510/
- (XII. 29.) Korm. rendelete a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről. A Kormány a víziközlekedésről szóló
- évi XLII. törvény
- §
(1)bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. §
(1)E rendelet hatálya a kikötő, úszóműves kikötőhely, komp- és révátkelőhely, úszóműállás, hajóhíd, veszteglőhely, vízisportpálya, vízi repülőtér, hajókiemelő berendezés (a továbbiakban együtt: hajózási létesítmény) létesítésére, használatbavételére, fennmaradására, üzemben tartására, átalakítására, a rendeltetéstől eltérő használatára, megszüntetésére terjed ki.
(2)E rendelet hatálya nem terjed ki
- a)a szükségkikötőre,
- b)a hajózási hatóság által hivatalból kijelölt veszteglőhelyre és sportpályára,
- c)a 20 m-t el nem érő hosszúságú úszólétesítmény kiemelésére szolgáló berendezésre.
(3)E rendelet rendelkezéseit a Magyar Honvédség honvédelmi célú hajózási létesítményeire külön jogszabályban megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.
- Értelmező rendelkezések
- § E rendelet alkalmazásában
- csónakkikötő: csak csónakok fogadására alkalmas kikötő, amelyben 50 csónaknál több nem helyezhető el,
- hajóállás: egy mértékadó hosszúságú úszó létesítmény kikötésére alkalmas kikötőrész (ezen belül egymás mellé köthető úszólétesítmények száma/szélessége a kikötő hatósági engedélyében kerül meghatározásra),
- hajóhíd: úszó létesítmények – hídként összeállított és szolgáló – együttese, közúti vagy vasúti forgalom víziúton keresztirányban történő átvezetésre,
- hajókiemelő berendezés: úszólétesítmények vízből történő kiemelésére, illetve vízrebocsátására szolgáló berendezés (pl. sólyapálya, hajóemelőmű, szárazdokk),
- határvonal: a kijelölt vízterületet határoló egyenes,
- jégmentes időszak tavon: a jég elolvadásával kezdődő, és a hártyajég part menti megjelenésével záródó időszak,
- kedvtelési célú kikötő: áru- és utasforgalmat nem bonyolító, ipari tevékenységet nem végző, sportolási, kedvtelési célú tevékenységre, kishajók és csónakok kiemelésére vagy vízre tételére, kiszolgálására, tárolására szolgáló kikötő,
- kereskedelmi kikötő: áruk hajó-part vagy hajó-hajó vagy hajó-vasúti, illetve hajó-közúti jármű közti ki-, illetve behajózására, be-, ki-, illetve átrakására, be-, illetve kitárolására, raktározására, a kapcsolódó logisztikai szolgáltatások területére, és a kikötőn belül megvalósult közlekedési kapcsolatok létesítményeire, továbbá utasok ki-, illetve beszállítására, valamint úszó létesítmények veszteglésére szolgáló kikötő,
- kikötőeszköz: úszó létesítmények kikötését, rögzítését (parthoz, más úszó létesítményhez, vízi létesítményhez) biztosító berendezés,
- kompátkelőhely: közúti/vasúti jármű átkelését biztosító vízijármű kikötésére, és a közúti, illetve vasúti pályával való összekötésre szolgáló kikötőhely,
- köteles komp: nem szabadon közlekedő (kötélpályás) komp,
- létesítmény: parti és vízterület, továbbá egy vagy több építmény (műtárgy, épület) közös rendeltetésű együttese,
- pályajel: a Hajózási Szabályzatban vagy hajósoknak szóló hirdetményben előírt, illetve a hajózási hatóság által jóváhagyott, a vízisportpályán folytatott tevékenységet irányító, vagy segítő jelzés, vagy jelzésként meghatározott objektum (pl. vízijármű),
- révátkelőhely: gyalogos átkelő forgalmat kiszolgáló vízijármű kikötésére szolgáló kikötőhely,
- Ro-Ro-kikötő: közúti/vasúti járművek ki- és behajózására, várakozására, kereskedelmi eljárásaira, a járművekkel kapcsolatos egyéb szolgáltatásokra szolgáló kikötő,
- sarokpont: a kijelölt vízterület szomszédos határvonalainak metszéspontja,
- személykikötő: utasforgalomra szolgáló kereskedelmi kikötő, amely lehet 17.
- hajóállomás, ahol a személyek hajóra, illetve hajóról partra jutását egy vagy több úszóművön keresztül biztosítják, 17.
- kiépített partfalú kikötő, ahol közvetlenül a partfalhoz lehet kikötni,
- úszóműállás: parthoz vagy egyéb módon rögzített úszóművel kialakított, úszólétesítmények tartózkodására szolgáló és úszóműves kikötőhelynek nem minősülő veszteglőhely,
- úszóműves kikötőhely: olyan kikötőhely, amelynél az úszólétesítmények az utasok be- és kiszállása (hajóállomás) vagy rakodási műveletek (úszóműves rakodóhely) céljából a parthoz tartósan kikötött és kikötőeszközökkel ellátott úszóműhöz köthetnek ki. Az úszóműves kikötőhely lehet önálló hajóállomás vagy kikötő része,
- úszóműves rakodóhely: olyan kikötőhely, amelynél az úszólétesítmények úszóműhöz köthetnek ki és ott rakodási műveleteket végezhetnek,
- üzemi kikötő: úszólétesítmények építésével, karbantartásával, javításával, átalakításával és bontásával összefüggő tevékenység végzésére szolgáló kikötő,
- vízijármű vízterületen történő tárolása: üzemen kívüli vízijármű tárolása céljára kialakított vízterületen történő raktározása,
- vízi repülőtér: légi jármű fel- és leszállására, illetve vízen való mozgására, álló helyzetben való kiszolgálására, veszteglésére kijelölt és biztosított vízterület,
- vízisportpálya: a hajózási hatóság által sportolásra, kedvtelésre vagy egyéb vízi rendezvény tartására kijelölt vízterület, amely lehet 24.
- zárt vízisportpálya: a nem kedvtelési célú vízijárművek, továbbá fürdés elől tartósan vagy ideiglenesen elzárt és megjelölt vízterület, 24.
- nyílt vízisportpálya: kedvtelési célú közlekedésre kijelölt, de nem zárt vízterület,
- zárt vízterület: az illetékes hajózási hatóság által valamely tevékenység végzésére engedélyezett, és jelekkel kijelölt vízterület, amelyen – az engedélyben meghatározott úszó létesítményen, illetve személyeken kívül – vesztegelni, tartózkodni és közlekedni tilos.
- Az eljárások általános szabályai
- §
(1)A hajózási létesítmények létesítéséhez, használatbavételéhez, üzemben tartásához, fennmaradásához, átalakításához, rendeltetéstől eltérő használatához, továbbá megszüntetéséhez – a 4. §
(1)bekezdésében meghatározott kivétellel – a hajózási hatóság engedélye szükséges.
(2)Hajózási hatósági eljárások:
- a)elvi létesítési engedélyezési eljárás,
- b)létesítési engedélyezési eljárás,
- c)használatbavételi engedélyezési eljárás,
- d)üzemben tartási engedélyezési eljárás,
- e)fennmaradási engedélyezési eljárás, f ) rendeltetéstől eltérő használati engedélyezési eljárás,
- g)megszüntetési engedélyezési eljárás,
- h)adatváltozás átvezetése.
(3)Hajóhíd, úszóműállás, úszóműves rakodóhely, hajóállomás, veszteglőhely, vízisportpálya, vízi repülőtér tekintetében az e) pont kivételével a
(2)bekezdésben meghatározott eljárásokat – a
(2)bekezdés e) pontja kivételével – kell lefolytatni. 4. §
(1)A hajózási hatóság engedélye nélkül végezhető:
- a)hajózási létesítmény olyan felújítása (karbantartása), amely nem jár együtt a létesítmény rendeltetésszerű használatának korlátozásával, és nem okoz eltérést a létesítési és használatbavételi engedélyben foglaltakhoz képest,
- b)az engedélyezett tevékenységnek megfelelő műszaki jellemzőkkel és paraméterekkel rendelkező elem cseréje,
- c)a létesítési engedélyben megállapított geometriai méretek visszaállítása (kivéve külön jogszabály szerint engedélyköteles vízimunka).
(2)A hajózási hatóság engedélye nélkül végezhető munkát az üzemeltető előzetesen köteles bejelenteni a kikötő használatbavételét engedélyező hajózási hatóságnak. 5. §
(1)Az engedély iránti kérelmet a kérelmező írásban vagy elektronikus úton terjeszti elő.
(2)A kérelmet a hajózási hatóság által rendszeresített formanyomtatványon a következő adattartalommal kell benyújtani
- a)kérelmező értesítési címe (telefon/fax, e-mail-cím),
- b)kérelemmel érintett, illetve szomszédos ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatai (tulajdoni lap, helyszínrajz),
- c)a 2. pont szerinti ingatlanok földrajzi koordinátái (EOV, GPS, folyamkilométer),
- d)korábbi hatósági eljárásokra utalás (eljáró hatóság megnevezése, eljárás tárgya, határozat száma),
- e)tervdokumentációt készítő tervező adatai, amennyiben tervdokumentáció kerül benyújtásra (neve, címe, tervezői jogosultságának száma), f ) mellékletek felsorolása. 6. § Ha e rendelet előírja a kérelmező létesítési, bontási, fennmaradási, rendeltetésmódosítási jogosultságának igazolását, a jogosultság igazolható különösen:
- a)hajózási létesítmény létesítésének, illetve fennmaradásának kérelmezése esetén az érintett földrészletre vonatkozó tulajdonjogát- (kezelői, tartós földhasználati jogát) feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap egy hónapnál nem régebbi hiteles másolatával, hagyatékátadó végzéssel, bírósági vagy államigazgatási határozattal, illetőleg a tulajdonjogának (kezelői, tartós földhasználati jogának) az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére alkalmas szerződéssel, illetve – haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében – a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerős bírósági ítélettel,
- b)az
- a)pont alá nem tartozó minden egyéb munka esetében a tulajdonjogra (kezelői, tartós földhasználati jogra) vonatkozó nyilatkozatával és – haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében – a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel,
- c)idegen tulajdonban álló ingatlanon történő létesítés esetében az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, illetőleg a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal,
- d)közös tulajdonban álló ingatlanon történő létesítés, illetve fennmaradás kérelmezése esetében, a tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel,
- e)a hajózási létesítmény területén vagy azt 50 m-nél kisebb távolságra megközelítő nyomvonalas létesítmény üzemben tartójának nyilatkozatával. 7. §
(1)Ha az e rendeletben előírt követelményeket műszakilag nem vagy aránytalanul nagy költséggel lehet megvalósítani, a hajózási hatóság a létesítmény üzemeltetését korlátozhatja.
(2)A hajózási létesítményt, illetőleg annak bármely részét csak a létesítési (fennmaradási) és használatbavételi, üzemben tartási engedélyben meghatározott, továbbá a rendeltetésének megfelelő célra és úgy szabad használni, hogy az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot, a vízi közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse, biztosítsa a vízi közlekedés akadálytalanságát és a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő.
(3)A hajózási hatóság az érdekelteket az engedély nélküli tartósan eltérő használat megszüntetésére kötelezheti.
(4)A hajózási létesítményeket az engedélyező hatóság tartja nyilván. II. FEJEZET A HAJÓZÁSI LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS EGYES HAJÓZÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK 4. Az elvi létesítési engedély 8. §
(1)A hajózási létesítményre vonatkozó létesítési, illetőleg a rendeltetés megváltoztatása iránti kérelem benyújtása előtt, annak elhelyezésére, általános kialakítására, a műszaki, geometriai jellemzőire, illetőleg új rendeltetése megvalósíthatóságára, továbbá az azzal kapcsolatos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásoktól eltérő műszaki megoldásának előzetes tisztázására elvi létesítési engedély kérhető.
(2)Üzemelő vagy építés alatt álló – e rendelet hatálya alá tartozó – kikötő, átkelőhely 1000 méteres körzetében tervezett kikötőre/átkelőhelyre minden esetben elvi engedélyt kell kérni.
(3)Az elvi létesítési engedélyt a hajózási hatóságtól kell kérni. 9. §
(1)Elvi létesítési engedély iránti kérelem elbírálásához a kérelmező építési jogosultságának igazolása nem szükséges.
(2)Az elvi létesítési engedély iránti kérelem benyújtása során – annak tartalmától függően – igazolni kell a tervezési jogosultságot.
(3)Az elvi létesítési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a tervezett műszaki megoldás előtervét és műszaki leírását az 1. és 2. melléklet szerinti tartalommal. 10. § Az elvi létesítési engedély iránti kérelem elbírálása során a hajózási hatóság vizsgálja, hogy
- a)a tervezett hajózási létesítmény megfelel-e a jogszabályokban előírt szakmai és műszaki követelményeknek, illetőleg az azoktól eltérően tervezett műszaki megoldás engedélyezhető-e,
- b)a tervezett hajózási létesítmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelelő-e, illetve alkalmas-e a rendeltetésszerű használatra. 11. §
(1)Az engedély hatályának időtartama nem haladhatja meg az egy évet. Az engedély időbeli hatálya, ha a vonatkozó jogszabályok időközben nem változtak meg, egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
(2)Az elvi létesítési engedély alapján építési munka nem végezhető.
(3)Az elvi létesítési engedély a létesítési engedély megadását illetően a hajózási hatóságot az
(1)bekezdésben foglaltak keretei között és az
(5)bekezdés figyelembevételével köti azokban a kérdésekben, amelyekről az elvi létesítési engedélyben kifejezetten rendelkezett, kivéve, ha a vonatkozó jogszabályok a létesítési, engedélyezési eljárás megindítását megelőzően megváltoztak.
(4)Az elvi létesítési engedély hatályát veszti, ha a véglegessé válásától számított egy év elteltéig nem kérnek létesítési engedélyt a létesítményre, illetve az igénybe venni tervezett területre időközben létesítési engedélyt adtak ki.
(5)Ugyanazon területre több elvi létesítési engedély is kiadható.
- A létesítési engedélyezési eljárás
- §
(1)A kérelmet írásban vagy elektronikus úton lehet benyújtani.
(2)A létesítési engedélyt a
(3)bekezdésben foglaltak figyelembevételével a megvalósítani kívánt létesítmény egészére kell kérni.
(3)Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő létesítményre, illetőleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas létesítményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet létesítési engedélyt kérni, a létesítmény egészének általános helyszínrajzában bemutatva a létesítményrészt. 13. §
(1)A létesítési engedély iránti kérelem benyújtása során az alábbiakat kell igazolni:
- a)a kérelmező építési jogosultságát;
- b)azt, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, valamint a tervező a terv készítéséhez szükséges tervezői jogosultsággal rendelkezik, továbbá a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezetnek, eljárásnak vagy számítási módszernek a szabványossal való legalább egyenértékűségét, illetve azt, hogy az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás megfelel az építményekkel szemben támasztott általános követelményeknek;
- c)azt, hogy a létesítménnyel érintett ingatlanon üzemelő vagy tervezett közművek üzemben tartói a szolgáltatást biztosítják, illetve elutasító nyilatkozat esetén a közműkiváltó műszaki megoldás lehetőségét.
(2)A létesítési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
- a)a tervezett hajózási létesítményre vonatkozó mellékletekben meghatározott tartalmú műszaki tervdokumentációt 3 példányban, nyilatkozatot a tervezett üzemeltetési formáról;
- b)helyszínrajzot:
- ba)a parti területre az ingatlanügyi hatóság által kiadott, három hónapnál nem régebbi térképmásolat alapján,
- bb)a vízterületek vonatkozásában a mellékletek szerint,
- bc)a helyszínrajzokon a létesítéssel érintett területek határát meghatározó pontokat ábrázolni és koordinátáit [EOV, GPS (legalább négy ponton), folyamkilométer] megadni szükséges,
- bd)a helyszínrajzhoz az eredeti térképlap másolatát csatolni kell.
(3)A több megvalósulási szakaszra bontott létesítés esetében csak az első szakasz engedélyezése iránti kérelemhez kell helyszínrajzot csatolni és a későbbiek során csupán a korábban becsatolt helyszínrajzra kell utalni, megjelölve, hogy az azon feltüntetett több létesítményrész közül melyik létesítményrész kerül megépítésre. Ha azonban a későbbi szakaszban a helyszínrajztól eltérően kívánják a létesítményt elhelyezni, a kérelemhez módosított helyszínrajzot kell csatolni.
(4)A műszaki tervdokumentációt a hajózási hatóság felhívására elektronikus kapcsolattartás esetén is papír alapon kell benyújtani. A számítógépes adatrögzítés módjáról a hajózási hatóság honlapján közleményt tesz közzé, a közleményt a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben is közzé kell tenni.
- § A hajózási létesítmények műszaki tervdokumentációját az építési előírásokban meghatározott általános követelményeknek és az adott létesítményre vonatkozó előírásoknak megfelelő módon, a létesítmény jellegétől függően az 1.,
- és
- mellékletben meghatározott előírások szerint kell elkészíteni.
- §
(1)Az engedély iránti kérelem elbírálása során a hajózási hatóság köteles meggyőződni arról, hogy
- a)a kérelmező rendelkezik-e építési jogosultsággal,
- b)a tervezett építkezés, a helyszínrajz és a hajózási létesítmény műszaki tervei megfelelnek-e a mellékletekben megállapított feltételeknek, illetőleg az azoktól eltérő tervezett műszaki megoldás engedélyezett vagy engedélyezhető-e,
- c)a hajózási létesítménnyel érintett földrészlet a helyénél, rendeltetésénél, kialakításánál és méreteinél fogva alkalmas-e a tervezett létesítmény elhelyezésére, valamint a földrészlet a településrendezési tervnek, illetőleg a jogszabályoknak megfelelő kialakítása megtörtént-e,
- d)a létesítmény rendeltetésszerű használhatóságához szükséges járulékos építmények, illetőleg közlekedési, közmű- és energiahálózathoz való csatlakozás megvalósítása biztosított-e,
- e)a tervezőként megjelölt szerv, illetőleg személy rendelkezik-e a tervezés tárgya szerinti tervezői jogosultsággal.
(2)A hajózási hatóság az engedély kiadását megtagadja, ha a tervezett hajózási létesítmény a
- és
- §-ban foglalt követelményeknek nem felel meg, vagy a helyi településrendezési tervvel és szabályokkal ellenkezik.
- §
(1)A hajózási hatóság a létesítési engedély megadása esetén a határozat véglegessé válása után az engedélyezésre benyújtott műszaki tervek egy példányát az engedélyező hatóság tervnyilvántartásában helyezi el, egy példányát pedig engedélyezési záradékkal a kérelmezőknek kiadja. A hajózási hatóság az engedélyes kérelmére a műszaki terv azon további példányait is ellátja engedélyezési záradékkal, amelyeket a kérelmező e célból nyújtott be.
(2)A hajózási hatóság a létesítési engedély megtagadása esetén a műszaki terv egy példányát visszatartja, a további példányait pedig a kérelmezőnek kiadja.
(3)A létesítési engedély véglegessé válásáról szóló értesítés ingatlanügyi hatóságnak történő megküldésekor az ingatlanügyi hatóság – az általa kiadott engedélynek megfelelően – a hajózási létesítmények által érintett terület művelési ágát a hajózási hatósági határozatnak megfelelően hivatalból bejegyzi. 17. §
(1)A létesítési engedély a véglegessé válásának napjától számított két év elteltével hatályát veszti, kivéve, ha a létesítést ez alatt az idő alatt megkezdték és a tervnek megfelelően végzik. Az elsőfokú hajózási hatóság a létesítési engedély hatályát
- a)a kérelmező – engedély hatályának lejárta előtt benyújtott – kérelmére mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy körülmények időközben nem változtak meg, egy-egy évre ismételten – de legfeljebb 5 év teljes tartamra – meghosszabbíthatja,
- b)új eljárásban bírálja el, ha a kérelmező elmulasztotta a létesítési engedély hatályát – annak lejárta előtt – az
- a)pont alapján meghosszabbíttatni és az építmény a 19. § szerinti használatbavételi engedély megadására még nem alkalmas.
(2)A kérelmező csak a véglegessé vált létesítési engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – helyszínrajz és műszaki tervek alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére építkezhet.
(3)A létesítési engedély jogosultja helyébe a jogutódja léphet. 18. §
(1)A létesítési engedélytől és az ahhoz tartozó helyszínrajztól és műszaki tervektől való eltéréshez a hajózási hatóság engedélye szükséges, kivéve azt az eltérést, amely
- a)nem érinti a létesítmény helyszínrajzi elhelyezését, rendeltetését, és
- b)nem változtatja meg befogadó vagy teljesítő képességét, geometriai paramétereit, és
- c)nem változtatja meg az alkalmazott berendezéseket,
- d)nem létesítési vagy építési engedélyköteles.
(2)Az eltérés engedélyezése iránti kérelemhez az eltérés jellegétől függően
- a)a helyszínrajzi elhelyezés változása esetén módosított helyszínrajzot,
- b)a módosított műszaki tervrészletet,
- c)a műszaki leírás változása esetén, módosított műszaki leírást kell csatolni.
(3)A hajózási hatóság újonnan készített – teljes körű – műszaki tervek bemutatására kötelezheti a kérelmezőt, ha a módosítás az engedélyezett műszaki tervek több részletére terjed ki.
(4)Az eltérés engedélyezése során – az eltérés jellegétől függően – a létesítési engedély visszavonható, és egyidejűleg új létesítési engedély adható ki.
(5)A létesítési engedély nem váltja ki a jogszabály alapján kötelező egyéb engedélyeket, különösen
- a)a vízjogi engedélyt,
- b)az épületekre az építési engedélyt (illetve az elvi építési engedélyt),
- c)környezetvédelmi engedély alapján létesíthető, üzemeltethető hajózási létesítmény esetén a véglegessé vált környezetvédelmi engedélyt,
- d)termőföld vagy belterületi, de mezőgazdasági művelés alatt álló föld felhasználásával járó építési tevékenység esetén az ingatlanügyi hatóság más célú hasznosításhoz adott engedélyét. 6. A használatbavételi engedély 19. §
(1)A létesítési engedélyhez kötött hajózási létesítmény csak használatbavételi engedély alapján vehető használatba és üzemeltethető a továbbiakban.
(2)A hajózási hatóság a használatbavételi engedélyben a hajózási létesítmény üzemben tartását az alábbi időtartamra engedélyezi:
- a)hajóállomásnál, egyéb úszóműves kikötőhelynél, vízisportpályánál, vízi repülőtérnél, úszóműállásnál és hajóhídnál 5 évre,
- b)kiépített partfalú kikötőnél, komp- és révátkelőhelynél, csónakkikötőnél és veszteglőhelynél 10 évre.
(3)A használatbavételi engedélyt a kérelmezőnek a hajózási hatóságtól a használatbavétel előtt kell kérnie.
(4)Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépített – rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas – létesítményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni.
(5)Ha a használatbavételi eljárást megelőzően a létesítmény vagy egyes berendezései, létesítményrészei műszaki átadásra kerülnek, akkor erről az engedélyező hatóságot 8 nappal azt megelőzően értesíteni kell. A hajózási hatóság a műszaki átadáson – szükség esetén – részt vesz és megállapításait közli, melyeket a használatbavételi engedély kiadásakor figyelembe kell venni. 20. §
(1)A használatbavételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
- a)a létesítmény helyének és rendeltetésének megjelölését, illetőleg a hajózási létesítmény megnevezését,
- b)a létesítési engedély számát és keltét és azt, hogy az 5. §
(2)bekezdés szerinti adatlapban meghatározottakban változás nem történt, c) kikötő esetében az üzemeltetési formát.
(2)A kérelem benyújtásakor igazolni kell:
- a)azt, hogy az építési munkát a létesítési engedélynek, az ahhoz tartozó helyszínrajznak és műszaki terveknek, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően, a szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték, valamint az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas,
- b)ha a hajózási létesítményt a véglegessé vált és végrehajtható létesítési engedélytől, valamint a jóváhagyott műszaki tervdokumentációtól eltérően alakították ki, de az eltérés a 4. §
(1)bekezdés előírásai szerint nem engedélyhez kötött, a felelős műszaki vezető eltérést ismertető nyilatkozatát, c) a közműcsatlakozás megtörténtét.
(3)A kérelemhez mellékelni kell
- a)a megvalósulási tervdokumentációt 3 példányban, valamint az engedélyezési eljárásba bevonandó szakhatóságok száma szerint további 1-1 példányban,
- b)azoknál a hajózási létesítményeknél, amelyekre jogszabály üzemeltetési szabályzatot vagy kikötőrendet (együtt szabályzat) ír elő, a kérelemhez csatolni kell a jóváhagyott szabályzatot vagy annak tervezetét.
(4)Több megvalósítási szakaszra bontott hajózási létesítmény megvalósult részének használata és üzemben tartása érdekében a hajózási hatóság az érintettet a használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékleteinek benyújtására kötelezheti. 21. §
(1)A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során a hajózási hatóság vizsgálja:
- a)az engedélyezési tervben foglaltakat és
- b)a közműcsatlakozás megtörténtét, valamint
- c)azt, hogy
- ca)az építési munkát a létesítési engedélynek, az ahhoz tartozó műszaki tervdokumentációnak, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el, valamint
- cb)a létesítmény a létesítési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e.
(2)A használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha a létesítmény a 19–20. §-ban foglalt követelményeknek megfelel.
(3)A használatbavételi engedély visszavonásig, illetve a létesítmény megszüntetéséig hatályos. 22. §
(1)A használatbavételi engedély megadásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell:
- a)a biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetében – határidő kitűzésével – a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges további munkálatok elvégzésére vonatkozó kötelezést,
- b)az üzemben tartási jogosultság időtartamát, valamint annak meghosszabbítására való kötelezettséget.
(2)A hajózási hatóság a használatbavételi engedély megadását az észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséig – az egész létesítményre vagy annak egy részére – a hiányosságok jellegétől függően megtagadhatja és a létesítmény használatbavételét megtilthatja.
(3)A még befejezetlen létesítmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan alkalmas részére vagy az
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott esetben ideiglenes használatbavételi engedély adható. Ilyen esetben a végleges használatbavételi engedély csak a létesítmény teljes befejezése után adható ki. 7. A fennmaradási engedély 23. §
(1)Ha a hajózási létesítményt (létesítményrészt) engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon (a továbbiakban: szabálytalanul) létesítették, a hajózási hatóság arra – az építtető vagy a létesítménnyel rendelkezni jogosult kérelme alapján – fennmaradási engedélyt ad, ha a szabályossá tétel feltételei fennállnak vagy megteremthetők és a létesítő létesítési jogosultságát igazolta.
(2)A hajózási hatóság az építtetőt – kérelem hiányában – a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívhatja vagy az eljárást hivatalból lefolytathatja.
(3)A fennmaradási engedély az
(1)bekezdésben foglaltak érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha
- a)a hajózási létesítmény, létesítményrész átalakítással szabályossá tehető, vagy
- b)a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hajózási hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható.
(4)Ha az építtető az értesítés szerinti határidőig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetőleg az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget, vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, a hajózási hatóság a létesítmény bontását elrendeli.
(5)A hajózási hatóság az eljárás során a) megvizsgálja, hogy az
(1)és
(4)bekezdés szerint a fennmaradási engedély megadásának feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e, b) a feltételek megléte esetén értesíti az építtetőt a fennmaradási engedély feltételeiről és jogkövetkezményeiről, egyidejűleg legfeljebb 60 napon belüli határidő kitűzésével a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel.
(6)A fennmaradási engedély egyben a hajózási létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. A létesítményre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egy időben a hajózási hatóságnak rendelkeznie kell a létesítmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is. A hajózási létesítmény építési munkáinak teljes befejezése után a 19. §-ban foglaltak szerinti használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
(7)A meghatározott idő elteltét, illetőleg az engedély visszavonását követően, továbbá ha a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették, a hajózási létesítményt, létesítményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania. Az átalakítási kötelezettség elmulasztása esetén a hajózási hatóság a lebontást elrendeli.
(8)Ha a szabálytalanul megépített hajózási létesítményre, létesítményrészre fennmaradási engedély nem adható, a hajózási hatóság elrendeli
- a)a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy
- b)ha a létesítmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető, a lebontását.
(9)A szabálytalanul létesített hajózási létesítménnyel, létesítményrésszel kapcsolatban elrendelt átalakítást vagy bontást az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője, használója) köteles végrehajtani. 24. §
(1)A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásakor a 13. §-ban meghatározottakon kívül igazolni kell, hogy a létesítményt a vonatkozó szakmai, minőségi előírások megtartásával, szakszerűen építették meg, és az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.
(2)A fennmaradási engedély iránti kérelemmel benyújtott helyszínrajzon és a műszaki terveken a tényleges – még befejezetlen létesítmény (létesítményrész) esetében pedig a további tervezett – állapotot is ábrázolni kell.
(3)Kikötő esetében a tulajdonosnak nyilatkoznia kell az üzemeltetési formáról. 25. §
(1)A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a hajózási hatóság vizsgálja különösen, hogy a megépített létesítmény (létesítményrész)
- a)megfelel-e a hatályos jogszabályokban foglalt követelményeknek, illetve
- b)átalakítással szabályossá tehető-e.
(2)Létesítési jogosultság hiányában a fennmaradási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, a létesítmény bontását és az eredeti állapot helyreállítását el kell rendelni. Amennyiben a fennmaradási engedély kiadásának egyéb feltételei fennállnak és a kérelmező igazolja, hogy az ügyben a tulajdonjog rendezése vagy jognyilatkozat pótlása iránt keresetet indított, a hajózási hatóság az engedélyezési eljárást kérelemre a peres eljárás jogerős lezárásáig felfüggesztheti.
(3)A fennmaradási engedély akkor adható meg, ha a hajózási hatóság a szabálytalanul megépített hajózási létesítmény (létesítményrész) átalakítását vagy elbontását nem rendeli el. A fennmaradási engedély kiadására irányuló eljárás során egyébként a létesítési és a használatbavételi engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(4)Amennyiben a hajózási hatóság a létesítmény rendeltetésének engedély nélküli megváltoztatását állapítja meg, úgy a létesítmény üzemeltetőjét a rendeltetéstől eltérő használat megszüntetésére kötelezheti. 26. §
(1)Ha a hajózási hatóság azt tapasztalja, hogy a szabálytalan hajózási létesítmény korlátozza vagy veszélyezteti a víziközlekedést, illetve annak műszaki állapota miatt alkalmatlan a biztonságos üzemelésre, az üzemben tartót kötelezi
- a)a létesítmény üzemeltetésének ideiglenes vagy végleges megszüntetésére, vagy
- b)a létesítmény egy részének vagy egészének átépítésére, javítására, korszerűsítésére.
(2)A hajózási hatóság akkor is kötelezi az üzemben tartót a hajózási létesítmény átépítésre, javításra, korszerűsítésre, ha
- a)a létesítmény eltér a létesítési és használatbavételi engedélyben foglaltaktól, vagy
- b)a létesítmény műszaki jellemzői eltérnek az érvényben levő előírásoktól. 8. Az üzemben tartási engedély 27. §
(1)A hajózási létesítmény a használatbavételi engedélyben meghatározott időszak lejártát követően csak üzemben tartási engedély birtokában üzemeltethető.
(2)A hajózási hatóság az üzemben tartási engedélyt a 19. §
(2)bekezdésében foglalt időtartamra adja ki.
(3)A hajózási hatóság – a hajózási létesítmény műszaki állapotától és üzemeltetési körülményeitől függően – rövidebb üzemben tartási határidőt állapíthat meg.
(4)A létesítmény vizsgálatának eredményeként a hajózási hatóság a hajózási létesítmény üzemben tartásának további engedélyezéséről dönt.
(5)Ha az üzemben tartási engedély időbeli hatálya lejárt, illetőleg az ellenőrzés során a hajózási hatóság az üzemben tartást megtiltotta, a hajózási létesítmény üzemét mindaddig szüneteltetni kell, amíg a hajózási hatóság – újabb vizsgálat eredményeként – a további üzemelést engedélyezi. 28. §
(1)Az üzemben tartási engedélyezési eljárás kérelemre indul.
(2)Az üzemben tartási engedély iránti kérelemnek az 5. §
(2)bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a használatbavételi, illetve – ha ilyen már kiadásra került – a legutóbbi üzemben tartási engedély kiadása óta elvégzett engedélyhez és bejelentéshez nem kötött munkálatok rövid leírását. 29. § A kérelem elbírálása során a hajózási hatóság vizsgálja, hogy
- a)a hajózási létesítmény megfelel-e a korábbi engedélyben foglaltaknak,
- b)történt-e engedélyköteles átalakítás vagy rendeltetéstől eltérő használat,
- c)a létesítmény egyes elemeinek műszaki állapota megfelel-e a további biztonságos üzemelés feltételeinek,
- d)a létesítmény megfelel-e az egyéb hatályos jogszabályokban előírt feltételeknek. 30. §
(1)A hajózási hatóság határozatának tartalmaznia kell
- a)mely elemek esetében szükséges – műszaki, biztonsági okokból – felújítás, átalakítás, javítás, valamint az arra megállapított határidőt, továbbá a létesítményre előírt munkálatok befejezéséig – szükség esetén – előírt korlátozásokat,
- b)az engedély időbeli hatályát.
(2)Ha a létesítmény nem felel meg a hatályos jogszabályokban előírt és egyéb biztonsági feltételeknek, a hajózási hatóság a további üzemeltetés feltételeinek megállapításával a létesítmény üzemeltetését az észlelt hiányosságok megszüntetéséig megtiltja. 9. A rendeltetéstől eltérő használat engedélyezése 31. §
(1)A hajózási hatósági engedélyhez kötött építési munkával járó, rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárásra a létesítési engedélyezési eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2)A létesítmény – létesítési engedélyhez nem kötött építési munkával járó, illetve építési munkával nem járó – rendeltetésének megváltoztatására irányuló kérelmet a
- § megfelelő alkalmazásával a jogosultság igazolása mellett lehet előterjeszteni a hajózási hatóságnál.
- § A kérelemhez a
- §-ban foglaltakon túl mellékelni kell a
- §
(2)bekezdés
- a)pontjában meghatározott tervdokumentációt 3 példányban, illetőleg az eljárásban részt vevő szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban. 33. § A kérelem elbírálása során a hajózási hatóság vizsgálja, hogy
- a)a módosított rendeltetésű létesítmény megfelel-e a biztonsági követelményeknek, valamint
- b)a rendeltetés módosításával létrejövő létesítmény az érintett területen engedélyezhető-e. 10. Megszüntetési engedély 34. § Hajózási létesítmény megszüntetésére vonatkozó eljárást akkor kell lefolytatni, ha
- a)a tulajdonos, illetve az üzemben tartó tevékenységével fel kíván hagyni,
- b)a hajózási létesítmény nem felel meg a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek és a műszaki követelményeknek. 35. § A hajózási létesítmény megszüntetésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell
- a)a megszüntetés indokolását,
- b)a megszűnő létesítmény hiányában bekövetkező helyzet hajózásbiztonsági elemzését,
- c)a megszűnő létesítmény elbontása utáni helyszínrajzot,
- d)az elbontott létesítményből származó maradványok, anyagok elhelyezésének tervét,
- e)a területnek a létesítmény létesítése előtti állapotára történő helyreállításának tervét vagy az ettől eltérő megoldás tervét és indokolását. 36. §
(1)A kérelem elbírálása során a hajózási hatóság vizsgálja
- a)a létesítmény megszüntetésének hajózásbiztonsági következményeit,
- b)az esetleges további üzemeltetés feltételeit,
- c)a létesítmény üzemeltetésében érdekeltek véleményét,
- d)a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeket,
- e)a benyújtott helyreállítási tervet és határoz a megszüntetés engedélyezéséről.
(2)Abban az esetben, ha azt nemzetközi szerződéses kötelezettségből következően a hajózási létesítményt fenntartani célszerű, illetve kötelező, a hajózási hatóság tájékoztatja a közlekedésért felelős minisztert. 37. § Ha a hajózási hatóság a megszüntetést engedélyezi, a határozatnak tartalmaznia kell:
- a)a környezet rehabilitáció során történő kialakításának főbb paramétereit,
- b)a munkálatok elvégzésének – szükség esetén szakaszokra bontott – határidejét. III. FEJEZET AZ EGYES LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK 11. A kikötőre, valamint a komp- és révátkelőhelyre, továbbá a hajókiemelő berendezésre vonatkozó részletes szabályok 38. § E fejezet alkalmazásában: 1. partfal: a rakpart víz felőli oldala, amely lehet
- a)függőleges,
- b)rézsűs partélű,
- c)úszóelemes,
- d)támoszlopos, 2. rakpart: az úszólétesítmények kikötésére szolgáló partrész. 39. § A létesítési engedélyezési tervnek – a 13. §
(1)bekezdésében foglaltakon kívül – tartalmaznia kell:
- a)a kikötő, illetve átkelőhely létesítésének célját (pl. kereskedelmi, ipari, személy-, kedvtelési célú hajók számára szolgáló kikötő, kompátkelés),
- b)átnézeti térképet (1:10 000-től 1:25 000-ig méretarányban),
- c)a kikötő/átkelőhely és a hajókiemelő berendezés telepítési helyszínrajzát 1:2000–1:5000 méretarányban, amely tartalmazza a tervezett létesítményeket a meglévő és bontásra előirányzott létesítményekkel együtt, valamint 1:200–1:500 méretarányban a jellemző keresztszelvényeket,
- d)a kikötő vízterületének, valamint a hozzá kapcsolódó víziút 500-500 m (az átkelés esetében annak tengelyétől mért 200-200 m, ha az átkelés jeleit ennél nagyobb távolságban kell elhelyezni, akkor az elhelyezés távolságáig) hosszú (tavon széles) szakaszának, hajókiemelő berendezés partterületét határoló (a kiemelésre szolgáló) vízterület 100 m szélességű (ha a meder ennél kisebb szélességű, akkor a teljes mederszélességre kiterjedő) mélységvonalas helyszínrajzát a hajózási kisvízszint (HKV) és a hajózási nagyvízszint (HNV), a legnagyobb vízszint (LNV) és a legmagasabb jeges vízszint megjelölésével, amelyen a mélységvonalakat a vízterületre előírt kitűzési tervnek megfelelően kell alkalmazni,
- e)talajmechanikai szakvéleményt, f ) a létesítéshez szükséges ingatlan földnyilvántartási adatokat (ingatlan-nyilvántartási szemlét),
- g)a kikötő térségére jellemző vízmérce alap- és vízállásadatait országos rendszerben (nulla pont magassága, LKV, HKV, KÖV, HNV, LNV, MÁSZ) meghatározottak szerint,
- h)tavi kikötő esetében az uralkodó széljárás meghatározását,
- i)a kikötőt/átkelőhelyet használó úszólétesítmények főméreteit (hossz, szélesség, legnagyobb merülés),
- j)a kikötő/átkelőhely kapcsolatát, a közúti, vasúti pályával, csővezetékkel,
- k)a kikötő építményeinek tervét és leírását, valamint véglegessé vált hatósági engedélyeit,
- l)tervezői nyilatkozatot a hajózási építményeknek a műszaki leírásban megfogalmazott tevékenységre való műszaki alkalmasságáról. 12. Úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízisportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó részletes szabályok 40. § Úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, vízisportpályára, vízi repülőtérre és veszteglőhelyre
- a)nem vonatkoznak a 4. és 7. alcímben és – a veszteglőhely kivételével – a 10. alcímben foglaltak,
- b)e rendelet egyéb előírásait a 40–43. §-ban és a 2. mellékletben foglaltak szerint kell alkalmazni. 41. § A létesítési engedélyezési tervnek, a legfeljebb egy nyilvántartásra nem kötelezett úszóműből álló úszóműállás kivételével – az 5. §
(2)bekezdésében és a 13. §
(1)bekezdésében foglaltakon kívül – tartalmaznia kell:
- a)az általános helyszínrajzot és a létesítmény elhelyezésének műszaki terveit;
- b)a létesítmény vízterületének, valamint a víziút hozzá kapcsolódó 500-500 m hosszú szakaszának mélységvonalas helyszínrajzát;
- c)a helyi vízmérce alapadatait (ha nincs, akkor a legközelebbi országos vízmérce alapadataira vonatkoztatott helyi adatokat): helye, 0 pont magassága, legkisebb vízállás, legnagyobb vízállás;
- d)a létesítmény részét képező és azt használó úszó létesítmény jellemző adatait;
- e)az üzemeltetési rend tervét (ha a hajózási létesítményre azt jogszabály előírja, akkor a külön jogszabályban meghatározottak szerint); f ) úszóműves rakodóhely, hajóállomás, nyilvántartásba vételre kötelezett úszóművekből álló úszóműállás és hajóhíd esetében:
- fa)a csatlakozó partél elöntési vízszintjét,
- fb)közúti kapcsolatát,
- fc)az úszólétesítményen – a vízbe esett személyek kimentésére – elhelyezett mentőeszközöket,
- fd)az úszólétesítmények kikötési helyeinek, közlekedési útjainak és munkahelyeinek (munkaterület) megvilágítását,
- fe)az alkalmazott úszólétesítmények (veszélyhelyzetben könnyen oldható) kikötését és az illetéktelen beavatkozástól való védelmét. 42. § A 28. §-ban foglaltaktól eltérően az úszóműves rakodóhely, a hajóállomás, a nyilvántartásba vételre kötelezett úszóművekből álló úszóműállás, a hajóhíd, a vízisportpálya és a vízi repülőtér üzemben tartási engedélyének (időszakos szemle) kiadását kell kérelmeznie a létesítmény üzemben tartójának akkor is, ha az engedélyezett létesítmény
- a)megbontást, vagy eltávolítást követően – a használatbavételi engedélyben foglaltak szerint – visszahelyezésre kerül,
- b)a létesítmény területén történt hajózási balesetet követően 8 napon belül. 43. § A hajózási létesítmény üzemeltetője – e rendelet egyéb előírásain kívül – a következő esetekben köteles bejelentést tenni az engedélyező hatóságnál:
- a)a létesítmény üzemképességét befolyásoló esemény,
- b)úszóműves rakodóhely, a hajóállomás, a nyilvántartásba vételre kötelezett úszóművekből álló úszóműállás, a hajóhíd, a vízisportpálya és a vízi repülőtér megbontása vagy eltávolítása,
- c)hajózási baleset,
- d)az üzemeltetés megszüntetése. 13. Csak csónakok fogadására alkalmas kikötőkre vonatkozó részletes szabályok 44. §
(1)A csónakkikötők hatósági eljárásaira az 5–
- alcímben és a
- alcímben foglaltak kell alkalmazni.
(2)A csónakkikötő üzemeltetője vagy tulajdonosa a kiadott engedélyben szereplő adatokban bekövetkezett változást köteles az engedélyező elsőfokú hajózási hatóság részére 8 napon belül bejelenteni.
(3)A hajózási hatósági engedély iránti kérelemmel kapcsolatban az 5. §-ban előírtak szerint kell eljárni.
(4)Az építési, bontási, fennmaradási, rendeltetésmódosítási jogosultság igazolása és az értesítendők adatainak beszerzése során a 6. § szerint kell eljárni.
(5)Engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatban a 3. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. 45. § A létesítési engedélyezési tervnek – a 13. §-ban foglaltaktól eltérően – tartalmaznia kell
- a)a kikötő létesítésének célját,
- b)átnézeti térképet (1:10 000-től 1:25 000-ig méretarányban),
- c)a kikötőről telepítési helyszínrajzot kell benyújtani (1:2000–1:5000 méretarányban) amely tartalmazza a kikötő tervezett létesítményeit a meglévő, és bontásra előirányzott létesítményekkel együtt,
- d)a kikötő vízterületének, valamint a hozzá kapcsolódó víziút 200-200 m hosszú, tavon 200 m-es sugarú körbe eső szakaszának mélységvonalas helyszínrajzát,
- e)a létesítéshez szükséges ingatlan földnyilvántartási adatait (telekkönyvi szemléjét), f ) tavi kikötő esetében az uralkodó széljárás meghatározását,
- g)a kikötő megközelíthetőségének leírását,
- h)a kikötő építményeinek tervét és leírását, valamint véglegessé vált hatósági engedélyeit,
- i)tervezői nyilatkozatot a műszaki leírásban megfogalmazott tevékenységre való műszaki alkalmasságáról és az egyes építmények előírásoknak, szabványoknak való megfeleléséről. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 46. §
(1)Ez a rendelet
- január
- napján lép hatályba.
(2)Hatályát veszti a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök