85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelete az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól.

85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelete az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól. A Kormány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 175. § (2) bekezdés a)–f) pontjában, valamint a 175. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § E rendelet alkalmazásában 1. egyablakos ügyintézés: az ügyintézés olyan módja, amelynél az ügyfél több, a hatóság hatáskörébe és illetékességébe tartozó eljárást bonyolíthat le és ennek kapcsán minden alaki követelménynek eleget tehet; 2. egyedi adatszerkezetet alkalmazó űrlap: olyan elektronikus űrlap, amelynek adattartalma ember által olvasható és értelmezhető formában a széles körben elterjedt irodai vagy böngésző programokkal közvetlenül nem jeleníthető meg, és értelmezéséhez speciális program szükséges; 3. kihelyezett ügyintézési pont: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 169/A. § (3) bekezdés szerinti, az ott meghatározott szolgáltatások nyújtására feljogosított szervezet; 4. szervezeti aláírás: olyan, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amely elektronikus dokumentumok hatóság általi hitelesítésére szolgál, és amelyet egy informatikai eszköz automatikusan, közvetlen személyi felügyelet nélkül helyez el az elektronikus dokumentumokon; 5. szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás: a Ket. 172. § j) pontja szerinti szolgáltatás; 6. szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás szolgáltató: a Ket. 172. § k) pontja szerinti szolgáltató. II. FEJEZET AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS FELTÉTELEI 2. § (1) A hatóság köteles az elektronikus ügyintézést biztosító informatikai rendszerét olyan módon kialakítani, hogy az ügyfélszolgálatán intézhető ügyek tekintetében az egyablakos ügyintézés lehetősége biztosított legyen. (2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti integrált ügyintézési és tájékoztatási ponton az elektronikus ügyintézés feltételeit biztosítani kell. (3) Az elektronikus iratok és az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó egyéb, jogszabályban meghatározott adatok megőrzéséről a hatóság jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik. A megőrzést a hatóság jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő szolgáltató igénybevételével is megvalósíthatja. 3. § (1) Az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét biztosító hatóság az elektronikus kapcsolattartás és elektronikus ügyintézés lehetőségét az elektronikus ügyintézési felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) által kiadott ajánlásban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő informatikai rendszer útján biztosítja. (2) A hatóság felel azért, hogy az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét biztosító informatikai rendszer a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfeleljen, függetlenül attól, hogy szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást (a továbbiakban: SZEÜSZ) vesz igénybe, vagy az üzemeltetést részben vagy egészben harmadik személy végzi. (3) A hatóság – ha azzal rendelkezik vagy azt használja – közzétehet olyan nyilvános kulcsú infrastruktúrára épülő nyilvános kulcsot vagy az ilyen kulcsot tartalmazó tanúsítványa nyilvántartásának elérhetőségére történő hivatkozást, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője (a továbbiakban: ügyfél) a hatóság részére küldendő beadványait a felügyelet által kiadott ajánlásban meghatározott formátumban titkosítva beküldje. (4) Az ügyfél elektronikus kapcsolattartás keretében a hatóság által a Ket. 169. § (1) bekezdés a) pontja szerint közzétett tájékoztatásban foglaltaknak megfelelő elektronikus utat alkalmazhatja. (5) A hatóság elektronikus ügyintézése során alkalmazott elektronikus út keretében szükség szerint a) a papír alapon beérkező iratról hiteles elektronikus másolatot, b) az elektronikus úton meghozott döntésről hiteles papír alapú kiadmányt vagy másolatot készít vagy készíttet. 4. § (1) A Ket. 169/A. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásában a más hatóságok elektronikus tájékoztatásához, elektronikus kapcsolattartási rendszeréhez történő hozzáférés-biztosítás keretében a kormányablak és a kihelyezett ügyintézési pont a) olyan informatikai eszközt biztosíthat, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a saját nevében történő elektronikus kapcsolattartást, illetve b) a hatóság nevében átveheti az ügyfél beadványát, és azt az ügyfél nevében a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz haladéktalanul benyújtja. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beadvány előterjesztettnek tekintendő a kormányablak vagy a kihelyezett ügyintézési pont részére történő átadással. 5. § (1) Ha a hatóság a Ket. 78. § (4) bekezdése alapján az elektronikus döntést hiteles papír alapú másolatként kézbesíti, és a másolatkészítésre szolgáltatót vesz igénybe, akkor a) az ügyintézési határidő számítása szempontjából a hiteles papír alapú másolat postára adásának az időpontja irányadó, b) a döntés akkor minősül kézbesítettnek, amikor a hiteles papír alapú másolat kézbesítésre kerül. (2) Az (1) bekezdés előírásait a döntést nem tartalmazó iratokra is alkalmazni kell. 6. § Ahol az elektronikus kapcsolattartás lehetősége biztosított, a hatóság köteles az elektronikus kapcsolattartás keretében benyújtandó iratok fogadására elektronikus levelezési postafiókot fenntartani. III. FEJEZET AZ ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 7. § Ahol az elektronikus kapcsolattartás lehetősége biztosított, az ügyfél eltérő tartalmú ügyintézési rendelkezése hiányában elektronikus kapcsolattartás keretében beadványát e jogszabály szerint, hatósági ügyintézés során használható elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumként vagy a jogszabályban meghatározott körben a külön jogszabály szerinti ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás keretében nyújthatja be. Az ügyfél az ügyintézési rendelkezésben további kapcsolattartási módot jelölhet meg, amelynek keretében az általa előterjesztett beadványokat a hatóság – amennyiben az adott kapcsolattartási módot biztosítja – köteles az ügyféltől elfogadni. 8. § (1) A hatóság az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét a következő módon biztosíthatja: a) olyan ügyintézési felület útján, amely az eljárási cselekmény végzése során feltételezi az ügyfél és a hatóság közötti kölcsönös és összefüggő adatcserét és kétirányú kapcsolatot (a továbbiakban: párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés); vagy b) olyan csatlakozási felület útján, amelynek használatával a hatóság az ügyféllel fennálló kölcsönös és összefüggő adatcsere vagy kétirányú kapcsolat nélkül küldi és fogadja az eljárási cselekményekhez kapcsolódó egyes elektronikus dokumentumokat (a továbbiakban: nem párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés). (2) Párbeszédre épülő elektronikus ügyintézést biztosíthat a hatóság a) az ügyintézővel (beleértve az ügyfélszolgálatot) történő közvetlen elektronikus, írásos, párbeszédes kapcsolattartással, vagy b) a hatóság informatikai rendszerével történő párbeszédes írásos kapcsolattartással. (3) A párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés alkalmazhatóságának feltétele, hogy a) az ügyfél azonosítását igénylő eljárási cselekménynél az alkalmazott technológiai és szervezési megoldás garantálja, hogy a párbeszéd végéig illetéktelen az információcserébe ne léphessen be, a közléseket ne másolhassa le, ne téríthesse el, és b) a szolgáltatás a (2) bekezdés a) pont esetében a hatóság érintett szervezeti egységének közzétett elektronikus ügyfélfogadási idejében, a b) pont esetén folyamatosan az ügyfelek számára elérhető legyen. (4) Nem párbeszédre épülő elektronikus ügyintézésnél elektronikus dokumentumot a hatóság fogadhat, illetve továbbíthat jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő módon a) a kézbesítési szolgáltatás szabályai szerint, b) az ügyfél által az ügyintézési rendelkezésében elfogadottként megjelölt, – SZEÜSZ-nek nem minősülő kézbesítési szolgáltatás útján, vagy c) informatikai rendszerében megvalósított felületen. 9. § (1) A hatósághoz érkezett telefaxüzenetre, a) amennyiben a hatóság elektronikusan tárolja, az elektronikus úton közölt, képi formátumú dokumentum szabályai, b) amennyiben azt a hatóság kinyomtatja, az egyszerű másolatra vonatkozó rendelkezések irányadók. (2) Ha az ügyfél az ügyintézési rendelkezésében megadta a beadványok előterjesztése céljára használt telefaxszámát, úgy a hatóság kizárólag ezen telefaxszámról az adott ügyfél nevében telefaxon érkezett beadványt fogadja el és tekinti további azonosítás nélkül az ügyféltől származó beadványnak. 10. § (1) Telefon és más hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton azonosított ügyféllel történő kapcsolattartás a jelen §-ban előírt feltételekkel alkalmazható. (2) Ha a hatóság rögzíti a hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton folytatott beszélgetést, úgy a hangfelvétel a hangfelvételre vonatkozó általános selejtezési határidőt megelőzően akkor selejtezhető, ha a hatóság a nyilatkozatokról jegyzőkönyvet vagy hivatalos feljegyzést készített, és azt az ügyfél jóváhagyta. A hivatalos feljegyzés jóváhagyottnak tekintendő abban az esetben is, amennyiben annak tartalmát az ügy valamely későbbi irata tartalmazza, feltéve hogy ezt az iratot az ügyfél annak megismerését követő 8 napon belül nem kifogásolja, erre az ügyfél figyelmét hitelt érdemlő módon fel kell hívni. (3) Ha a hatóság nem rögzíti a hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton folytatott beszélgetést, úgy a hatóság hivatalos feljegyzést készít, vagy annak tartalmát egyéb hitelesített módon rögzíti, és azt az ügyfél részére megküldi. A feljegyzés vagy a más módon történt rögzítés – vagy ha annak tartalmát az ügy valamely későbbi irata tartalmazza, úgy ez az irat – tartalma az ügyfél által jóváhagyottnak tekintendő, ha azt az ügyfél annak megismerését követő 8 napon belül nem kifogásolja, erre az ügyfél figyelmét hitelt érdemlő módon fel kell hívni. (4) A hatóság az írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tett nyilatkozatot az ügyfél kérésére a (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával hitelesített módon rögzíti és azt a (3) bekezdés alkalmazásával az ügyfél rendelkezésére bocsátja. 11. § (1) A hangkapcsolatot biztosító elektronikus út több ügyfél egyidejű részvételével akkor alkalmazható, ha a hangkapcsolat során egyértelműen elkülöníthetőek és azonosíthatóak az ügyfelek és az általuk tett jog- és egyéb nyilatkozatok, valamint minden ügyfél tekintetében teljesülnek a jelen §-ban és az egyébként jogszabályban előírt tájékoztatási és egyéb követelmények. (2) A hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton lefolytatott eljárási cselekmények tényét az ügyfél elektronikus ügyintézési cselekményekre vonatkozó időszaki értesítése az ügyfél ilyen irányú kérése esetén tartalmazza. 12. § Ahol jogszabály valamely nyilvántartásból való adatigénylést ír elő, az – a megkeresésre irányadó szabályok alkalmazása helyett – teljesíthető a hatóságok informatikai rendszereinek szolgáltatásaira alapozva úgy, hogy az adatigénylő hatóság által az erre szolgáló, az adatigénylést lebonyolító ügyintéző vagy az adatigénylő hatóság informatikai rendszere által elérhető informatikai felületen leadott adatigénylés alapján az adatot a nyilvántartást kezelő hatóság az erre szolgáló, az ügyintéző vagy az adatigénylő hatóság informatikai rendszere számára elérhető informatikai felületen – az adatigénylő hatóságnak az adatok elérhetőségét tartalmazó egyidejű értesítése mellett – elérhetővé teszi vagy megküldi az adatigénylő hatóság részére. 13. § (1) Valamely elektronikus úton elérhető nyilvántartásból elektronikus úton történő lekérdezés esetén a nyilvántartást kezelő hatóság – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – köteles naplózni a lekérdező azonosító adatait, a lekérdezés idejét, valamint a lekérdezett adatok körét. A nyilvántartást vezető hatóság köteles továbbá biztosítani a lekérdezésre adott válasz dokumentálását vagy egyéb úton való visszakereshetőségét. (2) Ha az elektronikus úton elérhető nyilvántartásból elektronikus úton hatóság végez lekérdezést, úgy – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a lekérdezést végző hatóság is köteles biztosítani a lekérdezésre adott válasz dokumentálását vagy egyéb úton való visszakereshetőségét. IV. FEJEZET ÜGYINTÉZÉSI RENDELKEZÉS 14. § (1) A hatóság a hatósági eljárás során az ügyféllel történő első elektronikus kapcsolatfelvételt vagy az ügyfél elektronikus beadványának befogadását megelőzően köteles elektronikus úton lekérdezni az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásából az ügyfél ügyintézési rendelkezését. (2) Ha az ügyfél módosítja az ügyintézési rendelkezése tartalmát, a folyamatban lévő ügyek esetén a hatóság akkor köteles figyelembe venni a módosított rendelkezés tartalmát, ha a módosulásról az ügyfél értesítette, vagy az ügyintézési rendelkezés változásáról egyébként értesült. 15. § Az ügyintézési rendelkezésben tett meghatalmazást a hatóság köteles elfogadni akkor is, ha egyébként az adott eljárástípusban a meghatalmazásra jogszabály űrlap alkalmazását írja elő, feltéve, hogy az űrlap által megkövetelt adatokat az ügyintézési rendelkezésben tett meghatalmazás tartalmazza. V. FEJEZET AZONOSÍTÁS ÉS DOKUMENTUMHITELESÍTÉS 1. Azonosítás 16. § (1) Ha az adott eljárástípusban az elektronikus kapcsolattartás lehetősége biztosított, a hatóság az eljárástípus eljárási cselekményeit, valamint a tájékoztatást és egyéb ügyintézési mozzanatokat (ezen alcím alkalmazásában együtt: eljárási cselekmények) elektronikus úton az e § szerinti azonosítási biztonsági szintek szerint köteles biztosítani. (2) Ha az eljárási cselekmény nem elektronikus ügyintézés esetén azonosítás nélkül elvégezhető, úgy az eljárási cselekmény elektronikus úton az ügyfél azonosítása nélkül végrehajtható (a továbbiakban: anonim ügyintézés). (3) A hatóság a (2) bekezdés alá tartozó eljárási cselekmények tekintetében indokolt esetben megkövetelheti, hogy az azonosítás korábban elvégzett, az ügyfél személyes megjelenését igénylő személyazonosításra legyen visszavezethető, és az azonosításhoz szükséges adatok az azonosítási szolgáltatónál rendelkezésre álljanak (a továbbiakban: pszeudonim azonosítás). (4) Ha az eljárási cselekmény nem elektronikus ügyintézés esetén az ügyfél aláírásával, írásbeli dokumentum vagy teljes bizonyító erejű magánokirat útján végezhető, úgy az eljárási cselekmény elektronikus úton történő végzésének feltétele, hogy az azonosítás korábban elvégzett, az ügyfél személyes megjelenését igénylő személyazonosításra legyen visszavezethető, igazolt adatként a hatóság rendelkezésére álljon az ügyfél neve, és az azonosításhoz szükséges további adatok az azonosítási szolgáltatónál rendelkezésre álljanak (a továbbiakban: névhez kötött azonosítás). (5) Ha az eljárási cselekmény nem elektronikus ügyintézés esetén személyes megjelenéssel végezhető, úgy az eljárási cselekmény elektronikus úton történő végzésének feltétele, hogy az azonosítás korábban elvégzett, az ügyfél személyes megjelenését igénylő személyazonosításra legyen visszavezethető, és a (6) bekezdésben foglaltak szerint személye valamely személlyel egyértelműen megfeleltethető legyen. (6) Az ügyfél személye valamely személlyel akkor feleltethető meg egyértelműen, ha az azonosítás keretében igazolt adatok alapján egyértelműen megállapítható a személy azonossága, és az igazolt adatok egyeznek az ügyfélre vonatkozó, a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal, b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal az összerendelési nyilvántartáson keresztül közvetve egyértelműen megfeleltethető adatokkal, c) az ügyintézési rendelkezésben rögzített azonosító adatokkal, d) olyan, a hatóság informatikai rendszerében kezelt személyazonosító adatokkal, amelyekből a rendszer valamely közhiteles nyilvántartáson keresztüli ellenőrzés útján az ügyfél személyének az adott személyhez rendeltségét ellenőrizheti, vagy e) a hatóság saját nyilvántartásában szereplő, egyértelmű hozzárendeléshez elegendő adatokkal. 17. § Elektronikus aláírás alapján valamely adat akkor tekinthető igazoltnak, ha az aláírás legalább fokozott biztonságú – az ügyfélnek az ügyintézési rendelkezésben tett ilyen korlátozása esetén minősített – elektronikus aláírás, amely megfelel a jogszabályban meghatározott követelményeknek, feltéve hogy a) az igazolni kívánt adatot a tanúsítvány tartalmazza, b) az igazolni kívánt adatot a tanúsítvány száma vagy egyéb azonosító adata alapján a hatóság a közhiteles nyilvántartásból sikeresen lekérdezi, c) az igazolni kívánt adatot kiegészítő, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő igazolás (attribútumtanúsítvány) tartalmazza, vagy d) az adatot a hatóság a tanúsítványt kibocsátó hitelesítés-szolgáltatónál sikeresen ellenőrizte. 18. § A hatóság köteles elfogadni az állam által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatással történő azonosítást, feltéve, hogy azt az ügyfél az ügyintézési rendelkezésben nem zárta ki. A hatóság az általa elfogadott további azonosítási szolgáltatásokat köteles az elektronikus ügytájékoztatóban közzétenni. 19. § A Ket. 163. § (4) bekezdése alkalmazásában az azonosítási szolgáltató azonosítással kapcsolatos eljárásrendjét beazonosító irata akkor tekinthető a hatóság számára elérhetőnek, ha az azonosítási szolgáltató az azonosítási szolgáltatás iránti engedélyezési eljárásban kérte a szolgáltató által biztosított azonosítási szintek közzétételét, és ez alapján a biztosított azonosítási szintek a felügyelet által közzétett nyilvántartásban szerepelnek. 20. § Az elektronikus ügyintézést biztosító hatóság köteles a jogszabályban kijelölt szervezet által nyújtott azonosítási szolgáltatás központi azonosítási ügynök rész-szolgáltatásán keresztül történő azonosíthatóságot ügyfelei számára lehetővé tenni. 21. § A hatóság az azonosítás ellenőrzés SZEÜSZ keretében olyan azonosítási szolgáltatások elfogadását is biztosíthatja, melynek szolgáltatói nem szerepelnek az azonosítási szolgáltatások nyilvántartásában, ha a rendelkezésére álló dokumentumokból egyértelműen megállapítható, hogy az azonosítási szolgáltatás az azonosítás elfogadás SZEÜSZ feltételeinek megfelel. 2. Dokumentumhitelesítés 22. § (1) Elektronikus kapcsolattartás keretében – a telefax kivételével – a jelen cím szerint hitelesített elektronikus dokumentum használható. (2) Az elektronikus dokumentum hitelesítése történhet: a) jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, b) az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályai szerint, c) az iratérvényességi nyilvántartásban történő elhelyezéssel, az iratérvényességi nyilvántartásra vonatkozó szabályok szerint, vagy d) kizárólag a hatóság zárt informatikai rendszerében történő felhasználás esetén az ilyen esetekre az informatikáért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott módon és feltételekkel. 23. § (1) Ha a dokumentum hitelesítésére elektronikus aláírással került sor, úgy az elektronikus dokumentum hitelesnek tekinthető, ha a dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás az aláírás időpontjában – ha pedig ez hiteles módon nem állapítható meg, úgy az aláírás ellenőrzésének időpontjában – érvényes. (2) Ha a dokumentum az iratérvényességi nyilvántartásban szerepel, úgy a másolat és az iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezett elektronikus dokumentum egyezése akkor állapítható meg, ha a) a hatóság által kézbesített elektronikus irat egyezése megállapítható az iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezett elektronikus dokumentummal; vagy b) egyéb esetben, ha a hatóság által kézbesített papír alapú irat tartalmi egyezése megállapítható az iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezett elektronikus dokumentummal a képi megjelenés alapján, vagy egyedi, hamisítás felderítését segítő adat (különösen sorszámozott matrica, az iraton szereplő záradék, az irat ellenőrzési adatainak eléréséhez szükséges véletlenszerű hivatkozási kód) alapján. (3) Amennyiben az elektronikus dokumentum egy olyan elektronikus űrlap, amely az ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével került hitelesítésre, úgy a szolgáltatás által elhelyezett időbélyegző érvényessége esetén hitelesnek tekinthető a jogszabályban meghatározott felhasználási körben. A dokumentum hitelességére vonatkozó rendelkezések nem érintik az okiratok bizonyító erejére vonatkozó rendelkezéseket. (4) Zárt rendszerben, azonosítás alapján feljegyzett hitelesítési adat vagy hozzárendelés alapján az elektronikus dokumentum akkor tekinthető hitelesnek, ha az informatikai biztonságra vonatkozó előírásoknak megfelelően auditálással igazolt a) a rendszer zártsága, b) az azonosítás alapján történő hozzárendelés megfelelősége, valamint c) a hitelességi információk megváltoztathatatlansága. (5) A (4) bekezdés szerinti zárt rendszerben hitelesnek tekintett dokumentumok zárt rendszeren kívüli felhasználását a hatóság a hiteles másolat készítés szabályai szerint készített másolattal teszi lehetővé. 24. § A hatóság köteles biztosítani a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással aláírt elektronikus dokumentumok elfogadását. 25. § (1) A hatóság a 23. § szerinti követelmények teljesülése hiányában is elfogadhatja az ügyfél más hatóság előtt tett nyilatkozatát vagy más hatóság által tárolt adatot, ha a másik hatóság igazolja, hogy a) a nyilatkozat megtételére, az adat rögzítésére az ügyfél azonosítását követően került sor, b) a nyilatkozat vagy adat zárt rendszerben került tárolásra úgy, hogy a nyilatkozat, illetve adat megváltoztathatatlansága biztosítva van, és c) a nyilatkozat vagy adat a 23. § (4) bekezdés rendelkezései szerint hitelesítésre kerül. (2) A hatóságok közötti adatkapcsolat és az annak keretében továbbított adat vagy dokumentum a 23. § szerinti követelmények teljesülése hiányában is hitelesnek fogadható el, ha a) az külön jogszabályban megadott feltételek szerint történik, vagy b) a továbbítás automatikus adatelérési felületének biztosítása más hatóság számára SZEÜSZ keretében, olyan zárt rendszerek között történik, ahol a továbbított adat a zárt rendszeren belül mind az adatszolgáltatói oldalon, mind az adatfogadói oldalon hitelesként kezelt. 26. § Ha a hatósághoz beérkezett iraton nem szerepel legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás, a hatóság az irat beérkezését követően haladéktalanul köteles biztosítani az irat megváltoztathatatlanságát. A hatóság ezt biztosíthatja a) az iraton saját, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásának elhelyezésével, vagy b) az irat olyan zárt dokumentumkezelő rendszerben történő elhelyezésével, amelyben az irat megváltoztathatatlanságának biztosítottsága külön jogszabályban meghatározottak szerinti igazolva van. 27. § (1) Elektronikusan aláírt dokumentum esetén a hatóság köteles az aláírás, valamint szükség esetén az időbélyegző, valamint az azokhoz kapcsolódó tanúsítvány érvényességének ellenőrzését elvégezni, és ennek eredményét – ha a dokumentum nem tartalmaz érvényes időbélyegzőt, az időpont hiteles igazolása mellett – rögzíteni. Az ellenőrzést a hatóság a) saját eszközeivel vagy b) az ellenőrzést kormány által kötelezően nyújtandó szolgáltatásként nyújtó kijelölt szervezet szolgáltatásának igénybevételével végezheti. (2) Az elektronikusan aláírt dokumentumon az aláírás, valamint szükség esetén az időbélyegző, valamint az azokhoz kapcsolódó tanúsítvány érvényességének (1) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzését és annak igazolását a kijelölt szervezet SZEÜSZ-ként nyújtja. Az ellenőrzés eredményéről a szolgáltató legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel hitelesített igazolást állít ki, amely tartalmazza az ellenőrzött elektronikus dokumentumot vagy annak lenyomatát is. 28. § Ha a hatóság valamely elektronikus dokumentumot legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással hitelesít, köteles a hitelesített dokumentumot a) időbélyegzővel és hitelesítés-szolgáltató által biztosított azonnali tanúsítványállapot igazolással és időbélyegzővel ellátni, vagy b) időbélyegzővel ellátni és az elektronikus dokumentumhoz a tanúsítvány-visszavonási információ hiteles igazolását hiteles formában mellékelni. VI. FEJEZET DOKUMENTUMFORMÁTUMOK 29. § (1) A hatóság az e fejezetben foglalt rendelkezések és a felügyelet által kiadott ajánlásban meghatározott követelmények, továbbá az adott hatóságra irányadó különös szabályok alapján határozza meg, hogy az elektronikus kapcsolattartás keretében milyen formátumú elektronikus dokumentumokat fogad el. (2) A hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint elektronikus úton közzéteszi az (1) bekezdés szerinti dokumentumformátumokat. (3) A hatóság a (2) bekezdés szerint közzétett formátumoktól eltérő dokumentumformátumot is elfogadhat az ügyféllel kötött megállapodása alapján, az abban meghatározott feltételekkel. A hatóság a megállapodásban igényelheti a megállapodás szerinti egyedi formátum elfogadásával járó költségek megtérítését. 30. § (1) Az irat a 29. § hatálya alá nem tartozó formátumban benyújtható, ha a formátumra vonatkozó követelményeket a) nemzetközi szabványügyi szervezet vagy az Egyesült Nemzetek Szervezetének valamely szakosított intézménye tette közzé, vagy b) e követelményeket teljesítő szoftverek ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetőek, továbbá a formátum széleskörűen elterjedt, és biztosítja, hogy a beadványt egyértelműen és azonos tartalommal értelmezhessék, és a formátum megfelel a jogszabályban meghatározott további követelményeknek is. (2) A felügyelet által közzétett listán szereplő szabványoknak, műszaki előírásoknak és ajánlásoknak (a továbbiakban együtt: szabványoknak) megfelelő formátumot úgy kell tekinteni, hogy az teljesíti az (1) bekezdés szerinti feltételeket. (3) Ha a felügyelet által közzétett listán nem szereplő formátumok (1) bekezdés hatálya alá tartozása vitatott, úgy az ügyfél jogosult a felügyelethez fordulni, amelynek döntése kötelező erejű. (4) A (2) bekezdés kivételével az e § szerinti esetben a hatóság megtagadhatja az elektronikus dokumentum elfogadását; ilyen esetben a beadvány benyújtásához fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók. Amennyiben a hatóság nem tagadja meg az elektronikus dokumentum befogadását, úgy igényelheti az elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése költségeinek megtérítését. Ilyen esetben az ügyintézési határidő a megfelelő formátumú beadvány hatósághoz érkezésének napján kezdődik. 31. § A hatóság megtagadhatja az olyan elektronikus dokumentum elfogadását, amely aktív vagy változó adattartalmat tartalmaz. A hatóság az ilyen dokumentumot akkor fogadhatja el, ha a) az elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítéséről a SZEÜSZ szabályai szerint annak változó tartalmat nem tartalmazó dokumentummá alakításáról gondoskodik, b) az adott eljárástípusra ilyen ügyintézési módot lehetővé tesz, c) a változó tartalom az ügy szempontjából releváns adatot nem tartalmaz, és d) szükség esetén az ügyintézéshez szükséges mértékben, a felhasználására vonatkozó megállapításairól hivatalos feljegyzést készít. 32. § (1) A hatóság az általa készített és az ügyfél vagy más szerv számára továbbított elektronikus dokumentumoknál a felügyelet által a hatóság által alkalmazható dokumentumformátumokról közzétett formátumlistán szereplő formátumok közül a hatóságra irányadó jogszabályok figyelembevételével bármelyiket alkalmazhatja. (2) Az ügyfél és a címzett hatóság kérheti az irat (1) bekezdésben szereplő listán nem szereplő más elektronikus formátumban történő megküldését. Ez esetben a hatóság jogosult az ügyfél vagy a címzett hatóság költségére az ügyfél által igényelt eltérő formátumú elektronikus másolatot készíteni vagy készíttetni. 33. § (1) Egyedi adatszerkezetet alkalmazó űrlap alkalmazása csak akkor írható elő, ha a) az űrlap kialakítása az elektronikus űrlapok kezelése SZEÜSZ szabályainak megfelel, és b) az űrlap kitöltéséhez szükséges programok ingyenesen elektronikusan elérhetők vagy letölthetők. (2) A hatóság az egyedi adatszerkezetet tartalmazó űrlapon érkezett beadványnak az űrlap elfogadására nem kötelezett más hatóság számára történő továbbítását – az érintett hatóságok eltérő megállapodása hiányában – az űrlapról készített hiteles másolat készítésével biztosítja. 34. § (1) A hatóság egyedi adatszerkezetet alkalmazó űrlapot csak akkor továbbíthat, ha a) a címzett ennek fogadásához hozzájárult, vagy b) jogszabály írja elő. (2) Amennyiben az űrlap továbbításának (1) bekezdésben megadott feltételei nem teljesülnek, a hatóság az irat megküldését az űrlapról készített, annak elektronikus képi formáját, vagy egyéb, teljes tartalmi egyezését biztosító elektronikus formáját tartalmazó, az elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésének szabályai szerint készített hitelesített másolattal teljesíti. Ez esetben a másolatkészítés költségeinek megtérítésére nem jogosult. VII. FEJEZET A KÉPVISELETI JOG IGAZOLÁSA ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS ESETÉN 35. § (1) Elektronikus úton meghatalmazás kizárólag jogszabály által meghatározott adattartalommal rendszeresített űrlapon adható, és kizárólag a jogszabályban meghatározott formátumban nyújtható be elektronikusan. A jogszabály által előírt űrlapon adott, jogszabályban meghatározott módon hitelesített meghatalmazás írásbelinek minősül. (2) Meghatalmazás akkor adható a hatóság telefonos ügyfélszolgálatán keresztül, ha a) a meghatalmazó személye azonosításra kerül, b) a meghatalmazó az ügyintézési rendelkezésben a telefonos ügyintézést nem zárta ki, valamint az azonosításra nem írt elő a telefonon alkalmazhatónál magasabb biztonsági szintet. (3) A telefonon adott meghatalmazásról az ügyintézési rendelkezésben megadott elektronikus értesítési címen – ha az ügyfél ilyet megadott – a meghatalmazó, illetve – ha elektronikus elérhetősége az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásából megállapítható – a meghatalmazott soron kívül értesítést kap. (4) Elektronikus kapcsolattartás esetén, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban szerepel, úgy a meghatalmazott az első eljárási cselekménynél az ügyintézési rendelkezésre hivatkozó nyilatkozatát csatolja vagy a beadványába foglalja a meghatalmazást, annak csatolása helyett. (5) Az ügyintézési rendelkezésben tett, a rendelkezési nyilvántartásban elérhető meghatalmazásra az ügyfél és meghatalmazottja papír alapú ügyintézés esetén is hivatkozhat. Ilyen esetben a meghatalmazott a rendelkezési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések szerint készített papír másolatot köteles csatolni, ami alapján a hatóság a rendelkezési nyilvántartásra irányadó szabályok szerint a rendelkezési nyilvántartásban ellenőrizni tudja a meghatalmazás érvényességét. VIII. FEJEZET A PAPÍR ALAPÚ ÉS ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS KAPCSOLATA 3. A papír alapú és elektronikus ügyintézés összekapcsolását biztosító eljárások 36. § (1) A papír alapú és elektronikus ügyintézés összekapcsolását biztosító eljárások: a) papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá, b) elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása, c) elektronikus iratról hiteles elektronikus másolat készítése, d) elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése, valamint e) elektronikus adathordozón nem elektronikus úton benyújtott elektronikus dokumentumról elektronikus másolat készítése. (2) A jelen fejezet előírásai szerint készített másolat joghatása megegyezik az eredeti dokumentuméval. 4. Elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása 37. § (1) Ha az elektronikus ügyintézés során egyes eljárási cselekmények teljesítéséhez elektronikus iratot az ügyfél rendelkezése vagy jogszabály alapján nem lehet felhasználni, és az adott elektronikus irat információtartalma papír alapon megjeleníthető, az ügyintézést biztosító szerv az eljárási cselekmény teljesítéséhez az elektronikus iratról jogszabályban meghatározottak szerint papír alapú kiadmányt vagy másolatot készíthet vagy készíttethet. (2) A másolatkészítő aláírása és bélyegzőlenyomata nélkül is az eredeti okiratéval azonos bizonyító ereje van az elektronikus okiratról jogszabályban kijelölt szervezet által, jogszabályban meghatározott módon kibocsátott papír alapú másolatnak, feltéve, hogy a) az okirat az iratérvényességi nyilvántartásban szerepel, és b) a papír alapú másolatnak az iratérvényességi nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések szerinti ellenőrzése sikeres volt. 5. Papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá 38. § (1) A papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítását jogszabályban meghatározott módon a hatóság maga végezheti el, vagy arra papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítását biztosító SZEÜSZ szolgáltató szolgáltatását veheti igénybe. (2) A papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítását a SZEÜSZ szolgáltató úgy is nyújthatja, hogy egyúttal vállalja a hatóság részére benyújtandó irat átvételét, majd az erről készített elektronikus másolatnak a hatóság részére történő továbbítását. A szolgáltató köteles rögzíteni és a papír alapú irat átvételekor igazolni az átvétel időpontját. (3) Ha a papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítását a SZEÜSZ szolgáltató úgy nyújtja, hogy egyúttal vállalja az elektronikus másolatnak a hatóság részére történő továbbítását, úgy a beadvány az ilyen szolgáltató részére történő átadással előterjesztettnek minősül. Az elektronikus másolat elkészítését követően a SZEÜSZ szolgáltató az eredeti papír alapú iratot a) a hatóság eltérő rendelkezése hiányában visszaadja vagy visszaküldi az ügyfélnek, b) a hatóság által meghatározott rendszerességgel átadja a hatóság részére, c) a hatóság által a jogszabályi előírások figyelembevételével meghatározott esetekben és feltételekkel megsemmisíti; vagy d) ha a SZEÜSZ szolgáltató ilyen szolgáltatást is nyújt, a hatóság javára megőrzi. 6. Elektronikus iratról készített hiteles elektronikus másolat 39. § Amennyiben az elektronikus irat példányszámának, a másolatok számának jelentősége van vagy egyébként indokolt, a hatóság az elektronikus iratról készített hiteles elektronikus másolatot elkülönült iratként kezeli. 7. Elektronikus iratról készített hiteles, más formátumú elektronikus másolat 40. § Az elektronikus dokumentumról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése esetén a másolat készítésére jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő számítástechnikai eszközzel kerülhet sor. 8. Elektronikus adathordozón benyújtott beadványról készített elektronikus másolat 41. § (1) Ha a hatóság elektronikus adathordozón benyújtott beadványt is fogad, az ügyfél által szabályszerűen benyújtott beadványról vagy a hatóság által szabályszerűen megküldött iratról a benyújtással egyidejűleg, a beadványt benyújtó személy jelenlétében olyan elektronikus másolatot készít, amelyben az adathordozón rögzített elektronikus beadványon túl a hatóság a) nyilatkozik a másolat és az elektronikus adathordozón rögzített beadvány azonosságáról, b) rögzíti az elektronikus adathordozó azonosításához szükséges adatokat, valamint c) a fentieket legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy más módon hitelesíti. (2) A felügyelet által kiadott ajánlás határozza meg azokat a számítógépes programokat, amelyek másolatkészítésre külön tanúsítás nélkül alkalmazhatók. (3) A (2) bekezdésbe nem tartozó eszközök csak a hatóság által beszerzett tanúsítás alapján alkalmazhatók, amelyben külön jogszabály alapján feljogosított tanúsító szervezet igazolja, hogy a másolatkészítésre használt számítógépes program az előírás szerinti használat esetén információtorzulás nélkül, teljeskörűen azonos másolatot készít. IX. FEJEZET EGYES PAPÍR ALAPÚ DOKUMENTUMOK KEZELÉSÉRE ÉPÜLŐ SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA ELEKTRONIKUS DOKUMENTUM ESETÉN 9. Irat bemutatása 42. § Ha jogszabály valamely irat bemutatását írja elő, az elektronikus ügyintézés esetén kiváltható a) hiteles elektronikus másolat benyújtásával, b) kormányablaknál, kihelyezett ügyintézési pontnál történő bemutatással, ahol az iratról másolatot készítenek, azt hitelesítik, és az eljáró hatósághoz benyújtják. 10. Személyes megjelenés 43. § Ha jogszabály az ügyfél vagy más személy személyes megjelenését írja elő, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a személyes megjelenés követelménye kiváltható elektronikus ügyintézés keretében, ha a) az eljáráshoz vagy az eljárási cselekményhez nincs szükség az ügyfél személyes fizikai közreműködésére (különösen ujjlenyomatvételre, kézi aláírásra), vagy valamely dokumentum vagy tárgy átadására, és b) a személyes megjelenés kiváltása nem jelent túlzott kockázatot és a tényállás tisztázását nem nehezíti. 11. Hivatalos feljegyzés, jegyzőkönyv 44. § (1) Hivatalos feljegyzés kizárólag elektronikus formátumban is elkészíthető. Ilyen esetben a feljegyzés hitelesítője a feljegyzést az elektronikus dokumentumok hitelesítésére vonatkozó rendelkezések szerint az egész dokumentumra, annak minden oldalára kiterjedően, egységesen hitelesíti. (2) Hivatalos feljegyzésnek a Ket. 39. § (10) bekezdés szerinti esetekben kizárólag elektronikus formában, számítógépes programmal, automatikusan történő készítése esetén a feljegyzés hitelesítése történhet a) az ügyintéző által az elkészült elektronikus dokumentum ellenőrzését követően az (1) bekezdés szerinti hitelesítéssel vagy b) a hatóságnak – a feljegyzést automatikusan készítő program részeként elhelyezésre kerülő – gépi aláírásával. (3) Jegyzőkönyv kizárólag elektronikus formátumban, elektronikus dokumentumként is elkészíthető, amennyiben a Ket. 39. § (3) bekezdés g) pontjában megadott személyek rendelkeznek elektronikus dokumentum hitelesítéséhez szükséges feltételekkel, és – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az elektronikus hitelesítést vállalják. Nem szükséges az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető hozzájárulása, amennyiben a hatóság az adott eljárásban elektronikus ügyintézést alkalmaz. A kizárólag elektronikus formában felvett jegyzőkönyv hitelesítését az elektronikus dokumentumok hitelesítésére vonatkozó rendelkezések szerint az egész dokumentumra, annak minden oldalára kiterjedően egységesen hitelesíti az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető, majd az így hitelesített elektronikus dokumentumot az eljárási cselekményben érintett személy, az eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője, valamint – alkalmazása esetén – a hatósági tanú az elektronikus dokumentumok hitelesítésére vonatkozó rendelkezések szerint. 12. Hatóságok közötti elektronikus együttműködés 45. § Ha törvény vagy kormányrendelet a tényállás tisztázása és az ügyfél jogának, jogos érdekének védelme és előmozdítása érdekében az eljárás és a hatósági ellenőrzés során együttműködési kötelezettséget ír elő a feladat és hatáskörükben érintett hatóságok részére, úgy a hatóságok az együttműködés során elektronikus úton kötelesek az adatcsere érdekében együttműködni, azzal, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok megismerhetősége esetén a közvetlen lekérdezhetőség biztosítása helyett a hatóság csak abban az esetben választhat más kapcsolattartási formát, ha az technikailag, jogszabályi rendelkezés alapján kizárt, vagy egyébként aránytalan nehézséggel járna. 13. Ügyintéző általi aláírás, bélyegző 46. § Ha jogszabály a kiadmányozó aláírását, illetve bélyegzőlenyomatát követeli meg, úgy elektronikus formátumban történő kiadmányozás esetében ez az alábbiak szerint teljesíthető: a) a kiadmányozó külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírásával és időbélyegzővel, b) a szervezet nevében történő gépi aláírással és időbélyegzővel, az ügyintéző neve mellett „s.k.” jelzéssel, vagy c) az iraton az iratérvényességi nyilvántartásban történő nyilvántartás tényének feltüntetésével és az ügyintéző neve mellett „s.k.” jelzéssel. 14. Hatósági bizonyítvány 47. § Hatósági bizonyítvány ügyfél ilyen irányú kérése esetén, jogszabályban meghatározott formai követelményeknek megfelelően állítható ki elektronikus iratként. 15. Mérlegelés nélküli bejegyzés 48. § (1) A hatósági nyilvántartásba történő hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzés elektronikus ügyintézés esetén automatizáltan is elvégezhető. (2) A Ket. 162. § (4) bekezdése szerint az ügyfél adatainak a nyilvántartó szerv értesítése alapján történő adatmódosítás esetén, valamint a jogszabály szerinti hatóságok közötti rendszeres adatszolgáltatás alapján a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést nem kell határozatnak tekinteni. 16. Az elektronikus dokumentumra történő rávezetés, feljegyzés, kijavítás, záradékolás, felülhitelesítés 49. § Ahol jogszabály valamely jognak, döntésnek, ténynek vagy más adatnak iratra történő feljegyzését vagy rávezetését rendeli el, illetve valamely irat záradékolásáról vagy kijavításáról rendelkezik, úgy az elektronikus dokumentum esetében történhet a) az eredeti dokumentumhoz történő elektronikus formában történő csatolással úgy, ha a csatolás egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva történik, majd az eljáró ügyintéző az iratot a csatolt adatokkal együtt újrahitelesíti, vagy b) ha az eredeti elektronikus dokumentum lehetővé teszi, annak adatszerkezetének kiegészítésével és ügyintéző általi újrahitelesítéssel, feltéve, hogy ezzel az eredeti hitelesítési információk nem sérülnek. 17. Az elektronikus dokumentum zárt kezelése 50. § (1) A tanú személyazonosító adatainak zárt kezelése esetén az ügy iratai között elkülönített, zárt kezeléssel egyenértékű megoldásnak kell tekinteni az olyan informatikai megoldást, amely csak a törvényben meghatározott személyek részére teszi megismerhetővé a zárt kezelésű adatokat, és ezen személyek köre, illetve a megismerés ténye naplózva van. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott megoldásnak minősül különösen a külön jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő titkosítás és titkosított formában történő tárolás, amely biztosítja, hogy a titkosított elektronikus dokumentumból az eredeti elektronikus dokumentumot kizárólag a megismerésre jogosult részére lehet visszaállítani. (3) A (2) bekezdés szerinti titkosítást a hatósághoz mint szervezethez és nem meghatározott természetes személyhez rendelt titkosító kulcs útján kell elvégezni. A titkosításra és a titkosító kulcs biztosítására csak külön jogszabály szerinti titkosítás SZEÜSZ vehető igénybe. X. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 18. Hatályba léptető rendelkezés 51. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 19. Átmeneti rendelkezések 52. § Az e rendelet hatálybalépésekor az elektronikus kapcsolattartás, valamint az elektronikus ügyintézés lehetőségét biztosító hatóságok 2012. december 31-ig kötelesek a) az elektronikus kapcsolattartás, illetve az elektronikus ügyintézés lehetőségét a 2012. március 31-én hatályos szabályoknak megfelelően biztosítani, mindaddig, amíg az e rendeletnek való megfelelést nem biztosítják, b) megteremteni az e rendeletnek való megfelelés feltételeit. 20. Hatályon kívül helyező rendelkezések 53. § Hatályát veszti a) az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről szóló 222/2009. (X. 14.) Korm. rendelet, b) az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról szóló 223/2009. (X. 14.) Korm. rendelet, c) a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról szóló 224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet, valamint d) az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről szóló 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet. 21. Az Európai Unió jogának való megfelelés 54. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6–8. cikkeinek való megfelelést szolgálja. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök