezettel van távol pihenő, vagy munkaszüneti napon. (5) A kihelyezett köteles 3 munkanapon belül írásban bejelenteni, ha az ellátmánypótlékra jogosító személy a fogadó, vagy más államban foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt – ideértve az állomáshelyen végzett távmunkát is – létesít. (6) A kihelyezett a külképviseleten írásban köteles bejelenteni – a fogadó államból történő el-, illetve visszautazást követő 3 napon belül – a képviselet vezetőjének és a számfejtést végző kiküldöttnek az ellátmánypótlékra jogosító személyek fogadó államból való távollétének kezdő és befejező időpontját. (7) A kihelyezett a jogosulatlanul felvett ellátmánypótlékot a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. § (3) bekezdése szerinti kamattal növelt összegével köteles visszafizetni. (8) Az ellátmánypótlékra jogosító házastárs szülés miatti távolléte esetén a kihelyező közigazgatási szerv e § rendelkezéseitől eltérhet. (9) Az ellátmánypótlékra jogosító családtag elhalálozása esetén a kihelyezett részére a halál bekövetkeztéig járó ellátmánypótlékon felül ki kell fizetni az ellátmánypótlék egyhavi összegét. (10) Az (1) bekezdésben nem említett családtagoknak az állomáshelyen való tartózkodását a kihelyezett köteles írásban bejelenteni a képviselet-vezetőnek. (11) A külpolitikáért felelős miniszter a fogadó országban kialakult válsághelyzet esetén a külképviseleten maradó kihelyezettek részére meghatározott időtartamra, egyszeri utasításban külön pótlékot állapíthat meg. (12) Az iskolarendszerszerű oktatás keretében végzett középfokú szakképzés befejezésének időpontja alatt az első érettségi, illetve szakmunkás bizonyítvány megszerzési hónapjának végét kell érteni. 10. Ellátmányelőleg 28. § (1) A kihelyező szerv – a kihelyezett kérelmére, a külképviseletre történt megérkezést követően, az első teljes havi ellátmány kifizetéséig – egy alkalommal, az állomáshelyre jogszabályban megállapított alapellátmánnyal, a kihelyezett ellátmányszorzójával, de legfeljebb 2,5 szorzószámmal számítva, kéthavi, az ellátmánypótlékra jogosító gyermekkel kihelyezésre kerülő kiküldött részére háromhavi, kamatmentes ellátmányelőleget nyújt. (2) A kihelyező szerv az (1) bekezdésben meghatározottakon felül, a kihelyezett kérelmére – kizárólag gépkocsi vásárlás céljára – az alapellátmánnyal, a kihelyezett ellátmányszorzójával, de legfeljebb 2,5 szorzószámmal számított, háromhavi ellátmánynak megfelelő, kamatmentes munkáltatói kölcsönt nyújthat a kihelyezéstől számított egy éven belül. A gépkocsi vásárlás céljára adott összeg nem haladhatja meg a gépkocsi vételárát. A gépkocsi vásárlást a kihelyezett számlával igazolja. (3) A kihelyezett a munkáltatói kölcsön felhasználásával vásárolt gépkocsira – az ellátmányelőleg törlesztésének időtartamára – köteles a vásárlással egyidejűleg casco vagy annak megfelelő egyéb biztosítást kötni. (4) A munkáltatói kölcsön felhasználásával vásárolt gépkocsit – jogszabályban meghatározott térítési díj ellenében – a kihelyezett a külszolgálat teljes időtartama alatt köteles a munkakörével összefüggő feladatai ellátására is használni. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátmányelőleget 6 havi, a (2) bekezdésben meghatározott munkáltatói kölcsönt pedig 20 havi részletben kell visszafizetni, abban a pénznemben, amelyben nyújtották. Az ellátmányelőleg és a munkáltatói kölcsön törlesztését a felvételét követő második hónapban kell megkezdeni. (6) Ha a külszolgálat az ellátmányelőleg vagy a munkáltatói kölcsön visszafizetése előtt fejeződik be, a kihelyezett tartozásának fennmaradó részét állomáshelyén egy összegben a felvétel pénznemében vagy belföldön – legkésőbb a külszolgálat befejezésétől számított 30 napon belül – a hazatérés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott deviza eladási árfolyamon számítva, forintban köteles visszafizetni. (7) Ha a kihelyezett az ellátmányelőleget és a munkáltatói kölcsönt a külszolgálat befejezésétől számított 30 napon belül nem fizeti vissza, a kihelyező szerv jogosult a késedelmes napokra a Ptk. szerinti késedelmi kamatot felszámítani. Amennyiben a külszolgálat a kihelyezett önhibáján kívül fejeződik be az ellátmányelőleg és a munkáltatói kölcsön visszafizetése előtt, a törlesztésre a kihelyező szerv szabályzatának megfelelően a fentieknél kedvezőbb feltételeket állapíthat meg. (8) Az egy évet meg nem haladó időtartamú kihelyezés esetén ellátmányelőleg az első teljes havi ellátmány kifizetéséig – az alapellátmány 50%-a erejéig – nyújtható, melyet a kihelyezett két részletben, a második és a harmadik ellátmány kifizetéséből törleszt. Az egy évet meg nem haladó időtartamú kihelyezés esetén munkáltatói kölcsön nem adható. (9) A kihelyezett halála esetén az ellátmányelőleg és a munkáltatói kölcsön még esedékes, járandóságból le nem vonható része különös méltánylást érdemlő esetben kérelemre részben vagy egészben elengedhető. (10) Áthelyezés esetén – a kihelyező szerv egyedi döntése alapján – kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott munkáltatói kölcsön nyújtható. 11. Kiküldetés az állomáshelyről 29. § (1) Ha a kihelyezett a külszolgálata alatt harmadik országban ideiglenes kiküldetést teljesít, ellátmánya mellett napidíj is megilleti. A fogadó államban teljesített ideiglenes kiküldetés esetén a napidíjat a kihelyezett ellátmánya tartalmazza. (2) Ha a kihelyezett az (1) bekezdés szerint ideiglenes kiküldetést teljesít, a napidíj egynapi összege a III. fejezetben foglaltak alapján kerül meghatározásra. (3) A kiküldött részére szállásköltség csak a naptári naponként 8 órát meghaladó távollét esetén jár. 12. Helyettesítés a külképviseleten 30. § Ha a kihelyezett saját munkakörének ellátása mellett, a képviselet-vezető írásbeli utasítása alapján, 15 naptári napot meghaladóan mást helyettesít, a helyettesítés első napjától helyettesítési díj illeti meg. 13. Biztonsági szolgálat 31. § (1) A tartós külszolgálat ellátásának idején a kihelyezett munkaköri kötelezettsége a biztonsági szolgálat ellátása, melyre külön díjazás nem jár. (2) A biztonsági szolgálat ellátásának általános rendjét a kihelyező szerv hivatali szervezetének vezetője állapítja meg. (3) A képviselet vezetője válsághelyzet esetén elrendelheti a kihelyezetteknek és a 3. § 12. pontjában meghatározott személyeknek a külképviselet helyiségeiben történő biztonsági tartózkodását. (4) A válsághelyzetben a kihelyező szerv dönt a kihelyezettek és a 3. § 12. pontjában meghatározott személyeknek biztonságos helyre történő menekítéséről, illetve hazaszállításukról. Az e feladat végrehajtásából eredő, a felmerülő kockázattal arányos költségeket a kihelyező szerv viseli. 14. Rendkívüli munkavégzés, ügyelet, készenlét 32. § A kihelyezettek munkaidő-beosztásának általános szabályait, valamint a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának szabályait a kihelyező szerv hivatali szervezetének vezetője állapítja meg. 15. Szabadság 33. § (1) Az évi rendes szabadság időarányos részét a külszolgálat megkezdése előtt belföldön kell kiadni. A külszolgálat megszűnésének évében járó szabadság időarányosan az állomáshelyen is kiadható. A tárgyévi fel nem használt szabadság a végleges hazautazás napját követően a belföldi szabályozás szerint vehető igénybe. (2) A külképviselet vezetője – a kihelyezett igényének megismerése után – a váltási tervvel egyidejűleg és azzal összhangban, február végéig készíti el a szabadságolási tervet. A munkáltatói jogkör gyakorlója a képviselet-vezető által elkészített terv alapján határozza meg az adott külképviseleten dolgozók szabadságának tárgyévi ütemezését. (3) A szabadságolási terv elkészítésénél a következőket kell irányadónak tekinteni: a) biztosítani kell a külképviselet folyamatos és zavartalan működését; b) a munkaköri leírásuk szerint egymást helyettesítő munkatársak, valamint a képviselet-vezető és az első beosztott egy időben nem lehetnek távol a külképviselettől. (4) A kihelyezett a szabadságolási tervben meghatározottól eltérő időben a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével vehet igénybe szabadságot. A szabadságolási tervben meghatározottól eltérő időben a kihelyezett 10 munkanapig a külképviselet vezetőjének, ezt meghaladó időtartamú szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével vehet igénybe. (5) A kihelyezett belföldön eltöltött szabadságára történő haza- és visszautazásra évente egy alkalommal utazási napokra jogosult. Az utazási napok száma megegyezik a külszolgálatra történő kiutazáshoz, illetve visszautazáshoz biztosított napok számával. (6) Szakfeladatot ellátó kihelyezett szabadságának időtartamára indokolt esetben a kihelyező szerv helyettesítőt küldhet. 16. Utazási és szállítási költségtérítés 34. § (1) A kihelyezett utazásának költségeit a következő esetekben a kihelyező szerv viseli: a) az állomáshelyre történő első kiutazáskor és a végleges hazautazáskor, ideértve a másik állomáshelyre történő áthelyezést is; b) ideiglenes hazarendeléskor; c) szabadságra történő hazautazáskor és visszautazáskor, évente egy alkalommal (kivéve a külszolgálat megkezdésének és megszűnésének naptári évét, amennyiben abban az évben a külszolgálat időtartama nem éri el a kilenc hónapot); d) szülő, gyermek, házastárs és annak szülője, továbbá a testvér temetésére történő hazautazáskor. (2) Az (1) bekezdés a), c) és d) pontjait a 3. § 12. pontjában meghatározott személyekre is alkalmazni kell. (3) Évente egy alkalommal a kihelyező szerv viseli a Magyarországon élő – egyébként e rendelet 3. § 12. pontja szerint ellátmánypótlékra jogosító – házastárs és gyermek állomáshelyre és hazautazásának költségeit, a kihelyezés és a végleges hazautazás naptári évének kivételével. 35. § A kihelyezett és a 3. § 12. pontjában meghatározott személyek ingóságainak indokolt szállítási költségeit a külszolgálat megkezdésekor, befejezésekor és más külföldi állomáshelyre történő áthelyezéskor a kihelyező szerv viseli. A költségviselés mértékét a kihelyező szerv szabályzatban határozza meg. 36. § Az állomáshelyen, illetve hivatalos kiküldetés alatt harmadik országban elhunyt kihelyezett hazaszállításáról és temetéséről a kihelyező szerv saját költségén gondoskodik. A kihelyezett kérelmére a kihelyező szerv saját költségén gondoskodik a kihelyezett állomáshelyen elhunyt együtt élő családtagja hazaszállításáról és temetéséről. 17. Iskoláztatási költség 37. § (1) A kihelyező szerv az e §-ban foglaltak szerint biztosítja, hogy a kihelyezett ellátmánypótlékra jogosító gyermeke a kihelyezés ideje alatt az állomáshelyen az átlagos hazai képzési, egészségügyi és kulturális követelményeknek megfelelő és elsősorban térítésmentesen igénybe vehető, vagy átlagos költségszintű oktatási intézményben előkészítő, alap- és középfokú tanulmányokat folytathasson. (2) A kihelyező szerv hivatali szervezetének vezetője meghatározza és szükség szerinti rendszerességgel felülvizsgálja az állomáshelyen rendelkezésre álló azon – az átlagos hazai képzési, egészségügyi és kulturális követelményeknek megfelelő, átlagos költségszintű, angol, német, francia és spanyol nyelven, illetve az általános gyakorlat szerint Magyarországon eredménnyel hasznosítható nyelve(ke)n képzést folytató – oktatási intézmény(ek) körét, amelyek tandíjára – a kihelyező szerv a külképviselet nevére, címére szóló számla vagy számlát helyettesítő bizonylat ellenében – térítést biztosít (tandíjtérítés). (3) A tandíjtérítés mértéke tanévenként a tandíj 80 százaléka. A fennmaradó összeget a kihelyezett viseli (önrész). Ettől eltérően, amennyiben a tanévre – a kihelyezett összes ellátmánypótlékra jogosító gyermekének tandíja után – fizetendő, éves önrész a kihelyezett éves bruttó ellátmányának 20 százalékát meghaladja, akkor a kihelyező szerv az éves tandíjnak ezt a részét is megtéríti. (4) Ha a kihelyezett gyermekét a (2) bekezdésben foglaltak szerint meghatározottaktól eltérő oktatási intézménybe kívánja beíratni, vagy az állomáshelyen van lehetőség angol, német, francia, spanyol nyelven – az átlagos hazai képzési, egészségügyi és kulturális követelményeknek megfelelő – képzést folytató oktatási intézmény térítésmentes igénybevételére, akkor a kihelyező szerv a kihelyezett részére tandíjtérítést nem biztosít. (5) A kihelyezett sajátos nevelési igényű gyermeke különleges gondozás keretében történő pedagógiai, gyógypedagógiai és konduktív pedagógiai ellátásának költségeit a kihelyező szerv (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint téríti. 18. A kihelyezett lakhatása, egészségügyi ellátása 38. § (1) A kihelyező szerv köteles a kihelyezett számára a feladatkörének, a vele együtt élő és ellátmánypótlékra jogosító személyek összetételének, létszámának és az állomáshely körülményeinek megfelelő, berendezett lakást biztosítani. (2) Az ideiglenes szállodai elhelyezés költségeit, a lakás bérleti díját a kihelyező szerv viseli. A lakás fenntartásával kapcsolatos valamennyi számlázott vagy a bérleti szerződésben szereplő költség (többek között a közös költség, a közüzemi és telekommunikációs szolgáltatások díja) megfizetése a kihelyezettet terheli. Az igénybe vett, de számla ellenében nem fizethető szolgáltatások, költségek ellentételezésére a kihelyező szerv átalányt állapít meg. (3) A kihelyezettek lakhatására (a kihelyezettek lakásaira és a lakások berendezésére, a közüzemi díjak átalánydíjas térítésére) vonatkozó alapvető elveket, a kihelyezettek feladatkörének, a velük együtt élő és ellátmánypótlékra jogosító személyek összetételének, létszámának és az állomáshely körülményeinek figyelembevételével a kihelyező szerv szabályzatban határozza meg. 39. § (1) A kihelyezett és a 3. § 12. pontjában meghatározott személyek a külszolgálat alatt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak az állomáshelyen egészségügyi ellátás igénybevételére. (2) A kihelyező szerv a megtérítési igény érvényesítésére a fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szervével megállapodást köt. A megtérítési igény érvényesítésével kapcsolatos eljárásban, a személyiségi jogok maximális tiszteletben tartása érdekében a felek kötelesek a BNO (betegségek nemzetközi osztályozása), illetve a WHO kódokat használni, illetve azt elfogadni. (3) A kihelyező szerv a fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerve által térített ellátási költségtérítés mértékét 100%-ra kiegészítheti. Ennek fedezetére kiegészítő biztosítás köthető. (4) A kihelyező szerv az állomáshelyre előírt kötelező védőoltások költségét számla ellenében megtéríti a kihelyezettnek és a 3. § 12. pontban meghatározott személyeknek. (5) A megváltozott munkaképességű kihelyezett, valamint a 3. § 12. pontjában meghatározott személy fogyatékosságával összefüggő kiegészítő gyógykezelések, – gyógytorna, fizikoterápia, segédeszközök – költségeihez a fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szerve által térített ellátási költségtérítésen túl a kihelyező szerv indokolt esetben hozzájárulhat. 19. A tartós külszolgálat ellátásával kapcsolatos egyéb szabályok 40. § A 3. § 12. pontjában meghatározott személy a fogadó államban – a magyar külképviselet kivételével – csak a külpolitikáért felelős miniszter hozzájárulásával vállalhat munkát. 41. § A kihelyezett és a 3. § 12. pontjában meghatározott személyek a külszolgálat időtartamára a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény rendelkezései alapján jogosultak diplomata-, illetve külügyi szolgálati útlevél igénybevételére. 42. § Együtt élő házastársak, élettársak egyazon állomáshelyre történő kihelyezése esetén a 27. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában és a (4) és (5) bekezdésében, a 28. § (1) és (2) bekezdésében, a 37. §-ban, valamint a 38. § (1) bekezdésében foglalt jogosultságok csak egyiküket illetik meg, a 27. § (7) bekezdésében és a 38. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségek csak egyiküket terhelik. A 37. § (4) bekezdésében meghatározott önrész megállapítása során kizárólag a magasabb összegű ellátmánnyal rendelkező kihelyezett ellátmányát kell alapul venni. III. FEJEZET AZ IDEIGLENES KÜLFÖLDI KIKÜLDETÉS NAPIDÍJÁNAK ÖSSZEGÉRŐL ÉS KIFIZETÉSÉRŐL 43. § (1) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott, ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő politikai vezetők és kormányzati szolgálati jogviszonyban állók az e fejezetben foglaltak szerint napidíjra jogosultak. (2) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő politikai vezető és kormányzati szolgálati jogviszonyban álló napidíja megkezdett naptári naponként 40 euró. (3) A napidíjat az ideiglenes külföldi kiküldetés megkezdése előtt – az érintett választása szerint, a (6) bekezdésre is tekintettel – készpénzben vagy bankszámlára való átutalással ki kell fizetni. (4) Az ideiglenes külföldi kiküldetés kezdő és befejező időpontja Magyarország államhatárának, illetve a II. fejezet szerinti tartós külszolgálaton lévő kormánytisztviselő esetében a külszolgálat szerinti fogadó állam határának átlépése. (5) A (2) bekezdés alkalmazása során a) nem vehető figyelembe naptári napként az a nap, amelynek során az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő politikai vezető és kormányzati szolgálati jogviszonyban álló 4 óránál rövidebb időt tölt külföldön, illetve a külszolgálata szerinti államon kívül, b) fél naptári napként kell figyelembe venni azt a napot, amelynek során az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő politikai vezető és kormányzati szolgálati jogviszonyban álló 4 óránál hosszabb, de 8 óránál rövidebb időt tölt külföldön, illetve a külszolgálata szerinti államon kívül. (6) Ha az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő politikai vezető és kormányzati szolgálati jogviszonyban álló a kiküldetés időtartama alatt díjtalan ebédben, illetve vacsorában részesül, az adott naptári napra jutó napidíját étkezésenként 30%-kal csökkenteni kell. (7) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő politikai vezető és kormányzati szolgálati jogviszonyban álló a kiküldetés befejező időpontját követő három munkanapon belül nyilatkozik arról, hogy a kiküldetés időtartama alatt részesült-e díjtalan ebédben, illetve vacsorában, továbbá – ha részére a napidíj teljes összegét előre kifizették – a kiküldetés befejező időpontját követő öt munkanapon belül visszafizeti a (6) bekezdésben meghatározott összeget. (8) A napidíj összege után az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő politikai vezetőt és kormányzati szolgálati jogviszonyban állót a hatályos jogszabályoknak megfelelően terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség. 44. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter, illetve a honvédelmi miniszter a munkaköréből adódóan rendszeresen ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő, a Külügyminisztérium, illetve a Honvédelmi Minisztérium állományába tartozó politikai vezető és kormányzati szolgálati jogviszonyban álló számára – a Külügyminisztérium, illetve a Honvédelmi Minisztérium személyi juttatások előirányzaton belül, a tárgyévre kiterjedő hatállyal – pótlékot állapíthat meg, amelynek havi összege legfeljebb a Kttv. szerinti illetményalap négyszerese lehet. (2) A pótlék megállapítása az érintett napidíjra való jogosultságát nem érinti. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 45. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2) A 47. § 2014. szeptember 1-jén lép hatályba. 46. § E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor tartós külszolgálatot ellátó kormánytisztviselők, valamint a folyamatban lévő ideiglenes külföldi kiküldetések esetében is alkalmazni kell. 47. § E rendelet 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kihelyező szerv az e §-ban foglaltak szerint biztosítja, hogy a kihelyezett ellátmánypótlékra jogosító gyermeke a kihelyezés ideje alatt az állomáshelyen az átlagos hazai képzési, egészségügyi és kulturális követelményeknek megfelelő és elsősorban térítésmentesen igénybe vehető, vagy átlagos költségszintű oktatási intézményben óvodai, előkészítő, alap- és középfokú tanulmányokat folytathasson.” 48. § (1) Hatályát veszti a) a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet, és b) az ideiglenes külföldi kiküldetés napidíjának összegéről és kifizetéséről szóló 204/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet. (2) E rendelet 47. §-a 2014. szeptember 2-án hatályát veszti. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök