48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelete a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai

48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelete a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés g), h) és n) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a szakképzés tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott köznevelési intézményekre, b) a köznevelési rendszerben folyó változások elemzésére, kutatására, a köznevelés rendszerében folyó fejlesztések szakmai támogatására, az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által alapított kutató, fejlesztő intézetre (a továbbiakban: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet), c) az Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: OH), d) az állami szakképzési és felnőttképzési szervre, e) az állami intézményfenntartó központra (a továbbiakban: Központ), f) a nem a Központ által fenntartott köznevelési intézmény fenntartójára, g) a fővárosi és megyei kormányhivatalokra. (2) A pedagógiai-szakmai szolgáltatást az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a Központ által fenntartott, szakmai szolgáltatást nyújtó pedagógiai intézet látja el. Pedagógiai-szakmai szolgáltatást az állami felsőoktatási intézmény, az egyházi vagy más nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményfenntartók által fenntartott pedagógiai intézet is elláthat. (3) Az állami köznevelési közfeladat ellátása keretében a Központ hozza létre megyénként és a fővárosban a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó pedagógiai intézeteket, továbbá a fővárosi kerületekben az 1. melléklet B) pontjában meghatározott létszámmal pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményegységeket (a továbbiakban: pedagógiai kabinet). (4) Az egyházi vagy más nem állami, nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények az állam által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó pedagógiai intézet szolgáltatásait szolgáltatási díj ellenében vehetik igénybe, vagy fenntartóik az egyházi, továbbá más nem állami, nem önkormányzati fenntartású pedagógiai intézettel szolgáltatás nyújtására megállapodást köthetnek. (5) A (4) bekezdés szerinti intézmények a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény kiválasztásához beszerzik a fenntartójuk egyetértését. A megállapodás alapján a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó pedagógiai intézet térítésmentesen biztosítja a szolgáltatást a megállapodásban meghatározott nevelési-oktatási intézmény részére, a nevelési-oktatási intézmény fenntartójával kötött megállapodásban meghatározott költségvetés erejéig. 2. § (1) A miniszter a központi költségvetésről szóló törvényben, a Központ költségvetésének terhére biztosítja az állam és a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények számára nyújtandó pedagógiai-szakmai szolgáltatások fedezetét. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások a Központ által fenntartott nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények számára a Központ rendelkezésre álló erőforrásai, a Központ által a megyében, vagy a fővárosban fenntartott pedagógiai intézet, fővárosi kerületben fenntartott pedagógiai kabinet éves munkatervében meghatározott feladatok erejéig térítésmentesek. Ha az állami nevelési-oktatási intézmény, pedagógiai szakszolgálati intézmény a munkatervében foglaltakon túli pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat igényel – a Központ hozzájárulásával – a miniszterrel köznevelési szerződést kötött pedagógiai-szakmai szolgáltató bevonásával is megszervezheti azt, amennyiben ahhoz egyéb szerv által biztosított forrás rendelkezésre áll. (2) Az egyházi vagy más nem állami, nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekben, pedagógiai szakszolgálati intézményekben folyó pedagógiai feladatokhoz nyújtandó pedagógiai-szakmai szolgáltatások támogatását a miniszter által vezetett minisztérium erre a célra elkülönített fejezeti kezelésű előirányzata keretében kell megtervezni. (3) A pedagógiai-szakmai szolgáltatások országosan egységes pedagógiai szakmai irányítását – az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet pedagógiai szakmai támogatásával, továbbá a szakképzés tekintetében az állami szakképzési és felnőttképzési szerv szakmai közreműködésével – a miniszter látja el. (4) Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat, az e rendeletben meghatározottak szerint a Központ látja el, az iskolarendszerű szakképzési feladatok pedagógiai támogatásában az állami szakképzési és felnőttképzési szerv működik közre. (5) A Központ, valamint a miniszterrel kötött köznevelési szerződés keretében pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot ellátó állami felsőoktatási intézmény által fenntartott, vagy egyházi vagy más nem állami, nem önkormányzati fenntartású pedagógiai intézet a pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok megvalósításába, – amennyiben az állam által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények keretei között erre nincs lehetőség – bevonhatja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet, az OH-t, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-t, társadalmi szervezetet, köznevelési intézményt, felsőoktatási intézményt abban az esetben is, amennyiben azok nem felelnek meg a 19. §-ban foglaltaknak. 2. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások 3. § Az Nkt. 19. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szaktanácsadás, tantárgygondozás ellátásának eszközei és módszerei: a) nevelési és tantárgypedagógiai módszerek, eszközök, eljárások megismertetése, terjesztése, b) nevelési-oktatási intézményi pedagógiai programok, helyi tantervek, házirendek, intézményi pedagógiai dokumentumok elemzése, azok intézményi elkészítésének és alkalmazásának segítése, c) az alkalmazott pedagógiai módszerek és pedagógiai fejlesztő tevékenység elemzésének, értékelésének segítése adott köznevelési intézmény, intézménytípus esetében, d) nevelési eszközök, tankönyvek, taneszközök, nevelési-oktatási programok kiválasztásának segítése a nevelési-oktatási intézmény, vagy az intézményrendszer egésze vonatkozásában, e) egyéni szakmai tanácsadás, f) a köznevelés rendszerszintű fejlesztéseinek támogatása, a miniszter által indított országos tantárgyi és műveltségterületi pedagógiai feladatok segítése. 4. § Az Nkt. 19. § (2) bekezdés a) pontja szerinti pedagógiai értékelés ellátásának eszközei és módszerei a) pedagógiai mérési rendszer működtetéséhez kapcsolódó pedagógiai-szakmai szolgáltatás, a neveléssel összefüggő mérési eszközök fejlesztése és alkalmazásuk segítése, ajánlása a köznevelési intézmények részére, b) feladatbankok és mérőeszközök fejlesztése, hozzáférhetőségük biztosítása, c) a nevelési-oktatási intézmények belső pedagógiai értékelési rendszerének kialakítását segítő tanácsadás feladatainak ellátása, d) a helyi tantervek végrehajtásával kapcsolatos pedagógiai mérések ellátása, e területen tanácsadás nyújtása, e) a pedagógiai mérések eredményeinek feldolgozását követő, az intézményfejlesztést támogató szakmai szolgáltatások, f) pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetése és terjesztése. 5. § (1) Az Nkt. 19. § (2) bekezdés c) pontja szerinti pedagógiai tájékoztatás ellátásának eszközei és módszerei: a) a nevelési és a tanítási-tanulási folyamatot támogató, oktatástechnikai és oktatástechnológiai módszertani támogatások nyújtása, b) a nevelési és tantárgyi, műveltségterületi szakmódszertani tájékoztatók, segédletek és kiadványok elkészítése. (2) A Központ által fenntartott pedagógiai intézet a könyvtárpedagógiai munka fejlesztése érdekében az illetékességi területén együttműködik az óvodai, iskolai és a kollégiumi könyvtárakkal. 6. § Az Nkt. 19. § (2) bekezdés d) pontja szerinti tanügy-igazgatási szolgáltatás eszközei és módszerei: a) közreműködés a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjainak elkészítésében és bevezetésében, b) a megyei, fővárosi köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban, az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott fenntartó fenntartásában működő köznevelési intézmények vonatkozásában az intézményszerkezetre vonatkozó tanácsadás, c) a miniszter, vagy valamely fenntartó felkérésére – költségvetésének terhére és mértékéig – közgazdasági, jogi, pénzügyi és további tervezési információk gyűjtése, rendelkezésre bocsátása, szükség esetén e körből tájékoztatás nyújtása. 7. § (1) Az Nkt. 19. § (2) bekezdés e) pontja szerinti pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezésének eszközei és módszerei: a) pedagógiai tárgyú tanácskozások, pedagógiai szakmai napok szervezése, b) bekapcsolódás az országos pedagógus-továbbképzés rendszerébe, c) az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet irányítása mellett országos szakmai pályázatok kiírása, megbízásra pedagógiai tárgyú kísérletek, pedagógiai tárgyú kutatások indítása vagy azokban való részvétel. (2) A Központ együttműködési megállapodás keretében bevonhatja az állami feladatellátás keretei között ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatásokba a pedagógusképző felsőoktatási intézmény által fenntartott pedagógiai intézetet, a pedagógiai tárgyú továbbképzések, pedagógiai kísérletek köznevelés-fejlesztéssel összefüggő megszervezésébe. 8. § Az Nkt. 19. § (2) bekezdés f) pontja szerinti tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése és összehangolása keretében kell ellátni a versenykiírásban meghatározott feladatokat, a versenyszervezővel kötött megállapodás alapján. 9. § Az Nkt. 19. § (2) bekezdés g) pontja szerinti tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálat eszközei és módszerei: a) a köznevelés rendszerét érintő kérdésekben információk közvetítése, azok értelmezésének segítése a tanulók és az iskolai diákönkormányzatok részére, b) fórumok, továbbképzések szervezése a tanulók, a diákönkormányzatok és a diákönkormányzatok munkáját segítő pedagógusok részére, c) a diákjogi tanácsadás megszervezése. 3. Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatások 10. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelést-oktatást, kollégiumi nevelést segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat (a továbbiakban: nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatások). (2) A nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatások keretei között a szaktanácsadást nyelvterületenként, intézménytípusonként kell megszervezni, oly módon, hogy a szaktanácsadás a nevelési-oktatási intézmények által ellátott valamennyi nevelő és oktató munkához biztosítva legyen. (3) Nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatásban szaktanácsadói feladatot az láthat el, aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik és a nemzetiségi nevelés-oktatásban pedagógus munkakörben legalább öt éves szakmai gyakorlatot, továbbá bármilyen köznevelési intézményben további öt éves szakmai gyakorlatot szerzett. 11. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a hazai országos köznevelés-fejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó szaktanácsadást. (2) A köznevelés-fejlesztési pályázati pedagógiai-szakmai szolgáltatás keretében szervezett szaktanácsadás területei elsősorban a következők: a) az intézményszervezési, b) az intézményműködési helyzetelemző, c) az intézményvezetés munkáját elemző, szervezetfejlesztő szaktanácsadás. (3) A köznevelés-fejlesztési pályázati pedagógiai-szakmai szolgáltatások keretében szervezett szaktanácsadás ellátására szaktanácsadó az lehet, aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik, köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tíz éves szakmai gyakorlatot szerzett, és pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította az adott szakterülethez illeszkedően a) az adott intézménytípusra a miniszter által kiadott kerettantervekben, valamint a Nemzeti alaptantervben, az Óvodai nevelés országos alapprogramjában meghatározott nevelési tevékenységeket, pedagógiai, tantárgyi tartalmakat, fejlesztési követelményeket támogató pedagógiai módszertant, vagy b) a sajátos nevelési igényű, a nemzetiségi, a migráns és a tehetséggondozást igénylő tanulók együttnevelésének megszervezését, vagy c) a pedagógiai feladatok ellátásának nevelési, oktatás-szervezési, irányítási és szervezetalakítási ismereteit. (4) A (3) bekezdésben előírt feltételeket az is teljesíti, aki a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott akkreditált pedagógus-továbbképzésben oktatóként részt vett legalább húsz óra időtartamban, vagy az adott szakterület nemzetközileg vagy országosan elismert képviselője. Az adott szakterület nemzetközileg vagy országosan elismert képviselője feltételnek való megfelelést szakmai önéletrajzzal és legalább kettő szakmai ajánlással, továbbá publikációs jegyzékkel kell igazolni. 12. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló részére nyújtott nevelést és tanítási-tanulási folyamatot segítő a) pedagógiai értékelés köréből a pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetését és terjesztését, b) tanügy-igazgatási szolgáltatás köréből a közgazdasági, jogi, pénzügyi és egyéb információk gyűjtését, rendelkezésre bocsátását, e körből tájékoztatás adását, c) szaktanácsadást. (2) Az országosan szervezett pedagógiai értékelés és szaktanácsadás keretében kell segítséget nyújtani a) a pedagógiai szakszolgálatot ellátó köznevelési intézménynek a szakértői véleményt megalapozó diagnosztikai tevékenység szakmai kritériumai egységességének érvényesüléséhez, b) a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó köznevelési intézmény fenntartójának és a pedagógiai szakszolgálat intézményének a szakértői véleményben meghatározottak végrehajtásához, a nevelési-oktatási intézményekkel való kapcsolattartás kialakításához. (3) A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók nevelését, nevelését-oktatását segítő szaktanácsadást oly módon kell megszervezni, hogy a szaktanácsadás a pedagógiai szakszolgálat intézményei által ellátott valamennyi nevelő, nevelő-oktató, fejlesztő munkához biztosítva legyen. (4) Szaktanácsadó az lehet, aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik, továbbá pedagógus-munkakörben legalább tíz éves szakmai gyakorlatot szerzett pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben vagy olyan nevelési-oktatási intézményben, ahol különleges gondozást igénylő gyermekek nevelése-oktatása folyik. 13. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a konfliktuskezelési gyakorlat elterjedését szolgáló a) pedagógiai értékelés köréből a pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetését és terjesztését, b) tanügy-igazgatási szolgáltatás köréből a konfliktushelyzetekhez kapcsolódó jogi és egyéb információk gyűjtését, rendelkezésre bocsátását, e körben tájékoztatás adását, c) szaktanácsadás keretében történő segítségnyújtást ahhoz, hogy a nevelési-oktatási intézmény vezetői, alkalmazottai, szülői szervezete, diákönkormányzata megismerje azokat az eljárásokat, gyakorlatokat, amelyekkel megelőzhető a konfliktushelyzetek kialakulása, illetve amelyekkel feloldhatók a konfliktushelyzetek, orvosolhatók a sérelmek. (2) Szaktanácsadó az lehet, aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik, köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tíz éves szakmai gyakorlatot szerzett és szakirányú tanári szakképzettség megszerzésekor vagy szakirányú továbbképzés keretében részt vett konfliktuskezelés ismereteire történő felkészítésben, vagy pedagógiai szakpszichológus, tanácsadó szakpszichológus, klinikai szakpszichológus, szociálpedagógus,szakképzettséggel, vagy pszichológia mesterszakon klinikai és egészségpszichológia, tanácsadás és iskolapszichológia, fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia, interperszonális és interkulturális pszichológia, pszichopedagógia szakirányon szerzett szakképzettséggel rendelkezik. 14. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelésének, nevelés-oktatásának megszervezését és ellátását segítő a) szaktanácsadás köréből az integrációs pedagógiai rendszer (a továbbiakban: IPR)-alapú pedagógiai, módszertani tevékenységet elemző, valamint az intézményszervezési, intézményműködési helyzetelemző szaktanácsadást, amelynek feladatait IPR folyamat-szaktanácsadó látja el, b) szaktanácsadás köréből az esélyegyenlőség-elvű oktatásszervezési tevékenységet elemző, módszertani szaktanácsadást, fejlesztéstámogató szaktanácsadást, amelynek feladatait az esélyegyenlőségi pedagógiai fejlesztési folyamat-szaktanácsadó (a továbbiakban: mentor) látja el, c) pedagógiai értékelés köréből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók felkészítésének megszervezéséhez, az ellátás eredményességének megismeréséhez szükséges elemző pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetését és terjesztését, d) tanügy-igazgatási szolgáltatás köréből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók ellátásához kapcsolódó, az intézményvezetés munkáját fejlesztő jogi és egyéb információk gyűjtését, rendelkezésre bocsátását, e körben tájékoztatás adását, valamint az esélyegyenlőségi feladatok végrehajtásának segítését. (2) Szaktanácsadó az lehet, aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik, köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tíz éves szakmai gyakorlatot szerzett és a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján megszervezett és akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében elvégezte „Az intézményi tanácsadás folyamatára történő felkészítés – hátrányos helyzetű gyermekek integrált oktatása, együttnevelése szakterület” vagy az „Integrációs tanácsadók felkészítése az óvodai intézményi folyamat-tanácsadásra” IPR szaktanácsadói továbbképzést, vagy a közoktatási esélyegyenlőségi mentorok számára szervezett továbbképzést. 15. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni az országos pedagógiai mérési-értékelés eredmények alapján az intézményértékeléshez kapcsolódó fejlesztési eszközök kidolgozását, országos terjesztését, ennek keretében a) a pedagógiai értékelés köréből az országos pedagógiai mérési-értékelési és ellenőrzési feladatok megállapításainak elemzését segítő, a feltárt intézményi és gyermeki, tanulói lemaradások megszüntetését szolgáló intézkedések kidolgozásához szükséges pedagógiai és komplex intézményfejlesztési eszközök kidolgozását és módszerek megismertetését, b) a szaktanácsadás köréből a segítségnyújtáshoz szükséges országos fejlesztési eszközöket ahhoz, hogy az óvoda és az iskola fenntartója és az óvoda és az iskola vezetői, pedagógusai elkészítsék, bevezessék és végrehajtsák azt az intézkedési tervet, amely a pedagógiai tevékenység színvonalának az emeléséhez szükséges. (2) Szaktanácsadó az lehet, aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik, köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tíz éves szakmai gyakorlatot szerzett és szervezetfejlesztés, pedagógiai fejlesztés, pedagógiai mérés, értékelés területén szakképzettséggel rendelkezik. (3) Az országos pedagógiai mérés-értékeléssel kapcsolatos országos pedagógiai-szakmai szolgáltatások szakmai irányítását az OH látja el. 4. A pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény működésére vonatkozó szabályok 16. § (1) Az egyházi vagy más nem állami, nem önkormányzati fenntartó által fenntartott pedagógiai intézet működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet az intézmény nyilvántartásba vételét követő tizenkettő hónapon belül lehet benyújtani az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása iránti kérelmet a telephely szerint illetékes kormányhivatalhoz lehet benyújtani. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása tárgyában hozott határozatot – az ügyfélnek történő közléssel egyidejűleg – meg kell küldeni a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak, amely a működési engedélyt a telephelyre vonatkozó működési engedélyre tekintettel kiegészíti, egységes szerkezetben adja ki. (2) Új pedagógiai intézet indítása, valamint az Nkt. 84. § (7) bekezdése szerinti esetekben a tervezett indítást vagy az átszervezést, fenntartóváltást megelőzően nyújthatja be a fenntartó a kormányhivatalhoz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet. 17. § (1) A működési engedély iránti kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a működési engedély iránti kérelem tárgya, b) a pedagógiai intézetet nyilvántartásba vevő szerv neve, címe, a nyilvántartásba vételről szóló határozat száma, kelte, c) az alapító következő adatai: név, működési forma, nyilvántartásba vétel formája és azonosítója, székhely, értesítési cím, d) a fenntartó következő adatai: név, működési forma, nyilvántartásba vétel formája és azonosítója, székhely, értesítési cím, e) a pedagógiai intézet adatai közül a hivatalos név, székhely, f) a pedagógiai intézet székhelyére és minden telephelyére vonatkozóan külön-külön fa) az ott ellátott feladatok, fb) az épület tulajdonosa, fc) az épület feletti rendelkezési jog időtartamának kezdő és befejező dátuma amennyiben nem a fenntartó az épület tulajdonosa, fd) a köznevelési feladat megkezdésének tervezett dátuma, g) a pedagógiai intézet feladatával, működésével kapcsolatos egyéb tudnivalók, sajátosságok, bejelentések. (2) A működési engedély iránti kérelemhez eredetiben vagy másolatban csatolni kell a) a pedagógiai intézet alapító okiratát, valamint a nyilvántartásba vételről szóló határozatot, b) fenntartói igazolást – tulajdoni lap, megállapodás, hozzájáruló nyilatkozat – arról, hogy a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a pedagógiai intézet működéséhez legalább öt évre biztosított, c) annak igazolását – használatbavételi engedély, hatósági bizonyítvány alapján –, hogy a helyiségek a pedagógiai intézet feladatainak ellátására alkalmasak, a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön a tárgyi feltételek meglétét igazoló, e rendelet mellékletében felsorolt tételes jegyzéket, valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a működés megkezdéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, vagy a kérelem mellékleteként benyújtott nyilatkozaton vállalt időn belül, legfeljebb huszonnégy hónapon belül fokozatosan megteremthetők, d) a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön a foglalkoztatottak nevét, végzettségét és szakképzettségét, valamint végzettséget tanúsító oklevél kiállítóját és az oklevél számát, továbbá a működéshez szükséges többi alkalmazott nevét, végzettségét és szakképzettségét, foglalkoztatásuk módját és időtartamát, valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a működés megkezdéséhez, jogszabályban meghatározott személyi feltételek biztosítottak, e) a pénzügyi feltételek teljesítésének igazolásához ea) a pedagógiai intézet egészére vonatkozóan a székhely és valamennyi telephely tekintetében részletes kimutatást arról, hogy a pedagógiai intézet tevékenységét milyen forrásokból finanszírozzák, a források között feltüntetve a feladatellátáshoz rendelkezésre álló készpénzt, a befektetett eszközök és forgóeszközök értékét, a tervezett bevételi forrásokat, az állami támogatást és hozzájárulást, a köznevelési szerződés alapján járó kiegészítő támogatás mértékét, egyházi kiegészítő támogatást, a bankhitelt, minden egyéb bevételt; bármilyen, a működéshez felhasználható tárgyi vagy pénzbeli juttatást, a tevékenységben való ingyenes közreműködést, továbbá eb) a fenntartó által jóváhagyott egy évre szóló költségvetést, amely tartalmazza a működéshez szükséges befektetett eszközök és forgóeszközök beszerzési értékét, a dologi és személyi kiadások összegét, utóbbiba beleértve az alkalmazottak bérét, annak közterheit, valamint ec) a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a feladatok ellátásához szükséges fedezetet biztosítja. 18. § (1) A kormányhivatal az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott fenntartó által fenntartott pedagógiai intézet működésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadásával kapcsolatos eljárása keretében vizsgálja, hogy a nevelési-oktatási intézmény működéséhez rendelkezésre álló, vagy felmenő rendszerben megteremthető személyi, tárgyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi, pénzügyi feltételek biztosítják-e a pedagógiai-szakmai szolgáltatások folyamatos, hosszú távú, biztonságos, egészséges, szakszerű megszervezését. (2) Ha a pedagógiai intézet székhelye vagy telephelye másik nevelési-oktatási intézmény által használt épületben lenne, az engedélyezési eljárásban be kell szerezni az épületet átadó intézmény fenntartójának hozzájáruló nyilatkozatát, továbbá meg kell vizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységre az adott épület használatba vételi engedélye kiterjed-e, valamint azt, hogy az épület befogadóképessége alapján biztosított-e az intézmények együttes zavartalan működése. (3) A kormányhivatal határozatában feltünteti a) az alapító, a fenntartó nevét, székhelyét, b) a pedagógiai intézet nevét, OM azonosítóját, adószámát, székhelyét, telephelyét, tagintézményét, valamennyi pénzforgalmi számlaszámát, c) feladatellátási helyenként az ellátott alapfeladatokat, d) az intézmény gazdálkodásának módját. (4) Ha a határozatban szereplő adatokban változás következik be, a kormányhivatal kiegészítéssel, vagy a módosítással egybeszerkesztett határozatot ad ki. Ha a pedagógiai intézet feladata, feladatellátási helye megváltozik, a kormányhivatal a működési engedély kiadása érdekében indított eljárásban azokat a feltételeket vizsgálja, amelyeket a változás érintett. (5) Ha a kormányhivatal elutasítja a működési engedély kiadását, továbbá ha a törvényességi ellenőrzés keretében talált törvénysértés megszüntetéséről a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett, a kormányhivatal a működési engedélyt visszavonja és a pedagógiai intézetet törli a nyilvántartásból. (6) A kormányhivatal a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények nyilvántartásba vételéről, adatainak megváltozásáról, illetve a kormányhivatal által vezetett nyilvántartásból való törléskor 15 napon belül értesítést küld a köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) számára az OH, mint a KIR adatkezelője által meghatározott elektronikus formában. 19. § A pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó pedagógiai intézetnek – fenntartótól függetlenül – az Nkt. 19. § (2) bekezdésében meghatározott pedagógiai-szakmai szolgáltatások teljes körét el kell látnia. 20. § (1) A pedagógiai intézetben pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására, a szolgáltatások szervezésére az alkalmazható, aki az adott szakterület ellátásához szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. (2) Pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben az foglalkoztatható, aki pedagógiai szakértő munkakör esetén mester fokozatú tanári, pedagógiai előadó munkakör esetén óvodapedagógusi, tanítói, tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá – mindkét munkakörben – pedagógus-szakvizsgával rendelkezik. (3) Ahol e rendelet szakvizsgáról, pedagógus szakvizsgáról rendelkezik, azon a szakvizsgával – jogszabály alapján – egyenértékű vizsgát, tudományos fokozatot is érteni kell. (4) A pedagógiai intézetben vagy a pedagógiai kabinetben foglalkoztatottak kötelező létszámát az 1. melléklet határozza meg. 21. § (1) A pedagógiai intézetben az intézményvezetői megbízás feltétele: a) mester fokozatú végzettség és pedagógus szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetői szakvizsga, b) legalább tíz év megfelelő szakmai gyakorlat, c) a pedagógiai intézetben fennálló határozatlan időre szóló alkalmazás. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában megfelelő szakmai gyakorlat a pedagógiai intézet által végzett bármelyik pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásához szükséges ismeretek megszerzését biztosító munkakörben szerzett gyakorlat, ha azt köznevelési intézményben vagy felsőoktatási intézményben szerezték, továbbá a tanügyirányítási munkakörben eltöltött gyakorlat. (3) A vezetői megbízással kapcsolatos pályázati eljárásban alkalmazni kell a nevelési-oktatási intézmények vezetőinek megbízására vonatkozó pályázati eljárás szabályait, azzal az eltéréssel, hogy a vezetői programról és a vezető személyéről az alkalmazotti közösség nyilvánít véleményt. 22. § (1) A pedagógiai intézetnek – fenntartótól függetlenül – az alapító okiratában meghatározott pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – legalább az 1. mellékletben meghatározott kötelező létszámmal, továbbá a 3. mellékletben meghatározott eszközökkel és felszerelésekkel [a továbbiakban: kötelező (minimális) eszközök és felszerelések] rendelkeznie kell, ha a pedagógiai-szakmai szolgáltatást a pedagógiai intézet – az alapító okiratában foglaltak szerint – kevesebb mint három intézménytípusra kiterjedően látja el, a feladat ellátásához legalább az 1. mellékletben meghatározott kötelező létszám ötven százalékát kell biztosítani. (2) A pedagógiai intézet szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a) a működés rendjét, b) az alapító okiratban meghatározott alaptevékenység körében végzett szolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalás szabályait, c) a szaktanácsadók foglalkoztatásának, díjazásuk megállapításának, költségeik elszámolásának szabályait, d) a nevelési-oktatási intézményekkel való kapcsolattartás formáját és módját, e) a belső ellenőrzés rendjét, a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját. 23. § (1) A pedagógiai intézet az éves feladatainak ellátásához éves munkatervet készít, a tárgyév januárjának utolsó munkanapjáig, és megküldi az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet részére a tárgyév február 15-ig. (2) A pedagógiai intézet a fenntartó által jóváhagyott munkaterv szerint látja el tevékenységét. (3) Az állami fenntartású pedagógiai intézet a munkatervét az ellátási területén működő nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények igényei alapján állítja össze. (4) Az állami fenntartású pedagógiai intézet éves munkatervének elfogadását megelőzően a Központ beszerzi az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet egyetértését. (5) Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet az állami felsőoktatási intézmény, az egyházi vagy más nem állami, nem önkormányzati fenntartású pedagógiai intézet tekintetében az éves munkatervről kialakított véleményét tárgyév március 15-ig megküldi a pedagógiai intézet fenntartójának. 24. § (1) A pedagógiai intézet ügyintézésére és iratkezelésére – a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a nevelési-oktatási intézmények ügyintézésére és iratkezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) A pedagógiai intézet iratkezelésére vonatkozó rendelkezéseket és az alkalmazható irattári tételeket a 2. melléklet határozza meg. 5. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásában való közreműködés feltételei 25. § (1) A miniszterrel kötött köznevelési szerződés alapján, az egyházi vagy más nem állami, nem önkormányzati fenntartású pedagógiai intézet, vagy költségvetési szerv által fenntartott pedagógiai intézet is közreműködhet az állam által fenntartott nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények számára pedagógiai-szakmai szolgáltatás nyújtásában. (2) Ha a pedagógiai intézetet egyház vagy más nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó tartja fenn, az e rendeletben meghatározott feltételek meglétét az Nkt. 23. §-ában szabályozott működési engedély kiadásával kapcsolatos eljárás keretében kell vizsgálni. (3) Az egyházi, vagy más nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó, vagy – a Központ kivételével – költségvetési szerv által fenntartott pedagógiai intézet működésének ellenőrzése tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatal az Nkt. 34. § (2) bekezdésében szabályozott ellenőrzési feladatait munkaterv alapján végzi. A fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzésének keretében különösen az alábbiakat kell vizsgálni: a) van-e a tevékenység folytatásához joga a fenntartónak, b) az intézmény törvényes és szakszerű működése érdekében tett intézkedéseket, c) a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon biztosítja-e az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtását, d) a minimális eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak meglétét, e) az éves költségvetés biztosítja-e a köznevelési törvényben meghatározott feladatok ellátását, f) a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényességét, g) a köznevelési intézmény vezetője alkalmazásának törvényességét, h) a fenntartó döntései meghozatalakor betartja-e az előírt egyeztetési kötelezettségét. (4) A fővárosi és megyei kormányhivatal határozatban megállapítja az egyházi vagy más nem állami, nem önkormányzati fenntartó által fenntartott pedagógiai intézet megszűnését, és elrendeli a nyilvántartásból való törlését, ha a) a fenntartó bejelenti az intézmény megszűnését, vagy azt, hogy felhagy a működtetésével, b) megállapítja, hogy a pedagógiai intézet megszűnt, c) a fenntartónak megszűnt a tevékenység folytatásához való joga, d) a fenntartó megszűnt anélkül, hogy a fenntartói jogokat átadta volna, e) az egyéni vállalkozó meghal, kivéve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét tovább folytatják. 6. A szaktanácsadói tevékenység ellátása 26. § (1) A szaktanácsadás, tantárgygondozás célja: a) a pedagógusok munkájának fejlesztő célú támogatása, b) pedagógiai szakmódszertani fejlesztő beavatkozások tervezése, szervezése, végrehajtásuk monitorozása, c) a pedagógusok munkájának a szakterületükkel, munkakörükkel összefüggő szakmódszertani segítése, d) a pedagógus munkájával összefüggő szaktanácsadói tevékenységek összegzése, nyilvántartása, e) az intézményvezető pedagógiai munkájának a támogatása, f) felkérésre szakmai konzultáció szervezése, g) a szaktanácsadó tevékenységhez kapcsolódó, az adott tantárgy, szakterület köznevelési feladataihoz kapcsolódó tudományos információ gyűjtése, feldolgozása és közvetítése a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógusok részére, h) részvétel a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezésében. (2) A szaktanácsadás, tantárgygondozás feladata: a) a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai tevékenység elemzéséhez szükséges, a helyzetelemzést megalapozó dokumentumok feltárása és összegzése a látogatott intézmény, pedagógus munkájával kapcsolatban, b) a helyi nevelési-oktatási intézményi nevelési, tantervi-tartalmi szabályozás dokumentumainak elemzése, helyi alkalmazásuk vizsgálata, segítése, c) a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus tankönyv, taneszköz alkalmazásának, továbbá pedagógiai módszereinek vizsgálata, kiválasztásuk támogatása, d) nevelési tevékenységek, tanóra és más pedagógiai célú foglalkozás látogatása, a vizsgált tanórák, foglalkozások értékelése, e) óra és foglalkozáslátogatást követően a tapasztalatok közös feldolgozása az érintett pedagógussal, munkaközösség vezetővel, intézményvezetővel, f) a látogatott pedagógus számára személyre szabott fejlesztési és továbbképzési javaslatok megfogalmazása, g) javaslatok megfogalmazása az intézmények belső önértékelésének fejlesztésére. (3) A pedagógiai-szakmai szolgáltatások nyújtásában, az e rendeletben meghatározottak szerint, szaktanácsadók vehetnek részt. (4) A szaktanácsadói tevékenységet a) szakrendszerű oktatás esetén tantárgyanként vagy tantárgycsoportonként, műveltségterületenként, szakonként, szakmánként vagy szakmacsoportonként, illetőleg tanszakonként, Magyar nyelv és irodalom, Idegen nyelvek, Matematika, Ember és társadalom, Ember és természet Földünk – környezetünk, Művészetek, Informatika, Életvitel és gyakorlat, Testnevelés és sport, b) az óvodai nevelésre, a szakrendszerben oktatott tantárgyak kivételével az általános iskola alsó tagozatán folyó nevelő-oktató tevékenységre, kollégiumban végzett nevelő-oktató munkára, továbbá az iskolai könyvtárban folytatott tevékenységre (a továbbiakban együtt: szakterületek) külön kell megszervezni. (5) Szaktanácsadói tevékenységet az láthat el, aki pedagógiai intézetben pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben alkalmazásban áll, vagy aki erre megbízást kapott, és szerepel a szaktanácsadói névjegyzékben. 7. A szaktanácsadói névjegyzék 27. § (1) A szaktanácsadói névjegyzékre az kérheti felvételét, aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik és a) köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tízéves szakmai gyakorlatot vagy b) a nemzetiségi nevelés-oktatásban pedagógus munkakörben legalább ötéves szakmai gyakorlatot, továbbá bármilyen köznevelési intézményben további ötéves szakmai gyakorlatot szerzett. (2) Az (1) bekezdésben előírt feltételeket az is teljesíti, aki az adott szakterület nemzetközileg vagy országosan elismert képviselője. Az adott szakterület nemzetközileg vagy országosan elismert képviselője feltételnek való megfelelést szakmai önéletrajzzal és legalább kettő szakmai ajánlással, továbbá publikációs jegyzékkel kell az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet részére igazolni. (3) A szaktanácsadói névjegyzéket az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vezeti. (4) Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet nyilvántartásba veszi azt a szaktanácsadói tevékenység ellátásra jelentkezőt, aki a (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel. (5) Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a honlapján nyilvánosságra hozza megyei bontásban a szaktanácsadói névjegyzéket. (6) A nyilvántartásba vételhez az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézethez be kell nyújtani postai úton az (1) bekezdésben meghatározott végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezésével, illetve a nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát, valamint a jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a személyes adatainak kezeléséhez hozzájárul. (7) A jelentkezéshez csatolni kell a munkáltató által kiállított igazolást a tíz év szakmai gyakorlat meglétéről, nyugdíjas jelentkező esetén, az utolsó munkáltató vagy annak jogutódja, jogutód nélkül megszűnt munkáltató esetén a munkáltató fenntartója általi, ennek hiányában más, hitelt érdemlő igazolását. (8) A feltételeknek megfelelő nyilvántartásba vételt kérő adatait az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 30 napon belül a szaktanácsadói névjegyzékben feltünteti. (9) A szaktanácsadói névjegyzék a következő adatokat tartalmazza: a) a szaktanácsadó családi és utónevét, végzettségét, szakképzettségét, b) az elérhetőségét (cím, telefon, e-mail). (10) Törölni kell a szaktanácsadói névjegyzékből azt, a) aki kéri, b) aki elhunyt, d) akit jogerős bírósági ítélettel a közügyektől vagy foglalkozásának gyakorlásától eltiltottak. 28. § (1) A szaktanácsadói feladatok ellátására a pedagógiai intézet köt megállapodást a szolgáltatást igénybe vevő megrendelővel és a feladatellátásban közreműködő szaktanácsadóval. A Központ által fenntartott pedagógiai intézet a megállapodást a megrendelő igényéhez igazodva, az elfogadott éves munkatervtől eltérően is megkötheti, amennyiben ez nem veszélyezteti a munkaterve teljesítését és ehhez a Központ hozzájárult. (2) Az egyházi vagy más nem állami, nem önkormányzati fenntartású pedagógiai intézet a megállapodást az éves munkatervével összhangban, a megrendelő igényéhez igazodva, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet egyidejű tájékoztatásával köti meg. 8. Hatályba léptető rendelkezések 29. § E rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. 9. Átmeneti rendelkezések 30. § (1) Azok, akik e rendelet hatálybalépésének napján a miniszter által kiadott, esélyegyenlőségi feladat ellátására jogosító esélyegyenlőségi szakértői megbízással rendelkeznek, 2013. december 31-ig a feladatokat mint szaktanácsadók elláthatják. (2) A közoktatás-fejlesztési pályázati pedagógiai-szakmai szolgáltatás körében szaktanácsadónak 2013. december 31-ig el kell fogadni azt, aki a) a Nemzeti Fejlesztési Terv I. (a továbbiakban: NFT I.) Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program (a továbbiakban: HEFOP) 3.1 „Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésének támogatása” pályázati konstrukció keretében pedagógus-továbbképzésként elsajátította az adott szakterülethez illeszkedően: aa) a kompetencia alapú oktatás pedagógiai módszertani, szakmai kultúráját vagy ab) a pedagógiai feladatok ellátásának oktatás-szervezési, irányítási és szervezetalakítási ismereteit; b) az NFT I. HEFOP 2.1. Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatásban pályázati konstrukció keretében szervezett, a „Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben” című továbbképzésben vett részt. (3) Az ÚMFT TÁMOP 3.2.2. projekt kedvezményezettjeinek továbbra is biztosítani kell a fenntartási kötelezettséggel lefedett időszakon belül a területi együttműködések támogatását, ezért ennek a projektnek a kedvezményezettjei kötelesek ezeket a feladatokat a projekt támogatási szerződésének megfelelően továbbműködtetni. (4) E rendelet hatálybalépésétől az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján közzétett, szaktanácsadói feladatok ellátására jogosult személyek jegyzékét az Intézet honlapján szaktanácsadói névjegyzék formájában közzé kell tenni. (5) E rendelet hatálybalépésétől 2013. december 31-ig a konfliktuskezelést segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások tekintetében szaktanácsadó lehet az is, aki a Nktv. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, továbbá köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett és legalább hatvanórás akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében részt vett a konfliktuskezelés ismereteire történő felkészítésben. (6) Az egyházi, a nem állami, nem önkormányzati fenntartású pedagógiai intézeteknek 2013. szeptember 1-jéig kell az Nkt. 19. § (2) bekezdésben meghatározott pedagógiai-szakmai szolgáltatások teljes körének ellátására áttérni, és az ehhez szükséges dokumentumokat módosítani, ha a miniszter köznevelési szerződést kötött a fenntartójával. (7) Ha a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó köznevelési intézmény a nyilvántartásba vételét követően megkezdhette működését, a fenntartó köteles 2013. április 30-ig működési engedély iránti kérelmet benyújtani, feltéve, ha a miniszter köznevelési szerződést kötött a fenntartójával vagy a köznevelési intézményt megszüntetni. 31. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerint, az e rendelet hatálybalépése előtt létrehozott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény 2012. december 31-ig változatlan feltételekkel látja el a pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatait. 10. Jogharmonizációs záradék 32. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-ei 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 11. Hatályon kívül helyező rendelkezés 33. § Hatályát veszti a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet. Balog Zoltán s. k., emberi erőforrások minisztere