510/2017. (XII. 29.) Korm. rendelete a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben t

510/2017. (XII. 29.) Korm. rendelete a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről. A Kormány a  víziközlekedésről szóló 2000.  évi XLII.  törvény 88.  § (1)  bekezdés p)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E  rendelet hatálya a  kikötő, úszóműves kikötőhely, komp- és révátkelőhely, úszóműállás, hajóhíd, veszteglőhely, vízisportpálya, vízi repülőtér, hajókiemelő berendezés (a  továbbiakban együtt: hajózási létesítmény) létesítésére, használatbavételére, fennmaradására, üzemben tartására, átalakítására, a  rendeltetéstől eltérő használatára, megszüntetésére terjed ki. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a) a szükségkikötőre, b) a hajózási hatóság által hivatalból kijelölt veszteglőhelyre és sportpályára, c) a 20 m-t el nem érő hosszúságú úszólétesítmény kiemelésére szolgáló berendezésre. (3) E  rendelet rendelkezéseit a  Magyar Honvédség honvédelmi célú hajózási létesítményeire külön jogszabályban megállapított eltérésekkel kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. csónakkikötő: csak csónakok fogadására alkalmas kikötő, amelyben 50 csónaknál több nem helyezhető el, 2. hajóállás: egy mértékadó hosszúságú úszó létesítmény kikötésére alkalmas kikötőrész (ezen belül egymás mellé köthető úszólétesítmények száma/szélessége a kikötő hatósági engedélyében kerül meghatározásra), 3. hajóhíd: úszó létesítmények – hídként összeállított és szolgáló – együttese, közúti vagy vasúti forgalom víziúton keresztirányban történő átvezetésre, 4. hajókiemelő berendezés: úszólétesítmények vízből történő kiemelésére, illetve vízrebocsátására szolgáló berendezés (pl. sólyapálya, hajóemelőmű, szárazdokk), 5. határvonal: a kijelölt vízterületet határoló egyenes, 6. jégmentes időszak tavon: a  jég elolvadásával kezdődő, és a  hártyajég part menti megjelenésével záródó időszak, 7. kedvtelési célú kikötő: áru- és utasforgalmat nem bonyolító, ipari tevékenységet nem végző, sportolási, kedvtelési célú tevékenységre, kishajók és csónakok kiemelésére vagy vízre tételére, kiszolgálására, tárolására szolgáló kikötő, 8. kereskedelmi kikötő: áruk hajó-part vagy hajó-hajó vagy hajó-vasúti, illetve hajó-közúti jármű közti ki-, illetve behajózására, be-, ki-, illetve átrakására, be-, illetve kitárolására, raktározására, a  kapcsolódó logisztikai szolgáltatások területére, és a  kikötőn belül megvalósult közlekedési kapcsolatok létesítményeire, továbbá utasok ki-, illetve beszállítására, valamint úszó létesítmények veszteglésére szolgáló kikötő, 9. kikötőeszköz: úszó létesítmények kikötését, rögzítését (parthoz, más úszó létesítményhez, vízi létesítményhez) biztosító berendezés, 10. kompátkelőhely: közúti/vasúti jármű átkelését biztosító vízijármű kikötésére, és a közúti, illetve vasúti pályával való összekötésre szolgáló kikötőhely, 11. köteles komp: nem szabadon közlekedő (kötélpályás) komp, 12. létesítmény: parti és vízterület, továbbá egy vagy több építmény (műtárgy, épület) közös rendeltetésű együttese, 13. pályajel: a  Hajózási Szabályzatban vagy hajósoknak szóló hirdetményben előírt, illetve a  hajózási hatóság által jóváhagyott, a  vízisportpályán folytatott tevékenységet irányító, vagy segítő jelzés, vagy jelzésként meghatározott objektum (pl. vízijármű), 14. révátkelőhely: gyalogos átkelő forgalmat kiszolgáló vízijármű kikötésére szolgáló kikötőhely, 15. Ro-Ro-kikötő: közúti/vasúti járművek ki- és behajózására, várakozására, kereskedelmi eljárásaira, a járművekkel kapcsolatos egyéb szolgáltatásokra szolgáló kikötő, 16. sarokpont: a kijelölt vízterület szomszédos határvonalainak metszéspontja, 17. személykikötő: utasforgalomra szolgáló kereskedelmi kikötő, amely lehet 17.1. hajóállomás, ahol a  személyek hajóra, illetve hajóról partra jutását egy vagy több úszóművön keresztül biztosítják, 17.2. kiépített partfalú kikötő, ahol közvetlenül a partfalhoz lehet kikötni, 18. úszóműállás: parthoz vagy egyéb módon rögzített úszóművel kialakított, úszólétesítmények tartózkodására szolgáló és úszóműves kikötőhelynek nem minősülő veszteglőhely, 19. úszóműves kikötőhely: olyan kikötőhely, amelynél az  úszólétesítmények az  utasok be- és kiszállása (hajóállomás) vagy rakodási műveletek (úszóműves rakodóhely) céljából a  parthoz tartósan kikötött és kikötőeszközökkel ellátott úszóműhöz köthetnek ki. Az úszóműves kikötőhely lehet önálló hajóállomás vagy kikötő része, 20. úszóműves rakodóhely: olyan kikötőhely, amelynél az  úszólétesítmények úszóműhöz köthetnek ki és ott rakodási műveleteket végezhetnek, 21. üzemi kikötő: úszólétesítmények építésével, karbantartásával, javításával, átalakításával és bontásával összefüggő tevékenység végzésére szolgáló kikötő, 22. vízijármű vízterületen történő tárolása: üzemen kívüli vízijármű tárolása céljára kialakított vízterületen történő raktározása, 23. vízi repülőtér: légi jármű fel- és leszállására, illetve vízen való mozgására, álló helyzetben való kiszolgálására, veszteglésére kijelölt és biztosított vízterület, 24. vízisportpálya: a hajózási hatóság által sportolásra, kedvtelésre vagy egyéb vízi rendezvény tartására kijelölt vízterület, amely lehet 24.1. zárt vízisportpálya: a  nem kedvtelési célú vízijárművek, továbbá fürdés elől tartósan vagy ideiglenesen elzárt és megjelölt vízterület, 24.2. nyílt vízisportpálya: kedvtelési célú közlekedésre kijelölt, de nem zárt vízterület, 25. zárt vízterület: az  illetékes hajózási hatóság által valamely tevékenység végzésére engedélyezett, és jelekkel kijelölt vízterület, amelyen – az engedélyben meghatározott úszó létesítményen, illetve személyeken kívül – vesztegelni, tartózkodni és közlekedni tilos. 3. Az eljárások általános szabályai 3. § (1) A  hajózási létesítmények létesítéséhez, használatbavételéhez, üzemben tartásához, fennmaradásához, átalakításához, rendeltetéstől eltérő használatához, továbbá megszüntetéséhez – a  4.  § (1)  bekezdésében meghatározott kivétellel – a hajózási hatóság engedélye szükséges. (2) Hajózási hatósági eljárások: a) elvi létesítési engedélyezési eljárás, b) létesítési engedélyezési eljárás, c) használatbavételi engedélyezési eljárás, d) üzemben tartási engedélyezési eljárás, e) fennmaradási engedélyezési eljárás, f ) rendeltetéstől eltérő használati engedélyezési eljárás, g) megszüntetési engedélyezési eljárás, h) adatváltozás átvezetése. (3) Hajóhíd, úszóműállás, úszóműves rakodóhely, hajóállomás, veszteglőhely, vízisportpálya, vízi repülőtér tekintetében az  e)  pont kivételével a  (2)  bekezdésben meghatározott eljárásokat – a  (2)  bekezdés e)  pontja kivételével – kell lefolytatni. 4. § (1) A hajózási hatóság engedélye nélkül végezhető: a) hajózási létesítmény olyan felújítása (karbantartása), amely nem jár együtt a  létesítmény rendeltetésszerű használatának korlátozásával, és nem okoz eltérést a létesítési és használatbavételi engedélyben foglaltakhoz képest, b) az  engedélyezett tevékenységnek megfelelő műszaki jellemzőkkel és paraméterekkel rendelkező elem cseréje, c) a  létesítési engedélyben megállapított geometriai méretek visszaállítása (kivéve külön jogszabály szerint engedélyköteles vízimunka). (2) A  hajózási hatóság engedélye nélkül végezhető munkát az  üzemeltető előzetesen köteles bejelenteni a  kikötő használatbavételét engedélyező hajózási hatóságnak. 5. § (1) Az engedély iránti kérelmet a kérelmező írásban vagy elektronikus úton terjeszti elő. (2) A  kérelmet a  hajózási hatóság által rendszeresített formanyomtatványon a  következő adattartalommal kell benyújtani a) kérelmező értesítési címe (telefon/fax, e-mail-cím), b) kérelemmel érintett, illetve szomszédos ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatai (tulajdoni lap, helyszínrajz), c) a 2. pont szerinti ingatlanok földrajzi koordinátái (EOV, GPS, folyamkilométer), d) korábbi hatósági eljárásokra utalás (eljáró hatóság megnevezése, eljárás tárgya, határozat száma), e) tervdokumentációt készítő tervező adatai, amennyiben tervdokumentáció kerül benyújtásra (neve, címe, tervezői jogosultságának száma), f ) mellékletek felsorolása. 6. § Ha e  rendelet előírja a  kérelmező létesítési, bontási, fennmaradási, rendeltetésmódosítási jogosultságának igazolását, a jogosultság igazolható különösen: a) hajózási létesítmény létesítésének, illetve fennmaradásának kérelmezése esetén az  érintett földrészletre vonatkozó tulajdonjogát- (kezelői, tartós földhasználati jogát) feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap egy hónapnál nem régebbi hiteles másolatával, hagyatékátadó végzéssel, bírósági vagy államigazgatási határozattal, illetőleg a  tulajdonjogának (kezelői, tartós földhasználati jogának) az  ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére alkalmas szerződéssel, illetve – haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében  – a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerős bírósági ítélettel, b) az  a)  pont alá nem tartozó minden egyéb munka esetében a  tulajdonjogra (kezelői, tartós földhasználati jogra) vonatkozó nyilatkozatával és – haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében – a  haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, c) idegen tulajdonban álló ingatlanon történő létesítés esetében az  ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, illetőleg a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal, d) közös tulajdonban álló ingatlanon történő létesítés, illetve fennmaradás kérelmezése esetében, a tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, e) a hajózási létesítmény területén vagy azt 50 m-nél kisebb távolságra megközelítő nyomvonalas létesítmény üzemben tartójának nyilatkozatával. 7. § (1) Ha az e rendeletben előírt követelményeket műszakilag nem vagy aránytalanul nagy költséggel lehet megvalósítani, a hajózási hatóság a létesítmény üzemeltetését korlátozhatja. (2) A  hajózási létesítményt, illetőleg annak bármely részét csak a  létesítési (fennmaradási) és használatbavételi, üzemben tartási engedélyben meghatározott, továbbá a rendeltetésének megfelelő célra és úgy szabad használni, hogy az egészséget, az élet- vagy közbiztonságot, a vízi közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse, biztosítsa a vízi közlekedés akadálytalanságát és a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő. (3) A hajózási hatóság az érdekelteket az engedély nélküli tartósan eltérő használat megszüntetésére kötelezheti. (4) A hajózási létesítményeket az engedélyező hatóság tartja nyilván. II. FEJEZET A HAJÓZÁSI LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS EGYES HAJÓZÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK 4. Az elvi létesítési engedély 8. § (1) A  hajózási létesítményre vonatkozó létesítési, illetőleg a  rendeltetés megváltoztatása iránti kérelem benyújtása előtt, annak elhelyezésére, általános kialakítására, a  műszaki, geometriai jellemzőire, illetőleg új rendeltetése megvalósíthatóságára, továbbá az  azzal kapcsolatos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásoktól eltérő műszaki megoldásának előzetes tisztázására elvi létesítési engedély kérhető. (2) Üzemelő vagy építés alatt álló – e  rendelet hatálya alá tartozó – kikötő, átkelőhely 1000 méteres körzetében tervezett kikötőre/átkelőhelyre minden esetben elvi engedélyt kell kérni. (3) Az elvi létesítési engedélyt a hajózási hatóságtól kell kérni. 9. § (1) Elvi létesítési engedély iránti kérelem elbírálásához a kérelmező építési jogosultságának igazolása nem szükséges. (2) Az  elvi létesítési engedély iránti kérelem benyújtása során – annak tartalmától függően – igazolni kell a  tervezési jogosultságot. (3) Az  elvi létesítési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a  tervezett műszaki megoldás előtervét és műszaki leírását az 1. és 2. melléklet szerinti tartalommal. 10. § Az elvi létesítési engedély iránti kérelem elbírálása során a hajózási hatóság vizsgálja, hogy a) a tervezett hajózási létesítmény megfelel-e a jogszabályokban előírt szakmai és műszaki követelményeknek, illetőleg az azoktól eltérően tervezett műszaki megoldás engedélyezhető-e, b) a  tervezett hajózási létesítmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelelő-e, illetve alkalmas-e a rendeltetésszerű használatra. 11. § (1) Az engedély hatályának időtartama nem haladhatja meg az egy évet. Az engedély időbeli hatálya, ha a vonatkozó jogszabályok időközben nem változtak meg, egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. (2) Az elvi létesítési engedély alapján építési munka nem végezhető. (3) Az  elvi létesítési engedély a  létesítési engedély megadását illetően a  hajózási hatóságot az  (1)  bekezdésben foglaltak keretei között és az  (5)  bekezdés figyelembevételével köti azokban a  kérdésekben, amelyekről az  elvi létesítési engedélyben kifejezetten rendelkezett, kivéve, ha a  vonatkozó jogszabályok a  létesítési, engedélyezési eljárás megindítását megelőzően megváltoztak. (4) Az elvi létesítési engedély hatályát veszti, ha a véglegessé válásától számított egy év elteltéig nem kérnek létesítési engedélyt a létesítményre, illetve az igénybe venni tervezett területre időközben létesítési engedélyt adtak ki. (5) Ugyanazon területre több elvi létesítési engedély is kiadható. 5. A létesítési engedélyezési eljárás 12. § (1) A kérelmet írásban vagy elektronikus úton lehet benyújtani. (2) A létesítési engedélyt a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a megvalósítani kívánt létesítmény egészére kell kérni. (3) Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az  egyes szakaszokban megépítendő létesítményre, illetőleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas létesítményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet létesítési engedélyt kérni, a  létesítmény egészének általános helyszínrajzában bemutatva a létesítményrészt. 13. § (1) A létesítési engedély iránti kérelem benyújtása során az alábbiakat kell igazolni: a) a kérelmező építési jogosultságát; b) azt, hogy a  tervezett műszaki megoldás megfelel a  vonatkozó jogszabályoknak, valamint a  tervező a  terv készítéséhez szükséges tervezői jogosultsággal rendelkezik, továbbá a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezetnek, eljárásnak vagy számítási módszernek a szabványossal való legalább egyenértékűségét, illetve azt, hogy az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás megfelel az építményekkel szemben támasztott általános követelményeknek; c) azt, hogy a  létesítménnyel érintett ingatlanon üzemelő vagy tervezett közművek üzemben tartói a szolgáltatást biztosítják, illetve elutasító nyilatkozat esetén a közműkiváltó műszaki megoldás lehetőségét. (2) A létesítési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a  tervezett hajózási létesítményre vonatkozó mellékletekben meghatározott tartalmú műszaki tervdokumentációt 3 példányban, nyilatkozatot a tervezett üzemeltetési formáról; b) helyszínrajzot: ba) a parti területre az ingatlanügyi hatóság által kiadott, három hónapnál nem régebbi térképmásolat alapján, bb) a vízterületek vonatkozásában a mellékletek szerint, bc) a  helyszínrajzokon a  létesítéssel érintett területek határát meghatározó pontokat ábrázolni és koordinátáit [EOV, GPS (legalább négy ponton), folyamkilométer] megadni szükséges, bd) a helyszínrajzhoz az eredeti térképlap másolatát csatolni kell. (3) A több megvalósulási szakaszra bontott létesítés esetében csak az első szakasz engedélyezése iránti kérelemhez kell helyszínrajzot csatolni és a későbbiek során csupán a korábban becsatolt helyszínrajzra kell utalni, megjelölve, hogy az  azon feltüntetett több létesítményrész közül melyik létesítményrész kerül megépítésre. Ha azonban a  későbbi szakaszban a helyszínrajztól eltérően kívánják a létesítményt elhelyezni, a kérelemhez módosított helyszínrajzot kell csatolni. (4) A  műszaki tervdokumentációt a  hajózási hatóság felhívására elektronikus kapcsolattartás esetén is papír alapon kell benyújtani. A  számítógépes adatrögzítés módjáról a  hajózási hatóság honlapján közleményt tesz közzé, a közleményt a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben is közzé kell tenni. 14. § A  hajózási létesítmények műszaki tervdokumentációját az  építési előírásokban meghatározott általános követelményeknek és az  adott létesítményre vonatkozó előírásoknak megfelelő módon, a  létesítmény jellegétől függően az 1., 2. és 3. mellékletben meghatározott előírások szerint kell elkészíteni. 15. § (1) Az engedély iránti kérelem elbírálása során a hajózási hatóság köteles meggyőződni arról, hogy a) a kérelmező rendelkezik-e építési jogosultsággal, b) a tervezett építkezés, a helyszínrajz és a hajózási létesítmény műszaki tervei megfelelnek-e a mellékletekben megállapított feltételeknek, illetőleg az  azoktól eltérő tervezett műszaki megoldás engedélyezett vagy engedélyezhető-e, c) a  hajózási létesítménnyel érintett földrészlet a  helyénél, rendeltetésénél, kialakításánál és méreteinél fogva alkalmas-e a tervezett létesítmény elhelyezésére, valamint a földrészlet a településrendezési tervnek, illetőleg a jogszabályoknak megfelelő kialakítása megtörtént-e, d) a  létesítmény rendeltetésszerű használhatóságához szükséges járulékos építmények, illetőleg közlekedési, közmű- és energiahálózathoz való csatlakozás megvalósítása biztosított-e, e) a  tervezőként megjelölt szerv, illetőleg személy rendelkezik-e a  tervezés tárgya szerinti tervezői jogosultsággal. (2) A hajózási hatóság az engedély kiadását megtagadja, ha a tervezett hajózási létesítmény a 13. és 14. §-ban foglalt követelményeknek nem felel meg, vagy a helyi településrendezési tervvel és szabályokkal ellenkezik. 16. § (1) A  hajózási hatóság a  létesítési engedély megadása esetén a  határozat véglegessé válása után az  engedélyezésre benyújtott műszaki tervek egy példányát az engedélyező hatóság tervnyilvántartásában helyezi el, egy példányát pedig engedélyezési záradékkal a kérelmezőknek kiadja. A hajózási hatóság az engedélyes kérelmére a műszaki terv azon további példányait is ellátja engedélyezési záradékkal, amelyeket a kérelmező e célból nyújtott be. (2) A hajózási hatóság a  létesítési engedély megtagadása esetén a műszaki terv egy példányát visszatartja, a  további példányait pedig a kérelmezőnek kiadja. (3) A  létesítési engedély véglegessé válásáról szóló értesítés ingatlanügyi hatóságnak történő megküldésekor az ingatlanügyi hatóság – az általa kiadott engedélynek megfelelően – a hajózási létesítmények által érintett terület művelési ágát a hajózási hatósági határozatnak megfelelően hivatalból bejegyzi. 17. § (1) A  létesítési engedély a  véglegessé válásának napjától számított két év elteltével hatályát veszti, kivéve, ha a  létesítést ez  alatt az  idő alatt megkezdték és a  tervnek megfelelően végzik. Az  elsőfokú hajózási hatóság a létesítési engedély hatályát a) a  kérelmező – engedély hatályának lejárta előtt benyújtott – kérelmére mindaddig, amíg az  engedély megadásakor fennálló szabályok vagy körülmények időközben nem változtak meg, egy-egy évre ismételten – de legfeljebb 5 év teljes tartamra – meghosszabbíthatja, b) új eljárásban bírálja el, ha a  kérelmező elmulasztotta a  létesítési engedély hatályát – annak lejárta előtt  – az a) pont alapján meghosszabbíttatni és az építmény a 19. § szerinti használatbavételi engedély megadására még nem alkalmas. (2) A  kérelmező csak a  véglegessé vált létesítési engedély és az  ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott  – helyszínrajz és műszaki tervek alapján, az  engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a  saját felelősségére és veszélyére építkezhet. (3) A létesítési engedély jogosultja helyébe a jogutódja léphet. 18. § (1) A létesítési engedélytől és az ahhoz tartozó helyszínrajztól és műszaki tervektől való eltéréshez a hajózási hatóság engedélye szükséges, kivéve azt az eltérést, amely a) nem érinti a létesítmény helyszínrajzi elhelyezését, rendeltetését, és b) nem változtatja meg befogadó vagy teljesítő képességét, geometriai paramétereit, és c) nem változtatja meg az alkalmazott berendezéseket, d) nem létesítési vagy építési engedélyköteles. (2) Az eltérés engedélyezése iránti kérelemhez az eltérés jellegétől függően a) a helyszínrajzi elhelyezés változása esetén módosított helyszínrajzot, b) a módosított műszaki tervrészletet, c) a műszaki leírás változása esetén, módosított műszaki leírást kell csatolni. (3) A  hajózási hatóság újonnan készített – teljes körű – műszaki tervek bemutatására kötelezheti a  kérelmezőt, ha a módosítás az engedélyezett műszaki tervek több részletére terjed ki. (4) Az eltérés engedélyezése során – az eltérés jellegétől függően – a létesítési engedély visszavonható, és egyidejűleg új létesítési engedély adható ki. (5) A létesítési engedély nem váltja ki a jogszabály alapján kötelező egyéb engedélyeket, különösen a) a vízjogi engedélyt, b) az épületekre az építési engedélyt (illetve az elvi építési engedélyt), c) környezetvédelmi engedély alapján létesíthető, üzemeltethető hajózási létesítmény esetén a véglegessé vált környezetvédelmi engedélyt, d) termőföld vagy belterületi, de mezőgazdasági művelés alatt álló föld felhasználásával járó építési tevékenység esetén az ingatlanügyi hatóság más célú hasznosításhoz adott engedélyét. 6. A használatbavételi engedély 19. § (1) A létesítési engedélyhez kötött hajózási létesítmény csak használatbavételi engedély alapján vehető használatba és üzemeltethető a továbbiakban. (2) A hajózási hatóság a használatbavételi engedélyben a hajózási létesítmény üzemben tartását az alábbi időtartamra engedélyezi: a) hajóállomásnál, egyéb úszóműves kikötőhelynél, vízisportpályánál, vízi repülőtérnél, úszóműállásnál és hajóhídnál 5 évre, b) kiépített partfalú kikötőnél, komp- és révátkelőhelynél, csónakkikötőnél és veszteglőhelynél 10 évre. (3) A használatbavételi engedélyt a kérelmezőnek a hajózási hatóságtól a használatbavétel előtt kell kérnie. (4) Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az  egyes szakaszokban megépített – rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas – létesítményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni. (5) Ha a  használatbavételi eljárást megelőzően a  létesítmény vagy egyes berendezései, létesítményrészei műszaki átadásra kerülnek, akkor erről az engedélyező hatóságot 8 nappal azt megelőzően értesíteni kell. A hajózási hatóság a műszaki átadáson – szükség esetén – részt vesz és megállapításait közli, melyeket a használatbavételi engedély kiadásakor figyelembe kell venni. 20. § (1) A használatbavételi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) a létesítmény helyének és rendeltetésének megjelölését, illetőleg a hajózási létesítmény megnevezését, b) a  létesítési engedély számát és keltét és azt, hogy az  5.  § (2)  bekezdés szerinti adatlapban meghatározottakban változás nem történt, c) kikötő esetében az üzemeltetési formát. (2) A kérelem benyújtásakor igazolni kell: a) azt, hogy az építési munkát a létesítési engedélynek, az ahhoz tartozó helyszínrajznak és műszaki terveknek, továbbá az  esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően, a  szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték, valamint az  építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, b) ha a hajózási létesítményt a véglegessé vált és végrehajtható létesítési engedélytől, valamint a  jóváhagyott műszaki tervdokumentációtól eltérően alakították ki, de az eltérés a 4. § (1) bekezdés előírásai szerint nem engedélyhez kötött, a felelős műszaki vezető eltérést ismertető nyilatkozatát, c) a közműcsatlakozás megtörténtét. (3) A kérelemhez mellékelni kell a) a  megvalósulási tervdokumentációt 3 példányban, valamint az  engedélyezési eljárásba bevonandó szakhatóságok száma szerint további 1-1 példányban, b) azoknál a  hajózási létesítményeknél, amelyekre jogszabály üzemeltetési szabályzatot vagy kikötőrendet (együtt szabályzat) ír elő, a kérelemhez csatolni kell a jóváhagyott szabályzatot vagy annak tervezetét. (4) Több megvalósítási szakaszra bontott hajózási létesítmény megvalósult részének használata és üzemben tartása érdekében a  hajózási hatóság az  érintettet a  használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékleteinek benyújtására kötelezheti. 21. § (1) A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során a hajózási hatóság vizsgálja: a) az engedélyezési tervben foglaltakat és b) a közműcsatlakozás megtörténtét, valamint c) azt, hogy ca) az  építési munkát a  létesítési engedélynek, az  ahhoz tartozó műszaki tervdokumentációnak, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el, valamint cb) a  létesítmény a  létesítési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e. (2) A  használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha a  létesítmény a  19–20.  §-ban foglalt követelményeknek megfelel. (3) A használatbavételi engedély visszavonásig, illetve a létesítmény megszüntetéséig hatályos. 22. § (1) A használatbavételi engedély megadásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell: a) a biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetében – határidő kitűzésével – a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges további munkálatok elvégzésére vonatkozó kötelezést, b) az üzemben tartási jogosultság időtartamát, valamint annak meghosszabbítására való kötelezettséget. (2) A  hajózási hatóság a  használatbavételi engedély megadását az  észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséig –  az  egész létesítményre vagy annak egy részére – a  hiányosságok jellegétől függően megtagadhatja és a létesítmény használatbavételét megtilthatja. (3) A  még befejezetlen létesítmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan alkalmas részére vagy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben ideiglenes használatbavételi engedély adható. Ilyen esetben a végleges használatbavételi engedély csak a létesítmény teljes befejezése után adható ki. 7. A fennmaradási engedély 23. § (1) Ha a hajózási létesítményt (létesítményrészt) engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon (a  továbbiakban: szabálytalanul) létesítették, a hajózási hatóság arra – az építtető vagy a létesítménnyel rendelkezni jogosult kérelme alapján – fennmaradási engedélyt ad, ha a szabályossá tétel feltételei fennállnak vagy megteremthetők és a létesítő létesítési jogosultságát igazolta. (2) A  hajózási hatóság az  építtetőt – kérelem hiányában – a  fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívhatja vagy az eljárást hivatalból lefolytathatja. (3) A fennmaradási engedély az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha a) a hajózási létesítmény, létesítményrész átalakítással szabályossá tehető, vagy b) a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hajózási hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható. (4) Ha az  építtető az  értesítés szerinti határidőig nem nyújtja be a  fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetőleg az  azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a  megadott határidőben nem tesz eleget, vagy a  szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a  kötelezett nem vállalja, a  hajózási hatóság a  létesítmény bontását elrendeli. (5) A hajózási hatóság az eljárás során a) megvizsgálja, hogy az  (1) és (4)  bekezdés szerint a  fennmaradási engedély megadásának feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e, b) a  feltételek megléte esetén értesíti az  építtetőt a  fennmaradási engedély feltételeiről és jogkövetkezményeiről, egyidejűleg legfeljebb 60 napon belüli határidő kitűzésével a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására hívja fel. (6) A  fennmaradási engedély egyben a  hajózási létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. A létesítményre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egy időben a hajózási hatóságnak rendelkeznie kell a  létesítmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is. A  hajózási létesítmény építési munkáinak teljes befejezése után a 19. §-ban foglaltak szerinti használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. (7) A  meghatározott idő elteltét, illetőleg az  engedély visszavonását követően, továbbá ha a  fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették, a  hajózási létesítményt, létesítményrészt az  engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania. Az  átalakítási kötelezettség elmulasztása esetén a hajózási hatóság a lebontást elrendeli. (8) Ha a  szabálytalanul megépített hajózási létesítményre, létesítményrészre fennmaradási engedély nem adható, a hajózási hatóság elrendeli a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy b) ha a létesítmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető, a lebontását. (9) A  szabálytalanul létesített hajózási létesítménnyel, létesítményrésszel kapcsolatban elrendelt átalakítást vagy bontást az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője, használója) köteles végrehajtani. 24. § (1) A  fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásakor a  13.  §-ban meghatározottakon kívül igazolni kell, hogy a  létesítményt a  vonatkozó szakmai, minőségi előírások megtartásával, szakszerűen építették meg, és az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. (2) A  fennmaradási engedély iránti kérelemmel benyújtott helyszínrajzon és a  műszaki terveken a  tényleges – még befejezetlen létesítmény (létesítményrész) esetében pedig a további tervezett – állapotot is ábrázolni kell. (3) Kikötő esetében a tulajdonosnak nyilatkoznia kell az üzemeltetési formáról. 25. § (1) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a hajózási hatóság vizsgálja különösen, hogy a megépített létesítmény (létesítményrész) a) megfelel-e a hatályos jogszabályokban foglalt követelményeknek, illetve b) átalakítással szabályossá tehető-e. (2) Létesítési jogosultság hiányában a  fennmaradási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, a  létesítmény bontását és az  eredeti állapot helyreállítását el kell rendelni. Amennyiben a  fennmaradási engedély kiadásának egyéb feltételei fennállnak és a kérelmező igazolja, hogy az ügyben a tulajdonjog rendezése vagy jognyilatkozat pótlása iránt keresetet indított, a  hajózási hatóság az  engedélyezési eljárást kérelemre a  peres eljárás jogerős lezárásáig felfüggesztheti. (3) A fennmaradási engedély akkor adható meg, ha a hajózási hatóság a szabálytalanul megépített hajózási létesítmény (létesítményrész) átalakítását vagy elbontását nem rendeli el. A  fennmaradási engedély kiadására irányuló eljárás során egyébként a  létesítési és a  használatbavételi engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (4) Amennyiben a hajózási hatóság a létesítmény rendeltetésének engedély nélküli megváltoztatását állapítja meg, úgy a létesítmény üzemeltetőjét a rendeltetéstől eltérő használat megszüntetésére kötelezheti. 26. § (1) Ha a  hajózási hatóság azt tapasztalja, hogy a  szabálytalan hajózási létesítmény korlátozza vagy veszélyezteti a  víziközlekedést, illetve annak műszaki állapota miatt alkalmatlan a  biztonságos üzemelésre, az  üzemben tartót kötelezi a) a létesítmény üzemeltetésének ideiglenes vagy végleges megszüntetésére, vagy b) a létesítmény egy részének vagy egészének átépítésére, javítására, korszerűsítésére. (2) A hajózási hatóság akkor is kötelezi az üzemben tartót a hajózási létesítmény átépítésre, javításra, korszerűsítésre, ha a) a létesítmény eltér a létesítési és használatbavételi engedélyben foglaltaktól, vagy b) a létesítmény műszaki jellemzői eltérnek az érvényben levő előírásoktól. 8. Az üzemben tartási engedély 27. § (1) A  hajózási létesítmény a  használatbavételi engedélyben meghatározott időszak lejártát követően csak üzemben tartási engedély birtokában üzemeltethető. (2) A hajózási hatóság az üzemben tartási engedélyt a 19. § (2) bekezdésében foglalt időtartamra adja ki. (3) A hajózási hatóság – a hajózási létesítmény műszaki állapotától és üzemeltetési körülményeitől függően – rövidebb üzemben tartási határidőt állapíthat meg. (4) A létesítmény vizsgálatának eredményeként a hajózási hatóság a hajózási létesítmény üzemben tartásának további engedélyezéséről dönt. (5) Ha az üzemben tartási engedély időbeli hatálya lejárt, illetőleg az ellenőrzés során a hajózási hatóság az üzemben tartást megtiltotta, a  hajózási létesítmény üzemét mindaddig szüneteltetni kell, amíg a  hajózási hatóság – újabb vizsgálat eredményeként – a további üzemelést engedélyezi. 28. § (1) Az üzemben tartási engedélyezési eljárás kérelemre indul. (2) Az  üzemben tartási engedély iránti kérelemnek az  5.  § (2)  bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a  használatbavételi, illetve – ha ilyen már kiadásra került – a  legutóbbi üzemben tartási engedély kiadása óta elvégzett engedélyhez és bejelentéshez nem kötött munkálatok rövid leírását. 29. § A kérelem elbírálása során a hajózási hatóság vizsgálja, hogy a) a hajózási létesítmény megfelel-e a korábbi engedélyben foglaltaknak, b) történt-e engedélyköteles átalakítás vagy rendeltetéstől eltérő használat, c) a létesítmény egyes elemeinek műszaki állapota megfelel-e a további biztonságos üzemelés feltételeinek, d) a létesítmény megfelel-e az egyéb hatályos jogszabályokban előírt feltételeknek. 30. § (1) A hajózási hatóság határozatának tartalmaznia kell a) mely elemek esetében szükséges – műszaki, biztonsági okokból – felújítás, átalakítás, javítás, valamint az arra megállapított határidőt, továbbá a  létesítményre előírt munkálatok befejezéséig – szükség esetén  – előírt korlátozásokat, b) az engedély időbeli hatályát. (2) Ha a  létesítmény nem felel meg a  hatályos jogszabályokban előírt és egyéb biztonsági feltételeknek, a  hajózási hatóság a  további üzemeltetés feltételeinek megállapításával a  létesítmény üzemeltetését az észlelt hiányosságok megszüntetéséig megtiltja. 9. A rendeltetéstől eltérő használat engedélyezése 31. § (1) A hajózási hatósági engedélyhez kötött építési munkával járó, rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárásra a létesítési engedélyezési eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) A  létesítmény – létesítési engedélyhez nem kötött építési munkával járó, illetve építési munkával nem járó  – rendeltetésének megváltoztatására irányuló kérelmet a  6.  § megfelelő alkalmazásával a  jogosultság igazolása mellett lehet előterjeszteni a hajózási hatóságnál. 32. § A  kérelemhez a  31.  §-ban foglaltakon túl mellékelni kell a  13.  § (2)  bekezdés a)  pontjában meghatározott tervdokumentációt 3 példányban, illetőleg az  eljárásban részt vevő szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban. 33. § A kérelem elbírálása során a hajózási hatóság vizsgálja, hogy a) a módosított rendeltetésű létesítmény megfelel-e a biztonsági követelményeknek, valamint b) a rendeltetés módosításával létrejövő létesítmény az érintett területen engedélyezhető-e. 10. Megszüntetési engedély 34. § Hajózási létesítmény megszüntetésére vonatkozó eljárást akkor kell lefolytatni, ha a) a tulajdonos, illetve az üzemben tartó tevékenységével fel kíván hagyni, b) a  hajózási létesítmény nem felel meg a  hatályos jogszabályok rendelkezéseinek és a  műszaki követelményeknek. 35. § A hajózási létesítmény megszüntetésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell a) a megszüntetés indokolását, b) a megszűnő létesítmény hiányában bekövetkező helyzet hajózásbiztonsági elemzését, c) a megszűnő létesítmény elbontása utáni helyszínrajzot, d) az elbontott létesítményből származó maradványok, anyagok elhelyezésének tervét, e) a  területnek a  létesítmény létesítése előtti állapotára történő helyreállításának tervét vagy az  ettől eltérő megoldás tervét és indokolását. 36. § (1) A kérelem elbírálása során a hajózási hatóság vizsgálja a) a létesítmény megszüntetésének hajózásbiztonsági következményeit, b) az esetleges további üzemeltetés feltételeit, c) a létesítmény üzemeltetésében érdekeltek véleményét, d) a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeket, e) a benyújtott helyreállítási tervet és határoz a megszüntetés engedélyezéséről. (2) Abban az esetben, ha azt nemzetközi szerződéses kötelezettségből következően a hajózási létesítményt fenntartani célszerű, illetve kötelező, a hajózási hatóság tájékoztatja a közlekedésért felelős minisztert. 37. § Ha a hajózási hatóság a megszüntetést engedélyezi, a határozatnak tartalmaznia kell: a) a környezet rehabilitáció során történő kialakításának főbb paramétereit, b) a munkálatok elvégzésének – szükség esetén szakaszokra bontott – határidejét. III. FEJEZET AZ EGYES LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK 11. A kikötőre, valamint a komp- és révátkelőhelyre, továbbá a hajókiemelő berendezésre vonatkozó részletes szabályok 38. § E fejezet alkalmazásában: 1. partfal: a rakpart víz felőli oldala, amely lehet a) függőleges, b) rézsűs partélű, c) úszóelemes, d) támoszlopos, 2. rakpart: az úszólétesítmények kikötésére szolgáló partrész. 39. § A létesítési engedélyezési tervnek – a 13. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül – tartalmaznia kell: a) a kikötő, illetve átkelőhely létesítésének célját (pl. kereskedelmi, ipari, személy-, kedvtelési célú hajók számára szolgáló kikötő, kompátkelés), b) átnézeti térképet (1:10 000-től 1:25 000-ig méretarányban), c) a  kikötő/átkelőhely és a  hajókiemelő berendezés telepítési helyszínrajzát 1:2000–1:5000 méretarányban, amely tartalmazza a  tervezett létesítményeket a meglévő és bontásra előirányzott létesítményekkel együtt, valamint 1:200–1:500 méretarányban a jellemző keresztszelvényeket, d) a kikötő vízterületének, valamint a hozzá kapcsolódó víziút 500-500 m (az átkelés esetében annak tengelyétől mért 200-200 m, ha az  átkelés jeleit ennél nagyobb távolságban kell elhelyezni, akkor az  elhelyezés távolságáig) hosszú (tavon széles) szakaszának, hajókiemelő berendezés partterületét határoló (a kiemelésre szolgáló) vízterület 100 m szélességű (ha a meder ennél kisebb szélességű, akkor a teljes mederszélességre kiterjedő) mélységvonalas helyszínrajzát a  hajózási kisvízszint (HKV) és a  hajózási nagyvízszint (HNV), a  legnagyobb vízszint (LNV) és a  legmagasabb jeges vízszint megjelölésével, amelyen a  mélységvonalakat a vízterületre előírt kitűzési tervnek megfelelően kell alkalmazni, e) talajmechanikai szakvéleményt, f ) a létesítéshez szükséges ingatlan földnyilvántartási adatokat (ingatlan-nyilvántartási szemlét), g) a  kikötő térségére jellemző vízmérce alap- és vízállásadatait országos rendszerben (nulla pont magassága, LKV, HKV, KÖV, HNV, LNV, MÁSZ) meghatározottak szerint, h) tavi kikötő esetében az uralkodó széljárás meghatározását, i) a kikötőt/átkelőhelyet használó úszólétesítmények főméreteit (hossz, szélesség, legnagyobb merülés), j) a kikötő/átkelőhely kapcsolatát, a közúti, vasúti pályával, csővezetékkel, k) a kikötő építményeinek tervét és leírását, valamint véglegessé vált hatósági engedélyeit, l) tervezői nyilatkozatot a  hajózási építményeknek a  műszaki leírásban megfogalmazott tevékenységre való műszaki alkalmasságáról. 12. Úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízisportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó részletes szabályok 40. § Úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, vízisportpályára, vízi repülőtérre és veszteglőhelyre a) nem vonatkoznak a 4. és 7. alcímben és – a veszteglőhely kivételével – a 10. alcímben foglaltak, b) e rendelet egyéb előírásait a 40–43. §-ban és a 2. mellékletben foglaltak szerint kell alkalmazni. 41. § A  létesítési engedélyezési tervnek, a  legfeljebb egy nyilvántartásra nem kötelezett úszóműből álló úszóműállás kivételével – az 5. § (2) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül – tartalmaznia kell: a) az általános helyszínrajzot és a létesítmény elhelyezésének műszaki terveit; b) a  létesítmény vízterületének, valamint a  víziút hozzá kapcsolódó 500-500 m hosszú szakaszának mélységvonalas helyszínrajzát; c) a  helyi vízmérce alapadatait (ha nincs, akkor a  legközelebbi országos vízmérce alapadataira vonatkoztatott helyi adatokat): helye, 0 pont magassága, legkisebb vízállás, legnagyobb vízállás; d) a létesítmény részét képező és azt használó úszó létesítmény jellemző adatait; e) az üzemeltetési rend tervét (ha a hajózási létesítményre azt jogszabály előírja, akkor a külön jogszabályban meghatározottak szerint); f ) úszóműves rakodóhely, hajóállomás, nyilvántartásba vételre kötelezett úszóművekből álló úszóműállás és hajóhíd esetében: fa) a csatlakozó partél elöntési vízszintjét, fb) közúti kapcsolatát, fc) az úszólétesítményen – a vízbe esett személyek kimentésére – elhelyezett mentőeszközöket, fd) az  úszólétesítmények kikötési helyeinek, közlekedési útjainak és munkahelyeinek (munkaterület) megvilágítását, fe) az alkalmazott úszólétesítmények (veszélyhelyzetben könnyen oldható) kikötését és az  illetéktelen beavatkozástól való védelmét. 42. § A  28.  §-ban foglaltaktól eltérően az  úszóműves rakodóhely, a  hajóállomás, a  nyilvántartásba vételre kötelezett úszóművekből álló úszóműállás, a  hajóhíd, a  vízisportpálya és a  vízi repülőtér üzemben tartási engedélyének (időszakos szemle) kiadását kell kérelmeznie a  létesítmény üzemben tartójának akkor is, ha az  engedélyezett létesítmény a) megbontást, vagy eltávolítást követően – a  használatbavételi engedélyben foglaltak szerint  – visszahelyezésre kerül, b) a létesítmény területén történt hajózási balesetet követően 8 napon belül. 43. § A hajózási létesítmény üzemeltetője – e rendelet egyéb előírásain kívül – a következő esetekben köteles bejelentést tenni az engedélyező hatóságnál: a) a létesítmény üzemképességét befolyásoló esemény, b) úszóműves rakodóhely, a  hajóállomás, a  nyilvántartásba vételre kötelezett úszóművekből álló úszóműállás, a hajóhíd, a vízisportpálya és a vízi repülőtér megbontása vagy eltávolítása, c) hajózási baleset, d) az üzemeltetés megszüntetése. 13. Csak csónakok fogadására alkalmas kikötőkre vonatkozó részletes szabályok 44. § (1) A csónakkikötők hatósági eljárásaira az 5–8. alcímben és a 10. alcímben foglaltak kell alkalmazni. (2) A csónakkikötő üzemeltetője vagy tulajdonosa a kiadott engedélyben szereplő adatokban bekövetkezett változást köteles az engedélyező elsőfokú hajózási hatóság részére 8 napon belül bejelenteni. (3) A hajózási hatósági engedély iránti kérelemmel kapcsolatban az 5. §-ban előírtak szerint kell eljárni. (4) Az  építési, bontási, fennmaradási, rendeltetésmódosítási jogosultság igazolása és az  értesítendők adatainak beszerzése során a 6. § szerint kell eljárni. (5) Engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatban a 3. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. 45. § A létesítési engedélyezési tervnek – a 13. §-ban foglaltaktól eltérően – tartalmaznia kell a) a kikötő létesítésének célját, b) átnézeti térképet (1:10 000-től 1:25 000-ig méretarányban), c) a  kikötőről telepítési helyszínrajzot kell benyújtani (1:2000–1:5000 méretarányban) amely tartalmazza a kikötő tervezett létesítményeit a meglévő, és bontásra előirányzott létesítményekkel együtt, d) a kikötő vízterületének, valamint a hozzá kapcsolódó víziút 200-200 m hosszú, tavon 200 m-es sugarú körbe eső szakaszának mélységvonalas helyszínrajzát, e) a létesítéshez szükséges ingatlan földnyilvántartási adatait (telekkönyvi szemléjét), f ) tavi kikötő esetében az uralkodó széljárás meghatározását, g) a kikötő megközelíthetőségének leírását, h) a kikötő építményeinek tervét és leírását, valamint véglegessé vált hatósági engedélyeit, i) tervezői nyilatkozatot a  műszaki leírásban megfogalmazott tevékenységre való műszaki alkalmasságáról és az egyes építmények előírásoknak, szabványoknak való megfeleléséről. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 46. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti a  kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök