9/2011. (IV. 7.) NFM rendelete egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról.

9/2011. (IV. 7.) NFM rendelete egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában megállapított feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezeti kezelésű előirányzatai közül az alábbi előirányzatokra terjed ki: a) A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai, b) Közlekedési zajvédelem, c) Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás, d) ESZA Nonprofit Kft. pályázatkezelő szervezet támogatása, e) Digitális Magyarország program és kapcsolódó feladatok, f) Audiovizuális és más adatvagyonnal kapcsolatos feladatok, g) Légtérhasználati díj megfizetése alól mentesített repülések díja, h) Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása, i) Infrastruktúra ágazati szabályozási és szakképzési feladatok, j) TEN-T pályázatok, k) RO-LA gördülő országút, l) A közösségi közlekedés összehangolása, akadálymentesítés, m) Energia Központ Nonprofit Kft. támogatása, n) Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok, o) Vasúti hidak és acélszerkezetek felújítása. (2) A TEN-T pályázatok fejezeti kezelésű előirányzat vonatkozásában a 17–18. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók. 2. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a)–o) pontjaiban felsorolt fejezeti kezelésű előirányzatok (a továbbiakban: előirányzatok) forrása a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvényben (a továbbiakban: költségvetési törvény) e célra jóváhagyott előirányzat. (2) Az előirányzatok terhére több év előirányzatait terhelő (éven túli) kötelezettségvállalást a nemzeti fejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) engedélyezhet az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 12/A. § és 100/D. §-ban foglalt rendelkezésekre, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 75. § (3) bekezdésében és a 95. §-ában rögzítettekre figyelemmel. 3. § (1) Az előirányzatok terhére nyújtott támogatás igénybevétele – a támogatási szerződésben rögzített módon – mind utólagos elszámolás melletti előfinanszírozás, mind időszakos vagy záró beszámolót követő utófinanszírozás formájában történhet. Támogatási előleg folyósítására abban az esetben kerülhet sor, ha a teljesítményarányos finanszírozás a támogatási cél megvalósítását nem teszi lehetővé. Támogatási előleg folyósítására a támogatási szerződésben rögzített összegben és feltételeknek megfelelően kerülhet sor. A támogatási szerződésben rögzíteni kell az elszámolható működési és felhalmozási költségeket azzal, hogy a működési költségeket költségnemenkénti bontásban kell feltüntetni. (2) Az előirányzatok terhére visszatérítendő támogatás (kölcsön) nem nyújtható, és az előirányzatokat megillető követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetben lehet. (3) A támogatott a támogatás felhasználásáról szóló beszámolója részeként – a támogatási szerződésben meghatározott tartalommal – benyújtja a felmerült költségeket összefoglaló számszaki, valamint a kifizetések indokoltságát bemutató szöveges pénzügyi elszámolást és az azokat alátámasztó dokumentumokat. (4) A támogatott az elszámolás keretében a szerződésben vállalt feladatai megvalósításáról köteles – a szerződés iktatószámára való hivatkozással – szakmai beszámolót készíteni, amely tartalmazza a szerződés céljának a megvalósulását, a feladatok megvalósításához szükséges, támogatásból beszerzett eszközök használatbavételét, illetve szolgáltatások igénybevételét. (5) A támogatás felhasználását a miniszter, az általa ellenőrzéssel megbízott szerv vagy személy, továbbá jogszabályban erre feljogosított egyéb szervek ellenőrizhetik. Ennek keretében az ellenőrzést végző szervezet vagy személy jogosult helyszíni ellenőrzést tartani, minden vonatkozó dokumentumot megvizsgálni és a teljesítés során eljáró személyeket nyilatkozattételre felhívni. (6) Amennyiben az ellenőrzés során a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználása kerül megállapításra, a támogatási szerződés felmondásra kerül. (7) A támogató a támogatás céljával összhangban a támogatási szerződésben meghatározott súlyos szerződésszegés esetén eláll a szerződéstől, egyéb, a támogatási szerződésben meghatározott esetben elállhat vagy felmondhatja a szerződést. (8) A miniszter a támogatott részére a szerződés alapján folyósított támogatás visszafizetésére és annak kamata, illetve késedelmi kamata megfizetésére irányuló követelését felhatalmazó levél alapján beszedési megbízás, illetve a támogatási szerződésben rögzített egyéb biztosíték alkalmazásával érvényesíti. (9) Az egyedi felhasználási keretszámlával nem rendelkező előirányzatok esetén a Kincstár által felszámított, számlavezetéshez kapcsolódó díjak, valamint valamennyi fejezeti kezelésű előirányzat rendelkezési állási díjának finanszírozása a fejezet által biztosított forrásból az NFM Igazgatás költségvetése terhére történik. Az egyedi felhasználási keretszámlával rendelkező előirányzatok esetén a Kincstár által felszámított, számlavezetéshez kapcsolódó díjak finanszírozása a számlához rendelt előirányzat terhére történik. 4. § Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése hatálya alá tartozó támogatás az e rendelet alapján nyújtható előkészítési támogatással együttesen sem haladhatja meg az adott támogatási kategóriára vonatkozó másodlagos állami támogatási jogi aktusban vagy az Európai Bizottság által hozott határozatban rögzített támogatási intenzitást. 5. § (1) Amennyiben a támogatás igénylője vagy a kedvezményezett (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kifogást tevő) a miniszternél írásban kifogást nyújt be, a kifogásnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a kifogást tevő adatait (név, székhely vagy lakcím, képviselő esetén annak neve és lakcíme); b) a kifogással érintett pályázati eljárás, támogatási igény, illetve támogatás azonosítását (így különösen pályázat címe, támogatás célja, támogatási szerződés száma), valamint a támogató meghatározását; c) a kifogásolt intézkedés vagy mulasztás meghatározását; d) a kifogás alapjául szolgáló tényeket; e) a kifogás célját; f) a kifogást tevő, illetve nem természetes személy kifogást tevő képviselőjének saját kezű aláírását; g) nem természetes személy kifogást tevő képviselőjének képviseleti jogát igazoló okiratokat. (2) A kifogást a kifogásolt intézkedésről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 8 munkanapon belül, de legkésőbb a kifogásolt intézkedés megtörténtétől vagy a mulasztástól számított 30 munkanapon belül lehet benyújtani. (3) Abban az esetben, ha a támogatás nyújtására irányuló eljárásban kezelő szervezet közreműködik, és a kifogást tevő a kifogást a kezelő szervezethez nyújtja be, a kezelő szervezet köteles azt a kézhezvételtől számított 8 munkanapon belül a kifogás elbírálásához szükséges dokumentumokkal, valamint a kifogással kapcsolatos álláspontjával együtt továbbítani a miniszter részére. Ha a kifogást tevő a kifogást a (2) bekezdés szerinti határidőben nyújtotta be a kezelő szervezetnek, a kifogás nem tekinthető elkésettnek. (4) Amennyiben a támogatás nyújtására irányuló eljárásban kezelő szervezet közreműködik, a miniszter a kifogás kézhezvételét követően 3 munkanapon belül – a kifogás ismertetésével egyidejűleg – írásban keresi meg a kezelő szervezetet az elbíráláshoz szükséges dokumentumok és a kifogással kapcsolatos álláspontja beszerzése érdekében. 6. § (1) Az elkésett, a nem a jogosult által vagy a korábbival azonos tartalommal ismételten benyújtott kifogást a miniszter annak kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül elutasítja, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát. Ha a kifogás hiányos, a miniszter a kifogás kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül legalább 3, de legfeljebb 8 munkanapos határidő kitűzésével írásban felhívja a kifogást tevőt a hiány pótlására. Ha a kifogást tevő a hiányt határidőben nem vagy nem megfelelően pótolja, a miniszter a kifogást elutasítja, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát. (2) A miniszter a kifogást – ha a (3) bekezdésben foglaltak szerint nem utasítja el – annak kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül érdemben elbírálja. E határidőbe nem számít be az (1) bekezdésben meghatározott hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A miniszter az e bekezdésben meghatározott határidőt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 15 munkanappal meghosszabbíthatja, és erről a kifogást tevőt a kifogás kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül írásban értesíti. (3) Ha a kifogás nem alapos, a miniszter azt elutasítja, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát. Ha a kifogás alapos, a miniszter a (2) bekezdésben meghatározott határidőben elrendeli a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti. (4) Amennyiben a kifogást tevő a kifogásolt jogszabálysértés folytán nem nyert támogatást, a támogató köteles a kifogást tevő támogatási igényét ismételten elbírálni. Ha a támogatás nyújtására irányuló eljárásban kezelő szervezet működik közre, köteles a miniszter által a kifogásolt jogszabálysértés orvoslására rendelt intézkedéseket megtenni a miniszter által meghatározott határidőn belül és arról a minisztert írásban tájékoztatni. 7. § A kifogás kivizsgálásában – a miniszter kivételével – nem vehet részt, aki a kifogással érintett eljárásban közreműködött. 2. A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai 8. § (1) Az előirányzat célja az ország közlekedésbiztonságának javítása, a közúti balesetek megelőzése. Az előirányzat felhasználható a közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokról és azok felhasználásának módjáról szóló 188/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § (1) bekezdésében meghatározott célokra, feladatokra. (2) Az előirányzat pénzügyi fedezetét a Korm. rendelet 1. §-a és a 3. § (1) bekezdése határozza meg. Az előirányzat terhére végrehajtandó feladatokat a Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése és a 4. § (2) bekezdése szerinti közlekedésbiztonsági akcióprogram és intézkedési terv tartalmazza. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell a részfeladatok megvalósításához szükséges finanszírozást és a forrás felhasználásának felelőseit. Az előirányzat fedezetül szolgál a miniszternek az intézkedési tervben szereplő, a felelősségi körébe tartozó feladatai ellátásához. (3) „A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai” előirányzat fedezetül szolgál a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. (a továbbiakban: KTI Nonprofit Kft.) által kizárólagos joggal ellátott, a környezetvédelmi hozzájárulás felhasználásával kapcsolatos közlekedésbiztonsági és a közlekedés okozta környezeti hatások kutatás-fejlesztési részfeladatokra és azok koordinációjára. Ezzel összefüggésben a közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai előirányzat terhére a KTI Nonprofit Kft. által kizárólagos joggal ellátott feladatokat a (4)–(9) bekezdés állapítja meg. (4) A KTI Nonprofit Kft. a közlekedésbiztonság és a közlekedés környezeti hatásai szakterületen a hazai és nemzetközi jogszabályokban előírt adatgyűjtést, szabályozást megalapozó méréseket és vizsgálatokat végez, kutatási eredményeivel hozzájárul a minisztérium közlekedésbiztonsági stratégiaalkotó munkájához, a közlekedésbiztonsági kutatási-technológiafejlesztési szakterületen monitoring és koordináló tevékenységet végez. (5) A közúti járművek közlekedésbiztonságának fokozása érdekében a KTI Nonprofit Kft. ellátja a forgalomba helyezésre és a forgalomban tartásra vonatkozó szabályozások és vizsgálati eljárások szakmai előkészítését. (6) A KTI Nonprofit Kft. végzi a közlekedés okozta lég-, zaj- és talajszennyezés csökkentése, a közlekedés klímavédelmi feladatainak ellátása, a közlekedés energiahatékonyságának növelése érdekében szükséges feladatokat. A KTI Nonprofit Kft. a környezetkímélő és energiatakarékos közlekedéssel összefüggésben a jogszabályok megalapozását szolgáló adatgyűjtést és méréseket végez, monitoring feladatokat lát el, valamint működteti a Rendszeres Környezetvédelmi Felülvizsgálat adatbázist. (7) Az oktatással, képzéssel, vizsgáztatással, pálya- és jármű műszaki biztonsággal, szabályozás-előkészítéssel összefüggő kutatási-fejlesztési és mérés-vizsgálati közlekedésbiztonsági feladatokat a Nemzeti Közlekedési Hatóság a KTI Nonprofit Kft. bevonásával látja el. (8) A KTI Nonprofit Kft. működteti az EU-ENSZ EGB Jármű-műszaki Koordinációs Központot, amely keretében ellátja a gépjárművek forgalomba-helyezésével és forgalomban tartásával kapcsolatos nemzetközi előírások honosítását, szakértői tevékenységével segíti az ágazatirányítást, valamint az állami és hatósági feladatok végrehajtását. (9) A KTI Nonprofit Kft. végzi a közlekedésre neveléstől a járművezető képzésig átfogó program keretében a közlekedés biztonságának fokozása, a közlekedési kultúra növelése, a közlekedési szabályok és a helyes közlekedési magatartásformák megismertetése érdekében, új módszerek és új tananyagok alkalmazásával a képzésfejlesztést és a téma köré csoportosuló tevékenységek, szervezetek által létrehozott tudásbázis összefogását, koordinálását, a Közlekedésbiztonsági Módszertani, Képzési és Oktatási Centrum kialakításával. 3. Közlekedési zajvédelem 9. § (1) Az előirányzat fedezetül szolgál a KTI Nonprofit Kft. által kizárólagos joggal ellátott, a (2) bekezdésben meghatározott feladatokra. (2) A KTI Nonprofit Kft. kizárólagos joggal végzi a közlekedés okozta zajterhelés felmérését, a zaj csökkentése érdekében szükséges intézkedési tervek kidolgozását, valamint ezek végrehajtásának szervezését, a szabályozások és intézkedések érvényesülésének rendszeres felülvizsgálatát. Az előirányzat biztosít fedezetet továbbá a zajpanaszok vizsgálatához, a jogszabályok megalapozását szolgáló adatgyűjtések, mérések végrehajtásához, a különböző beavatkozások környezeti hatásainak előrebecsléséhez. Az előirányzat felhasználható a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti stratégiai zajtérképek és zajvédelmi tervek elkészítésére az állami kezelésben lévő nagyforgalmú közutak és vasútvonalak vonatkozásában. 4. Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás 10. § (1) Az előirányzat célja a mecseki uránércbányászat befejezést követően – az ivóvízbázis védelme, valamint egyéb környezet- és egészségvédelmi okok miatt – a víztisztítás folytatására, a kiépített megfigyelő rendszerek működtetésére és a rekultivált területek egy részének karbantartására szolgáló támogatási forrás biztosítása. Az előirányzat felhasználható továbbá szabályozási feladatok szakmai előkészítésére, nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos jogi közreműködés finanszírozására, IV. generációs reaktor kutatás fejlesztési innovációs projektek támogatására, valamint innovatív energia előállítási technológia K+F támogatására. (2) A beruházási program megvalósításának, a környezeti rekultiváció elvégzésének, a kiépített megfigyelő rendszerek működtetésének kötelezettje a MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi Zrt. (a továbbiakban: MECSEK-ÖKO Zrt.). (3) A MECSEK-ÖKO Zrt. az előirányzat terhére elvégzendő feladatokról, tételes Intézkedési Tervet készít, amelyet a miniszter hagy jóvá. (4) A miniszter az Intézkedési Terv elfogadását követően – az Ámr. rendelkezéseinek megfelelően – a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására a MECSEK-ÖKO Zrt.-vel támogatási szerződést köt. 5. ESZA Nonprofit Kft. pályázatkezelő szervezet támogatása 11. § (1) Az előirányzat célja vissza nem térítendő támogatás nyújtása az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (a továbbiakban: ESZA Nonprofit Kft.) a közhasznú feladatai ellátására, így különösen a hazai költségvetési forrásokból, illetve az Európai Unió által társfinanszírozott munkaerőpiaci integrációs, ifjúsági, képzési, szociális, kábítószerügyi, gyermek és ifjúsági célú, gyermekjóléti, hátrányos helyzetű csoportok lakhatási és szociális integrációját elősegítő programok, támogatási konstrukciók tárgyévi feladatellátásával összefüggő teendők (pályázati értékelés, szerződéskötés, támogatás lehívás biztosítása, beszámoltatás, ellenőrzés, lezárás, tájékoztatás, honlap és adatbázis frissítés) finanszírozása, ide nem értve a közreműködő szervezeti tevékenység kapcsán a szolgáltatási szint szerződések (a továbbiakban: SLA) keretében elszámolt feladatok díját. (2) A miniszter a támogatás felhasználásáról az ESZA Nonprofit Kft.-vel támogatási szerződésben állapodik meg. 6. Digitális Magyarország program és kapcsolódó feladatok 12. § (1) Az előirányzat célja a digitális írástudatlanság csökkentése, ennek érdekében a közösségi terek működtetése, a már létező eMagyarország Pontok, posták, IKSZT-k (Integrált Közösségi Szolgáltató Tér), teleházak harmonizálása Magyarországon, valamint a határon túli közösségi tereknél ugyanazon szolgáltatások és információk elérhetővé tétele, mint határon innen. Az előirányzat forrást biztosít az infokommunikációs ágazat korábbi és jövőbeni pályázati anyagainak iratkezelési, iratmegőrzési, irattárolási, illetve az ezekre vonatkozó adatszolgáltatási feladatok ellátásához, az ágazati szakképzési feladatok, továbbá a digitális Magyarországhoz kapcsolódó egyéb feladatok ellátására. Az előirányzat további célja az elektronikus információszabadsággal és a közadatvagyon hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátása, a közérdekű adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadatkereső rendszer működtetése, valamint a döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségét és a megalapozott vezetői döntéshozatalt segítő anonimizálási szolgáltatás biztosítása. (2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott célok teljesítése és a támogatás felhasználása érdekében a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft.-vel (a továbbiakban: Neumann Nonprofit Kft.), a Puskás Tivadar Közalapítvánnyal, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel (a továbbiakban: NSZFI), valamint az NT Nemzetközi Technológiai Nonprofit Közhasznú Kft.-vel a miniszter támogatási szerződést köt. Ezen felül az iratkezelési, iratmegőrzési, irattárolási, illetve adatszolgáltatási feladatok ellátására a miniszter vállalkozási szerződést, a digitális Magyarországgal összefüggő, azt megalapozó, stratégiai elemző és értékelő feladatok ellátására megbízási és vállalkozási szerződéseket köt, továbbá az előirányzat céljával összhangban a miniszter pályázatot ír ki. (3) A határon túli közösségi terek (eMagyar pontok) részére kiírt pályázat kezelői feladatait a Puskás Tivadar Közalapítvány, a hazai közösségi terek (eMagyarország Pontok) részére kiírt pályázat kezelői feladatait az NT Nemzetközi Technológiai Nonprofit Közhasznú Kft. látja el. (4) A pályázati dokumentációt az előirányzat kezelője készíti el. A pályázat meghirdetéséről – a pályázati dokumentáció jóváhagyásával – a miniszter dönt. (5) A pályázati felhívás a pályázati konstrukció címét, a pályázók körét, a támogatandó tevékenységeket, a támogatás formáját és mértékét tartalmazó kivonatát a miniszter a Hivatalos Értesítőben teszi közzé. A teljes pályázati dokumentációt a minisztérium honlapján kell közzétenni. (6) Pályázat döntési kritériumai, a nyertes pályázat kiválasztásának általános szempontjai: a) a közösségi térben nyújtott szolgáltatások száma; b) a projekt helyszínét biztosító település lélekszáma; c) a közösségi tér nyitva tartása; d) a településre jellemző internetelterjedtség aránya; e) a projektterv támogatási célokkal való összhangja; f) a pályázatból megvalósítandó projekt hosszú távú működésének finanszírozása, fenntarthatósága – akár más alvállalkozói tevékenység révén; g) a tervezett feladatok, szolgáltatások hozzájárulása a településen az e-közszolgáltatások és az internet használatának elterjedéséhez. (7) A pályázati kiírás a (6) bekezdésben felsoroltakon kívül további kritériumokat is meghatározhat. (8) A támogatásra vonatkozó döntési javaslatot pályázati bíráló bizottság alakítja ki. A pályázati bíráló bizottság összetételéről az előirányzat kezelőjének javaslata alapján a miniszter dönt. A támogatásról a bíráló bizottság döntési javaslatának ismeretében a miniszter dönt. (9) A támogató döntésről szóló értesítéssel a miniszter a támogatást elnyert pályázónak (a továbbiakban: kedvezményezett) megküldi a támogatási szerződés tervezetét és a kapcsolódó dokumentációt. 7. Audiovizuális és más adatvagyonnal kapcsolatos feladatok 13. § (1) Az előirányzat célja a magyar digitális tudástárak – Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) és a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) – fenntartásával és egyéb adatvagyonnal kapcsolatos feladatok támogatása. (2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására a Neumann Nonprofit Kft.-vel támogatási szerződést köt. 8. Légtérhasználati díj megfizetése alól mentesített repülések díja 14. § (1) Az előirányzat célja – a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjak fizetésével és a léginavigációs szolgálat biztosításának költségeivel összefüggő feladatokról szóló 1086/2010. (IV. 9.) Korm. határozattal összhangban – a Bizottság 1794/2006/EK rendeletének 9. cikk (4) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítése érdekében a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjról szóló 116/2005. (XII. 27.) GKM rendelet 4. § (3) bekezdés a), f) és g) pontjában, valamint az 5. § (2) bekezdés a), f) és g) pontjában meghatározott repülésekkel kapcsolatban a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. felmerült költségeinek megtérítése. (2) A költségek megtérítésére a miniszter szerződést köt a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt.-vel. 9. Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása 15. § (1) Az előirányzat célja a panel, a blokk, az alagútzsalu, az öntött, a vasbetonvázas és az egyéb előre gyártott technológia felhasználásával épült lakóépület energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására történő támogatás nyújtása. (2) Az előirányzatból az alábbi tevékenységek finanszírozhatók: a) utólagos hőszigetelési feladatok és épületgépészeti rendszerek korszerűsítésének, felújításának b) megújuló energiafelhasználás növelésének c) egycsatornás gyűjtő kémények korszerűsítésének, felújításának d) energia megtakarítással járó beruházások és azok előkészítésének pályázati úton történő támogatása, valamint a támogatást biztosító pályázati rendszer működtetésének költségei. (3) A „Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása” előirányzat felhasználása pályázati úton történik. (4) Támogatásra jogosult minden olyan pályázó, amely megfelel a pályázati kiírásban szereplő műszaki, pénzügyi és egyéb tartalmi és formai követelményeknek. (5) A pályázatok a rendelkezésre álló forráskeret erejéig benyújtásuk sorrendjében részesülnek támogatásban. (6) A támogatási rendszer lebonyolításának operatív feladatait, kezelő szervezetként az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (a továbbiakban: ÉMI NKft.) látja el kizárólagos joggal a (7) bekezdésben foglaltak szerint. (7) Az ÉMI NKft. ellátja a „Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása” előirányzat alapján kiírt pályázati rendszerek tekintetében a pályázatkezelési és egyéb támogatásokkal összefüggő feladatokat. Ennek keretében végzi a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletnek és a pályázati kiírásnak megfelelő támogatási döntések előkészítésével, a támogatási döntések előkészítésének dokumentációjával, a támogatási szerződések és az azokhoz kapcsolódó biztosítéki szerződések megkötésével, módosításával, megszüntetésével, jogi és földhivatali ügyintézésével, a pályázatok ellenőrzésével, a monitoringgal, a támogatási szerződések ellenőrzésével – beleértve a folyamatba épített előzetes és közbenső, valamint utólagos és helyszíni ellenőrzést – és a támogatási program lezárásával kapcsolatos teendőket. Az ÉMI NKft. ellátja továbbá a pályázói (ügyfél) tájékoztatással, valamint a „Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása” előirányzattal kapcsolatos pénzügyi – ideértve az utalványozást –, számviteli és ellenőrzési teendőket, beleértve a költségvetési beszámolók, mérlegjelentések készítésének feladatát. (8) Az előirányzat felhasználásának, beleértve a pályázatok lebonyolításának részletes szabályait a miniszter és az ÉMI Nkft. között létrejött támogatási szerződés tartalmazza. 10. Infrastruktúra ágazati szabályozási és szakképzési feladatok 16. § (1) Az előirányzat célja a nemzeti érdekeket képviselő ágazati stratégia megvalósítása, a nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében forrás biztosítása az egyes ágazatokat érintő szabályozási feladatok szakmai előkészítésére, egyeztetésére. Az előirányzat felhasználható továbbá a klímapolitikai szakfeladatokhoz kapcsolódó, – különösképpen a kvótaegységekből származtatható bevételek optimális felhasználásának lehetőségeit elősegítő – szakértői munkára és ezekhez a területekhez kapcsolódó tanulmányok, háttéranyagok, elemzések készítésére, valamint a kvótaértékesítés esélyeit javítandó marketing tevékenységekre, továbbá a készítendő dekarbonizációs útiterv hosszú távú hatásainak, valamint az éghajlatváltozás fizikai infrastruktúrára gyakorolt hatásának alkalmazkodási célú felméréséhez elengedhetetlenül szükséges szakértői anyagok létrehozásának finanszírozására. (2) Ezen kívül az előirányzat nyújt fedezetet a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5–6. §-ában és a szakképzési feladatokat meghatározó egyéb jogszabályokban megállapított feladatok elvégzésére, így a minisztérium felelősségi körébe tartozó szakképzések és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek zavartalan lebonyolítására, különösen a képzési programok, írásbeli, interaktív és szóbeli tételek, országos szakmai tanulmányi versenyek, vizsgaelnöki kijelölések, tételexpediálások, adatbázis-készítések, továbbképzések és felkészítők biztosítására. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott célokkal összefüggésben – a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényben szabályozott módon – vállalkozási, illetve megbízási szerződés alapján történik a felhasználás. A (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására a miniszter támogatási szerződést köt az NSZFI-vel. (4) Az előirányzatból finanszírozott, a közlekedési szakterülethez kapcsolódó feladatok ellátásában a KTI Nonprofit Kft. közreműködik. 11. TEN-T pályázatok 17. § (1) Az előirányzat célja az Európai Unió transz-európai közlekedési hálózatok (a továbbiakban: TEN-T) alapjából támogatott közlekedésfejlesztési projektek finanszírozása. 2011-ben vasúti megvalósíthatósági tanulmányok, kiviteli tervek és ajánlati dokumentációk elkészítése, közlekedési forgalmat és folyami közlekedést érintő projektek végrehajtása, valamint forgalomszabályozó és információs rendszerhez kapcsolódó projektek kivitelezése valósul meg. (2) A TEN-T pályázatok előirányzat kezelő szerve a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK). (3) A KKK látja el az előirányzat tekintetében az érvényesítést és az utalványozást. A KKK végzi az előirányzattal kapcsolatos könyvvezetési feladatokat. (4) A KKK felelős az előirányzat felhasználásához kapcsolódó Finanszírozási Alapokmány előkészítéséért, a szerződések, megrendelések, pénzügyi teljesítések, követelések nyilvántartásáért és archiválásáért, az előirányzat eszközeivel és forrásaival kapcsolatos leltározási és leltárkészítési teendők elvégzéséért. A KKK felelős a Kincstárral való folyamatos kapcsolattartás keretében a napi és a havi kincstári adatszolgáltatások ellenőrzéséért és egyeztetéséért. 18. § A „TEN-T pályázatok” előirányzat vonatkozásában az „IRIS Europe II” TEN-T projekt megvalósításában a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület megvalósító szervezetként vesz részt, és ellátja a miniszterrel kötött szerződésben meghatározott feladatokat. 12. RO-LA gördülő országút 19. § (1) Az előirányzat célja vissza nem térítendő üzemeltetési támogatás nyújtása a vasúti kombinált árufuvarozás versenyképességének javítása, a környezetkímélő szállítási módozatok elősegítése, a közúti árufuvarozás okozta környezeti károk csökkentése érdekében. A támogatási összeg a Magyar Köztársaság területén igénybe vett vasúti pályaszakaszra vonatkozóan, a magyarországi indítású vagy fogadású gördülő országúti (Ro-La) vonatok támogatására fordítható. (2) A támogatás lebonyolítására a miniszter a MÁV Zrt.-vel (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatáskezelő) szerződést köt. 20. § (1) A támogatás felhasználására a miniszter pályázatot ír ki a tehergépkocsik, vontatók és a pótkocsik (a továbbiakban együtt: tehergépkocsik) vasúton történő fuvarozását végző vasúti társaságok számára. (2) Támogatásban bármely, Magyarországon, az Európai Gazdasági Térség területén avagy nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén egyéb államban székhellyel rendelkező, a Magyar Köztársaság területén vasúti árutovábbításra jogosult, a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 1995. június 19-i 95/18/EK tanácsi irányelvvel összhangban kiadott működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság részesülhet, amely a pályázati felhívásban foglaltaknak igazolhatóan eleget tesz, és a támogatás igénybevételére szerződést köt a támogatáskezelővel. (3) A támogatást elnyerő vasúti társaság a támogatáskezelővel kötött szerződés alapján jogosult a támogatás igénybevételére, amely azt a fuvarozási szolgáltatás díjából adott kedvezmény útján továbbjuttatja a közúti fuvarozók részére. A támogatáskezelő a beérkezett igényeket a beérkezés sorrendjében, számlákon és kifizetési dokumentumokon alapuló elszámolás alapján utólagosan teljesíti. 21. § (1) A támogatáskezelő utólagos elszámolás során köteles az elszámolási időszak igazolt fuvarozási teljesítménye alapján megállapított teljes támogatási összeget a támogatásra jogosultaknak továbbadni. A támogatás folyósítása előtt a támogatáskezelő köteles meggyőződni a támogatott fuvarozási teljesítmény megtörténtéről. (2) A támogatáskezelő által továbbadott támogatás összege az alábbi feltételeknek felel meg: a) 6,00 euró vonatkilométerenként, b) 2500 euró vonatonként, c) az egyéb forrásokból származó támogatásokkal együttvéve (ideértve más tagállam által nyújtott támogatást is) tehergépkocsinként a teljes kombinált fuvarozással érintett relációra vonatkozó költség 30%-át. (3) A támogatást igénybe vevő vasúti társaság számára legfeljebb akkora támogatási összeg adható tovább, amely nem haladja meg a közúti fuvarozók részére biztosított díjkedvezmény összegét. (4) A (2)–(3) bekezdésekben rögzített feltételeknek megfelelő teljes támogatási összeget abban az esetben kell teljes mértékben továbbadni, ha az elszámolási időszakban átlagosan vonatonként legalább 15 tehergépkocsi továbbításra került. Ha a számított átlagos tehergépkocsiszám ennél kevesebb, a teljes támogatási összeg arányosan csökkentett részét kell továbbadni. (5) A közlekedtetett vonatokról, a vonatonként felhasznált támogatásról, az összesen elszállított tehergépkocsikról, valamint a tehergépkocsikra megállapított, kedvezményként továbbadott támogatásról a támogatáskezelő a minisztériumnak, a támogatást igénybe vevő vasúti társaság pedig a támogatáskezelőnek – a támogatáskezelési szerződésben meghatározott ütemezés szerint – havi bontásban köteles elszámolni. 13. A közösségi közlekedés összehangolása, akadálymentesítés 22. § Az előirányzat célja a helyközi tömegközlekedés, a közösségi közlekedés térségi szintű megszervezésére szolgáló, regionális szintű intézményrendszer működtetése és a közösségi közlekedés további szakmai feladatainak és a hatékony működés ellenőrzésének finanszírozása. Az előirányzat hozzájárul az akadálymentesítés révén a fogyatékos személyeknek a társadalom életében történő aktív részvételéhez, a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű és biztonságos hozzáféréséhez, az indulási helytől a célállomásig történő személyszállítást nyújtó hálózat működtetésével, a vasúti kocsik és állomások akadálymentesítésével. Az előirányzat biztosít fedezetet a közösségi közlekedést érintő szabályozási feladatok szakmai előkészítéséhez, stratégiai, döntés-előkészítési feladatok végrehajtásához. 23. § (1) Az előirányzat finanszírozza a Regionális Közlekedésszervezési Irodák (a továbbiakban: RKI) működését, az RKI által ellátott, a (2) bekezdésben meghatározott feladatokat, az ágazatfinanszírozási rendszer továbbfejlesztését, kontrolling és monitoring rendszer működtetését, valamint a személyszállítási közszolgáltatási szerződésekben előírt szakmai feladatok végrehajtását, különösen az SLA rendszer kidolgozását, fejlesztését. (2) Az RKI feladata az adott régió, térség utazási igényeinek folyamatos figyelemmel kíséréséhez, a közlekedési alágazatok közötti összhang biztosításához, a közforgalmú közlekedés igényeihez igazodó menetrendi szerkezet, továbbá menetrendek jóváhagyására vonatkozó döntések előkészítése, és az adott térségben az ügyfélszolgálati tevékenység támogatása. (3) Az RKI működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására a miniszter a KTI Nonprofit Kft.-vel támogatási szerződést köt. 24. § (1) Az előirányzat felhasználható a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról szóló 17/2002. (III. 7.) KöViM rendeletben (a továbbiakban: KöViM rendelet) meghatározott, a Tisza és a Bodrog folyókon a köteles kompok közlekedésbiztonságot fokozó átalakítására. (2) Az átalakítási feladat finanszírozása pályázati úton történik. A pályázati dokumentációt az előirányzat kezelője készíti el. A pályázat meghirdetéséről – a pályázati dokumentáció jóváhagyásával – a miniszter dönt. (3) A pályázati felhívás a pályázati konstrukció címét, a pályázók körét, a támogatandó tevékenységeket, a támogatás formáját és mértékét tartalmazó kivonatát a miniszter a Hivatalos Értesítőben teszi közzé. A teljes pályázati dokumentációt a minisztérium honlapján kell közzétenni. (4) A támogatásra vonatkozó döntési javaslatot a pályázati bíráló bizottság alakítja ki, a közlekedésbiztonsági és szakmapolitikai, valamint a pályázati kiírásban szereplő szempontok figyelembevételével. A beérkezett pályázatok a rendelkezésre álló keret mértékéig kaphatnak támogatást. (5) A beérkező pályázatok és a rendelkezésre álló források figyelembevételével prioritást élvez: a) a Tisza alsó (Szolnoktól délre eső) szakaszán üzemeltetett kompok átalakítása; b) az önkormányzatok által üzemeltetett kompok átalakítása. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott prioritások nem jelentenek sorrendiséget. (7) A pályázaton való részvétel feltétele, hogy a pályázó a beruházás bekerülési összegének a pályázati kiírásban meghatározott részét saját forrás terhére biztosítsa. (8) A pályázó kizárólag olyan beruházásra (átalakítás) igényelhet támogatást, amely műszakilag megfelel a KöViM rendelet 7. § (1) bekezdés e) pontjának, valamint a Közlekedési Hatóság vonatkozó előírásainak és a rendeltetésszerű használat feltételeinek. (9) A pályázó vállalja, hogy a támogatási szerződés hatálybalépésétől számított legalább 5 éven át biztosítja a komp üzemszerű működését. (10) A pályázati bíráló bizottság összetételéről az előirányzat kezelőjének javaslata alapján – a (4) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével – a miniszter dönt. A támogatásról a bíráló bizottság döntési javaslatának ismeretében a miniszter dönt. A támogató döntésről szóló értesítéssel a miniszter a kedvezményezettnek megküldi a támogatási szerződés tervezetét és a kapcsolódó dokumentációt. 25. § Az előirányzatnak az akadálymentes közlekedés megvalósítását szolgáló forrásrésze tekintetében a miniszter támogatási szerződést köt a MÁV Zrt.-vel. 26. § (1) A közösségi közlekedés összehangolása, akadálymentesítés” előirányzat vonatkozásában a KTI Nonprofit Kft. kutatási részfeladatokat és koordinációs feladatokat lát el. (2) Az előirányzat fedezetül szolgál továbbá a KTI Nonprofit Kft. által kizárólagos joggal ellátott, a (3) és (4) bekezdésben meghatározott regionális közlekedésszervezési feladatokra. (3) A KTI Nonprofit Kft. végzi a közforgalmú közlekedés területének szakmai irányításához szükséges információbázis kezelését. Kutatási eredményeivel, országos hatáskörű, valamint szabályozást megalapozó kutatások, mérések és vizsgálatok végzésével hozzájárul a minisztérium közlekedéspolitikájának megvalósításához, továbbá monitoring és koordináló tevékenységet végez a közforgalmú közlekedés fejlesztését szolgáló kutatástechnológiai szakterületen. (4) A KTI Nonprofit Kft. közreműködik a közösségi közlekedés szervezésével és összehangolásával összefüggő feladatokban, a szakmai döntések előkészítésében. (5) A (3)–(4) bekezdésben meghatározott feladatokat a KTI Nonprofit Kft. látja el kizárólagos joggal a miniszterrel kötött szerződések alapján. 14. Energia Központ Nonprofit Kft. támogatása 27. § (1) Az előirányzat célja vissza nem térítendő támogatás nyújtása az Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (a továbbiakban: Energia Központ Nonprofit Kft.) a (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátására. (2) A miniszter a támogatás felhasználásáról az Energia Központ Nonprofit Kft.-vel támogatási szerződésben állapodik meg. (3) A támogatási szerződés alapján a költségvetési támogatás az alábbi tevékenységeket finanszírozza: a) az energiainformációs rendszer üzemeltetésével kapcsolatos feladatok keretében az Energia Központ Nonprofit Kft. által a vonatkozó kormányrendeletekben foglaltak alapján végrehajtott energiainformációs adatgyűjtést, adatszolgáltatást és jelentések készítését; b) az Energia Központ Nonprofit Kft. részvételét az ország nemzetközi integrációs szervezeti tagságából származó (Nemzetközi Energia Ügynökség, Energia Charta, EUROSTAT) kötelezettségek teljesítésében, továbbá az energiatakarékossággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos európai uniós és nemzetközi programokban, projektekben; c) az Energia Központ Nonprofit Kft. által a minisztérium számára végzendő, a megújuló energiaforrásokkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos kormányzati programokkal összefüggő döntés-előkészítő és háttérintézményi feladatainak végrehajtása; d) az államigazgatási szervek, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények számára az energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos szakmai könyvtárnak az Energia Központ Nonprofit Kft. által történő üzemeltetését; e) az Energia Központ Nonprofit Kft. által az ország képviseletében betöltött nemzetközi energetikai tisztségekkel összefüggésben felmerült költségeket; f) az Energia Központ Nonprofit Kft.-nek a klímavédelem hazai és nemzetközi feladatainak előkészítésében és ellátásában történő részvételét; g) az Energia Központ Nonprofit Kft. non-profit alapú tájékoztatási tevékenységét; h) az Energia Központ Nonprofit Kft. honlapjának és adatbázisának folyamatos frissítését; i) az Energia Központ Nonprofit Kft. által készített, az energetikával, energiahatékonysággal kapcsolatos szabályozást megalapozó hatásvizsgálatokat, tanulmányokat, oktató anyagokat; j) az Energia Központ Nonprofit Kft. által az energiatakarékossággal és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos témakörökben szervezett kampányokat. 28. § (1) Az „Energia Központ Nonprofit Kft. támogatása” előirányzat fedezetet nyújt az energiafelhasználás hatékonyságának javítását célzó, korábbi években meghirdetett támogatási programok kezelésével és lezárásával kapcsolatos feladatokra. Az Energia Központ Nonprofit Kft. ellátja továbbá az ügyfélszolgálattal, a panaszügyintézéssel, valamint az „Energiafelhasználási hatékonyság javítása célelőirányzattal” kapcsolatos pályázatkezelési, pénzügyi, számviteli és ellenőrzési teendőket. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátására a miniszter támogatási szerződést köt az Energia Központ Nonprofit Kft.-vel. 15. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok 29. § (1) Az előirányzat célja a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényben, illetve a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben és más kapcsolódó jogszabályokban a miniszter számára előírt feladatok finanszírozása. (2) Az előirányzat nukleárisbaleset-elhárítással összefüggő célja vissza nem térítendő támogatás nyújtása az ágazati nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervben és a működési utasításban meghatározott feladatok végzéséhez, biztosításához és fenntartásához az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a „GEO-S” Geotechnikai és Geofizikai Betéti Társaság és a Paksi Atomerőmű Zrt. részére. (3) A miniszter az (2) bekezdésben foglalt feladatok ellátására az ott kijelölt szervezetekkel szerződést köt. 30. § Az előirányzat terhére történik a katasztrófavédelemmel és a polgári védelemmel összefüggő célok érdekében – a közbeszerzési szabályoknak megfelelően – az ágazatok polgári védelmi és katasztrófavédelmi rendszere korszerűsítésének, az érintett szervezetek felkészítésének és a minisztériumi főügyelet működtetésének finanszírozása. 16. Vasúti hidak és acélszerkezetek felújítása 31. § (1) Az előirányzat célja a MÁV Zrt. pályahálózatán lévő rendkívül leromlott állapotú vasúti hidak, műtárgyak felújítási programjának beindítása, a legsürgetőbb hídrekonstrukciós munkák elvégzése. A vasúti hidak, műtárgyak felújítása eredményeképpen a vasúti közlekedés biztonságának és versenyképességének javítása, tengelyterhelés korlátozások feloldása, sebességkorlátozások felszámolása, további állapotromlás megelőzése. (2) A vasúti pálya és műtárgyak fenntartását végző MÁV Zrt. elkészíti az előirányzat terhére elvégzendő feladatok tételes – felhasználási ütemezéssel és indoklással ellátott – felhasználási javaslatát, intézkedési tervét, amelyet a miniszter hagy jóvá. (3) Az előirányzat felhasználására a feladatfinanszírozás szabályai vonatkoznak. 17. Záró rendelkezések 32. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indított eljárások esetén kell alkalmazni. (2) Hatályát veszti az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló 7/2010. (II. 16.) KHEM rendelet, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium egyes előirányzatai felhasználásában, kezelésében részfeladatokat ellátó közreműködő szervezetekről szóló 2/2009. (II. 10.) KHEM rendelet. (3) Azon előirányzatokra, amelyeknek korábbi évekről áthúzódó maradványa van, de a 2011. évben nincs eredeti előirányzata, a (2) bekezdésben meghatározott rendeletek rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell. (4) A 2011. évben eredeti előirányzattal nem rendelkező Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai fejezeti kezelésű előirányzat az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényben, valamint végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint használható fel. Az Energia Központ Nonprofit Kft. és az ÉMI NKft., mint közreműködő szervezetetek, a minisztériummal kötött szerződés alapján ellátják az előirányzat alprogramjaival kapcsolatos pályázatkezelési, döntés-előkészítési, lebonyolítási – ide értve a pénzügyi és számviteli tevékenységeket is –, valamint az ellenőrzési feladatokat. Dr. Fellegi Tamás s. k., nemzeti fejlesztési miniszter