23/2013. (IV. 9.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó

23/2013. (IV. 9.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatások 2013. igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81.  § (3)  bekezdés a)  pontjában kapott felhatalmazás alapján – az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94.  § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § E rendeletet az  Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatáshoz (SAPS) kapcsolódó 2013. évi átmeneti nemzeti támogatások igénybevételével kapcsolatos bizottsági határozatra figyelemmel kell alkalmazni. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. anyajuh: a Tanács 2009. január 19-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a  mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 73/2009/EK rendelet (a  továbbiakban: 73/2009/EK tanácsi rendelet) 100.  cikk a)  pontjában meghatározott nőivarú juh; 2. anyatehén: a  73/2009/EK tanácsi rendelet 109.  cikk d)–e)  pontjaiban meghatározott nőivarú, háziasított szarvasmarhaféle, figyelembe véve az ugyanezen rendelet 111. cikk (6) bekezdésében foglaltakat; 3. átruházás: a  támogatási kérelmen bejelentett állatok összességének a  birtokon tartási időszak alatt egy átvevőnek történő eladása és a  történelmi bázis jogosultságról szóló miniszteri rendelet (a  továbbiakban: Bázisrendelet) szerinti átruházás; 4. átruházó: az a mezőgazdasági termelő, akinek a támogatási kérelmében bejelentett állatai átruházásra kerültek egy másik mezőgazdasági termelő részére és a Bázisrendelet szerinti átadó; 5. átvevő: az a mezőgazdasági termelő, akire a támogatási kérelemben bejelentett összes állatot átruházzák és a Bázisrendelet szerinti átvevő; 6. birtokon tartás: a kérelmezett állatnak az egyes jogcímeknél meghatározott ideig a kérelmező tenyészetében történő tartása; 7. egyéni referenciamennyiség: a  tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Kvótarendelet) szerinti mennyiség; 8. egyéni támogatási felsőhatár: a  mezőgazdasági termelőt megillető, az  állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló miniszteri rendelet és az  állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igénylésének feltételeiről szóló miniszteri rendelet alapján nyilvántartott támogatási jogosultságok összege; 9. egységes kérelem: az  Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az  Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a  központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2013. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló miniszteri rendelet (a  továbbiakban: Egységes kérelem rendelet) szerinti kérelem; 10. gyümölcsös ültetvény: a gyümölcsfával (alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró, naspolya, füge) vagy bogyós gyümölccsel (málna, ribiszke, egres, josta, szeder, szamóca, termesztett bodza) összefüggően telepített terület, amelyet gyümölcs vagy gyümölcs szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 11. kiegészítő történelmi bázis jogosultság: a  kiegészítő történelmi bázis jogosultság megállapításáról szóló miniszteri rendelet szerinti jogosultság; 12. mezőgazdasági termelő: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontja szerinti termelő; 13. szőlőültetvény: szőlővel összefüggően telepített terület, amelyet szőlő vagy szőlő szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 14. támogatható terület: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (1)–(5) bekezdésében meghatározott, a támogatás szempontjából valamennyi feltételnek megfelelő terület; 15. tenyészet: a  tartási helyek, a  tenyészetek és az  ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló miniszteri rendelet szerint nyilvántartásba vett tenyészet; 16. termeléstől elválasztott támogatás: olyan támogatás, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló történelmi bázis; 17. termeléshez kötött támogatás: olyan támogatás, amelynek feltétele a  támogatható állat tartása, illetve növénykultúra termelése az e rendeletben meghatározottak szerint; 18. történelmi bázis: a  referencia időszakra vonatkozóan meghatározott termelési egység (állatlétszám, terület, tonna, kg) mértéke, amely a termeléstől elválasztott támogatások alapját képezi; 19. történelmi bázis jogosultság: az ügyfél történelmi bázisa alapján megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog. II. FEJEZET AZ EGYSÉGES TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS 1. Közös szabályok 3. § (1) Az  egységes területalapú támogatásra vonatkozó kérelem benyújtására, elbírálására az  e  rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Egységes kérelem rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Egységes területalapú támogatás iránti kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki a támogatás alapjául szolgáló terület vonatkozásában az Egységes kérelem rendelet alapján jogszerű földhasználónak minősül. (3) E  rendelet szerint egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló területnek a  73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (1)–(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági területet kell tekinteni. (4) A (3) bekezdés szerinti területre az egységes területalapú támogatás igénylése alapjául szolgáló területeket tartalmazó egységes területalapú támogatási kérelem alapján – az  (5)–(6) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak akkor fizethető támogatás, ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület eléri vagy meghaladja az 1 hektárt. Ha a támogatható terület több mezőgazdasági parcellából áll, az egyes mezőgazdasági parcellák támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt. (5) Az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában 0,3 hektárnál nagyobb támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területe után a támogatás kifizethető. (6) Ha az  egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a  támogatható terület nem éri el együttesen az  1  hektárt, de a  mezőgazdasági termelő rendelkezik 0,3 hektárnál nagyobb támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területtel, e  terület és az  egyéb támogatható területek után együttesen folyósítható a támogatás. (7) Az egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló terület megállapításánál nem vehető figyelembe az a terület, a) amely után a  mezőgazdasági termelő részére a  Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az  Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti támogatási jogosultság került megállapításra, b) amely nem minősül a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (1)–(2) bekezdése szerint 2003. június 30-án jó mezőgazdasági állapotban tartott, hasznosított mezőgazdasági területnek, c) amely az  Egységes kérelem rendelet szerint az  igénybe vehető támogatások alapjául szolgáló terület megállapításánál nem vehető figyelembe. (8) Ugyanarra a mezőgazdasági parcellára csak egy egységes kérelem nyújtható be. (9) Egységes területalapú támogatást igényelhet az  a  mezőgazdasági termelő is, valamint a  támogatás annak a mezőgazdasági termelőnek is kifizetésre kerülhet amely, vagy aki felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt áll, feltéve, hogy az e rendeletben, továbbá az Egységes kérelem rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel. 4. § Amennyiben az  egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában támogatható területtel kapcsolatban az  egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. számú melléklet 7., illetve 8. pontja vonatkozásában ismételt szándékos meg nem feleléseket állapítottak meg, az ismételt szándékos meg nem felelés megállapítását követő naptári év március 1-jéig a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben nem támogatható területként kerül lehatárolásra. Amennyiben az érintett terület a vonatkozó jogszabályi feltételeknek ismét megfelel, akkor a  Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet 7.  § (4)  bekezdése szerint bejelentésre vagy hivatalból indult változásvezetési eljárás alapján minősíthető vissza támogatható területté. 5. § Az egységes területalapú támogatás tárgyában hozott határozatnak tartalmaznia kell: a) az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában igényelt terület nagyságát, b) a támogatás alapjául szolgáló támogatható terület nagyságát, c) a mezőgazdasági termelőt megillető támogatási összeget, és d) az alkalmazott – uniós jogi aktus szerinti – jogkövetkezményeket. 6. § A támogatás mértéke a 73/2009/EK tanácsi rendelet 122. cikk (2) bekezdése alapján kerül meghatározásra e rendelet egyes jogcímeihez kapcsolódó támogatási összegekről szóló miniszteri rendeletben (a  továbbiakban: Mérték rendelet). 2. További feltételek kendertermesztés esetén 7. § (1) Kendertermesztés esetén egységes területalapú támogatás a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a  mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági rendelet 10.  cikke szerinti fajta után, és csak akkor fizethető, ha a  vetőmagcímkéket a  mezőgazdasági termelő az  egységes kérelemmel együtt, de legkésőbb 2013. június  30-áig a  Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a  továbbiakban: MVH) részére megküldi, továbbá az egységes kérelemben az Európai Unió kötelező jogi aktusa szerinti adatokat feltünteti. (2) A rostcélra termesztett kender esetén – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az Európai Unió kötelező jogi aktusa szerinti szerződést is csatolni kell az egységes kérelemhez. III. FEJEZET AZ EGYSÉGES TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁTMENETI NEMZETI TÁMOGATÁS 3. Közös szabályok 8. § (1) Az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás (a továbbiakban: átmeneti nemzeti támogatás) vehető igénybe az alábbi jogcímekre: a) hízottbikatartás támogatása, b) tejtámogatás, c) anyatehéntartás támogatása, d) extenzifikációs szarvasmarha támogatás, e) anyajuhtartás támogatása, f ) kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuh-támogatás, g) Burley-dohány termesztésének támogatása, h) Virginia-dohány termesztésének támogatása, i) héjas gyümölcsűek termesztésének támogatása. (2) Az (1) bekezdés a), b), d), f ), g) és h) pontjai szerinti jogcímek alapján termeléstől elválasztott támogatás; az (1) bekezdés c), e) és i) pontjai szerinti jogcímek alapján termeléshez kötött támogatás vehető igénybe. (3) Az  (1)  bekezdés i)  pontja szerinti jogcímre vonatkozó kérelem benyújtására és elbírálására az  e  rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Egységes kérelem rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. 9. § (1) Átmeneti nemzeti támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki a) a  8.  § (1)  bekezdés i)  pontja szerinti támogatási jogcím esetén a  támogatást az  Egységes kérelem rendelet szerint benyújtott egységes kérelmen igényli, b) a  8.  § (1)  bekezdés c) és e)  pontja szerinti támogatási jogcímek esetén támogatási kérelmet nyújt be és a  Tenyészet Információs Rendszerben (a  továbbiakban: TIR) a  támogatási kérelemben szereplő állatok tenyészetének állattartójaként – a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) szerinti ügyfél-azonosító számának feltüntetésével – szerepel, c) termeléstől elválasztott támogatási jogcím esetén ca) az  MVH nyilvántartása szerint történelmi bázis, illetve kiegészítő történelmi bázis jogosultsággal rendelkezik, cb) családi gazdaság esetében – amennyiben a  történelmi bázis, illetve kiegészítő történelmi bázis jogosultság a  családi gazdaság tagjának a  nevén szerepel a  nyilvántartásban – a  támogatásra a családi gazdálkodó akkor jogosult, ha megfelel a termeléstől elválasztott támogatásra vonatkozó egyéb feltételeknek, valamint 2013. szeptember 30-ig igazolásra kerül az MVH részére, hogy a bázis jogosultsággal rendelkező személy a családi gazdaság tagja. (2) A  8.  § (1)  bekezdés a), b), d) és f )  pontja szerinti támogatási jogcím esetén történelmi bázis jogosultság és a  8.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerinti támogatási jogcím esetében kiegészítő történelmi bázis jogosultság alapján a termeléstől elválasztott támogatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki egységes területalapú támogatásra való jogosultságot szerzett és a  TIR-ben – az  Eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító számának feltüntetésével – állattartóként van nyilvántartva. (3) A 8. § (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén a támogatás a történelmi bázis jogosultság alapján az egységes területalapú támogatás tekintetében a mezőgazdasági termelő részére megállapított jogosult terület mértékéig vehető igénybe. 10. § (1) Átmeneti nemzeti támogatás legfeljebb a) az egységes kérelemben feltüntetett területre, b) a támogatási kérelemben megjelölt állatlétszámra, figyelembe véve az ügyfél egyéni támogatási felsőhatárát, valamint c) az MVH nyilvántartásában szereplő történelmi bázis jogosultságra, és kiegészítő történelmi bázis jogosultságra vonatkozóan állapítható meg. (2) A 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás esetében az Eljárási tv. 55. § (10) bekezdése alkalmazásában az MVH a mesterséges körülmények létrehozásával összefüggő feltételeket, különösen abban az esetben jogosult vizsgálni, amikor az  ügyfél 2006. december 13. és 2007. március 31. között megszerzett tejkvótája alapján megállapított történelmi bázis jogosultsága után úgy vesz igénybe támogatást, hogy a 2007. április 1. után bármilyen más jogcímen tulajdonában levő tejkvótájának több mint egyharmadát értékesítette. 4. Hízottbikatartás támogatása 11. § (1) A  hízottbikatartás támogatása termeléstől elválasztva, történelmi bázis és kiegészítő történelmi bázis jogosultság alapján kerül megállapításra. A  mezőgazdasági termelő a  rendelkezésére álló egyéni történelmi bázisa alapján a Mérték rendeletben meghatározott mértékű támogatásra jogosult. (2) A mezőgazdasági termelőt az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevétele esetén hízottbika-tartási kötelezettség nem terheli. (3) Ha a  mezőgazdasági termelő termelést folytat, az  (1)  bekezdés szerinti támogatás feltétele, hogy gondoskodjon az  állattenyésztésről szóló törvény (a  továbbiakban: állattenyésztési törvény) szerinti apaállat-használatról, és a  tenyészetében lévő szarvasmarha-állománynak a  szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről és az  Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Szarvasmarha ENAR rendelet) szerinti jelöléséről és nyilvántartásáról. 5. Tejtámogatás 12. § (1) A  tejtámogatás termeléstől elválasztva, történelmi bázis alapján kerül megállapításra. A  mezőgazdasági termelő egyéni történelmi bázisa alapján a Mérték rendeletben meghatározott mértékű támogatásra jogosult. (2) A mezőgazdasági termelőt az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevétele esetén tejtermelési kötelezettség nem terheli. 6. Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatása 13. § (1) Az  anyatehéntartás esetén a  Mérték rendeletben meghatározott mértékű termeléshez kötött támogatás vehető igénybe. (2) Az  anyatehéntartás termeléshez kötött támogatása állategyedenként, naptári évenként és mezőgazdasági termelőnként – az egyéni támogatási felsőhatár figyelembevételével – egy alkalommal kerül megállapításra. 14. § (1) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatására az a mezőgazdasági termelő jogosult, akinek a) a  Kvótarendelet szerinti rendelkezésre álló egyéni referenciamennyisége és a  gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe vagyoni hozzájárulásként bevitt vagy részükre használatba adott kvótamennyiségének összege nem haladja meg a 120 000 kg-ot, vagy b) a  Kvótarendelet szerinti rendelkezésre álló egyéni referenciamennyisége és a  gazdasági társaságba vagy szövetkezetbe vagyoni hozzájárulásként bevitt vagy részükre használatba adott kvótamennyiségének összege meghaladja a 120 000 kg-ot, a támogatási kérelemben feltüntetett állatait tejtermelést nem folytató tenyészetben tartja és azok 2012. április 1-jétől nem állnak tejtermelési ellenőrzés alatt, továbbá vállalja, hogy azokat a továbbiakban tejtermelésre nem hasznosítja. (2) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatása a támogatási kérelem benyújtásának napján a tenyészetben lévő olyan anyatehén után igényelhető, amely nem tartozik a  73/2009/EK tanácsi rendeletnek az  ugyanezen rendelet IV. és V. címében a  mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1121/2009/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1121/2009/EK bizottsági rendelet) IV. mellékletében felsorolt fajtákhoz és a Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti nyilvántartásban 99-es kódon „egyéb tejhasznú” fajtával bejelentett fajtához. (3) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatásának feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő a) gondoskodjon az állattenyésztési törvényben foglaltak szerinti apaállat-használatról, b) gondoskodjon a  tenyészetében lévő állatállományra vonatkozóan a  Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti jelöléséről és nyilvántartásáról, c) a támogatásra bejelentett állományában központi lajstromszámmal ellátott, a (2) bekezdés alapján támogatható fajtájú tenyészbikát vagy mélyhűtött szaporítóanyagot használ és a  termékenyítéseket (fedeztetéseket), a szabad és háremszerű pároztatásokat és az embrió-átültetéseket az erre a célra a Termékenyítési Rendszerben rendszeresített bizonylaton a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz bejelentse és a  bejelentett adatokat a központi adatbázisban regisztrálják, d) a támogatásra bejelentett tenyészetében hústermelés céljára tartson borjakat és a kérelmezett állatok legalább 30%-ának legyen ellése a 2013. január 1-jétől 2013. december 31-ig tartó időszak során, és e) a  kérelmezett állattól a  birtokon tartási idő alatt született borjakat közvetlenül a  születésüket követően legalább egy hónapon keresztül az anyjukkal azonos tenyészetben tartsa. (4) A támogatható minimális állatlétszám három egyed. (5) A támogatás további feltétele az anyatehén fajtájának az ENAR nyilvántartásba való bejelentése a Szarvasmarha ENAR rendeletben meghatározott útmutató szerinti fajtakóddal legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásáig. 15. § (1) A  tenyészetben lévő állomány gümőkór-, brucellózis- és leukózismentességét a  hatósági állatorvos, vagy a  járási főállatorvos a  támogatási kérelmen igazolja. A  mentességnek már a  támogatási kérelem benyújtásakor fenn kell állnia. Ha a kérelem benyújtásakor a mentesség nem áll fenn, a támogatási kérelem vis maior kérelem benyújtásával sem fogadható el. (2) A támogatás alapjául figyelembe vehető állatlétszámban az üszők aránya a birtokon tartás teljes ideje alatt legfeljebb 40% lehet. (3) A (2) bekezdésben és a 14. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott százalékos arány esetén a számítás során egész számra történő kerekítést kell alkalmazni. 16. § (1) A  mezőgazdasági termelőnek a  támogatásra bejelentett állatokra vonatkozóan hat hónapos birtokon tartási kötelezettséget kell vállalnia, amely a  támogatási kérelem benyújtásának napját követő naptól kezdődően folyamatosan áll fenn. (2) A  tartási kötelezettség teljesítésének kell tekinteni, ha a  mezőgazdasági termelő a  tartási kötelezettség alatt álló állatnak az  állatorvos által igazoltan kényszervágott vagy elhullott, valamint a  tenyésztési selejtnek minősülő egyednek az ENAR nyilvántartás alapján igazoltan vágásra történő selejtezését – a kieséstől számított hatvan napon belül – a  14.  §-ban foglalt feltételeknek a  támogatási kérelem benyújtásának napjától megfelelő egyeddel, saját költségére pótolja. (3) A (2) bekezdés szerinti pótlás csak akkor fogadható el, ha a) a  kieső állatnak a  nyilvántartásból történő kijelentése a  Szarvasmarha ENAR rendeletnek megfelelően megtörténik, b) a  mezőgazdasági termelő a  kiesés tényét és a  pótlásként beállított állatot az  MVH által rendszeresített, az MVH honlapján közzétett nyomtatványon legkésőbb a pótlásra előírt határidőt követő tizenöt napon belül, a kötelező birtokon tartás utolsó hatvan napjában kieső és nem pótolt állatokat a kiesést követő tizenöt napon belül az  MVH mezőgazdasági termelő lakóhelye vagy székhelye szerinti megyei kirendeltségének, a  kiesés okát igazoló állatorvosi igazolást mellékelve bejelenti, és c) a  pótlásként beállított állatnak a  nyilvántartásba történő bejelentése a  Szarvasmarha ENAR rendeletnek megfelelően megtörténik. (4) A  (3)  bekezdés b)  pontja szerinti nyomtatvány az  ügyfél azonosításához szükséges adatokat és a  módosítási kérelemmel érintett állatokra vonatkozó adatokat tartalmazza. (5) A pótlásként beállított állat abban az esetben fogadható el, ha a kieső állat megfelelt a 14. §-ban, valamint az e §-ban foglaltaknak. 17. § (1) A  támogatási feltételeknek való megfelelés ellenőrzése során a  73/2009/EK tanácsi rendeletnek a  kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az  integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az  1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a  kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a  borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1122/2009/EK rendelet) 30–31., valamint 41–42. cikkében foglaltakat kell alkalmazni. (2) Az ellenőrzések során a támogatási feltételeknek való meg nem felelés esetén a támogatási összeg meghatározása során az 1122/2009/EK bizottsági rendelet 63., 65. és 74. cikkei szerinti eljárást kell alkalmazni. (3) Az állatokra és a tenyészetre vonatkozó adminisztratív ellenőrzés során kizárólag azon adatok tekinthetőek a támogatás szempontjából elfogadottnak, amelyek az  ENAR nyilvántartásba bejelentésre kerültek és a  nyilvántartásban szerepelnek. (4) Az ENAR nyilvántartásba bejelentett adatok helyességéért, a bejelentés elmaradásáért vagy határidőn túli teljesítéséért a mezőgazdasági termelő felelős annak minden jogkövetkezményével együtt. 18. § (1) Az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatására irányuló támogatási kérelmet 2013. június 1. és 2013. július 31. között az MVH által rendszeresített, és az MVH honlapján közzétett nyomtatványon lehet benyújtani az MVH-hoz. (2) Az  MVH a  támogatásra bejelentett állatokról szóló igazolást legkésőbb 2013. szeptember 15-éig megküldi a mezőgazdasági termelő részére. (3) A támogatási összeg kifizetéséről az MVH 2014. június 30-áig dönt. 7. Extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása 19. § (1) Az  extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatása termeléstől elválasztva, történelmi bázis alapján kerül megállapításra. A mezőgazdasági termelő az egyéni történelmi bázisa alapján a Mérték rendeletben meghatározott mértékű támogatásra jogosult. (2) A mezőgazdasági termelőt az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevétele esetén tartási kötelezettség nem terheli. 8. Anyajuhtartás támogatása 20. § (1) Az anyajuh után, állategyedenként, termeléshez kötötten, a Mérték rendeletben meghatározott mértékű támogatás vehető igénybe. (2) A mezőgazdasági termelőt anyajuhtartási kötelezettség terheli. (3) A támogatás állategyedenként, naptári évenként és mezőgazdasági termelőnként az egyéni támogatási felsőhatár figyelembevételével, egy alkalommal kerül megállapításra. 21. § (1) Az  anyajuhtartás termeléshez kötött támogatása igénybevételének feltétele, hogy a  mezőgazdasági termelő gondoskodjon az  állattenyésztési törvényben foglaltak szerinti apaállat-használatról és kizárólag törzskönyvi kivonattal vagy származási igazolással ellátott kost használjon a  nőivarú állomány fedeztetésére, továbbá gondoskodjon a tenyészetében tartott állatállománynak a juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet (a továbbiakban: Juh ENAR rendelet) szerinti tartós jelöléséről, folyamatos nyilvántartásáról és az adatok bejelentéséről. (2) A támogatható minimális állatlétszám tíz egyed. (3) A  mezőgazdasági termelő, mint tartó tenyészeteiben az  igazolás kiállításakor a  kérelmező által tartott állatok létszámát és az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége a támogatási kérelmen térítésmentesen igazolja. 22. § (1) A  mezőgazdasági termelő a  támogatásra bejelentett állatlétszámnak megfelelő anyajuhállományt köteles száz egymást követő napon át birtokán tartani. A birtokon tartási kötelezettség a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidőt követő naptól kezdődően áll fenn. (2) Ha a mezőgazdasági termelő a birtokon tartási időszak alatt megváltoztatja a kérelmezett állatállomány tartási helyét, köteles azt a változás bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az MVH részére bejelenteni. A bejelentést és a támogatási kérelemre vonatkozó egyéb módosítást az MVH által rendszeresített, és az MVH honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani. (3) A (2) bekezdés szerinti nyomtatvány az ügyfél azonosításához szükséges adatokat és a támogatással érintett állatokra és a tartási helyre vonatkozó adatokat tartalmazza. 23. § (1) Az  anyajuhtartás termeléshez kötött támogatásában az  a  mezőgazdasági termelő részesülhet, aki az  e  rendelet hatálybalépését követő negyvenöt napon belül az  MVH által rendszeresített, és az  MVH honlapján közzétett nyomtatványon támogatási kérelmet nyújt be. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti nyomtatvány az  ügyfél azonosításához szükséges adatokat és az  igényelt támogatásra vonatkozó adatokat, a  juhtej és a  juhtej-tejtermékek tárgyévben történő értékesítésére vonatkozó nyilatkozatokat tartalmazza. (3) A támogatási kérelemben nyilatkozni kell a juhtej és juhtej-tejtermékek tárgyévben történő értékesítéséről. (4) A támogatási összeg kifizetéséről az MVH 2014. június 30-áig dönt. 24. § (1) A támogatási feltételeknek való megfelelés ellenőrzése során az 1122/2009/EK bizottsági rendelet 30. cikk (2) bekezdés c) pontjában, ugyanezen cikk (3)–(4) bekezdésében, 31. és 41. cikkében, valamint 42. cikk (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (2) Az ellenőrzések során a támogatási feltételeknek való meg nem felelés esetén a támogatási összeg meghatározása során az 1122/2009/EK bizottsági rendelet 63. és 66. cikkei szerinti eljárást kell alkalmazni. (3) A  juh ENAR rendelet 13.  §-a szerinti szállítások nyilvántartási és bejelentési kötelezettségre vonatkozó előírások megsértése esetén, amennyiben a (4) bekezdés szerinti eltérés a Juh ENAR rendeletben meghatározottakhoz képest 20% vagy annál nagyobb, a támogatási összeg az eltérés százalékos arányával megegyező mértékében csökkentésre kerül. (4) Az  állatok szállításának bejelentésére vonatkozó feltétel vizsgálata 2012. szeptember 1-jétől a  helyszíni ellenőrzés napjáig az  állomány-nyilvántartásba bejegyzett ki- és beszállítások, helyszínen fellelhető szállítólevelek és a  juh ENAR nyilvántartásban rögzített szállítólevelek összevetésével történik. Eltérés esetén ezen adatok mindegyike figyelembevételre kerül a szankció megállapításánál. (5) Megfelelő, bejelentett szállítólevélnek kizárólag a juh ENAR nyilvántartás alapján hibátlan, illetve figyelmeztető hibás szállítólevelek fogadhatóak el. (6) A  juh ENAR nyilvántartásba bejelentett adatok helyességéért, a  bejelentés elmaradásáért vagy határidőn túli teljesítéséért a mezőgazdasági termelő felelős annak minden jogkövetkezményével együtt. 9. Kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuhtartás kiegészítő támogatása 25. § (1) A kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuh kiegészítő támogatása termeléstől elválasztva, történelmi bázis alapján kerül megállapításra. A mezőgazdasági termelő az egyéni történelmi bázisa alapján a Mérték rendeletben meghatározott mértékű támogatásra jogosult. (2) Kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuhtartás kiegészítő támogatás csak a  termeléshez kötött anyajuhtartás támogatás megállapításához alapul szolgáló jogosult állatlétszámig vehető igénybe. 10. Egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó növénytermesztési átmeneti nemzeti támogatások 26. § (1) Termeléshez kötött növénytermesztési átmeneti nemzeti támogatás olyan terület után igényelhető, amelyre egységes területalapú támogatást is igényeltek. (2) Az  egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó bármely jogcímen megítélt növénytermesztési átmeneti nemzeti támogatás esetén a  mezőgazdasági termelő köteles betartani az  egységes területalapú támogatások igénybevételéhez teljesítendő feltételeket. 11. A dohány termeléstől elválasztott támogatása 27. § (1) A  mezőgazdasági termelő, ha részt vesz a  zöldség, gyümölcs és a  dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló miniszteri rendelet által szabályozott dohány szerkezetátalakítási programban, akkor a Burley és a Virginia dohány egyéni történelmi bázisa alapján a Mérték rendeletben meghatározott mértékű termeléstől elválasztott támogatásra jogosult. (2) A termeléstől elválasztott támogatás legfeljebb a Burley, valamint a Virginia dohány szerkezetátalakítási programban való részvételnél figyelembe vett terület mértékéig vehető igénybe. (3) A mezőgazdasági termelőt az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevétele esetén dohánytermesztési kötelezettség nem terheli. (4) Az  (1)  bekezdés szerinti támogatás teljes összegére az  a  mezőgazdasági termelő jogosult, aki a  dohány szerkezetátalakítási program előírásainak maradéktalanul megfelel. Ha a  dohány szerkezetátalakítási program előírásainak teljesítésére 70% vagy annál nagyobb mértékben kerül sor, a  mezőgazdasági termelő a  teljesítésnek megfelelő százalékos mértékben jogosult dohánytermesztési átmeneti nemzeti támogatásra. A  dohány szerkezetátalakítási program előírásainak 70%-nál kisebb mértékben való teljesítése esetén támogatásra nem jogosult. 12. Héjas gyümölcsűek termesztésének támogatása 28. § (1) Héjas gyümölcsűek termesztésének termeléshez kötött támogatása olyan terület után igényelhető, a) amelyen a  vám- és a  statisztikai nómenklatúráról, valamint a  Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I.  mellékletének módosításáról szóló, 2011. szeptember 27-i 1006/2011/EU bizottsági rendeletnek megfelelő, következő héjas gyümölcsűeket termesztik: aa) a 0802 11 és a 0802 12 KN kód alá tartozó mandula, ab) a 0802 21 és a 0802 22 KN kód alá tartozó mogyoró, vagy ac) a 0802 31 és a 0802 32 KN kód alá tartozó dió, és b) amelynek minimális állomány-sűrűsége meghaladja dió esetében a hektáronkénti 80 fát, mogyoró esetében a hektáronkénti 400 bokrot, mandula esetében a hektáronkénti 200 fát. (2) A támogatás mértékét a Mérték rendelet határozza meg. 13. Az átmeneti nemzeti támogatásra vonatkozó eljárási szabályok 29. § (1) A 8. § (1) bekezdés a)–b), d), f ), g) és h) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén a támogatásra való jogosultságot az MVH az általa vezetett nyilvántartás szerint a mezőgazdasági termelőnek a 2013. támogatási évre rendelkezésére álló történelmi bázis és kiegészítő történelmi bázis jogosultságok alapján állapítja meg. (2) A 8. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén a támogatási kérelmet az MVH által rendszeresített, és az MVH honlapján közzétett nyomtatványon lehet benyújtani. A nyomtatvány az ügyfél azonosításához szükséges és az igényelt támogatásra vonatkozó adatokat és nyilatkozatokat tartalmazza. (3) A 8. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén, ha az ügyfél a támogatási kérelem benyújtásakor nem csatolja a kérelmet képező főlap vagy betétlapok bármelyikét, úgy azok hiánypótlás tárgyai nem lehetnek. (4) A 8. § c) és e) pontja szerinti támogatási jogcímek esetében a támogatási kérelem az egyes jogcímeknél meghatározott határidőn túl az 1122/2009/EK bizottsági rendelet 23. cikkében foglaltakra figyelemmel nyújtható be. (5) A 8. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti támogatási jogcímek esetében a támogatási évre vonatkozóan kizárólag az első benyújtott kérelem fogadható el. 30. § (1) A 8. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén a támogatási kérelmet az MVH által rendszeresített, és az MVH honlapján közzétett nyomtatványon lehet visszavonni. A nyomtatvány az ügyfél azonosításához szükséges és az igényelt támogatásra vonatkozó adatokat és nyilatkozatokat tartalmazza. (2) A 8. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti támogatási jogcímek esetén az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti igazolási kérelem az  MVH által rendszeresített, és az  MVH honlapján közzétett nyomtatványon nyújtható be. A nyomtatvány az ügyfél azonosításához szükséges, a vis maior esetre és a vis maiorral érintett állatokra vonatkozó adatokat tartalmazza. 31. § A támogatásról szóló határozatnak – ideértve a  termeléstől elválasztott támogatások esetén hozott döntést is – tartalmaznia kell: a) az  adott támogatási jogcím vonatkozásában igényelt területet, állatlétszámot, történelmi bázist, kiegészítő történelmi bázist, b) a támogatás alapjául szolgáló terület, állatlétszám, történelmi bázis, kiegészítő történelmi bázis vagy egyéni támogatási felsőhatár mértékét, és c) a támogatás összegét, az annak kiszámítása során alkalmazott visszaosztás mértékét és a támogatási összeget érintő csökkentések okait. 32. § (1) A támogatás kifizetéséről az MVH az esetleges köztartozás levonása mellett intézkedik. (2) A 8. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti támogatási jogcímekhez kapcsolódó átruházás esetén az átruházó által igényelt támogatás az átvevőnek kerül kifizetésre, ha az átvevő a) az  átruházást követő tizenöt napon belül az  MVH által rendszeresített, az  MVH honlapján közzétett nyomtatványon bejelenti az MVH-nak az átruházás tényét és igényli a támogatást, b) mellékeli az átruházásról szóló szerződés másolatát, és c) teljesíti a támogatás igénybevételéhez szükséges összes feltételt. (3) A  (2)  bekezdés a)  pontja szerinti nyomtatvány az  ügyfél azonosításához szükséges adatokat és nyilatkozatokat, valamint az átruházással érintett jogcím megjelölését tartalmazza. (4) Ha a  (2)  bekezdés szerinti átruházás az  átvevő egyéb támogatási kérelmével kapcsolatos feltételek teljesítését kedvezőtlenül érinti, az  átruházott állatokat a  2013. támogatási év vonatkozásában különálló gazdaságnak kell tekinteni. 33. § (1) A termeléstől elválasztott, történelmi bázis alapú támogatás esetén az adott évi támogatás kifizetése a történelmi bázis jogosultság megállapítására és annak nyilvántartásában az ügyfél részére történő átvezetés alapjául szolgáló, jóváhagyott kérelem alapján történik. A  8.  § a)–b), d), f )–h)  pontjaiban meghatározott támogatás a  történelmi bázissal rendelkező mezőgazdasági termelőnek kerül kifizetésre, figyelembe véve a Bázisrendeletben foglalt ügyleti határidőket. (2) A támogatást az a mezőgazdasági termelő is igényelheti, valamint a támogatás annak a mezőgazdasági termelőnek is kifizetésre kerülhet, amely vagy aki felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt áll, feltéve, hogy az e rendeletben, továbbá az Egységes kérelem rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel. (3) Ha e  rendelet másként nem rendelkezik, a  támogatásra jogosultnak járó támogatási összeg kifizetésére 2014. július 31-éig kerül sor. IV. FEJEZET A MODuLÁCIÓbÓL EREDő TÁMOGATÁSCSöKKENTÉSEK 34. § (1) A  73/2009/EK tanácsi rendelet 10.  cikk (1)–(2)  bekezdése és 10a.  cikk (1)–(2)  bekezdése szerinti csökkentés (a továbbiakban: modulációs csökkentés) alapját az alábbi közvetlen támogatási jogcímekre kifizethető – az Európai Unió Bizottsága által meghatározott, valamint jóváhagyott – támogatások együttes összege jelenti: 1. egységes területalapú támogatás (SAPS), 2. elkülönített cukortámogatás, 3. elkülönített zöldség és gyümölcstámogatás, 4. elkülönített bogyósgyümölcs támogatás, 5. különleges rizstámogatás, 6. zöldség, gyümölcs és dohány szerkezetátalakítási támogatás, 7. a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási támogatás, 8. különleges tejtámogatás, 9. biztosítási díjtámogatás EMGA-ból finanszírozott része, 10. a 8. § (1) bekezdés a)–h) pontja szerinti átmeneti nemzeti támogatások, 11. egyes szántóföldi növények termeléstől elválasztott átmeneti nemzeti támogatás (GOFR), 12. rizstermesztés termeléstől elválasztott átmeneti nemzeti támogatás, 13. anyatehéntartás termeléstől elválasztott átmeneti nemzeti támogatás. (2) Az (1) bekezdés 11–13. pontjában meghatározott támogatási jogcímek kizárólag a modulációs csökkentés összegének számítása céljából, történelmi bázis alapon kerülnek megállapításra. Ezen jogcímekre támogatás kifizetés nem teljesíthető. 35. § (1) Amennyiben a  34.  § (1)  bekezdésében meghatározott közvetlen támogatási jogcímekre kifizethető támogatások együttes összege meghaladja az 5000 eurót, akkor az 5000 eurót meghaladó rész után számított, 10%-os mértéknek megfelelő modulációs csökkentést – a  (4)  bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – a  34.  § (1)  bekezdés 10–13. pontjában meghatározott átmeneti nemzeti támogatások terhére kell elszámolni. (2) Amennyiben a  34.  § (1)  bekezdésben meghatározott közvetlen támogatási jogcímekre kifizethető támogatások együttes összege meghaladja a  300 000 eurót, akkor a  300 000 eurót meghaladó rész után számított, a  73/2009/ EK tanácsi rendelet 10a.  cikk (2)  bekezdése szerinti további 4%-os mértéknek megfelelő modulációs csökkentést – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a 34. § (1) bekezdés 10–13. pontjában meghatározott kiegészítő nemzeti támogatások terhére kell elszámolni az 1. melléklet szerinti számítási módszertan alapján. (3) Amennyiben a  34.  § (1)  bekezdés 1–9.  pontjában meghatározott közvetlen támogatási jogcímekre kifizethető támogatások együttes összege meghaladja a 300 000 eurót, akkor a 300 000 eurót meghaladó rész után számított, a 73/2009/EK tanácsi rendelet 10a. cikk (2) bekezdése szerinti 4%-os mértéknek megfelelő modulációs csökkentést a  34.  § (1)  bekezdés 1–9.  pontjában meghatározott támogatások összegéből a  kifizetés sorrendjében kell levonni az 1. melléklet szerinti számítási módszertan alapján. (4) Az (1) és a (2) bekezdés alapján számított modulációs csökkentést úgy kell végrehajtani, hogy az (1) és (2) bekezdés szerinti modulációs csökkentés összértékéből le kell vonni a  (3)  bekezdés szerinti modulációs csökkentésnek megfelelő összeget. (5) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti modulációs csökkentést a) a 34. § (1) bekezdés 11–13. pontjában meghatározott kiegészítő nemzeti támogatások összegén, majd annak kimerülése esetén, b) a 34. § (1) bekezdés 10. pontja szerinti kiegészítő nemzeti támogatások elvi fajlagos maximum értéke alapján számolt összege és a ténylegesen felhasználható fajlagos mértéke alapján számolt összege közötti különbség szerint számított összegén, annak kimerülése esetén, c) a 34. § (1) bekezdés 10. pontja szerinti kiegészítő nemzeti támogatások ténylegesen felhasználható fajlagos mértéke alapján számolt összegén kell elvégezni. (6) Az  (5)  bekezdés szerinti modulációs csökkentést a  34.  § (1)  bekezdés 10–13.  pontjában meghatározott kiegészítő nemzeti támogatási jogcímek alábbi sorrendjében kell végrehajtani: 1. az (1) bekezdés 11. pontja szerinti támogatási jogcím, 2. az (1) bekezdés 12. pontja szerinti támogatási jogcím, 3. az (1) bekezdés 13. pontja szerinti támogatási jogcím, 4. a 8. § (1) bekezdés g) pontja szerinti támogatási jogcím, 5. a 8. § (1) bekezdés h) pontja szerinti támogatási jogcím, 6. a 8. § (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatási jogcím, 7. a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatási jogcím, 8. a 8. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatási jogcím, 9. a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatási jogcím, 10. a 8. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatási jogcím, 11. a 8. § (1) bekezdés f ) pontja szerinti támogatási jogcím. 36. § (1) A  6.  §-ban említetteken felül a  Mérték rendelet tartalmazza a  8.  § (1)  bekezdésben meghatározott támogatási jogcímekre vonatkozó támogatások fajlagos mértékét és a felhasználható támogatási keretösszegeket. (2) Az Európai Bizottság által megadott, a 34. § (1) bekezdés 1–13. pontjában meghatározott, a modulációs csökkentés számításánál alkalmazandó támogatások fajlagos összege és az egyes támogatások keretösszege külön rendeletben kerül meghatározásra. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 37. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 38. § Ez a rendelet a) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a  mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az  1290/2005/EK, a  247/2006/EK és a  378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/ EK tanácsi rendeletnek, b) a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az  1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a  kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a  borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendeletnek, c) a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek az ugyanezen rendelet IV. és V. címében a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1121/2009/EK bizottsági rendeletnek, d) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1120/2009/ EK bizottsági rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 39. § Hatályát veszti az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az  ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2012. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 32/2012. (IV. 2.) VM rendelet. Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter