2013. CCXXI. törvény a hitelbiztosítéki nyilvántartásról.

2013. CCXXI. törvény a hitelbiztosítéki nyilvántartásról. 1. Általános szabályok 1. § (1) A  hitelbiztosítéki nyilvántartás (a  továbbiakban: nyilvántartás) hitelesen tanúsítja, hogy a  hitelbiztosítéki nyilatkozatot tevő a  nyilvántartásban rögzített időpontban és a  nyilvántartásban szereplő tartalommal, a  Polgári Törvénykönyv és az e törvényben foglaltak szerint hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett. (2) A  nyilvántartás az  (1)  bekezdésben foglaltakon túlmenően semmilyen jog, tény vagy szerződés fennállását nem tanúsítja vagy bizonyítja, a nyilvántartás adatát sérelmesnek tartó fél igényét bírósági úton az ellen érvényesítheti, aki a  nyilvántartásban szereplő tartalom feltüntetése érdekében a  hitelbiztosítéki nyilatkozatot tette. A  perben a  hitelbiztosítéki nyilatkozat valósággal egyezőségét és a  nyilatkozatban szereplő adatok helyességét annak kell bizonyítania, aki a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tette; a bíróság a perben soron kívül jár el. (3) Az  ellenkező bizonyításig a  nyilvántartásban rögzített hitelbiztosítéki nyilatkozatról (módosításról, törlésről) vélelmezni kell, hogy azt a nyilatkozatot tevő tette a nyilvántartásban rögzített időpontban és tartalommal. (4) A  hitelbiztosítéki nyilatkozat valósággal egyezőségéért, a  nyilatkozatban szereplő adatok helyességéért a nyilatkozattevő felel. (5) A nyilvántartás rendszerében nyilatkozatot tenni kizárólag elektronikus úton, az erre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően lehet, az ettől eltérő módon tett nyilatkozatot úgy kell tekinteni, mintha azt meg sem tették volna. 2. A hitelbiztosítéki rendszer működtetése 2. § A hitelbiztosítéki nyilatkozatok megtételére, nyilvántartására és a  nyilvántartásba történő betekintésre szolgáló informatikai alkalmazást (a  továbbiakban: hitelbiztosítéki rendszer) a  Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) működteti. 3. § (1) A  MOKK biztosítja, hogy a  hitelbiztosítéki rendszer – az  üzemszerű karbantartás időszakát kivéve – minden munkanapon legalább 8 órától 20 óráig elérhető legyen. (2) A hitelbiztosítéki rendszer üzemszerű karbantartására és felhasználói szintű használatára vonatkozó információkat, műszaki paramétereket, valamint a felhasználói szabályzatot a MOKK a honlapján közzéteszi. (3) A  hitelbiztosítéki rendszer üzemszerű karbantartásáról, illetve a  működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről a  hitelbiztosítéki rendszer útján a  szolgáltatás igénybevételének megkísérlésekor rendszerüzenetben kell értesíteni a  karbantartás, illetve az  üzemzavar idején szolgáltatást igénybe venni kívánó felhasználókat. Az értesítést a MOKK internetes felületén kell közölni, ha a hitelbiztosítéki rendszer útján arra nincs mód. (4) Jogszabály által megállapított határidőkbe nem számít bele az  a  munkanap, amelynek során a  8 órától 20 óráig terjedő időszakban a hitelbiztosítéki rendszerben legalább négy órán át fennálló üzemszerű karbantartás (leállás), illetve üzemzavar akadályozta a hitelbiztosítéki rendszer szolgáltatásainak igénybevételét. (5) A  hitelbiztosítéki rendszert úgy kell kialakítani, hogy ha a  jogerősen megállapított jogutódlás folytán a hitelbiztosítéki nyilatkozattal érintett fél vagy az állandó képviselő személye változik, a jogutód, illetve képviselője, valamint az új képviselő a korábbi regisztrált felhasználó hitelbiztosítéki rendszerben tárolt adataihoz hozzáférjen. (6) A  MOKK a  közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő hitelbiztosítéki eljárásaiban is lehetővé teheti a  közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény (a  továbbiakban: Ket.) szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását, valamint a  szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az  állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételét. 4. § (1) Hitelbiztosítéki nyilatkozatot csak a  hitelbiztosítéki rendszerben felhasználóként nyilvántartásba vett személy és csak a  hitelbiztosítéki rendszerben felhasználóként nyilvántartásba vett személlyel szemben tehet, e  törvény szabályai szerint. A  hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója a  hitelbiztosítéki rendszerben felhasználóként nyilvántartásba vett személy. Hitelbiztosítéki nyilatkozat személyesen vagy képviselő útján tehető, ha a  képviselő a hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója. A törvényt az Országgyűlés a 2013. december 9-i ülésnapján fogadta el. (2) A  felhasználóként történő nyilvántartásba vétel (a  továbbiakban: regisztráció) a  hitelbiztosítéki rendszer e  célra rendszeresített felületén kezdeményezhető. A  kérelmezőnek a  regisztrációs kérelemben – személyazonosító adatainak megadásán túlmenően – nyilatkoznia kell a felhasználói szabályzat elfogadásáról, vagy – ha azt a MOKK lehetővé teszi – a Ket. szerinti azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályai szerint kell hitelesítenie. A kérelmezőnek a következő személyes adatait kell megadnia: családi és utónév, születési családi és utónév, anyja születési neve, születési hely és idő, lakcím. A  regisztrációs eljárás tekintetében – ha azt a  MOKK lehetővé teszi – a Ket. szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybe vehetők. (3) A  regisztrációs kérelem sikeres benyújtása esetén a  MOKK a  hitelbiztosítéki rendszerhez jogszabályban meghatározott módon hozzáférést biztosít. (4) A regisztráció érvényesítéséhez a kérelmező a közjegyző előtt a regisztrációs kérelmében közölt adatok valósággal egyezőségére és hitelességére vonatkozóan nyilatkozatot (a  továbbiakban: azonossági nyilatkozat) tesz. Az azonossági nyilatkozat bármely közjegyzőnél megtehető. (5) A közjegyző az azonossági nyilatkozat megtétele céljából előtte megjelent kérelmező személyi és okmányadatainak ellenőrzése során a  közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a  továbbiakban: Kjtv.) 122.  §-a szerint jár el. Ha a  bemutatott okirat érvényességével, illetve a  nyilvántartási adatokkal való egyezőségével kapcsolatban kétség merül fel, a közjegyző a közreműködést megtagadja. (6) Az azonossági nyilatkozat megtételének tényét a közjegyző a hitelbiztosítéki rendszerben rögzíti. (7) A  regisztrált felhasználó a  (2)  bekezdésben meghatározott személyazonosító adataiban bekövetkezett változást köteles haladéktalanul bejelenteni. A  változás átvezetése során megfelelően alkalmazni kell a  regisztrációra vonatkozó szabályokat. (8) A  közjegyző a  felhasználói regisztrációt az  e  célra szolgáló felületen előterjesztett kérelemre megszünteti, feltéve, hogy a regisztrált felhasználó a hitelbiztosítéki rendszerben nyilvántartott hitelbiztosítéki nyilatkozat által – ide nem értve a törölt nyilatkozatot – már nem érintett. 5. § (1) Ha a  regisztrációját kérő egy meghatározott személy vagy szervezet nevében, annak állandó képviselőjeként kíván eljárni, képviseleti jogosultságát a  regisztráció során közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolnia; a  képviselt a  hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználójának tekintendő. E  regisztráció bármely közjegyzőnél személyesen kérhető. (2) Állandó képviselő lehet a törvényes képviselő, a szervezeti képviselő, valamint az ilyen képviseletre meghatalmazott személy. Meghatalmazotti képviselet esetén a meghatalmazásban utalni kell arra, hogy azt a meghatalmazó állandó és általános (előre egyedileg meg nem határozott ügyekre kiterjedő) jelleggel, visszavonásig adja. A  képviseleti jog ellenőrzése során a  közjegyző a  4.  § megfelelő alkalmazásával jár el. Az  állandó képviselő a  képviseleti jog ellenőrzése során – ha az a meghatalmazásból nem tűnik ki – közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja a következő adatokat, amelyeket a közjegyző a hitelbiztosítéki rendszerben rögzít: a) a természetes személy képviseltnek a 4. § (2) bekezdésében írt személyes adatait, b) a  cégjegyzékbe bejegyzett szervezet képviseltnek az  elnevezését, a  székhelyét, az  adószámát, a cégjegyzékszámát, c) az  egyéb nyilvántartásba vett szervezet képviseltnek az  elnevezését, a  székhelyét, az  adószámát és nyilvántartási számát, valamint a nyilvántartást vezető bíróság, hatóság megnevezését, d) egyéb szervezetnek az elnevezését, a székhelyét, az adószámát, e) külföldi szervezet esetén elnevezését, székhelyét, és ha azzal rendelkezik, nyilvántartási számát, illetve adószámát, az ország kódját. (3) Az  állandó képviseleti jogosultság megszűnését, a  4.  § (2)  bekezdésében meghatározott adatokban történt változást, a  képviseltnek a  (2)  bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változást az  erre okot adó körülmény bekövetkeztét követő három munkanapon belül a  közjegyzőnél kell bejelenteni. A  bejelentést – ha az  a  képviselőtől vagy a  képviselttől származik – a  közjegyző a  4.  § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával rögzíti a  hitelbiztosítéki rendszerben, amelynek kialakítása során biztosítani kell, hogy a  bejelentés beérkezését követő három munkanapon belül a regisztrált felhasználó képviseleti jogosultságára vonatkozó nyilvántartási adat törlése megtörténjen. A  regisztrált felhasználó képviseleti jogosultságára vonatkozó nyilvántartási adat törléséről a képviseltet rendszerüzenetben értesíteni kell. (4) A zálogjogosulti bizományos regisztrációjára az  (1)–(3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a zálogjogosulti bizományosi minőséget meghatalmazás helyett az erre való kijelölést tartalmazó közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni, és a  hitelbiztosítéki rendszerben az  említett minőségre vonatkozó adatot kell rögzíteni. (5) A  zálogjogosulti bizományos hitelbiztosítéki nyilatkozattételére e  törvény zálogjogosulti nyilatkozatra vonatkozó szabályai az  irányadók azzal, hogy a  hitelbiztosítéki nyilatkozatban a  zálogjogosult adatai helyett a  zálogjogosulti bizományos adatait kell feltüntetni és a zálogjogosulti bizományosi minőségre utalni kell. 6. § (1) A hitelbiztosítéki rendszert úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen a) a  hitelbiztosítéki nyilatkozatok megtételére szolgáló elektronikus adatlapok (a  továbbiakban: adatlap) feldolgozására, b) – e törvényben előírt követelmények teljesítése esetén – a hitelbiztosítéki nyilatkozatoknak (módosításoknak, törléseknek) a nyilvántartásban való rögzítésére, c) – a jogszabályban előírt feltételek bekövetkezése esetén – rendszerüzenetek előállítására és azoknak – a 23. § szerinti lekérdezés esetét kivéve – a felhasználóként azonosított személyek részére történő megjelenítésére, valamint d) a rendszert érintő események naplózására. (2) Ha a MOKK észleli, hogy a nyilvántartás adata és a hitelbiztosítéki nyilatkozat (módosítás, törlés) adata között eltérés van, a hitelbiztosítéki rendszer útján intézkedik annak érdekében, hogy a nyilvántartás a hitelbiztosítéki nyilatkozat adatát tartalmazza. Az  adat változásáról a  hitelbiztosítéki nyilatkozat által érintett regisztrált felhasználónak rendszerüzenetben kell tájékoztatást adni. 3. A hitelbiztosítéki nyilatkozat megtétele 7. § (1) A  hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója a  hitelbiztosítéki rendszer felületén az  erre szolgáló adatlap kitöltésével és a hitelbiztosítéki rendszerbe történő továbbításával a következő hitelbiztosítéki nyilatkozatokat teheti meg: a) zálogjogosulti nyilatkozat, b) zálogkötelezetti nyilatkozat, c) eladói nyilatkozat tulajdonjog-fenntartással történő eladásról, d) faktori nyilatkozat, e) lízingbeadói nyilatkozat, f ) egyéb, e törvény szerinti nyilatkozat. (2) A  regisztrált felhasználó hitelbiztosítéki nyilatkozatát annak megtételekor minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el, vagy – ha azt a  MOKK lehetővé teszi – a  Ket. szerinti azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályai szerint hitelesíti. Elektronikus aláírás alkalmazása esetén kizárólag olyan aláíráslétrehozó adat használható, amelyet a  4.  § (2)  bekezdése szerinti adatokat tartalmazó kérelem aláírása során használtak, feltéve, hogy az  űrlapon így elhelyezett elektronikus aláírás a  regisztrált felhasználó hitelbiztosítéki rendszerben rögzített adataival a  4.  § (4)  bekezdése szerint összerendelésre került. Azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés alkalmazása esetén a  hitelbiztosítéki rendszerben rögzített adataival az  azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés által igazolt természetes azonosító adatai kerülnek összevetésre. A  hitelbiztosítéki nyilatkozat megtétele során – ha azt a  MOKK lehetővé teszi – a  Ket. szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások is igénybe vehetők. (3) A  hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételekor a  nyilatkozatot tevőnek költségtérítést kell fizetnie a  MOKK részére. A nyilatkozat akkor tekinthető hatályosan megtettnek, ha a költségtérítés összegét a MOKK javára egy összegben maradéktalanul megfizették vagy azt a MOKK e célra szolgáló számláján jóváírták. (4) A  hitelbiztosítéki nyilatkozatok bejegyzésre, törlésre, módosításra, továbbá az  ezekhez való hozzájárulásra, illetve a zálogjogi bejegyzés fenntartására irányulhatnak. 8. § (1) A hitelbiztosítéki nyilatkozat a nyilvántartásban való rögzítés céljából – a 7. § (3) bekezdése szerinti költségtérítés megfizetésével – megtehető bármely közjegyző előtt is. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtétele céljából előtte megjelenő nyilatkozattevőt a  közjegyző a  4.  § (4)–(6)  bekezdésében foglaltak szerint a  hitelbiztosítéki rendszer felhasználójaként regisztrálja, majd annak hitelbiztosítéki nyilatkozatát a  Kjtv. 175.  § (1)  bekezdésének alkalmazásával – hivatali elektronikus aláírásával ellátva – a 7. §-ban előírtak szerint rögzíti a nyilvántartásban. 9. § A felek rendelkezése esetén a zálogszerződést, tulajdonjog-fenntartással történő eladást, faktoring szerződést vagy lízingszerződést a) közokiratba foglaló közjegyző, vagy b) ellenjegyző ügyvéd – ha a  szerződő felek ezzel is meghatalmazták és a  felek képviseletében regisztrált felhasználóként jár el –, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/B. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt ellenőrzést követően a szerződés alapján megtett hitelbiztosítéki nyilatkozatot, illetve az annak alapján nyilvántartandó adatokat a 7. § alkalmazásával rögzíti a nyilvántartásban. 10. § (1) A  hitelbiztosítéki nyilvántartás állandó képviselővel nem rendelkező természetes személy regisztrált felhasználója hitelbiztosítéki nyilatkozatot képviselő útján az e §-ban foglaltak szerint is tehet. (2) Hitelbiztosítéki nyilatkozat tételére a nyilatkozatot tevő ügyvédet hatalmazhat meg. (3) A  meghatalmazott ügyvédnek a  hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználójának kell lennie. Az  ügyvédnek a hitelbiztosítéki nyilatkozat tételekor nyilatkoznia kell arról, hogy a nyilatkozat tételére érvényes és hatályos írásbeli meghatalmazással rendelkezik. (4) A  hitelbiztosítéki nyilvántartás regisztrált felhasználója nevében hitelbiztosítéki nyilatkozat meghatalmazottként nem tehető, ha a) a hitelbiztosítéki nyilvántartás regisztrált felhasználója a regisztráció során ennek lehetőségét kizárta vagy b) az érintettnek állandó képviselője van (5. §). (5) Ha zálogszerződés, tulajdonjog-fenntartással történő eladás, faktoring szerződés vagy lízingszerződés a  9.  § alkalmazásával került rögzítésre a nyilvántartásban, módosítására, törlésére is csak a 9. § alkalmazásával kerülhet sor. 4. Zálogkötelezetti nyilatkozat 11. § (1) A zálogkötelezett zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozata tartalmazza: a) a zálogkötelezett és a zálogjogosult 1. természetes személy esetén: családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja születési nevét, születési idejét, lakcímét, 2. jogi személy, jogalanyisággal rendelkező egyéb szervezet esetén: elnevezését, székhelyét és azonosító adatait (cégjegyzékszámát és adószámát, vagy nyilvántartási számát és a  nyilvántartást vezető bíróság, hatóság megnevezését és adószámát, nyilvántartásba nem vett szervezet esetén adószámát); b) a zálogkötelezett képviseletében eljáró képviselőnek az a) pont 1. alpontjában megjelölt adatait; c) a  zálogtárgy megjelölését, gépjármű egyedileg történő elzálogosítása esetén annak egyedi azonosítóját (alvázszámát); d) a  zálogkötelezett döntése szerint azt az  összeget, amelynek erejéig a  zálogtárgy a  kielégítésre fedezetet biztosít. (2) Az  (1)  bekezdés c)  pontja és a  25.  § (2)  bekezdése alkalmazásában gépjárműnek minősül a  közúti közlekedésre vonatkozó szabályok szerinti gépjármű, továbbá az  egyedi azonosítóval (alvázszámmal) ellátott mezőgazdasági vontató, lassú jármű, pótkocsi, villamos és segédmotoros kerékpár. Zálogtárgy megjelölése történhet egyedileg vagy körülírással. Zálogtárgy egyedi megjelölése gépjármű egyedi elzálogosítása esetén – a  nyilatkozat tételekor erre a  célra biztosított mezőben – egyedi azonosító megadásával is történhet. Az  igazságügyért felelős miniszter által kiadott rendelet lehetővé teheti zálogtárgy egyedi megjelölésének egyéb módját is. (3) Ha az  adatlapon továbbított adatok megfelelnek az  (1)  bekezdésben foglaltaknak, és eleget tesznek a hitelbiztosítéki rendszer további alakszerűségi követelményeinek, azok a nyilvántartásban rögzítésre kerülnek, és erről a nyilatkozattevő rendszerüzenetben kap értesítést. Ha az adatlap nem felel meg ezeknek az előírásoknak, úgy erről a nyilatkozattevő ugyancsak rendszerüzenetben értesül. (4) A  felhasználói regisztrációval rendelkező zálogjogosultat a  hitelbiztosítéki rendszer útján rendszerüzenetben kell értesíteni arról, hogy a nyilvántartásban javára szóló zálogkötelezetti nyilatkozatot rögzítettek. 12. § (1) A  hitelbiztosítéki rendszer útján rendszerüzenetben kell értesíteni a  zálogjogosultat arról, hogy a  hitelbiztosítéki rendszerbe a zálogjogi bejegyzés törlésére irányuló zálogkötelezetti nyilatkozat érkezett, amelyhez hozzájáruló vagy a zálogjogi bejegyzés fenntartására irányuló zálogjogosulti nyilatkozatot tehet. (2) Ha a  zálogjogosult az  (1)  bekezdés szerinti rendszerüzenet elérhetővé tételétől számított 30 napon belül – ha a  határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, az  azt követő legközelebbi munkanapon – az  erre szolgáló adatlapon hozzájáruló zálogjogosulti nyilatkozatot tesz, e  nyilatkozatának beérkezésével a  törölni kért zálogjogi bejegyzést a hitelbiztosítéki rendszer útján törölni kell a nyilvántartásból. (3) Ha a (2) bekezdésben írt határidőn belül a zálogjogosult az erre szolgáló adatlapon nem tesz a zálogjogi bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozatot, a  törölni kért zálogjogosulti bejegyzést a  nyilatkozattételre nyitva álló határidő utolsó napját követő napon kell törölni a  nyilvántartásból. A  törlésről a  zálogjogosult és zálogkötelezett rendszerüzenetben kap értesítést. (4) Ha a zálogjogosult a (2) bekezdésben írt határidőn belül a zálogjogi bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozatot tesz, a zálogkötelezett rendszerüzenetben kap erről értesítést. 13. § (1) Zálogjog ranghelyének előzetes biztosítására irányuló zálogkötelezetti nyilatkozatot a  valamely vagyontárgyát elzálogosítani kívánó tulajdonos az  erre szolgáló adatlapon a  zálogjog bejegyzésére irányuló zálogkötelezetti nyilatkozatban foglalt adatokkal [11.  § (1)  bekezdés a)−c)  pont] és annak az  összegnek a  megjelölésével tehet, amelynek erejéig a  vagyontárgyon zálogjogot kíván alapítani. A  kedvezményezettként megjelölt zálogjogosult személyét és adatait csak akkor kell feltüntetni az  adatlapon, ha a  vagyontárgyat a  tulajdonos az  előzetesen biztosítandó ranghelyen egy meghatározott személy javára kívánja megterhelni. (2) A  zálogkötelezetti nyilatkozat alapján a  ranghely a  hitelbiztosítéki rendszer útján a  nyilvántartásban rögzítésre kerül, és erről a  nyilatkozattevő, valamint az  adatlapon kedvezményezettként feltüntetett zálogjogosult rendszerüzenetben kap értesítést. (3) A  biztosított ranghelyen a  hitelbiztosítéki nyilatkozatokra vonatkozó szabályok szerint tehető zálogjog bejegyzésére irányuló zálogkötelezetti vagy zálogjogosulti nyilatkozat, azzal azonban, hogy – ha a zálogkötelezett kedvezményezettet is megjelölt – zálogjogosulti nyilatkozatot csak a kedvezményezettként megjelölt zálogjogosult tehet. 5. Zálogjogosulti nyilatkozat 14. § (1) A  zálogjogosult zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatának a  11.  § (1)  bekezdésében foglalt adatokat kell tartalmaznia azzal, hogy a 11. § (1) bekezdés b) és d) pontjában a zálogkötelezett alatt a zálogjogosultat kell érteni. (2) A  zálogkötelezett a  zálogjogosulti nyilatkozat beérkezéséről rendszerüzenetben értesül azzal, hogy ahhoz hozzájáruló zálogkötelezetti nyilatkozatot tehet. (3) A  zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozatának beérkezéséig – de legfeljebb három hónapig – a  hitelbiztosítéki rendszernek a zálogjogosulti nyilatkozatot tárolnia kell. (4) A  hitelbiztosítéki rendszert úgy kell kialakítani, hogy ha a  zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozata beérkezik, úgy az  a  zálogjogosulti nyilatkozatot rögzítse a  nyilvántartásban, és erről mind a  zálogjogosultat, mind pedig a zálogkötelezettet rendszerüzenetben értesítse. 15. § A hitelbiztosítéki rendszert úgy kell kialakítani, hogy az  a  zálogjogi bejegyzés törlésére irányuló zálogjogosulti nyilatkozat alapján a  törölni kért bejegyzést a  nyilvántartásból törölje, és erről a  nyilatkozattevőt, valamint a zálogkötelezettet rendszerüzenetben értesítse. 6. Eladói nyilatkozat tulajdonjog-fenntartással történő eladásról 16. § (1) A  vagyontárgy eladója a  tulajdonjog-fenntartás bejegyzésére vonatkozó hitelbiztosítéki nyilatkozatát az  erre szolgáló adatlapon köteles megtenni. (2) Az adatlapon a tulajdonjog-fenntartást az ennek tényére való utalás mellett a vagyontárgyra, az eladóra és a vevőre vonatkozó adatokkal együtt a  11.  § (1)  bekezdés a)–c)  pontjában foglaltaknak megfelelően kell feltüntetni azzal, hogy a zálogtárgy alatt a vagyontárgyat, a zálogjogosult alatt az eladót, a zálogkötelezett alatt pedig a vevőt kell érteni. (3) Az  eladó tulajdonjog-fenntartásra vonatkozó hitelbiztosítéki nyilatkozatát annak megtételével egyidejűleg a hitelbiztosítéki rendszer útján úgy kell rögzíteni a nyilvántartásban, hogy ennek megtörténtéről a nyilatkozattevő és a felhasználóként regisztrált vevő rendszerüzenetben kapjon értesítést. 17. § A tulajdonjog-fenntartás bejegyzésére vonatkozó eladói nyilatkozatnak a  nyilvántartásból való törlésére a zálogkötelezett vagy a zálogjogosult zálogjogi bejegyzés törlésére irányuló nyilatkozatára és e bejegyzés törlésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a  zálogjogosult alatt az  eladót, a  zálogkötelezett alatt pedig a vevőt kell érteni. 7. Faktori nyilatkozat 18. § A faktori nyilatkozatra, annak a  nyilvántartásban való rögzítésére és törlésére a  tulajdonjog-fenntartásra irányuló eladói nyilatkozatra, annak a nyilvántartásban való rögzítésére és törlésére vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vagyontárgy alatt a faktorra engedményezett követelést, az eladó alatt a faktort, a vevő alatt pedig az adóst kell érteni. 8. Lízingbeadói nyilatkozat 19. § A lízingbeadói nyilatkozatra, annak a  nyilvántartásban való rögzítésére és törlésére a  tulajdonjog-fenntartásra irányuló eladói nyilatkozatra, annak a  nyilvántartásban való rögzítésére és törlésére vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vagyontárgy alatt a lízingbe adott vagyontárgyat, az eladó alatt a lízingbeadót, a vevő alatt pedig a lízingbevevőt kell érteni. 9. Hitelbiztosítéki nyilatkozat módosítása 20. § (1) A  nyilvántartásban rögzített hitelbiztosítéki nyilatkozatok módosítására a  zálogjogosult zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatára, annak a  nyilvántartásban való rögzítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (2) Ha a  módosítással érintett zálogjogi bejegyzést követő ranghelyen további zálogjogi bejegyzések állnak, e  bejegyzések szerinti zálogjogosultak tekintetében az  olyan módosítás, amely a  zálogjoggal biztosított követeléseik kielégítését hátrányosabbá teszi, a hozzájárulásukkal válik hatályossá. (3) A  (2)  bekezdés szerinti esetben a  bejegyzést módosító nyilatkozat nyilvántartásba történő rögzítése – az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesítése mellett – attól tehető függővé, hogy ahhoz a hitelbiztosítéki rendszer útján a  módosítással érintett zálogjogi bejegyzést követő ranghelyen álló zálogjogok jogosultjai hozzájárulnak. A módosításhoz való hozzájáruló hitelbiztosítéki nyilatkozatra a zálogkötelezetti hozzájáruló nyilatkozatra, és annak a nyilvántartásban való rögzítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (4) Ranghely-szerződés esetén a  megváltoztatott ranghely bejegyzésére az  (1)–(3)  bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ilyen hitelbiztosítéki nyilatkozat bejegyzéséhez a nyilatkozattevőn kívüli összes érintett ranghelyen bejegyzett zálogjogosult hozzájáruló nyilatkozata szükséges. 10. A hitelbiztosítéki nyilatkozat nyilvántartásban való rögzítésének feltüntetése 21. § A hitelbiztosítéki rendszert úgy kell kialakítani, hogy az adott nyilatkozat adatai mellett automatikusan feltüntesse: a) a hitelbiztosítéki nyilatkozat nyilvántartásban történő rögzítésének időpontját, b) a bejegyzés sorszámát (nyilvántartási azonosítóját), továbbá c) azt, ha a nyilatkozatot az annak alapjául szolgáló szerződést közokiratba foglaló közjegyző, vagy a szerződést ellenjegyző ügyvéd rögzítette a nyilvántartásban. 11. Bírósági határozat végrehajtása 22. § (1) Ha a  bíróság határozata a  hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzést, módosítást, törlést rendel el, a  végrehajtására kötelezett a  bíróság határozatának az  e  törvényben foglalt módon, hitelbiztosítéki nyilatkozat tételével tehet eleget. (2) Ha a  hitelbiztosítéki nyilatkozat nyilvántartásban való rögzítéséhez hozzájáruló nyilatkozat szükséges vagy a hitelbiztosítéki nyilatkozat nyilvántartásban való rögzítésének akadálya a korábbi bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozat tétele, e  törvénynek a  hozzájáruló nyilatkozat tételére és a  korábbi bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozat tételére vonatkozó szabályait a (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint kell alkalmazni. (3) Ha hozzájáruló nyilatkozat tételére sor kerül, illetve korábbi bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozat tételére nem kerül sor, a hitelbiztosítéki nyilatkozatot a nyilvántartásban e törvény szerint rögzíteni kell. (4) Ha hozzájáruló nyilatkozat tételére nem kerül sor, illetve korábbi bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozat tételére kerül sor, a  nyilvántartásnak tartalmaznia kell azt is, hogy bírósági határozat végrehajtása érdekében hitelbiztosítéki nyilatkozat tételére került volna sor. 23. § (1) A  bírósági végrehajtó a  hitelbiztosítéki nyilatkozat tételére, módosítására, törlésére irányuló végrehajtás során a  hitelbiztosítéki rendszer felületén, az  erre szolgáló adatlapon megtett, hivatali elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátott törlési nyilatkozattal intézkedik a határozat végrehajtásáról. (2) A  hitelbiztosítéki rendszert úgy kell kialakítani, hogy az  a  végrehajtó törlési nyilatkozata alapján a  hitelbiztosítéki nyilatkozatot a nyilvántartásból törölje. 12. Változás a felek személyében 24. § (1) A zálogjogosult vagy a zálogkötelezett halála, illetve megszűnése esetén a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételére jogosult jogutódlásának (a jogutód személyének) a nyilvántartásban való átvezetéséről a közjegyző határoz. (2) Ha a  zálogjogosult személye nem az  (1)  bekezdésben meghatározott okból változik, a  zálogjogosult személyében bekövetkezett változást mind a  bejegyzett, mind pedig az  új zálogjogosult – a  hitelbiztosítéki rendszer felületén az  erre szolgáló elektronikus adatlap kitöltésével és a  hitelbiztosítéki rendszerbe történő továbbításával – bejelentheti. Ha azonban a  változást az  új zálogjogosult jelenti be, nyilatkozatát a  bejegyzett zálogjogosult hozzájáruló nyilatkozatának beérkezéséig – de legfeljebb három hónapig – a hitelbiztosítéki rendszernek tárolnia kell. (3) A  (2)  bekezdésben foglalt rendelkezést kell alkalmazni, ha a  különvált zálogjog jogosultját kell a  nyilvántartásban feltüntetni. Ebben az esetben az új zálogjogosult alatt a különvált zálogjog jogosultját kell érteni. (4) Ha a zálogkötelezett személye nem az (1) bekezdésben meghatározott okból változik, a bejegyzett zálogkötelezett a  hitelbiztosítéki rendszer felületén az  erre szolgáló elektronikus adatlap kitöltésével és a  hitelbiztosítéki rendszerbe történő továbbításával jelentheti be a  változást. Az  új zálogkötelezett és a  zálogjogosult hozzájáruló nyilatkozatának beérkezéséig – de legfeljebb három hónapig – a hitelbiztosítéki rendszernek a nyilatkozatot tárolnia kell. Ha a változást az új zálogkötelezett jelenti be, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az új zálogkötelezett bejelentésének a nyilvántartásban való rögzítéséhez csak a zálogjogosult hozzájáruló nyilatkozatára van szükség. (5) Az (1)–(4) bekezdésben foglalt nyilatkozatokat is csak a hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója teheti meg, és csak abban az esetben, ha a nyilatkozattal érintett személy is a hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója; e személyek felhasználói regisztrációjára e törvény rendelkezései az irányadók. (6) Az  (1)–(5)  bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a  tulajdonjog-fenntartással történő eladás, a faktoring szerződés és a pénzügyi lízingszerződés esetén. 13. Betekintés a nyilvántartásba 25. § (1) A  nyilvántartásnak meg kell felelnie annak a  követelménynek, hogy a  zálogkötelezett (vevő, adós, lízingbevevő) személye szerint nyilvántartott adatokba – kivéve az  érintett természetes személy anyja születési nevét és a  lakcímadatot – a  hitelbiztosítéki rendszer erre szolgáló felületén bárki, azonosítás nélkül betekinthessen a zálogkötelezett következő adatainak megadásával: a) természetes személy neve és születési időpontja, anyja születési neve, b) szervezet elnevezése, adószáma, c) külföldi szervezet esetén az ország kódja. (2) A  bejegyzés (1)  bekezdés szerint lekérdezhető adatait a  bejegyzés nyilvántartási azonosítóját vagy a  zálogjoggal terhelt, tulajdonjog-fenntartással vagy pénzügyi lízingszerződéssel érintett gépjármű egyedi azonosító adatát megadó lekérdezőnek is hozzáférhetővé kell tenni; a  hitelbiztosítéki rendszert úgy kell kialakítani, hogy e  lekérdezést abban az  esetben biztosítsa, ha a  gépjármű megjelölésére a  nyilatkozatban akként került sor, hogy a nyilatkozatot tevő az e célra rendszeresített mezőben adta meg a gépjármű egyedi azonosítóját. Az igazságügyért felelős miniszter által kiadott rendelet lehetővé teheti egyéb vagyontárgy egyedi azonosító útján történő lekérdezését is. 26. § (1) A  hitelbiztosítéki rendszer nyilvántartásban nem szereplő adatairól közigazgatási hatóság, közigazgatási szerv, bíróság, bírósági végrehajtó, ügyész, nyomozó hatóság, terrorizmust elhárító szerv, nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a  közjegyző tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szerv (a  továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) a  MOKK-tól jogszabályban meghatározott módon, közvetlen hozzáféréssel, elektronikus úton adatot igényelhet. Az  adatigénylés feltétele, hogy az  adatigénylő az  igényelt adat tekintetében a  törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az  adat kezelésére. A  hitelbiztosítéki rendszer nyilvántartásban szereplő adatairól a közfeladatot ellátó szerv adatot akkor igényelhet, ha ahhoz a hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználójaként nem férhet hozzá. (2) Az  adatigénylés megkezdésekor az  annak alapjául szolgáló ügy tárgyát és számát, az  igényelt adat tekintetében az  adatigénylőt, az  ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez az  adatkezelésre feljogosító törvényi rendelkezést, valamint az  adott személy beazonosításához szükséges valamennyi adatot elektronikus úton a MOKK rendszere számára rendelkezésre kell bocsátani. (3) Ha az adatigénylés nem felel meg az (1) és (2) bekezdésben rögzített követelményeknek, a MOKK az adatigénylés teljesítését elutasítja. 27. § (1) A hitelbiztosítéki rendszer erre szolgáló felületének azt is biztosítania kell, hogy bárki, azonosítás nélkül, lekérdezés útján tájékozódhasson arról, hogy a) a  Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 262.  § (2)  bekezdése szerinti zálogjogi nyilvántartás, ide nem értve a  b)  pont szerinti zálogjogi nyilvántartást (a  továbbiakban: 1. zálogjogi nyilvántartás) a zálogkötelezett személye szerint nyilvántart-e olyan zálogjogi bejegyzést, amelyet még nem töröltek; b) a  Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 48/A. §-a szerinti, egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő zálogjog nyilvántartása (a továbbiakban: 2. zálogjogi nyilvántartás) tartalmaz-e a zálogkötelezettet érintő adatot. (2) Az  (1)  bekezdés b)  pontja esetében a  lekérdező választása szerint megismerhetők – az  érintett anyja születési nevének és lakcímadatának kivételével – a zálogkötelezettre és a zálogjogosultra, valamint a zálogtárgyra vonatkozó adatok, ez utóbbi tekintetében pedig a) a lekérdezés napján fennálló bejegyzések, b) az a) pont szerinti bejegyzések a már törölt bejegyzésekkel együtt, c) a lekérdezést megelőző bármely időpontban fennálló bejegyzések, d) a c) pont szerinti bejegyzések az adott időpontban már törölt bejegyzésekkel együtt. (3) Az e § szerinti lekérdezés a zálogkötelezett következő adatainak megadásával történhet: a) a  természetes személy születési neve és születési időpontja, szervezet elnevezése, adószáma, cégjegyzékszáma, egyéb szervezet nyilvántartási száma, vagy b) a zálogkötelezett nyilvántartási azonosítója, illetve a zálogjoggal terhelt gépjárművének azonosítója. (4) A  zálogjogi tehertől való mentesülés érdekében a  jóhiszeműségére nem hivatkozhat az  a  jogszerző, aki a  zálogjoggal terhelt gépjármű azonosítója alapján e  teherről a  nyilvántartásba történő betekintéssel tudomást szerezhetett volna, ha a  gépjármű megjelölésére a  nyilatkozatban akként került sor, hogy a  nyilatkozatot tevő az  e  célra rendszeresített mezőben adja meg az  egyedi azonosítót és ezáltal a  hitelbiztosítéki rendszer útján biztosított az  egyedi azonosítóval történő lekérdezés [25.  § (2)  bekezdés]. Ez  a  rendelkezés abban az  esetben alkalmazható, ha a zálogtárgy megjelölésére ilyen módon került sor. (5) Tulajdonjog-fenntartással vagy pénzügyi lízingszerződéssel érintett gépjármű esetén a  jóhiszeműségére nem hivatkozhat az  a  jogszerző, aki a  gépjármű azonosítója alapján a  nyilvántartásba történő – (4)  bekezdés szerinti  – betekintéssel tudomást szerezhetett volna arról, hogy a  gépjármű nem a  vele szerződő fél tulajdonában áll. Ez a rendelkezés abban az esetben alkalmazható, ha a vagyontárgy megjelölésére ilyen módon került sor. 14. A nyilvántartás adatainak kezelése 28. § (1) A nyilvántartás adatait a MOKK kezeli. (2) A nyilvántartás 4. és 5. §-ban meghatározott adatainak kezelésére a közjegyző is jogosult. (3) A MOKK az adatkezelés során köteles gondoskodni az adatok biztonságáról. 29. § (1) Ha a  hitelbiztosítéki nyilatkozatnak a  nyilvántartásban történő rögzítését követően 20 év eltelt a  nyilatkozat tartalmát érintő újabb hitelbiztosítéki nyilatkozat nyilvántartásban történő rögzítése nélkül, a  hitelbiztosítéki nyilatkozatot törölni kell a nyilvántartásból. Három hónap elteltével a hitelbiztosítéki rendszerből törölni kell azokat a tárolt hitelbiztosítéki nyilatkozatokat, amelyek a nyilvántartásban csak az ellenérdekű fél hozzájárulásával válnak rögzíthetővé, ha a hozzájárulás megadására nem került sor. (2) A hitelbiztosítéki rendszert úgy kell kialakítani, hogy az (1) bekezdésben foglalt határidő lejártát megelőző harminc, a három hónapos határidő esetén pedig öt nappal rendszerüzenetben értesítse a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tevő felhasználót a határidő lejártáról és annak jogkövetkezményeiről. (3) A  hitelbiztosítéki nyilatkozatot a  nyilatkozatot tevő a  hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételére vonatkozó szabályok szerint megújíthatja. 15. A hitelbiztosítéki rendszerben végzett műveletekre vonatkozó egyéb rendelkezések 30. § A hitelbiztosítéki nyilatkozat elektronikus megtételére, valamint a  nyilvántartás adattartalmának lekérdezésére irányuló műveletek és technikai eszközök jogszerű alkalmazását vélelmezni kell. 31. § A hitelbiztosítéki rendszer rendszerüzenetének a  felhasználó számára való hozzáférhetővé tételének, illetve megjelenítésének időpontja tekintetében – kétség esetén – a MOKK által, a rendszerben tárolt adatok alapján közölt időpont az irányadó. 16. Záró rendelkezések 32. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a) a  hitelbiztosítéki nyilatkozatok megtételére és bírósági végrehajtás útján történő pótlására, valamint a regisztrált felhasználók személyében bekövetkezett változás bejelentésére szolgáló elektronikus adatlapok adattartalmát, b) a  hitelbiztosítéki rendszer működtetésére, a  nyilvántartásból való lekérdezésre és a  közfeladatot ellátó szervek elektronikus úton történő adatigénylésére vonatkozó részletes szabályokat, c) az  adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével a  hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételéért fizetendő költségtérítés összegére és megfizetésére vonatkozó szabályokat. 33. § Ez a törvény 2014. március 15-én lép hatályba. 34. § (1) Az  1. és 2. zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett zálogjogok esetében a  bejegyzés módosítására és törlésére, a nyilvántartásban foglalt adatok kezelésére és – az e törvény szerinti lekérdezés biztosításán túl – a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra e törvény hatálybalépését követően is a 2014. március 14-én hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. (2) A  MOKK köteles biztosítani, hogy az  (1)  bekezdés szerinti zálogjogi nyilvántartásokban őrzött adatok e  törvény rendelkezéseinek megfelelően lekérdezhetőek legyenek a nyilvántartás lekérdezésre szolgáló internetes felületén. 17. Módosító rendelkezések 35. § A Kjtv. 54.  § (1)  bekezdés e)  pontjában a  „zálogjogi nyilvántartást” szövegrész helyébe a  „zálogjogi, illetve a hitelbiztosítéki nyilvántartást” szöveg lép. 36. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 84. § (2) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (a rendőrség a  törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében térítés nélkül adatot kérhet az  alábbi nyilvántartásokból:) „t) a közjegyzői zálogjogi nyilvántartásból és a hitelbiztosítéki nyilvántartásból,” 37. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A  végrehajtó a  végrehajtást kérő kérelmére a  Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a  továbbiakban: MOKK) által működtetett hitelbiztosítéki nyilvántartásba és – erre utaló adat esetén – a MOKK-nál vezetett zálogjogi nyilvántartásba való betekintéssel meggyőződik arról, hogy az  adós zálogkötelezettként szerepel-e a  nyilvántartásban, továbbá, hogy vagyonát, illetve valamely vagyontárgyát terheli-e jelzálogjog. Az  egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dologként jogszabályban meghatározott vagyontárgy foglalása esetén a  végrehajtó hivatalból is köteles a  zálogjogi nyilvántartásba való betekintéssel meggyőződni arról, hogy terheli-e jelzálogjog a lefoglalt ingót.” (2) A Vht. 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A végrehajtó a foglalás után, illetve a lefoglalt vízi, légi jármű lajstromát vezető szervezet 103/A. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásának kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti az  ingóság lefoglalásáról azt, akiről valószínűsíthető, hogy a lefoglalt ingóságon zálogjoga áll fenn. Így jár el a végrehajtó a hitelbiztosítéki nyilvántartás és a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követően is.” (3) A Vht. IX. Fejezete a következő alcímmel és 184/C. §-sal egészül ki: „A hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzést, módosítást, törlést elrendelő bírósági határozat végrehajtása 184/C.  § (1) Hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzést, módosítást, törlést elrendelő bírósági határozat végrehajtása során a 172–177. §-ban foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A  bíróság a  végrehajtható okiratban megfelelő határidő tűzésével felhívja a  kötelezettet a  hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéshez szükséges, a  hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény szerinti nyilatkozat megtételére. (3) Ha az önkéntes teljesítés elmaradt, a végrehajtó a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvény szerint intézkedik a határozat végrehajtása iránt.” (4) A Vht. a) 47.  § (2)  bekezdésében a „közjegyzőket” szövegrész helyébe a „vezető és a  hitelbiztosítéki nyilvántartást működtető szervezetet, a közjegyzőket” szöveg, b) 103/B.  §-ában a  „Jelzálogjoggal” szövegrész helyébe a  „2014. március 15. napját megelőzően bejegyzett jelzálogjoggal” szöveg, c) 114/A.  § (3)  bekezdés f )  pontjában a  „Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál” szövegrész helyébe a „MOKK-nál” szöveg lép. 38. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény II. Fejezete a 36/O. §-t követően a következő alcímmel és 36/P. §-sal egészül ki: „A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódjának megállapítása 36/P.  § (1) A  hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult, illetve kötelezett halála vagy megszűnése esetén a jogutód, illetve a jogosult vagy kötelezett kérelmére a közjegyző határoz a jogelőd hitelbiztosítéki nyilvántartásból való törléséről és a jogutód személyének a hitelbiztosítéki nyilvántartásban való átvezetéséről. (2) A kérelemhez csatolni kell a) természetes személy halála esetén a jogerős teljes hatályú hagyatékátadó (rész-hagyatékátadó) végzést, b) cégjegyzékbe bejegyzett szervezet esetén a cégmásolatot, amelyből megállapítható, hogy a  jogelőd jogerősen megszűnt és – szétválással történő megszűnés esetén – a cégirat szétválási szerződés másolatát, c) a  civil és az  egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában szereplő szervezet esetén a  másolatot, amelyből megállapítható, hogy a  jogelőd jogerősen megszűnt és – szétválással történő megszűnés esetén – a bírósághoz benyújtott szétválási szerződés bíróság által kiadott másolatát, d) – a  b) és c)  pont szerinti nyilvántartásban nem szereplő szervezet esetén – a  jogutódlásról rendelkező jogerős bírósági, hatósági határozatot vagy a jogutódlást igazoló egyéb iratot. (3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetben, ha a szétválás olyan módon történik, hogy a kivált tagok nem új szervezetet hoznak létre, hanem már működő szervezetbe lépnek be tagként, a cégmásolatból, másolatból ennek kell kitűnnie. (4) Az eljárásban a közjegyző a kérelemhez csatolt iratok alapján dönt, egyebekben az eljárásban bizonyításnak nincs helye. (5) A közjegyző a határozat jogerőre emelkedését követően intézkedik a jogelőd hitelbiztosítéki nyilvántartásból való törléséről és a jogutód személyének a hitelbiztosítéki nyilvántartásban való átvezetéséről.” 39. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 118. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A  jegyző és a  közjegyző az  örökhagyó vagyonának megállapítása és a  rendelkezésre álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből közvetlenül, az egyedi azonosító jellel ellátott (lajstromozott) vagyontárgyak nyilvántartásából és a zálogjogi, valamint a hitelbiztosítéki nyilvántartásból.” 40. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 71. § (2) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (a nav nyomozó hatósága a  bűnüldözési feladatok ellátása érdekében térítés nélkül kérhet adatokat az  alábbi nyilvántartásokból:) „18. a közjegyzői zálogjogi nyilvántartásból és a hitelbiztosítéki nyilvántartásból,” Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke