15/2013. (IV. 24.) ORFK utasítása az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv ügyeleti szolgálata és a közreműködésével teljesítend

15/2013. (IV. 24.) ORFK utasítása az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv ügyeleti szolgálata és a közreműködésével teljesítendő jelentési és tájékoztatási kötelezettség rendjéről. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv ügyeleti szolgálatai, valamint a  Nemzeti Koordinációs Központ részére előírt feladatokkal kapcsolatos jelentési és tájékoztatási kötelezettség teljesítésének szakszerű végrehajtása érdekében kiadom az alábbi utasítást: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás hatálya kiterjed az  Országos Rendőr-főkapitányságra, a  Készenléti Rendőrségre, a  Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra, a  Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetre (a továbbiakban: BSZKI), a  megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra, valamint a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre. 2. Az utasítás alkalmazásában: a) állandó ügyelet: a  rendőri munka folyamatosságát biztosító, a  jelentési kötelezettség rendjét teljesítő, a  rendkívüli eseményekkel összefüggésben az  elsődleges intézkedések megtétele érdekében intézkedő szolgálat, b) ideiglenes ügyelet: állandó ügyelet hiányában, időlegesen, meghatározott célra létrehozott ügyeleti forma. II. FEJEZET RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK 1. Ügyeleti szolgálat működtetése 3. A szolgálati feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében állandó ügyeleti szolgálatot kell működtetni: a) az Országos Rendőr-főkapitányságon (a továbbiakban: ORFK); b) a Készenléti Rendőrségnél (a továbbiakban: KR); c) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságon (a továbbiakban: RRI); d) a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokon; e) a rendőrkapitányságokon; f ) a határrendészeti kirendeltségeken; g) a közös kapcsolattartási szolgálati helyeken és a rendészeti együttműködési központon; h) az őrzött szállásokon; i) az egyéb rendőri szerveknél, ahol azt az illetékes vezető elrendeli. 4. Azoknál a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságoknál, ahol az ügyeleti szolgálat feladatait Tevékenység-irányítási Központ látja el, a II. fejezet 3., 7., 8. és 10. főcímében, valamint a III. fejezetében foglalt rendelkezések a Tevékenységirányítási Központok átmeneti működéséről és egyes ORFK utasítások módosításáról szóló 20/2012. (XI. 30.) ORFK utasításban meghatározottakra tekintettel értelemszerűen alkalmazandók. 5. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok és a megyeszékhelyi rendőrkapitányságok ügyeleteit a szerv vezetője által meghatározott elhelyezéssel összevontan kell működtetni. Az  összevont ügyelet, illetve az  oda beosztott ügyeletesek feladatkörét a szerv vezetőjének egyértelműen meg kell határoznia. 6. Azoknál a  megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságoknál, ahol az  ügyeletek 5.  pont szerinti összevonása gazdasági vagy más egyéb okból nem célszerű, az összevonástól az illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság vezetőjének indokolt kérelme alapján el lehet tekinteni. A  kérelemről az  ORFK rendészeti főigazgatója dönt. Elbírált kérelmek esetén ismételt kérelmet nem kell benyújtani. 2. Az ügyeleti szolgálati formákkal kapcsolatos alapvető rendelkezések 7. A szervek vezetői állandó ügyeleti szolgálatot a szerv állománytáblázata szerint rendszeresített státusszal és a hozzá rendelt létszámmal alakítanak ki. Törekedni kell arra, hogy az ügyeleti szolgálatot ellátók csak kinevezett ügyeletesek legyenek. 8. A kiemelkedően súlyos rendkívüli események során a  konkrét ügyekben teendő elsődleges intézkedések gyors, szakszerű és hatékony végrehajtásának érdekében vezető ügyeleti szolgálatot kell működtetni, melyet a szervezeti egységek és elemek (osztályvezetői szinttől) vezetői havi bontású ütemterv alapján, hivatali munkaidőn túl, készenléti jelleggel látnak el. 9. Szükség esetén a  rendőri szerv vezetője megerősítő erőt vezényel ügyeleti szolgálatra a  helyi viszonyok, a  terület közbiztonsága, valamint a mindenkori bűnügyi és határrendészeti helyzet függvényében, illetve kiemelt fontosságú eseménnyel összefüggésben az állandó ügyelet tehermentesítése, a szolgálat zavartalan ellátása érdekében. 10. Magasabb készenlétbe helyezés és különleges jogrend kihirdetése esetén az  általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) Összesített Készenlétbe Helyezési Terve alapján az ügyeleti szolgálatokat meg kell erősíteni, szükség esetén az  állandó ügyeleteken túl ideiglenes ügyeleti szolgálatokat kell szervezni. 11. Az ORFK állandó ügyeleti szolgálatát (a továbbiakban: ORFK Főügyelet) az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Ügyeleti Osztály (a továbbiakban: Ügyeleti Osztály) látja el. A Tevékenység-irányítási Központok az ORFK Főügyelet szakmai irányítása alá tartoznak. 3. Az országos eseménykövető és jelzőrendszer 12. Az országos eseménykövető és jelzőrendszer (a továbbiakban: MONITORING) működtetéséből adódó rendőrségi feladatokat a rendőri szervek ügyeletei végzik. 13. MONITORING I. készenléti fokozat: a  békeidőszakban teljesítendő jelentéstételi kötelezettségen alapul, amelyet a rendőri szervek ügyeletei az általános jelentési kötelezettségen felül a megyei (fővárosi), helyi védelmi bizottságok részére is teljesíteni kötelesek az 1. melléklet 1–8., 12. A., 12. B., 17., 43., 44. B., 44. C., 44. E., 44. F., 87. B–D., 90. pontjaiban megjelölt események, valamint a védelmi bizottság intézkedésében meghatározottak tekintetében. 14. MONITORING II. készenléti fokozat: Magyarország miniszterelnöke – a Belügyminisztérium vagy az általa meghatározott egyes esetekben az Alkotmányvédelmi Hivatal riasztási rendszerén keresztül – rendeli el békeidőszakban, különleges jogrend kihirdetésére alapot adó események bekövetkezése, illetve veszélye esetén, egyben meghatározza a résztvevő szerveket, az általuk biztosítandó információ körét, módját és idejét, amely jelentési kötelezettséget a rendőri szervek ügyeletei az általános jelentési kötelezettségen felül kötelesek teljesíteni az elrendelésben meghatározottak szerint. 15. Az ügyeleti szolgálatok részére a  MONITORING II. készenléti fokozat továbbrendelése a  2.  mellékletben szereplő típusszöveggel történik. A  MONITORING II. készenléti fokozat elrendeléséről kapott értesítést követően – további intézkedések megtételét megelőzően – az  elrendelés jogosságát az  ORFK Főügyelet visszahívással ellenőrzi az elrendelő által megadott telefonszámokon. 16. A MONITORING II. készenléti fokozat elrendelése esetén, amennyiben az  elrendelő mást nem határoz meg, az  információkat a  szervek ügyeletei az  általános jelentési kötelezettségen felül a  megyei (fővárosi) védelmi bizottságnak, illetve a helyi védelmi bizottságnak jelentik. 4. Az ügyeleti szolgálatok szakmai irányítása, a szolgálatok szervezési elvei 17. Az ORFK Főügyelet szakmai irányítása alá tartoznak: a) az RRI ügyelete; b) a KR főügyelete; c) a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok ügyeletei; d) a Tevékenység-irányítási Központok. 18. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok ügyeleteinek szakmai irányítása alá tartoznak az illetékességi területükön működő: a) rendőrkapitányságok ügyeletei; b) határrendészeti kirendeltségek ügyeletei; c) őrzött szállások ügyeletei; d) a közös kapcsolattartási szolgálati helyek és a rendészeti együttműködési központok ügyeletei. 19. Az RRI ügyeletének – jelentőszolgálati szempontból – felügyelete alá tartozik: a) a Közrendvédelmi-, Utasbiztonsági-, Határrendészeti Osztály szolgálatirányító parancsnoka; b) a Szakértői Alosztály referense; c) az Idegenrendészeti Osztály vizsgálója; d) a Bűnügyi Igazgatóság ügyeletes nyomozója (az RRI bűnügyi igazgatóhelyettese által meghatározott esetekben); e) az Őrzött Szállás szolgálatban lévő állománya. 20. A KR főügyeletének szakmai irányítása alá tartoznak a KR-nél működtetett ügyeleti szolgálatok: a) a KR Gazdasági Igazgatóság híradó ügyelete; b) a KR Különleges Szolgálatok Igazgatósága (a továbbiakban: KSZI) Állami Futárszolgálat ügyelete; c) a KR Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: KR SZOVIG) Tűzszerész Szolgálat ügyelete; d) a KR KSZI Pénzkísérő Szolgálat ügyelete. 21. A rendőrkapitányság ügyeletének alárendeltségébe tartoznak a 3. pont i) alpontja alapján az illetékességi területén létrehozott és működő rendőrőrsök ügyeletei. 22. A határrendészeti kirendeltségek és határrendészeti tevékenységet ellátó szervezeti elemek ügyeleteinek alárendeltségébe tartoznak a 3. pont i) alpontja alapján, az illetékességi területén létrehozott határátkelőhelyek és a kihelyezett szolgálati helyek ügyeletei, valamint az ideiglenes határátkelőhelyek. 23. Az ügyeletes a rendőri szerv vezetőjének távollétében vagy hivatali munkaidőn kívül a vezető jogszabályi felhatalmazás alapján átruházott jogkörében, egyéb esetekben a kiadmányozási jog gyakorlójaként jár el. 24. A rendőri szerv ügyeletére érkező hívásokat (segélyhívások, városi hívások) a hívó fél előzetes tájékoztatását követően lehet rögzíteni. A hangrögzítés tényéről szóló tájékoztatást gépi hangbemondással kell biztosítani. 25. Azokon az ügyeleteken, ahol az automatikus tájékoztatás technikailag nem megoldott vagy technikai hiba lépett fel, ott a bejelentés megtétele előtt – amennyiben a késedelem veszéllyel nem jár, illetve nem késlelteti az egyébként megteendő sürgős intézkedést – a bejelentő részére szóban kell megadni a szükséges felvilágosítást. 26. Az ügyeletekre így beérkező hívásokat csak olyan rendőrségi mellékre, illetve munkaállomásra lehet továbbkapcsolni, amelyen a  hangrögzítés megoldott és a  beszélgetést rögzítik. Az  előzetes felvilágosítás során tájékoztatni kell a bejelentőt, hogy – amennyiben kifogásolja a hangrögzítés tényét – bejelentését bármely rendőri szerv ügyeletén személyesen is megteheti. A  közvetlen vezetőnek az  ügyeletesi állomány részére a  feladat végrehajtásával kapcsolatosan felkészítést vagy eligazítást kell tartani. 27. A közös elhelyezésből adódóan a Budapesti Rendőr-főkapitányság Központi Ügyeleti Főosztály ügyeletvezetőjének az  ORFK Főügyelet felé történő szóbeli jelentéseit az  időpont pontos dokumentálása és a  szóbeli jelentés hanganyagának visszakereshetősége érdekében telefonon is meg kell tennie. 28. A szolgálat átadás-átvétel során a  szolgálatot kezdő ügyeletes a  rendelkezésre álló információk alapján köteles megismerni a szolgálatba lépését megelőző 72 óra időtartamban történt, az 1. melléklet alapján „kiemelt rendkívüli” kategóriába tartozó események anyagait, valamint az ügyeleti szolgálatot érintő feladat-meghatározásokat. 5. Az országos rendőrfőkapitánynak az ORFK Főügyelet ügyeletvezetője részére átruházott jogkörei, a nevében foganatosított elsődleges intézkedések, valamint a rendőri szervek vezetőinek az átruházott jogkörükkel kapcsolatos egyéb feladatai 29. Az ORFK Főügyeletének ügyeletvezetője (a továbbiakban: ügyeletvezető) hivatali munkaidőn kívül az  országos rendőrfőkapitány alábbi jogkörei vonatkozásában gyakorolja a  kiadmányozás jogát, valamint nevében az  alább felsorolt elsődleges intézkedéseket teheti: a) panaszügyekben megteszi az elsődleges és szükséges intézkedéseket, ennek során: aa) megadja a felvilágosítást a jogorvoslat előterjesztéséhez, ab) rendőri intézkedés elmulasztása esetén intézkedik annak utólagos foganatosítására, ac) intézkedik a szakszerűtlen rendőri intézkedés hibáinak megszüntetésére, ad) intézkedik a rendőr mulasztására, jogsértő magatartására utaló panasz esetén a panaszra okot adó körülmények megszüntetésére, továbbá a közvetlen szolgálati elöljáró, az ügyész, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a fegyelmi munkatárs szükség szerinti tájékoztatására; b) külképviseletek biztonságát közvetlenül veszélyeztető helyzetben a  szükséges rendőri intézkedéseket elrendelheti; c) a jogszabályokban meghatározott esetekben elrendelheti az útzár, valamint a csapaterő alkalmazását; d) indokolt esetben berendelheti az  érintett szervezeti egység(ek), szakterület(ek) vezetőjét, készenléti ügyeleteseit, intézkedhet a társszervek vezetőjének tájékoztatására, valamint kérheti e szerveket a szükséges intézkedések megtételére; e) jogosult az esemény helyszínén lévő parancsnoktól a tett intézkedésekről jelentést kérni, jogosult és köteles a  KR, az  RRI és a  megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok által foganatosított intézkedéseket – súlyosabb szakszerűtlenség vagy törvénysértés észlelése esetén, az  irányadó jogszabályi keretek között – felülbírálni, indokolt esetben a felsorolt szervek intézkedő vezetőjének további feladatokat meghatározni; f ) jogosult országos, regionális körözési akció elrendelésére; g) jogosult az alábbi tárgykörökben és esetekben írásbeli rendelkezést kiadni, és azt az érintett szervek részére továbbítani: ga) eseti adatszolgáltatás elrendelése, gb) állomány riasztása, berendelése, gc) jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott ellenőrzések, akciók elrendelése, gd) erők, eszközök biztosítása, átcsoportosítása, ge) kísérési, biztosítási feladatok ellátása; h) engedélyezheti a jogosultsággal nem rendelkező személyek Rendőrségi Igazgatási Központ épületébe történő indokolt beléptetését; i) jogosult a  Terrorelhárítási Központ (a továbbiakban: TEK) Ügyeleti és Objektumvédelmi Igazgatóság alárendeltségében működő BM Ügyeleti Osztály (a továbbiakban: BM Ügyeleti Osztály) által az ORFK Főügyelet számára különleges jogrend elrendelésének vétele után az előzetes intézkedések bevezetésére, a feladatnak megfelelően az állomány riasztására, berendelésére; j) időlegesen fokozott ellenőrzést rendelhet el; k) határesemény kivizsgálására soron kívüli határtalálkozót engedélyezhet; l) meghatározott honi és külföldi adatbázisokban priorálást hajthat végre; m) körözést rendelhet el; n) szolgálati helikopter azonnali szolgálati feladatra történő alkalmazását rendelheti el; o) kirendelheti a KR SZOVIG Tűzszerész Szolgálatot; p) dönt az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizetbe vétel helyéről, férőhely hiányában az őrzött szálláshelyek és rendőrségi szabad fogdai férőhelyek átcsoportosítására utasítást adhat; q) jogosult a  Rendőrség személyi állománya életét, testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetekben a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője szakmai állásfoglalásának kikérésével és egyetértésével az élet és testi épség védelme érdekében megelőző intézkedések elrendelésére. 30. A 29. pont c), e), f ), j), n) és o) alpontjaiban meghatározott intézkedéseket az ügyeletvezető a hivatali munkaidőn túl az ORFK bűnügyi vagy rendészeti főigazgatójának, a 29. pont b) alpontban meghatározott intézkedéseket a KR parancsnokának egyetértésével foganatosíthatja. 31. Az ügyeletvezető az országos rendőrfőkapitány nevében foganatosított intézkedésekről, azok végrehajtásáról utólag haladéktalanul köteles az  országos rendőrfőkapitánynak, távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesének jelentést tenni. 32. A 3. pont b)–i) alpontjaiban meghatározott ügyeleteket működtető szervek vezetői saját hatáskörükben szabályozzák az ügyeleti szolgálatok ügyeletvezetői részére a hivatali munkaidőn kívül gyakorolható jogköröket, a szerv vezetőjének nevében foganatosítandó elsődleges intézkedéseket. 6. Az ORFK Napi Tájékoztató Jelentés készítésére, megismerésére vonatkozó szabályok 33. Az ORFK Főügyelet Napi Tájékoztató Jelentést (a továbbiakban: NTJ) készít, mely 00.00 órától 24.00 óráig a  jelentéstételre kötelezett szervek által a  tárgynapot követő nap 02.00 óráig felterjesztett, ellenőrzött és jelentett kiemelt rendkívüli eseményeket és az összesített statisztikát tartalmazza. 34. Az Ügyeleti Osztály vezetője az NTJ tartalmát az aktuális hírigényeknek, valamint a mindenkori közbiztonsági, bűnügyi és határrendészeti helyzetnek megfelelően, az  ORFK főigazgatóival egyetértésben dokumentált módon határozza meg, illetve módosítja. 35. Az ügyeletvezető intézkedik arra, hogy a tárgynapot követő nap 04.00 óráig teljes adattartalommal elkészített NTJ-t elektronikus formában, amennyiben jelentéstételi kötelezettség alá tartozó esemény nem következett be, „rendkívüli esemény nem történt” tartalommal megküldjék: a) a BM Ügyeleti Osztály; b) az országos rendőrfőkapitány; c) az ORFK bűnügyi főigazgatója; d) az ORFK rendészeti főigazgatója; e) a KR parancsnoka; f ) a KR SZOVIG igazgatója; g) a KR rendészeti igazgatója; h) a KR Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója; i) az ORFK Kommunikációs Szolgálat vezetője; j) az Ügyeleti Osztály vezetője; k) a megyei rendőrfőkapitányok; l) a BRFK Központi Ügyeleti Főosztály vezetője; m) az országos rendőrfőkapitány által meghatározott egyéb személyek részére. 36. Az NTJ-t – figyelemmel a  személyes adatok védelméről szóló törvény rendelkezéseire – anonimizálást követően korlátozott adattartalommal is el kell készíteni. 37. A korlátozott adattartalommal elkészített NTJ-ket a Rendőrség teljes személyi állománya részére hozzáférhetővé kell tenni – a tárgynapot követő nap 07.00 óráig frissítve – a Rendőrség intranetes honlapján, és biztosítani kell az NTJ-k egy hónapra visszamenőleg az intranetes hálózaton történő visszakeresési lehetőségét. 38. A korlátozott adattartalommal elkészített és közzétett NTJ-k egy hónapra visszamenőleg történő archiválásáról és visszakeresési lehetőségének megteremtéséről, valamint a teljes adattartalommal elkészített NTJ-nek a 35. pontban felsoroltak részére elektronikus formában, a rendőrségi levelezőrendszeren keresztül naponta történő megküldése feltételeinek megteremtéséről az ORFK gazdasági főigazgatója gondoskodik. 39. A korlátozott adattartalommal elkészített és az intranetes honlapon közzétett anonimizált NTJ-ben nem szerepelhet olyan esemény vagy adat, amellyel kapcsolatban valamely rendőri szerv „sajtóban nem közölhető” kritériumot fogalmaz meg. 40. A személyes vagy különleges adatokat tartalmazó, teljes adattartalommal készített és a rendőrségi levelezőrendszeren e-mailben megküldött NTJ-ket tartalmuknak megfelelően kell kezelni és irattározni. 7. A jelentési, tájékoztatási kötelezettség rendje 41. A rendőri szervek vezetői az illetékességi területükön történt eseményekről, a tett intézkedésekről ügyeleteik útján az alábbiak szerint kötelesek jelentést tenni az ORFK Főügyeletnek abban az esetben is, ha ezt előzetesen szóban a szerv részéről valaki már jelentette az ORFK hatáskörrel rendelkező vezetőjének: a) az 1. mellékletben meghatározott, „kiemeltnek” („K” jelölésű) minősített rendkívüli eseményekkel kapcsolatos: aa) elsődleges adatokat az előzetes ellenőrzés után távbeszélőn azonnal, ab) az élet- és anyagi javak mentése, a veszélyhelyzet elhárítása érdekében tett további intézkedéseket távbeszélőn folyamatosan, ac) a mentési és kárelhárítási munka befejezése, a  helyszíni szemle megtartása után az  eseményt, az  előidéző okokat, következményeket, a  tett intézkedések addigi eredményét távbeszélőn haladéktalanul, majd ezt követően írásban soron kívül; b) az 1.  mellékletben „nem kiemeltnek” („R” jelölésű) minősített rendkívüli eseményeket a  tények és adatok megállapítása és ellenőrzése, valamint a  szükséges intézkedések megtétele után a  nap bármely szakában, írásban (fax, e-mail) a legrövidebb időn belül; c) a 3. mellékletben felsorolt eseményeket különleges jogrend kihirdetése esetén szóban, szükség esetén írásban soron kívül, illetve folyamatosan; d) a MONITORING valamely fokozatának elrendelése esetén az  elrendelő által meghatározott információkat, figyelemmel a kért tartalomra, a jelentés módjára és formájára, valamint idejére. 42. A vezetői hírigény kielégítése céljából a kiemelt rendkívüli eseményekről a számítógépes jelentőszolgálati rendszeren megküldött jelentésekben foglaltakhoz képest szükség esetén további információkat is továbbítani kell az  ORFK Főügyeletre. A  jelentőszolgálati rendszeren megküldött jelentéssel párhuzamosan – vagy akár azt megelőzően is – az  illetékes ügyelet rendelkezésére álló írásos, az  eseménnyel kapcsolatos lényeges adatokat, körülményeket tartalmazó háttéranyagok (jelentések, jegyzőkönyvek, feljegyzések stb.) közül csak azokat kell e-mailben vagy faxon az  ORFK Főügyeletnek megküldeni, amelyeket korábban nem rögzítettek a  Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszerben (a továbbiakban: Robotzsaru rendszer). 43. Azokat a  háttéranyagokat, amelyeket a  Robotzsaru rendszerben már rögzítettek, nem kell e-mailben vagy faxon az ORFK Főügyelet részére továbbítani. Kerülni kell a  terjengős, nehezen áttekinthető és a  lényeges információkat nélkülöző írásos anyagok megküldését. 44. Az ügyeletek által hiányosan, pontatlanul készített és a  jelentőszolgálati rendszeren megküldött jelentések kiegészíttetésére az  ORFK Főügyelet intézkedik. A  lényegesnek ítélt, hiányzó információkat (pl. őrizetbe vétel foganatosításával vagy annak elmaradásával, fegyverhasználattal, személyi állománnyal kapcsolatos események körülményeit) minden esetben be kell szerezni. Erről a  jelentést fogadó ügyeletes újabb adatok soron kívüli bekérésével gondoskodik. 45. A jelentő ügyelet által szóban ismertetett kiemelt rendkívüli eseményekről a  jelentést fogadó ügyelet vezetőjének – amennyiben a jelentő ügyelet még nem tette meg – legkésőbb egy óra elteltével kiegészítő információt kell kérnie. Az írásos jelentés megérkezéséig – amennyiben szükséges, azt követően is – folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az esemény alakulását. 46. A 41.  pontban foglaltaktól eltérően késedelmesen küldött jelentésekre az  ügyeletesnek minden esetben rá kell vezetnie az elsődlegesen szóban, majd az írásban történő jelentés pontos időpontját, a jelentést küldő és az azt fogadó ügyeletes nevét. A  késedelmesen vagy kifogásolható tartalommal küldött anyagokat vezetői beszámoltatáskor – kivizsgálás céljából – át kell adni a közvetlen vezetőnek. 47. A rendőri szervek vezetői kötelesek az  illetékességi területükön történt, az  1.  mellékletben fel nem sorolt, de a  közérdeklődésre számot tartó bűnügyi vagy közbiztonsági szempontból lényeges eseményeket figyelemmel kísérni és értékelni. Amennyiben azokról az  illetékes szervek tájékoztatása szükséges, úgy az  ORFK Főügyeletet haladéktalanul értesítik. 48. Ahol ügyelet nincs vagy nem állandó jelleggel működik, az érintett szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a szervezeti egységnél történt, az 1. mellékletben felsorolt rendkívüli eseményekről az ORFK Főügyeletet haladéktalanul tájékoztassák. 49. Az ORFK szervezeti egységeinél, elemeinél szolgálati feladatait végző rendőrt érintő és az 1. mellékletben felsorolt rendkívüli, illetve kiemelt rendkívüli esemény bekövetkezése esetén az  adott szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni az ORFK Főügyelet haladéktalan tájékoztatásáról. 50. Az ORFK Főügyelet távbeszélőn szóban vagy e-mail formájában mobiltelefonra küldött üzenettel azonnal jelenti: a) az 1. mellékletben felsorolt kiemelt rendkívüli eseményeket, és az abban nem szereplő, de közérdeklődésre számot tartó eseményeket az országos rendőrfőkapitánynak és az ORFK Kommunikációs Szolgálat vezetőjének, helyettesének és ügyeletesének; b) az 1.  mellékletben felsorolt eseményeket szakterületüket érintően az  ORFK bűnügyi, rendészeti, gazdasági főigazgatójának, humánigazgatási, ellenőrzési szolgálatvezetőinek, a  KR parancsnokának, a  KR Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatójának, az  ORFK bűnügyi, közrendvédelmi, közlekedésrendészeti, határrendészeti, informatikai főosztályvezetőnek, a  BSZKI igazgatójának, a  BSZKI Bűnügyi Technikai Főosztály vezetőjének, az Ügyeleti Osztály vezetőjének, az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Védelmi Igazgatási Osztály vezetőjének, a Központi Gazdasági Ellátó Igazgatóság Országos Helpdesk vezetőjének, az Ügyeleti Osztály Ügyeleti Alosztály vezetőjének, a Rendőrség munkavédelmi és közegészségügyi-járványügyi főfelügyelőinek. 51. Az ORFK Főügyelet magasabb készenlétbe helyezése és különleges jogrend kihirdetése esetén a  3.  mellékletben felsorolt eseményeket soron kívül szóban, külön utasításra írásban jelenti: a) az országos rendőrfőkapitánynak, a  bűnügyi és a  rendészeti főigazgatónak (akadályoztatásuk esetén helyettesítésükre kijelölt vezetőknek), b) az Ügyeleti Osztály vezetőjének, c) az a)–b) pontokban megjelölt vezetők által meghatározott személyeknek, szerveknek. 52. Az ORFK Főügyelete közvetlenül, a  KR főügyelete pedig az  ORFK Főügyeletén keresztül a  BM Ügyeleti Osztályt és a  Nemzeti Védelmi Szolgálat területileg illetékes vezetőjét, illetve beosztottját, a  megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok és az  RRI ügyelete pedig a  Nemzeti Védelmi Szolgálat helyi munkatársát szóban, azonnal tájékoztatja: a) a rendőri jelleg színlelésével elkövetett bűncselekményekről; b) az 1. melléklet 31. N., 31. O., 31. P., 71., 73., 76., 77. és 82. pontjaiban meghatározott eseményekről; c) az 1. melléklet 68. és 69. pontjaiban meghatározott eseményekről, kivéve a rendőrnek állatra, tárgyra leadott, illetve figyelmeztető lövéséről; d) az 1. melléklet 97. pontjában meghatározott eseményekről, kivéve a szerv objektumának károsodását. 53. Amennyiben a  bekövetkezett esemény kapcsán kormányzati intézkedés szükségessége merül fel, a  BM Ügyeleti Osztály felé történő azonnali tényközlő jelentéstételnek az ismert körülményektől és a rendelkezésre álló adatoktól függően ki kell terjednie: a) a jelentő szerv megnevezésének és a  jelentést tevő nevének, hivatali (szolgálati) beosztásának, valamint a jelentéstétel pontos időpontjának (dátum, óra, perc) megjelölésére; b) az eseménynek az 1. mellékletben foglaltak szerinti megnevezésére, illetve az abban esetlegesen nem szereplő egyéb események megnevezésére; c) a kialakult helyzet biztonsági szempontból lényeges ismérveire (hely, időpont megjelölés, kiváltó okok, várható hatásterület, az előre látható hatásai); d) az emberéletben, a vagyoni javakban, a természeti és épített környezetben várható vagy bekövetkezett károk jellegére, nagyságára; e) a már megtett, elrendelt intézkedésekre, az elrendelő nevére, beosztására, elérhetőségére; f ) a megelőzéshez, elhárításhoz vagy a védekezéshez szükséges feltételek hiányára vagy meglétére; g) vélelmezett halaszthatatlan kormányzati beavatkozás vagy kommunikációs intézkedés szükségességére. 54. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok, a KR és az RRI magasabb készenlétbe helyezése és különleges jogrend kihirdetése esetén 20.00 órai eseményzárással 22.00 óráig kötelesek a 3. melléklet alapján összefoglaló jelentést tenni az ORFK Főügyelet részére. 55. Az ORFK Főügyelet magasabb készenlétbe helyezése esetén és különleges jogrend kihirdetése esetén 20.00 órai eseményzárással naponta 23.00 óráig – a békeidőszaki jelentési kötelezettségen túl – köteles összefoglaló jelentést készíteni a 3. melléklet alapján és azt a BM Ügyeleti Osztálynak felterjeszteni. 56. Az 1. melléklet 29., 31., 65., 67., 68., 69., 70., 87. és a 89. pontjaiban meghatározott valamennyi eseményről, illetve a  62.  pontban meghatározott eseményről – ha az  katonai légi járművet érint – a  szerv vezetője 5 munkanapon belül köteles az  eseménnyel kapcsolatos értékelő jelentést állásfoglalás céljából felterjeszteni az  illetékes megyei közrendvédelmi, közlekedésrendészeti vagy határrendészeti osztály vezetőjének, Budapesten a  budapesti rendőrfőkapitány rendészeti helyettesének, illetve a KR SZOVIG igazgatójának. 57. Az 56.  pont szerint felterjesztett és az  állásfoglalással kiegészített jelentést további 3 munkanapon belül az  ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közrendvédelmi Főosztály vezetőjének, valamint az  1.  melléklet 62.  pontjában meghatározott eseményről – amennyiben az  katonai légi járművet érint – az  ORFK Rendészeti Főigazgatóság Közlekedésrendészeti Főosztály vezetőjének, az  1.  melléklet 31.  pontjában meghatározott, őrzött szálláson bekövetkezett rendkívüli eseményről a fentiek figyelembevételével az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztály (a továbbiakban: Határrendészeti Főosztály) vezetőjének kell megküldeni, akik szakmai revízió keretében azt megvizsgálják, értékelik, szükség esetén azzal kapcsolatosan intézkedést kezdeményeznek. 58. Az értékelő jelentés tartalmi követelményeit a  4.  melléklet tartalmazza. Amennyiben az  ügyész számára készített értesítés, illetve az  eljáró hatóság vezetőjéhez előterjesztett tájékoztató jelentés a  4.  mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelel, a jelentési kötelezettség ezen iratok másolatának felhasználásával is teljesíthető. 59. Az 1.  melléklet 45. E.  pontjában rögzített, megtévesztéssel, a  sértett figyelmének elterelésével gépjárműben elhelyezett, vagy ott lévő tárgy, értéktárgy vagy pénz eltulajdonításának célzatával elkövetett lopásról (úgynevezett trükkös lopás) az általános jelentéskötelezettségen felül – annak teljesítését követően haladéktalanul – e-mailben (az ügyeleti szervek úgynevezett funkcionális elektronikus e-mail címére továbbított levélben megjelenítve a bűncselekmény kapcsán keletkezett összes adatot), a rendőrségi levelezőrendszer használatával az alábbiak szerint kell a tájékoztatási kötelezettséget teljesíteni: a) az elkövetés helye szerinti szerv (rendőrkapitányság) ügyelete a  megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság ügyeletét és a  megye (főváros) területén lévő rendőrkapitányságok, határrendészeti kirendeltségek, illetve a feltételezett menekülési útvonallal érintett megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok, rendőrkapitányságok, határrendészeti kirendeltségek ügyeleteit; b) a bejelentés helye szerinti szerv (rendőrkapitányság) ügyelete az  elkövetés helye szerinti megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság és a feltételezett menekülési útvonallal érintett megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok ügyeleteit; c) az a) és b) alpontban az elkövetés helye szerinti megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság az ORFK Főügyeletét köteles tájékoztatni. 60. Állam elleni bűncselekmény, állami vezetők elleni támadás, terrortámadás, katasztrófahelyzet, légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, halálos tömegszerencsétlenség, veszélyes bűnöző vagy fogvatartott menekülése, szökése, intézkedő rendőr elleni súlyos támadás, rendőr lőfegyverhasználata esetén az  illetékes rendőrkapitányság vagy határrendészeti kirendeltség ügyelete az  általános jelentési kötelezettségen felül a  rendőrségi levelezőrendszer alkalmazásával e-mailben tájékoztatja a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok, a megye (főváros) területén lévő rendőrkapitányságok és határrendészeti kirendeltségek ügyeleteit. 61. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok ügyeletei a 60. pontban megjelölt eseményekről a jelentési kötelezettség teljesítését követően szintén e-mailben tájékoztatják az ORFK Főügyeletét, a KR és az RRI ügyeleteit és az érintett többi megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok ügyeleteit. A  megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok ügyeletei a megkapott üzenetet a területükön működő rendőrkapitányságoknak és határrendészeti kirendeltségeknek küldik tovább. 62. A 60.  pontban meghatározott események, valamint veszélyes bűnöző vagy fogvatartott menekülése, szökése esetén a  szomszédos, valamint a  menekülés útvonalával érintett megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok, rendőrkapitányságok és határrendészeti kirendeltségek ügyeletei az egyéb hírforgalmi eszközök igénybevételén túl e-mailben kölcsönösen és folyamatosan tájékoztatják egymást, koordinálják az intézkedéseket. 63. Az 59–61.  pontban foglaltak szerint e-mailben küldött információk késedelem nélküli fogadása érdekében a levelezőrendszer riasztási paramétereit úgy kell beállítani, hogy az ügyeletek által küldött üzenet megérkezésekor figyelmeztető jelzés jelenjen meg az  e-mailt fogadó számítógépen. Ennek beállításáról minden szerv késedelem nélkül köteles gondoskodni. 8. A Nemzeti Koordinációs Központ 64. A Nemzeti Koordinációs Központ (a továbbiakban: NKK) az ORFK Főügyelet ügyeletvezetőjének alárendeltségében, a Határrendészeti Főosztály szakirányításával végzi feladatát. 65. Az NKK feladatai: a) közvetlen kapcsolattartás a tagállami nemzeti koordinációs központokkal, valamint az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Ügynökséggel (a továbbiakban: Frontex) az Európai Határőrizeti Rendszer (a továbbiakban: EUROSUR) működtetése érdekében; b) a Rendőrség határrendészeti és mélységi ellenőrzési tevékenysége során keletkezett adatok, információk gyűjtése, az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtásának felügyelete; c) a Frontex közös műveletek végrehajtása során jelentkező feladatok, a vendégtisztek, valamint más tagállamok által a műveleti területre telepített technikai eszközök nyilvántartása, szükség szerint kapcsolattartás a más országokban Frontex műveletben résztvevő magyar rendőrökkel; d) pontos és közel valós idejű nemzeti határhelyzetkép biztosítása az  ország területén végrehajtott rendőri feladatok során felfedett illegális migrációval és határon átnyúló bűncselekményekkel kapcsolatos cselekményekről. 66. Az NKK ügyeletének vezetője felel: a) az Európai Parlament és a  Tanács 562/2006 EK rendelete (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) IV. számú melléklet 4.  pontja, valamint a  Határőrök gyakorlati kézikönyve (Schengeni kézikönyv – COM(2006)5186 végleges) 3. mellékletében foglaltak alapján az átléptető bélyegzők biztonsági kódjáért; b) a Határőrök gyakorlati kézikönyve (Schengeni kézikönyv – COM(2006)5186 végleges) 37. számú mellékletében foglaltak alapján a kiskorúakkal összefüggő feladatok ellátásáért; c) a Határőrök gyakorlati kézikönyve (Schengeni kézikönyv – COM(2006)5186 végleges) 2.  mellékletében foglaltak szerint a külső határokkal kapcsolatos közvetlen információcseréért. 67. A KR-nek, az RRI-nek és a helyi szerveknek a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokon keresztül az 1. melléklet 92.  pontjában szereplő eseményeket az  utasításban meghatározottak szerint telefonon szóban, szükség esetén elektronikus úton e-mailben az NKK részére is jelenteni kell. 68. A 67. pontban foglaltakon túl a KR, az RRI és a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok elektronikus úton, e-mailben az alábbi jelentéseket és anyagokat küldik meg az NKK részére: a) a Határrendészeti Főosztály részére a  tárgynapot követő nap 08.30 óráig megküldött Határrendészeti Napi Jelentést; b) a Frontex közös műveletekről készített anyagokat, valamint a külső határokon végrehajtásra kerülő nemzetközi határrendészeti akciókra készült megyei terveket, amelyek tartalmazzák a  területi kapcsolattartó személyek elérhetőségét, illetve a külföldi rendészeti szerv résztvevő tagjainak szolgálati beosztását; c) a Frontex közös műveletek során a Frontex részére megküldött jelentéseket. 69. A Határrendészeti Főosztály alárendeltségében működő Frontex Nemzeti Kapcsolattartó Pont az Európai Határőrizeti Ügynökséggel (Frontex Ügynökség) történő kapcsolattartással összefüggő feladatok körében az NKK részére az alábbi információkat biztosítja: a) más ország területén Frontex közös műveletben szolgálatot teljesítő magyar határrendészek napi szolgálati beosztását és elérhetőségét (mobiltelefonszám, e-mail cím); b) más tagállamok által a műveleti területre telepített technikai eszközök számát, jellegét; c) az érintett Frontex közös műveletre vonatkozó angol nyelvű műveleti tervet. 70. Az NKK ügyeletese a 67–69. pontokban meghatározottak szerint kapott jelentéseket folyamatosan figyelemmel kíséri, egyben az alábbi tartalommal – személyes adatok nélkül – elkészíti a Nemzeti Határhelyzetképet: a) az esemény minősítése; b) az esemény észlelésének időpontja; c) az esemény helyszíne; d) az esemény észlelésének körülményei (járőr észlelése, hőkamera észlelése, lakossági bejelentés, társszervtől kapott információ); e) illegális migrációval összefüggő esemény esetén az  észlelt, intézkedés alá vont személyek száma, állampolgársága (amennyiben ismert); f ) tett intézkedések (helyi és területi szerv által), továbbá amennyiben ismert, a  nyomozás elrendelésének dátuma és ügyszáma. 71. Az NKK a 00.00–24.00 óra között bekövetkezett határrendészettel összefüggő eseményekkel kapcsolatban a Nemzeti Határhelyzetkép alapján írásos jelentést készít, amelyet elektronikus úton a  tárgynapot követő nap 07.00 óráig megküld a Határrendészeti Főosztály vezetői állománya részére. A jelentés tartalmazza a Nemzeti Határhelyzetkép alapján a  külső határon bekövetkezett illegális migrációval és államhatárral összefüggő eseményeket, valamint a  Magyarországon folyamatban lévő nemzetközi határrendészeti akciókat és a  más ország területén nemzetközi határrendészeti akcióban szolgálatot teljesítő magyar határrendészek alkalmazásával kapcsolatos információkat. A jelentés tartalmazza továbbá az 1. melléklet 107. pont k), l) és m) alpontjaiban meghatározott statisztikai adatokat is. 72. A Határrendészeti Főosztály vezetője gondoskodik arról, hogy a jelentést – a jóváhagyását követően – elektronikus úton a KR-nek, az RRI-nek és a megyei rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatója, valamint Budapest rendőrfőkapitánya rendészeti helyettese részére megküldjék. 73. Az NKK ügyeletese munkanapokon 07.00–08.00 óra között szóban jelent a  Határrendészeti Főosztály vezetőjének az  illegális migrációval és az  államhatár rendjével összefüggő, folyamatban lévő eseményekről. A  szabad- és munkaszüneti napokon történt események az azokat követő első munkanap jelentésének részét képezik. 9. Az ORFK Főügyelet együttműködési megállapodásból adódó feladatai 74. Az ORFK Főügyelet az 1. melléklet 5., 6., 13., 17., 24., 25., 42., 43., 60. A., 60. C., 61., 62., 64., 65., 90., 93., 94., 95. A. és B.  pontjaiban meghatározott eseményekről, információkról a  szükséges mértékben (veszélyhelyzet jellege, keletkezésének időpontja, helye és a  várható következménye) haladéktalanul tájékoztatja a  Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (a továbbiakban: RSOE) Diszpécserszolgálatát (navinfo@rsoe.hu, http://www.rsoe.hu; 1143 Budapest, Mogyoródi út 43.; tel.: 469-4164, 06-20-202-7763, fax.: 469-4167). 75. A tájékoztatás során fokozott figyelmet kell fordítani annak pontosságára, gyorsaságára, gondoskodni kell a minősített, valamint személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezések betartásáról. A tájékoztatás nem sérthet személyiségi jogokat, adatvédelmi előírásokat és folyamatban lévő eljárásban a nyomozás érdekeit. 76. Az ORFK Főügyelet az  1.  mellékletben fel nem sorolt, de a  közvélemény tájékoztatása és a  veszélyhelyzetek megelőzése érdekében számottevő eseményeket köteles figyelemmel kísérni, értékelni, és amennyiben indokolt, arról tájékoztatja az RSOE Diszpécserszolgálatát. 10. A Rendőrség munkavédelmi és közegészségügyi-járványügyi főfelügyelője részére történő tájékoztatás rendje 77. A 3.  pontban felsorolt szervek ügyeletei az  ORFK Főügyeletének jelentenek a  78.  pontban megfogalmazott munkavédelmi események, illetve a 79. pontban meghatározott közegészségügyi-járványügyi (munkaegészségügyi) események bekövetkezése esetén. Az  ORFK Főügyelet (minden nap 06.00–21.00 óra között, ezen időponton túl bekövetkezett esemény kapcsán az  azt követő munkanapon 06.00 órakor) telefonon tájékoztatja a  Rendőrség munkavédelmi vagy közegészségügyi-járványügyi főfelügyelőjét. 78. Munkavédelmi rendkívüli események: a) a személyi állomány bármely tagját ért súlyos sérüléssel járó, 8 napon túl gyógyuló vagy halálos kimenetelű baleset bekövetkezése (függetlenül az esemény helyétől, idejétől); b) egyidejűleg 2 vagy több főt érintő (pl. kiképzési feladatok, gyakorlatok, sportfoglalkozások vagy közúti közlekedés során bekövetkezett) bármely szolgálati- és munkabaleset bekövetkezése; c) tömeges (3 vagy több főt érintő) szolgálati és munkabaleset bekövetkezése; d) a személyi állomány bármely tagjának öngyilkossága vagy öngyilkossági kísérlete (függetlenül az elkövetés helyétől, idejétől); e) előállított, őrizetes, egyéb fogvatartott bármely okból történő balesete, súlyos sérülése, elhalálozása (pl. fogvatartott öngyilkossága); f ) lőfegyverrel és annak használatával összefüggő bármely esemény (így különösen nem szándékosan bekövetkezett lövés, emberre, állatra, tárgyra leadott célzott lövés), függetlenül attól, hogy bekövetkezett-e sérülés; g) hivatalos személy elleni erőszak, függetlenül attól, hogy bekövetkezett-e sérülés; h) bármely rendkívüli vagy különleges esemény bekövetkezése, amikor a  személyi állomány tagjának egészségbiztonsága veszélybe kerülhet vagy sérülhet (így különösen természeti, ipari katasztrófa, veszélyes árut szállító jármű balesete, terrorcselekmény, robbantás), vagy az  esemény miatt a  közvélemény fokozott érdeklődésére lehet számítani (így különösen rendőr sérelmére elkövetett egészségkárosodással járó jogsértések, tömegoszlatások). 79. Közegészségügyi-járványügyi (munkaegészségügyi) események: a) a személyi állomány körében előforduló, a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló 39/2007. (OT 29.) ORFK utasítás 1. számú melléklete I. fejezetének 6.  pontjában meghatározottak szerint és a  II. fejezetében feltüntetett fertőző megbetegedések vagy annak gyanúja; b) a személyi állomány körében előforduló, 2 vagy több főt érintő ételfertőzés, ételmérgezés; c) tömeges ételfertőzés, ételmérgezés, függetlenül a bekövetkezés helyétől; d) rendőrségi fogdákban, előállító helyiségekben vagy őrzött szállásokon bekövetkezett bármely rendkívüli járványügyi esemény, függetlenül attól, hogy a  személyi állomány tagját vagy a  fogvatartottakat érinti-e (pl. tetvesség, rühesség, HIV, Hepatitis-B, vagy HCV fertőzött fogvatartott befogadása); e) bármely rendkívüli közegészségügyi-járványügyi esemény során, amikor a  személyi állomány tagjának egészségbiztonsága veszélybe kerülhet vagy sérülhet (pl. kábítószeres előállított tűjével történő sérülés, szúrás bekövetkezésekor, Hepatitis fertőzött vérével történő közvetlen érintkezés, külföldről származó úgynevezett trópusi fertőzések esetén), vagy az esemény miatt a közvélemény fokozott érdeklődésére lehet számítani. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 80. Az állandó ügyeleti szolgálatot működtető szervek vezetői – kivéve az őrzött szállás és objektumbiztonsági szolgálatok vezetőit – az utasítás alapján intézkedésben határozhatják meg a végrehajtáshoz szükséges részletes szabályokat, amelyet annak kiadása előtt az Ügyeleti Osztály vezetőjének véleményezés céljából fel kell terjeszteni. 81. A KR parancsnoka, az RRI igazgatója és a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok vezetői a 80. pont szerint kiadott intézkedést tájékoztatás céljából az Ügyeleti Osztály vezetőjének megküldik. 82. Az Ügyeleti Osztály vezetője az  országos rendőrfőkapitány és az  ORFK főigazgatói információs igényeinek megfelelően, az  előírt jelentési kötelezettségen túlmenően, a  kialakult közbiztonsági, bűnügyi és határrendészeti helyzet függvényében – átmeneti jelleggel – a szakirányítása alá tartozó ügyeletek részére egyéb konkrét jelentési kötelezettséget határozhat meg. 83. Az ORFK bűnügyi és rendészeti főigazgatója, valamint a KR parancsnoka tájékoztatja az Ügyeleti Osztály vezetőjét az általuk szervezett olyan akciókról, amelyekbe az ORFK Főügyeletét döntésük alapján indokolt bevonni. 84. Az ORFK Főügyelet és az egyes feladatokban érintett társszervek ügyeleteinek együttműködése együttes normák és együttműködési megállapodások szerint történik. 85. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok a  minősített adatok védelmére figyelemmel – együttműködés keretében – határozzák meg a rendkívüli eseményekkel összefüggő intézkedések megtételében érintett szervekkel a kölcsönös tájékoztatás rendjét. 86. Az Ügyeleti Osztály vezetője intézkedik az  1.  mellékletben meghatározott eseménykódok alapján a  számítógépes adatállományok központi karbantartására. Az  ORFK gazdasági főigazgatója az  utasítás hatálybalépését követő 15 napon belül intézkedik az 1. mellékletben szereplő eseménykódok és megnevezések, illetve statisztikai adatok módosítására, aktualizálására. 87. Az utasítás – a 88. pontban meghatározott kivétellel – a közzétételét követő napon lép hatályba. 88. Az utasítás 1–85. és 89. pontjai a közzétételt követő 16. napon lépnek hatályba. 89. Hatályát veszíti a  Rendőrség ügyeleti szolgálata és a  közreműködésével teljesítendő jelentési és tájékoztatási kötelezettség rendjéről szóló 53/2010. (OT 31.) ORFK utasítás. Papp Károly r. vezérőrnagy s. k., országos rendőrfőkapitány